Tisztelt olvasó!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem fogadják el az orosz–amerikai béketárgyalások eredményét;
• Hatalmas orosz dróncsapás érte Ukrajnát;
• Donald Trump megszólalt Putyinról, és közben cáfolt egy sokat hangoztatott véleményt;
• Meglepő helyre utazott Zelenszkij a müncheni konferencia után;
• Az Európai Unió vezetői Kijevbe látogatnak, amíg az amerikaiak az oroszokkal tárgyalnak;
• A Kreml megerősítette: az orosz külügyminiszter részt vesz a szaúd-arábiai tárgyalásokon;
• Az AfD társelnöke nem támogatná Ukrajnát fegyverekkel és katonákkal.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!

Érthető okokból Ukrajna  szigorú hadititokként kezeli a háborús veszteségek pontos számát, az ezekre vonatkozó információk ritkák, és a különböző elemzők elsősorban nyilvános források alapján próbálják azokat megbecsülni.

Ennek ellenére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglepően konkrét számokat közölt február 17-én az NBC Newsnak adott interjújában. Az államfő közlése szerint az orosz agresszió 2022-es kezdete óta eddig 

Ezeket összegezve nagyjából félmillió körül lehet a háborúban a halottak, sebesültek vagy eltűntek száma. Zelenszkij ezeket valószínűleg azért tárta a nyilvánosság elé, mert Donald Trump amerikai elnök folyamatosan több százezer halottat emleget a két oldalon.

Orosz drón támadta meg  az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat víztartálykocsiját Kosztantyinovkában, megsebesítve két mentőst, akik csak vizet szállítottak a város egyik negyedében élő lakosoknak. 

A csapásban a tartálykocsi is megsérült, a két sebesült férfit kórházban ápolják.

Felszabadította az orosz hadsereg a határmenti Kurszk régióban lévő Szverdlikovo, Ukrajnában pedig elfoglalta a Harkiv régióbeli Fiholivka települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés értelmében a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1200, a Kurszk régióban pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az ukrán védők sikeresen visszavertek egy orosz támadást a pokrovszki fronton, amit ráadásul nehéz időjárási körülmények között hajtottak végre, számolt be róla a Horticja hadműveleti-stratégiai csoportra hivatkozva az Ukrinform.

A beszámoló szerint az orosz csapatok kivárták a számukra kedvező pillanatot, és a reggeli hóviharban indították meg a támadást megnövelt létszámú gyalogsági rohamosztagokkal, melyek az ukrán állásokat egyszerre több irányból próbálták megközelíteni. 

Mivel az ukrán légi felderítés észlelte a mozgásokat, ezután tüzérségi és drónos támadást indítottak, így sikeresen felszámolták az orosz gyalogságot, mielőtt elérték volna az ukrán állásokat.

A horticjai parancsnokság tájékoztatása szerint a védelmi állásokban nem esett kár.

Dmitro Lubinets ukrán ombudsman szerint olyan videó kering különböző orosz katonai közösségi csatornákon, amelyeken fogságba esett ukrán katonák kivégzéséről beszélnek, közölte az Interfax.

A videóban látható, hogy az orosz katonák többször utasítást kapnak a hadifoglyok lelövésére. Ez is megmutatja, hogy a kivégzés Oroszország szándékos politikája. Az ilyen cselekmények sértik a nemzetközi humanitárius jogot és a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt

– fogalmazott Lubinets, aki elárulta, levelet küldött az ügyben az ENSZ-nek és a Nemzetközi Vöröskeresztnek. A levéltől azt várja, hogy a szervezetek nyomást gyakoroljanak az orosz félre, hogy Moszkva érezze az ilyen cselekedetek súlyát, és a jövőben ne kövessenek el hasonló tetteket.

Az ukrán parlament emberi jogi biztosa felszólított mindenkit, aki szemtanúja volt, vagy információval rendelkezik ukrán katonák ellen elkövetett bűncselekményről, hogy tegyen bejelentést az ombudsman forródrótján.

Miután az európai vezetők kimaradnak a Szaúd-Arábiában megrendezett amerikai–orosz tárgyalásokból, az Európai Bizottság Kijevbe látogat. Az utazásra a szolidaritás kifejezéseként tekintenek – írja a Politico.

A biztosok látogatása az európai vezetők február 18-ai, hétfői párizsi rendkívüli csúcstalálkozóját követi. A találkozón megpróbálnak hosszútávú biztonsági megoldást kidolgozni Európa számára az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn érkezett a szaúdi fővárosba, Rijádba, hogy orosz tisztviselőkkel folytasson tárgyalásokat Putyin Ukrajna elleni háborújának lezárásáról. Hogy kivel találkozik pontosan az amerikai diplomácia vezetője, azt egyik fél sem hozta nyilvánosságra.

Orosz sajtóértesülések és egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország szabadon engedett egy amerikai állampolgárt, akit a hónap elején tartóztattak le Moszkvában kábítószer-csempészet vádjával.

Az AP hírügynökség azt írja, a lépéssel valószínűleg a Moszkva és Washington közötti feszültséget kívánják enyhíteni a keddi Szaúd-Arábiában tartandó tűzszüneti tárgyalások előtt.

A 28 éves Kalob Byerst február 7-én vették őrizetbe a moszkvai Vnukovo repülőtéren, miután a vámosok állítólag kannabiszos lekvárt találtak a poggyászában. A médiajelentések szerint Byers Isztambulból érkezett orosz menyasszonyával, akit szintén őrizetbe vettek. A hatóságok szerint „jelentős mennyiségű” kábítószert próbált meg becsempészni az országba, ezért őrizetbe vették kábítószer-csempészet vádjával, amiért akár 10 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható.

Byerst kiengedték az őrizetből, és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén tartózkodik, ahol egy hazájába tartó repülőgépre vár. Egy amerikai tisztviselő megerősítette az AP-nek, hogy Byerst vasárnap késő este engedték ki a nagykövetségre. A tisztviselő névtelenséget kért, mert nincsen felhatalmazva arra, hogy érzékeny ügyekről beszéljen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak az üggyel kapcsolatos kérdésekre válaszolva elmondta, Moszkva arra számít, hogy a keddi szaúdi tárgyalásokon „az orosz–amerikai kapcsolatok teljes egészének helyreállítását megvitatják, így bizonyos eseményeket ebben az összefüggésben lehet vizsgálni”.

Lengyelország nem mérlegeli annak lehetőségét, hogy az ellenségeskedések befejezése után csapatokat küldjön Ukrajnába egy esetleges békefenntartó akció keretében, ez a kérdés le van zárva – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök az MTI beszámolója szerint. 

A politikus újságíróknak nyilatkozott Varsóban, mielőtt a francia fővárosba repült az Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra. „Nem tervezzük a lengyel hadsereg Ukrajna területére küldését” – mondta Tusk a sajtótájékoztatón, amelyet a lengyel TVP Info tévé közvetített.

Kijelentette, „a téma le van zárva. Lengyelország ugyanúgy támogatni fogja Ukrajnát, mint eddig: szervezetileg, pénzügyi lehetőségeinkhez mérten és humanitáriusan, amennyiben humanitárius segítségnyújtásról van szó”. Hozzátette, „Lengyelország logisztikai és politikai támogatást fog nyújtani azoknak az államoknak, amelyek fizikailag ilyen biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának”.

A legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy az Ukrajna biztonságát, határai állandóságát biztosító reális garanciáknak egész Európa és az Egyesült Államok együttműködéséből kell következniük – így vagy úgy – a NATO mint az egyetlen olyan szervezet keretében, amely sok éve, évtizede biztosítja Európa és Lengyelország stabilitását és biztonságát

– mondta a lengyel kormányfő, hangsúlyozva, hogy nem lehet alternatívát építeni a NATO-val szemben, még az Ukrajnának nyújtandó garanciák esetében sem.

Dmitro Kuleba bírálta Európa passzív álláspontját Donald Trump amerikai elnökkel szemben, aki szerinte az ukrán és az európai érdekek ellen cselekedett, írja az Euronews.

A posztjáról szeptemberben lemondott volt ukrán külügyminiszter kritizálta az amerikai elnököt, amiért nem támogatja Ukrajnát, eközben sürgette az európai vezetőket, hogy határozottabban lépjenek fel Donald Trumppal szemben. Kuleba szerint ugyanis egy Ukrajnába telepítendő európai békefenntartó csapat nagy kihívást jelentene, mivel Trump ellenzi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.

Dmitro Kuleba szeptemberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetjének jelentős átalakítása közben távozott posztjáról, addig azonban kulcsfigurája volt a kormánynak, főleg a nyugati támogatások minél nagyobb kiharcolásában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló tárgyalások előtt közölte: „Vlagyimir Putyin és Donald Trump egyetértett abban, hogy a teljesen abnormális kapcsolatokat hátra kell hagyni. Az [orosz] elnök úgy döntött, hogy folytatni kell a párbeszédet” az Egyesült Államok és Oroszország között − írta a Le Monde.

Lavrov, aki a tervek szerint részt vesz a holnapi rijádi tárgyalásokon is, úgy véli, Európának nincs helye az Oroszországgal és az Egyesült Államokkal folytatandó jövőbeni tárgyalásokon az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében, mert „folytatni akarja a háborút”.  „Ha [az európaiak] jönnek a tárgyalóasztalhoz [...] azzal a szándékkal, hogy folytassuk a háborút, akkor miért hívnánk meg őket?” − mondta az orosz szaktárca vezetője.

Csak az egységes Európa lehet erős és így egyenrangú szereplő a nemzetközi kapcsolatokban − jelentette ki Natasa Pirc Musar szlovén köztársasági elnök hétfőn sajtónyilatkozatában, több európai uniós vezetőnek az ukrajnai helyzetről és Európa ezzel összefüggő biztonságáról szóló párizsi megbeszélésével kapcsolatban.

Az államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem minden uniós tagállamot hívtak meg a találkozóra − adta hírül az MTI.

„Nagy aggodalommal követem az ukrajnai béke érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatos eseményeket” − hangsúlyozta közleményében, megjegyezve, hogy az európai országok az orosz agresszió kezdetén egységesen léptek fel, megmutatva, hogy „az egység megerősíti súlyukat a nemzetközi kapcsolatokban”.

„Az emberek biztonságát csak egy olyan Európa képes garantálni, amely politikai, katonai, gazdasági és etikai szereplőként világszerte tiszteletet parancsol. És csak egy ilyen Európa lehet magabiztos a nemzetközi kapcsolatokban” − mondta.

Úgy értékelte: idővel az egység megbomlott, és Európa sebezhetővé vált. „Az új amerikai kormányzat tisztában van ezzel, különben nem jelentette volna be ilyen bátran, hogy az európai országok segítsége nélkül teremti meg a békét Ukrajnában” − húzta alá.

A szlovén elnök sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy „Európa vegyes üzeneteket küld az ukrajnai béke érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatban”.

A hétfői párizsi tárgyalásokról, amelyek szlovén képviselet nélkül zajlanak, elmondta: azt jelzik a világnak, hogy még Európában sem kezelik egyenlően az országokat.

„Ez nem felel meg az európai integrációs folyamat szellemének. Ez nem az az Európa, amelyre törekszünk. Ez nem az az Európa, amelyet a világban tisztelnek. Ez nem az az Európa, amely méltó partnere lenne egy észak-amerikai szövetségesnek” − érvelt Pirc Musar.

Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe úgy vélte, „nem most van itt az ideje” annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek − adta hírül az MTI.

„Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani” − hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.

„Készek vagyunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével” − írta Keir Starmer brit miniszterelnök a Daily Telegraph vasárnapi számában.

Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie − írta az X közösségi oldalán.

Svédország „nem zárja ki”, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába − mondta külügyminisztere hétfőn, miután Nagy-Britannia kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek − tájékoztatott az MTI.

„Most először egy igazságos és tartós békéről kell tárgyalnunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot […] Ha egyszer megvan ez a béke, akkor azt fenn kell tartanunk, és ennek érdekében kormányunk nem zár ki semmit” − mondta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter a Sveriges Radio (SR) svéd közrádiónak.

Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg kedden Varsóba látogat, ahol találkozik Andrzej Duda lengyel elnökkel, hogy megvitassák az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokat − tudta meg a The Guardian.

A lengyel államfő külpolitikai tanácsadója, Wojciech Kolarski az RMF24 Rádiónak megerősítette, hogy Andrzej Duda kedden délután találkozik a varsói elnöki palotában Keith Kellogg-gal. Ugyanakkor arról nem nyilatkozott, hogy Lengyelország kész-e csapatokat küldeni Ukrajnába.

A korábban elrendelt vészhelyzeti áramszüneteket leállították Ukrajnában − tájékoztatott az Ukrenergo. A vállalat emellett a szolgáltatás helyreállításáról számolt be.

Az energetikai szakemberek hétfő este tíz óráig kérték a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az áramfogyasztással − írta az Ekonomicsna Pravda.

Magyarország területére 2025. február 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4124 fő lépett be – közölte az MTI.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Alice Weidel, az AfD társelnöke a német kancellárjelöltek vasárnapi vitáján hangsúlyozta, hogy sem katonákkal, sem fegyverekkel nem szabad Ukrajnát támogatni, egyúttal kiemelte, hogy Németországnak törekednie kell a semlegességre.

Friedrich Merz, a CDU jelöltje erre válaszul azt mondta:

Németország már most sem semleges, ugyanis Ukrajna oldalán állunk, nem középen.

Alice Weidelt leszámítva mindegyik kancellárjelölt egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős a háborúért, és hogy Ukrajnát minden eszközzel támogatni kell. A kancellárjelöltek vitájáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Olaf Scholz német kancellár kizárta az ukrajnai háború befejezéséről szóló kizárólagos amerikai-orosz megállapodás lehetőségét. A politikus bízik abban, hogy az Egyesült Államok nem hagyja magára Ukrajnát – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A politikus az ntv adásában azt mondta, hogy Európának beleszólása van a kontinens biztonságába, valamint nem lehetnek biztonsági garanciák európaiak nélkül.

Mi, európaiak nem fogjuk megengedni, hogy bárki is beleegyezzen abba, hogy Ukrajnát demilitarizálják

– hangsúlyozta a kancellár.

Ukrajna hétfő virradóra dróntámadást indított a krasznodari terület ellen, melyben egy ember megsebesült − jelentette a régió kormányzója. Veniamin Kondratyev kormányzó Telegram-csatornáján „masszívnak” nevezte a támadást, de további részleteket nem közölt. Legalább 12 ház rongálódott meg a dróncsapás következtében − írta a Sky News.

Emellett a Telegramon szerepelt, hogy az Ilszkij olajfinomítót is ukrán dróntámadás érte, mely miatt tűz ütött ki.

Elutasította Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap Donald Trump amerikai elnök azon felvetését, miszerint Oroszország ismét csatlakozhatna a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoportba – közölte az MTI.

Jelenleg ez elképzelhetetlen

– jelentette ki Franciaország külügyminisztere az LCI francia televíziónak nyilatkozva, hozzátéve, hogy a G7-csoportban a világ legnagyobb és legfejlettebb demokráciái tömörülnek, Oroszország azonban „egyre kevésbé viselkedik demokráciaként”.

Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban beszélt arról, hogy szerinte Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön. Kifejtette, hogy Oroszország 2014-es kizárása a csoportból hiba volt, és valószínűnek nevezte, hogy amennyiben maradt volna a G8 formátum, nem alakult volna ki az Ukrajna körüli probléma. „Ez nem Oroszország szeretetének vagy nem szeretetének kérdése” – fogalmazott az elnök.