Január 21-én késő este orosz drónokkal támadták az ukrán Mikolajivot, aminek következtében két ember megsérült, a városban tűzvész tombolt, egy lakóépület, egy csónakszövetkezet, egy üzlet és tömegközlekedési jármű megrongálódott – közölte Olekszandr Senkevics polgármester a Telegramon az Ukrajinszka Pravda szerint.
Vitalij Kim regionális kormányzó is megszólalt az eset miatt.
A lezuhanó törmelék következtében hat helyszínen ütött ki tűz. Egy hatemeletes lakóépület megrongálódott, 200 embert evakuáltak. Ezenkívül a robbanáshullám 8 lakóházban és több magánházban kitörte a lakások ablakait, megrongálta egy családi járóbeteg-rendelő és egy közlekedési vállalat adminisztratív épületének ablakait, valamint egy személygépkocsit. Több tűzesetet is regisztráltak a nyílt területeken
– mondta.
Két lakos is megsérült a lövésektől: egy 59 éves férfit a helyszínen elláttak, egy 74 éves nőt pedig kórházba vittek. Ő súlyos állapotban van. Vitalij Kim hozzátette, hogy reggelre minden evakuált lakó visszatérhetett a lakásába.
Ukrajna nem versenytársa, hanem partnere a többi uniós tagjelöltnek – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Interfax-Ukraine értesülései szerint.
Ukrajna nem versenytársa, hanem partnere a többi uniós tagjelöltnek. Az EU új bővítése a legjobb hosszú távú befektetés lesz Európa békéjébe, biztonságába és fejlődésébe
– hangsúlyozta Szibiha, aki az »Enhance to Prosper« című ülésen: Európa növekedni fog?” címmel a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmával tartott konferencián vett részt.
Donald Trump ígéretet tett az ukrajnai háború mielőbbi befejezésére, azonban az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek az Oroszország elleni gazdasági szankcióktól remélik a békés rendezést, és úgy vélik, hogy „az idő nem Oroszország oldalán áll”.
A Foreign Affairs című lap viszont azt gondolja, hogy Vlagyimir Putyinnak még mindig bőven vannak erőforrásai, de azt is megjegyzik, hogy az orosz elnök stratégiája fenntarthatatlan − szemlézte az Unian.
„Egyszerre próbál háborúzni Ukrajnában, fenntartani a magas szociális és infrastrukturális kiadásokat, valamint a gazdasági stabilitást, hogy az oroszok körében a normalitás illúzióját keltse. Lehetetlen mindhárom célt folyamatosan teljesíteni. Az első és a második cél elérése nagy mennyiségű pénzköltést igényel, ami táplálja az inflációt, és így akadályozza a harmadik cél elérését. Az orosz gazdaságban pedig egyre nyilvánvalóbbak a repedések” − olvasható a Foreign Affairsnél.
A nyugati vezetők azt szeretnék, hogy a háború gyorsan véget érjen, ezért fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, emiatt Putyinnak is változtatnia kell a politikáján, hogy fenntartsa hatalmát. Elemzők viszont úgy vélik, hogy az orosz gazdasági problémák még nem befolyásolják jelentősen a háború menetét. Moszkvának még mindig lesznek forrásai ahhoz, hogy fenntartsák az Ukrajna elleni háborút. Putyin továbbra is Ukrajna elfoglalását helyezi előtérbe mint az orosz gazdasági válság megakadályozását − hangsúlyozzák a szakértők.
Jelenleg négy NATO-tagország – az Egyesült Államok, Németország, Szlovákia és Magyarország – ellenzi Ukrajna csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azonban úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök támogató hozzáállása jelentős változást hozhat ebben a kérdésben.
Egyes államok korábban azt mondták, hogy Ukrajna csatlakozhat a NATO-hoz, de ezek csak üres szavak voltak. Évtizedek teltek el, és Ukrajna továbbra sem lett a szövetség tagja. Ez nem volt tisztességes
– idézi a Kárpáti Igaz Szó az ukrán elnököt.
Zelenszkij igazságtalannak tartja, hogy azok, akik ellenzik a NATO-csatlakozásukat, egykori, Oroszországgal kötött megállapodásokra hivatkoznak, amelyekbe Ukrajnát nem vonták be.
Miért tárgyaltak rólunk nélkülünk? Mi egy független ország vagyunk. Szeretném, ha a világ jobban tisztelné Ukrajnát. Mi a biztonsági garanciákért harcolunk, és tagjai akarunk lenni a NATO-nak. A szövetség tagállamainak többsége támogat bennünket
– fogalmazott.
„Minden az Egyesült Államoktól függ. Ha Trump hajlandó támogatni Ukrajna NATO-tagságát, akkor tagok leszünk, és mindenki támogatni fogja. Ha nem, akkor nem leszünk NATO-tagok” – zárta gondolatait Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök ígérete, miszerint közvetíteni fog az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodásban, lehetővé teszi a Kreml számára, hogy helyreállítsa katonai erejét, és összejátsszon az „agresszorok új tengelyével” – figyelmeztetett Mike Elviss brit altábornagy – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A magas rangú tiszt szerint amint véget ér az ukrajnai háború, megkezdődik a fegyveres erők újjáépítésének versenye, miközben az országok felkészülnek a következő háborúra.
A lap szerint a tábornok Kínát, Iránt és Észak-Koreát is az „agresszorok tengelyének” tekinti, akik a Kremllel együttműködve destabilizálják a nyugati országokat. Elviss úgy véli, az orosz hadsereg folyamatosan alkalmazkodik a harcokhoz, ezért szerinte az Orosz Föderáció „ugyanolyan bravúrral” fog harcolni, mint amit 2022-ben mutatott, amikor megtámadta Ukrajnát, ám nem sikerült bevennie.
Matthew Van Wagenen vezérőrnagy, a NATO európai főhadiszállásán a műveletekért és hírszerzésért felelős amerikai vezérkari főnök-helyettes elmondta, hogy szerinte Oroszország már most is éppen újjáépíti erőit, és „gyorsabban fog visszatérni a katonai képességek 2022-es szintjére, mint gondolnánk”.
Donald Trump amerikai elnök kormányának célja, hogy úgy fejezze be az ukrajnai háborút, hogy néhány éven belül ne kezdődjön el újból − jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az amerikai szaktárca vezetője szerint az Egyesült Államoknak az a célja, hogy véget érjen a háború, és ennek érdekében mindent meg akarnak tenni. Továbbá biztosítják, hogy a konfliktus lezárása stabilitást hozzon a térségnek, ne induljon újra 2-4 év múlva.
Ugyanakkor Rubio azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagy árat fizet az energetikai infrastruktúráért, valamint az elvesztett emberekért, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot. Úgy véli, hogy „mindenkinek nagyon örülnie kellene” annak, hogy Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé, mert ő „a békét akarja előmozdítani a világban, és véget akar vetni ezeknek a konfliktusoknak” − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán hadijelentés szerint kedden 1950 orosz katona halt meg a fronton, valamint több mint 400 fegyvert vesztettek.
Az orosz haderő veszteségei a háború kezdete óta az ukránok szerint 823 980 embert, 9844 harckocsit, 20 485 páncélozott harcjárművet, 22 194 tüzérségi rendszert, 23 039 drónt, 34 837 katonai járművet és 3711 speciális egységet értek el − közölte az Ukrajinszka Pravda.
Donald Trump amerikai elnök Keith Kellogg altábornagyot bízta meg azzal, hogy száz nap alatt vessen véget Ukrajna és Oroszország háborújának, de senki sem hiszi, hogy képes lesz rá, különösen az oroszok nem − véli a The Wall Street Journal, amelyet az Unian ukrán hírügynökség szemlézett.
Kellogg feladata az lesz, hogy tanácsokat adjon az elnöknek a tárgyalásokkal kapcsolatban. Azonban John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Trump azért kedveli Kelloggot, mert „soha nem mond véleményt, csak ha kérem”.
Viszont egykori kollégái szerint az altábornagy katonai tapasztalata fontos lehet az elnök számára, ám diplomataként még nem dolgozott, de a Nemzetbiztonsági Tanács egy korábbi tisztviselője szerint „Trump élvezi a társaságát, és lojális fickónak tartja, de soha nem volt érdemi befolyása a politikára”.
Ennek ellenére John Bolton úgy véli, hogy Trump arra kényszerítheti Kijevet, hogy engedményeket tegyen Moszkvának a tárgyalásokon, és hozzátette, hogy Kellogg „csak azt fogja tenni, amit Trump mond neki”.
Január 21-én késő este orosz drónokkal támadták az ukrán Mikolajivot, aminek következtében két ember megsérült, a városban tűzvész tombolt, egy lakóépület, egy csónakszövetkezet, egy üzlet és tömegközlekedési jármű megrongálódott – közölte Olekszandr Senkevics polgármester a Telegramon az Ukrajinszka Pravda szerint.
Vitalij Kim regionális kormányzó is megszólalt az eset miatt.
A lezuhanó törmelék következtében hat helyszínen ütött ki tűz. Egy hatemeletes lakóépület megrongálódott, 200 embert evakuáltak. Ezenkívül a robbanáshullám 8 lakóházban és több magánházban kitörte a lakások ablakait, megrongálta egy családi járóbeteg-rendelő és egy közlekedési vállalat adminisztratív épületének ablakait, valamint egy személygépkocsit. Több tűzesetet is regisztráltak a nyílt területeken
– mondta.
Két lakos is megsérült a lövésektől: egy 59 éves férfit a helyszínen elláttak, egy 74 éves nőt pedig kórházba vittek. Ő súlyos állapotban van. Vitalij Kim hozzátette, hogy reggelre minden evakuált lakó visszatérhetett a lakásába.
Andrej Belousov orosz védelmi miniszter kedden hivatalos látogatásra ment Üzbegisztánba – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz katonai tárca vezetője a látogatás alatt megbeszéléseket folytat Üzbegisztán védelmi miniszterével, Shukhrat Khalmukhamedov vezérőrnaggyal, valamint az ország katonai és politikai vezetésével
– közölte a minisztérium.
A védelmi minisztérium szerint „Andrej Belousov megvitatja a közép-ázsiai térség biztonságának biztosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint az Oroszország és Üzbegisztán közötti katonai és haditechnikai együttműködést” – írja az Interfax.
Ukrajnában őrizetbe vették a hadsereg főpszichiáterét az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta felhalmozott több mint 1 millió dolláros jövedelmével kapcsolatos, „illegális gazdagodás” vádjával – közölte a BBC.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közleményében azt írta, hogy a férfi egy olyan bizottságban ült, amely arról döntött, hogy az egyének alkalmasak-e a katonai szolgálatra.
Az SBU közleménye nem nevezte meg a férfit, korábban azonban
egy Oleh Druz nevű férfit azonosítottak az Ukrán Fegyveres Erők főpszichiátereként.
Az SBU szerint a férfinak három lakása van Kijevben vagy annak közelében, egy pedig Odesszában. Két telekkel és több BMW luxusautóval rendelkezik. A nyomozók az otthonát átkutatva 152 ezer dollárt és 34 ezer euró készpénzt találtak.
A közlemény szerint a férfi nem jelentette be az ingatlanokat, amelyek a felesége, a lánya, a fiai és más személyek nevére voltak bejegyezve.
A férfit most tíz év börtönbüntetés fenyegeti jogtalan gazdagodás és a hamis tanúzás vádjával.
Druz 2017-ben egy hasonló ügybe keveredett, amelyben nem jelentett be két terepjárót és több ingatlant, ami miatt felfüggesztették.
Donald Trump amerikai elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kössön megállapodást az ukrajnai háború befejezésére. Trump hangsúlyozta, hogy a konfliktus folytatása tönkreteszi Oroszországot, jelentős gazdasági és emberi veszteségeket okoz.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Donald Trump a Fehér Házban újságírókkal folytatott beszélgetésekor tette a megjegyzéseket.
Megállapodást kell kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut
– mondta a régi-új elnök.
Donald Trump azt is megjegyezte, hogy a konfliktus folytatása jelentős károkat okoz Oroszországnak. Kiemelte a gazdasági problémákat, köztük az inflációt, amely megközelíti a 10 százalékot.
Szerintem Oroszország nagy bajban lesz. Nézzék meg a gazdaságukat. Nézzék meg az inflációjukat
– mondta.
Utalt Oroszország háborús veszteségeire is, azt mondta, találkozót tervez Putyinnal, hogy megvitassák a konfliktus lezárásának módjait, megjegyezve, hogy a találkozó részleteiről jelenleg egyeztetnek. „Ez nagyon hamar megtörténhet.”
Az ukrán–magyar határszakaszon 3841-en léptek be Magyarországra kedden - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Guido Crozetto olasz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a tűzszünethez szükséges feltételek megteremtéséhez – írja az Ukrinform.
Eddig mindig is világos volt az álláspontunk, továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, hogy végre megteremtse a tűzszünet feltételeit és megkezdje a szükséges diplomáciai tárgyalásokat a tartós béke eléréséhez
– mondta Crozetto.
Hozzátette, hogy jelentősen megnövekedtek az orosz támadások, amelyek válogatás nélkül katonai és polgári célpontokat támadnak Ukrajnában. A miniszter szerint az olasz kormány jelenleg az Ukrajnának nyújtott katonai segítség 2025. december 31-ig történő meghosszabbításáról tárgyal.
Oroszországot hosszú ideje szankciók sújtják, ami kihat a gazdaságára és a fegyvergyártási képességére – írja Szergej Grabszkij katonai szakértő kijelentését az Unian ukrán hírügynökség.
A 21. század gazdaságát nem lehet elszigetelni. A 21. századi gazdaságnak minden országot össze kell kapcsolnia más termelő országokkal. Éppen ezért Oroszország el tudja érni a termelési plafonját, és sok mutató szerint már el is érte azt
– mondta Grabszkij.
A szakértő szerint az Orosz Föderáció nem tudja jelentősen növelni termelését.
„Ahogy hat hónappal ezelőtt azt mondtuk, hogy Oroszország képes havonta 140-160 rakétát gyártani, ezt tükrözik a ma látható statisztikák ezen rakéták kilövéséről. Többet nem tud gyártani” – mondta.
Az orosz hadsereg elfoglalta a Donyecki régióban lévő Vovkove települést – jelentette be a moszkvai védelmi minisztérium.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében közel 1700, a Kurszki régióban pedig több mint 270 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – közölte az MTI.
Oroszország a felére csökkentette a felhasznált tüzérségi lőszerek mennyiségét tavaly ősz óta, amikor gyakoribbá váltak a nagy hatótávolságú ukrán csapások az oroszok bizonyos katonai célpontjai ellen – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
A Newsweek szerint a főparancsnok a TSN ukrán hírműsornak adott interjújában beszélt arról, hogy a „lőszert gyártó ipari vállalatok" és más katonai felszereléseket gyártó üzemek elleni csapások megszaporodását követően jelentősen csökkent az orosz lőszerhasználat volumene.
Mint a lap írta: az az állítás, hogy Oroszország tüzérségi lőszerfelhasználása mintegy felére csökkent, azért jelentős, mert ez kritikus fontosságú erőforrások hiányát jelezheti, és végső soron gátolhatja Moszkva erőinek hatékonyságát a harctéren. A lőszerhasználat csökkenése esetleg arra is utalhat, hogy az orosz hadsereg stratégiát váltott (vagy váltani kényszerült), ami megváltoztathatja az ukrajnai háború dinamikáját.
Már több hónapja gyakorlatilag a felére csökkent a tüzérségi lőszerfelhasználás az orosz hadseregben. Korábban ez a szám elérhette a napi 40 000 lövést, most lényegesen alacsonyabb
– idézte Olekszandr Szirszkijt a Newsweek, bár megjegyezték: a pontos oka annak, hogy Oroszország miért használ kevesebb lőszert, továbbra sem ismert, ahogy az sem, hogy ez mit jelent a háború egésze szempontjából.
A tüzérségi erőviszonyok kérdése mindemellett azért is érdekes, mert 2022 februárja óta az orosz fél nagyon nagy fölényben volt ezen a területen: abban az évben még állítólag az is előfordult, hogy egyes frontszakaszokon akár hússzoros fölényük is volt. Miközben mostanra (a jelek szerint) jócskán csökkent a különbség a felek közt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!