- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- oroszország
- ukrajna
- vlagyimir putyin
- volodimir zelenszkij
- nato
- európai unió
- moszkva
- kijev
- kreml
Orosz csapatok az iráni fejlesztésű Sahíd drónnal támadták Harkivot, közölte a Harkivi terület katonai közigazgatásának a vezetője. Oleg Szinyehubov tájékoztatása szerint a támadás nagy pusztítást végzett, de áldozatokról egyelőre nem érkeztek hírek – írja az Ukrinform.
„11 óra 18 perckor csapást mértek Sevcsenkivszkij körzetben. Egy Sahíd drón által leadott lövés következtében garázsok rongálódtak meg, egy megsemmisült, egy autó és egy kollégium ablakai megrongálódtak. Áldozatokról nem érkezett információ” – írta a Telegram-csatornáján Szinyehubov.
Az orosz költségvetés tavalyi GDP-arányos hiánya 1,7 százalékra csökkent a 2023. évi 1,9 százalékról, de a deficit így is már a harmadik egymást követő évben meghaladta a 3 ezer milliárd rubelt – közölte az orosz pénzügyminisztérium nem végleges adatként.
A kormány, amely tavaly kétszer módosította a büdzsét, eredetileg jóval kisebb, 0,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt irányzott elő.
A tavalyi deficit 3480 milliárd rubel (34,4 milliárd dollár) volt, a bevételek 26 százalékkal, 36 710 milliárd rubelre nőttek, a kiadások pedig 24,2 százalékkal, 40 190 milliárd rubelre emelkedtek.
Az olaj- és gázbevételeket nem számítva a tavalyi hiány a GDP 7,3 százalékára emelkedett a 2023. évi 7 százalékról.
Az orosz kormány az idei évre 0,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol – írja az MTI.
Dnyipropetrovszkban hajnalban mindössze 9 perc alatt kétszer is robbanásokról számoltak be, a térségben légiriadó van érvényben – írja a ria.ru.
A közleményben azt írják, hogy válaszul az ukrán fegyveres erők civil objektumok elleni támadásaira az orosz csapatok rendszeresen csapást mérnek a személyi állomány, a felszerelések és a zsoldosok tartózkodási helyére, valamint Ukrajna infrastruktúrájára: az energetikai, a védelmi ipar, a katonai közigazgatás és a kommunikációs létesítményekre.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hadsereg nem csapott le lakóházakra és szociális intézményekre.
Oroszország 822 030 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara január 21-én.
Ez a szám tartalmazza az oroszok csak az elmúlt napon elszenvedett mintegy 1600 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9833 harckocsit, 20 477 páncélozott harcjárművet, 34 682 járművet és üzemanyagtartályt, 22 134 tüzérségi rendszert, 1262 rakéta-sorozatvető rendszert, 1050 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 898 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Az orosz légvédelmi rendszerek 55 drónt semmisítettek meg hétfő éjszaka – írja a ria.ru az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.
Az oroszok hat régióban verték vissza a támadásokat.
A drónokat a brjanszki, szmolenszki, voronyezsi, a szaratovi és a kurszki terület felett lőtték ki.
Azt írják, hogy az ukrán hadsereg szinte naponta próbál drónokkal támadni objektumokat Oroszország határ menti és központi régióiban, de a légvédelmi erők sikeresen elfogják az ellenséges repülőgépeket.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy a lehető leghamarabb véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, és ennek érdekében tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A háború befejezésének pontos feltételeit az orosz elnökkel folytatott megbeszélés után fogja megnevezni.
Ha Putyin nem hajlandó alkut kötni, akkor „tönkreteszi Oroszországot”, és az Orosz Föderáció „nagy bajban lesz”
– fogalmazott Donald Trump, aki kiemelte, hogy az Oroszország elleni szankciók a háború végéig érvényben maradnak. Az amerikai elnök megjegyezte, úgy látja, hogy Volodimir Zelenszkij törekszik a háború lezárására, és megismételte korábbi kijelentését, miszerint a háború el sem kezdődött volna, ha ő lenne az elnök.
Remélem, hogy ő (Putyin – a szerk.) és én jó kapcsolatban leszünk, és megtaláljuk a közös hangot
– mondta Trump.
Az ukrán–magyar határszakaszon 3951-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán írt bejegyzésében gratulációja mellett a változás idejének nevezte az amerikai elnök beiktatásának napját, egyben kijelentette, hogy ez reményt is ad a globális nehézségek megoldására. Zelenszkij szerint Donald Trump mindig határozott, és az általa meghirdetett béke politikája lehetőséget biztosít az amerikai vezető szerep megerősítésére és a hosszú távú és igazságos béke elérésére, ami a legfőbb prioritás.
Mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk annak érdekében, hogy ez a demokráciák nagyszerű és sikeres évszázada legyen, és ne azoké, akik azt akarják, hogy elbukjunk
– fogalmazott az ukrán elnök, majd amellett, hogy sok sikert kívánt az amerikai elnöknek, reményét fejezte ki, hogy kölcsönösen előnyös együttműködés születik a két ország között.
A katonák és családtagjaik jogainak védelmével foglalkozó elnöki ombudsmani munkája első 20 napja alatt 3876 fellebbezés érkezett – közölte az Interfax Olga Resetilova ombudsman Facebook-bejegyzése alapján.
Az ombudsman bejegyzése szerint rekordot döntött a megkeresések száma: a legtöbb fellebbezés pedig a katonák orvosi vizsgálata és kezelésre való beutalás elmaradásával és az egységek közötti áthelyezésekkel kapcsolatban.
„A beérkezett fellebbezések között szerepelnek a sérülések utáni kezelésre való beutalások elmaradása, a sürgős és tervezett műtétek, a súlyos zúzódások, pánikrohamok és akut poszttraumás zavarok következményei és a többi. Nem nehéz megérteni, hogy ebben a helyzetben a harci bevetések hatékonysága alacsony, és a katonák halálozási aránya a betegségek miatt nőni fog. Ráadásul kezeletlen mentális zavar esetén a katona veszélyt jelenthet akár önmagára, akár a kollégáira” – fogalmazta Resetilova.
Koreai vállalatok új aszfaltozási technológiát javasoltak Ukrajna számára, amelyet már szabadalmaztattak is az országban – számolt be az Állami Újjáépítési Ügynökség a Jevropejszka Pravda információi szerint.
A POSCO Dél-Korea legnagyobb acélipari vállalata, amely még 2023-ban jelentette be érdeklődését Ukrajna újjáépítése iránt.
Ez a technológia már 10 éve működik a Koreai Köztársaságban, és ez idő alatt bizonyította hatékonyságát. Kisebb a zaj, kevesebb a por az utakon, minimális kár keletkezik az útburkolaton. Emellett sokkal olcsóbb is. Az Újjáépítési Ügynökség érdekelt egy ilyen együttműködésben
– mondta Szerhij Szuhomlin, az ügynökség vezetője.
Ez a technológia csak az útburkolat felső rétegét cseréli ki, zúzott kő helyett salakot használ. A tervek szerint a koreai technológiát az egyik ukrán út egy szakaszán – az ügynökség reményei szerint – tavasszal tesztelik.
Hétfőn este ukrán drónok támadtak meg egy orosz olajraktárat Voronyezs régiójában. Az ukrán hadsereg ezzel másodszorra támadta és gyújtotta meg az olajraktárat – írja az Unian.
A régió kormányzója, Alekszandr Guszev a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz légvédelmi erők „észlelték, megsemmisítették és visszaszorították” a támadást.
„Az egyik drón az olajraktár területére zuhant, melynek következtében tűz ütött ki. Áldozatok nincsenek. A tűzoltók és az operatív szolgálatok folytatják az oltást” – írta a kormányzó.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az ukrajnai háborúról, de ultimátumot fogalmazott meg, amely Ukrajna teljes megadására szólít fel – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap információi szerint Putyin állítólag január 20-ra összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését, amelyen ő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette Oroszország készségét a béketárgyalásokra Donald Trump amerikai elnök új kormányával.
Putyin hangsúlyozta, hogy minden békés rendezésnek a konfliktus „kiváltó okainak megszüntetésén” kell alapulnia, ami szerinte magában foglalja Oroszország kemény követeléseinek teljesítését.
Putyin az ülésen hangsúlyozta, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a 2021. végi és 2022. eleji követeléseivel kapcsolatban.
Mint ismert, ezek közé a követelések közé tartozik Ukrajna állandó „semleges státusza, NATO-tagságának elvetése, az ukrán hadsereg létszámának szigorú korlátozása és az ukrán kormány eltávolítása a hatalomból”.
Putyin azt is elmondta, hogy 2021-ben Joe Biden akkori amerikai elnök azt javasolta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását 10-15 évvel halasszák el, de még ez sem akadályozta meg az orosz inváziót, amely szerinte „elkerülhetetlen a NATO fellépése miatt”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
