Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:

• Nagy bejelentést tett Volodimir Zelenszkij, új feladattal bízta meg az ukrán szárazföldi erők parancsnokát;
• Vlagyimir Putyin: Életet és szabadságot hoztunk az emberiségnek;
• Siklóbombákkal támadt Moszkva Zaporizzsja közelében, többen megsérültek;
• Kíméletlen üzenetet küldött az ukrán elnök Moszkvának egy évforduló alkalmából;
• Megszólalt Putyin arról, mit tett volna Ukrajnával Trump elnöksége esetén;
• Bejelentette Velika Novoszilka elfoglalását az orosz védelmi minisztérium;
• Hatalmas harcok zajlanak egy kulcsfontosságú területen, ahol Moszkva sokat küszködik.

Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!

Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát, de világos, még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a főképviselő hangsúlyozta: a külügyminiszterek megállapodtak a szankciók meghosszabbításáról. Ezek célja, hogy megfosszák Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges bevételektől.

Az MTI tájékoztatása szerint Kallas elmondta, hogy a tanácskozáson Európa biztonságának fokozása kiemelt téma volt, mivel Oroszország hibrid akciói egyre gyakoribbak és intenzívebbek, például jelentős károkat okoztak a Balti-tenger alatti létesítményekben. Mint mondta, ha Európának nem sikerül elrettentő erővel hatnia ezekre a próbálkozásokra, az veszélyes üzenetet küldhet az agresszoroknak.

Ezért Európának együtt kell működnie a helyzetfelismerés, a felkészültség és az ellenálló képesség megerősítése végett. Szigorúbb szankciókat kell alkalmazni például Oroszország árnyékflottája ellen

– tette hozzá.

Romániában tavaly jelentősen, húsz százalékkal csökkent a Duna-delta természetvédelmi terület turistaforgalma az ukrajnai háború közelsége miatt – írta az Economedia.ro a Konstancai Rádió beszámolója alapján.

Daniel Ilusca, a Duna-deltában lévő turisztikai munkaadók egyesületének vezetője a román közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott:

A statisztikák szerint a csökkenés a Duna-delta területén gépkocsival megközelíthető szállodákat, panziókat, és az elszigetelt, csak vízi úton, csónakkal elérhető vendégházakat is érinti.

Az egy foglalásra jutó vendégéjszakák száma is csökkent: míg 2023-ban a turisták átlagban három éjszakát töltöttek a madárvilágáról híres természetvédelmi területen, tavaly a két éjszakára szóló foglalás volt a jellemző.

Daniel Ilusca úgy nyilatkozott: a román védelmi minisztériumnak és az illetékes intézményeknek szűkíteniük kellene az ukrajnai dróntámadások miatti telefonos riasztások körét, hogy kisebb térségre vonatkozzanak, és ne veszélyeztessék a teljes delta turistaforgalmát. Rámutatott: a hatóságok hiába igyekeznek turisztikai vásárokon népszerűsíteni a térséget, ezek a riasztások elijesztik a vendégeket.

A turistahajók sem állnak meg a kikötőben

Ugyanezen okból a Tulcea kikötőjében megálló turistahajók látogatása is csökkent, ezek korábban 200 ezer látogatót hoztak a kikötővárosba, akik hozzájárultak a helyi gazdaság fejlődéséhez – mondta az illetékes.

Hozzátette, a látogatószám csökkenéséhez a szálláshelyek árának emelkedése is hozzájárult: a térségben tavaly átlagban 100 eurót kellett fizetni egy éjszakára a szállásért és reggeliért.

A Duna-delta 3446 négyzetkilométernyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata, nagyrészt Románia, kisebb részben Ukrajna területén található. Területéből 2733 négyzetkilométer szigorúan védett. Több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos itt, és évente több millió madár jár vissza költeni különböző vidékekről. 1991 óta a Világörökség része – írta az MTI.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn bejelentette, hogy a Kurszki régióban elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárást indított Michael Jones amerikai zsoldos ellen – számolt be az MTI. 

Az SZK szerint Jones decemberben felfegyverkezve, illegálisan lépte át az államhatárt, majd az ukrán fegyveres erők kötelékében „számos bűncselekményt követett el a Kurszk megyében élő civilek ellen a hatóságok destabilizálása érdekében”.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Kurszki régióban lévő Nyikolajevo-Darjino települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint. A község a Szudzsai járás északnyugati részén található, a Sznagoszty folyó partján. 2010-ben 153 lakosa volt.

A régiónak ezen a részén január elején Darjino elfoglalásáról számolt be a moszkvai katonai tárca, a hónap közepén pedig az ugyancsak kurszki Alekszandrija, Leonyidovo, Russzkoje Porecsnoje és Kruglenykoje visszafoglalásáról tett bejelentést. Az akkori közlés szerint kiverték az ukrán erőket az általuk augusztus óta elfoglalt területek 63 százalékáról, mintegy 801 négyzetkilométerről.

Az oroszországi Kurszk megyében zajló harcokkal kapcsolatban a tárca hétfőn egyebek között több mint 190 ukrán katona, két harckocsi és 11 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 55 190 embert, 321 harckocsit, 238 gyalogsági harcjárművet, 184 páncélozott szállító járművet, 1636 páncélozott harcjárművet, 1644 gépkocsit, 392 tüzérségi löveget és 44 sorozatvetőt veszítettek.

Oroszország mindig emlékezni fog arra, hogy a Vörös Hadsereg szabadította fel Auschwitzot, és győzte le a totális gonoszt – írta Vlagyimir Putyin orosz elnök az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója és a holokauszt nemzetközi emléknapjáról való megemlékezés résztvevőinek küldött köszöntőjében.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz állampolgárok a győztesek nemzedékének közvetlen örökösei és utódai, akik mindent meg fognak tenni az emberek etnikai, nyelvi, szellemi identitáshoz való jogának védelmében, az antiszemitizmus, a ruszofóbia és más rasszista ideológiák terjedésének megakadályozása érdekében.

Vlagyimir Putyin megemlékező köszöntőjének sorait ide kattintva olvashatja.

Éjjel robbanássorozat történt Ivano-Frankivszk térségében – oroszok támadtak a régió kritikus infrastruktúrájára, aminek következtében tűz ütött ki – jelentette a regionális közigazgatás bejegyzése alapján az Ukrajinszka Pravda.

A régió vezetője a következőket nyilatkozta: „A Kárpátoknál sorozatos robbanások történtek. Az elmúlt éjszaka az ellenség többször támadta a régiót drónok segítségével, és a kritikus infrastrukturális létesítményeket vették célba. Tűzről is érkezett jelentés. Az illetékes szolgálatok a helyszínen dolgoznak.”

Szvitlana Oniscsuk hozzátette, hogy reggel 8 óráig nem érkezett jelentés áldozatokról.

Később a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) arról számolt be, hogy az ivano-frankivszki járás egyik infrastrukturális létesítményénél két helyen is tűz ütött ki: 100 négyzetméteren és 500 négyzetméteren. Délelőtt 11:18-ra sikeresen eloltották a lángokat.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn közölte, hogy az Európai Unió újabb fél évvel, 2025. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel Oroszország folytatja azon tevékenységeit, melyek destabilizálják az ukrajnai helyzetet, írja az MTI.

A korlátozó intézkedéseket az unió az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre válaszul vezette be 2014 júliusában.

A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékekre irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

A brüsszeli közleményben az uniós tanács kiemelte, hogy

és szükség esetén további intézkedéseket hozni.

Irán orosz gyártmányú Szu–35-ös harci repülőgépeket vásárolt – közölte hétfőn Ali Sadmani, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka.

Ez az első alkalom, hogy iráni tisztségviselő megerősítette orosz vadászbombázók beszerzését. Ugyanakkor Sadmani, akit az ISNA helyi hírügynökség idézett, nem tett említést arról, hogy hány darabot szereztek be a típusból, illetve ezeket leszállították-e már.

Amikor kell, beszerzünk eszközöket légi-, szárazföldi-, illetve haditengerészeti erőink erősítésére. A hadfelszerelések gyártását szintén felgyorsítottuk

– közölte az iráni fegyveres erők egyesített parancsnokságának helyettes koordinátora az MTI tájékoztatása szerint. 

Novemberben a Tasznim iráni hírügynökség számolt be arról, hogy az iszlám köztársaság vezetése véglegesítette az orosz harci repülőgépek beszerzését szolgáló egyezményeket. Januárban pedig Irán és Oroszország átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodást írt alá, ami ugyan nem említ fegyvertranszfert, de kimondja, hogy a felek fejleszteni fogják „katonai-technikai együttműködésüket”.

Az ukrán légvédelem az Oroszország által éjszaka kilőtt 104 drónból 57-et lőtt le, írja a Reuters a légierő tájékoztatása alapján.

A hadsereg szerint Dnyipro, Szumi, Ivano-Frankivszk és Kijev régiót érintette a támadás.

„Infrastrukturális létesítmények, lakó- és magánházak sérültek meg. Előzetes jelentések szerint nincsenek áldozatok” – közölte a légierő a Telegramon.

Az orosz védelmi minisztérium ismertette, hogy drónjaik 149 területen mértek csapást ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónok gyártóműhelyeire és raktáraira.

Egy decemberi felmérés szerint az ukránok fele hajlandó kompromisszumos megoldásra a háború befejezése érdekében, ugyanakkor nemzetközi garanciákat várnak Ukrajna számára. A közhangulat sokat változott a konfliktus kezdete óta − írta az Ukrajinszka Pravda.

Zelenszkij úgy véli, hogy egy ukrajnai békefenntartó misszióban legalább 200 ezer katonára lenne szükség, továbbá a Kongresszus által ratifikált biztosítékot vár az Egyesült Államoktól. Ukrán képviselők szerint az orosz fél azt az isztambuli szerződést venné alapul a tárgyalásokon, amit Kijev korábban elutasított.

Volodimir Zelenszkij január 27-én látogatásra érkezett Lengyelországba, egyebek mellett részt vesz az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán elnök a tervek szerint kétoldalú megbeszéléseket folytat Lengyelországban, többek között az Európai Tanács elnökével, Antonio Costával és Emmanuel Macron francia elnökkel.

A portál arra is emlékeztet, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója előestéjén Lengyelországban viták robbantak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök esetleges részvételéről az országban zajló eseményeken, azután, hogy január 9-én a lengyel kormány határozatot fogadott el, amely Netanjahunak garantálta a „szabad és biztonságos részvételét” a megemlékezéseken.

Az oroszok tovább folytatták támadásaikat Kramatorszk és Toreck irányában Nazar Volosin szerint, azonban az ukrán haderő tartja pozícióját Volcsanszknál. Az ukrán hadijelentésben sikertelen orosz csapásokról számolt be Kolesznyikovka, Peszki és Petropavloszk területén − írja az Unian ukrán hírügynökség.

Továbbá Liman, Kopanka, Grekovka, Novojegorovka, Kolodiaz és Jampolovka közelében is sikeresen védekezett az ukrán hadsereg. Százötven tüzérségi lövedék csapódott be Csasziv Jarnál, valamint 91 Torecknél. Ezeken kívül a dróntámadások is folytatódtak, amelyek következtében néhány ukrán állás megsemmisült.

Pokrovszk irányában Liszovkában, Kotlinban, Nadijivkában történt orosz támadás, továbbá érintette még Miroljubovkát, Jelizavetovkát, Lucsát, Udacsnijt, Uszpenovkát és Jantarnijt. Novopavlovszkij irányában Novi Komar, Razliva és Ulaklij területén zajlottak harcok.

Egy hónap alatt másodszor bomlott fel az ukrán erők 157. számú dandárja a pokrovszki bevetés alatt – írja a Forbes beszámolója alapján az Unian.

Az ukránok 155. és 157. számú dandárjai számos nehézséggel küzdenek tapasztalatlanság és szervezettség miatt. Egy tiszt szerint egy mag kialakításához harminc tapasztalt katona szükséges, ebben a dandárban ez nincs meg.

A katonák elhagyták a dandárokat, így a parancsnokságoknak fel kellett oszlatniuk azokat. Az elemzők szerint a hadsereg vezetői kudarcot vallottak, mivel abban bíztak, hogy van akarat az ukrán erők megújítására. Volodimir Zelenszkij elnök leállította az új egységek megállítását, de nem kizárt, hogy későn hozta meg ezt a döntést.

2025 őszéig húzódik az az átvilágítási folyamat, amelynek keretében az ukrán jogszabályokat vetik össze az uniós joggal, ami tulajdonképpen a csatlakozási tárgyalások első szakasza. Ennek keretében az Európai Bizottság benyújtotta javaslatát, mely szerint az Európai Unió már ebben az évben megkezdi a tárgyalásokat Ukrajnával − írja az Ukrajinszka Pravda.

Az átvilágítási jelentések benyújtása a csatlakozási tárgyalások első szakasza, amelyben a bizottság tudatja a tagjelölttel, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak tagállamként, a második szakaszban pedig felméri, hogy a tagjelölt hol tart a jogharmonizáció és a közösségi vívmányok alkalmazására való képességekben. A jelentést az Európai Unió Tanácsa megvitatja a tagállamokkal, és csak egyhangú döntés esetén indulhat meg a csatlakozási folyamat.

A több ukrán katonával készített interjúkból kiderül, hogy az észak-koreai katonák, akikkel találkoztak, kezdetben láthatóan nem voltak tisztában a drónok és a tüzérség általi fenyegetések súlyával, valamint az sem volt opció számukra, hogy élve fogják el őket.

A Sky Newsnak az ukrán különleges erők egyik, „Puls” fedőnevű parancsnoka beszélt arról, hogy jelenleg úgy tűnik, súlyos veszteségeik után visszavonultak az észak-koreai csapatok az oroszországi frontvonalról. Az ő elit kommandósai kapták a feladatot, hogy DNS-mintákat és dokumentumokat szerezzenek egy körülbelül 25 észak-koreai katonából álló egységtől, akiket két héttel ezelőtt Kurszk belsejében egy drón- és tüzérségi sortűzben öltek meg. Úgy véli, Kim Dzsongun emberei valószínűleg levonják a tanulságokat az ukrán katonákkal vívott első, véres összecsapásokból és hibákból. A parancsnok szerint azonban hamarosan visszatérnek a frontra. 

A Puls fedőnevű parancsnok a múlt hónapban az oroszországi Kurszk térségébe érkező katonákról elmondta még, hogy

• gyalogosan támadnak, „mintha a második világháborúból érkeztek volna”, 20, 40 vagy akár 60 fős csoportokban, könnyű célpontokká téve magukat. 
• Tovább nyomulnak akkor is, ha ukrán tűz alatt állnak, vagy bajtársaikat megölik, megsebesítik. 
• Igyekeznek eltüntetni a háborús övezetből jelenlétük bizonyítékait: így a fehér sisakos észak-koreaiakat, a sebesülteket és a halottakat is próbálják eltávolítani a harctérről.
• Nem hajlandóak élve megadni magukat. Az ukrán katonák beszámolói szerint az észak-koreaiak inkább felrobbantják magukat gránátokkal, mint hogy kockáztassák az elfogás lehetőségét. Puls szerint előfordult már, hogy észak-koreai katona „Kim Dzsongun tábornokért!” felkiáltás közepette végzett magával. 
• Mindannyian „simára borotváltak és tökéletesen ápoltak, mint a modellek”. 
• Nehéz megállapítani a korukat, de a parancsnok szerint mindannyian 25 és 35, talán 40 év közöttiek. 

Robbanásokat és tüzeket jelentettek a rjazanyi olajfinomító környékéről, amely Oroszország négy legnagyobb olajfinomítójának egyike, és ahol dízel és repülőgép-üzemanyagot állítanak elő – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

Az ukrán erők nem csak most támadták meg a létesítményt, mivel pár napja már csapást mértek rá.

A vezérkar arról számolt be, hogy az elmúlt napban az ukrán erők négy olyan területre mértek csapást, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések összpontosultak, valamint egy drónirányító pontot is támadtak. 

Vezérkaruk vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 830 ezret, az ukrán erők szombaton megsemmisítettek kilenc orosz harckocsit, 14 tüzérségi rendszert és negyven drónt.

Az orosz erők Velikaja Novoszelka elfoglalása után három lehetőség közül választhatnak, ha tavaszi–nyári offenzívában gondolkodnak – adta hírül az Institute for the Study of War (ISW) elemzése alapján az Unian.

Az egyik alternatíva az orosz erők donyecki és dnyipropetrovszki régió felé történő előrenyomulása. A másik lehetőség a csapataik Velikaja Novoszelkában tartása, de a többség egy másik frontvonalba kerülne. A harmadik út pedig Zaporizzsja irányába vezethet, legalábbis az ukrán tisztviselők erre figyelmeztettek.

Január 27-én reggel az oroszok drónokkal támadták meg Dnyipro városát, amelyben egy toronyház sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadásban a ház műszaki padlói és a felsőbb emeleteken lévő ablakok sérültek meg, az utcán parkoló autókban a törmelék okozott károkat. A tüzet hamar eloltották, az akcióban senki sem sérült meg.

Észak-Korea továbbra is segíti Oroszországot felszereléssel, lövedékekkel és személyzettel – mondta Ihor Romanenko altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese az Unian szerint.

A személyi állományból láthatjuk, hogy veszteségeket szenvedtek. Putyin ragaszkodik a támogatás növeléséhez. És Kim Dzsongun is úgy véli, hogy ez célszerű. Neki is megvan a maga haszna ezekből az akciókból, technológiát, pénzeszközöket, élelmiszert kap

– mondta Romanenko.

Hozzátette, hogy az Oroszországnak nyújtott észak-koreai segélyek összege továbbra is nagymértékű. Különösen az Oroszország által a fronton használt lőszerek 60 százaléka származik Észak-Koreából.

„Ez jelentős segítség. A fronton lévő védőinknek pedig mindezt le kell küzdeniük. Ezért szükségünk van a megfelelő eszközökre – fegyverekre és felszerelésekre, valamint kiképzett személyzetre. Hogy mindezt legyőzzük és megsemmisítsük az ellenséget” – tette hozzá Romanenko.

Magyarország területére 2025. január 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4035 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.