Megsebesült egy 54 éves civil férfi Herszonban, Antonivka faluban, amikor az oroszok robbanóanyagot dobtak rá egy drónról – írja az Ukrinform a herszoni területi katonai közigazgatás közleménye alapján.
„A megszálló hadsereg egy drónról robbanóanyagot dobott le egy civilre Antonivkában” – áll a közleményben.
Mint megjegyezték, az áldozat saját maga ment kórházba. Az 54 éves férfinél repeszsérüléseket diagnosztizáltak. Kedden az orosz hadsereg drónról robbanóanyagot dobott le a Herszon megyei Beriszlav városában, melynek következtében egy 43 éves nő életét vesztette. Szintén kedden orosz katonák lövéseket adtak le a Herszon régióban található Bilozerka településre, megölve egy 44 éves férfit.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
A fegyveres erőkhöz csatlakozó ukrán állampolgárok a szolgálat első napjától kezdve pénzügyi támogatásban részesülnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Védelmi Minisztérium szociális biztonsági osztályának szakértői részletes tájékoztatást készítettek ennek a pénzügyi támogatásnak az összetevőiről. A kifizetések közé tartoznak:
Az ukrán fegyveres erők katonáinak havi alapjuttatásai állandó komponenseket tartalmaznak, amelyeket minden egyes katonának rangjától, beosztásától és szolgálati idejétől függően fizetnek ki. A bérek a következőképpen néznek ki:
Azoknak a katonáknak, akik különböző feltételek mellett egyidejűleg jogosultak kiegészítő díjazásra, ezt a kiegészítő díjazást nagyobb összegben, havonta, a harci (különleges) feladatok ellátásával töltött idővel arányosan fizetik ki, ezenfelül minden 30 harci (különleges) feladatot teljesített nap után 70 ezer hrivnya (659 ezer forint) átalányjavadalmazást fizetnek.
Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium keddi közleményében, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.
„Meggyőződésünk, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-csatlakozása az ország biztonságának egyetlen igazi garanciája […] A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem fogadunk el semmilyen alternatívát vagy helyettesítőt Ukrajna teljes jogú NATO-tagságára” – hangsúlyozta a tárca.
Arra is emlékeztettek, hogy nemcsak Ukrajna és Európa biztonságáról van szó, hanem arról is, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás világszerte „a nukleáris leszerelés gondolatába vetett bizalmat ásta alá”.
A külügyminisztérium közleménye a budapesti Memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából készült. 1994-ben Ukrajna biztonságának és területi épségének szavatolásáért cserébe lemondott atomfegyvereiről, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban.
„A memorandumnak jelentős lépésnek kellett volna lennie a globális nukleáris leszerelés megerősítésében, és példaként kellett volna szolgálnia más államok számára az atomfegyverekről való lemondásban. Azonban nem tudta megakadályozni az Oroszországi Föderáció mint atomfegyverrel rendelkező állam Ukrajna elleni agresszióját, azaz egy olyan állam megtámadását, amely feladta saját nukleáris arzenálját” – emlékeztetett Kijev.
Még ha Ukrajna területén keresztül megszűnik is az orosz gáz tranzitja, valószínűtlen, hogy a gázárak január 1-től azonnal emelkednének – nyilatkozta Oleh Popenko, az Ukrán Közüzemi Fogyasztók Szövetségének vezetője az Unian ukrán hírügynökségnek.
Popenko elmondta, hogy az orosz gáztranzit megszüntetése hosszú távon lesz hatással a lakossági gázárakra, továbbá megjósolta, hogy szerinte mennyivel emelkedhetnek a tarifák 2025-ben.
Számítások szerint Ukrajnának legalább 2 milliárd köbméter gázt kellene vásárolnia a saját gázszállítási rendszerének feltöltéséhez, ha az orosz tranzit megszűnik. Ennek költsége körülbelül 1,1 milliárd dollár (433 milliárd forint)
– mondta Popenko.
Hozzátette, hogy az orosz tranzit évente körülbelül 600 millió dollár (9,841 milliárd forint) bevételt jelentett Ukrajnának, amelyet az ország elveszítene. Ez azt jelenti, hogy a kiesés pótlására nagyjából 1,7 milliárd dollár (669 milliárd forint) forrásra lenne szükség.
„A magyar kormány az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is, erre jelenleg különösen nagy szükség van, meg kell előzni a béketeremtést ellehetetlenítő döntések meghozatalát” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
Én azért mentem Moszkvába, meg azért jöttem ma ide, hogy Moszkvában és a NATO-központban is azt az álláspontot képviseljem, hogy ne történjen semmi olyan január 20-ig, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és amely ellehetetleníti a béketeremtést
– fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy Moszkvában is a tűzszünet és a béketárgyalások mellett érvelt, ahogy ezt Brüsszelben is teszi.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a NATO eltökélt abban, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát a harctéren folytatott küzdelemben és az energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásokkal szembeni fellépésben – írja az Ukrinform.
„Eltökéltek vagyunk, hogy folytassuk azt a munkát, amelyet az elmúlt négy évben együtt végeztünk, amely rendkívüli módon megerősítette ezt a szövetséget – új tagokkal, új erőforrásokkal és eszközökkel, valamint, úgy gondolom, új elszántsággal, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett az orosz agresszióval szemben” – mondta Antony Blinken.
Hangsúlyozta, hogy Putyin ismét fegyverként használja a telet. „Nem fogjuk hagyni, hogy ez megtörténjen. Ezen a fronton is eltökéltek vagyunk” – mondta a külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy ezt és más kérdéseket a NATO külügyminisztereinek ezekben a napokban Brüsszelben tartandó találkozóján vitatják meg. Ezzel összefüggésben Blinken a találkozót „létfontosságú pillanatnak” nevezte a szövetség számára.
Megsebesült egy 54 éves civil férfi Herszonban, Antonivka faluban, amikor az oroszok robbanóanyagot dobtak rá egy drónról – írja az Ukrinform a herszoni területi katonai közigazgatás közleménye alapján.
„A megszálló hadsereg egy drónról robbanóanyagot dobott le egy civilre Antonivkában” – áll a közleményben.
Mint megjegyezték, az áldozat saját maga ment kórházba. Az 54 éves férfinél repeszsérüléseket diagnosztizáltak. Kedden az orosz hadsereg drónról robbanóanyagot dobott le a Herszon megyei Beriszlav városában, melynek következtében egy 43 éves nő életét vesztette. Szintén kedden orosz katonák lövéseket adtak le a Herszon régióban található Bilozerka településre, megölve egy 44 éves férfit.
2024 novemberében összesen 18 445,39 hektárnyi, robbanószerekkel szennyezett területet tisztítottak meg az ukrán védelmi minisztérium tűzszerészegységei. Ebből 18 266,09 hektár mezőgazdasági terület volt – írja a Kárpáti Igaz Szó a védelmi minisztériumra hivatkozva.
A mentesítés alatt 18,02 kilométernyi közutat és 31,6 kilométer vasúti pályát is megtisztítottak a robbanóanyagoktól.
A tűzszerészek az orosz invázió kezdete óta összesen 415 681 robbanóeszközt azonosítottak és semmisítettek meg, ebből 4456 darabot novemberben.
November utolsó hetében az aknamentesítési munkálatokban 192 tűzszerészegység, összesen 905 fővel, valamint 17 mechanizált aknamentesítő géppel vett részt. Ukrajnában jelenleg 69 hivatalosan minősített aknamentesítési operátornak van engedélye humanitárius célú aknamentesítési tevékenységek végzésére olyan területeken, ahol nem folynak aktív harcok.
A kormány tájékoztatása szerint Ukrajnában több mint 4 ezer tűzszerész dolgozik aknamentesítési feladatokon.
Európa továbbra is elkötelezett a háború folytatásának pusztító irányvonala mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Peszkov Olaf Scholz német kancellárnak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz az X közösségi hálózaton intézett üzenetére reagált, jelezve, hogy Ukrajna támogatása nem fog gyengülni. A szóvivő elmondta, hogy az orosz vezető továbbra is kész a Scholzcal való kapcsolatfelvételre.
Természetesen van értelme a kapcsolatok folytatásának, megújításának, mindig van. Az elnök többször elmondta, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre céljaink elérése érdekében
– fogalmazott.
Kijelentette, hogy Oroszország folytatja a különleges műveletet, „amíg minden kitűzött feladatot” el nem végez, továbbá kijelentette, hogy Oroszország a maga számára fenyegetésként fogja fel Ukrajna esetleges NATO-tagságát, amely a „különleges hadművelet” megindításának egyik fő oka volt.
Ez teljesen ellentétes a biztonság oszthatatlanságáról szóló tézisünkkel
– idézi az MTI Peszkovot.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban kijelentette, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat mindent elkövet az ukrajnai katonai konfliktus folytatásáért, de a segélycsomagok, mint mondta, „nem tudják megváltoztatni az események menetét, nem tudják befolyásolni a dinamikát” a frontvonalakon.
Az iráni elnök tervezett oroszországi látogatásáról szólva közölte, hogy Maszúd Peszeskján oroszországi vizitje év végéig nem szerepel Putyin menetrendjében. Hozzátette, hogy ennek előkészületei továbbra is folynak, „szükség esetén nagyon gyorsan meg lehet állapodni ilyen kapcsolatokról”, mivel Moszkva és Teherán nem kívánja halogatni az Átfogó Stratégiai Partnerségi Szerződés aláírását.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) közölte, hogy őrizetbe vett egy 51 éves helyi nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz légicsapásokat irányított a Donyecki területre – írja a Sky News.
Az ügynök megpróbálta kideríteni és átadni az oroszoknak a Csasziv Jarért harcoló ukrán csapatok megerősített területeinek és tüzérségi állásainak helyét
– áll az SBU közleményében. Hozzátették hogy Oroszország az ő információi alapján tervezte a célpontok elleni csapásokat, mielőtt leleplezték a tervét, és letartóztatták otthonában.
Az ingatlan átkutatása után az ukrán biztonsági szolgálat közölte, hogy talált egy számítógépet és egy telefont, amelyekkel a gyanúsított az orosz biztonsági szolgálatokkal kommunikált. Hozzátették, hogy vagyonelkobzással együtt életfogytiglani börtönbüntetés vár a nőre.
Ukrajna felgyorsítja új rakétáinak gyártását – jelentette ki Volodomir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Az elnök arról számolt be, hogy már elvégezték az új, hazai gyártású rakéták tesztelését – idézi Telegram-bejegyzését a Sky News.
Ukrajna elnöke a hadseregtől kapott jelentést a tesztekről.
Felgyorsítjuk a gyártást
– tette hozzá.
A NATO vezető tisztviselői számítanak rá, hogy a közeljövőben létrejön a békemegállapodás Ukrajna és Oroszország között – közölte Adam Parsons, a Sky News európai tudósítója.
„A színfalak mögött egy lassú felismerés született, mégpedig arról, hogy megállapodásra lesz szükség, bármilyen kellemetlen is” – állítja Parsons.
Hozzátette: úgy véli, ezen a nagy téttel bíró találkozón senki sem gondolja reális lehetőségnek, hogy Oroszország egyszerűen visszaadja az összes területet, amelyet 2022 óta és azelőtt elfoglalt. Ezért szerinte a kérdés az, hogy Ukrajna mit enged majd megtartani Oroszországnak.
Mint ismeretes, Oroszország mintegy 110 ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart ellenőrzése alatt, beleértve az általa 2022-ben annektált négy régiót és 2014 óta a Krím egy részét is.
„Ez minden megállapodási lehetőséget nagyon bonyolulttá tesz, azonban egyre többen felismerik, hogy a fájdalmas üzletet meg kell kötni – véli Parsons,
Mint írtuk, kedden és szerdán kétnapos tanácskozást tartanak Brüsszelben a NATO-tagállamok külügyminiszterei. A megbeszélésen kiemelt téma lesz Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása, amit januártól jelentősen megnehezíthet Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése.
Ukrajna katonai támogatásának erősítése most fontosabb, mint a NATO-meghívásról szóló tárgyalások
– ismertette a keddi megbeszélésen Mark Rutte NATO-főtitkár.
A Korrespondent beszámolója szerint Mark Rutte megerősítette, hogy a tagállamok vezetői meghallgatják Ukrajna NATO-tagságra vonatkozó felhívásait, de nem térnek el a terveiktől, a szövetség decemberi ülésén más céljaik vannak.
„A partnerek egyetértettek abban, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a washingtoni NATO-csúcs döntésének megfelelően a tagállamok „hidat építenek a tagság felé” az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokban.
Véleménye szerinte Ukrajnának jelenleg több katonai segélyre van szüksége.
Ukrajnának legalább 20 további Hawk, NASAMS vagy IRIS-T típusú légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megvédje a kritikus infrastrukturális létesítményeket az orosz rakétatámadásoktól – írja az Unian állami hírügynökség.
Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatának közlése szerint Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter részt vesz Ukrajna és a NATO Tanács miniszteri ülésén.
Szibiga elmondta, hogy a NATO-szövetségesekkel folytatott megbeszélések fő témái között szerepel majd az azonnali katonai segítségnyújtás, az ukrán védelmi iparba történő beruházások, az ukrán energiarendszer támogatása a téli időszakban, valamint Ukrajna NATO-hoz vezető útjának előrehaladása.
Meg kell állítanunk Oroszországot, és meg kell akadályoznunk, hogy csapatai a területünkre nyomuljanak. A logikájuk világos: megpróbálnak minél nagyobb területet elfoglalni, hogy megerősítsék jövőbeli tárgyalási pozíciójukat
– fogalmazott a miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utóbbi időben fokozatosan változtatott az álláspontján, és a legutóbbi nyilatkozataiban már azt közölte: hajlandó elfogadni a fegyveres konfliktus lezárását, ha Ukrajna cserébe a NATO tagja lehet – írja a The Wall Street Journal (WSJ).
A lap szerint Zelenszkij a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump felhívásaira is reagálva változtatott az álláspontján. Korábban az ukrán elnök mindig azt hangoztatta, hogy minden elvesztett területet vissza akarnak foglalni, de ez a célkitűzés a jelenlegi helyzetben katonai szempontból irreálisnak tűnik.
Mint a WSJ írta, az ukrán elnök mostanra változtatott a retorikáján, és azt mondja, hogy a NATO-ba való meghívásért cserébe hajlandó lenne elfogadni a tűzszünetet. Ezt jelezte például a Sky Newsnak adott friss interjújában is.
Ugyanakkor a tűzszünetnek még így is komoly akadályai vannak.
Ezek közt sorolták fel azt, hogy a NATO-tagállamok körében nincs konszenzus Ukrajna meghívásáról, mivel attól tartanak, hogy ez fokozhatná a Moszkvával szembeni konfliktust. Továbbá azt is megkérdőjelezték, hogy Vlagyimir Putyin valóban hajlandó lenne-e tárgyalni a mostani helyzetben, amikor az orosz csapatok nyomulnak előre.
A WSJ-nek ezzel kapcsolatban nyilatkozott egy ukrán tisztviselő is, aki azt mondta: ha nincs NATO-meghívás, akkor óriási katonai segélyekre lesz szükségük 2025-ben.
Ezt az összeget konkrétan 126 milliárd dollárra tette.
Elmondása szerint Kijevnek azért lenne szüksége e forrásokra, hogy ellensúlyozni tudja Oroszország 2025-ös, minden eddiginél nagyobb katonai költségvetését.
Joe Biden olajat önt a tűzre azzal, hogy több segélyt és biztosítékot ad Ukrajnának – állítja a Kreml.
Mint írtuk, az Egyesült Államok 725 millió dollár értékben küld Kijevnek rakétákat, lőszert, gyalogsági aknákat és más fegyvereket, mivel Joe Biden elnök távozó kormánya igyekszik megerősíteni Kijevet, mielőtt távozik hivatalából.
A Sky News beszámolója szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedd reggeli beszédében azt mondta: „a jelenlegi kormányzat a céljait követi, következetes irányvonala az, hogy megakadályozza a háború lelassulását.”
A Biden-adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy olajat öntsenek a tűzre.
– hangsúlyozta a Kreml szóvivője.
Hozzátette, hogy ez és más segélycsomagok sem változtathatnak az események menetén, és nem befolyásolhatják a frontvonalak dinamikáját.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rekordnagyságú védelmi költségvetést hagyott jóvá, a kormány teljes kiadásainak egyharmadát különítette el, mintegy 126 milliárd dollárt szán nemzetvédelemre a 2025-ös költségvetésből, ami a kormányzati kiadások 32,5 százalékát teszik ki. Ez 28 milliárddal több, mint a 2024-es költségvetésben. Az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta a benyújtott költségvetési javaslatot − írta meg a CNN.
Oroszország az elmúlt két évben nagymértékben növelte katonai kiadásait, a háború miatt magas az infláció, a vállalatok pedig munkaerőhiánnyal küzdenek. Az orosz központi bank októberben 21 százalékra emelte a kamatlábat. Katonailag viszont csak Észak-Koreától kapott csapatokat, míg Ukrajna több nyugati szövetségesétől is folyamatos támogatásban részesül. Ugyan az orosz csapatok így állományban kapnak némi kisegítést, de anyagi forrásokat nem kevés számú szövetségeseiktől.
A japán védelmi minisztérium megerősítette, hogy az orosz haditengerészet egyik tengeralattjárója áthajózott két délnyugati sziget között – írja a Sky News.
A portál szerint először egy haditengerészeti mentőhajót és egy tengeralattjárót követtek nyomon a Jonaguni és az Iriomote szigetek közötti vizeken, amelyek Japántól délre, Tajvantól keletre találhatóak.
Moszkva nem kommentálta az esetet.
Az amerikai külügyminiszter 725 millió dollár (mintegy 300 milliárd forint) értékű újabb katonai szállítmányt jelentett be hétfőn Ukrajna számára. Antony Blinken közleménye szerint a segítséget az amerikai hadsereg készleteiből azonnal hozzáférhetővé teszik, és az az ukrán hadsereg sürgős szükségleteit hivatott kielégíteni Joe Biden elnök szeptemberben tett ígérete alapján − tájékoztatott az MTI.
A csomag tartalmaz a többi között Stinger rakétákat, drónokat és drónelhárító eszközöket, valamint mobil indítóállásokban (HIMARS) használható rakétákat, egyéb tüzérségi eszközöket, gyalogsági aknákat, kis lőfegyvereket hozzájuk való lőszerrel. A januárban távozó Biden-adminisztráció novemberben jelezte, hogy az amerikai kongresszus által tavasszal megszavazott 61 milliárd dolláros ukrajnai keret még megmaradt részét is teljes mértékben felhasználja Ukrajna megsegítése érdekében.
A brit miniszterelnök szerint Ukrajnát olyan helyzetbe kell hozni, hogy a lehető legerőteljesebb pozícióból kezdhessen tárgyalásokat a háború befejezéséről. Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját.
A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához. Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján.
Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás. London a 2024–2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030–2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba − írta meg az MTI.
Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később, diplomáciai úton lehetne dönteni.
Maszúd Peszeskján iráni elnök bejelentette, hogy „a közeljövőben” találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz hírügynökség szerint Peszeskján egy tévéinterjúban beszélt erről, és a nyilatkozatát utóbb az iráni kormány hivatalos Telegram-csatornáján is megosztották. Azt nem tisztázta, hogy hol és mikor találkozhat Putyinnal (de az orosz elnök közelmúltbeli utazásai szokásait tekintve valószínűleg a Kremlben kerülhetne sor egy ilyen meetingre).
Arról már korábban is esett szó a két vezető közt, hogy Maszúd Peszeskján valamikor Oroszországba utazik azért, hogy aláírjanak egy szerződést az Irán és Oroszország közti kétoldalú stratégiai együttműködésről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta hétfőn, hogy az iráni elnök látogatására vonatkozóan egyelőre nincs hivatalos dátum, és valószínűleg már csak 2025-ben látogathat el Oroszországba – bár azt is hozzátette, hogy „szükség esetén” hamar meg tudnak egyezni egy dátumról.
Az amerikai és az ukrán védelmi vezetők hétfőn megvitatták az új orosz ballisztikus rakéta bevetését, a fegyveradományozók következő találkozójának előkészületeit és a washingtoni katonai segélyek jövő évi terveit − közölték a tárgyaló felek. A megbeszélésre akkor került sor, amikor az Egyesült Államok közölte, hogy 725 millió dollár értékben küld Kijevnek rakétákat, lőszert, gyalogsági aknákat és más fegyvereket, mivel Joe Biden elnök távozó kormánya igyekszik megerősíteni Kijevet, mielőtt távozik hivatalából − tájékoztatott az MTI.
Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője azt mondta: „(Lloyd) Austin (védelmi miniszter) elítélte, hogy Oroszország a közelmúltban rakétákkal és pilóta nélküli légi rendszerekkel támadta Ukrajna polgári infrastruktúráját, és egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát vetett be Ukrajnában, ami újabb eszkalációt jelent Oroszország Ukrajna elleni háborújában.”
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter arról számolt be, hogy a megbeszélés középpontjában egyebek mellett „a 2025-re vonatkozó stratégiai tervezés állt, különösen a fegyverek, felszerelések szállítása és egységeink felszerelése szempontjából”. Azt is elmondta, hogy megvitatta Austinnal a NATO, az Európai Unió és a Kijevet támogató országok szövetségét alkotó Ramstein-csoport közelgő ülésének előkészületeit. Az ukrán média, köztük az Európai Pravda online újság arról számolt be, hogy a találkozóra decemberben kerülhet sor.
A 2014-es ukrajnai Majdanhoz hasonlította a Georgiában zajló eseményeket Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában a sajtónak nyilatkozva – számolt be az MTI. Peszkov szerint jól láthatóan kísérlet történik a helyzet megingatására.
Számos országban láttunk már hasonló eseményeket. A legközvetlenebb párhuzamot az ukrajnai Majdan eseményeivel lehet vonni
– hangoztatta Peszkov, hozzátéve, hogy a georgiai események „minden tünetét hordozzák egy narancsos forradalomra tett kísérletnek”. „A georgiai hatóságok intézkedéseket tesznek a helyzet stabilizálására és a nyugalom helyreállítására” – nyilatkozott a Kreml szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem avatkozik bele Georgia belügyeibe. Hozzátette, hogy az orosz fél információkat kíván szerezni a dél-kaukázusi országban kormányellenes tüntetéseken őrizetbe vett állampolgárairól és arról, hogy milyen jogcímen indítottak eljárást ellenük.
Az ukrajnai rendezésről esetleg jövőre megkezdendő tárgyalások lehetőségével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország mindenképpen biztosítani fogja érdekeit ebben az ügyben.
Minden attól függ, hogyan alakulnak az események, de számunkra a legfontosabb a kitűzött célok elérése. A frontok dinamikája világos. Az Ukrajnában zajló folyamat is világos. Fáradtság tapasztalható Zelenszkijjel szemben. Ez a fáradtság egyre nő
– fogalmazott, és ezzel felhívta a figyelmet a Zelenszkijjel szembeni elégedetlenségre.
Peszkov azt hangoztatta, hogy a Kremlnek nincsenek elvárásai Olaf Scholz német kancellár hétfői kijevi látogatásával kapcsolatban. A vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével semmilyen üzenetet sem küldött Zelenszkijnek. Rámutatott, hogy Németország továbbra is kitart Ukrajna feltétel nélküli támogatása mellett, ugyanakkor a Putyin és Scholz között nemrégiben lezajlott telefonbeszélgetést pozitív fejleményként értékelte.
Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden amerikai elnök két bírósági elítélő ítélet ügyében kegyelemben részesítette fiát, Hunter Bident, Peszkov kijelentette, hogy ez amerikai belügy, amelyet a Kreml nem kommentál. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva „a demokrácia karikatúrájának” nevezte a távozó amerikai államfő döntését.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök vonatkozó kijelentéseire kitérve Peszkov hangot adott álláspontjának, miszerint ha az Egyesült Államok igyekszik majd rákényszeríteni a többi országot a dollár használatára, az felerősíti a nemzeti valutákra való átállás tendenciáját.
A dollár tartalékvalutaként kezdi elveszíteni vonzerejét számos ország számára. Ez egy olyan folyamat, amely a dollár vonzerejének erodálódását jelenti, ez tényleg folytatódik és egyre erősödik
– nyilatkozott a szóvivő. Leszögezte, hogy Szíriában Moszkva folytatni fogja Bassár el-Aszad elnök támogatását.
„Üzenem Kijevből Putyinnak: Hosszú távra tervezünk” – írta egy közösségi médiás posztban Olaf Scholz.
Az Ukrajna melletti elkötelezettségünk nem fog megingani. Az ukrán nép mellett fogunk állni – ameddig csak szükséges
– tette hozzá a bejegyzésben.
Mint korábban írtuk, a német kancellár a minap tett előre be nem jelentett látogatást Ukrajnában, ahol többek közt ígéretet tett egy 650 millió eurós katonai segély folyósítására 2024 végéig (ezek közt lesznek légvédelmi rendszerek és légvédelmi rakéták is).
A drónhadviselés Ukrajnában nagyon gyorsan változik és fejlődik. Míg korábban például Ukrajna az orosz tüzérség dominanciájára olcsó drónokkal válaszolt, mostanra ezek a pilóta nélküli repülők önálló erőt jelentenek, és hatalmas méreteket öltöttek. Ukrajna idén 2 millió darab FPV- (belső nézetű) drónt fog gyártani – írta a The Economist. A hírek szerint a frontvonalon egyre gyakrabban kezdik használni a mesterséges intelligenciával rendelkező drónokat is.
Ha 2023 elején, a drónok tömeges bevezetésekor még csak körülbelül 10 kilométert tudtak repülni, most már a 30 kilométeres távok is mindennaposak
– mondta Jaroszlav Filimonov, az ukrán Kvertus cég (amely drónok elleni védelmi berendezéseket gyárt) vezérigazgatója. A helyzet javulhat a nagyobb teljesítményű antennáknak és jelismétlőknek köszönhetően, amelyek lehetővé teszik, hogy a drónok nagyobb távolságból is kapcsolatba lépjenek a bázisállomásokkal.
Egy bennfentes szerint azonban Ukrajnában már most is 24 óránként 1000 orosz drónt látnak. Ez a frontvonal egyes részeit, például a Luhanszk régióban lévő Sziverszk környékét, gyakorlatilag megközelíthetetlenné tette az emberek számára.
A Tocsnyi’info nevű kutatócsoport szerint az ukrán FPV-drónok viszont már több mint 850 orosz felderítő drónt semmisítettek meg a levegőben, ezzel tehermentesítve az ország légvédelmi rakétakészletét és aláásva Oroszország képességét a csapások koordinálására. Míg a drónok egy másik típusa – a „bombázók” – azzal vannak elfoglalva, hogy 10 kilogrammos aknákat szórjanak szét az oroszok által használt utánpótlási szakaszokon. „A legnagyobb változást az elektronikus hadviselés (EW) gyakoribb alkalmazása jelenti a drónok ellen” – írta a portál.
A műholdak GPS-jelének zavarásával kezdődött, ami miatt az amerikai precíziós irányítású fegyverek ijesztő gyakorisággal hibásan működtek. Most ez a technológia a pilóta és a drón közötti kommunikációra is kiterjed
– olvasható a cikkben.
Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója és vezérigazgatója (amely a hadsereg számára fejleszt mesterséges intelligenciát) szerint a zavarás már nem „pontszerű”, hanem „mindenütt jelen van”. A dróngyártók kénytelenek változtatni a rádióikon és antennáikon. Dilemmával szembesülnek: ha gyakori frekvenciákra támaszkodnak, az ezekhez való alkatrészeket könnyű megtalálni, de a zavarásuk könnyebb; a ritka frekvenciák kevésbé zavarnak, de több drágább berendezést igényelnek.
Azoknak a katonáknak, akik engedély nélkül hagyták el az egységüket, de 2025. január 1-jéig önként visszatérnek a szolgálatba, teljes mértékben visszaállítják a juttatásokat, a pénzügyi és anyagi támogatást, és az ellenük indított büntetőeljárást lezárják – tudatta az ukrán Állami Nyomozó Iroda (SZBI) az Interfax szerint.
Azokat a katonákat, akik első alkalommal, engedély nélkül hagyták el az egységüket, várhatóan visszaviszik a katonai egységükhöz és teljes mértékben visszahelyezik őket a szolgálatba
– mondta Tatjana Szapjan, az SZBI kommunikációs tanácsadója hétfőn Telegram-csatornáján.
Hangsúlyozta, hogy a törvény fő célja, hogy lehetőséget teremtsen a katonák számára, hogy visszatérhessenek egységeikhez és folytathassák szolgálatukat „lelkiismeret-furdalás és Ukrajna törvényeivel való konfliktusok nélkül”.
„A törvény értelmében speciális algoritmust dolgoztak ki annak érdekében, hogy a katonák január 1-jéig a lehető legnagyobb mértékben visszatérjenek a szolgálatba, és ne kelljen büntetőjogi felelősségre vonással számolniuk” – mondta Szapjan.
A kommunikációs tanácsadó kifejtette, hogy a katona szolgálati helyre való visszatérésekor az egységparancsnoknak legkésőbb 72 órán belül meg kell hosszabbítania a szerződést a katonával, és teljes mértékben helyre kell állítania a pénzügyi, élelmezési és vagyoni támogatását.
Emellett az ilyen katonának visszaállítják az összes előírt juttatást
– tette hozzá Szapjan.
Az SZBI kommunikációs tanácsadója szerint a parancsnoknak emellett tájékoztatnia kell az előzetes vizsgálati szervet és a Katonai Bűnüldözési Szolgálatot arról, hogy a szerződés és általában a katona szolgálata folytatódik. „Ez biztosítja, hogy a katona ellen indított büntetőeljárás lezáruljon” – tette hozzá.
A NATO következő, december 3–4-i külügyminiszteri találkozóján nem hívja meg Ukrajnát a katonai szövetségbe − jelentette a Reuters több diplomatára hivatkozva, így azonban hetekbe-hónapokba telhet, mire konszenzusra jutnak.
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot”, ennek ellenére nem történt előrelépés a The Kyiv Independent híradása alapján.
November 29-én Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kérte kollégáit, hogy a brüsszeli találkozón küldjenek meghívót Kijevnek a NATO-hoz való csatlakozásra. A politikus hangsúlyozta az orosz eszkaláció veszélyét, amelynek példájaként az Oresnik-típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták használatát és az észak-koreai csapatok megjelenését nevezte meg.
Az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij is javasolta a háború forró szakaszának lezárását, cserébe azonban az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozást kérte országának. Megjegyezte, hogy belépésük nem jelentené a NATO-tagországok részvételét az orosz–ukrán háborúban. Mark Rutte, a szövetség főtitkára azonban a Financial Timesnak adott interjújában elárulta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése fontosabb, mint Kijev NATO-ba való belépése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá az orosz és néhány más, az orosz katonai rendszernek dolgozó magánszemély és jogi személy elleni szankciócsomagról – írta meg az Interfax.
Ezek a megszállók számára drónokat fejlesztő, gyártó és beszállító olyan személyek, akik segítenek a kritikus alkatrészek oroszországi importjában, és drónkezelőket képeznek ki. Összesen több mint száz alany
– mondta Zelenszkij egy hétfő esti videóbeszédben.
Elmondta, hogy együttműködik a partnerországokkal, hogy összehangolják szankcióikat az ukrán szankciókkal.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4095 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 2967 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kétnapos tanácskozást tartanak Brüsszelben a NATO-tagállamok külügyminiszterei kedden és szerdán. A megbeszélésen kiemelt téma lesz Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása, amit januártól jelentősen megnehezíthet Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése.
A témában éles véleménykülönbségek vannak, mivel egyes tagállamok szerint Ukrajna támogatása vagy meghívása a NATO-ba egy újabb lépcsőfokot jelentene az eszkaláció menetében, míg mások szerint ez döntő elrettentés lenne Moszkvának – írja a hvg egy NATO-forrásra hivatkozva.
„Így szoktak kezdődni a háborúk” – tették hozzá, kiemelve, hogy várhatóan a Benelux országok, a britek, az északi tagállamok és az Egyesült Államok is újabb támogatást jelent be Ukrajnának, míg a baltiak feltehetően inkább kivárják, hogy Donald Trump elnöksége milyen változásokat hozhat.