Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg a tisztségétől 
• A rijádi tárgyalásokon máris kiderült, hogy mi Moszkva legkeményebb feltétele a békéhez
• Lemondásokkal járhat a béke Ukrajna számára
• Volodimir Zelenszkij: Jelenleg sem Oroszország, sem Ukrajna nem képes győzni a harctéren
• Franciaországot aggasztja Trump és Putyin szövetsége

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz–ukrán háború alatt az ukrán hadsereg először semmisített meg egy észak-koreai önjáró tüzérségi egységet – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A 412. NEMESIS ezred harcosai Luhanszk régióban megsemmisítettek egy ritka, 170 mm-es M1978 Koksan önjáró fegyvert

– olvasható az ezred jelentésében.

A Koksan önjáró fegyver először 2024 októberében állt szolgálatba Oroszország hadseregében.

A finn kormánynak egyelőre nincs álláspontja arról, küldjön-e csapatokat Ukrajnába – írja a European Pravda.

Petteri Orpo finn miniszterelnök találkozóra hívta az összes parlamenti pártot, hogy megvitassák a kül- és biztonságpolitika jelenlegi helyzetét.

A békefenntartás az egyik központi eleme egy esetleges tűzszüneti tervnek vagy békemegállapodásnak. 

– fogalmazott a miniszterelnök.

Korábban a The Washington Post nem hivatalosan arról értesült, hogy Európa kész akár 30 ezer katonát is küldeni Ukrajnába, aminek közel az egyharmadát Franciaország állítaná ki.

Magyarország nagy örömmel figyeli a Szaúd-Arábiában zajló közvetlen orosz–amerikai egyeztetéseket, ugyanis a jó kapcsolat az Egyesült Államok és Oroszország között mindig jót tesz a világ biztonságának – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban.

A külügyminiszter kiemelte, hogy a hatékonyan működő orosz–amerikai kapcsolattól a világ egy biztonságosabb hely lesz. Szijjártó Péter szerint az ukrajnai béke ügyében is most van a legnagyobb remény az elmúlt három évet összevetve arra, hogy végre béke legyen.

Recep Tayyip Erdogan, török elnök azt nyilatkozta, hogy Törökország kész befogadni az Ukrajna, Oroszország és Egyesült Államok közötti esetleges tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy az ország támogatja Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

Erre a bejelentésre február 18-án, Ankarában került sor, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A török elnök kiemelte, hogy minden támogatást megadnak ahhoz, hogy a tárgyalások fenntartható békével záruljanak, és szerinte Ukrajna területi integritása olyasmi, amiről nem mondhatnak le. 

„Ezért szükséges, hogy a béke minél hamarabb létrejöjjön” – tette hozzá Erdogan.

„Ukrajna szeretné, ha lehetősége nyílna arra, hogy diplomáciai úton visszakapja az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeit, mert ezáltal megőrizhető a legértékesebb dolog: az emberi élet” − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrinform állami hírügynökség jelentése szerint kedden Ankarában.

Az államfő − ukrán és krími tatár közösségekkel folytatott beszélgetésén − hangsúlyozta egyúttal, hogy a diplomáciai út nem jár érdekek feladásával vagy az állam szuverenitásának megsértésével.

Elnökként az alkotmány őre vagyok. Az Oroszország által ideiglenesen megszállt területek egyikét sem ismerhetjük el orosznak. Ezek ukrán területek maradnak, és erről nem lehet semmiféle kompromisszum. Nagyon szeretném, ha lehetőségünk lenne diplomáciai úton visszaszerezni a területeket, mert tényleg nem akarjuk elveszíteni az embereinket, hiszen ők jelentik Ukrajna legnagyobb értékét

− fejtette ki. Szavai szerint a háború befejezésében érdekelt minden félnek, a közvetítőknek és Oroszországnak is meg kell értenie: „amikor Ukrajna diplomáciáról beszél, akkor az igazságszolgáltatás vérontás nélküli módját érti alatta”.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát, és az ukránoknak nem volt más választásuk, mint fegyvert ragadni és megvédeni a földjüket.

„Akkor ott nem volt diplomácia. Az ukránok fegyvert fogtak, és a világ egyetlen országának segítsége nélkül láttak hozzá az államuk megvédéséhez. Ukrajnának abban a pillanatban senki sem segített. Azután, amikor mindenki látta, hogy [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök] nem tudja elfoglalni államunkat, hogy népünk, hadseregünk nem megy sehova, és Ukrajna elnöke sem menekül el az országból, akkor mindenki ráébredt, hogy segítenie kell Ukrajnán. Csakis ezután kezdődött a segítségnyújtás, különböző összegekben, különböző országokból” − mutatott rá Zelenszkij.

Az Európai Unió a védelmi kiadások növeléséről és az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás mértékéről döntött, melynek összege meghaladhatja a 700 milliárd eurót. Az összegről Annalena Baerbock német külügyminiszter beszélt a Bloombergnek adott interjújában − szemlézte az Ukrajinszka Pravda.

Egy olyan nagy csomagot fogunk elindítani, amire még nem volt példa. Egy pénzügyi csomagot hozunk létre az európai biztonság érdekében

− mondta Baerbock a február 17-i párizsi rendkívüli csúcstalálkozó előtt készült interjúban. A terveket csak a február 23-i németországi választások után jelentik be.

A müncheni konferencián tartott beszédében Baerbock hangsúlyozta, hogy a béke Ukrajnában csak erőből jöhet létre.

A béke érdekében szilárd és hosszú távú biztonsági garanciákra van szükségünk Ukrajna számára, erős NATO-ra és előrelépésre az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalásokon

− közölte a német külügyminiszter, majd utalt arra, hogy a katonai kiadásokra nagyobb összegeket szánnak.

Annalena Baerbock ugyanezen az eseményen azt is megígérte, hogy többet fektetnek be fegyverekbe és katonai felszerelésekbe.

A Covid-járvány idején láthattuk, mire képes Európa. Ismét olyan szinten kell beruháznunk, amely tükrözi azt a történelmi mérföldkövet, amelyen állunk. Nem többet, de semmiképpen sem kevesebbet

− tette hozzá a német szaktárca vezetője.

A világjárvány idején az Európai Unió 672,5 milliárd eurós helyreállítási alapot hozott létre, amely hat éven keresztül állt rendelkezésre, hogy segítse a tagállamokat a válság utáni újjáépítésben. A Berliner Zeitung értesülései szerint az új védelmi és Ukrajna-segélycsomagot a koronavírus okozta helyreállítási alaphoz hasonlóan közös hitelfelvételből lehetne finanszírozni.

Sem Csehország, sem Szlovákia nem tervezi, hogy katonákat küldjön Ukrajnába − jelentette ki egybehangzóan a cseh és a szlovák külügyminiszter, Jan Lipavsky és Juraj Blanár a keddi prágai tárgyalásaik után tartott sajtóértekezleten.

Nem tervezzük cseh katonák kiküldését Ukrajnába, egyébként is a kérdés idő előtti, mert minden a most megindult diplomáciai tárgyalások eredményének függvénye

− mondta Jan Lipavsky újságírói kérdésre válaszolva, majd kifejtette: Csehország álláspontja továbbra is az, hogy Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióból kell leülnie a tárgyalóasztalhoz, ezért Prága folytatja az ukránok mindennemű támogatását.

„Szlovákia nem küld katonákat Ukrajnába” − szögezte le Juraj Blanár. Ő is hozzátette, hogy „minden a béketárgyalások függvénye”. Úgy vélte, hogy az esetleges katonai békefenntartó erőket csak nemzetközi felhatalmazással, a legjobb esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján, a szervezet égisze alatt lehetne Ukrajnába küldeni − adta hírül az MTI.

A szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a pozsonyi kormány támogatja Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai háború lezárására irányuló kezdeményezéseit, és kész helyet biztosítani az ezzel kapcsolatos alsóbb szintű tárgyalásoknak.

A szlovák kormánynak meggyőződése, hogy az ukrajnai háború lezárásáról folytatott tárgyalásokon „Oroszországnak feltétlenül ott kell ülnie a tárgyalóasztalnál” − jelentette ki Juraj Blanár, aki kedden egynapos hivatalos látogatást tett Csehországban.

A szlovák külügyminiszter legutóbb három hete járt nem hivatalosan Prágában, látogatása során kormányzati tisztségviselőkkel nem tárgyalt, csupán Milos Zeman és Václav Klaus korábbi cseh államfőkkel találkozott.

William Hague volt brit külügyminiszter állítása szerint az, hogy Ukrajna képviselete nincs jelen a szaúd-arábiai amerikai orosz tárgyalásokon „egy nagyon rossz módja annak, hogy a világban intézkedjünk” – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A külügyminiszter hozzátette, hogy a háború rendezésének ezen módja „később nagyobb háborúhoz vezethet.”

William Hague úgy látja, ha a béke nincs megfelelően előkészítve, és nincs mindkét fél igénye figyelembe véve, akkor ez a háború tovább fokozódhat.

A Miniszteri Kabinet több mint 1,5 milliárd hrivnyát (13,8 milliárd forintot) különített el a csernobili atomerőmű óvóhelyének biztonságos állapotban tartására, amit február 14-én orosz dróncsapás rongált meg – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Elmondása szerint az erre vonatkozó finanszírozást 2024-hez képest 139 millió hrivnyával (1,2 milliárd forint) növelték.

A miniszterelnök tájékoztatott, hogy jelenleg nincs sugárveszély, és a támadás következményeinek felszámolásán dolgoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A donyecki régióban található Velyka Novosilka falu területén az orosz hadsereg a rossz időjárási körülményeket kihasználva hatalmas offenzívát indított – számol be az Unian. 

Húsos támadások. Velikaya Novosyolka térségében az ellenség a rossz időjárási körülményeket kihasználva hatalmas offenzívát indított. Oszlopról oszlopra, nagy gyalogoscsoportok

– jelentette az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek „északi” hadműveleti parancsnoksága.

Hozzátették, hogy a havazás és a rossz látási viszonyok ellenére a felderítés már a megközelítéseknél felfedezte az orosz hadsereget, és a 110. külön gépesített dandár katonái szövetségeseikkel együtt elkezdték a gyalogságot gránátokkal dobálni.

A NATO-főtitkár bízik az amerikai tárgyalócsoport munkájában az ukrajnai háború lezárásáról szóló megbeszéléseket illetően. Mark Rutte hétfőn a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban beszélt erről – írja az MTI.

Az észak-atlanti szervezet főtitkára az európai vezetők tanácskozását követően, Párizsból adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „óriási a bizalmam abban, ahogyan az amerikai küldöttség a tárgyalásokat folytatja majd, és kétségem sincs afelől, hogy Ukrajna is helyet kap az asztalnál”.

Kijelentette, hogy az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásoknak meg kell kezdődniük, és visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint az amerikai elnök által kezdeményezett folyamat és a majdani megállapodás Oroszországot hozná kedvező helyzetbe.

Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök véget akar vetni a háborúnak, aminek érdekében kezdeményezéssel élt.

Igaza van, és szükségünk van ebben az amerikai vezető szerepre

– jegyezte meg Mark Rutte.

Mark Rutte csalódottságát fejezte ki az első európai reakciókat illetően, amelyek arról szóltak, hogy európai vezetők helyet igényeltek Európa számára a tárgyalóasztalnál, majd hozzátette, hogy mostanra megváltozott a hangulat, és Európa dolgozik a javaslatain.

Közölte, hogy az európai szövetségesek nem költenek eleget a védelemre, ugyanakkor úgy vélte, most már megvan az akarat európai részről is a kiadások növelésére, ami arra is szolgál, hogy a jövőben képesek legyenek ellensúlyozni az orosz katonai erőt.

Az X közösségi oldalán jelentette ki Ursula von der Leyen – miután megbeszélést folytatott Keith Kellogg-gal –, hogy Ukrajna megsegítése érdekében pénzügyi és katonai szempontból Európa többet tett le az asztalra, mint bárki más – írja az MTI.

Az uniós bizottság a találkozót követően közleményt adott ki, amely szerint Ursula von der Leyen azt mondta az amerikai különmegbízottnak, hogy az Európai Unió teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, és kész még többet tenni.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU jelentős szerepet játszik Ukrajna pénzügyi stabilitásának és védelmének biztosításában, ez idáig összesen 135 milliárd eurós kötelezettségvállalással, ami – a közlemény szerint – több, mint bármely más szövetséges által biztosított támogatás. Az uniós 52 milliárd dollárt kitevő katonai segély megegyezik az Egyesült Államok hozzájárulásával – húzta alá az uniós bizottság elnöke.

Az Európai Unió teljes mértékben kiveszi a részét az Ukrajnának nyújtott katonai segítségből, és kész még többet tenni

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. 

Von der Leyen felvázolta az Európai Unió terveit a védelmi termelés és a védelmi kiadások növelésére vonatkozóan, az európai és az ukrán katonai képességek megerősítése érdekében. Megerősítette az EU elkötelezettségét az „igazságos és tartós béke” mellett, majd megismételte, hogy minden békét célzó határozatnak tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét erős biztonsági garanciák szavatolása mellett.

Február 18-án éjjel egy orosz drón eltalált egy magas lakóépületet a Kirovohrad megyei Kropivnickij járásban, Dolynska városában – számol be az Ukrajinszka Pravda.

A támadás tüzet okozott, aminek következtében egy felnőtt és két gyermek is megsérült. 

Az OVA vezetője, Andrij Rajkovics Telegramon nyilatkozott:

Nehéz éjszaka volt Kirovohrad régióban. Egy ellenséges drón eltalált egy sokemeletes épületet Dolynskában. Három ember megsérült – egy anya és két gyermek. Azonnal orvosi segítséget nyújtottak nekik. Az idősebb lány nem igényelt kórházi kezelést.

Hozzátette, hogy 38 lakás lakóit kellett evakuálni az épületből. 

Több száz külföldi katona harcol Ukrajnában, és e „szerencsekatonák” között kolumbiaiak is vannak – számol be a The Wall Street Journal.

A cikk kiemeli Johnny Pinillát, aki tíz éven át harcolt a gerillák ellen hazája dzsungeleiben, de nemrég az ukrán fronton harcolt, és elmondása szerint azok „nyaralásnak” tűntek ahhoz képest, amit Ukrajnában látott.

Fogalmam sem volt, hogy túlélem vagy meghalok

– emlékszik vissza a 40 éves katona. 

A nehézségeket nemcsak az idegen nyelv, de az ábécé és a fagypont alatti hőmérséklet is nehezítette, amely éles ellentétben állt a férfi által ismert trópusi hőséggel. De elmondása szerint nem lát alternatívát a harcos életre,

Az Ukrajna által hangoztatott adatok szerint körülbelül 20 000 külföldi katona szállt be a soraiba – ezek között szerepel a Kaukázus, az indiai szubkontinens, Kelet-Ázsia és Dél-Amerika is. 

Az Ukrajnát védő katonák között vannak olyan argentinok, akik egykor Haitin szolgáltak, brazilok, akik kábítószer-kereskedők ellen harcoltak, algériaiak és kenyaiak, akik az al-Kaida ellen harcoltak Afrikában.

Johnny Pinilla korábban folyamatosan külföldön keresett munkát, s mikor meglátta, hogy az ukrán hadsereg havi 3300 dollárért toborzott tapasztalt katonákat a harctérre, szemben a kolumbiai tiszt 500 dolláros díjával – úgy döntött, elmegy. 

Bár ő Ukrajna oldalán harcolt, azt állítja, egy parancsnok egyszer azt mondta neki, hogy az Orosz Föderáció csapataiban is vannak más, Kolumbiából származó harcosok. 

Drónok támadták meg és üzemen kívül helyezték a Kaszpi-tengeri csővezeték-konzorcium olajszivattyú-állomását (OPS) – jelentette az RBC. 

A támadást hét drón hajtotta végre, amelyeket a robbanóanyagok mellett fémreszelékkel is megtöltöttek. Ott elmondták, hogy az állomás alkalmazottai között nem volt áldozat.

A CPC egy orosz, kazahsztáni és külföldi termelővállalatok részvételével működő nemzetközi olajszállító vállalat, amelyet a Kaszpi-tengeri fő olajvezeték megépítésére és üzemeltetésére hoztak létre, több mint 1,5 ezer kilométer hosszúságú.

Nyugat-Kazahsztán olajmezőit köti össze a novorosszijszki tengeri terminállal, és a kazah olajexport egyik kulcsfontosságú útvonala. A konzorciumot 1992-ben hozták létre, a vezeték építése pedig 2001-ben fejeződött be. A CPC évente mintegy 72,5 millió tonna olajat képes szállítani Kazahsztánból, és évente akár 83 millió tonna olajat Oroszországon keresztül.

A Kropotkinskaya NPS a Krasznodari körzetben található, Armavir város közelében. Ez a konzorcium legnagyobb oroszországi állomása, amely olajat szivattyúz a vezetéken, és nyersanyagot kap az orosz termelőktől. 

Krasznodar kormányzója, Veniamin Kondratyev arról számolt be, miszerint hatalmas dróntámadás érte a régiót, a Szeverszkij kerületben található Ilski falut. A törmelék 12 házat megrongált. A védelmi minisztérium szerint összesen 24 drónt lőttek le a régió felett. 

Azzal, hogy az Egyesült Államokban immár a Trump-kormányzat van hatalmon, van esély arra, hogy Moszkva Ukrajna elleni háborújának „forró szakasza” hamarosan véget érhet – jelentette ki Vaszilij Nebezsnya orosz ENSZ-képviselő február 17-én a Kreml-közeli Kommerszant című lapnak tett nyilatkozatában.

Nebezsnya azt állította, hogy a tűzszünet és harcok befagyasztása önmagában nem oldaná meg a konfliktust, és felvázolta Moszkva feltételeit a rendezéshez. A nagykövet megjegyzései az orosz és amerikai tisztviselők Szaúd-Arábiában folytatott megbeszéléseire utalnak, ahol várhatóan a felek a háború befejezéséről tárgyalnak. Nebezsnya szerint Ukrajnának „demilitarizált, semleges államnak” kellene lennie, amely kívül áll minden szövetségen, ezt az álláspontot Kijev elutasítja, és arra figyelmeztet, hogy biztonsági garanciák nélkül Oroszország újabb inváziót indíthat.

Nebezsnya azt is állította, hogy Ukrajna „visszavonhatatlanul elvesztette” a Krímet, valamint Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területeket. Ugyanezen a napon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elvetette, hogy területi engedményeket tegyen Ukrajnának.

Németország újabb katonai segélycsomagot küldött Ukrajnának, amely többek között önjáró tüzérségi rendszereket, légvédelmi rakétákat és többféle lőszert tartalmaz például Leopard 1 és Marder harckocsikhoz – írja az Unian. 

A lőszerek listáját a német kormány honlapján tették közzé.

Mint január végén írtuk, nemrég Svédország eddigi legnagyobb segélycsomagját nyújtotta Ukrajnának, és Finnország is bejelentette a 27. védelmi segélycsomag átutalását a háború sújtotta országnak. 

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) 23 orosz katonát ölt meg egy ipari épületben vívott harcokban az ellenséges vonalak mögött – hozta nyilvánosságra hétfőn az SZSZO sajtószolgálata az MTI beszámolója szerint. 

A helyszínt a műveleti erők nem fedték fel. Azt írták, hogy drónok fedezték fel az ellenséges alakulatot egy ipari vállalkozás egyik épületében. A különleges erők benyomultak az orosz megszállás alatti létesítménybe, likvidálták az ellenséges erőket, majd két nap múlva sikeresen kivonultak. 

Vaszilij Nebenzja, Oroszország jelenlegi állandó ENSZ-képviselője a szervezet Biztonsági Tanácsának ülésén kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij és társai nem játszhatnak semmilyen szerepet az „új Ukrajnában” – adta hírül a ria.ru orosz hírügynökség.

Az orosz diplomata szerint a konfliktus megoldásáról szóló megállapodások végrehajtását Ukrajna részéről már egy új kormánynak kell megvalósítani, amely „demokratikus választások eredményeként fog megalakulni”.

Véleménye szerint Zelenszkij a keleti béke megteremtésének ígéretével nyert választásokat, ennek ellenére felrúgta a minszki egyezményeket és konfliktusba rángatta országát. Az állandó ENSZ-képviselő úgy látja, az ukrán elnök elvesztette az emberek támogatását és 2024 májusában lejárt a mandátuma, de ennek ellenére nem tartottak új választást, mert „úgy fél a választásoktól mint a tűztől”.

Zelenszkijnek 2024. május 20-án járt volna le hivatalosan a megbízatása, de mivel a háborúban álló országban lehetetlen lenne választásokat tartani, főleg mivel annak nagyjából 20 százaléka orosz megszállás alatt áll, így a törvényhozás, az ukrán alkotmány értelmében ideiglenesen elhalasztotta.

A The Economist forrásai szerint az Egyesült Államok felvetette annak a lehetőségét, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás után nemcsak Európából, hanem többek között Kínából és Brazíliából is érkezzenek katonák Ukrajnába békefenntartóként.

A Meduza által szemlézett cikk emlékeztetett, hogy J. D. Vance amerikai alelnök azt mondta az európai vezetőknek, hogy egy kizárólag európai katonákból álló katonai kontingens nem lehet eléggé hatékony Oroszország elrettentésében.

A lap megjegyzi, hogy Moszkva ellenzi külföldi csapatok Ukrajnába telepítését, „ezért Donald Trumpnak meg kell győznie Vlagyimir Putyin orosz elnököt”.

Holnap Rijádban a külügyminiszter-kollégák vezetésével megkezdődnek az amerikai–orosz tárgyalások az ukrajnai békéről – írta hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

„Mi, békepárti magyarok, három éve erre vártunk!” – fogalmazott a miniszter.

„A háborúpárti európaiak sikítanak, hogy ők nem ülhetnek ott az asztalnál, de miért is ülnének ott” – mutatott rá bejegyzésében Szijjártó Péter, hozzátéve: a tárgyalások a békéről szólnak, ott háborúpártiaknak nem osztanak lapot.

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 3805 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 15 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.