Az ukrán külügyminisztérium reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi nyilatkozatára, amelyben az új Oresnyik ballisztikus rakéták „döntéshozatali központok” elleni lehetséges bevetéséről beszélt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Putyin ezekkel a kijelentésekkel azt bizonyítja, hogy ő az egyetlen, aki folytatni akarja ezt a háborút, és ki akarja terjeszteni azt

– olvasható a közleményben.

A külügyminisztérium szóvívője szerint Putyin ezzel a kijelentéssel tiszteletlenséget mutatott Kazahsztán és más államok felé, amelyek az eszkaláció elkerülésére szólítottak fel. Kínáról, Brazíliáról és más országokról van szó. Ukrajna várja, hogy ezek az országok hogyan reagálnak Putyin nyilatkozatára.

„Oroszország továbbra is Észak-Korea szintjére degradálódik… mert korábban csak Észak-Korea volt olyan ország, amelyik rendszeresen fenyegetett rakétákkal más országokat” – hívta fel a figyelmet az ukrán külügyminisztérium.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin most „csak azért hadonászik az Oresnyikjével”, hogy megzavarja Donald Trump erőfeszítéseit a háború megállítására – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ma Kazahsztánban Putyin ismét a rakétáit reklámozta – a gyilkolásra és pusztításra való készségét. Putyin nyilvánvalóan további ezer rakétát akar hozzáadni ahhoz a több ezer rakétához, amelyek már eddig is becsapódtak Ukrajnába. Nem akarja, hogy ez a háború véget érjen. Ráadásul Putyin meg akarja akadályozni, hogy mások befejezzék ezt a háborút. Most már csak az Oresnyikjével hadonászhat, hogy meghiúsítsa Trump elnök erőfeszítéseit, amelyek a beiktatás után minden bizonnyal következnek

– fogalmazott az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az orosz elnök most eszkalálni akarja a helyzetet, hogy Trump megbukjon a háború befejezésére irányuló törekvésében. „Putyin az egyedüli felelős ezért a háborúért, és az egyetlen, aki hisz a háborúban. Ezért Putyin mostani eszkalációja nyomásgyakorlás, hogy rákényszerítse az Egyesült Államok elnökét, fogadja el Oroszország feltételeit. Értjük az összes fenyegetést” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök megjegyezte azt is, hogy a november 28-ai reggeli orosz támadások után még mindig folynak a helyreállítási munkálatok. „Voltak Kalibrok kazettás bombákkal, és ez egy különösen veszélyes orosz fegyver a civilek ellen, ami nagyban megnehezítette a mentőink és a javítócsapataink munkáját” – árulta el az ukrán elnök.

Történelmi adóemelést írt alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán elnöki hivatal közleményére hivatkozva.

A jogszabály szerint így a hadiadó 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedik, egyes vállalkozók havi 10 százalékos katonai hozzájárulást fizetnek, amit a minimálbér alapján számolnak ki. Továbbá a bankok 50 százalékos, más típusú pénzintézmények – például biztosítók – 25 százalékos nyereségadót kötelesek fizetni.

Az ukrán elnök az adóemelésről szóló törvény mellett aláírta a jövő évi költségvetést is.

A Biden-adminisztráció a sorozási korhatár leszállítását javasolja Ukrajnának a hadsereg létszámának fenntartása érdekében – nyilatkozott a Fehér Ház magas rangú tisztségviselője az AP hírügynökségnek szerdán, miközben az elnöki hivatal egy szóvivője hasonló értelmű közleményt tett közzé.

A tisztségviselő megfogalmazása szerint Ukrajna a 25 éves hadkötelezettségi korhatárral jelenleg nem képes olyan ütemben mozgósítani és kiképezni újoncokat, amivel pótolni tudná harctéri veszteségeit, és lépést tartani az orosz erők növekvő létszámával.

Sean Sawett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője közleményt adott ki, amelyben megerősítette az amerikai kormány szándékát további fegyveres segítségnyújtásra, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „legégetőbb szükséglet Ukrajna számára az élőerő”. A szóvivő hangsúlyozta, hogy amennyiben ukrán részről megteszik a megfelelő lépéseket a létszám pótlására, akkor az Egyesült Államok készen áll kiképző kapacitásának bővítésére.

A hivatalos adatok szerint az amerikai adminisztráció az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta 56 milliárd dollár katonai és biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának, és azt ígéri, hogy Joe Biden távozásáig minden rendelkezésre álló forrást eljuttat Kijevnek.

Donald Trump január 20-án hivatalba lépő következő elnök választási kampánya során prioritásnak nevezte a háború lezárását és a béke megteremtését Ukrajnában. A leendő elnök megnevezte az Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges megbízottját Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy személyében.

Az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben Ukrajna további katonai támogatására szólított fel.

Az állásfoglalásban – amelyet 390 igen, 135 nem szavazattal, 52 tartózkodás ellenében fogadtak el – a képviselők hangsúlyozták, hogy a konfliktus eszkalálódásához vezet az észak-koreai csapatok bevetése orosz részről, és elítélték, hogy Oroszország új ballisztikus rakétákat tesztelt Ukrajnában.

Ezek a közelmúltbeli eszkalációs lépések a háború új szakaszát jelentik, és új kockázatot jelentenek Európa egészének biztonságára nézve

– vélték a képviselők, és felszólították az Európai Uniót és Ukrajna más partnereit, hogy ennek megfelelően reagáljanak.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: „Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról”, és arra kérték az EU-t: törekedjen arra, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást kapja Ukrajna és a háború békés megoldása.

Az EP arra is felszólította az EU-t és a tagállamokat, hogy vegyenek részt az ukrán békeformula végrehajtásában, és a második békecsúcs megtartásához szükséges feltételek megteremtésében, egyebek között a globális dél országainak bevonásával.

A képviselők elítélték Iránt, Belaruszt és Észak-Koreát az Oroszországnak nyújtott katonai támogatásuk miatt, és arra kérték az EU tagállamait, hogy erősítsék meg az ezen országokkal szembeni szankciórendszert. Hangsúlyozták: Oroszország Ukrajna elleni háborúja és Észak-Korea részvétele a konfliktusban, valamint a nukleáris és rakétaprogramok súlyos fenyegetést jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve.

Felszólították a kínai vezetést, hogy szüntessen be minden katonai támogatást Oroszországnak, és felhívták a figyelmet arra, hogy ennek elutasítása komolyan veszélyezteti az EU és Kína kétoldalú kapcsolatait. Kínának az Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt jelentős befolyását a feszültségek csökkentésére kellene felhasználnia – vélték a képviselők.

Az állásfoglalásban felszólították a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciókat; különösen a gazdaságilag különösen fontos ágazatokat, például a kohászati, nukleáris, vegyipari, mezőgazdasági és bankszektort, valamint az orosz nyersanyagokat érintve.

A képviselők arra kérték az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását harci repülőgépek, nagy hatótávolságú rakéták modern légvédelmi rendszerek, tüzérségi eszközök, valamint az ukrán erők kiképzése által.

Az állásfoglalás szerint minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább GDP-je 0,25 százalékával kell hozzájárulnia Ukrajna katonai támogatásához.

A képviselők üdvözölték Joe Biden amerikai elnök döntését, amellyel lehetővé teszi Ukrajna számára a fejlett rakétarendszerek használatát oroszországi katonai célpontok ellen, és felszólították az EU-t, hogy fogadjon el hasonló intézkedéseket – írja az MTI.

„Az orosz hadsereg stabilan halad előre gyakorlatilag a teljes fronton az északkeleti szövetségi körzetben, és fokozatosan új pozíciókat fog elfoglalni” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a TASZSZ orosz hírügynökség információja szerint.

Az orosz hadsereg magabiztosan halad előre a harci érintkezés szinte a vonal teljes hosszán. Hála harcosaink bátorságának, hogy fokozatosan újabb és újabb pozíciókat fogunk elfoglalni, ahogyan most is tesszük.

– mondta újságírói kérdésekre válaszolva Vlagyimir Putyin.

James Scott Rhys Anderson brit zsoldos, aki az Ukrán Fegyveres Erők oldalán harcolt és a Kurszki térségben esett fogságba, azt mondta, megbánta, hogy Ukrajnába ment.

Az emberek azt mondták nekem, hogy ez hülyeség, nem kell odamenned. Bárcsak hallgattam volna rájuk

– mondta a katona a RIA Novosztyi híradása szerint.

A brit férfi leszögezte, hogy családja nem támogatta döntését, majd reményét fejezte ki, hogy meglátják őt a hírekben, és ebből tudni fogják, jól van. Anderson azt is mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erőknek nem kellett volna behatolni Kurszk területére. A zsoldos szerint az orosz hadseregnek sokkal több fegyvere és csapata van.

Mindent megtesznek azért, hogy kiiktassanak. Ha olyan szerencsés vagy, hogy elfognak, akkor is körülbelül 20-30 évet tölthetsz egy orosz börtönben, ami nem túl kellemes. Nem éri meg

– tette hozzá.

A britet Ukrajna fegyveres alakulatainak tagjaként az államhatár illegális átlépésével és a Kurszki területen folyó ellenségeskedésekben való részvétellel vádolták. A nyomozás szerint Anderson és bűntársai civilek elleni bűncselekményeket követtek el. A büntetőügyet a Vizsgálati Bizottság Nyomozó Bizottságának Katonai Főnyomozó Igazgatósága vizsgálja, a kurszki bíróság pedig letartóztatta a vádlottat.

Fontos megjegyezni, hogy a fent leírtak az orosz állami médiában jelentek meg. Független forrásból nem tudtuk ellenőrizni a cikkben foglaltakat.

Az Európai Unió és Ukrajna egyetértési megállapodást írt alá arról, hogy a Hetek csoportja (G7) megállapodásának keretében 18,1 milliárd eurós hitelt nyújtanak Kijevnek, amit a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből kell visszafizetni – jelentette be Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság helyettes vezetője.

Megtiszteltetés számomra, hogy az EU nevében aláírhatom a 18,1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásról szóló egyetértési megállapodást Ukrajnával, ami az ország sürgős szükségleteinek fedezésére szolgál. Ez része a G7-ek azon kezdeményezésének, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával támogassák Ukrajnát

– írta közösségi oldalán Dombrovskis a TASZSZ szerint.

A mostani biztonsági helyzet miatt nem lehet Ukrajna légi közlekedését helyreállítani – jelentette ki Olekszij Kuleba, Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettes, területfejlesztési miniszter.

Kuleba elmondta, 95 százalékban készen állnak a légi közlekedés újraindítására, és másfél hónap elegendő lenne a lvivi vagy a boriszpili repülőtér megnyitásához,  ugyanakkor leginkább az emberek biztonságát tartják szem előtt.

A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy addig nem célszerű a légi közlekedés helyreállításáról beszélni, amíg Ukrajnában nincs elegendő légvédelmi rendszer a repülőterek védelméhez – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, aminek tárgya az volt, hogy Ukrajnát fel kell kérni a NATO-csatlakozásra – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Zelenszkij a beszélgetésben kitért arra, hogy Oroszország egy nap alatt több mint 90 rakétát és csaknem 100 drónt vetett be Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen.

A két vezető megvitatta a védelmi együttműködés folytatását, és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak az európai vezetőkkel, hogy megbeszéljék azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy Ukrajna a lehető legerősebb helyzetben legyen.

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ehhez Ukrajnának szüksége van a NATO-ba való meghívásra és a nagy hatótávolságú rendszerek kiépítésére.

Emellett a vezetők megállapodtak abban, hogy felgyorsítják az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti százéves partnerségről szóló megállapodás előkészítését.

A csütörtöki masszív orosz támadás eredményeként 12 találatot jegyeztek fel, főként az üzemanyag- és energiaszektor létesítményeire mértek csapást – írja az Ukrajinszka Pravda.

2024. november 28-ára virradóra az ellenség kritikus infrastruktúrát – elektromos alállomásokat – támadott Ukrajna különböző régióiban. Sajnos találatok is voltak

– közölte az ukrán légierő.

A közlemény szerint a Kalibr és az X–101 cirkálórakéták csaknem 90 százalékát lelőtték a légicsatában, továbbá három irányított rakétát és 35 ellenséges drónt is lelőttek. Összesen több mint 60 támadást hiúsított meg az ukrán légierő, ugyanakkor 12 találat is történt, ezek főként az üzemanyag- és energiaszektor létesítményeit érték.

November 28-ánm délután az oroszok csapást mértek Harkivra és a Harkivi járás egyik falujára, írja az Ukrajinszka Pravda.

Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok.

A jelentés szerint 12 óra 33 perc körül történt a harkivi támadás, 12:40-kor pedig a falut érte csapás. Valószínűleg itt a település egyik oktatási intézményének közelében történt a támadás.

Az oroszok öt ukrán hadifoglyot végeztek ki a zaporizzsjai Novodarivka közelében, írja az Ukrinform.

Az előzetes vizsgálatok szerint a háborús bűncselekmény november 24-én történt. Az orosz erők hat ukrán védőt ejtettek fogságba, akik közül ötöt később kivégeztek. A bűncselekményben valószínűleg részt vevő konkrét orosz katonai egységet azonosították, ellenük folyamatban van a nyomozás.

A nyomozók hozzájutottak egy videofelvételhez is, ami a kivégzést dokumentálja.

Ukrajna büntető törvénykönyvének 2. része, 438. cikke alapján büntetőeljárás indult, ami a háborús törvények és szokások előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal kombinált megsértésével foglalkozik.

Az OGP hangsúlyozta, hogy a hadifoglyok kivégzése a genfi egyezmények súlyos megsértését jelenti, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter bejelentette a Patriot légvédelmi rendszerek Kijevbe történő szállítását – írja az Interfax.

„Az ukránok kemény téllel néznek szembe, mert [...] a légitámadások folytatódnak. Ezért szállítottunk nekik három Patriot légvédelmi rendszert” – írta a miniszter az X-en.

Októberben Brekelmans azt mondta, hogy Amszterdam leszállította az Ukrajnának ígért F–16-os vadászgépek első tételét. Novemberben vált ismertté, hogy Hollandia egy 18 darabos tételből két fennmaradó F–16-ost adott át Romániának, amelyeket az ukrán pilóták fognak használni.

Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetője kijelentette, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy a közeljövőben megrendezze a második békecsúcsot, írja az Interfax.

„Az Ukrajnának nyújtott támogatás földrajza tovább bővül. Észak-Amerikától Afrikáig, Európától Ázsiáig… A partnereinkkel folytatott aktív munkának köszönhetően már kidolgoztunk egy közös békekeretrendszert, amely a második békecsúcs alapja lesz, és Ukrajna készen áll arra, hogy a közeljövőben megrendezze azt” – mondta Jermak.

Szerinte Ukrajna készen áll arra, hogy a fejlődés stabilitásának „bástyája” legyen, és van mit kínálnia a világnak, elsősorban az informatika, a kiberbiztonság, a befektetési technológiák és más területeken.

„Bízunk abban, hogy partnereinkkel együtt megújítjuk országunkat, és a fenntarthatóság és a haladás új szimbólumává válunk” – tette hozzá Jermak.

Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.

Az MTI beszámolója szerint Herman Haluscsenko a Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy országszerte támadások érik az energetikai létesítményeket. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, tisztázni fogjuk a következményeket” – közölte.

A rakétatámadás Ukrajna nyugati régióit is érintette. Ihor Poliscsuk lucki polgármester a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

A városban november 28-án távoktatást vezettek be.

Lviv térségében több mint félmillió fogyasztó maradt áram nélkül – közölte Makszim Kozickij kormányzó. Az Unian hírügynökség jelentése szerint Zsitomirban és Rivnében is súlyos gondok adódtak az áramellátási rendszerben.

Az Ukrenerho nemzeti energetikai vállalat előrejelzése szerint a vészhelyzeti áramszünetek 20 óráig tarthatnak.

Andrij Merezsko ukrán kormánypárti parlamenti képviselő Nobel-békedíjra jelölte Donald Trumpot, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő megválasztott elnökét. Döntését a korábbi amerikai államfő diplomáciai sikereivel, Ukrajna megerősítésével, valamint az orosz–ukrán háború lezárásának reményével indokolta. Közben Trump is egy Ukrajnának fontos személy jelöléséről döntött.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt egyik parlamenti képviselője a jövő évi Nobel-békedíjra jelölte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. Andrij Merezsko, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Ukrinform ukrán hírügynökség szerdán megjelent cikke szerint a jelölőlevélben leírták azt is, hogy az Egyesült Államok leendő államfője volt az első, aki haditechnikával támogatta Ukrajnát. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Ukrajna több atomerőművi blokkot lekapcsolt a hálózatról az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások közepette csütörtökön – közölte a BBC.

Ukrajna jelenleg négy atomerőművet üzemeltet 15 reaktorral.

2024. november 28-án éjjel az orosz megszállók különböző típusú rakétákkal és támadó drónokkal támadták Ukrajnát – jelentette az ukrán légierő parancsnoksága.

Összesen 188 támadó járművet észleltek a légierő rádiótechnikai csapatai

– közölték.

A légitámadást az ukrán légierő rakétaelhárító csapatai verték vissza – írja az Interfax.

Az orosz védelmi minisztérium megosztott egy friss felvételt, amelyen az orosz légierő Szu–34-es szuperszonikus vadászbombázója csapást mér Ukrajnára – írja a Sky News.

A támadást az ukrán erők ellen indították a kurszki régió határvidékén. A minisztérium szerint az orosz légierő az ukrán katonákra és több járműre is csapást mért.

Az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij elnök megállapodtak abban, hogy november 28-án aláírják az állami költségvetésről szóló törvényt – derül ki Ukrajna elnökének szerda esti videóbeszédéből.

Ma megbeszélést folytattam Denisz Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel és a Verhovna Rada [az ukrán parlament – A szerk.] képviselőivel. Megvitattuk a jövő évi állami költségvetés legfontosabb paramétereit, az idei decemberi és a jövő évi pénzügyi felkészültségünket. Megállapodtunk abban, hogy holnap aláírom a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt, amint a törvényt a Verhovna Rada átadja

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Az elnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés legfontosabb része, hogy „Ukrajna minden pénzügyi szükséglete a közeljövőre és a következő évre biztosított”.

Az észak-európai és a balti országok, valamint Lengyelország a svédországi Harpsundban tartott szerdai csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy az elkövetkező hónapokban fokozzák Ukrajna támogatását, ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyag-termelésbe.

Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett

– áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában, amelyet az MTI szemlézett.

„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.

Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök megállapodott szerdai asztanai találkozóján arról, hogy a biztonsági szolgálatok révén szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni harcban.

A felek határozottan elítélik az Oroszországi Föderáció területén 2024-ben történt terrorcselekményeket, és megállapodtak abban, hogy a szakszolgálatok révén a terrorizmus elleni kíméletlen küzdelem céljából szorosra fűzik kapcsolatukat és intenzívebbé teszik az információcserét

– áll az MTI által idézett, megbeszélések végén kiadott zárónyilatkozatban. Egyúttal megerősítették a két ország stratégia partnerségét „az új globális rendre való tekintettel”. Moszkva és Asztana emellett folytatja „a korrupció elleni átfogó küzdelmet”.

A zárónyilatkozat szerint az elnökök egyetértenek abban, hogy az egyoldalúan bevezetett szankciók negatív hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági együttműködésre és az országok tartós fejlődésére. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a két ország érdekelt az energetikai együttműködés kiszélesítésében is, különösen ami a harmadik országoknak történő földgázszállítást illeti.