Sürgősségi mentőautó közvetlen közelében csapódott be egy drón a Harkivi területen fekvő Kupjanszk városában, számolt be róla az RBC a régió vezetőjének közleményére hivatkozva.
Oleg Szinegubov tájékoztatása szerint egy FPV drón csapódott be a jármű mellett, aminek következtében három egészségügyi dolgozó is megsérült, őket kórházba kellett vinni. Szinegubov arról tájékoztatott, hogy a mentősök akut stresszreakciókat szenvedtek a csapás következtében.
A Sürgősségi Orvosi Segélyközpont igazgatója szintén megszólalt az ügyben, elmondása szerint a mentő sofőrje lábtörést szenvedett, arca pedig horzsolásokkal van tele.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
A szlovák külügyminisztérium beidézte Miroszlav Kasztran ukrán nagykövetet, miután Kijev bírálta Robert Fico szlovák miniszterelnököt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A szlovák külügyminisztérium „határozott tiltakozását” fejezte ki Kasztrannak az ukrán fél kijelentései miatt, és azokat Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak nevezte.
A minisztérium nem pontosította, hogy miről van szó.
Egy nappal korábban az ukrán külügyminisztérium visszautasította Fico szlovák kormányfő kijelentéseit Kijev részvételéről a szlovákiai kormányellenes tüntetésekben, és azt tanácsolta neki, hogy „a tükörbe nézzen, ne külföldre”.
Robert Fico korábban Szlovákia „ellenségének” nevezte Volodimir Zelenszkijt, így folytatta a vitát az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. A szlovák miniszterelnököt emellett az is feldühítette, hogy Zelenszkij támogatta az országban zajló tömeges kormányellenes tüntetéseket.
A világ helyzete a világ vezetőinek – különösen Donald Trump amerikai elnöknek, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Hszi Csin-ping kínai elnöknek – döntésein múlik majd – írja az Unian a Bloombergre hivatkozva.
Ha „belenézünk a fejükbe”, és felmérjük az ott keringő gondolatokat, nem annyira ideológiák összecsapását, mint inkább közös gondolkodásmódot találunk – írja írásában Andreas Kluth, a Handelsblatt Global korábbi vezérigazgatója, a The Economist és a Bloomberg rovatvezetője.
Szerinte Putyin és Hszi Csin-ping abban reménykedik, hogy Trump képes lesz olyan alkut kötni, amely a világot befolyási övezetekre osztja – valami olyasmi jöhet létre mint ami 1945-ben a jaltai konferencián történt az Egyesült Államok 32. elnöke, Franklin Roosevelt, Joszif Sztálin szovjet vezető és Winston Churchill brit miniszterelnök között.
Ha Trump bármilyen alkut köt a kínai és az orosz vezetőkkel, az imperialisták közötti paktumnak fog tűnni, amely nem magasztos eszméken alapul, hanem az egyszerű „akinek hatalma van, annak van igaza” elvén, ahol a kényszerítést tekintik normának.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette véleményét, miszerint Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán vezetés más tagjainak tudatos döntése vezetett Velika Novoszilka ukrán helyőrségének pusztulásához – írja az MTI.
A község bevételéről, ami „az ukrán fegyveres erők utolsó nagy, jól előkészített védelmi vonala és logisztikai központja a dél-donyecki irányban”, vasárnap este tett bejelentést a moszkvai honvédelmi tárca.
Rogov szerint az ukrán erők legkevesebb négy alkalommal kérték a parancsnokságot, hogy új védelmi vonalakra vonulhassanak vissza, amire nem kaptak engedélyt, ahogy a megadásra sem.
Jan Gagin biztonságpolitikai szakértő, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők Velika Novoszilkát védelmező 110. gépesített dandárja elveszítette személyi állományának, erőinek és eszközeinek 60-70 százalékát, ezért teljesen megsemmisültnek tekintendő.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Novojelizavetivka települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.
Mint azt az MTI írja, a szerdai hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében
csaknem 1300, a Kurszki régióban pedig több mint 420 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint légi és vízi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, három lőszerraktárt, három harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 165 repülőgép típusú, távirányítású repülőszerkezetet.
Az ukrán katonai hírszerzés drónjai csapást mértek a Lukoil orosz vállalat olajfinomító üzemének raktárára az oroszországi Nyizsnyij Novgorod-i területen fekvő Ksztovo városában – írja az MTI.
A hírszerzés közlése szerint négy drónnal támadták a létesítményt, és mind célba talált, jelentős károkat okozva. Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács adatközpontjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a ksztovói olajfinomító évente 15-17 millió tonna kőolaj feldolgozására képes, a negyedik legnagyobb Oroszországban. Benzint, gázolajat, kerozint, bitument gyárt. A vezérkar megjegyezte, hogy az olajfinomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában.
Roman Mrocsko, a Herszoni Városi Katonai Közigazgatás vezetője közölte, hogy reggel az orosz erők újabb dróncsapást mértek a régióban lévő Antonyivkára, egy ember meghalt a támadásban.
Vitalij Kim, a szomszédos Mikolajivi terület kormányzója arról tájékoztatott, hogy éjjel Mikolajiv városában egy magánvállalkozást ért orosz rakétacsapás, amely két nő halálát okozta.
Oleh Kiper, az Odesszai terület kormányzója arról adott hírt, hogy Oroszország drónokkal támadta meg a régióban lévő Izmajil térségében a kikötői infrastruktúrát, aminek következtében épületek rongálódtak meg.
Az ukrán légierő közlése szerint éjjel Oroszország 57 drónt indított Ukrajna ellen, ebből 29 megsemmisült, 14 pedig eltűnt a radarról.
A vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az oroszok támadásainak száma szinte minden irányban nőtt, a legtöbb a Donyecki területén fekvő Pokrovszk közelében volt. Az elmúlt nap folyamán 193 katonai összecsapás volt a frontvonalon. A kijevi katonai vezetés szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 835 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek tíz orosz harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és 57 drónt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy hazája függetlenségével és szuverenitásával fizet az orosz gázért, mert Moszkvát választotta a nyugati partnerekkel szemben – írja az MTI.
„Szlovákia jelenlegi miniszterelnökének figyelmébe. Néhány nappal ezelőtt (Donald) Trump (amerikai) elnök határozott döntést hozott, ami jelentősen növeli az amerikai LNG exportját, főként Európába. Ez kell a biztonsághoz és a stabilitáshoz: több energiaforrás a partnerektől Európa számára” – mutatott rá Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Az államfő úgy vélekedett, hogy az amerikai LNG-ért pénzzel kell fizetni, de az orosz gázért nemcsak pénzzel, hanem függetlenséggel és szuverenitással is. Megjegyezte, hogy szuverenitása megőrzése érdekében már sok európai ország utasította vissza az orosz gázt. Az ukrán elnök szerint azonban Robert Fico más utat választott, nem az Egyesült Államokra és más, kereskedelmi feltételekkel gázt kínáló partnerekre összpontosít, hanem Moszkvára.
Ez az ő (Fico) hibája. Európában mindenkinek előrelátónak kell lennie, és olyan kapcsolatokat kell kialakítania, amelyek erősítik nemzeteinket
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Robert Fico a szlovák parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának leállításáról szólva Szlovákia „ellenségének” nevezte Zelenszkijt.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján reagált Fico szavaira. A tárca közleményében azzal vádolta a szlovák kormányfőt, hogy a belpolitikai problémákért a felelősséget más országokra, elsősorban Ukrajnára próbálja áthárítani. „A szlovák társadalom iránta táplált bizalmának hanyatlása és az oroszbarát irányzata elleni tiltakozások hatására ellenségek keresésére indult, és megtalálta őket Ukrajnában. „Abszurdnak” minősítve Fico kijelentéseit, a minisztérium azt tanácsolta neki, hogy „ne külföldre nézzen, hanem a tükörbe”.
A tárca emlékeztetett arra, hogy Kijev többször is figyelmeztetett a jelenlegi szlovák vezetés oroszbarát politikájának veszélyére, amelynek eredménye a külügyminisztérium szerint nyilvánvaló:
Ficót és az ország parlamentjének egy részét „megmérgezte az orosz propaganda”, és most már „a szomszédos baráti demokráciák vezetőit tekintik ellenségnek”.
„Meggyőződésünk, hogy Robert Fico álláspontja és politikája ellentétes Szlovákia lakosságának azon választásával, hogy az európai közösség szerves részei legyenek” – fűzte hozzá az ukrán külügyminisztérium.
Kijev óvatosan optimista az új amerikai elnök, Donald Trump kormányzatát illetően – mondta szerdán Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Zágrábban, miután találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.
A Horvátországban hivatalos látogatáson tartózkodó Smihal a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Ukrajnának „nem áll szándékában elveszíteni” a háborút. Hozzátette: a konfliktus kezdete óta hatszor növelték fegyvergyártásukat és katonai kapacitásaikat.
Az új amerikai kormányzattal való kapcsolat „az Egyesült Államok pragmatikus érdekén” fog alapulni – fogalmazott, megjegyezve, hogy számítanak a támogatásra, de elsősorban magukra hagyatkoznak, Európával együtt.
Az ukrán miniszterelnök szerint Washington érdeke is, hogy Oroszországot igazságos és tartós békére kényszerítse, ami magában foglalja a nemzetközileg elismert határokon belüli Ukrajnát is.
Ez jóvátételt is jelent, amit „az agresszornak meg kell fizetnie” – hangsúlyozta. Úgy vélte: a békéhez vezető út az „erőn keresztül”, valamint a katonai nyomáson és a szankciók kiterjesztésén át vezet.
A finn Insta nevű vállalat január 29-én Helsinkiben mutatja be a kiterjesztett hatótávolságú Steel Eagle drónt, amelyet Ukrajna számára fejlesztettek ki, ukrán szakemberekkel együttműködve – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Steel Eagle ER megnövelt hatótávolságú drón sorozatgyártásban van, de eddig csak tesztváltozatokat repültek belőle.
Ha csak Finnországban működik, akkor nem lehet megérteni, hogy milyen legyen az eszköz. Ukrajnában háború van, ezért a terméket a frontkörülményeket szem előtt tartva fejlesztették ki
– mondta Tuure Lehtoranta, az Insta védelmi üzletágának értékesítési és marketingigazgatója.
Megjegyezték, hogy a drónt egy ukrán partner által kifejlesztett légcsavarral, az irányításhoz rádiójelrendszerrel és átjátszóképességgel, azaz adatátviteli funkcióval, valamint a pilóta számára védőszemüveggel szerelték fel.
A szemüveg „first-person” üzemmóddal rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználó a drón szemszögéből figyelje a környezetet. Finnország kifejlesztett egy robbanóanyagot tartalmazó töltetet is, amely acél- és volfrámlövedékeket bocsát ki.
A volfrám egy keményfém, amelyből régebben például izzószálakat készítettek az villanyégőkhöz. A kémiai elemek közül a legmagasabb olvadás- és forrásponttal rendelkezik. Jelenleg ez az anyag a védelmi iparban használt nyersanyagok egyike.
A lövedékek több tíz méter magasságból képesek áthatolni egy hagyományos vagy enyhén páncélozott jármű tetején.
Ugyanakkor a drón töltete elsősorban a gyalogság megsemmisítésére szolgál. Ha a katonák egy futballpálya-méretű területen tartózkodnának, három ilyen töltettel ellátott drón elég lenne ahhoz, hogy megöljék vagy megsebesítsék őket. Az új eszköz nagy hatótávolsággal rendelkezik, és ellenáll a zavarásnak.
Az Állami Határőrszolgálat ukrán katonái FPV-drón segítségével megsemmisített egy orosz motorcsónakot az egyik déli frontvidéken – írja az Ukrajinszka Pravda.
Délen az Állami Határőrszolgálat »harci madarainak« pilótái továbbra is csökkentik a megszállók támadóképességét a hajóik megsemmisítésével. Egy FPV-drón pontos használatának eredményeként a védők felrobbantottak egy motorcsónakot
– közölte az Állami Határőrszolgálat Déli Regionális Igazgatósága.
A határőrök szerint a dróntámadás után a hajó kigyulladt, majd elsüllyedt. A határőrség az akcióról készült videót is megosztotta.
Ukrajna azt fontolgatja, hogy a háború alatt megnyit bizonyos polgári légiközlekedési repülőtereket, Valerij Romanenko légügyi szakértő szerint azonban ehhez Patriot légvédelmi rendszerek további telepítésére lenne szükség – írja az Unian.
Szerinte a meglévő Patriot-rendszerek nem elegendőek ahhoz, hogy megvédjék Ukrajna teljes infrastruktúráját az orosz csapásokkal szemben. Ezért ha a polgári repüléseket újraindítják, akkor választani kell, hogy az atomerőműveket vagy a repülőtereket „fedezik”.
Egy rakétatámadás visszaveréséhez Patriotra van szükségünk. Ukrajna jelenleg nyolc Patriot-rendszerrel és egy SAMP/T-rendszerrel rendelkezik az egész területünkre. Vagyis minden repülőtérre egy-egy rendszert kell telepíteni, ami összesen mintegy 70-80 százalékos garanciát ad…
– magyarázta Romanenko.
A szakértő szerint vannak olyan információk, hogy a Lvivi és a Kijevi területen repülőtereket nyithatnak meg. A boriszpili nemzetközi repülőtér esetleges üzemeltetésével kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, hogy a Kijevben rendelkezésre álló Patriot a hatótávolsága miatt nem lesz képes Boriszpilt lefedni. Ezért egy másik ilyen rendszerre van szükség a repülőtér védelmére, és egy másodikra Lviv számára.
Az orosz erők előrenyomulása a Donyecki területen némileg lelassult, a megszállók pedig egyfajta zsákutcába kerültek Velika Novoszilkában – mondta Szerhij Zhurec, a Defense Express információs és tanácsadó cég igazgatója.
Ha most megnézzük a harci műveletek dinamikáját, akkor az valamivel alacsonyabb. Az ellenség előrenyomulása 200 négyzetkilométeren belül van, ami feleannyi, mint decemberben, és harmada, mint novemberben
– jegyezte meg a szakértő.
Hozzátette, ez azt bizonyítja, hogy az ukránok hatékony munkát végeznek az oroszok megfékezése tekintetében, de az orosz hadsereg egyes területeken kihasználja az ember- és felszerelésbeli fölényét, és előrenyomul. Szerinte erre példa Velika Novoszilka, ahol az orosz hadsereg hosszú ideje harcol, és az ukrán erőket lényegében körbevette.
„Csapataink Velika Novoszilkából a Mokri Jali folyó felé indultak, ami egy olyan vonal volt, amely logisztikai problémákat okozott a védelmi erőknek – minden oldalról beszorították őket, nyugatról pedig ott volt Mokri Jali, a folyón átívelő összes hidat lerombolták. És most a katonáink átkeltek a folyón, és ez az ellenség számára határrá vált, nem tudnak továbbhaladni. Most az orosz csoport ebben a zsákutcában van” – mondta Zhurec.
Szerinte most Velika Novoszilka lesz az az elem, ahol a helyzet attól függően fog eldőlni, hogy kinek van több ereje és ravaszsága. Megjegyezte, hogy az oroszok 8. hadserege most ott állomásozik, és ha pokrovszki irányban mozog, az idővel az ellenségeskedések még nagyobb fokozódásához fog vezetni a térségben.
Zhurec emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap nevezte ki Mihajlo Drapatijt a horticai operatív és stratégiai csoportosulás parancsnokává, és ő felel majd a Kupjanszktól Liman irányában, valamint a Velika Novoszilka irányában húzódó területért, amelyek most a legproblémásabbak. „Láthatunk néhány pozitívumot, de ezek nem gyors akciók, amelyek holnap megtörténnek” – tette hozzá Zhurec. Szerinte fontos, hogy most megállítsák az oroszokat.
A brit hírszerzés kielemezte az Ukrán Védelmi Erők január 8-án és 14-én, a Szaratovi területen lévő orosz Engels–2 légitámaszpont olajraktárára mért csapásait – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ahogy azt megemlítették, a január 8-i csapás nagy erejű tüzet okozott egy üzemanyag- és kenőanyagraktárban, az eloltás pedig állítólag több napig tartott. A jelentések szerint január 14-én éjjel az olajraktárra ismét csapást mértek, ami újabb tüzet és további károkat okozott a létesítmény infrastruktúrájában.
A 2025. január 21-én készült képek elemzése azt mutatja, hogy négy üzemanyagtartály megsemmisült, további 10 pedig megrongálódott.
Az ismételt csapások azt jelzik, hogy Ukrajna egyre inkább képes célba venni az orosz infrastruktúrát
– állapította meg a vizsgálat.
A brit hírszerzés január 27-i vizsgálatában elemezte az ellenségeskedések menetét a Harkivi területen, és az orosz megszálló erők szándékait.
Ukrajnának több fegyverre, a partnerek segítségére, és több – Oroszországgal szembeni – szankcióra van szüksége, miután az Orosz Föderáció 25 százalékkal növelte katonai költségvetését – erről beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Zágrábban, az Andrej Plenkovics horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Ma eredményes megbeszélést folytattunk Plenkovics miniszterelnökkel, ahol elsősorban arról tárgyaltunk, hogyan lehet felgyorsítani a békét, és megbüntetni az agresszort. Oroszország csak az erő nyelvét érti, és nem fog meghátrálni, hacsak nem adunk méltó választ. Az orosz katonai költségvetés idei 25 százalékos növekedése egyértelműen bizonyítja ezt a kijelentést. Ezért van szüksége Ukrajnának több fegyverre, több segítségre, hogy megvédje magát és Európát” – jelentette ki Ukrajna miniszterelnöke az Ukrinform tájékoztatása szerint.
Szakértők szerint az orosz csapatok januárban több alkalommal is a Molnyija drón továbbfejlesztett változatával csaptak le Harkivra. Szergej Morfinov katonai szakértő egy podcastben arról beszélt, hogy az új Molnyiják akár hét kilogramm robbanóanyag szállítására is alkalmasak, az előállításuk pedig rendkívül olcsó.
Az orosz mérnökök megtalálták az ár és a hatékonyság jó egyensúlyát
– fogalmazott Morfinov, aki szerint ezek a drónok „valamilyen anyagból és botokból” készülnek, és 30 kilométerre képesek repülni. A szakértő kiemelte, hogy a szó szerinti fordításban „Villámcsapás” névre keresztelt drónok lényegesen olcsóbbak, mint a Sahídok vagy a Lancetek.
Az ukrán sajtó szerint az oroszok januárban már legalább háromszor mértek csapást Harkivra a Villámcsapással. A Meduza több fotót is közölt a Molnyija által okozott károkról.
Egy friss szociológiai kutatás szerint Ukrajnában a lakosság mindössze 25 százaléka tartja magát konkrét vallási közösség tagjának – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Mihajlo Miscsenko, a Razumkov Központ igazgatóhelyettese arról beszélt egy fórumon, hogy Ukrajnában jelentős eltérés figyelhető meg a vallásosság és a vallási hovatartozás között. Megállapították, hogy míg 2024-ben a megkérdezettek 68 százaléka vallotta magát hívőnek, addig csak 25 százalék tartja magát valamely vallási közösség tagjának. Ez a szám még alacsonyabb, mint azoké, akik magukat ortodoxnak vallják (55 százalék 2024-ben). Azonban ez is növekedést mutat a korábbi évekhez képest: 2020-ban ugyanis még csak 16 százalék tartozott konkrét vallási közösséghez.
Az egyes vallási közösségek aránya az alábbiakban változott:
Ez a szakértők szerint részben annak köszönhető, hogy az ortodox identitás sok esetben nem vallási meggyőződésből ered, hanem kulturális hagyományból. Emiatt az ortodoxok száma jelentős ingadozást mutat az évek során.
A görögkatolikusok aránya enyhén emelkedett: 2014-ben 8 százalék, 2024-ben 12 százalék. Tíz százalék hívő keresztényként azonosítja magát, de nem tartozik konkrét felekezethez. Tizennyolc százalék állítja, hogy egyáltalán nem tartozik semmilyen vallási irányzathoz. A kutatás szerint az ortodox hívők aránya az idősebb generációk körében magasabb. A fiatalok (18–30 évesek) körében ez az arány 41 százalék, míg a 60 évesek és idősebbek között 61 százalék.
Sürgősségi mentőautó közvetlen közelében csapódott be egy drón a Harkivi területen fekvő Kupjanszk városában, számolt be róla az RBC a régió vezetőjének közleményére hivatkozva.
Oleg Szinegubov tájékoztatása szerint egy FPV drón csapódott be a jármű mellett, aminek következtében három egészségügyi dolgozó is megsérült, őket kórházba kellett vinni. Szinegubov arról tájékoztatott, hogy a mentősök akut stresszreakciókat szenvedtek a csapás következtében.
A Sürgősségi Orvosi Segélyközpont igazgatója szintén megszólalt az ügyben, elmondása szerint a mentő sofőrje lábtörést szenvedett, arca pedig horzsolásokkal van tele.
Anthony Albanisi ausztrál miniszterelnök arról adott tájékoztatást, hogy olyan üzenetet kaptak Oroszországból, miszerint még mindig életben lehet Oscar Jenkins.
„Nem tudom megerősíteni, hogy ez valóban így van, de az üzenet minden bizonnyal az orosz hatóságok nyilatkozata a kormányunknak. Az információt a külgazdasági és külügyminisztériumon keresztül kaptuk, de további megerősítésre várunk” – közölte Albanisi az Ukrajinszka Pravda cikke szerint.
A 32 éves, civilként biológiát tanító pedagógust még karácsony előtt ejtették fogságba az oroszok, majd videóra vették, ahogy megalázzák. Ellentétben a legtöbb külföldivel, aki önkéntesen csatlakozik Ukrajnához a háborúban, Jenkinsnek nem volt katonai tapasztalata. Halálhíréről január 14-én számolt be az ausztrál média, ami után bekérették az orosz nagykövetet.
Az ukrán Channel 24 birtokába jutott e-mailek tanúsága szerint a 2023-ban elhunyt Jevgenyij Prigozsin által irányított, de azóta már megszűnt Wagner-zsoldoscsoport kapcsolatban állt az al-Kaida iszlamista terrorszervezettel.
Egy 2021 márciusában kelt levél szerint Prigozsint arra figyelmeztették, hogy a csapatának egyes tagjai a korábban a Boko Haram terrorszervezethez tartozó, de onnan kiváló, majd az al-Kaidának felesküdött Ansaru szervezettel állnak kapcsolatban.
A milícia 2013-ban megszűnt, de 2020-ban ismét aktivizálódott, amihez a Wagner tagjai is segítséget nyújtottak. Az e-mailekben az áll, hogy az orosz zsoldoscsoport tagjai felfegyverzik az iszlamistákat, cserébe nyugati cégek elleni támadásokért.
A szabotázsakció lényege az volt, hogy az Ansaru megtámadja a Chevron olajipari vállalatot, majd a Wagner pénzt kér a cégtől, hogy megvédjék a nigériai csővezetékeket.
Ukrajnának szélesebb körű biztonsági garanciákra van szüksége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott, kedd este sugárzott interjújában.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem fél Európától”, és sürgette Donald Trump amerikai elnököt, hogy álljon Ukrajna oldalára.
Trump korábban azt ígérte, hamarosan véget vet az ukrajnai háborúnak, és készségét fejezte ki, hogy tárgyal Putyinnal a háború befejezéséről. Korábbi nyilatkozatok szerint Kijevben attól tartanak, hogy egy gyors békemegállapodásnak nagy ára lehet Ukrajna számára.
Az MTI tájékoztatása szerint Zelenszkij most kifejtette: „azt akarjuk, hogy ő (Trump) az igazság, Ukrajna oldalán álljon”. Hangoztatta: Ukrajna nem ismerheti el az orosz megszállást, és Kijev a diplomáciai megoldást részesíti előnyben.
A román védelmi minisztérium tájékoztatása szerint szerdán hajnali 3 óra 20 perc körül a román légierő két F–16-os repülőgépe szállt fel a borcai 86. légibázisról, hogy megfigyeljék a légi helyzetet, miután az ukrán–román határ közelében drónokat észleltek. A gépek mintegy két óra elteltével visszatértek a bázisra – írja az EuroPravda.
„A védelmi minisztérium erői kutatásokat végeznek azokon a területeken, ahol ezekből a helyzetekből adódóan kockázatok merülhetnek fel, és folytatják a légtérellenőrzési feladatokat” – áll a minisztérium közleményében, hozzátéve, hogy „határozottan elítélik az Orosz Föderáció által az ukrán polgári objektumok és infrastruktúra ellen végrehajtott támadásait, amelyek indokolatlanok és súlyosan ellentétesek a nemzetközi joggal”.
Az ukrán légierő közlése szerint január 28-án este az oroszok 57 Sahíd típusú támadó drónt és különböző típusú drónutánzatokat lőttek ki Ukrajna területére.
Drónok támadták meg Oroszország egyik legnagyobb olajtársasága, a Lukoil olajfinomítóját a Nyizsnyij Novgorod-i területen lévő Ksztovo ipari zónában – számolt be az Unian szerda reggel.
A helyi lakosok közölték, hogy legalább három robbanás történt a finomítóban. A lap szerint négy drón is célba ért, amelyek jelentős károkat okoztak az orosz hadsereget ellátó létesítményben. A videó tanúsága szerint hamarosan a tűz martalékává válik az épület.
Vitalij Kim regionális kormányzó tájékoztatása szerint két ember életét vesztette Mikolajiv városában egy orosz rakétacsapás következtében, írja a The Kyiv Independent.
Sajnos két nő meghalt a Mikolajiv városára mért orosz rakétacsapás következtében. Mindketten a megtámadott magánvállalat alkalmazottai voltak
– közölte Kim a Telegram-csatornáján. Az Állami Sürgősségi Szolgálat információja szerint az áldozatok 54 és 56 évesek voltak. A hivatal arról is tájékoztatott, hogy egy élelmiszeripari létesítményt ért a találat, az épület részben megsemmisült.
Magyarország területére 2025. január 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 3862 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Volodimir Zelenszkij kedden jelentést kért arról, hogy miként tudnák kezelni az amerikai segélyek felfüggesztésének hatásait, tekintettel az érintett ukrán programokra.
Az ukrán elnök kedd esti videóüzenetében közölte, hogy a vonatkozó dokumentum összeállításával mások mellett Olekszij Kuleba újjáépítésért, régiókért és infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettest bízta meg.
Ezek humanitárius programok, a legtöbbje ezeknek nem az ukrán kormányon, hanem közvetlenül a közösségeken és különféle szervezeteken keresztül működött
– mondta, hozzátéve, hogy megállapítják majd azokat, amelyek ezek közül létfontosságúak és haladéktalan megoldást igényelnek.
Irina Verescsuk, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese a Telegramon tette szóvá az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által nyújtott segélyek felfüggesztését.
Igen, ez egy nem várt és nem kellemes hír nem csak a kormányzat, de a közszféra számára sem. De nem ez az első és nem is az utolsó kihívás, amellyel meg kell birkóznunk
– írta, majd reményét fejezte ki, hogy humanitárius téren sikerül mindet stabilizálni. Hozzátette, hogy hamarosan megkezdik a konzultációkat az amerikai féllel az érintett humanitárius projektek további finanszírozásáról.
Donald Trump amerikai elnök beiktatását követően elnöki rendeletet írt alá a külföldi országoknak szánt segélyek 90 napra történő felfüggesztéséről azok felülvizsgálata, illetve átcsoportosítása céljából.
Ukrajna több mint 100 drónnal támadott orosz területeket az éjjel, a Szmolenszki régió hatóságai szerint az egyik pilóta nélküli repülőgép egy atomerőművet akart eltalálni, számolt be róla a Meduza.
Vaszilij Anokhin, a Szmolenszki régió kormányzója szerint az ukrán drónok többsége civil objektumokat talált el, míg az egyiket akkor lőtték le, amikor egy atomerőművet próbált megtámadni. A kormányzó ugyan nem árulta el, hogy melyik létesítményről van szó, azonban a szmolenszki atomerőmű közleményt adott ki, hogy „normális üzemmódban működnek”.
A Nyizsnyij Novgorod-i területen szintén több drónt semmisített meg az orosz légvédelem, Gleb Nyikitin kormányzó szerint a lezuhanó törmelékek a ksztovói ipari övezet egyik vállalkozásának a területére zuhantak, ami után tűz ütött ki, de az elsődleges információk szerint nem történt személyi sérülés. A lap megjegyzi, hogy a környéken található egy olajfinomító is, amit korábban már támadtak drónokkal az ukránok.
A hatóságok szerint a Brjanszki régióban 33, míg a tveri területen 20 drónt lőttek le az oroszok. A leningrádi területen a Ladoga-tó fölött egy drónt semmisített meg a légvédelem, egyik helyről sem érkezett jelentés sérültekről.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján az orosz hadsereg összesen 104 ukrán drónt fogott el keddről szerdára virradó éjjel. A nagy volumenű dróntámadás miatt a szentpétervári és a kazanyi repülőtéren korlátozásokat vezettek be a repülőgépek indítására és fogadására.
Az orosz erők tüzérségi ágyúval lőtték a Herszon megyei Beriszlav járás egyik faluját, megsebesítve egy 73 éves nőt, írja az Ukrinforma herszoni állami közigazgatás tájékoztatására hivatkozva.
„17 óra körül az orosz erők tüzérséggel lőtték a Beriszlavi járást. Egy házra mért találat következtében egy 73 éves nő robbanás okozta sérüléseket és agyrázkódást szenvedett” – áll a közleményben. A helyi közigazgatás megerősítette, hogy a sérült nőt kórházba vitték.
Korábban Dnyipróban három személy sérült meg orosz drónok által: egy 35 és egy 57 éves férfi, valamint egy 80 éves nő.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy felszámolta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kémhálózatát. A csoport állítólag arra összpontosított, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön az ukrán repülőgépekről a légi infrastruktúra elleni támadásokhoz, írja a The Kyiv Independent.
Az egyik katonai repülőtér közelében végrehajtott művelet két ügynök letartóztatásához vezetett, akiket rajtakaptak, amint egy ukrán F–16-os vadászgépet fényképeztek felszállás közben. Most életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak hazaárulás vádjával.
Az ügynököknek állítólag az volt a feladatuk, hogy részletes információkat gyűjtsenek az F–16-os repülőgépeknek és helikoptereknek otthont adó katonai repülőterekről, beleértve azok földrajzi elhelyezkedését és fényképes bizonyítékokat. A jelentések szerint ezeknek az értesüléseknek az volt a céljuk, hogy segítsék Oroszországot az ukrán légi létesítményekre mért rakéta- és dróncsapások kiigazításában.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat drónoperátorai megsemmisítettek egy orosz harckocsit Ukrajna keleti részén, írja az Ukrinform.
„Kamikaze drónok több találata kellett ahhoz, hogy a tank végül lángra kapjon. A gyalogság megsemmisült” – áll a közleményben.
Az ukrán határőrök korábban Donyeck térségében három harckocsit, egy ágyút, egy gránátvetőt, járműveket, egy üzemanyagraktárt, egy drón irányítóközpontot és egy óvóhelyet semmisítettek meg.
A Moszkva és Kijev közötti rendezési tárgyalások végeredményét Ukrajna legitim vezetésének kell aláírnia, ugyanakkor a tárgyalásokat meg lehet kezdeni a Moszkva által illegitimnek tekintett Volodimir Zelenszkij államfővel is − jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök orosz kedden a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz államfővel folytatott tárgyalások tilalmáról szóló rendelet mindaddig érvényben van Ukrajnában, amíg ő, Vlagyimir Putyin hivatalban van. Hangot adott álláspontjának, miszerint a dekrétumot az ukrán parlament elnöke eltörölheti.
Amikor a jelenlegi rezsimfőnök − ma már így nevezhetjük − aláírta ezt a rendeletet, akkor viszonylag legitim elnök volt, de most már nem tudja érvényteleníteni, mert illegitim. Ebben van a trükk, a bosszúság, a csapda, érti? De alapvetően, ha ezt meg akarják tenni, akkor van rá legális módszer
− hangoztatta Putyin a Pavel Zarubinnak, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) újságírójának adott interjúban. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges megállapodásnak hosszú távon kell szavatolnia mindkét ország biztonságát.
A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia
− mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
Mindemellett kifejezte készségét arra, hogy tárgyalókat jelöljön ki a Zelenszkijjel folytatandó párbeszédhez, ha ő részt akar venni benne. Értésre adta: a lényeget abban látja, hogy ukrán részről ki fogja a végén aláírni a megállapodást.
„Tárgyalni bárkivel lehet. (…) A dokumentumok aláírásának szempontjából mindennek úgy kell megtörténnie, hogy a jogászok megerősítsék azoknak az embereknek a legitimitását, akiket az ukrán állam felhatalmaz arra, hogy aláírják ezeket a megállapodásokat” − mondta Putyin.
Egyebek között azt is közölte, hogy Ukrajnával a tárgyalások már a „különleges hadművelet” kezdetén megkezdődtek, Oroszország felajánlotta akkor a kijevi vezetésnek, hogy „vonuljon ki” a donyecki és a luhanszki „népköztársaságból”, és akkor nem lesznek harcok. Mint fogalmazott, „nem korrekt” félrevezetni a közvéleményt és azt állítani, hogy Ukrajna akkor rendelt el tárgyalási tilalmat, amikor az orosz erők Kijev alatt álltak.
Elmondta, hogy a 2022 tavaszán Isztambulban elért orosz–ukrán megállapodás az ukrán javaslatokon alapult. Putyin közölte, hogy néhány európai vezetővel folytatott telefonbeszélgetés után, az ő kérésükre rendelte el, hogy az orosz csapatokat visszavonják Kijev alól.
„Világos volt számunkra, hogy a félrevezetés nagyon is lehetséges (...) Ennek ellenére a komoly vérontás, a komoly háború elkerülésének megfontolásai alapján mégis beleegyeztünk” − nyilatkozott.
Megismételte, hogy a Nyugat beszélte rá Kijevet a háború folytatására. Úgy vélekedett, hogy a konfliktus egy-két hónap alatt véget érhet, ha Kijevnek elfogy a szponzoroktól kapott pénze és a tölténye. Meglátása szerint „Ukrajna szuverenitása szinte nulla”. Kitért arra is, hogy jelzéseket küldött az előző amerikai elnöknek, Joe Bidennek az ukrajnai békés rendezés szándékáról − adta hírül az MTI.