Az orosz hatóságok 417 000 weboldalt blokkoltak országszerte 2024-ben – írja a The Kyiv Independent.
A Vertska – orosz független hírportál – a Roskomsvoboda internetes szabadsággal foglalkozó civil szervezet adatait elemezve a következőket állapította meg:
2023-ban 523 ezer weboldalt blokkoltak, de később ezek közül mintegy 106 ezerhez visszaállították a hozzáférést. A különböző ügynökségek olyan témákban cenzúrázták a tartalmakat, mint az LMBTQ+, szerencsejátékok, katonai kritikák vagy a kalózkodás.
2024 márciusa óta a VPN-szolgáltatások is egyre inkább célponttá váltak, a Roskomnadzor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a blokkolásukra és a korlátozások megkerülésére vonatkozó információk elnyomására.
Miután 2022-ben elkezdődött a háború, az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzékkel szembeni fellépést. Az orosz hatóságokkal vagy a háborúval szembeni elégedetlenség hangoztatása súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Az amerikai hadsereg állítólag nemrégiben Patriot rakétákat szállított Izraelből Lengyelországba, és várhatóan ezeket a rakétákat Ukrajnába is eljuttatja.
Egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN-nek, három, az átadásról tudomással bíró forrás pedig az Axios amerikai hírügynökségnek nyilatkozva január 28-án azt mondta, hogy az amerikai hadsereg nagyjából 90 leszerelt Patriot rakétát szállított át izraeli raktárakból Lengyelországba − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Oroszország az éjszaka dróntámadást indított Ukrajna ellen, amiben négy ember megsérült − írta meg a Sky News.
A drónok az északkeleti szumi régióban, a déli odesszai régióban és a középső területeken fekvő cserkaszi régióban okoztak károkat.
Odesszában egy kórház és egy gabonaraktár is megrongálódott a támadásban. Az Oroszország által indított 102 drónból 59-et lőtt le az ukrán légvédelem − közölte az ukrán légierő.
Oleh Kiper, az odesszai régió kormányzója elmondta, hogy négy civil, köztük egy orvos is megsérült a Csornomorszk városát célzó dróntámadásokban.
A csapások részben megzavarták a város áramellátását is, és megrongálták a város kórházát, egy közigazgatási épületet, egy gabonaraktárt, egy lakóházat és több teherautót − közölte a tisztviselő a Telegramon.
Orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták az ukrajnai kelet-donyecki régióban lévő Novovasziljevka falut − jelentette a Sky News az orosz állami RIA hírügynökségre hivatkozva.
A lap független forrásból nem tudta ellenőrizni az információt.
Ha a város elesik, az oroszok következő célpontja a Pokrovszkkal határos Dnyitropetrovszki terület lesz – írja az Unian.
Az orosz csapatok egyre szorosabbra zárják a kört Pokrovszk városa körül, amely fontos logisztikai csomópont – a fő ellátási útvonalak veszélyben vannak, majdnem három évvel a hadiállapot kihirdetése után. Bár az ukrán erők hevesen ellenállnak, a város esetleges bekerítése vagy elfoglalása előnyt jelenthet Oroszországnak a további keleti irányú támadásokhoz.
Pokrovszkban változatlanul nehéz az élet, a térség vezetőjének elmondása szerint a háború előtti 60 ezer főből már csak 7 ezren maradtak. A közelmúltban bezárt a város utolsó postája, a küldemények kézbesítését páncélozott teherautó végzi.
„Összességében nehéz a helyzet, az ellenség folyamatosan gyalogsággal támad” – mondta az Ukrán Fegyveres Erők pokrovszki irányát védő 59. légideszant-rohamdandár parancsnokhelyettese.
Egy „Phoenix” hívójellel rendelkező katona így nyilatkozott:
„Éjjel-nappal haladnak előre.”
Michael Kofman szerint Pokrovszk elfoglalása lehetővé tenné Oroszország számára, hogy lépéseket tegyen, úgy gondolja, előrenyomulhatnak Dnyitropetrovszk felé. Ezalatt a frontvonal mögött tovább építhetik a vasútvonalakat. Később javíthatják logisztikájukat, és kínálkozna a lehetőség továbbnyomulni nyugat felé.
A Reuters megkérdezett három katonai szakértőt, akik úgy vélik, a város elfoglalása után Oroszország két fő irányban léphet fel:
A dezertálás kérdése a központba került Ukrajnában. A múlt héten a kormány vizsgálatot indított a 155. gépesített dandár ellen. Ötvenhat katona tűnt el franciaországi kiképzés közben. Az egység parancsnokát, Dmitro Riumsint letartóztatták. 10 év börtönbüntetés vár rá, amiért nem teljesítette hivatalos kötelességeit és nem jelentette az engedély nélküli távolléteket − írta meg a The Guardian.
A három éve tartó háború után Ukrajnában kétségbeejtően kevés a katona, különösen a gyalogságban. Ez megkönnyítette az orosz hadsereg előrenyomulását keleten. Vannak strukturális problémák is. Új dandárokat hoztak létre, amelyek gyengén teljesítettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben változtatást rendelt el, és a tapasztalatlan újoncokat a meglévő zászlóaljakba integrálta.
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada jelenleg arról vitázik, hogyan lehetne több újoncot bevonni a harcokba. A dezertőrökre 12 és 15 év közötti börtönbüntetés vár. Tavaly nyáron a képviselők eltörölték a büntetőjogi szankciókat azokkal szemben, akik önként visszatérnek régi zászlóaljukhoz, és visszakapják a teljes körű ellátást. Elfogadtak egy törvényjavaslatot is, amely lehetővé teszi a katonák áthelyezését más egységekhez − ezzel megkerülve az alacsonyabb és magasabb rangúak közötti elhúzódó konfliktusokat.
Az orosz hatóságok 417 000 weboldalt blokkoltak országszerte 2024-ben – írja a The Kyiv Independent.
A Vertska – orosz független hírportál – a Roskomsvoboda internetes szabadsággal foglalkozó civil szervezet adatait elemezve a következőket állapította meg:
2023-ban 523 ezer weboldalt blokkoltak, de később ezek közül mintegy 106 ezerhez visszaállították a hozzáférést. A különböző ügynökségek olyan témákban cenzúrázták a tartalmakat, mint az LMBTQ+, szerencsejátékok, katonai kritikák vagy a kalózkodás.
2024 márciusa óta a VPN-szolgáltatások is egyre inkább célponttá váltak, a Roskomnadzor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a blokkolásukra és a korlátozások megkerülésére vonatkozó információk elnyomására.
Miután 2022-ben elkezdődött a háború, az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzékkel szembeni fellépést. Az orosz hatóságokkal vagy a háborúval szembeni elégedetlenség hangoztatása súlyos büntetéseket vonhat maga után.
Hazaárulásért ítéltek börtönbüntetésre egy ukrán rendőrtisztet – írja az Ukrinform.
Az ügyészek a bíróságon bebizonyították, hogy 2022 márciusában a rendvédelmi tiszt elárulta esküjét, és egy „illegális bűnüldöző szervnél” kezdett dolgozni, ahol munkájával az Ukrajna elleni agressziót támogatta. Az ítéletet távollétében hozták meg.
„A Luhanszki Területi Főügyészség Szvatovei Kerületi Rendőrkapitányságának logisztikai ágazatának tárgyi bizonyítékok és fegyverek nyilvántartásával és tárolásával foglalkozó rendőrtisztet bűnösnek találták hazaárulásban. 15 év börtönbüntetésre ítélték vagyonelkobzással együtt” – áll a bíróság közleményében.
A minisztérium 61 olyan katonai létesítményt vizsgált meg, amelyeket valamilyen orosz támadás ért, írja az Ukrinform. A vizsgálat alapján kiderült:
A természeti környezetnek Oroszország által okozott kárösszege 2024-ben meghaladta a 42 milliárd hrivnyát.
Ukrán drónok csoportja csütörtök éjszaka megtámadott egy olajfinomítót Oroszország Volgográdi térségében – írja az Ukrinform.
Az egyik drón roncsának lezuhanása következtében tűz ütött ki a finomító területén, amelyet azonnal eloltottak. Az üzem egy sérült dolgozóját kórházba szállították
– idézte a portál a helyi sajtót.
A Lukoil volgogradi finomítóját ért támadást több helyi lakos is megerősítette, akik a térségben robbanásokról számoltak be.
Oroszország 837 610 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1670 áldozatát, akiket csak az elmúlt egy napban vesztettek el.
A jelentés szerint Oroszország 9893 harckocsit, 20 631 páncélozott harcjárművet, 35 552 járművet és üzemanyagtartályt, 369 repülőgépet, 331 helikoptert, 22 445 tüzérségi rendszert, 1265 többszörös rakétaindító rendszert, 1050 légvédelmi rendszert, valamint 28 hajót és tengeralattjárót veszített.
A NATO biztonsági támogatás és képzés Ukrajnának parancsnoksága (NSATU), amelyet a washingtoni csúcstalálkozó döntése alapján a németországi Wiesbaden városában hoztak létre, már részben átvette az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás koordinálását, és 2025 februárjától teljes mértékben működőképes lesz – erről beszélt Brüsszelben Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese és igazságügyi minisztere.
Olga Sztefanisina az Ukrinform tudósítójának elárulta, még nem beszélték meg, hogy mikor ülnek össze legközelebb Ramsteinben, azt azonban elárulta, hogy az Ukrajna számára kulcsfontosságú projektet, az NSATU-missziót hamarosan elindítják, akár már februárban működőképes lehet. A miniszter szavai szerint a misszió „megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy Ukrajna többé-kevésbé nyugodtan érezze magát”.
Emlékeztetett arra, hogy az új NATO-parancsnokságnak több összetevője van, köztük egy polgári-katonai misszió, amely Ukrajna igényeinek megfelelően koordinálja a katonai segítségnyújtást, felügyeli az ukrán katonai személyzet kiképzését, valamint az ukrán partnerekkel közösen új jövőképet dolgoz ki a biztonsági és védelmi szektorra.
Magyarország területére 2025. január 30-án csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4372 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői friss jelentésükben felhívták a figyelmet a vezető orosz médiumok által közölt, Fjodor Lukjanovval, a Valdai Vitaklub tudományos igazgatójával készített interjúra, amelyet „Ne számítson nagy megállapodásokra” címmel tettek közzé, és amely megnevezi a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök közötti jövőbeli tárgyalásokkal kapcsolatos hazai és globális elvárásokat, írja az Unian.
Elemzők kifejtették, hogy a Valdai formálisan egy olyan platform, ahol a Kreml szócsövei, orosz és külföldi tudósok és tisztviselők vitatják meg a nemzetközi kérdéseket, de a valóságban a Kreml folyamatosan a Nyugat befolyásolására használja.
Lukjanov személyével kapcsolatban elemzők elmondták, hogy ő Putyin embere, és „tekintélyes szakértőnek” számít Oroszország külpolitikai céljait illetően, bár nem tölt be hatalmi pozíciót.
Az ISW megjegyezte, hogy „Lukjanovnak ebben az interjúban tett kijelentései összhangban vannak Putyin kijelentéseivel az ukrajnai háború befejezéséről. Az ISW szerint a Kreml a jövőbeli béketárgyalások alatt nem fog megszállt területeket visszaadni Ukrajnának.
Lukjanov interjúja alátámasztja a Kreml folyamatos erőfeszítéseit, hogy rávegyék Trumpot Putyin követeléseinek elfogadására, amelyek Ukrajna teljes feladását és a NATO gyengítését jelentik
– állapították meg az elemzők.
Az ukrán védelmi hírszerzés kibercsoportja DDOS-támadást hajtott végre az orosz Gazprom és Gazprom Neft digitális infrastruktúrája ellen. Hírszerzési források az Interfax hírügynökségnek elmondták, hogy különösen az orosz hadsereget támogató vállalatok online szolgáltatásait érintették a támadások.
A vállalatok ügyfelei nem tudják használni személyes számláikat, online szolgáltatásaikat, nem tudnak üzemanyagkártyával fizetni, illetve nem tudnak bónuszokat halmozni a számláikon január 28-a óta, amikor a kibertámadást végrehajtották.
A Gazprom képviselői az ügyfelek panaszaira azt válaszolták, hogy „átmeneti műszaki hibáról” van szó, anélkül, hogy a hiba jellegét és okait megmagyarázták volna. Azt nem közölték, hogy az online szolgáltatások mikor állhatnak helyre.
Alexander Stubb finn miniszterelnök szerint a következő 3-6 hónapban eljöhet a fegyverszünet ideje Ukrajnában, amivel megszűnhet az aktív ellenségeskedés a háborúzó felek között – írja a TSN.
A finn kormányfő arról beszélt, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a közeljövőben, hogy minél erősebb pozícióból kezdhesse meg az esetleges tárgyalásokat a fegyverszünetről és a békéről. Stubb hozzátette, hogy „óvatosan optimista” Donald Trump békére irányuló törekvéseivel kapcsolatban, de Putyint nem meggyőzni kell, hanem kényszeríteni a tárgyalásokra.
Putyin csak a kemény retorikából ért. És ez az a nyelvezet, amit Donald Trump is használ
– fogalmazott Stubb, aki azt is hozzátette, hogy Európának is részt kell majd vennie az esetleges tárgyalásokon.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!