Tavaly ősszel Észak-Korea mintegy 11 ezer katonát küldött az orosz fegyveres erők megerősítésére a Kurszki térségbe. A jelentések szerint azóta az ország 4000 katonát vesztett az Ukrajna elleni háborúban.
Most pedig egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő a The New York Timesnak azt mondta, „a következő két hónapban” további észak-koreai katonák érkeznek a térségbe.
Az amerikai lap arról is beszámolt, hogy
Ukrán katonák és amerikai tisztviselők szerint az Oroszországba küldött észak-koreaiak lényegében különálló erőként harcolnak. „Egyrészt két különböző hadseregről van szó, amelyek sohasem működtek együtt, másrészt az orosz katonai kultúra olyan, hogy nem igazán tiszteli a partnererők képességeit, normáit és műveleteit” – mondta Celeste A. Wallander, aki Donald Trump beiktatásának napjáig a Pentagon nemzetközi biztonsági ügyekért felelős helyettes államtitkára volt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint helyénvaló lenne a Bundeswehr csapatait Ukrajnába küldeni a tűzszünet fenntartására a háború befejezése után. „Ha béketárgyalásokra kerül sor Oroszország és Ukrajna között, az azt is jelenti, hogy nekünk Európában felelősséget kell vállalnunk a saját biztonságunkért” – jelentette ki Baerbock Davosban a Világgazdasági Fórumon, írja az Ukrajinszka Pravda.
Arra a kérdésre, hogy Németországnak csapatokat kellene-e küldenie az ukrajnai tűzszünet betartatására, azt felelte, hogy „egy békefenntartó misszió is lehet ennek a folyamatnak az egyik eleme, amelyhez természetesen nemcsak ránk, európaiakra, hanem másokra is szükség lesz”.
Minél nagyobb a nemzetközi részvétel, annál stabilabb lesz a békefenntartó misszió
– fogalmazott a német külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt újságíróknak, hogy nem vett észre semmilyen különbséget az Egyesült Államokból Ukrajnába érkező fegyverszállítmányok kapcsán, miután az eddigi elnök, Joe Biden elhagyta hivatalát, és immár hivatalosan is átvette a helyét Donald Trump.
Egyelőre minden úgy megy, ahogy eddig
– fogalmazott az ukrán elnök, aki azt is elárulta, hogy hamarosan személyesen találkoznak majd Donald Trumppal, de előtte még a két elnök csapata veszi fel egymással a kapcsolatot egyeztetés céljából – számolt be róla a Sztrana.
Őrizetbe vették Artur Horbenko altábornagyot, az Ukrán Fegyveres Erők 125. Területvédelmi Dandárjának az egykori parancsnokát, akit hanyagsággal vádolnak. Az Interfax arról ír, hogy a vád szerint Horbenko a felelős azért, hogy az orosz csapatok 2024 májusában elfoglalták a harkivi terület egy részét.
Az altábornagynak két hónapot vizsgálati fogságban kell eltöltenie, de 25 millió hrivnya (nagyjából 234 millió forint) óvadék ellenében szabadulhat az előzetes letartóztatásból.
Volodimir Zelenszkij kategorikusan kijelentette, hogy ellenzi a mozgósítási korhatár csökkentését Ukrajnában, szerinte ugyanis ez csak a fegyvertelen katonák számát növelné a fronton – közölte az RBC.
Jelenleg az ukrán törvények szerint csak 25 éves vagy annál idősebb férfiakat lehet besorozni a hadseregbe, és még így is akad számos kitétel, amelyek korlátozzák a fegyveres erőkhöz való csatlakozást. Korábban az Egyesült Államok Joe Biden kormányzásával sürgette Ukrajnát, hogy csökkentsék a korhatárt 18 évre, miközben Zelenszkij szerint fegyverekre és rakétákra nagyobb szükségük van, mint katonákra.
Bár korábban több információ is arról szólt, hogy Ukrajna megfogadhatja a tanácsot, ezek később hamisnak bizonyultak, amire most az ukrán elnök szavai is ráerősítettek. Zelenszkij azt mondta Davosban, hogy „az életkor nem számít addig, amíg a katonáknak nincsenek fegyvereik”.
Az elnök szavait erősítette meg Fjodor Venyiszlavszkij, az ukrán parlament védelmi bizottságának egyik tagja is, aki azt mondta, „Ukrajna a fegyveres erők létszámának növelésével nem nyerheti meg az Oroszország által indított háborút”.
Tavaly ősszel Észak-Korea mintegy 11 ezer katonát küldött az orosz fegyveres erők megerősítésére a Kurszki térségbe. A jelentések szerint azóta az ország 4000 katonát vesztett az Ukrajna elleni háborúban.
Most pedig egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő a The New York Timesnak azt mondta, „a következő két hónapban” további észak-koreai katonák érkeznek a térségbe.
Az amerikai lap arról is beszámolt, hogy
Ukrán katonák és amerikai tisztviselők szerint az Oroszországba küldött észak-koreaiak lényegében különálló erőként harcolnak. „Egyrészt két különböző hadseregről van szó, amelyek sohasem működtek együtt, másrészt az orosz katonai kultúra olyan, hogy nem igazán tiszteli a partnererők képességeit, normáit és műveleteit” – mondta Celeste A. Wallander, aki Donald Trump beiktatásának napjáig a Pentagon nemzetközi biztonsági ügyekért felelős helyettes államtitkára volt.
Az olasz parlament megszavazta Ukrajna további támogatását a háború kezdete óta immáron tizedik fegyverszállítmány küldésével, ami a védelmi miniszter szerint az utolsó lesz – írja az MTI.
Guido Crosetto a képviselőházban szerdán kijelentette, hogy Kijev katonai támogatását a tervek szerint 2025 végéig fenntartják, de reméli, hogy „soha nem lesz tizenegyedik fegyvercsomag”. A miniszter reméli, nem kell többé az ukrajnai háború miatt felszólalnia a parlamentben, „mivel mindannyian ugyanabban bízunk, hogy Ukrajnában béke lesz, az ország újjáépül, és a nemzetközi jogot nem fegyverekkel, hanem a béke asztalánál lehet megvédeni”. A védelmi tárca vezetője úgy vélte, a béke első feltétele a tűzszünet megteremtése.
Crosetto szerint az ukrajnai harctéren a helyzet folyamatosan változik, és az utóbbi hónapokban Oroszország erősítette támadásait az ukrajnai infrastrukturális hálózat kulcsfontosságú pontjai ellen, felhasználva azokat a hadi eszközöket, amelyeket a Moszkvát nyíltan támogató országok biztosítottak számára.
Crosetto adatai szerint Moszkva közel 108 ezer négyezetkilométernyi területet ellenőriz Ukrajnában, ami az ország területe 18 százalékának felel meg, és – tette hozzá – teljes Észak-Olaszországgal egyenlő nagyságú.
Az ukrán Focus szerint az ukrán erők a napokban két kis hatótávolságú Tor önjáró légvédelmi rakétakomplexumot is eltaláltak, továbbá egy Buk–M3 közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerre is csapást mértek.
Roman Bochkala katonai megfigyelő pedig azt közölte: az ukrán fegyveres erők 41 kilométerről találták el az egyik Tor–M2 légvédelmi rakétakomplexumot, ami rekordnak számít. Minderről egy videót is közzétettek.
A jelentések szerint az ukrán fegyveres erők Zaporizzsja és Belgorod régiókban lendültek akcióba.
„Ha Európa fenn akar maradni, akkor jobban kell fegyverkeznie, erősnek és határozottnak kell lennie katonai képességeit tekintve is. A biztonság a globális fenyegetések miatt most kulcsfontosságú, ezért jelentősen növelni kell a védelmi kiadásokat” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök az Európai Parlamentben.
„Szánalmas, hogy Európában egyesek félnek Oroszország demográfiai vagy gazdasági potenciáljától. Újra hinnünk kell az erőnkben. Erősek vagyunk és egyenrangúak a világ legnagyobb hatalmaival. Csak hinnünk kell benne, és a tények a mi oldalunkon fognak állni” – fogalmazott Tusk, miután ismertette a lengyel uniós elnökség programját.
Az MTI szerint a lengyel miniszterelnök arról is beszélt, hogy az energiabiztonság garantálásáról nem elég beszélni, hanem konkrét lépésekre is szükség van e téren. Az EU-nak véget kell vetnie az orosz energiától való függésnek, de közben az energiaárak csökkentése is elengedhetetlen, mert jelenleg Európában a legdrágább az energia, ami versenyhátrány.
Donald Tusk európai parlamenti felszólalásáról, valamint Deutsch Tamás reakciójáról és a Tisza Párt közleményéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
„A kórházban meghalt egy 56 éves férfi, akit tegnap reggel egy pilóta nélküli orosz légi jármű (UAV) talált el Herszonban. Részvétem az elhunyt családjának és barátainak” – írta a Telegramon Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Az Interfax értesülései szerint Prokudin azt is elmondta, hogy további három ember megsérült az ellenséges dróntámadás következtében: két férfi szenvedett közepesen súlyos sérüléseket, egy súlyosan sérült nő életéért pedig továbbra is küzdenek az orvosok.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkivi régióban lévő Zapadne települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1600, a Kurszki régióban pedig több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több rakétatüzérségi, lőszer-, drón- és lőszerraktárt, öt harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 114 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet. Jan Gagin biztonságpolitikai szakértő, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal televíziócsatornán kijelentette, hogy az ukrán különleges szolgálatok és a katonai parancsnokság elhagyta a Donyecki régióban lévő Pokrovszkot (orosz nevén: Krasznoarmejszket). Azt mondta, hogy a várost három oldalról közrefogta a hadsereg, és ott ukrán „magas rangú tiszteket nem, csak zsoldosokat lehet találni a teljes érintkezési vonal mentén”.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Donyecktől 66 kilométerre északnyugatra fekvő Pokrovszk az ukrán fegyveres erők legfontosabb közlekedési csomópontja a Donyec-medencében. A háború előtt mintegy 60 ezer lakosa volt.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között négy harckocsi és 12 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig mintegy 54 ezer embert, 313 harckocsit, 237 gyalogsági harcjárművet, 179 páncélozott személyszállító járművet, 1601 páncélozott harcjárművet, 1586 gépkocsit, 387 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást.
„Nem riadunk vissza az ország védelmét szolgáló erőteljes fellépéstől” – ezt üzente a brit védelmi miniszter Vlagyimir Putyinnak, miután kiderült, hogy egy orosz kémhajó két napja a brit partoknál tartózkodik.
A Metro cikke szerint John Healey a brit parlamentben közölte, hogy a Királyi Haditengerészet két hajója követte a Jantar nevű orosz kémhajót, miután a hét elején észlelték annak jelenlétét. „Hadd legyek világos: ez egy orosz kémhajó, amelyet hírszerzésre és az Egyesült Királyság víz alatti kritikus infrastruktúrájának a feltérképezésére használnak” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a Jantar eddig betartotta a nemzetközi hajózási szabályokat.
Healey azt is elárulta, hogy a Brit Királyi Légierő (RAF) tengeri járőröző repülőgépét is bevetették, hogy az orosz kémhajó minden mozdulatát figyelemmel kísérjék, majd egészen konkrétan az orosz elnöknek üzent.
Azt akarom, hogy Putyin elnök is hallja ezt az üzenetet: látjuk önt, tudjuk mit csinál, és nem riadunk vissza a határozott fellépéstől országunk védelme érdekében.
Ez a második alkalom, hogy a kémhajó brit vizekre lépett, miután novemberben már egyszer felbukkant.
Oroszország, ez a rendkívül felfegyverzett ország „egzisztenciális fenyegetést jelent mindannyiunk biztonságára mindaddig, amíg nem fektetünk még többet védelmi képességeinkbe” − jelentette ki szerdán az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján tartott beszédében, melyet az MTI szemlézett.
Kaja Kallas hangsúlyozta: nincs jele annak, hogy Oroszország felhagyna az agresszióval vagy lassítana intenzitásán. Oroszország az együttműködés helyett a háborús gazdaságra való átállást választotta, és mára több fegyvert és lőszert gyárt három hónap alatt, mint amennyinek gyártására az uniós tagállamok egy év alatt képesek − figyelmeztetett.
Kijelentette: Oroszország nemcsak néhányak, hanem mindenki számára problémát jelent. Több nemzeti hírszerző ügynökség szerint Oroszország három-öt éven belül próbára teheti az EU védelmi képességét. Európát ismét háború fenyegeti, ezért – mint hangsúlyozta – összefogásra van szükség. A legrosszabbra, a háborúra kell felkészülni − jelentette ki.
Szavai szerint nincs szükség európai hadseregre, hanem huszonhét nemzeti hadseregre van szükség, amelyek képesek együttműködésre az elrettentés és Európa védelme érdekében. Partnereivel, szövetségeseivel – amelyek között Kallas az Egyesült Államokat emelte ki –, de akár magukban is képesek a védelemre, ha arra szükség lenne. Hozzátette: Európa számára a transzatlanti együttműködés a legerősebb, ugyanis a felek azonos értékeket vallanak és azonos elképzeléseik vannak a „biztonságos világról”. Közölte továbbá, hogy az EU szoros védelmi és biztonsági együttműködésre törekszik az Egyesült Királysággal is.
„Ukrajna saját és a mi szabadságunkért is küzd” − fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: még többet kell tenni Kijev támogatása érdekében. „Nem kétséges, hogy többre vagyunk képesek, Ukrajna a mi támogatásunkkal képes megnyerni a háborút” − fogalmazott.
Kijelentette továbbá: Oroszországnak felelősséget kell vállalnia tetteiért, és meg kell fizetnie az agresszió árát. Minden háborúval töltött nappal a kártérítés egyre nagyobb lesz – emelte ki. Az egyetlen nyelv, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök ért, az az erő nyelve. A gyengeség meghívót jelent az agresszor számára, a gyengeség csak a stratégiai ellenfelek önbizalmát növeli − mondta.
Hangsúlyozta továbbá: a védelmi kiadások fokozására, az európai védelmi ipar erősítéséra és összehangolására, valamint összefogásra van szükség, ugyanis az EU gazdasága − mint mondta − tizenhétszer erősebb, mint az orosz gazdaság. Meg kell mutatni, hogy Európa erős annak érdekében, hogy Putyin megértse: veszíteni fog. Meg kell állítani, mielőtt megtámad egy következő európai országot − jelentette ki.
Egyértelművé kell tenni, hogy az agresszió politikája sosem lesz kifizetődő − hangsúlyozta. „Viharos időkben össze kell tartanunk. Több mint elégséges az erőnk ahhoz, hogy legyőzzük azokat, akik ellenünk fordulnak” − tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy fontolóra veszi további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha Vlagyimir Putyin nem ül tárgyalóasztalhoz az ukrajnai háborúval kapcsolatban – írja a CNN az Interfax-Ukraine szemléje szerint.
Beszélünk Zelenszkijjel. Hamarosan beszélni fogunk Putyin elnökkel, és majd meglátjuk, hogy mi történik
– jegyezte meg Donald Trump, aki feltehetően azt is „fontolóra veszi”, hogy az Egyesült Államok küld-e további fegyvereket Ukrajnának.
Az elnök azt az értesülést is megerősítette, hogy a közelmúltban Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor tárgyalt a háborúról.
Ukrajna nem versenytársa, hanem partnere a többi uniós tagjelöltnek – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Interfax-Ukraine értesülései szerint.
Ukrajna nem versenytársa, hanem partnere a többi uniós tagjelöltnek. Az EU új bővítése a legjobb hosszú távú befektetés lesz Európa békéjébe, biztonságába és fejlődésébe
– hangsúlyozta Szibiha, aki az Enhance to Prosper elnevezésű ülésen Európa növekedni fog? címmel a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmával tartott konferencián vett részt.
Donald Trump ígéretet tett az ukrajnai háború mielőbbi befejezésére, azonban az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek az Oroszország elleni gazdasági szankcióktól remélik a békés rendezést, és úgy vélik, hogy „az idő nem Oroszország oldalán áll”.
A Foreign Affairs című lap viszont azt gondolja, hogy Vlagyimir Putyinnak még mindig bőven vannak erőforrásai, de azt is megjegyzik, hogy az orosz elnök stratégiája fenntarthatatlan − szemlézte az Unian.
„Egyszerre próbál háborúzni Ukrajnában, fenntartani a magas szociális és infrastrukturális kiadásokat, valamint a gazdasági stabilitást, hogy az oroszok körében a normalitás illúzióját keltse. Lehetetlen mindhárom célt folyamatosan teljesíteni. Az első és a második cél elérése nagy mennyiségű pénzköltést igényel, ami táplálja az inflációt, és így akadályozza a harmadik cél elérését. Az orosz gazdaságban pedig egyre nyilvánvalóbbak a repedések” − olvasható a Foreign Affairsnél.
A nyugati vezetők azt szeretnék, hogy a háború gyorsan véget érjen, ezért fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, emiatt Putyinnak is változtatnia kell a politikáján, hogy fenntartsa hatalmát. Elemzők viszont úgy vélik, hogy az orosz gazdasági problémák még nem befolyásolják jelentősen a háború menetét. Moszkvának még mindig lesznek forrásai ahhoz, hogy fenntartsák az Ukrajna elleni háborút. Putyin továbbra is Ukrajna elfoglalását helyezi előtérbe mint az orosz gazdasági válság megakadályozását − hangsúlyozzák a szakértők.
Jelenleg négy NATO-tagország – az Egyesült Államok, Németország, Szlovákia és Magyarország – ellenzi Ukrajna csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azonban úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök támogató hozzáállása jelentős változást hozhat ebben a kérdésben.
Egyes államok korábban azt mondták, hogy Ukrajna csatlakozhat a NATO-hoz, de ezek csak üres szavak voltak. Évtizedek teltek el, és Ukrajna továbbra sem lett a szövetség tagja. Ez nem volt tisztességes
– idézi a Kárpáti Igaz Szó az ukrán elnököt.
Zelenszkij igazságtalannak tartja, hogy azok, akik ellenzik a NATO-csatlakozásukat, egykori, Oroszországgal kötött megállapodásokra hivatkoznak, amelyekbe Ukrajnát nem vonták be.
Miért tárgyaltak rólunk nélkülünk? Mi egy független ország vagyunk. Szeretném, ha a világ jobban tisztelné Ukrajnát. Mi a biztonsági garanciákért harcolunk, és tagjai akarunk lenni a NATO-nak. A szövetség tagállamainak többsége támogat bennünket
– fogalmazott.
„Minden az Egyesült Államoktól függ. Ha Trump hajlandó támogatni Ukrajna NATO-tagságát, akkor tagok leszünk, és mindenki támogatni fogja. Ha nem, akkor nem leszünk NATO-tagok” – zárta gondolatait Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök ígérete, miszerint közvetíteni fog az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodásban, lehetővé teszi a Kreml számára, hogy helyreállítsa katonai erejét, és összejátsszon az „agresszorok új tengelyével” – figyelmeztetett Mike Elviss brit altábornagy – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A magas rangú tiszt szerint amint véget ér az ukrajnai háború, megkezdődik a fegyveres erők újjáépítésének versenye, miközben az országok felkészülnek a következő háborúra.
A lap szerint a tábornok Kínát, Iránt és Észak-Koreát is az „agresszorok tengelyének” tekinti, akik a Kremllel együttműködve destabilizálják a nyugati országokat. Elviss úgy véli, az orosz hadsereg folyamatosan alkalmazkodik a harcokhoz, ezért szerinte az Orosz Föderáció „ugyanolyan bravúrral” fog harcolni, mint amit 2022-ben mutatott, amikor megtámadta Ukrajnát, ám nem sikerült bevennie.
Matthew Van Wagenen vezérőrnagy, a NATO európai főhadiszállásán a műveletekért és hírszerzésért felelős amerikai vezérkari főnök-helyettes elmondta, hogy szerinte Oroszország már most is éppen újjáépíti erőit, és „gyorsabban fog visszatérni a katonai képességek 2022-es szintjére, mint gondolnánk”.
Donald Trump amerikai elnök kormányának célja, hogy úgy fejezze be az ukrajnai háborút, hogy néhány éven belül ne kezdődjön el újból − jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az amerikai szaktárca vezetője szerint az Egyesült Államoknak az a célja, hogy véget érjen a háború, és ennek érdekében mindent meg akarnak tenni. Továbbá biztosítják, hogy a konfliktus lezárása stabilitást hozzon a térségnek, ne induljon újra 2-4 év múlva.
Ugyanakkor Rubio azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagy árat fizet az energetikai infrastruktúráért, valamint az elvesztett emberekért, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot. Úgy véli, hogy „mindenkinek nagyon örülnie kellene” annak, hogy Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé, mert ő „a békét akarja előmozdítani a világban, és véget akar vetni ezeknek a konfliktusoknak” − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadijelentés szerint kedden 1950 orosz katona halt meg a fronton, valamint több mint 400 fegyvert vesztettek.
Az orosz haderő veszteségei a háború kezdete óta az ukránok szerint 823 980 embert, 9844 harckocsit, 20 485 páncélozott harcjárművet, 22 194 tüzérségi rendszert, 23 039 drónt, 34 837 katonai járművet és 3711 speciális egységet értek el − közölte az Ukrajinszka Pravda.
Donald Trump amerikai elnök Keith Kellogg altábornagyot bízta meg azzal, hogy száz nap alatt vessen véget Ukrajna és Oroszország háborújának, de senki sem hiszi, hogy képes lesz rá, különösen az oroszok nem − véli a The Wall Street Journal, amelyet az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Kellogg feladata az lesz, hogy tanácsokat adjon az elnöknek a tárgyalásokkal kapcsolatban. Azonban John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Trump azért kedveli Kelloggot, mert „soha nem mond véleményt, csak ha kérem”.
Viszont egykori kollégái szerint az altábornagy katonai tapasztalata fontos lehet az elnök számára, ám diplomataként még nem dolgozott, de a Nemzetbiztonsági Tanács egy korábbi tisztviselője szerint „Trump élvezi a társaságát, és lojális fickónak tartja, de soha nem volt érdemi befolyása a politikára”.
Ennek ellenére John Bolton úgy véli, hogy Trump arra kényszerítheti Kijevet, hogy engedményeket tegyen Moszkvának a tárgyalásokon, és hozzátette, hogy Kellogg „csak azt fogja tenni, amit Trump mond neki”.
Január 21-én késő este orosz drónokkal támadták az ukrán Mikolajivot, aminek következtében két ember megsérült, a városban tűzvész tombolt, egy lakóépület, egy csónakszövetkezet, egy üzlet és tömegközlekedési jármű megrongálódott – közölte Olekszandr Senkevics polgármester a Telegramon az Ukrajinszka Pravda szerint.
Vitalij Kim regionális kormányzó is megszólalt az eset miatt.
A lezuhanó törmelék következtében hat helyszínen ütött ki tűz. Egy hatemeletes lakóépület megrongálódott, 200 embert evakuáltak. Ezenkívül a robbanáshullám 8 lakóházban és több magánházban kitörte a lakások ablakait, megrongálta egy családi járóbeteg-rendelő és egy közlekedési vállalat adminisztratív épületének ablakait, valamint egy személygépkocsit. Több tűzesetet is regisztráltak a nyílt területeken
– mondta.
Két lakos is megsérült a lövésektől: egy 59 éves férfit a helyszínen elláttak, egy 74 éves nőt pedig kórházba vittek. Ő súlyos állapotban van. Vitalij Kim hozzátette, hogy reggelre minden evakuált lakó visszatérhetett a lakásába.
Andrej Belousov orosz védelmi miniszter kedden hivatalos látogatásra ment Üzbegisztánba – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz katonai tárca vezetője a látogatás alatt megbeszéléseket folytat Üzbegisztán védelmi miniszterével, Shukhrat Khalmukhamedov vezérőrnaggyal, valamint az ország katonai és politikai vezetésével
– közölte a minisztérium.
A védelmi minisztérium szerint „Andrej Belousov megvitatja a közép-ázsiai térség biztonságának biztosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint az Oroszország és Üzbegisztán közötti katonai és haditechnikai együttműködést” – írja az Interfax.
Ukrajnában őrizetbe vették a hadsereg főpszichiáterét az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta felhalmozott több mint 1 millió dolláros jövedelmével kapcsolatos, „illegális gazdagodás” vádjával – közölte a BBC.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közleményében azt írta, hogy a férfi egy olyan bizottságban ült, amely arról döntött, hogy az egyének alkalmasak-e a katonai szolgálatra.
Az SBU közleménye nem nevezte meg a férfit, korábban azonban
egy Oleh Druz nevű férfit azonosítottak az Ukrán Fegyveres Erők főpszichiátereként.
Az SBU szerint a férfinak három lakása van Kijevben vagy annak közelében, egy pedig Odesszában. Két telekkel és több BMW luxusautóval rendelkezik. A nyomozók az otthonát átkutatva 152 ezer dollárt és 34 ezer euró készpénzt találtak.
A közlemény szerint a férfi nem jelentette be az ingatlanokat, amelyek a felesége, a lánya, a fiai és más személyek nevére voltak bejegyezve.
A férfit most tíz év börtönbüntetés fenyegeti jogtalan gazdagodás és a hamis tanúzás vádjával.
Druz 2017-ben egy hasonló ügybe keveredett, amelyben nem jelentett be két terepjárót és több ingatlant, ami miatt felfüggesztették.
Donald Trump amerikai elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kössön megállapodást az ukrajnai háború befejezésére. Trump hangsúlyozta, hogy a konfliktus folytatása tönkreteszi Oroszországot, jelentős gazdasági és emberi veszteségeket okoz.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Donald Trump a Fehér Házban újságírókkal folytatott beszélgetésekor tette a megjegyzéseket.
Megállapodást kell kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut
– mondta a régi-új elnök.
Donald Trump azt is megjegyezte, hogy a konfliktus folytatása jelentős károkat okoz Oroszországnak. Kiemelte a gazdasági problémákat, köztük az inflációt, amely megközelíti a 10 százalékot.
Szerintem Oroszország nagy bajban lesz. Nézzék meg a gazdaságukat. Nézzék meg az inflációjukat
– mondta.
Utalt Oroszország háborús veszteségeire is, azt mondta, találkozót tervez Putyinnal, hogy megvitassák a konfliktus lezárásának módjait, megjegyezve, hogy a találkozó részleteiről jelenleg egyeztetnek. „Ez nagyon hamar megtörténhet.”
Az ukrán–magyar határszakaszon 3841-en léptek be Magyarországra kedden - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Guido Crozetto olasz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a tűzszünethez szükséges feltételek megteremtéséhez – írja az Ukrinform.
Eddig mindig is világos volt az álláspontunk, továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, hogy végre megteremtse a tűzszünet feltételeit és megkezdje a szükséges diplomáciai tárgyalásokat a tartós béke eléréséhez
– mondta Crozetto.
Hozzátette, hogy jelentősen megnövekedtek az orosz támadások, amelyek válogatás nélkül katonai és polgári célpontokat támadnak Ukrajnában. A miniszter szerint az olasz kormány jelenleg az Ukrajnának nyújtott katonai segítség 2025. december 31-ig történő meghosszabbításáról tárgyal.
Oroszországot hosszú ideje szankciók sújtják, ami kihat a gazdaságára és a fegyvergyártási képességére – írja Szergej Grabszkij katonai szakértő kijelentését az Unian ukrán hírügynökség.
A 21. század gazdaságát nem lehet elszigetelni. A 21. századi gazdaságnak minden országot össze kell kapcsolnia más termelő országokkal. Éppen ezért Oroszország el tudja érni a termelési plafonját, és sok mutató szerint már el is érte azt
– mondta Grabszkij.
A szakértő szerint az Orosz Föderáció nem tudja jelentősen növelni termelését.
„Ahogy hat hónappal ezelőtt azt mondtuk, hogy Oroszország képes havonta 140-160 rakétát gyártani, ezt tükrözik a ma látható statisztikák ezen rakéták kilövéséről. Többet nem tud gyártani” – mondta.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Donyecki régióban lévő Vovkove települést – jelentette be a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében közel 1700, a Kurszki régióban pedig több mint 270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – közölte az MTI.
Oroszország a felére csökkentette a felhasznált tüzérségi lőszerek mennyiségét tavaly ősz óta, amikor gyakoribbá váltak a nagy hatótávolságú ukrán csapások az oroszok bizonyos katonai célpontjai ellen – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
A Newsweek szerint a főparancsnok a TSN ukrán hírműsornak adott interjújában beszélt arról, hogy a „lőszert gyártó ipari vállalatok" és más katonai felszereléseket gyártó üzemek elleni csapások megszaporodását követően jelentősen csökkent az orosz lőszerhasználat volumene.
Mint a lap írta: az az állítás, hogy Oroszország tüzérségi lőszerfelhasználása mintegy felére csökkent, azért jelentős, mert ez kritikus fontosságú erőforrások hiányát jelezheti, és végső soron gátolhatja Moszkva erőinek hatékonyságát a harctéren. A lőszerhasználat csökkenése esetleg arra is utalhat, hogy az orosz hadsereg stratégiát váltott (vagy váltani kényszerült), ami megváltoztathatja az ukrajnai háború dinamikáját.
Már több hónapja gyakorlatilag a felére csökkent a tüzérségi lőszerfelhasználás az orosz hadseregben. Korábban ez a szám elérhette a napi 40 000 lövést, most lényegesen alacsonyabb
– idézte Olekszandr Szirszkijt a Newsweek, bár megjegyezték: a pontos oka annak, hogy Oroszország miért használ kevesebb lőszert, továbbra sem ismert, ahogy az sem, hogy ez mit jelent a háború egésze szempontjából.
A tüzérségi erőviszonyok kérdése mindemellett azért is érdekes, mert 2022 februárja óta az orosz fél nagyon nagy fölényben volt ezen a területen: abban az évben még állítólag az is előfordult, hogy egyes frontszakaszokon akár hússzoros fölényük is volt. Miközben mostanra (a jelek szerint) jócskán csökkent a különbség a felek közt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!