A NATO október 14-én, hétfőn nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot indít Steadfast Noon néven, több tucat repülőgép és 2000 katona részvételével. Mark Rutte főtitkár szerint a gyakorlat nem tartalmazza majd katonai fegyverek bevetését, azonban azt szimulálják, hogy katonai repülőgépekkel amerikai atombombákat szállítanak − írta az Ukrajinszka Pravda.

A gyakorlaton 13 ország mintegy 60 repülőgépe vesz részt, köztük F−35A vadászgépek és B−52 bombázók. A főbb manőverekre az Egyesült Királyság, az Északi-tenger, Belgium és Hollandia felett kerül sor. A hadgyakorlat mintegy két hétig tart.

Az ukrán parlament elfogadta azt a törvénytervezetet, amely külföldi állampolgárok és hontalan személyek számára lehetővé teszi, hogy szerződés alapján tiszti beosztásban szolgáljanak a fegyveres erőknél.

276 képviselő szavazta meg a törvénymódosítást, amelyről Rusztem Umerov védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy „az orosz agresszió elleni 2,5 éves háború során számos külföldi csatlakozott Ukrajna védelmi erőihez, akik bebizonyították, hogy képesek hatékonyan végrehajtani komplex feladatokat a harctéren” − írta az Ukrajinszka Pravda.

Rusztem Umerov emlékeztetett, hogy korábban csak rangidős és őrmesteri beosztásban szolgálhattak, „de az új törvény megerősíti hadseregünk személyi potenciálját”. A törvénytervezethez fűzött indoklás szerint a jogszabály módosítása a frontvonal mentén kialakult helyzet miatt merült fel, ami az ukrán fegyveres erők harci állományának jelentős létszámnövelését teszi szükségessé. 

Szerdán a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsában a tagállamok megállapodtak egy Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási csomagról, amely magában foglal egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli pénzügyi támogatási kölcsönt – számol be közleményében a jelenleg a magyar kormány által elnökölt intézmény.

A közlemény úgy fogalmaz:

a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali enyhülést nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteire, amelyek Oroszország Ukrajna felé irányuló agressziója miatt növekedtek meg.

Az Európai Unió ezen 35 milliárd eurós hitele része a G7 által nyújtott, összesen 45 milliárd euró értékű hitelnek, amiről még korábban döntöttek a kormányközi fórum résztvevői.

Az Európai Unió Tanácsának mostani döntését még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia.  A Tanács azt ígérte, amennyiben az EP változtatás nélkül, első olvasatban elfogadja azt, akkor a Tanács is így tesz majd.

Kijevhez leghamarabb 2025-ben érkezhet meg ez a pénzügyi támogatás, amit maximum 45 év alatt kell visszafizetnie az országnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felmentette Anatolij Antonovot az Egyesült Államokban működő orosz nagyköveti tisztségéből. Az orosz külügyminisztérium múlt szombaton arról számolt be arról, hogy Antonov befejezte washingtoni munkáját. A diplomatát 2017 augusztusában nevezték ki orosz nagykövetnek az Egyesült Államokba – írja az Interfax.

Október 7-én Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak azt mondta, hogy jelenleg dolgoznak az Egyesült Államokban Antonovot váltó új orosz nagykövet jelölésén.

„Elég hosszú ideje dolgozik nálunk. Úgy dolgozott, hogy nem volt rendszeres kapcsolata az amerikai kormányzat képviselőivel. A munka nehéz volt” – mondta Uszakov.

„Sikeresen teljesítette küldetését. Most egy másik személyen van a sor, akit erre a fontos posztra kineveznek” – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta, hogy Antonov visszatérése nem jelenti Oroszország amerikai diplomáciai képviseletének lefokozását.

Az előző hónapok adataihoz képest augusztusban valamelyest több volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, a vizsgált hónap végére a számuk megközelítette a 4,2 milliót – derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat csütörtökön közreadott jelentéséből.

A 2022 februárjában kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

A legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 122 330), Lengyelország (975 190) és Csehország (376 885) biztosította.

A július végi adatokhoz képest augusztusban a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Németországban (+11 730; +1,1 százalék), Csehországban +7275; +2 százalék) és Romániában +3050; +1,8 százalék) növekedett. A csökkenés pedig Lengyelországban (−1015; −0,1 százalék), Franciaországban (−680; −1,1 százalék) és Luxemburgban (−10; −0,3 százalék) volt a legjelentősebb.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva augusztus végén Csehországban (34,6), Litvániában (27,6) és Lengyelországban (26,6) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,3 volt. A kedvezményezettek 45,1 százalékát nők, 32,3 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 22,6 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 37 525 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, augusztusban pedig 365-öt – írta az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utalást tett arra, hogy készen áll a tűzszünetre az Oroszország elleni háborúban – írja a Bild. A Corriere della Sera című olasz lapra hivatkozva azt írják, Zelenszkij cserébe „biztonsági garanciát követel az Egyesült Államoktól, hasonlóan ahhoz, amit az amerikaiak Japánnak, Dél-Koreának és a Fülöp-szigeteknek adtak”.

Zelenszkij szerint jelenleg jók az esélyek a békére.

Októberben, novemberben és decemberben reális esélyünk van arra, hogy a helyzetet a béke és a tartós stabilitás felé mozdítsuk el. A fronton kialakult helyzet lehetőséget kínál a határozott fellépésre, hogy legkésőbb 2025-ig befejezzük a háborút

– írta még szerdán a Twitteren az ukrán elnök.

Rómából, Párizsból és Berlinből – azokból a fővárosokból, amelyeket Zelenszkij csütörtökön és pénteken felkeres – Zelenszkij biztosítékokat remél az Európai Unióhoz való gyors csatlakozáshoz. 

A Bild beszámolója szerint ez azt is jelenti, hogy Kijev lemond arról a céljáról, hogy a Vlagyimir Putyinnal való tárgyalások előtt felszabadítsa az egész ukrán területet. Hozzátették, az orosz elnök számára ez a tűzszünet valószínűleg az általa indított háború győzelmét fogja jelenteni – a Nyugat felett is, amely nem szállított elegendő fegyvert az orosz hadsereg legyőzéséhez. 

Rómában Zelenszkij találkozni szeretne Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, valamint Ferenc pápával is. Az ukrán elnök délelőtt Londonba utazott, ahol Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt. 

Az Indexen csütörtök reggel is írtunk arról, hogy Ukrajna szövetségesei úgy érzékelik, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már rugalmasabb megközelítésre is hajlandó lenne, amikor arról beszélnek, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak. Ukrán tisztviselők ugyanis zárt ajtók mögött jelezték: készek elismerni, hogy a végjátéknak előbb-utóbb el kell jönnie. A részleteket itt találja.

Oroszország előnye Ukrajnával szemben a személyi állomány és a fegyverek tekintetében valószínűleg már az idei év végére csökkenni kezd – mondta Michael Kofman, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa a Business Insider szerint.

Megjegyezte, hogy a Kreml erői továbbra is nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, miközben nagy fokú lemorzsolódást tapasztalnak. Kofman szerint Oroszország hamarosan kifogy a felszerelésből és az emberekből, úgy véli, hogy az oroszok nem lesznek képesek sokáig fenntartani a támadásaikat.

Az orosz felszerelés nem tart örökké

Kofman szerint Moszkva szovjet korabeli fegyverekkel kompenzálja a felszerelésveszteségeit, de még ezek a tartalékkészletek sem tarthatnak örökké.

Oroszország felemészti szovjet örökségét, és a felszerelésgyártás üteme meglehetősen alacsony a harctéri veszteségekhez képest

– mondta Kofman.

Hozzátette, hogy az orosz hadsereg egyre inkább arra kényszerül, hogy a veszteségek minimalizálása érdekében új taktikát vessen be, ezzel csökkentve a saját képességeit arra, hogy bármilyen jelentős áttörést érjenek el.

A magas fizetések a toborzás nehézségeiről árulkodnak

Kofman úgy véli, hogy az orosz kormány nem növelheti tovább az újoncoknak kínált bónuszokat és juttatásokat. Az Orosz Föderáció szokatlanul magas bónuszokat kínál az Orosz Fegyveres Erőkhöz való csatlakozásért, a fizetéseket az amerikai hadsereghez hasonlónak hirdetik. És mindezt egy olyan városban, ahol az átlagfizetés kevesebb mint egyötöde az amerikai átlagfizetésnek.

Amerikai tisztviselők állítják: az ukrán csapatok várhatóan még több hónapig tudják tartani az Oroszországtól elfoglalt területeket Kurszk régiójában. A névtelenséget kérő tisztviselők szerint Kijev pozíciójának megtartása az utánpótlás biztosításától és Oroszország kelet-ukrajnai előrenyomulásától függ – derül ki az Independent cikkéből. 

Az amerikai hírszerzési források szerint az ukrán csapatok helyzete jelentősen javult az elmúlt időszakban. Mint arról tájékoztatták a lapot, most már folyamatosan kapják a lőszert a hónapokig tartó lőszerhiány után. 

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentése szerint az utóbbi három napon az orosz és az ukrán csapatok is folytatták a támadásokat Glushkovszkij járásban, Kurszk területén, ennek ellenére egyik fél területszerzési sikerei sem biztosak. 

A jelentés rávilágít, hogy az ukrán hadsereg folyamatosan ellenáll az orosz erőkkel szemben, nagy eséllyel még hónapokig képes lesz tartani a helyzetét Donbaszban.

Az ukrán csapatok HIMARS rakétavetőkkel próbálnak csapást mérni Vuhledar városára és környékére – írja a TASZSZ az orosz biztonsági szolgálat beszámolója alapján. Hozzátették, az orosz légvédelmi rendszerek visszaverik a támadásokat.

Az ukránok megpróbálnak HIMARS-okkal csapást mérni Vuhledarra és a környező területekre, a légvédelmi rendszerek folyamatosan működnek, sikeresen

– közölték. 

Az oroszok a múlt héten hivatalosan is bejelentették: elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Vuhledart. A háború előtt mintegy 14 ezer lakosú bányavárosért még 2022 márciusában kezdődtek el a harcok. 

Még idén újabb békekonferenciát szervezne Ukrajna. Vaszil Bodnar arról beszélt, hogy az esemény nem úgy nézne ki, hogy „Ukrajna és Oroszország ülnek egy asztalnál, és az ukránok az orosz követeléseket hallgatják”, a formátum célja az, hogy „békésen lezárják a háborút”.

A Portfolio szemléje szerint a tárgyalás úgy történne, hogy harmadik feleket is meghívnak, és ők közvetítenek a tárgyalásban Oroszország és Ukrajna között. 

Bodnar kifejezte reményét, hogy a találkozót még idén megtarthatják, és hogy a közvetítésben Törökország is szerepet vállal.

Ahogyan arról beszámoltunk, Joe Biden lemondta négynapos németországi útját, amely Volodimir Zelenszkijnek az Ukrajna győzelmi tervéről szóló csúcstalálkozóval zárult volna. A Fehér Ház közölte, hogy az elnök otthon marad a Milton hurrikán miatt, amely várhatóan szerdán éri el Floridát. 

Az amerikai elnök Berlinben találkozott volna Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetőivel, hogy a közel-keleti és az ukrajnai konfliktusokról tárgyaljanak. 

Ezt követően Biden Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke társaságában a Ramsteinben található amerikai légi támaszpontra utazott volna, hogy ott az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyaljanak. A tervek szerint Volodimir Zelenszkij elnök és más vezetők is részt vesznek a találkozón. Az Ukrajnát támogató országok védelmi miniszterei helyett most első alkalommal találkoztak volna az országvezetők, de az eseménynek új időpontot keresnek.  Mivel azonban Joe Biden elnökségéből már csak 3 hónap van hátra, kérdéses, hogy belefér-e a legfelsőbb szintű ramsteini találkozó. 

Bemutatjuk a győzelmi tervet, amely világos, konkrét lépéseket tartalmaz a háború igazságos befejezésére. Partnereink elszántsága és Ukrajna megerősödése az, ami megállíthatja az orosz agressziót

– írta korábban Zelenszkij az X-en. 

Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel megállapodást írt alá a két ország közötti hosszú távú támogatásról és együttműködésről – számolt be az Eurointegration.

Elmondása szerint a beszélgetés témái között szerepelt a védelmi segítségnyújtás és együttműködés, a humanitárius aknamentesítés, az ukrán gyermekek és sebesült katonák rehabilitációja, Ukrajna újjáépítése és az európai integráció.

Ma aláírtuk az országaink közötti hosszú távú támogatásról és együttműködésről szóló megállapodást is. Együtt fogjuk fejleszteni védelmi iparunk együttműködését. Horvátország továbbra is biztosít majd felszerelést és megosztja a humanitárius aknamentesítéssel kapcsolatos tudását

– nyilatkozta Zelenszkij.

Volodimir Zelenszkij szerdán érkezett Horvátországba, hogy részt vegyen a harmadik Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón és kétoldalú találkozókon.

A jövő év legelején érkezhetnek Ukrajnába az első francia Mirage–2000-5 vadászbombázók – idézi Sebastien Lecornu francia védelmi minisztert az Infostart. 

A többfeladatú harci gépeket a legkorszerűbb berendezésekkel és fegyverekkel együtt adják át, elsősorban azok csapásmérő képességeit növelve. 

Korábban Emmanuel Macron már bejelentette, hogy Párizs korszerű harci repülőgépekkel segítené Ukrajnát, ehhez az ukrán pilóták szeptember 20-án be is fejezték az átképzés első szakaszát, azóta már Mirage-okon repülnek.

Jobbak, mint a MiG–29-esek

A Mirage–2000-et az 1970-es végén kezdték fejleszteni a Dassault repülőgépgyár mérnökei és 1984-től állította hadrendbe a francia légierő. A gépek több évtizedes szolgálatuk alatt több korszerűsítésen is átestek, amelyek egyenértékűvé tették az amerikai F–16-os vele egyidős változataival. A francia légierő 2030-ig használná a Mirage-okat, amelyek komoly exportsikereket is arattak, mintegy nyolc ország légiereje vásárolt belőlük. Egyes szakértők szerint a Mirage–2000-5 képességei megegyeznek az orosz légierőben széles körben alkalmazott Szu–35-ös vadászbombázóéval és felülmúlják a MiG–29-est.

A francia vadászbombázók bevethetik a hajók elleni Exocet, illetve a légvédelmi radarok rombolására szolgáló, de fegyvertárában szerepelnek a nagy találati pontosságú, JDAM-ER és SDB siklóbombák, amelyekkel már eddig is komoly sikereket értek el az ukránok.

Ukrajna feloldaná a drónok exportjának tilalmát, mivel az állami források nem elegendőek a katonai igényének fedezésére – számolt be a Financial Times alapján az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége van drónokra légi felderítéshez, védelemhez és nagy hatótávolságú támadásokhoz. A korlátozott állami források azonban nem teszik lehetővé az összes katonai igény fedezését, ezért a dróngyártó cégek keresik a lehetőséget, hogy külföldön értékesítsék termékeiket, hogy forrásokat gyűjtsenek a hadsereg számára új drónok gyártására.

Olekszandr Marikovszkij, a Verhovna Rada (Ukrajna legfelsőbb tanácsa) gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottságának elnöke szerint a drónexport akár 20 milliárd dolláros (7297 milliárd forint) bevételt is hozhat Ukrajnának – „ez pontosan az a pénz, amire szükségünk van”.

Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdete után Ukrajna betiltotta a hadiipari termékek exportját, hogy hadseregét minden szükséges erőforrással ellássa. Az államnak azonban nincsenek meg az anyagi lehetőségei arra, hogy az összes rendelkezésre álló drónt megvásárolja, és beruházzon a fejlesztésükbe. A felesleges termékek exportjának engedélyezését a befektetők bevonzásának egyik módjának tekintik.

Dmitro Khasapov, a pilóta nélküli légi járművek (Ukrspecsystems) egyik legnagyobb gyártójának vezetője szerint az ukrán hadseregből „katasztrofálisan hiányoznak a drónok”.

Ukrajna 2024-es költségvetésben a fegyverkezésre szánt összeg mindössze 6 milliárd dollár (2187 milliárd forint), amelynek körülbelül egyharmadát drónok vásárlására szánják – ez jóval kevesebb, mint amennyire a frontvonalon szükség lenne.

Az ukrán gyártók számára a fő vásárlói kört továbbra is az állami és katonai szükségletek kielégítésére szolgáló jótékonysági alapítványok jelentik. Azonban ez gyakran rövid távú vagy késleltetett szerződéseket jelent, ami a drága alkatrészek fejlesztésének és tesztelésének a rovására megy.

Néhány ukrán vállalat, például az Ukrspecsystems, Lengyelországban állított fel gyártósort az exportkorlátozások megkerülése érdekében. Marikowski megjegyezte, hogy ez a tendencia az ukrán szakképzett dolgozók hiányához és az adóbevételek csökkenéséhez vezethet, ami még sürgetőbbé teszi a tilalom feloldásának kérdését.

A drónok, teherautók és elektronikus zavarórendszerek gyártásával foglalkozó Roboneers beszámolója szerint az ukrán kormányzati pályázatok csak a gyártási költségeiket fedezik, így az új technológiák kutatására és fejlesztésére már nem jutnak források.

Az exporttilalom feloldása várhatóan arra ösztönzi majd a nyugati partnereket, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak az ukrán gyártóknak. Néhány ország már ígéretet tett arra, hogy forrásokat biztosít drónok beszerzésére az ukrán hadsereg számára, de ezek a programok még korai szakaszban vannak.

Németország a múlt héten két közepes és rövid hatótávolságú IRIS-T légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.

A német védelmi minisztérium ukrajnai különítményének vezetője szerint Németország továbbra is magas szintű segítséget nyújt Ukrajnának.

„Éppen a múlt héten adtunk át két Iris-T SLM és SLS légvédelmi rendszert” – jelentette be Christian Freuding.

A német tábornok megerősítette, hogy a könnyű páncélozott járművek és fő harckocsik, valamint jelentős mennyiségű tüzérségi lőszer szállítása továbbra is folytatódik. A német kormány még augusztus 20-án jelentette be, hogy az év végéig további négy IRIS-T légvédelmi rendszer szállítását tervezi Ukrajnának.