Donald Trump amerikai elnök kész megkétszerezni az amerikai szankciókat, hogy Oroszországot az Ukrajna elleni háború befejezésére kényszerítse – mondta Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai helyzet rendezésért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg.
A politikus a New York Posthoz fűzött kommentárjában megjegyezte, hogy az Orosz Föderációval szembeni szankciók alkalmazása jelenleg „csak hármas” a gazdasági nyomás súlyosságának tízpontos skáláján. A jövedelmező orosz energiaszektort célzó amerikai szankciók névlegesen kétszeresek, de van még hova erősíteni.
Valóban lehetséges a szankciók szigorítása – különösen a legújabbak (az olajtermelés és az export tekintetében )”– idézi az Interfax Ukraine.
Sikeresen kimenekítettetek nyolc gyermeket az idegeiglenesen megszállt Krímből, akiket erőszakkal elvettek anyjuktól az orosz hatóságok – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök Bring Kids Back UA kezdeményezésének részeként további 8 ukrán gyermeket sikerült kimenteni az ideiglenesen megszállt Krímből
– mondta Daria Zarivna a kezdeményezés műveleti igazgatója.
A gyerekeket erőszakkal elvették anyjuktól és árvaházba küldték őket. Zarivna hozzátette, hogy az intézményben bántalmazták a gyerekeket, propagandarendezvényeken, militarista körökben való részvételre kényszerítették őket, – ahol megtanították nekik a fegyverek helyes kezelését – és a háborúra készültek fel.
Több százezer orosz katona halála kisebb veszteség a Kreml számára, de a megszerzett tapasztalatok és a felpörgetett hadigazdaság sokkal fontosabb nyereségnek tűnik – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Gabrielius Landsbergis – tavaly év végéig Litvánia külügyminisztere – nyilatkozott a Business Insidernek. Állítása szerint Oroszország újraindítja a tankgyártást és megkezdte a dróngyártást is. Megjegyezte, az orosz hadsereg nagy tapasztalattal rendelkezik egy modern, teljes körű háború megvívásában, míg a nyugati hadseregek inkább a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak – nem pedig egy nagy háborúban való részvételre egy közel egyenrangú ellenséggel.
Azt mondanám, hogy Oroszország valószínűleg veszélyesebb, mint valaha.
– mondta Landsbergis.
Keir Giles – a Chatham House Oroszország és Eurázsia programjának vezető tanácsadója – azt nyilatkozta, hogy Oroszország számára a jelentős csapatvesztés nem ok arra, hogy felhagyjon az agresszióval, mert a Kreml olcsó eszköznek tekinti az embereket.
A német védelmi miniszter – Boris Pistorius – úgy véli, hogy Oroszország körülbelül 5 éven belül megtámadhatja a NATO-országokat. Szerinte ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az orosz átszervezze és felkészítse hadseregét egy ilyen konfrontációra.
Mark Rutte, a NATO-főtitkára is elismeri egy ilyen orosz támadás lehetőségét.
Magyarország területére 2025. február 6-án az ukrán-magyar határszakaszon 4343 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Ukrajna Észak-Korea helyett harmadik országoknak, köztük Dél-Koreának adhatja át az elfogott észak-koreai katonákat – jelentette ki Dmitro Ponomarenko, Ukrajna dél-koreai nagykövete a The Korea Timesnak adott interjújában. Megjegyezte, hogy Kijev nyitott az erre vonatkozó tárgyalásokra.
Tekintettel arra, hogy az észak-koreai katonák életét és szabadságát veszély fenyegeti Észak-Koreában, ha nem hajlandóak visszamenni, nyitottak vagyunk a nemzetközi partnerekkel, különösen Dél-Koreával a párbeszédre az átadásuk lehetőségeiről
– jelentette ki az ukrán diplomata.
A The Korea Times megjegyzi, hogy a genfi egyezmények értelmében Ukrajna köteles lenne visszaszállítani az elfogott koreaiakat Észak-Koreába, ha ezt kifejezetten kérik, de tekintettel arra, hogy sem Phenjan, sem Moszkva nem ismerte el hivatalosan Észak-Korea részvételét a háborúban, egy ilyen hazaszállítás nehéz feladat lehet. A kihallgatáson a két elfogott katona közül az egyik azt mondta, hogy haza akar térni, míg a másik inkább Ukrajnában szeretne maradni.
Volodimir Zelenszkij kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz államfővel, amint érthetővé válik, miként ér véget a háború Ukrajna számára – ezt maga az ukrán elnök mondta csütörtökön Kijevben újságíróknak az esti X-bejegyzése szerint. Ukrajna államfője úgy fogalmazott, hogy tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, Donald Trump amerikai elnök és az EU-országok egyaránt úgy gondolják, hogy a diplomáciai rendezés lehetetlen Oroszország és Vlagyimir Putyin nélkül,
ezért azt mondtam, hogy készen állok, ha megértjük, hogyan végződik számunkra ez a háború. Készen állunk a diplomáciára, nekem ezzel semmi bajom.
Volodimir Zelenszkij a problémát abban látja, hogy szerinte Oroszország elnöke fél vele négyszemközt tárgyalni. „Azt hiszem, Putyin fél velem beszélgetni a háború befejezéséről. Inkább a kísérete mögé bújik, minthogy leüljön és közvetlen beszélgetést folytasson. Mindazonáltal úgy vélem, hogy Trump elnök képes lesz rákényszeríteni őt a háború befejezésére” – vélekedett Ukrajna elnöke, aki kiemelte a fenntartható béke fontosságát erős biztonsági garanciákkal, és megjegyezte, hogy ez ügyben Kijev együttműködik az amerikai féllel.
Mindazonáltal azon fogunk dolgozni, hogy legyen közös megértés és jövőkép, még ha Oroszországnak nem is tetszik valami, nekünk a partnereinkkel közös jövőképre van szükségünk. Utána pedig készen állunk a diplomáciára
– fogalmazott Ukrajna államfője, aki újságírói kérdésre azt is megerősítette, hogy újabb F-16-os vadászgépeket kapott Ukrajna Hollandiától. A gépek elmondása szerint szerdán érkeztek meg, de több részletet nem hozott nyilvánosságra.
Esti videóbeszédében az ukrán elnök a kurszki hadművelet hathónapos fordulója alkalmából arról beszélt, hogy Ukrajna az orosz területen folytatott aktív műveletekkel „hazavitte a háborút Oroszországba”. „Ott kell megérezniük, hogy mit jelent a háború valójában. És meg is érzik” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!