Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Orbán Viktor: Semmilyen előfeltétele nem adott Ukrajna uniós tagságának, így az szóba sem jöhet
• Donald Trump szerint Ukrajna kezdte a háborút, és Zelenszkij a hibás, hogy az még mindig tart
• Emmanuel Macron: Franciaország nem fog katonákat küldeni Ukrajnába
• Figyelmeztet Moszkva, terrortámadásra készülhetnek Magyarországon az ukránok
• Vlagyimir Putyin ellen készült puccsra a volt orosz képviselő, lecsapott az FSZB

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Donald Trump amerikai elnök Kijev elleni támadása, amelyben ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé a háború kirobbantásáért, olyan „érthetetlen megjegyzések” sorába illeszkedik, amelyek kérdéseket vetnek fel az amerikai álláspont „koherenciájával” kapcsolatban ebben a konfliktusban – közölte Sophie Primas francia kormányszóvivő kijelentését az MTI.

A kormányülést követő sajtótájékoztatón a szóvivő elmondta: Emmanuel Macron államfő a miniszterek előtt szóba hozta „az Egyesült Államok álláspontját Trump elnök különböző és gyakran érthetetlen megjegyzései kapcsán”, amelyek „következetességét még keressük”.

A tegnapi nyilatkozatok is ide tartoznak […] Nem igazán értjük az amerikai logikát

– tette hozzá.

Donald Trump kedden bírálta Volodimir Zelenszkijt a háború kirobbantásáért, és azért, mert szerinte nagyon népszerűtlen Ukrajnában.

Emmanuel Macron francia elnök a hétfői, hét nagy európai ország, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek részvételével tartott találkozó után szerdára újabb találkozót szervez az ukrajnai helyzet megvitatására, mivel úgy véli, hogy „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent” az európai kontinensre, tekintettel „a különböző területeken folytatott tevékenységeire”. Példaként említette a francia elnök kedd este Oroszországnak „a lengyel határon tett lépéseit, a kibertámadásait valamennyi európai országban, az információk vagy a választási folyamatok manipulálását például Romániában, a nukleáris doktrínájával való egyértelmű fenyegetéseket”.

Párizs megítélése szerint Európának is be kell kapcsolódnia abba a folyamatba, amely amerikai kezdeményezésre indult.

Emmanuel Macron délután 4 órától „informális videokonferencia” keretében konzultált több országgal. A francia elnöki hivatalban személyesen jelen volt több európai ország, valamint Kanada kormányfője.

Annak ellenére, hogy a hétfői találkozó résztvevői között egyetértés volt az orosz fenyegetésről, az európai országok között vita van arról, hogyan érdemes rá reagálni.

„Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni a frontra” – mondta a francia elnök kedden, véget vetve a francia álláspont körüli vitáknak.

„Jelenleg senki sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Ez egyáltalán nem aktuális” – közölte szerdán Jean-Noël Barrot külügyminiszter az RTL kereskedelmi rádióban. De „ha vakok maradunk a fenyegetéssel szemben, akkor a frontvonal egyre közelebb kerül a határainkhoz, és előbb-utóbb a háború felé sodródunk” – tette hozzá.

A Szizranyi olajfinomító, amelyet a Rosneft orosz olajóriás üzemeltet, szerdán az elsődleges egységben (CDU–6) felfüggesztette az olajfeldolgozást. Erre a lépésre egy ukrán dróntámadás után keletkezett tűz miatt volt szükség – számolt be a Reuters.

A régió kormányzója azt nyilatkozta, hogy Ukrajna egyik napról a másikra támadta meg azt az üzemet, ahol a napi 150 ezer hordónyi kapacitású szizranyi finomító található. 

A tűz miatt átmenetileg felfüggesztették a finomítást a CDU–6-nál

– közölte a kormányzó. 

A szizranyi olajfinomítót 2024-ben több alkalommal is megtámadták Ukrajna drónjai, ami a feldolgozást is befolyásolta. 

Ukrajna külügyminisztere szerint senki sem kényszerítheti országát feladásra Donald Trump Ukrajnát és elnökét támadó kijelentései miatt – írja a Sky News.

Senki sem kényszerítheti Ukrajnát feladásra. Meg fogjuk védeni a létjogunkat

–  írta Andrij Szibiha az X-en közzétett bejegyzésében.

Donald Trumpot széles körben kritizálták Vlagyimir Putyinhoz való hozzáállása miatt – közölte a Sky News. Chuck Schumer, az Egyesült Államok szenátora is köztük van, akik megszólták a jelenlegi elnököt. Schumer undorítónak minősítette Trump kijelentését, amelyben Ukrajnát hibáztatják Oroszország inváziójáért.

Undorító látni, hogy egy amerikai elnök az egyik barátunk ellen fordul, és nyíltan egy olyan gengszter mellé áll, mint Vlagyimir Putyin

– nyilatkozta a Demokrata Párt tagja.

Donald Trump – elmondása szerint – szereti Ukrajnát, de Volodimir Zelenszkij szörnyű munkát végzett, és az országa darabokra tört. 

Donald Trump amerikai elnök orosz dezinformáció áldozatává vált – jelentette ki Volodimir Zelenszkij szerdán Kijevben, reagálva az Egyesült Államok vezetőjének arra a kijelentésére, amely szerint csupán négyszázalékos a támogatottsága az ukrán lakosság körében.

Az ukrán államfő megjegyezte, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint jelenleg 57 százalékos a bizalom iránta az ukránok körében.

Ha valaki le akar engem váltani, akkor ez most nem fog működni. Ami a négy százalékot illeti, láttuk ezt a dezinformációt, tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszországból származik, és erre bizonyítékaink is vannak

– mondta az elnök.

Volodimir Zelenszkij hozzátette, hogy az Egyesült Államok jelenlegi politikája segített kilépni Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háborúja miatt kialakult sokéves elszigeteltségéből.

Kedd éjszaka dróntámadás érte a csaknem egymillió lakosú Odessza városát, aminek következtében negyedmillió ember áram, fűtés és víz nélkül maradt. Az eset során négyen megsérültek, továbbá több szociális intézmény is megrongálódott – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A város egyik sűrűn lakott részét ért légicsapás során az épületek nagy részében megszűnt az áram-, víz- és hőellátás. Kórházak és szociális infrastrukturális létesítmények maradtak fűtés nélkül – jelentette Telegram-csatornáján Hennagyij Truhanov polgármester.

A városvezető közölte, hogy a károk felmérése érdekében, valamint a közművek helyreállítására operatív parancsnokságot állítottak fel. A polgármester szerint az orosz támadás következtében 14 iskola, 13 óvoda és egy több mint 500 házból álló lakónegyed maradt áram és távfűtés nélkül. A legfrissebb jelentések szerint egy gyermekklinika és egy óvoda súlyosan megrongálódott. A négy sérült közül az egyik kiskorú, őket kórházban ápolják.

Az ukrán légierő parancsnokságának közleménye szerint az orosz hadsereg összesen 167 drónt vetett be az éjszakai légicsapás során. A légvédelem ebből 106-ot lelőtt, emellett 56, úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról.

Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov interjút adott, melyben többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olyan kijelentésével kapcsolatban kérdezték, miszerint az orosz elnök, Vlagyimir Putyin taktikai atombombát vetne be Ukrajnában. A következő beszélgetés zaljott le köztük:

Zelenszkij elnök azt mondja, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket fog használni.

– mondta a riporter.

Zelenszkij sok mindent mond – attól függ, mit iszik vagy mit szív!

– válaszolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Dél-Koreai felajánlotta Ukrajnának, hogy befogadja azokat az észak-koreai hadifoglyokat, akik megadták magukat, és a kommunista diktatúra helyett kifejezetten kérik, hogy Dél-Koreába disszidálhassanak – számolt be róla a Bloomberg.

Az alkotmány szerint az észak-koreai katonák a mi állampolgáraink, és az állampolgárok szabad véleménynyilvánításának tiszteletben tartása összhangban van a nemzetközi joggal és szokásokkal

– szerepel a dél-koreai külügyminisztérium közleményében.

Azt is hozzátették, nem szabad ezeket az embereket olyan helyre visszaküldeni, ahol üldöztetésnek lehetnek kitéve.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy körülbelül 4000 észak-koreai katona vesztette életét vagy sebesült meg a Kurszk régióban. Korábbi becslések szerint a diktatúra nagyjából 12 000 katonát küldött az Ukrajna elleni háborúba.

A Kreml szerint nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök még ebben a hónapban találkozik, de valószínűbb, hogy erre később kerül sor.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sajtótájékoztatón szerdán arra a kérdésre, hogy még ebben a hónapban sor kerülhet-e Putyin és Trump találkozójára, az Interfax orosz hírügynökség tudósítása szerint azt mondta: „Ez lehetséges, de valószínűleg mégsem lesz.”

Azt mondta, hogy a rijádi tanácskozáson elsősorban az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatokra összpontosítottak, de „nagyon-nagyon fontos lépés” volt a harmadik évéhez közeledő ukrajnai háború rendezése felé.

De ez csak az első lépés… Természetesen lehetetlen mindent egy nap vagy egy hét alatt rendbe hozni. Hosszú út áll még előttünk

– tette hozzá.

Egy másik kérdésre kitérve Peszkov megemlítette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Egyesült Államokkal folytatott rijádi tárgyalásokat követően világosan megfogalmazta: Oroszország elutasítja nyugati fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén.

Peszkov szólt arról is, hogy az ukrajnai választások és a tűzszünet sorrendjéről nem lehet Moszkvában vagy Washingtonban dönteni. Mint elmondta, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok Rijádban eszmecserét folytatott erről a témáról.  A szóvivő továbbá „kacsának” minősített minden olyan jelentést, amely az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok „valamilyen” tervéről szól ebben a kérdésben. 

Beszélt arról is, hogy Kijevnek politikai akaratot kell mutatnia a rendezésre, de a kérdésben Volodimir Zelenszkij meglehetősen ellentmondásos kijelentéseket tesz. Peszkov szerint Moszkva és Washington politikai akaratot mutatott, most a kijevi rezsim politikai akaratának kellene megmutatkoznia.

A szlovák rendőrség február 18-án, kedden kiutasított egy 59 éves ukrán állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy részt vett egy államcsíny előkészítésében, írja a European Pravda.

Állítólag a szlovák bűnüldöző szervek illetékesei szerint a nyomozás alatt megállapították az ukrán állampolgár részvételét „szervezett bűnözői tevékenységben, valamint az ukrajnai szervezett bűnözéssel és annak különleges szolgálataival való kapcsolatát”.

Az illetőt két évre kitiltották Szlovákia és az összes uniós tagállam területéről. 

Bár a szlovák rendőrség nem pontosította, hogy kiről van szó, megjegyezték, hogy a kiutasítási eljárást korábban felfüggesztették, mert a férfi menedékjogot kért.

Ukrajna az éjszaka megtámadott egy olajfinomítót az oroszországi Szamarai terület Szizrany városában – közölte szerdán a régió kormányzója az MTI tájékoztatása szerint. 

„A katasztrófavédelmi szolgálatok dolgoznak a vállalat területén. Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok” – írta Vjacseszlav Fedoricsev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Azt nem részletezte, hogy a finomító megrongálódott-e.

A Baza és a Mash Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy a támadás következtében tűz keletkezett. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi rendszerek az éjszaka kilenc ukrán drónt semmisítettek meg – Brjanszk, Tatárföld és Tula régiók, valamint a Fekete-tenger felett.

Az elmúlt éjszaka a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök elfogtak és megsemmisítettek: három ukrán drónt a Brjanszki terület felett, egyet a Tatár Köztársaság területe felett és négyet a Fekete-tenger vizei felett. Továbbá egy drónt elektronikai eszközökkel eltérítettek céljától a Tulai terület felett – derült ki a közleményből.

Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója később arról számolt be, hogy a régióban a dróntámadásnak nem voltak áldozatai. „A műveleti és katasztrófavédelmi szolgálatok a helyszínen dolgoznak” – írta Telegram-csatornáján.

Már meghaladta a tízezret a „Reserve+” mobilalkalmazásban a 18–24 éves önkéntesek számára ajánlott katonai szolgálatra vonatkozó éves „motivációs szerződés” iránti kérelmek száma – írja a Kárpáti Igaz Szó Dmitro Lazutkinra, az ukrán védelmi minisztérium szóvivőjére hivatkozva.

Mint közölték, nem csak az alkalmazáson keresztül jelentkezhetnek a 18–24 éves fiatalok ilyen szerződés aláírására. Ukrajnában február 11-én indult egy új „Szerződés 18–24” program a hadseregbe szolgálatra jelentkező 18–24 éves állampolgárok számára. A hadseregbe való belépés esetén az ilyen önkéntesek jelentős kifizetéseket és szociális garanciákat kapnak: 1 millió hrivnyát (több mint 9 millió forint) fizetnek majd a szerződés aláírása után: 200 ezret egyszerre, a fennmaradó összeget pedig a szolgálat alatt. A havi juttatás elérheti a 120 ezer hrivnyát (több mint egymillió forint).

Ezenkívül a program keretében a fiataloknak számos juttatást ígérnek: „nulla” jelzáloghitelt, közpénzekből történő oktatást, ingyenes orvosi ellátást, azon belül fogpótlást, lakásbérlési díj kompenzálását a szolgálati időre, az egység és a szakterület megválasztásának lehetőségét, egy év szolgálat után külföldre utazási jogot. Azt is megjegyzik, hogy a szerződés teljesítése után a katonák 12 hónapra mentesülnek a mozgósítás alól.

Tűzszünet kihirdetése vagy békekötés esetén megszűnik az ukrán menekültek ideiglenes védettségi státusa Csehországban; a menekülteknek ezt követően tartózkodási engedélyt kellene kérniük ugyanúgy, mint az országba érkezett többi külföldi állampolgárnak – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter a Novinky.cz hírportálnak adott interjújában, írja az MTI.

Bárhogy is végződik a háború, azt követően már senki sem kapna ideiglenes védettségi státust. A családegyesítési eseteket is az érvényes cseh jog alapján kellene elbírálni

– mondta a miniszter a hírportálnak.

„Az ideiglenes védettséggel rendelkező ukránok ezen státusa a tűzszünet vagy a béke kihirdetésének másnapján megszűnne. Egy bizonyos ideig politikai menekültként maradhatnának az országban, és lehetőségük lenne ideiglenes tartózkodási engedélyt kérniük. Ha az Oroszország által megszállt területekről jönnének, akkor politikai menedéket is kérhetnének” – fejtette ki Vít Rakusan.

Az ukrán menekültek ideiglenes védettségi státusa március végéig van érvényben Csehországban. Az Európai Unió tagállamai tavaly abban egyeztek meg, hogy egy évvel meghosszabbítják ezt a védelmet. Ez a státus biztosítja az orosz agresszió elől elmenekült ukrán állampolgároknak a cseh egészségügyi rendszerhez, szociális ellátáshoz és a munkapiachoz való szabad hozzáférést.

Február közepén Csehországban a hivatalos kimutatás szerint 396 700 ukrán állampolgár rendelkezett ideiglenes védettségi státussal. Az ukránok között 96 700 gyermek és 17 600 hatvanöt éven felüli idős ember volt. Gazdaságilag aktív korban 171 000 nő és 111 400 férfi volt. Közülük a hivatalos nyilvántartás szerint mintegy 140 ezernek volt munkája, állása.

Orosz katonák elfoglaltak egy pincét Kurszk határterületén, ahol állításuk szerint az ukránok civileket tartottak fogva, akiket gránátokkal fenyegettek és gúnyolódtak rajtuk – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A portál információja szerint ezt egy Gera hívójelű hírszerző tiszt jelentette. Az orosz katona elmondása alapján a kurszki civileket az ukránok erőszakkal tartották fogva, és élő pajzsként használták őket.

Ebben a pincében, amikor elfoglaltuk, ott voltak a rádióik, telefonjaik, személyes tárgyaik. Itt állomásozott a tüzérség, volt itt egy aknavető. Az ukránok terrorizálták a civileket, gránátokkal ijesztgették, hogy megölik őket. A civilek főztek nekik ételt. A megrémült civilek többsége ugyanezt tette volna, behódoltak volna. Az ukránok megpróbálták pajzsként használni őket. Mi azért nem tudtunk azonnal bemenni és visszafoglalni ezt a falut, mert az Ukrán Fegyveres Erők emberei ezekkel a civilekkel fedezték magukat, mi pedig féltünk, hogy bajuk esik, a helyzetnek megfelelően cselekedtünk

– mondta a tiszt. 

Az elmúlt 25 évben Oroszország 22 ország adósságát strukturálta át mintegy 30 milliárd dollár (11 ezer milliárd forint) értékben – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter egy, a feltörekvő országok számára rendezett konferencián Szaúd-Arábiában az MTI tájékoztatása szerint. 

Nagy tapasztalatunk van az átstrukturálás terén. Fórumainkon gyakran beszélünk az adósságkönnyítési támogatás szükségességéről. Egyébként támogatjuk azokat az általános elveket, amelyeket Szaúd-Arábia 2020-as elnöksége keretében dolgoztak ki (a G20-ban), teljes mértékben elfogadjuk őket. Oroszország mindig is részese volt ennek a folyamatnak, és az elmúlt 25 évben 22 ország kötelezettségeit strukturáltuk át közel 30 milliárd dollár értékben

– mondta a tárcavezető.

A Világbank szerint Oroszország 2019-ben a fejlődő országok ötödik legnagyobb szuverén hitelezője lett. Akkor mintegy 30 állam tartozott neki, a kötelezettségeik mintegy 22,9 milliárd dollárt tettek ki. A legnagyobb adóssága akkor Oroszországgal szemben Belarusznak (8,1 milliárd dollár) volt, Bangladesnek, Venezuelának, Indiának, Vietnámnak és Jemennek pedig egyenként több mint egymilliárd dolláros tartozása állt fenn.

2024 elején a külföldi országok összes adóssága Oroszországgal szemben már 28,86 milliárd dollárt tett ki. A legnagyobb hitelfelvevő változatlanul Belarusz (8,24 milliárd dollár); de nagyobb tartozása van Bangladesnek (5,86 milliárd dollár), Indiának (3,75 milliárd dollár), Egyiptomnak (1,82 milliárd dollár), Vietnámnak (1,39 milliárd dollár), Afganisztánnak (1,2 milliárd dollár), Jemennek (1,18 milliárd dollár) és Szerbiának (0,92 milliárd dollár) is.

Magyarország területére 2025. február 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 3742 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 10 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Ukrajna az eVidnovlennia program keretében 18 milliárd hrivnya (körülbelül 165 milliárd forint) kártérítést ajánlott fel az ukránoknak a megrongálódott és megsemmisült lakásokra, így 90 ezer családnak tették lehetővé, hogy helyreállítsák vagy új lakást vásároljanak – olvasható a Pravda honlapján.

A program egy ukrán kormányzati kezdeményezés, amely a lakások helyreállítására vagy új lakások megvételére jött létre.

Ukrajna külön kárpótlási programot indított az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára, amelyre a kormány 15 milliárd hrivnyát különített el. Ez 10 ezer családnak biztosít majd forrásokat ingatlanvásárlásra.

A múlt héten Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériuma megkapta az első összeget a belső menekültek számára kialakított lakhatási igazolások finanszírozására. A program első hetében már 50 család használta fel a tanúsítványokat új otthonok vásárlására.

Ukrajna szeretné, ha lehetősége nyílna arra, hogy diplomáciai úton visszakapja az Oroszország által ideiglenesen megszállt területeit, mert ezáltal megőrizhető a legértékesebb dolog: az emberi élet – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrinform állami hírügynökség jelentése szerint kedden Ankarában.

Az államfő – ukrán és krími tatár közösségekkel folytatott megbeszélésén – hangsúlyozta egyúttal, hogy a diplomáciai út nem jár érdekek feladásával vagy az állam szuverenitásának megsértésével.

Elnökként az alkotmány őre vagyok. Az Oroszország által ideiglenesen megszállt területek egyikét sem ismerhetjük el orosznak. Ezek ukrán területek maradnak, és erről nem lehet semmiféle kompromisszum. Nagyon szeretném, ha lehetőségünk lenne diplomáciai úton visszaszerezni a területeket, mert tényleg nem akarjuk elveszíteni az embereinket, hiszen ők jelentik Ukrajna legnagyobb értékét

– fejtette ki Volodimir Zelenszkij, aki szerint a háború befejezésében érdekelt minden félnek, a közvetítőknek és Oroszországnak is meg kell értenie: „amikor Ukrajna diplomáciáról beszél, akkor az igazságszolgáltatás vérontás nélküli módját érti alatta”.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát, és az ukránoknak nem volt más választásuk, mint fegyvert ragadni és megvédeni a földjüket.

Akkor ott nem volt diplomácia. Az ukránok fegyvert fogtak, és a világ egyetlen országának segítsége nélkül láttak hozzá az államuk megvédéséhez. Ukrajnának abban a pillanatban senki sem segített. Azután, amikor mindenki látta, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem tudja elfoglalni államunkat, hogy népünk, hadseregünk nem megy sehova, és Ukrajna elnöke sem menekül el az országból, akkor mindenki ráébredt, hogy segítenie kell Ukrajnán. Csakis ezután kezdődött a segítségnyújtás, különböző összegekben, különböző országokból

– mutatott rá Zelenszkij.