Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Erősen bírálta Donald Trump Zelenszkij háborús politikáját;
• A Nyugatnak szánt jelzés Vlagyimir Putyin nukleárisdoktrína-váltása a Kreml szerint;
• Választási beavatkozásnak minősítették Zelenszkij amerikai útját, nagykövete eltávolítását követelik;
• Joe Biden utasítást adott Ukrajna támogatásának növelésére;
• Oroszország nukleáris csapással válaszolna egy nagyobb légitámadásra;
• Oroszország egy lépéssel közelebb került az atomfegyverek bevetéséhez.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Antony Blinken amerikai külügyminiszter „felelőtlennek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverrel való fenyegetőzését – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Blinken az MSNBC-nek adott interjújában „időszerűtlennek” is ítélte Putyin Nyugatnak tett nyilatkozatát a nukleáris fegyverekről. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a világban sokan „megpendítették már egy nukleáris háború húrját”.

Én csak arra buzdítanám, most, hogy a világ összejött, beszéljünk arról, hogy a nukleáris fegyverkezés elterjedésének megakadályozására van szükség

– mondta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Vlagyimir Putyin előző nap javaslatot tett az orosz állami politika alapelveinek módosítására a nukleáris elrettentés terén. Emellett azt javasolta, hogy egy nem nukleáris állam által Oroszország ellen intézett, de egy atomhatalom által támogatott agressziót tekintsék közös támadásnak.

Azt is javasolta, hogy bővítsék ki azon államok és katonai szövetségek listáját, amelyekkel szemben nukleáris elrettentést kell alkalmazni. Putyin konkrét országokat nem nevezett meg.

Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy a nukleáris doktrínával kapcsolatban bejelentett változtatások célja, hogy üzenetet küldjenek a „barátságtalan országoknak”.

Ukrajna 55 ezer állampolgárt tart nyilván a különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásában – mondta Leonid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes.

A nyilvántartás azokat az embereket tartalmazza, akik háború, megszállás, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófák miatt tűntek el.

A számadat aláhúzza az oroszországi teljes körű háború humanitárius hatásait, amelyek Ukrajnában illegális deportálásokat, emberrablásokat és számos halálos áldozatot követeltek mind a katonák, mind a civilek körében.

A nyilvántartás 55 ezer emberről tartalmaz információkat. Többségük katonai személy. Ez a szám elég dinamikus, amikor az eltűnt személyek hollétét állapítják meg, bizonyos esetekben kiderül, hogy például egy állampolgár fogságban van

– mondta Timcsenko. 

Az ukrán energetikai minisztérium sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napon végrehajtott orosz támadások miatt az ország 24 megyéjéből 11-ben − köztük a főváros, Kijev régiójában − áramkimaradások voltak.

Vladiszlav Volosin, az ukrán déli erők szóvivője egy tévéműsorban közölte: hírszerzési adataik azt mutatják, hogy a közeljövőben megnövekszik az orosz rohamműveletek száma a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja térségében.

„Az elmúlt 24 órában a front ottani szakaszán már öt támadás történt. Az elmúlt napok tendenciája alapján arra következtetünk, hogy a támadások száma növekedni fog, mert hírszerzési információink szerint orosz rohamcsapatokat vontak össze a Zaporizzsjától mintegy 150 kilométerre keletre fekvő Prijutne környékén. Az ellenség 25 könnyű gépjárművet kapott Oroszország déli katonai tartalékbázisáról. Vagyis ez azt jelzi, hogy támadásra készülnek” − fejtette ki a szóvivő.

Peter Stano, az Európai Unió szóvivője egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb fenyegetései, miszerint nukleáris fegyvereket vet be nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok ellen, újabb jele felelőtlen magatartásának, és nem változtatja meg az Európai Unió álláspontját, miszerint továbbra is támogatja Ukrajnát − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Az uniós szóvivő hangsúlyozta, „nem ez az első alkalom, hogy Putyin támaszkodik nukleáris arzenáljára”, majd hozzátette, a Kreml vezetője „nem kételkedik abban, hogy újra és újra nukleáris játszmákat játsszon”.

„Természetesen határozottan elutasítjuk ezeket a fenyegetéseket. Az Európai Unió álláspontja változatlan” − hangsúlyozta Peter Stano.

Megjegyezte továbbá, hogy az Európai Unió igyekszik ezt az álláspontot közvetíteni a partnerei felé is, felhívva a figyelmüket arra, hogy milyen felelőtlen Vlagyimir Putyin viselkedése.

„A barátságtalan országoknak szánt jelzés Oroszország nukleáris doktrínájának módosítása” − jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. 

„Ez egy olyan jelzés, amely a következményekre figyelmezteti ezeket az országokat, arra az esetre, ha részt vennének egy országunk elleni támadásban különböző, nem feltétlenül nukleáris eszközökkel” − mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov azt hangoztatta, hogy „a józanul gondolkodó államfők” már korábban felismerték Putyin kijelentéseinek komolyságát, egy ilyen „példátlan konfrontáció” közepette, amelyet szerinte a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozása idézett elő. Mint mondta, az egész világ tudatában van Oroszország nukleáris potenciáljának és ezen eszközök elrettentő szerepével − tájékoztatott az MTI.

A szóvivő úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris elrettentés kiigazítása” zajlik Moszkvában, ami figyelembe veszi az ország határai mentén kialakult feszültségeket. Az orosz nukleáris triádot a nukleáris elrettentés garanciájának nevezte. Peszkov kifejtette, hogy a nukleáris doktrínát két dokumentum taglalja: a katonai doktrína, és Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén című dokumentum. A második dokumentumhoz az elnök előző nap fogalmazta meg a kiigazításokat, ezek közzétételéről később döntenek.

A Kreml szóvivője egy későbbi időpontra ígérte annak bejelentését is, hogy mely országokra terjed ki az orosz nukleáris elrettentés. Peszkov arra a kérdésre reagált így, hogy vajon ez érinti-e Ukrajnát és a NATO új tagállamait. 

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanácsnak a nukleáris elrettentésről szóló ülésén bejelentette Az állami politika alapelvei a nukleáris elrettentés terén című dokumentum aktualizálását. 

Elmondta, hogy bármely, nukleáris fegyverekkel nem rendelkező állam Oroszország elleni agresszióját, amelyet egy atomhatalom támogat, Moszkva kettejük közös támadásának fogja tekinteni. Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket vessen be, egyebek között akkor is, ha az ellenfél hagyományos fegyverekkel hoz létre az ország szuverenitására nézve kritikus fenyegetést.

„Magyarország békepárti álláspontja sziklaszilárd volt, szilaszilárd ma is és a háborúpárti nyomásgyakorlás ellenére az lesz a jövőben is” − szögezte le a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött videójában csütörtökön.

Orbán Balázs azt mondta, a politikában sajnos igen gyakori, hogy megpróbálják az ember szavait kiforgatni, ezért − mint fogalmazott − szeretne ezzel kapcsolatban néhány dolgot tisztába tenni.

1956 hősei nemzeti hősök, az ő emlékük szent és sérthetetlen, 1956 hőseinek igazuk volt és helyesen cselekedtek − hangsúlyozta, hozzáfűzve: az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy „sajnos immár két és fél éve mindennap a háborúpárti propaganda nyomása alatt állunk”.

„Ez a háborús propaganda pedig nem riad vissza semmitől, még attól sem, hogy 1956 hőseinek emlékét megpróbálja összekeverni az orosz–ukrán háborúval és a fronton történtekkel” − mondta. 

„Ez a háború azonban nem a mi háborúnk, és bár itt van a szomszédunkban, mi nem kívánunk ennek a konfliktusnak a részesei lenni” − hangoztatta közösségi oldalán Orbán Balázs.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök négyszemközti megbeszélést folytatott az Egyesült Államokban Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel – hozta nyilvánosságra az ukrán elnöki iroda sajtószolgálata.

A brit politikus kifejezte meggyőződését, hogy a következő hetek és hónapok meghatározóak lesznek az orosz–ukrán háborúban. Szavai szerint azért találkozott Zelenszkijjel, hogy megvitassák az Ukrajna előtt álló kihívásokat, és biztosítsa országa megingathatatlan támogatásáról − tájékoztatott az MTI.

A korrupciós és egyéb bűncselekmények során szerzett vagyonok azonosításáért, felkutatásáért és kezeléséért felelős ukrán állami ügynökség elárverezte a fogolycserével Oroszországba került ukrán üzletember-politikus, Viktor Medvedcsuk tizenegy nagyértékű karóráját. Az eladásból csaknem 3,3 millió hrivnya (31 millió forint) folyt be, amit hadikötvények vásárlására fordítanak.

Egy orosz csapásmérő pilóta nélküli járművet észleltek az éjjel, amint kritikusan alacsony magasságban repült el a nyugat-ukrajnai rivnei atomerőmű mellett − hozta nyilvánosságra az ukrán nukleáris létesítményeket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtószolgálata csütörtökön a Telegramon.

„Az orosz csapatok ismét veszélyt jelentenek az ukrán atomerőművek nukleáris biztonságára nézve” – fűzte hozzá az Enerhoatom.

A vállalat hangsúlyozta, hogy senkinek nincs joga megsérteni a nukleáris és sugárbiztonsági alapelveket. Szeptember 22-én éjjel az ugyancsak nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőműnél észleltek egy közelben elhaladó orosz támadó drónt − tájékoztatott az MTI.

Meghalt egy 53 éves kárpátaljai férfi, miután brutálisan megverhették a Munkácsi Járási Toborzási és Szociális Támogatási Központ szolyvai kirendeltségén – közölte a regionális közszolgálati televízió, a Szuszpilne Uzshorod.

A szolyvai Kanalas Szerhij szeptember 4-én halt meg a helyi városi kórházban. Felesége azt állítja, hogy a férfi halálát a szolyvai toborzóközpontban való tartózkodása alkalmával szerzett sérülései okozták, ahol az áldozat mindössze négy napot töltött.

Az elhunyt férfi felesége, Kanalas Olga elmondása szerint a férje harmadik napja tartózkodott a toborzóközpontban, amikor először felfedezte rajta a bántalmazásra utaló jeleket. Egy rövid beszélgetéskor a férfi be is vallotta feleségének, hogy a hivatal munkatársai fizikailag bántalmazták.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár szerdán késő este találkozott, hogy az Ukrajnával folytatott háborúról tárgyaljanak – írja a Sky News.

Az orosz minisztérium közleménye szerint a páros „az ukrán válsággal összefüggésben a humanitárius szférában való kölcsönös fellépésről” tárgyalt az ENSZ-közgyűlés apropóján. Lavrov és Parolin bíboros „a geopolitikai válság okairól, a nyugati országok következetes oroszellenes politikájának közvetlen következményéről” is beszélt.

A Vatikán és Kijev közötti kapcsolatok időnként feszültek Ferenc pápa számos megjegyzése miatt a 2022 februárjában kitört háború óta, mivel a pápa többször  békét sürgetett és elítélte az orosz támadásokat.

Emellett egy pápai küldött Kijevbe és Moszkvába is ellátogatott az állítólag Oroszországba deportált ukrán gyerekek hazahozatalára irányuló erőfeszítések részeként.

Az Egyesült Államok 7,9 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. Emellett új szankciókat is hoztak Oroszország ellen, amelyeknek korlátozniuk kell a háború finanszírozásának lehetőségét – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján közölte:

Az ukrán nép és a fronton lévő bátor harcosaink nevében köszönöm legközelebbi szövetségesünknek, az Egyesült Államoknak, hogy sikerült módot találni arra, hogy a biztonsági segély fennmaradó részét kiutalják Ukrajnának, és hogy az elnök felhatalmazása az Egyesült Államokban nem merül ki a költségvetési év vége előtt.

A csomag tartalmaz egy további Patriot-akkumulátort, más légvédelmi eszközöket és elfogórakétákat, pilóta nélküli légi járműveket, nagy hatótávolságú rakétákat és levegő-föld lőszereket, valamint pénzt az ország védelmi ipari bázisának megerősítésére.

Emellett az USA úgy döntött, hogy kiterjesztik az ukrán pilóták F–16-os vadászrepülőgépek vezetésére irányuló képzési programját.

Ukrajna és az Egyesült Államok továbbra is szoros szövetségesek maradnak, akik elkötelezettek a szabadság, az emberi élet és a közös biztonság védelme mellett Európában és azon túl

– tette hozzá az elnök.

A Verhovna Rada nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának tagja, Fedir Veniszlavszkij képviselő megerősítette, hogy a szárazföldi erők parancsnokságának utasítása tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely korlátozza az 50-60 éves férfiak mozgósítását, ők azonban 60 éves korukig továbbra is hadkötelesek maradnak – írta az Ukrajinszka Pravda.

Elutasítjuk az 50 év feletti sorkatonák toborzását. Ha nem rendelkeznek fontos katonai szakterülettel, akkor most nincs értelme a mozgósításuknak 

– hangsúlyozta.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fogják őket mozgósítani. A 18 és 60 év közötti férfiak továbbra is katonai szolgálatra kötelezettek. A mozgósításról a vezérkar dönt a szükségletek alapján – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy a gyakorlatban „az ilyen mozgósítottak száma minimális. Hiszen a katonai egységek túlnyomó többsége rohamosztag, és 50 éves kor után „kevés állampolgár alkalmas rohamosztagosnak”.

Korábban Irina Gerascsenko és Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás európai parlamenti képviselői arról számoltak be, hogy a védelmi minisztérium utasítást adhat ki a 25 év alatti, „korlátozottan alkalmas” férfiak mozgósításának megakadályozására.

Azt is elmondták, hogy a vezérkar külön utasítása nélkül felfüggesztik az 50-60 éves férfiak sorozását.

A fokozott orosz fegyverkezés veszélyeire figyelmeztetett csütörtökön Boris Pistorius német védelmi miniszter a litván parlament előtt elmondott beszédében Vilniusban – írja az MTI.

Tanúi lehetünk annak, hogy Oroszország milyen gyors ütemben fokozza a fegyvergyártást, és milyen nagy erőkkel bővíti fegyveres erőit. Mindez nem hagyhat kétséget afelől: Putyin [elnök] Oroszországa számára Ukrajna csak a kezdet

– mondta a német miniszter.

Pistorius úgy vélte, hogy Moszkva igyekszik aláásni a társadalmi összetartást az Európai Unió és a NATO tagállamaiban, és ehhez különféle hibrid eszközöket használ. A német tárcavezető szerint Putyin számára a szabad és demokratikus életforma a valódi ellenség. „Ukrajna talán az utolsó figyelmeztetés volt” – fogalmazott.

Boris Pistorius hangsúlyozta, hogy a német hadsereg készen áll arra, hogy az európai védelem és elrettentés egyik központi pillérévé váljon. Kiemelte, Németország olyan logisztikai csomópont, ahonnan gyorsan lehet csapatokat mozgatni az Atlanti-óceántól a NATO keleti szárnyára.

Németország és Litvánia szeptember közepén megállapodást írt alá arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozhat, amely várhatóan 2027-re lesz működőképes. A dandár legfeljebb ötezer katonából áll majd, jelenléte állandó lesz. A tervek szerint Rudninkaiban, a fővárostól, Vilniustól délre, illetve Ruklában, Vilniustól északnyugatra állomásozik majd.

Egy halálos áldozata volt csütörtökre virradó éjszaka Odesszában az orosz erők Ukrajna elleni légicsapásainak, amelyek több megyében kárt tettek az alapvető infrastruktúrában – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a közösségi médiában, amiről az MTI is beszámolt.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz erők 78 drónnal és hat rakétával indítottak támadást Ukrajna különböző régiói ellen, az ukrán légvédelem 66 drónt és négy rakétát semmisített meg.

Az ukrán energetikai minisztérium közlése szerint a kijevi, ivano-frankivszki és dnyipropetrovszki megyékben elektromos alállomások szenvedtek károsodásokat vagy gyulladtak ki, aminek következtében több helyen megszakadt az áramszolgáltatás.

Szeptember 26-án reggel robbanások hallatszottak Kijevben, szinte közvetlenül azután, hogy a városban légiriadót fújtak – jelentették a The Kyiv Independent ukrán hírportál tudósítói.

Az ukrán légierő csütörtökön közölte, hogy Oroszország területén felszállt egy Kindzsal ballisztikus rakétákat hordozó, MIG–31K típusú repülőgép, amely az információk szerint legalább két rakétát lőtt ki.

„Az ellenség nem használt rakétafegyvereket Kijev területén” – közölték a helyi hatóságok. A nyugati Hmelnickij terület egyik városából is robbanásokat jelentettek, ahol egy ukrán légibázis található. Az elmúlt éjszaka folyamán több mint 15 drónt észleltek Kijev közelében, amelyek közül mintegy 10-et a légvédelem lőtt le. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Szijjártó Péter szerint az orosz–ukrán háború ezredik napja után számot kell vetnünk azzal, hogy mi járt sikerrel és mi nem abból, amit a nemzetközi közösség és az Európai Unió tett válaszként az ukrajnai háborúra – írja az MTI.

A külgazdasági és külügyminiszter úgy gondolja, hogy ezt a konfliktust a tárgyalóasztalnál kell megoldani, ugyanakkor szerinte erre nincs esély, mert a „liberális fősodor szitokszóvá tette a békét”. A tárcavezető ismét megállapította azt is, hogy az Oroszország elleni szankciók hatástalanok. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5557-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5101-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták a közleményben.

Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása, sőt az együttműködés fejlesztése is Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerda este New Yorkban.

A tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy Magyarországnak érdeke a tisztességes és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat fenntartása Oroszországgal – írja az MTI.

Kitért ezután arra is, hogy Oroszország mindig része lesz a közép-európai valóságnak, ezért hazánk nem engedheti meg magának, hogy lemondjon a kapcsolattartásról.

Lényegesnek nevezte a kétoldalú együttműködés fejlesztését a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, és üdvözölte, hogy előző héten számos vállalat képviselője részt vett a magyar–orosz üzleti fórumon Budapesten, ami jól mutatja a fogadókészséget erre.

A miniszter méltatta Oroszország rugalmasságát a kőolajszállítások biztosítása terén is, miután nemrég „Ukrajna egy intézkedése veszélybe sodorta a tranzitot” a Barátság vezetéken keresztül, nehéz helyzetbe hozva Magyarországot és Szlovákiát. Elmondása szerint az ügyet végül az orosz szállítók rugalmassága révén sikerült rendezni, így továbbra is érkeznek a teljes mennyiségek.

Napirendi ponton a kisebbségi jogok kérdése

Az ukrán külügyminiszter jövő heti budapesti látogatásával kapcsolatosan elmondta, hogy a kisebbségi jogok kérdése mindenképp napirenden lesz, ugyanis Kijev 2015 óta megfosztotta a magyar közösséget az addigi jogai egy fontos részétől az anyanyelvhasználat terén.

És nekünk igen világos elvárásunk, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szabályok tekintetében vissza kell térnünk oda, ahol 2015 előtt voltunk

– szögezte le.

Majd hozzátette, hogy emellett szó lesz többek között a gazdasági, a közlekedési és az infrastruktúrafejlesztési együttműködésről is.

„És természetesen nem leszek szégyellős kifejezni békepárti álláspontunkat s azon reményünket, hogy minél előbb véget érhet a háború, létrejöhet a tűzszünet, megkezdődhetnek a béketárgyalások és az emberek élete biztonságba kerülhet” – mondta.

Az orosz hadsereg a SpaceX-től származó Starlink rendszereket telepített a Sahíd–136 típusú drónjaira. A hírek szerint egy támadásban az ukrán fegyveresek megsemmisítettek egy Starlink műholdas eszközzel felszerelt orosz Sahídot.

„Ez egy olyan eszköz, amellyel a dróntól visszajelzéseket lehet kapni, és amely lehetővé teszi, hogy bármilyen távolságból információt továbbítsanak. Vagyis a Sahídot felderítőeszközzé alakítja” – írja a Sztrana.

Ukrajnának a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány betartására elszánt valamennyi ENSZ-tagállam határozott támogatására van szüksége – jelentette ki Klaus Johannis román elnök az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében.

„Ukrajnának szüksége van az összes ENSZ-tagállam határozott támogatására, akik eltökéltek a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány betartása mellett. Románia teljes mértékben támogatja Zelenszkij elnök békekezdeményezését. Ez az egyetlen olyan megközelítés, amely biztosítja az igazságos és tartós békét, amely teljes mértékben összhangban van az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal” – közölte a román elnök nyilatkozatát az Interfax.

Az egyiptomi hatóságok támogatják az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus diplomáciai úton történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Ezt az egyiptomi külügyminisztérium közleménye tartalmazza, amelyet az ország külügyminiszterének, Badr Abdel Ata külügyminiszterének és Andrij Sibiga ukrán külügyminiszternek a találkozója után adtak ki, amelyre New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 79. ülésszakán került sor – írja a TASZSZ.