Egy moszkvai kerületi bíróság „távollétükben letartóztatta” a Pussy Riot orosz punkegyüttes mind az öt tagját – Marija Aljokhinát, Olga Boriszovát, Diana Burkot, Alina Petrovát és Taso Pletnert –, amiért „hamis állításokat terjesztettek a hadseregről”.
A Meduza szerint jelenleg mind az öten egy koncertturnén vesznek részt, hogy a 2024 nyarán orosz rakétacsapás következtében megrongálódott kijevi gyermekkórháznak gyűjtsenek adományokat.
Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisába legkésőbb 2024 nyarán kerültek be a punkegyüttes tagjai, ami úgy derült ki, hogy az egyik tagjuk kapott egy sms-t a pénzintézetétől, hogy büntetőügy miatt lefoglalták a bankszámláját. Ekkor döntöttek úgy, hogy ellenőrzik az adatbázist, ahol meg is találtak magukat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Az európai védelem az Egyesült Államok nélkül „nem fog működni”, az európai szövetségeseknek az eddig meghatározottnál, GDP-jük két százalékánál „jóval többet” szükséges fektetniük a védelembe – jelentette ki hétfőn Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács értekezletét megelőzően az MTI beszámolója szerint.
Az európai védelem helyzetéről szóló nem hivatalos uniós csúcstalálkozóra érkezve – amelyen „EU-n kívüliként” szintén részt vesz Keir Starmer brit miniszterelnök is – Mark Rutte közölte, a NATO-tagországok az év folyamán külön ülést szentelnek majd annak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások szükséges szintjét. A 2014-es vállalás, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a jövőben nem lesz elégséges, ennél jóval többet kell befektetni a védelembe – húzta alá a NATO-főtitkár.
Mark Rutte az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy miközben az uniós tagországok az EU és a NATO ellenálló képességének és védelmének megerősítésén dolgoznak, többet kell fektetniük a védelembe és több katonai felszerelést kell gyártaniuk. Ez nem várhat – jelentette ki. „Ezt együtt tehetjük a legjobban, beleértve a NATO és az EU közötti együttműködést is” – fogalmazott.
A NATO-főtitkár, aki a csúcstalálkozót megelőzően a brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy az Egyesült Államok és Kanada, illetve az Egyesült Államok és más szövetségesek közötti vámok körüli vita nem lesz negatív hatással a katonai szövetség elrettentő képességére. „Mindig vannak problémák a szövetségesek között (...), hol nagyobbak, hol kisebbek. Ugyanakkor teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ez nem akadályozza meg kollektív elhatározásunkat, hogy elrettentőképességünk erős maradjon” – fogalmazott Rutte.
Keir Starmer a NATO-főtitkárral folyatott megbeszélését követően közölte, hogy Nagy-Britannia nem választ sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió között. Fontos mindkét partnerrel együttműködni olyan területeken, mint a kereskedelem és a biztonság – hangsúlyozta. „Mindkét kapcsolat nagyon fontos számunkra. Nem választunk közülük” – fogalmazott Starmer, majd hozzátette, hogy „jó üzletet akarunk folytatni úgy az Egyesült Államokkal, mint az Európai Unióval”. Kiemelte továbbá, hogy azt szeretné, ha egy új védelmi és biztonsági paktum állna az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok középpontjában. Közölte, szeretné, ha a felek szorosan együttműködnének a védelmi kérdésekben, beleértve a katonai felszerelések beszerzését is.
Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint. A moszkvai összegzés alapján a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a Kurszki régióban pedig mintegy 210 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, légi drónokat gyártó és tároló létesítményeket, négy lőszerraktárt, egy SzU–27-es repülőgépet, 15 páncélozott harcjárművet, továbbá 199 repülőgép típusú, távirányítású repülőszerkezetet, közülük 124-et a „különleges hadművelet” övezetén kívül. Az orosz statisztika szerint az ukrán hadsereg által a háború eleje óta az ukrajnai frontokon elveszített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma meghaladta a 21 ezret.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között 13 páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 56 980 embert, 329 harckocsit, 243 gyalogsági harcjárművet, 191 páncélozott szállító járművet, 1681 páncélozott harcjárművet, 1774 gépkocsit, 402 tüzérségi löveget és 45 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjjel a légvédelem hat orosz régió felett mintegy 70 ukrán drónt lőtt le. Kazany, Nyizsnyekamszk, Vlagyikavkaz, Groznij és Mahacskala repülőterén átmenetileg felfüggesztették a forgalmat. A Donyecki régióban lévő Horlivkában négy, Belgorod megyében pedig három civil megsebesült.
Az orosz nyomozó bizottság közölte, hogy őrizetbe vette Nyikolaj Morgunovot, a „Luhanszki Népköztársaságban” található Sziverodonyeck közigazgatásának vezetőjét szervezett csoportban elkövetett rablás és emberrablás gyanújával. A csoport 2014 májusa óta működött. Morgunov, akkor még Brjanka elöljárójaként tippeket adott a banditáknak, akik összesen 11 gyilkosságot, 6 emberrablást, 4 rablást és 2 zsarolást követtek el, valamint 6 millió 200 ezer rubelnyi céges vagyont loptak el.
Az orosz Kurszk régióban folytatódnak az ellenséges támadások, de az oroszok most lényegesen kevesebb felszerelést használnak, mint korábban. Ez forrásproblémákat vagy az ellenség taktikájának megváltozását jelezheti – írja az Unian.
A 225. különálló rohamzászlóalj RUBpAK „Pentagon” egységének hivatalos csatornája közölte, hogy a sikertelen kurszki offenzíva folytatódik.
„A közel három éve tartó háború alatt általános jelenséggé vált az ellenség különböző irányú tevékenysége. Az egyikben a köd leple alatt az ellenség támadást hajtott végre, megpróbálva megvetni a lábát az ültetvényekben és a romokban. Jelenleg a drónkezelők játszanak kulcsszerepet, akik a gyalogságnak operatív támogatást és magas színvonalú felderítést biztosítanak” – áll a jelentésben.
Az ukrán hadsereg közzétett egy videót, amelyen az ellenség megsemmisítése látható, és a háttérben az is hallható, amint valószínűleg egy orosz katona beszélget a rokonával. Egy férfi és egy nő párbeszédét lehet hallani, ám hamar megszakad a kapcsolat, így nem tudni, hogyan végződik a beszélgetés.
Az Unian korábban beszámolt arról, hogyan égettek el egy 5 millió dollár értékű orosz felszerelést az Ukrán Fegyveres Erők 47. „Magura” gépesített dandárjának harcosai. Elmondásuk alapján az oroszok hagyományosan nehéz felszereléssel próbálták megrohamozni Kurszk régióját, de ellenállásba ütköztek. Ennek eredményeként az ukrán katonák megsemmisítettek egy gyalogsági járművet, elégettek egy ellenséges harckocsit, és megrongáltak egy másikat.
Hihetetlen szintre emelkednek a hitelfelvételi költségek és a kamatok Oroszországban – írja az Unian.
Mint írják, majdnem három évvel azután, hogy kitört az orosz–ukrán háború, Oroszországban kritikus állapotok uralkodnak. Az országon belüli feszültségek olyan nagyok, hogy Vlagyimir Putyin a magánberuházások „aszályba” taszítását sürgeti a tisztviselők részéről.
Az orosz nemzeti jóléti alap is érezhetően kimerült, újságírók megosztották, hogy a vagyon likvid része mindössze 38 milliárd dollár. 2022 elején ez a szám még 100 milliárd dollár volt. Az orosz jegybankra is nyomást gyakorolnak, hogy lassítsa agresszív kamatemelési kampányát. A kiadvány megjegyezte, hogy Putyin már decemberben felvette a kapcsolatot a bankkal, ami némileg javított a helyzeten.
Benjamin Hilgenstock – a Kijevi Közgazdasági Iskola vezető közgazdásza – azt nyilatkozta, hogy Oroszország „lassú halált” él át. Hangsúlyozta, hogy Moszkvát nem fenyegeti a közvetlen forráshiány veszélye, de az orosz politikusok egyre gyakrabban folyamodnak nem szokványos intézkedésekhez a gazdaság talpon tartása érdekében.
Hilgenstock úgy véli, hogy amíg Oroszországnak sikerül kontrollálnia valutáját, Putyinnak lesz elég pénze az Ukrajna elleni háború folytatásához. Ennek az orosz gazdaságra nézve azonban jelentős következményei lesznek.
Végső soron a háborút rubelben fizetik, így Putyin nem fogyhat ki a pénzéből. Csak minél tovább megy, annál fájdalmasabb a finanszírozás. De ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen
– mondta az újságíróknak.
Emellett a közgazdász biztos benne, hogy a Donald Trump vezette új amerikai kormányzat nem lesz képes egyedül véget vetni a háborúnak. Hangsúlyozta, hogy szigorítani kell a szankciókat, hogy Oroszország kétszer is meggondolja, mielőtt folytatja a harcot Ukrajna ellen.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt állította, a NATO-országok nagyszabású műveletet készítenek elő Zelenszkij lejáratására, hogy megszabaduljanak tőle – közölte az MTI.
A NATO szeretne megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől, ideális esetben áldemokratikus választások eredményeként. A szövetség számításai szerint ezeket legkésőbb idén ősszel tartják Ukrajnában. A választási kampány előestéjén a NATO központja nagyszabású műveletet készít elő Zelenszkij lejáratására
– közölte az SZVR, megjegyezve, hogy a tervek között szerepel adatok nyilvánosságra hozatala arról, hogy Ukrajna elnöke és köre több mint másfél milliárd dollárt sikkasztott el csak a lőszerek vásárlására szánt pénzeszközökből.
Az orosz kémszolgálat szerint ezenkívül le akarják leplezni azt a rendszert, amelynek keretében az ukrán vezető és környezete külföldön 130 ezer elesett, de a fronton harcolóként nyilvántartott ukrán katona juttatásait külföldre vonta ki, valamint arról is szó eshet, hogy a kijevi vezetés az Ukrajnának adományozott nyugati haditechnikai eszközökből többször is adott el nagy tételben afrikai csoportoknak.
Az SZVR úgy látja, hogy a NATO vezetése szükségesnek tartja, hogy „Ukrajna maradványait oroszellenes hídfőállásként őrizzék meg”, ezért a konfliktus befagyasztására és a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz ültetésére törekszik. Ennek, ahogy az orosz hírszerzés állítja, Volodimir Zelenszkij a fő akadálya, akit Nyugaton már „lejárt elemként” kezelnek.
Az ukrajnai kérdésről szóló tárgyalások résztvevőinek lehetséges összetételéről még nem esett szó, a Kreml abból indul ki, hogy maga Volodimir Zelenszkij tiltotta meg a párbeszédet Oroszországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak az MTI beszámolója szerint.
A szóvivő közölte, hogy nem történt előrelépés a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok megszervezésében. „Úgy tűnik, hogy tervezés alatt áll a kapcsolatfelvétel. Nekünk is elkezdődött egy tervezési folyamatunk. Tehát egyelőre semmi újat nem tudunk mondani” – fogalmazott. Dmitrij Peszkov fontosnak nevezte azt az amerikai elképzelést, hogy Ukrajnában választásokat tartsanak a vezetés legitimálása érdekében, megjegyezve, hogy ez nem tetszik Zelenszkijnek, akinek Moszkva szerint lejárt az elnöki mandátuma.
Keir Starmer brit miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, hogy az uniós országok vezetőit az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók megszigorítására fogja biztatni, Dmitrij Peszkov azt hangoztatta, hogy London továbbra is az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásának apologétája. A szóvivő megjegyezte, hogy „a terepen kialakult realitás azt sugallja, hogy a dinamika egyáltalán nem a kijevi rezsimnek kedvez”, a Kreml képviselője a szudzsai bentlakásos iskolát ért ukrán rakétacsapást „a kijevi rezsim borzalmas provokációjának” nevezte.
Pokrovszkban komoly kihívásokkal néz szembe az ukrán hadsereg a gyalogság hiánya és logisztikai problémák miatt, mivel az orosz drónok aktívan támadják az utánpótlási vonalakat – írja az Unian. A régióban kulcsfontosságú csaták folytatódnak, amelyek döntőnek bizonyulhatnak.
A védelmi erők elveszítik az irányítást egy olyan fontos közlekedési csomópont körül, amely a Donyecki régió keleti részének nagyvárosaiba vezető autópályákat köti össze. Emellett Pokrovszk kiemelkedő fontosságú vasútállomás, így stratégiai súlyt ad neki.
Az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága elismeri, hogy nincs elegendő tartalék a védelem erősítésére, és az újonnan létrehozott egységeknek gondjaik vannak a harckészültséggel.
A logisztika nyeri a háborút. Ha nincs anyagi és technikai támogatás, akkor nincs gyalogság, mert nincs mód rá. Az oroszok ezt megtanulták, és egész jól csinálják
– nyilatkozta az „Afer” hívójelű „Da Vinci farkasai” zászlóalj parancsnokhelyettese.
A front személyzeti hiánya továbbra is kritikus probléma. Az új egységek nem rendelkeznek megfelelő képzéssel, ami további terhet jelent a tapasztalt egységekre. A kimerült ukrán hadsereg rotáció nélkül kénytelen hetekig megtartani pozícióit. Az oroszok jelentős számbeli fölényben vannak – a katonaság szerint minden ukrán katonára 20 ellenfél jut.
Egy ukrán harcos képe kering az interneten, akinek az oroszok levágták a fejét – írja az Ukrajinszka Pravda.
Korábban sikeresen azonosították a katonát, a rendőrség megkezdte a nyomozást.
Artur Dobroserdov – a különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős biztos – arról számolt be, hogy az osztály alkalmazottai intézkedéseinek köszönhetően sikerült megállapítani az elhunyt személyazonosságát.
Az Ukrán Nemzeti Rendőrség felveszi a kapcsolatot a katona hozzátartozóival, és megteszi a szükséges intézkedéseket az ügy, illetve a holttest helyének tisztázása érdekében.
Egy moszkvai kerületi bíróság „távollétükben letartóztatta” a Pussy Riot orosz punkegyüttes mind az öt tagját – Marija Aljokhinát, Olga Boriszovát, Diana Burkot, Alina Petrovát és Taso Pletnert –, amiért „hamis állításokat terjesztettek a hadseregről”.
A Meduza szerint jelenleg mind az öten egy koncertturnén vesznek részt, hogy a 2024 nyarán orosz rakétacsapás következtében megrongálódott kijevi gyermekkórháznak gyűjtsenek adományokat.
Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisába legkésőbb 2024 nyarán kerültek be a punkegyüttes tagjai, ami úgy derült ki, hogy az egyik tagjuk kapott egy sms-t a pénzintézetétől, hogy büntetőügy miatt lefoglalták a bankszámláját. Ekkor döntöttek úgy, hogy ellenőrzik az adatbázist, ahol meg is találtak magukat.
Ferenc pápa egy 250 kijevi és a világ más pontjain élő ukrán fiatalnak tartott videókonferenciát, ahol a hazaszeretetre, párbeszédre és megbocsátásra buzdította őket.
A Euronews azt írja, hogy az összejövetel volt az első Szvjatoszlav Sevcsuk érsek, a római pápa és a fiatal ukránok közötti párbeszéd, amelyre a kijevi Feltámadás-székesegyházban került sor, az eseményhez a más európai városokban élő ukrán fiatalok videóhíváson keresztül csatlakoztak.
A pápa a háború sújtotta országhoz intézett beszédében arra buzdította az ukránokat, hogy maradjanak hazafiasak, és szeressék hazájukat, de a bosszú helyett a megbocsátást is fogadják el.
Emlékezzetek a hősökre, akik életüket adták a hazátokért. Hazátok megsebesült a háborúban, de szeressétek
– fogalmazott.
Arra is biztatta az ukránokat, hogy a szükség idején forduljanak a hit felé, felhozva Olekszandr, egy fiatal katona példáját, aki a Biblia egy példányával a zsebében ment harcolni a frontra, majd életét vesztette. Ferenc pápa a magasba emelt egy rózsafüzért, amely egykor a fiatal katonáé volt, és azt mondta, mindennap imádkozik vele.
A pápa a konferencián jelen lévő ukránok fiatal tanúságtételét is meghallgatta.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat megakadályozott egy vasúti szabotázskísérletet Rivne régióban, és letartóztattak egy, a jelek szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgozó, 23 éves férfit.
A férfi az orosz hírszerző szolgálatok utasítására azért érkezett Sarny városába, hogy felrobbantsa annak a csomópontnak a vasúti sínét, amelyen a fegyveres erők katonai felszerelését szállító vonatok haladnak át
– idézi a közleményt a The Kyiv independent.
A gyanúsítottat a sínek közelében vették őrizetbe, miközben robbanóanyagot próbált elhelyezni. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint az is a férfi feladata volt, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön Lemberg katonai létesítményeiről.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szerint a férfi korábban oroszbarát nézeteket fejtett ki a közösségi médiában, és Oroszországba akart költözni. Ezt megelőzően ukrán katonák sírjának meggyalázása miatt indítottak eljárást ellene, és a hírek szerint ideológiája miatt Oroszország be is szervezte.
Az ENSZ Ukrajnában állomásozó Emberi Jogi Megfigyelő Missziójának munkatársait aggodalommal tölti el az ukrán hadifoglyok orosz erők általi kivégzéseinek rohamos növekedése – áll a szervezet a The Kijev Independent részére megküldött közleményében.
A misszió 2024 augusztusa óta összesen 79 kivégzést jegyez 24 különálló incidensben. Feltehetően ezek közül néhány csoportos kivégzésre vonatkozik.
Az ukrán hatóságok dokumentálták, hogy a háború alatt Oroszország széles körben megsértette a genfi egyezményeket. Dmitro Lubinets ombudsman az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában elmondta, hogy Kijevben 2024. december közepéig 177 fogságba esett ukrán katona kivégzését rögzítették, közülük 109-et a tavalyi évben.
Az ENSZ-misszió szemtanúkat hallgatott ki, és elemezte az ukrán és orosz források által közzétett videókat és fényképeket, amelyek ukrán hadifoglyok meggyilkolását vagy holttestét mutatják be. A misszió dokumentálta, hogy az ukrán hadsereg 2024-ben kivégzett egy sérült és cselekvőképtelen – de még el nem fogott – orosz katonát. Kijev nem kommentálta ezt a jelentést.
A közlemény szerint sok olyan ukrán katonát lőttek agyon, akik megadták magukat vagy már az orosz erők őrizetében voltak. Szemtanúk szerint fegyvertelen és sebesült ukrán katonák is meghaltak. A bejelentett kivégzésekre olyan területeken került sor, ahol orosz offenzív műveletek folynak.
Danielle Bell, a misszió vezetője szerint orosz közéleti személyiségek kifejezetten az elfogott ukrán katonákkal szembeni embertelen bánásmódra és a kivégzésükre szólítottak fel, és legalább három ilyen felhívást rögzített a misszió, orosz militáns csoportok közösségi média bejegyzéseivel együtt. A szervezet közölte, hogy minden, az elfogott ukrán katonák kivégzésére vonatkozó állítást kivizsgálnak.
Bomba robbant egy moszkvai luxuslakóház előcsarnokában hétfőn, aminek következtében legalább egy ember meghalt, és többen megsebesültek.
A TASZSZ a rendvédelmi szolgálatokra hivatkozva „merényletnek” nevezte a robbanást, és azt írta, a feltételezett célpont Armen Szarkiszjan volt, akit Ukrajna azzal vádol, hogy segítette Oroszország háborús erőfeszítéseit a kelet-ukrajnai Donyeck régióban. A RIA hírügynökség a bűnüldöző szervekre hivatkozva azt közölte, hogy Szarkiszjan kritikus állapotban van, és lábának egy részét amputálják. A legfrissebb hírek szerint azonban a férfi a kórházban életét vesztette.
A részletekről itt írtunk.
Szem előtt kell tartani, mi Oroszország szándéka az ukrajnai háborúval: megszerezni Ukrajna egészét, ezért Kijev támogatásának az Európai Unió legfontosabb prioritásának kell maradnia – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós nagykövetek éves konferenciáján elmondott beszédében hétfőn.
Az MTI tájékoztatása szerint Kaja Kallas hangsúlyozta, hogy Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.
Oroszország ellenünk harcol, néhány száz kilométerre a határinktól. Meg kell állítanunk ezt a háborút
– fogalmazott Kallas, majd hozzátette: az uniónak olyan tartós béke előmozdítását kell segítenie, amelyet Ukrajna megérdemel.
Az oroszok kifejlesztettek egy új rendszert, amelynek köszönhetően egyetlen távirányítóval képesek egyszerre korlátlan számú drónt irányítani – közölte az Institute for the Study of War (ISW) az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
„A Hermes tervezőiroda drónok elleni rendszereket gyártó Kaisant leányvállalata január 31-én közölte, hogy kifejlesztett egy olyan vezérlőrendszert, amely egyetlen távirányítóval korlátlan számú drónból álló »raj« irányítására képes” – írták a jelentésben.
Az ISW arról számolt be, hogy az oroszok már használják ezt a rendszert az Ukrajna elleni háborúban. Február 3-án hajnalban az orosz erők 71 drónnal támadták Ukrajnát.
Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban is előre ütemezett találkozókról és tárgyalásokról beszélt Donald Trump amerikai elnök vasárnap újságírók előtt. Az elnök washingtoni idő szerint az esti órákban nyilatkozott az Andrews katonai támaszpont repülőterén, úton a Fehér Ház felé – adta hírül az MTI.
Elmondta, hogy foglalkozik Ukrajna és Oroszország ügyével: „vannak találkozóink és tárgyalásaink előre ütemezve különböző szereplőkkel, köztük Ukrajnával és Oroszországgal”. Azt is hozzátette, hogy az egyeztetések jól haladnak.
Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja vasárnap a Fox News hírtelevízióban pedig azt mondta, hogy minden szereplővel lesznek egyeztetések, „valószínűleg rövid távon”, annak érdekében, hogy véget érjen a háború. Mindkét oldalnak engednie kell majd – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy Donald Trump megközelítésében szerepet kap a nemzeti szuverenitás, valamint a stabilitás a most háború sújtotta térségben.
Jelentősen erősödött az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) januárban, 2024 júliusa óta a leggyorsabban nőtt az ágazat teljesítménye az élénkülő kereslet és a bővülő új belföldi megrendelések hatására – áll az S&P Global hétfőn ismertetett felmérésében az MTI tájékoztatása szerint.
Az ágazat teljesítményét jelző index 53,1 pontra emelkedett januárban a decemberi 50,8 pontról. Az 50 pont feletti érték az üzleti aktivitás növekedését, az alatt pedig csökkenését jelzi.
Az új megrendelések harmadik hónapja nőttek januárban a kedvező értékesítési feltételek és a versenyképes árak hatására. A nagy kereslet forrása a belföldi piac volt. Hat hónap után először csökkentek ugyanakkor az új exportrendelések, 2024 februárja óta a legnagyobb visszaesést mérték ezen a területen.
Az élénkülő belföldi kereslet lehetővé tette, hogy a cégek a megemelkedett költségeiket áthárítsák az ügyfelekre. Az eladási árak inflációja 2023 októbere óta a második leggyorsabb volt. A megnövekedett új belföldi megrendelések hatására januárban nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkahelyteremtés üteme 2024 júliusa óta a legnagyobb volt.
Az ukrán sajtó szerint az egész országot megrázta több olyan gyilkosság, amit feltételezhetően orosz ügynökök követtek el, a Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ (TCC) különböző mozgósító pontjain, távol a harctértől.
Először Pirjatyin városában február elsején egy benzinkúton a később elfogott támadó vadászfegyverrel lőtt agyon egy tisztet, miközben az mozgósított embereket kísért a kiképző központba. Ugyanezen a napon Rivne egyik bevásárlóközpontjában történt robbanás, egy ember meghalt, hatan pedig megsérültek. Egy nappal később szintén robbanás történt, ezúttal a Dnyiprói régióban fekvő Pavlográd településen a toborzóiroda épületének a közelében. A hatóságok az első két eset miatt már letartóztattak két ukrán férfit, akiket a merényletek elkövetésével vádolják, de továbbra is nyomozások folynak, egyesek szerint ugyanis nem biztos, hogy véletlen egybeesés a három támadás.
Az Ukrinform arról a cikkében, hogy ezek a támadások egy Moszkva által indított új hadjáratnak a kezdete, ami kísértetiesen hasonlít arra, amikor orosz ügynökök parancsára tömegével kezdtek katonai járműveket felgyújtani. A közösségi felületeken egyre többször jelennek meg kritikus hangok a háborúval és a mozgósítással kapcsolatban, az oroszok pedig kihasználják az ukrán emberek „népharagját” a saját államuk ellen, ezért a feszültséget ilyen belső támadásokkal szítja tovább.
A lap idézi Mihajlo Drapatog vezérőrnagyot, aki arról beszélt, hogy
a katonák hátországban történő meggyilkolása olyan vörös vonal, amit nem lehet átlépni. Ez túlmutat azon, amit el lehet tűrni.
A vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy keményen fel kell lépniük a hatóságoknak, „a gyilkosokat, árulókat és a kárörvendőket méltányosan meg kell büntetni, különben még több testvérünket ölik meg a hátországban”.
A brit Edward Scott 2022-ben érkezett Ukrajnába, hogy főként a civil lakosságnak segítsen a háborúban. A Metro szerint január 30-án Pokrovszkban eltalálta egy orosz drón azt a mentőjárművet, amivel éppen civileket evakuáltak. A járműben ülők kisebb sérülésekkel megúszták, Scott azonban életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az orvosok szerint az életét csak úgy tudták megmenteni, hogy a bal kezét és a bal lábát amputálják. A brit férfiról a műtétek után közzétettek egy fotót, amint a kórházi ágyán fekszik, az esethez képest láthatóan vidám hangulatban.
Először az orosz sajtó számolt be róla, hogy Ukrajna drónokkal sikeresen támadta meg az asztraháni gázfeldolgozó üzemet, aminek következtében a létesítmény kigyulladt. A lángokat több kilométerről is lehetett látni. Később Andrij Kovalenko, Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője is megerősítette a támadást, írja az Unian.
Ez az Orosz Föderáció egyik kulcsfontosságú energetikai létesítménye, amely biztosítja a gázkondenzátum feldolgozását, valamint a benzin, a gázolaj és egyéb termékek előállítását
– fogalmazott Kovalenko, aki hozzátette, az üzem az orosz hadiipart is szorosan érinti, mivel a védelmi szektoruk fő finanszírozási forrása az üzemanyag- és energiaszektor.
Az orosz csapatok különböző irányokból indítottak támadó drónokat, több régióban légiriadót rendeltek el – írta az Ukrinform vasárnap este.
A beszámolók szerint Herszon térségében észleltek orosz drónokat, valamint Mikolajiv lakosainak adtak ki figyelmeztetést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP-nek adott interjúban közölte, hogy az Egyesült Államok által Ukrajna számára jóváhagyott mintegy 177 milliárd dollárnyi támogatásból eddig 76 milliárd dollárt kapott − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő elmondta, hogy az emberek hiába utalgatnak 177, vagy akár 200 milliárd dollárra, annyit nem kapott Ukrajna az Egyesült Államoktól. Ez a támogatás azonban nem készpénz, hanem fegyverek formájában érkezett, amely mintegy 70 milliárd dollárt tett ki Zelenszkij állítása szerint.
A humanitárius programok finanszírozásának felfüggesztéséről az ukrán elnök kiemelt két esetet, melyek közül az egyik 200 millió dolláros energetikai programhoz kötődik, míg a másik egészségügyi és biztonsági területhez.
Magyarország területére 2025. február 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 3965 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Volodimir Zelenszkij szerint a béke egyik előfeltétele az, hogy ukrán légvédelem elegendő számú rakétával rendelkezzen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajnának és a valódi békének garanciákra van szüksége. Megbízható garanciákra. Nem csak néhány szó vagy néhány papírra, hanem valamire, ami garantálja az orosz terror megállítását
– mondta vasárnap az ukrán elnök.
„A megfelelő számú rakéta előfeltétele annak, hogy közelebb hozzuk a békét. Hálás vagyok minden olyan partnernek, aki segít nekünk ebben, és akinek világos elképzelése van arról, hogy mire van szükségünk” – tette hozzá.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!