Kedves olvasóink!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Egy január 18-i orosz légitámadás során megrongálódott az ország legrégebbi McDonald’s étterme a kijevi Lukjanivszka metróállomás közelében – írja az Ukrainszka Pravda.
Ma egy Kijev elleni légitámadás során megrongálódott egy McDonald’s étterem a Lukjanivszka metróállomás közelében. A Lukjanivszka állomás, amely 1997 óta működik, láncunk első étterme Ukrajnában. Alkalmazottainknak sikerült időben óvóhelyre menekülniük a biztonsági protokolloknak köszönhetően
– áll a vállalat közleményében.
Az étterem beszüntette működését, de a McDonald’s megjegyezte, hogy már megkezdték a lövések következményeinek felszámolását, és megígérték, hogy „mindenképpen helyreállítják a lukjanivszkai éttermet”.
A brit miniszterelnök szerint Ukrajna előtt nyitva kell hagyni a NATO-csatlakozás lehetőségét. Sir Keir Starmer a Financial Times című londoni üzleti-politikai napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: bízik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök is segíti majd azt a törekvést, amelynek célja, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb pozícióba kerüljön a jövőbeni béketárgyalások előtt. A munkáspárti brit kormányfő szerint Trump is pontosan tudja, hogy az Egyesült Államoknak milyen kritikus szerepe van ebben − írta az MTI.
A Financial Times felidézi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minapi nyilatkozatában az Egyesült Államokat, Németországot, Magyarországot és Szlovákiát az ukrán NATO-tagságot ellenző országok között említette. A brit miniszterelnök a lap erre vonatkozó felvetésére reagálva úgy fogalmazott: arra sürgetné ezeket az országokat, hogy "hagyják nyitva az ajtót" Ukrajna számára a NATO-csatlakozáshoz.
Starmer az interjúban igyekezett kisebbíteni Elon Musk éles bírálatait, amelyekkel az amerikai milliárdos nagyvállalkozó az utóbbi időszakban a brit kormányt illette. Musk, aki Trump hétfőn hivatalba lépő kormányában a kormányzati hatékonyságért felelős társminiszteri tisztséget tölti majd be, az általa birtokolt X portálon az elmúlt időszakban sok egyéb megnyilatkozás mellett „nemi erőszakban viselt bűnrészességgel” vádolta Starmert, arra utalva, hogy szerinte a jelenlegi munkáspárti brit kormányfő az angol-walesi főügyészség korábbi igazgatójaként nem lépett fel kellő eréllyel a gyerekek elleni szexuális bűncselekményeket elkövető szervezett bűnözői csoportokkal szemben.
Musk az X portálon a minap szavazásra tette fel azt a kérdést is, hogy Amerika „megszabadítsa-e a brit népet zsarnoki kormányától”. A Financial Times szerint Musk eme megnyilatkozásaira a brit miniszterelnök úgy válaszolt, hogy Donald Trumppal konstruktív kapcsolatrendszert ápol, és ez a viszony „túléli” majd „Musk kirohanásait is”.
„Én az Egyesült Államokhoz és a megválasztott elnökhöz fűződő kapcsolatokat tartom fontosnak” − hangsúlyozta. Starmer hozzátette: tapasztalatai azt diktálják, hogy a fontos dolgokra kell összpontosítani, és „figyelmen kívül kell hagyni a zajkeltést”.
Arra utalva, hogy Trump védővámokat helyezett kilátásba az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel szemben, a brit kormányfő kijelentette, hogy senkinek nem áll érdekében a vámok alkalmazása. Hozzátette: London kereskedelmi megállapodásra kíván jutni az Egyesült Államokkal.
Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy azokat a diákokat, akik nem teljesítik a katonai alapkiképzést, kizárhatják az egyetemekről. Szerhij Melnyik védelmiminiszter-helyettes szerint a katonai alapkiképzésre mindenkinek szüksége van – közölte a Sztrana.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai alapkiképzés mindenki számára kötelező. És ha a diákok bizonyos elvek alapján nem tudnak megfelelni a vizsgán, vagy elégtelenre vizsgáztak, vagy megtagadják a katonai eskü letételét, akkor a jövőben nem vehetnek részt a felsőoktatási intézményekben a képzésben
– jelentette ki határozottan a miniszterhelyettes.
Melnyik szavai előtt Szergej Padolin, a rivnyei Regionális Katonai Közigazgatás helyettes vezetője hasonlóképpen nyilatkozott. „A férfi hallgatókat kizárjuk az egyetemekről, ha megtagadják a katonai alapkiképzést” – fogalmazott a tisztviselő.
Korábban a védelmi minisztérium közölte, hogy a hallgatók általános katonai alapképzésének kurzusa 300 tanítási óra lesz. Ebből 90 órát elméletre, 210 órát pedig gyakorlatra fordítanak majd.
Január 18-án reggel az SZBU házkutatást tartott Maksz Nazarov házában, aki Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán oligarcha csatornáján dolgozott – írja az RBC.
Az orosz támadás kezdete után továbbra is Kreml-barát szakértőket hívott a YouTube-műsoraiba, és igazolta az orosz agressziót. Az interjúk alatt mind maga a szerző, mind a stúdió vendégei többször is megpróbálták igazolni az oroszok háborús bűntetteit, különösen az Ukrajna polgári infrastruktúráját ért rakétacsapásokat – írja a lap.
A kiadvány szerint mindkét személy nyilvánosan megpróbálta lejáratni Ukrajnát a nemzetközi színtéren, és aláásta a társadalmi-politikai helyzetet az országon belül. Amennyiben elítélik őket, 8 év börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra számíthatnak.
Hat, az oroszországi Zvezda hajógyárban még építés alatt álló orosz olajszállító tartályhajó került a múlt héten bevezetett amerikai szankciók célkeresztjébe – írja a Reuters alapján a The Kyiv Independent.
A legutóbbi szankciók az orosz úgynevezett „árnyékflotta” több mint 180 olajszállító hajóját vették célba, amely a szankciók kijátszására rutinszerűen használt, elöregedő tankerek csoportja. A jelentések szerint e hajók közül több is részt vesz a szankciókkal sújtott iráni olaj szállításában.
Washington most először vetett ki tilalmat a tartályhajók használatára még azelőtt, hogy azok tengerre szálltak volna, vagy szankcióval sújtott rakományt szállítottak volna.
A Reuters által idézett szakértők szerint a legutóbbi intézkedések felhajtották a tartályhajók árát, mivel megnőtt a kereslet a szankciókkal nem érintett hajók iránt.
A leköszönő Biden-kormányzat lépéseket tett az orosz olajexport aláásására, amely az ukrajnai orosz agresszió egyik fő üzemanyaga. Ezek a vállalatok együttesen naponta több mint 1 millió hordó olajat termelnek ki, és az amerikai pénzügyminisztérium szerint évente mintegy 23 milliárd dollár bevételt termelnek.
Korábbi posztunkban beszámoltunk róla, hogy Oroszország rakétákkal támadta péntek éjjel Kijevet, négy ember halálát okozva, Ugyanezen az éjjelen Zaporizzsját is csapás érte, de az elsődleges hírekkel ellentétben egy ember életét vesztette a támadásban.
A Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság tájékoztatása szerint a férfi holttestét a romok alól húzták ki a hatóságok emberei, ahol információik szerint további egy ember még lehet. A sérültek számát az Unian cikke 10 főre teszi.
Mintegy ötven ember jelent meg tüntetőleg Kurszkban a Vörös téren, miután az ukrán fegyveres erők környékbeli offenzívája miatt elhagyni kényszerültek az otthonaikat. A demonstrálók szerint a hatóságok nem nyújtanak nekik megfelelő segítséget.
Hajléktalanok maradtunk!
– fogalmaztak a civilek, akik arra panaszkodtak, hogy az orosz állam nem nyújt nekik anyagi támogatást, és a lakhatási igazolásokat is nagyon lassan adják ki nekik. A Meduza beszámolója szerint a tüntetésen megjelent Alekszandr Hszinsztein, akit alig egy hónapja neveztek ki a Kurszki terület vezetőjévé. „Nem, nem maradtok hajléktalanok, mert a hajléktalan olyan személy, akinek nincs állandó lakhelye” – ezekkel a szavakkal igyekezett megnyugtatni a civileket a politikus, aki elődjeit tette felelőssé a kialakult helyzetért.
Hszinsztein arról beszélt, hogy nem bízik meg minden tisztviselőben és hivatalnokban, akik a területen dolgoznak, szerinte ugyanis erősen jelen van a korrupció.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulással és vallási alapú gyűlöletre uszítással vádolja Vadim Novinszkijt, az ukrajnai orosz ortodox egyház „kurátorát”, a betiltott oroszbarát „Ellenzéki Blokk” párt parlamenti képviselőjét − írta az RBK.
A nyomozás megállapította, hogy a politikus 2014 óta népszerűsítette több helyen az orosz narratívát Ukrajnában, amivel formálni kívánta az ukrán társadalomban a kormányellenes és oroszbarát érzelmeket, valamint igazolni az orosz agressziót. A biztonsági szolgálat szerint Novinszkij az orosz ortodox egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának az utasításait hajtotta végre.
A politikus jelenleg külföldön tartózkodik, de továbbra is folytatja befolyásoló tevékenységét, mellyel az oroszokat támogatja. Emiatt távollétében hazaárulással és az ukrán állampolgárok egyenlő jogainak faji és nemzetiségi hovatartozáson és vallási meggyőződésen alapuló megsértésének gyanújával vádolják. A felsorolt bűncselekmények maximális büntetési tétele tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
Jurij Butuszov ukrán újságíró közösségi oldalán megosztott bejegyzésében úgy véli, hogy itt az ideje, hogy az Ukrán Fegyveres Erők átálljanak a Dnyipropetrovszki terület védelmére. Véleménye szerint elkerülhetetlen Pokrovszk és az egész terület átadása az orosz hadseregnek − írta az mk.ru.
Az újságíró szerint a terület átadását csak elodázni lehet, de ehhez hatalmas erőfeszítésekre és erőforrásokra van szükség, amelyekkel Ukrajna egyre kevésbé rendelkezik.
Pokrovszk megtartását semmi sem garantálja.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök volt tanácsadója, John Bolton szerint Trump minél előbb véget akar vetni a konfliktusnak hivatalba lépése után, és nem sokat törődik a rendezés formájával.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az éjszakai ukrán rakétatámadásra válaszul az orosz haderő ukrán hadiipari komplexumokat támadott, többek között a Lucs Tervezőirodát, ahol Neptun nagy hatótávolságú rakétákat gyártanak. Az orosz szaktárca jelentésében sikeres támadásról számolt be − írta az mk.ru.
Kijev mellett Zaporizzsjában, a Motor Szics gyár területére is csapást mértek, amiről orosz bloggerek közöltek videófelvételt. A vállalat repülőgépek és helikopterek motorjai mellett drónokat is gyárt, területén található az Ivcsenko-Progressz üzem is, ahol a vezető kohász irodáját támadás érte. A település rendőri szervei arról tájékoztattak, hogy „az ipari létesítmény területén tűz ütött ki, házak és járművek rongálódtak meg”.
Marija Zajceva belorusz önkéntes katona január 17-én meghalt a Donyecki területen lévő Bahmut város közelében. A nő a háború kezdetén csatlakozott az ukrán hadsereghez, és csütörtökön töltötte be 24. életévét − írta a The Kyiv Independent.
Zajceva 2020 augusztusában részt vett a belorusz elnökválasztás eredménye elleni minszki tüntetésen, melyen az ellenzék csalással vádolta Aljakszandr Lukasenkát, aki azt állította, hogy a szavazatok 80 százalékával elsöprő győzelmet aratott, ami ellen országos tiltakozások indultak, majd ezt a rezsim ellenfelei elleni szigorú fellépés követte a hatalom részéről. A tüntetéseken részt vevő nőt egy villanógránát szilánkjai súlyosan megsebesítették.
Halálhírét Szvetlana Cihanuszkaja belorusz ellenzéki vezető is kommentálta, aki forradalmuk ikonjaként jellemezte Zajcevát.
Sérülése után a nőt Csehországban kezelték, ahol több műtéten is átesett. Elmondása szerint a sérülés vérömlenyt okozott az agyában. Az egyik fülére pedig elvesztette a hallását.
2014 óta több száz belorusz önkéntes csatlakozott az ukrán hadsereghez, és közülük több mint 60-an haltak meg a háborúban − jelentette a Szabad Európa Rádió. Belaruszban az önkéntesek börtönbüntetést kockáztatnak, a Lukasenka-rezsim pedig családjaikat fenyegeti.
A Franciaországban 2024 augusztusában letartóztatott és házi őrizetbe helyezett Telegram hálózat alapítója tagadta, hogy bűnözői tevékenységre buzdítana a platformján – írja a Franceinfo.
„A Telegramot nem azért hozták létre, hogy bűnözők platformja legyen” – védekezett Pavel Durov. A közösségi hálózat vezetőjét azzal vádolják, hogy nem lépett fel az üzenetküldő szolgáltatáson keresztül történő bűncselekményi tartalmak terjesztése ellen.
Amikor a bírák a Telegramban tömegesen megosztott illegális tartalmakról kérdezték, Pavel Durov – három ügyvédje kíséretében – válaszában megígérte, hogy a Telegram elkötelezett „a moderálási eljárások javítása mellett”. Azt is állította, hogy a közösségi hálózat havonta „világszerte 15–20 millió felhasználói fiókot töröl törvénysértés miatt”, és hogy a Telegram nem az egyetlen közösségi hálózat, amelyet ezek a problémák érintenek, mutogatva a versenytársakra. Hozzátette, hogy az elmúlt hat hónapban a Telegram együttműködött a bűnüldöző szervekkel, és világszerte 10 ezer felhasználói adatrekordot adtak át a hatóságoknak.
A bírósági felügyelet alá helyezett Pavel Durovnak ötmillió eurós óvadékot kellett fizetnie. Augusztus vége óta köteles Franciaországban maradni és hetente kétszer jelentkezni a rendőrségen.
Jevgenyij Murajev egykori oroszbarát ukrán törvényhozó január 17-én kétórás interjút tett közzé, amely az első nyilvános szereplése a csaknem három éve tartó ukrajnai háború óta. Murajev 2022 májusában elmenekült Ukrajnából. Az interjúban elmondta, hogy családjával Pekingben él. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogyan sikerült elhagynia Ukrajnát – szúrta ki a The Kyiv Independent.
Murajev 2012 és 2019 között volt törvényhozó, később pedig az oroszbarát Nasi pártot vezette, amíg 2022 júniusában be nem tiltották. Emellett tulajdonosa volt a Nash TV-csatornának, amelyet 2022-ben betiltottak, mert a Kreml propagandáját terjesztette.
Murajev 2022 májusában elmenekült Ukrajnából. Az interjúban elmondta, hogy családjával Pekingben él. Azt nem árulta el, hogyan sikerült elhagynia Ukrajnát.
Az interjúban Murajev a lap szerint orosz propagandát ismételgetett, és Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatta Oroszország inváziójáért. Ezen kívül a volt törvényhozó ellenezte Ukrajna uniós-és NATO-csatlakozását, és bírálta a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciókat.
Elmondta, hogy újbóli megjelenése nem függ össze a háború utáni választásokkal, amelyek az elmúlt hónapokban találgatások tárgyát képezték Ukrajnában.
Nem indulok semmilyen pozícióért, és egyelőre nem látom a visszatérés lehetőségét Ukrajnába. Legalábbis rövid távon
– hangoztatta a volt törvényhozó, aki egy nappal azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, Murajev kapitulációra szólította fel Kijevet. 2023 nyarán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hazaárulással vádolta meg Murajevet.
Orosz állami kötődésű hackerek világszerte miniszterek és kormányzati tisztviselők WhatsApp-fiókjait vették célba olyan e-mailekkel, amelyekben WhatsApp-csoportokhoz való csatlakozásra invitálták az érintetteket – közölte a The Guardian pénteken.
A WhatsApp-taktika a Star Blizzard nevű hackeregység részéről egy új megközelítést jelenti. A brit nemzeti kiberbiztonsági központ (NCSC) a Star Blizzardot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal, az FSZB-vel hozta kapcsolatba, és azzal vádolta meg,
hogy „az Egyesült Királyságban és a hasonlóan gondolkodó államokban a politikába vetett bizalom aláásására” törekszenek.
A Microsoft tájékoztatása szerint az érintettek e-mailt kapnak egy ismeretlentől, aki amerikai kormánytisztviselőnek adja ki magát. Az üzenet arra csábítja a címzettet, hogy kattintson egy QR-kódra, amely hozzáférést biztosít egy WhatsApp-csoporthoz, amely „a legújabb nem kormányzati kezdeményezésekkel foglalkozik, amelyek célja az ukrajnai nem kormányzati szervezetek támogatása”. A kód ehelyett valójában az érintett fiókját egy másik eszközhöz vagy fiókhoz kapcsolja.
A támadó hozzáférhet a WhatsApp-fiókban lévő üzenetekhez, és képes lesz arra, hogy ezeket az adatokat kiszivárogtassa
– közölte a Microsoft, aki nem nyilatkozott arról, hogy történt-e adatlopás.
A WhatsApp szóvivője hangsúlyozta, hogy ha a felhasználó a fiókját egy társeszközzel szeretné összekapcsolni, ezt csak a WhatsApp hivatalosan támogatott szolgáltatásain – és nem harmadik fél weboldalain – keresztül teheti meg. Az alkalmazás üzemeltetője kéri, hogy csak olyan helyekről származó linkekre kattintsanak, amelyeket ismernek és amelyekben megbíznak.
A meg nem nevezett országok miniszterei és tisztviselői mellett a kampány megpróbálta elérni az Oroszországgal kapcsolatos diplomáciában, védelmi politikában és nemzetközi kapcsolatok kutatásában részt vevő személyeket, valamint az ukrán segítségnyújtásban dolgozókat is.
Mint korábban írtuk, az ukrán fővárosban legalább négy ember meghalt, valamint három ember megsebesült.
A támadást követően több autó kigyulladt, valamint a környéken egy vízvezeték is megrongálódott.
Az RBK Ukrajina videókkal együtt arról számolt be, hogy a kijevi Sevcsenkivszkij kerület Lukjanovka nevű városrészén a víz elöntötte a környékbeli utcákat, miután a fővezeték volt az, amely megrongálódott. Mint írták, a helyi infrastruktúrában is kár keletkezett, és a helyreállításon többtucatnyi szakember dolgozott a reggeli órákban.
A hírportál több másik fotót is megosztott, és azt írták, hogy a Kijevvodokanal nevű vállalat szakemberei azóta lokalizálták a csővezetékben keletkezett kárt. A hálózat nyomását fokozatosan helyreállítják, de egyes fogyasztók még mindig vízellátás nélkül vannak – írták.
A csapás következében a lukjanovkai metróállomás, illetve az annak közelében lévő épületek (egy McDonald’s gyorsétterem és egy fogorvosi rendelő) is megrongálódtak. A metróállomás bejáratai Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester szerint le vannak zárva, a szerelvények megállás nélkül haladnak át azon az állomáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gúnyos választ adott arra, hogy Robert Fico szlovák kormányfő ismét találkozóra hívta őt.
Fico azt javasolta pénteken, hogy a jövő héten a svájci Davosban, a világgazdasági fórumon találkozhatnának Zelenszkijjel. Az ukrán elnök viszont korábban Kijevbe hívta Robert Ficót, de helyette végül egy ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia vezetőjét fogadta aznap.
Arra a felvetésre reagálva, hogy Davosban talákozhatnának, Zelenszkij azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek: nem tud semmit sem tervezni Ficóval, mert a szlovák vezető „lehet, hogy Davosba megy, de végül valahol Szocsiban [dél-oroszországi üdülőváros – a szerk.] köt ki”.
Nem tudjuk, ki veszi neki a jegyeket, de folyamatosan lemarad a célállomásairól
– mondta az ukrán elnök a korábban Moszkvába is ellátogató Ficóról.
A román hatóságok két orosz drón maradványát találták meg az országuk területén az Ukrajna ellen indított pénteki orosz támadás követően.
„A tárcaközi csoport befejezte a január 17-én a Tulcea megye határ menti térségében végzett vizsgálatokat az ukrajnai polgári célpontok és kikötői infrastruktúra ellen éjszaka végrehajtott dróntámadást követően” – írták a román védelmi minisztérium közleményében. Mint részletezték, két olyan területet azonosítottak, ahol orosz eredetű, Geran 1-es vagy 2-es típusú drónok zuhantak le.
Az egyik helyszín Catalchioi és Tudor Vladimirescu települések között, a másik pedig Chilia Veche településtől délre található.
Ezek közül az előbbi az igazán érdekes, ugyanis az a terület nagyjából 60 kilométerre található a román–ukrán határtól – vagyis elég mélyen behatolt a NATO területére az orosz eszköz. A román Digi24 csatorna ezzel összefüggésben egy robbanásról is közölt videót:
A drónmaradványok becsapódása nem talált el semmilyen infrastruktúrát, „és anyagi károkról sem érkezett jelentés” – tette hozzá a védelmi minisztérium az RBK Ukrajina hírportál beszámolója szerint.
Az ország területén korábban is zuhantak már le orosz drónok vagy rakéták az Ukrajna ellen indított támadásokat követően, ez több alkalommal is előfordult az invázió kezdete óta. Utoljára december végén számoltunk be hasonló esetről (bár akkor a román védelmi tárca nem erősítette meg hivatalosan a hírt).
Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kegyelemben részesített 23, „szélsőségességért elítélt” politikai foglyot – közölte az államfő sajtószolgálata szombaton az MTI tájékoztatása szerint.
A közlemény szerint valamennyi érintett kegyelmi kérvényt írt alá, elismerték bűnösségüket és megbánták tettüket. Szabadon bocsátásuk után a belügyminisztérium „ellenőrzi jogkövető magatartásukat”.
Az elnöki kegyelemben három nő és húsz férfi részesült – közülük 13-an 50 év felettiek, 14-en krónikus betegségben szenvednek, 12-nek pedig gyereke van.
A közlemény szerint „a döntést a humanizmus elvei alapján hozták meg, a kegyelemben részesülteknek lehetőségük van visszatérni a normális életbe”.
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra elindul. A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben pedig 29-en nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
2024-ben 17,3 százalékkal, 7,99 milliárd dollárra emelkedett a kínai–ukrán kereskedelmi forgalom – áll az ázsiai ország vámhivatalának szombati jelentésében, amelyet az MTI szemlézett.
A Kínából Ukrajnába irányuló áruexport 12 hónap alatt 3,7 milliárd dollárt tett ki, ami 33,1 százalékos növekedés, miközben az ukrán termékek Kínába irányuló kivitele szerényebben, 6,4 százalékkal 4,29 milliárd dollárra nőtt.
Az ukrán többlet mintegy 587 millió dollárt tett ki, csaknem 52 százalékkal volt kisebb 2023-hoz képest.
Kína elsősorban autókat és alkatrészeiket, lítiumion-akkumulátorokat, buszokhoz, teherautókhoz és személygépkocsikhoz gumiabroncsokat, távközlési berendezéseket, okostelefonokat, elektromos és orvosi eszközöket, számítógépeket szállított Ukrajnába.
Ukrajna tavaly is az ázsiai ország egyik fő kukoricaszállítója volt, de exportált még egyebek között vasércet, napraforgó- és repceolajat, árpát, marhahúst és szójababot. A kínai vámhivatal adatai szerint 2022-ben a kínai–ukrán kereskedelem volumene 60 százalékkal, 7,65 milliárd dollárra esett, 2023-ban pedig 10,8 százalékkal 6,81 milliárd dollárra csökkent.
Nemcsak Kijevet, hanem Zaporizssját is orosz támadás érte előző éjjel.
Mint korábban írtuk, az ukrán fővárosban legalább négy ember meghalt, valamint három ember megsebesült. A zaporizzsajai támadásnak halálos áldozat ugyan nem volt, de a régió vezetőjének, Ivan Fedorovnak a legfrissebb beszámolója szerint
legalább tíz ember ott is megsérült.
Közülük nyolc főt kórházba is kellett szállítani, és egyikük (egy 48 éves nő) súlyos állapotban van.
Akárcsak Kijevben, Zaporizzsjában is ballisztikus rakéta csapódott be az ukrán sajtó beszámolói szerint. A támadás részben megsemmisítette az egyik ipari létesítmény adminisztratív épületét, ezenkívül lakóépületekben és autókban keletkezett kár.
Két orosz régióban, a Tulai és a Kalugai területen is kigyulladt egy-egy olajtároló péntek este.
A The Kyiv Independent szerint az előbbi régióban, egy Uzlovaja nevű település közelében gyulladt ki egy olajtároló. A hírről Dmitrij Miljajev, a régió kormányzója számolt be, miszerint egy tartály kigyulladt „a régió egyik vállalkozásánál”.
A közösségi médiában közzétett és a lakosok által megosztott videókon látszik, hogy nagy tűz van az olajtárolónál. Miljajev azt állította, hogy a támadásban senki sem sérült meg (a károkról egyelőre nincsenek információk).
Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta a támadást, de – mint a lap megjegyzi – a Moszkvától délre fekvő Tula területet rendszeresen támadják ukrán drónok, hogy megzavarják Oroszország katonai ellátási láncát.
Mindeközben Kalugában, Ljudinovo város közelében is kigyulladt egy olajtároló. A régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapsa közölte, hogy a Kaluganyefteprodukt vállalat létesítményében ütött ki a tűz, amiről videók is készültek.
Péntek éjjel az ukrán DeepState katonai blog közölte, hogy a Harkivi és a Donyecki régióban az orosz csapatok több település közelében is előrenyomultak.
Közlésük szerint az orosz fél továbbra is igyekszik javítani pozícióit a Donyecki régióban, és több irányban is az előrenyomulásra összpontosít. Mint írták, Udacsne, Kotline és Dacsne települések közelében „némi sikert értek el az orosz csapatok”.
Az elemzők továbbá beszámoltak az oroszok előrenyomulásáról a Harkivi területen is, ahol két település közelében mozdultak el a frontvonalak – írta az Ukrajinszka Pravda.
A DeepState mindezek mellett azt is közölte, hogy az orosz csapatok megpróbálják bekeríteni a donyecki Velika Novoszilka települést.
Magyarország területére 2025. január 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 4490 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 13 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Újabb kárpátaljai katonák estek el az ukrajnai háborúban – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Január 4-én elhunyt az őrdarmai (Sztorozsnicja) Denisz Kultihin, aki 1985. december 8-án született. Mihajlo Blecko pedig január 12-én halt meg harci feladatai teljesítése közben.
Robert Fico közösségi oldalán számolt be róla, hogy telefonon egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral az Ukrajnán keresztül jövő gáztranzit megszüntetéséről. A szlovák miniszterelnök tájékoztatta Scholzot – megerősítve korábbi álláspontját –, hogy amennyiben Volodimir Zelenszkij nem vonja vissza a döntését, Szlovákia kemény lépésékre kényszerül.
Fico tájékoztatta a német kancellárt, hogy a keddi davosi Világgazdasági Fórumon szeretne megbeszélést folytatni az ukrán elnökkel, amiről Zelenszkijt is tájékoztatta, aki azonban nem reagált a megkeresésre. A telefonbeszélgetésben ismét hangsúlyozta, hogy Szlovákiát több milliárd eurós kár éri a gáztranzit megszüntetése miatt.
Bejegyzésében a Progresszív Szlovákia kijevi látogatását is megemlíti, szerinte ugyanis az ellenzéki párt „vakon” Ukrajna mellé állt, a szlovákkal szemben az ukrán érdekeket képviselve. Mint mondja, „valahogy elfelejtették beletenni a kijevi látogatásuk jelentésébe, hogy megígérték Zelenszkijnek, a kormányhatalom megragadása esetén támogatják majd a NATO-csatlakozásukat, és szlovák katonákat küldenek a háború területére”.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pénteken hivatalában fogadta Michal Simeckát, a legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia vezetőjét és küldöttségét.
Simecka Kijevből azt üzente: „Nagyon világos célunk van: újra kinyitni azokat az ajtókat, amelyeket Robert Fico (szlovák kormányfő) agresszív támadásaival becsapott. Szlovákia és Ukrajna szoros partnerek, és sokat segíthetnek egymásnak.”
A látogatást követően közleményt adott ki a szlovák kormányfő is.
A PS kijevi látogatása megerősíti, hogy vakon és kritikátlanul állnak az ukrán fél oldalán, és a szlovák érdekek helyett az ukrán érdekeket tekintik elsődlegesnek
– foglalt állást Robert Fico a közleményben, amelyet a kormány a CTK cseh hírügynökség rendelkezésére bocsátott.
A kormányfő azt írta, hogy a Progresszív Szlovákia politikusai segítséget ígértek Ukrajna NATO-tagságához, és szlovák csapatok ukrajnai állomásoztatását ígérték „az Oroszország ellen fellépő nyugati fegyveres erők részeként”, ha hatalomra kerülnek. Hozzátette, hogy mindkettő ellentétes a szlovák érdekekkel.
A szlovák miniszterelnök azt is jelezte, hogy jövő keddre találkozót javasol Zelenszkijnek Davosban, a világgazdasági fórumon – ugyanezt megtette már a hét elején is, akkor válaszolt neki az ukrán elnök.
Oroszország január 18-án kora reggel támadást intézett Kijev ellen, a városi hatóságok szerint legalább négy ember meghalt, valamint három ember megsebesült – jelentette a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint Timur Tkacsenko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint ablakok törtek be és füst árasztott el egy lakóházat a Sevcsenkivszkij kerületben. A támadást követően több autó kigyulladt, valamint a környéken egy vízvezeték is megrongálódott.
Megsérült a Lukjavinszka metróállomás üvegbejárata is, az állomás be- és kijáratait lezárták. A városvezető elmondta továbbá, hogy több szakember is a helyszínre érkezett.
Olaf Scholz nem számít arra, hogy Donald Trump leendő amerikai elnök leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – erről a német kancellár maga beszélt pénteken Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott berlini sajtótájékoztatóján.
Megbeszélésük után Scholz bizakodását fejezte ki, hogy „az Európa és az Egyesült Államok közötti kedvező együttműködés a jövőben is sikeres lesz, beleértve az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdését is” – mondta.
Nem számítok arra, hogy Washington abbahagyja az Ukrajna védekezéséhez nyújtott támogatását
– jelentette ki.
A tavalyi amerikai választási kampány alatt Trump többször kijelentette, hogy 24 órán belül véget tudna vetni az ukrajnai háborúnak, és egyes politikusok attól tartanak, hogy a terv részeként az Egyesült Államok csökkentheti az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Az MTI tájékoztatása szerint Kristersson emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok a legfontosabb katonai támogatója Ukrajnának, Washingtont pedig Németország követi.
Oroszországot aggasztja, hogy a brit katonai infrastruktúra közeledik a határaihoz a London és Kijev között megköttetett százéves partnerségi megállapodás keretében – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságírónak.
Ez nem olyan rendelkezés, amely szavatolja (Ukrajna NATO-) szövetségi tagságát, bár természetesen, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság NATO-ország, katonai infrastruktúrájának a határaink felé történő előretörése mindenképpen olyan elem, amely meglehetősen aggasztó
– hangoztatta a Kreml szóvivője.
Peszkov közölte, hogy Oroszország „negatívan” viszonyul az Egyesült Királyság és Ukrajna között az Azovi-tengeren megvalósítandó együttműködésének terveihez. „Ez a valóságban Oroszország belső tengere. Ott aligha lehet szó együttműködésről Ukrajna és az Egyesült Királyság között” – hangsúlyozta.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön „százéves partnerségi megállapodást” írt alá Kijevben, aminek egyik záradéka szerint a két ország a katonai együttműködés elmélyítését tervezi a Fekete-, az Azovi- és a Balti-tengeren a „biztonság megerősítése” érdekében. A dokumentum értelmében Nagy-Britannia tanulmányozni fogja a védelmi infrastrukturális elemek, köztük katonai támaszpontok Ukrajnába való telepítésének lehetőségét.
Andrej Kelin londoni orosz nagykövet kijelentette, hogy az Egyesült Királyság Oroszországgal szembeni barátságtalan fellépése több évszázados, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat rombolt le a két ország között.