Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja az ukrajnai tűzszünet ötletét, de továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogyan működne ez. Erről a Teraz számolt be az AFP jelentése alapján.
Putyin támogatja, hogy tűzszünetre van szükség, de előtte még számos kérdésre választ kell adni. Ezek a kérdések a levegőben lógnak, eddig senki sem adott rájuk választ
– mondta Peszkov, és az előrelépés elmaradásáért „a kijevi rezsim ellenőrizhetetlenségét” okolta. A Kreml szerint Kijev képtelen kontrollálni számos „szélsőséges és nacionalista erőt”.
A Reuters azt közölte, az orosz elnök szerint bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell azzal, amit Moszkva a konfliktus kiváltó okainak tekint: lényegében egy háborút Oroszország és a Nyugat között Ukrajna jövőjéért és a NATO posztszovjet terjeszkedéséért Oroszország határai felé. Putyin szerint a tűzszünetnek biztosítania kell, hogy Ukrajna ne használja fel azt átcsoportosításra, és tisztázni kell a tűzszünet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irreálisnak tartja Putyin tűzszüneti követelését, és azt mondja, hogy a Kreml vezetője folytatni akarja a háborút – írja a Reuters.
Trump eközben elégedetlenségének adott hangot a béketárgyalások kapcsán. Márciusban azt mondta, hogy „nagyon dühös és feldúlt” az orosz elnök Ukrajna vezetését megkérdőjelező álláspontja miatt. Az amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok tárgyal Oroszországgal, és szavai szerint nem tetszik neki a bombázások folytatása.
Putyin múlt hónapban elutasította az ukrajnai feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amelyet Zelenszkij támogatott. Az Egyesült Államok azonban ezt követően külön megállapodást kötött Ukrajnával és Oroszországgal, amelyben a két ország beleegyezett, hogy felfüggesztik egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadásaikat. Moszkva és Kijev azonban azzal vádolja egymást, hogy továbbra is támadják az energetikai létesítményeket.
Oroszország ugyanakkor azt mondja, hogy egy újabb tűzszünet a fekete-tengeri térségben csak akkor lép életbe, ha a Nyugat feloldja a mezőgazdasági exportjára vonatkozó szankciók egy részét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Trump „nem fog a végtelen tárgyalások csapdájába esni” Oroszországgal annak ukrajnai inváziója miatt.
Hamarosan, heteken belül megtudjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét vagy sem
– mondta az amerikai diplomácia vezetője.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Norvégia 454 millió dollárt különít el Ukrajna számára tüzérségi lőszerek vásárlására – írja a The Kyiv Independent.
2024-ben a cseh kezdeményezés 1,5 millió lőszert szállított Kijevnek, köztük 500 ezer nagy kaliberű, 155 milliméteres és 152 milliméteres lövedéket. A kezdeményezés biztosította a havi finanszírozást 2025 szeptemberéig. Majd a norvég kormány is csatlakozott, az ország miniszterelnöke, Jonas Gahr Store azt mondta:
Most megerősítjük együttműködésünket az EU-val, azzal, hogy Ukrajnának többek között több tüzérségi lőszert biztosítsunk.
Hozzátette, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia Ukrajna „támogatásáért a szabadságharcban”. A nemrég meghozott döntés értelmében Norvégia 2025-ben 7,8 milliárd dollárra növeli az Ukrajnának nyújtott támogatást. A kiadvány hangsúlyozza, hogy „Oslo Ukrajna egyik legelkötelezettebb európai támogatója, amely katonai segélyt, humanitárius segítséget és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának”.
Ukrajna gyorsított európai uniós felvételénél Brüsszel meg akarja kerülni az eddig alkalmazott gyakorlatot – mondta hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Dunakeszin. A tárcavezető a Fidesz országjárásának állomásán arról beszélt, hogy az Európai Unió eddig tiszteletben tartott olyan szabályokat, amelyek szerint a tagjelöltnek teljesítenie kell a csatlakozás feltételeit, és minden tagállam hozzájárulását meg kell szereznie.
Ukrajna csatlakozása minden más uniós csatlakozásnál lényegesen közvetlenebb és nagyobb jelentőséggel bírna Magyarország esetében, ezért úgy gondoljuk, hogy fontos megkérdezni a választópolgárok véleményét
– mondta Gulyás Gergely, aki kijelentette, hogy az igazán nagy probléma Ukrajna felvételével kapcsolatban, hogy alapvetően átalakítaná az EU működését.
A kohéziós támogatások megszűnnének, a munkaerő vándorlása a többszörösére nőne, és mindazok a juttatások, amelyeket ma földalapú támogatásként a magyar vidék is megkap, megszűnnének vagy jelentős mértékben csökkennének – sorolta a miniszter, szavai szerint a kormány úgy gondolja, hogy egy ilyen európai döntést mind a 27 európai uniós tagállamban demokratikus vitának kell megelőznie, és lehet, hogy erre nem adnak lehetőséget minden országban úgy, mint ahogy Magyarországon.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője és így az országjárás dunakeszi állomásának házigazdája volt, azt mondta, hogy
az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már úgy nyilatkozik, mintha szinte tagjává vált volna az Európai Uniónak Ukrajna, és úgy beszél róla, mintha ez természetes dolog lenne.
A miniszter feltette a kérdést, fel lehet-e venni egy országot az Európai Unióba úgy, hogy egyrészt háborúban áll, másrészt pedig az európai embereket erről a kérdésről nem kérdezték meg. Hozzátette, ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy véleménynyilvánító szavazást indít arról, akarják-e a magyar emberek, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon.
Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztettek a 2025 őszén esedékes „Nyugat–2025” elnevezésű közös hadgyakorlatról – közölte a BelTA hírügynökség.
A jelentés szerint a felek röviden érintették a különleges katonai művelet övezetében kialakult helyzetet is.
Viktor Hrenyin, Belarusz védelmi minisztere korábban kijelentette, hogy a szeptemberre tervezett „Nyugat–2025” hadgyakorlat bizonyítani fogja, országaik senkit sem fenyegetnek, és készek megvédeni magukat. Elmondása szerint a gyakorlatok célja a katonák felkészültségi szintjének, valamint a belarusz és orosz fegyveres erők közötti együttműködés javítása. A védelmi miniszter hozzátette, hogy a hadgyakorlat koncepciójának kidolgozása még folyamatban van.
Jegor Firszov a 109-es dandár parancsnoka egy rádióinterjúban elmondta, hogy a front korántsem „fagyott be”, sőt folyamatos harcok dúlnak, és sok a területvesztés mindkét oldalon – írja az Unian.
Szerinte mindez elég disszonáns azzal, amit a világsajtó közöl a béketárgyalásokról és a közelgő tűzszünetről, az esetleges békéről. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a fronton sokkal súlyosabb, mint például fél évvel ezelőtt.
Amit mi látunk, az azt sugallja, hogy nem lesz béke. Az oroszok emelik a tétet, trükköznek a tárgyalásokon, miközben ágyútöltelékeket keresnek, akiket bedobhatnak Donyeck felé
– mondta Jegor Firszov.
2025 márciusa volt a legrosszabb hónap Ukrajna számára az egész háború alatt, ha az orosz és az ukrán katonai felszerelések veszteségének arányát nézzük. Erre a következtetésre jutott Dmitrij Alperovics amerikai elemző és katonai megfigyelő – írja az Unian.
Az elemző megjegyezte, hogy az arány valamivel jobb, ha csak a nehézfegyvereket vesszük figyelembe, ám még ebben az esetben is Ukrajna számára a március a komplett háború második legrosszabb hónapja.
Az Ukrajna számára kedvezőtlen veszteségarányt Alperovics azzal magyarázza, hogy az orosz hadsereg rohamműveletei során egyre inkább átáll a polgári eszközök, például motorok használatára.
Ukrajna kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, miután a múlt héten húsz ember halt meg egy orosz ballisztikus támadásban Krivij Rihben – közölte hétfőn Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en. Hozzátette, hogy az EBESZ Állandó Tanácsának rendkívüli ülését is kezdeményezték, „hogy az orosz bűnökre felhívják a figyelmet”.
Mindkét ülést holnap hívják össze, és segítik a béketörekvések és az elszámoltatás előmozdítását
– fogalmazott Ukrajna külügyminisztere, hangsúlyozva, hogy Ukrajna határozott elítélést és határozott fellépést követel a nemzetközi közösségtől.
„Oroszországnak be kell szüntetnie az ukrán gyerekek és civilek elleni terrort, válaszolnia kell az Egyesült Államok teljes tűzszüneti javaslatára, amelyet Ukrajna elfogadott, és véget kell vetnie a háborúnak” – szögezte le a tárcavezető.
Ukrajna kénytelen továbbra is a Starlink műholdas hálózattól függni, mivel az mind a fronton, mind a polgári intézményekben biztosítja a kommunikációt – írja a Politico. Beszámolójában kiemeli, hogy jelenleg nincs olyan alternatíva, amely fel tudná venni a versenyt a Starlink képességeivel és hatékonyságával.
Elon Musk SpaceX által indított Starlink műholdas internetrendszere létfontosságúvá vált a kórházak, a katonai egységek és a kormányzati kommunikáció szempontjából. Ez a fajta függőség azonban kiszolgáltatottá tette Kijevet, maga Elon Musk így fogalmazta ezt meg márciusban: „az egész frontvonal elesik, ha kikapcsolom a Starlinket”.
Az európai tisztviselőket egyre inkább aggasztja ez a függőség, így alternatívák után kutatnak. Egy francia–brit műhold-üzemeltető cég, az Eutelsat tartalékként kínálja magát, annak ellenére, hogy nem tudja teljes mértékben helyettesíteni a Starlinket. Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója nyilatkozott a lapnak, és elmondta, hogy „a Starlinkkel való együttműködés olyan függőség, amelyről a Fehér Házban vagy Mar-a-Lagóban lehet dönteni”. Azonban hozzátette, ha nekik kellene biztosítani Ukrajna és polgárai számára a teljes kommunikációs csatlakozást, egyszerűen nem tudnának megbirkózni vele.
Ukrajnába eddig több mint 42 000 Starlink-terminált telepítettek, ezeket pedig több mint 7000, alacsony Föld körüli pályán keringő műhold lát el. Ezek gyors és stabil kommunikációt biztosítanak alacsony késleltetéssel – ami különösen fontos az olyan műveletekhez, mint a drónok irányítása. Ehhez képest az Eutelsat csak mintegy 600 műholddal rendelkezik, termináljai pedig kevésbé mobilak és kevésbé hatékonyak.
A béketárgyalások egyik legfontosabb akadálya a zaporizzsjai atomerőmű kérdése lehet majd – írja az Unian hírügynökség. Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy a létesítmény orosz kézben maradjon, az Orosz Föderáció ezzel szemben máris jogos zsákmánynak nyilvánította az elfoglalt erőművet.
A lap felhívja a figyelmet, hogy a létesítmény Ukrajna energetikai és ezáltal gazdasági függetlenségének egyik szimbóluma volt: a teljes ukrán villamos energia húsz százalékát termelte, ami nem csupán a saját szükségletek kielégítését, hanem az Európába irányuló exportot is lefedte.
Az ukrán korrupcióellenes bíróság helyt adott az igazságügyi minisztérium által benyújtott keresetnek, amely a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Oleg Deripaszka tulajdonában lévő termékek és nyersanyagok államosítására irányult – közölte hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálat.
Több mint 550 ezer tonna bauxitról és timföldről van szó, amit Ukrajnában termeltek ki, még a háború kezdete előtt. Ezeket azóta a Mikolajivi Alumíniumgyár raktáraiban tárolják, ami korábban orosz tulajdonban volt. Az államosított eszközök összértéke meghaladja a 2 milliárd hrivnyát (18,2 milliárd forint). Ezeket a termékeket az oligarcha oroszországi gyáraiban alumínium olvasztására használták, amiből aztán ballisztikus rakéták, harci drónok és radarrendszerek alkatrészei készülnek
– áll a közleményben.
A biztonsági szolgálat megjegyezte, hogy Deripaszka Putyin belső körének tagja, és az Ukrajna elleni orosz háború egyik fő támogatója – írja az Interfax.
Az Európai Unió elutasította Litvánia és Észtország közös „drónfalprojektjének” finanszírozását, amit a balti államok Oroszországgal szembeni védelmére terveztek – jelentette az LRT hírportál a litván belügyminisztériumra hivatkozva.
Észtország és Litvánia határőrszolgálatai közös pályázatot nyújtottak be uniós finanszírozásra, hogy létrehozzák az úgynevezett drónfalat a határ mentén, azonban a projekt nem kapott támogatást. Észtország volt a fő pályázó, Litvánia pedig partnerként vett részt
– közölte a minisztérium.
Brüsszel már március elején elutasította az országok kérelmét. A projekt teljes költségét 12 millió euróra becsülték. Az országok egyelőre saját forrásból finanszírozzák a projektet, és más pénzügyi forrásokat keresnek.
A katonai szakértők szerint a „drónfal” drónok alkalmazását irányozza elő a határ megfigyelésére, valamint drónelhárító rendszerek telepítését.
Tavaly májusban Agné Bilotaité, Litvánia akkori belügyminisztere bejelentette, hogy a régió országai megállapodtak az úgynevezett drónfal kifejlesztéséről. Akkor nem közölte, mikor valósulhat meg a projekt. Kezdetben azt tervezték, hogy minden országban kiválasztanak néhány határszakaszt a projekt kísérleti elindításához.
A gázai harcok leállításáról és az övezet újjáépítéséről, valamint az ukrajnai háború lezárását célzó tervekről is szó esett hétfőn Kairóban Emmanuel Macron francia államfő és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök egyeztetésén – írja az MTI.
Szíszivel közös sajtótájékoztatóján a francia államfő elmondta: Párizs elkötelezett Egyiptom stabilitása mellett „az egyre inkább bizonytalanabbá váló körülmények között is”, kiemelve: támogatja az Egyiptom és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti megbeszéléseket.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban „színleléssel és időhúzással” vádolta az orosz felet, és felszólította Moszkvát, fogadja el a Donald Trump amerikai elnök által javasolt feltétel nélküli fegyvernyugvást.
Csaknem egy hónapja annak, hogy Oroszország nem pusztán elutasítja ezt, ám fokozta is a civilek elleni támadásait, amelyek alig néhány napja is tragikus veszteséget okoztak Ukrajnában
– jelentette ki.
Mint mondta, Párizs támogatja a háború végét célzó javaslatokat – amilyen Trumpé is – és szilárd, tartós békére törekszik, „ami garantálja Ukrajna és minden európai biztonságát”. Emmanuel Macron „nagyon szilárdnak” nevezte Kairónak az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját, kiemelve, hogy Párizs és Kairó „nem alkalmaz kettős mércét Ukrajna és Gáza tekintetében”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja az ukrajnai tűzszünet ötletét, de továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogyan működne ez. Erről a Teraz számolt be az AFP jelentése alapján.
Putyin támogatja, hogy tűzszünetre van szükség, de előtte még számos kérdésre választ kell adni. Ezek a kérdések a levegőben lógnak, eddig senki sem adott rájuk választ
– mondta Peszkov, és az előrelépés elmaradásáért „a kijevi rezsim ellenőrizhetetlenségét” okolta. A Kreml szerint Kijev képtelen kontrollálni számos „szélsőséges és nacionalista erőt”.
A Reuters azt közölte, az orosz elnök szerint bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell azzal, amit Moszkva a konfliktus kiváltó okainak tekint: lényegében egy háborút Oroszország és a Nyugat között Ukrajna jövőjéért és a NATO posztszovjet terjeszkedéséért Oroszország határai felé. Putyin szerint a tűzszünetnek biztosítania kell, hogy Ukrajna ne használja fel azt átcsoportosításra, és tisztázni kell a tűzszünet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irreálisnak tartja Putyin tűzszüneti követelését, és azt mondja, hogy a Kreml vezetője folytatni akarja a háborút – írja a Reuters.
Trump eközben elégedetlenségének adott hangot a béketárgyalások kapcsán. Márciusban azt mondta, hogy „nagyon dühös és feldúlt” az orosz elnök Ukrajna vezetését megkérdőjelező álláspontja miatt. Az amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok tárgyal Oroszországgal, és szavai szerint nem tetszik neki a bombázások folytatása.
Putyin múlt hónapban elutasította az ukrajnai feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amelyet Zelenszkij támogatott. Az Egyesült Államok azonban ezt követően külön megállapodást kötött Ukrajnával és Oroszországgal, amelyben a két ország beleegyezett, hogy felfüggesztik egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadásaikat. Moszkva és Kijev azonban azzal vádolja egymást, hogy továbbra is támadják az energetikai létesítményeket.
Oroszország ugyanakkor azt mondja, hogy egy újabb tűzszünet a fekete-tengeri térségben csak akkor lép életbe, ha a Nyugat feloldja a mezőgazdasági exportjára vonatkozó szankciók egy részét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Trump „nem fog a végtelen tárgyalások csapdájába esni” Oroszországgal annak ukrajnai inváziója miatt.
Hamarosan, heteken belül megtudjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét vagy sem
– mondta az amerikai diplomácia vezetője.
Az orosz hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre Herszon városa ellen, amiben egy 31 éves édesanya és kétéves kisfia is megsérült – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A becsapódások következtében mind a ketten a romok alá szorultak. Az anyuka – aki 6 hónapos várandós – a saját testével védte kisfiát, akinek zúzódásos és a robbanás okozta sérülései vannak. A nő a robbanás következtében több helyen, így a fején is megsérült.
Olekszandr Prokudin, Herszon megye kormányzója elmondta, hogy a két érintettet a romok alóli kimentés után kórházba vitték, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár szerint az orosz és a belarusz sportolók a 2028-as Los Angeles-i olimpián már részt vehetnek, azután, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése Kirsty Coventryt választotta a szervezet következő elnökének – írta az MTI.
Az államtitkár a Nemzeti Sportrádió hétfői műsorában arról beszélt, hogy a 41 éves zimbabwei sportvezető NOB-elnökké választása nem meglepetés, mert a négy legesélyesebbnek tartott jelölt közé tartozott. Coventry személye ugyanakkor több szempontból újdonság a NOB történetében, mert a legfiatalabb, az első afrikai, és egyben az első női elnöke lesz a szervezetnek.
Nagyon rossz szankció ugyanis, hogy a sportolókat büntetjük. Egyrészt Magyarország egyszer már kárvallottja volt egy olyan olimpiának, ahonnan el voltak tiltva bizonyos régiók sportolói, másrészt kifejezetten nem látjuk etikusnak és a sport szellemiségével összhangba hozhatónak, ha olyan embereket, akiknek az egész életük a nagy nemzetközi sportversenyekre való felkészüléssel telt, tőlük teljesen független körülmények miatt azzal büntetnek, hogy nem mérettethetnek meg
– fogalmazott Schmidt Ádám arra reagálva, hogy Coventry azt nyilatkozta, engedné a háborús konfliktusban álló országok sportolóit versenyezni. Elmondta, Magyarország is ellenzi az orosz és a belarusz sportolók eltiltását, ez ügyben álláspontjuk 2022 márciusa óta változatlan. Hozzátette, szerinte
2028-ban Los Angelesben, az olimpián már ott lesznek az orosz és a belarusz sportolók is.
Az államtitkár elmondta, minden hazai rendezésű nemzetközi sporteseményen, amelyen erre lehetőségük volt, engedték őket indulni. Schmidt Ádám úgy véli, ebben a kérdésben a nemzetközi sportági szakszövetségek illetékesek dönteni, de a NOB ezek felett áll, ezért is jó üzenet, ha ezt az eltiltásellenes „testtartást” veszi fel a szervezet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Oroszország meg akarja őrizni azt a képességét, hogy a Fekete-tenger felől csapást mérjen Ukrajnára, és elvárja, hogy az Egyesült Államok reagáljon arra, hogy az orosz fél nem hajlandó feltétel nélküli tűzszünetbe belemenni – számolt be az Interfax.
A mai orosz csapás a Fekete-tengerről indított rakétákat jelentett. A partnerek tudják, hogy mely hajók voltak azok, és a tenger melyik részéről történt ez a kilövés. Ez az egyik oka annak, hogy Oroszország miért torzítja a diplomáciát, miért nem egyezik bele a feltétel nélküli tűzszünetbe – meg akarják őrizni azt a képességüket, hogy a tengerről csapást mérjenek városainkra, kikötőinkre
– mondta Zelenszkij egy vasárnapi videóbeszéd során.
Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin „nem akarja befejezni a háborút – keresi a módját, hogy meghagyja magának a lehetőséget arra, hogy bármikor még nagyobb erővel háborút kezdjen”.
„Ezért van továbbra is szükség az Oroszországra gyakorolt nyomás minden formájára: védelmi képességeink megerősítésére, a szankciók fenntartására, és olyan diplomáciára, olyan beszélgetésre Moszkvával, amely nem hagy nekik lehetőséget a gyilkolásra. Ha tűzszünet van, akkor az feltétel nélküli és olyan, amely teljesen megakadályozza az életek elpusztítását. Ukrajna beleegyezett Amerika javaslatába, a teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe. Putyin elutasítja. Várjuk az Egyesült Államok reakcióját – egyelőre nincs –, várjuk mindenkinek a reakcióját Európában, mindenkinek a világon, aki békét akar” – mondta Zelenszkij.
Ahogy beszámoltunk, április 6-án éjjel az ukrán védők 13 rakétát és 40 Sahíd támadó drónt, valamint az orosz megszállók által indított más típusú drónokat lőttek le. A megszállók összesen 23 rakétát és 109 Sahíd támadó drónt indítottak. Kijev városa, Kijev, Szumi, Harkiv, Hmelnyickij, Cserkaszi és Mikolajiv régiók voltak érintettek az ellenséges támadásban. Kijev városában egy ember meghalt, három pedig megsebesült.
Csaknem 4,3 millió, az Európai Unióban élő ukrán menekült jogi státusza kerülhet veszélybe, mivel nincs egyértelmű terv arra, mi történik velük egy esetleges orosz–ukrán tűzszünet után – írja az Euroactiv.
Az Ideiglenes Védelmi Irányelvet (TPD), amely 2022 óta biztosítja jogaikat, 2026 márciusáig hosszabbították meg. Azonban a tűzszüneti tárgyalások árnyékában egyre kevesebb menekült tervezi a hazatérést: arányuk 77 százalékról 65 százalékra csökkent, míg a visszatérés reményét elvesztők száma több mint kétszeresére nőtt.
Egyes országok saját megoldásokat dolgoznak ki: Lengyelország hároméves tartózkodási engedélyt, Csehország ötéves speciális státuszt készül bevezetni, de Prága már jelezte, hogy „a háború végével” nem ad ki új védelmi igazolványokat.
Az Európai Unió Tanácsa júniusban tárgyalja a kérdést, azonban a gyakran migrációs vitákban elakadó közösségben nehéz lesz egységes álláspontot kialakítani.
Krivij Rih városát súlyos csapás érte múlt pénteken, amikor egy orosz rakétatámadás 20 ember életét oltotta ki, köztük kilenc gyermekét – jelentette be Olekszandr Vilkul, a város védelmi tanácsának vezetője.
A péntek esti orosz rakétacsapást ballisztikus fegyverrel hajtották végre. A kazettás lőszerrel felszerelt rakéta lakónegyedet talált el, egy játszótér közelében. A támadás jelentős pusztítást okozott lakóházakban, iskolákban és járművekben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elítélte a támadást, és hangsúlyozta, hogy „fokozni kell a nemzetközi nyomást az agresszor országra”.
A tragédia miatt egész Ukrajnában gyásznapot hirdettek, félárbócra eresztették a zászlókat, és egyperces néma csenddel emlékeztek az áldozatokra. Miközben a város továbbra is a támadás okozta károk helyreállításán dolgozik, az orvosok, a közművek dolgozói és a mentők a frontvonalon maradnak – hangsúlyozta Olekszandr Vilkul, aki drámai szavakkal fordult a világhoz:
Amikor az orosz megszálló megöl egy gyermeket Krivij Rihben, a ti gyermeketeket is megöli. Amikor lerombolja otthonunkat, ne feledjétek, a tiétek következik
– írta.
A védelmi tanács vezetője hangsúlyozta, hogy minden egyes áldozat igazságot érdemel, és ez kell legyen a hajtóerő „az agresszorral szembeni küzdelemben”. Az orosz rakétatámadás áldozatainak névsora:
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) és a brit védelmi minisztérium szerint az orosz offenzíva üteme Ukrajnában folyamatosan csökken – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az intézet geolokalizált videók és a műholdas adatok elemzése alapján úgy számol, hogy az oroszok 2024
A portál megjegyzi, hogy hasonló adatokat közölt a brit védelmi minisztérium is. A tárca jelentése szerint Moszkva erői
Hozzáteszik, hogy a brit védelmi minisztérium valószínűleg más módszertan vagy forrás alapján dolgozik, de jelentésük összhangban van az intézet adataival. Az ISW szerint az elmúlt hetekben az ukrán erők helyi ellentámadásokat hajtottak végre Pokrovszk és Toreck irányába, visszaszerezve több elvesztett pozíciót ezeken a területeken, valamint elősegítve az orosz előrenyomulás lelassítását.
A lengyel külügyminisztérium elítélte Oroszország folyamatos ukrajnai támadásait, hangsúlyozva, hogy Moszkva „további háborúra, nem békére” törekszik.
„Lengyelország határozottan elítéli Oroszország további támadásait Ukrajna ellen. Oroszországnak felelősséget kell vállalnia az ukrán állampolgárok haláláért” – közölte a minisztérium április 6-án.
A The Kyiv Independent által közölt nyilatkozat az április 4-i, Krivij Rih elleni rakétatámadás után jelent meg, amelyben 20 ember, köztük kilenc gyermek vesztette életét. Ezenkívül vasárnap reggel egy orosz ballisztikus rakéta Kijevben további egy halálos áldozatot követelt.
A támadások hetekkel azután történtek, hogy Ukrajna beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe az amerikai közvetítésű tárgyalásokon. Oroszország elutasította a teljes megállapodást, ehelyett csak korlátozott tűzszünetet fogadott el.
Donald Trump amerikai elnök frusztrált a folytatódó támadások miatt, és április 6-án Putyint az erőszak leállítására sürgette: „Nem tetszik a bombázás, minden héten fiatalok ezrei halnak meg” – mondta.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy folytatódnak a tárgyalások Oroszországgal az ukrajnai tűzszünetről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az elnöki repülőjárat (Air Force One) fedélzetén újságíróknak nyilatkozva sürgette a feleket a háború mielőbbi befejezésére.
Tárgyalunk Oroszországgal. Nem tetszik a bombázás, és ez csak folytatódik és folytatódik, és hetente fiatalok ezreit ölik meg. Szeretnénk, ha abbahagynák. Ez szörnyű, és soha nem lett volna szabad elkezdeni. Soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök
– fogalmazott az amerikai elnök.
Az orosz előrenyomulás üteme és mértéke folyamatosan csökken 2024 novembere óta, részben az ukránok sikeres ellentámadásainak köszönhetően – írta a Le Monde a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) jelentéseire alapozva.
Az április 6-án közzétett jelentéshez hasonló adatokról számolt be a brit védelmi minisztérium is. Becsléseik szerint márciusban 143 négyzetkilométernyi területet foglaltak el az oroszok, ami egy folyamatos csökkenés eredménye. Novemberben még 730, decemberben 393, januárban 326, míg februárban 195 négyzetkilométert hódított meg Moszkva.
Az ISW által közzétett adatok számokban eltérnek, de a csökkenő tendenciát ugyanúgy megmutatják. A jelentés szerint novemberben 627, míg márciusban már „csak” 203 négyzetkilométert vesztett el Ukrajna a háborúban.
Az Ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszereinek operátorai több sikeres támadást hajtottak végre orosz légvédelmi komplexumok ellen a Kurszki területen – közölte az ukrán SZBSZ (Pilóta Nélküli Rendszerek Erői) parancsnoksága.
Az ukrán Interfaxhoz eljutott jelentés szerint a 413-as különálló „Rejd” drónzászlóalj operátorai a 78. különleges légideszant-dandár „Dzsmiľ” összevont dróncsoportjával együttműködve mindössze 12 óra leforgása alatt három orosz Buk típusú légvédelmi rakétarendszert találtak el és rongáltak meg.
Az ukrán pilóták FPV-drónokkal mértek pontos csapást egy erdősávban álcázott Buk–M2 indító-töltő berendezésre, ami a rakéták felrobbanásához és a berendezés megsemmisüléséhez vezetett.
Emellett a zászlóalj operátorai két Buk–M3 indítóállványt is eltaláltak, megrongálva azok radarjait. A radar a légvédelmi rakétarendszer kulcsfontosságú eleme, amely a légi célpontok megvilágítására és a rakéták irányítására szolgál. A radar megsemmisítése jelentősen csökkenti a komplexum harci képességeit.
A Buk–M3 (9K37M3/SA–17 Grizzly) az Oroszországi Föderáció korszerű mobil légvédelmi rakétarendszere, az ellenség légvédelmi rendszerének egyik kulcsfontosságú eleme. Képes 35 km-es magasságig megsemmisíteni légi célpontokat, valamint 70 km-es távolságig követni azokat. Egy teljes rendszer ára körülbelül 45 millió dollár.
Oroszország bejelentette, hogy „Észak” (Szever) hadseregcsoportja elfoglalta a Szumi területen található Baszivka falut, amely Szumi várostól mintegy 29 kilométerre északkeletre, az orosz határ közelében fekszik. A TASZSZ szerint a település elfoglalása megzavarhatja az ukrán erők kurszki utánpótlási vonalait.
A The Kyiv Independent információi szerint Ukrajna határozottan cáfolja ezt az állítást. „Oroszország folytatja dezinformációs kampányát a Szumi területen lévő települések elfoglalásáról” – nyilatkozta Andrij Demcsenko határőrség-szóvivő, elismerve ugyanakkor, hogy folyamatosak az orosz kísérletek kisebb rohamcsoportok átküldésére Novenke–Baszivka irányban, de ezeket „a lehető legnagyobb mértékben megsemmisítik”.
Baszivka továbbra is „szürke zónaként” szerepel a DeepState megfigyelési térképén, ami vitatott ellenőrzést jelez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március végén figyelmeztetett, hogy Oroszország új offenzívát készít elő Szumi és Harkiv területein. Míg az orosz előrenyomulás elakadt Donyeck környékén, Ukrajna elvesztette kurszki területeinek nagy részét – a DeepState szerint a korábbi 407 négyzetkilométerről mindössze 70 négyzetkilométerre zsugorodott a fennhatósága március végére.
Az orosz csapatok tovább nyomulnak a Donyeck megyei Liman térségében, és a front egyes területein sikereket érnek el – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint a front Nove–Katerinivka–Nevelske szakaszán a helyzet tovább romlott, az orosz csapatok előnybe kerültek és aktívan hajtanak végre támadó műveleteket.
Különösen Novomikailivka térségében hajtanak végre támadásokat, Nievszkij és Novij környékén pedig taktikai sikereket értek el. Megjegyzik, hogy Katerinivka is állandó nyomás alatt van.
Oroszországnak meg kellene mutatnia az Egyesült Államoknak, hogy véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, de a Kreml csak késlelteti a folyamatokat – erről beszélt a NATO főtitkára egy CBS Newsnak adott interjúban, amit az Unian szemlézett. Mark Rutte szerint az Egyesült Államok és a NATO is mindent megtesz a konfliktus lezárásához, de a labda Oroszország térfelén pattog.
„Beszéltem Marc Rubióval, ahogyan az amerikai adminisztráció többi tagjával is rendszeresen kommunikálok. Ők tényleg próbálnak lépésről lépésre eljutni a háború befejezéséhez. Az oroszoknak is be kell szállniuk a táncba, de úgy tűnik, ők ezt egyelőre nem akarják” – felelte arra a kérdésre, aggasztja-e, hogy Oroszország diktálja a tűzszünet feltételeit.
Rutte kiemelte, a nyugati szövetségesek teljes mértékben támogatják az Egyesült Államok erőfeszítéseit.
Az ukrán Energoatom vezérigazgatója részletes nyilatkozatot adott arról, miért lenne kockázatos az orosz megszállás alatt lévő atomerőmű újraindítása – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Oroszország tervezi a 2022 tavasza óta megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű (ZAEP) újraindítását, azonban ez rendkívül veszélyes vállalkozás lenne – jelentette ki Petro Kotin, az ukrán Energoatom vezérigazgatója a The Guardiannak adott interjújában.
Az erőmű biztonságos működtetéséhez számos súlyos problémát kellene megoldani, beleértve a hűtővíz, a szakképzett személyzet és a külső áramellátás hiányát. Ukrajna számára az erőmű újraindítása a háború befejezése után is két hónaptól akár két évig is tarthatna.
Petro Kotin hangsúlyozta, hogy az Energoatom készen áll az erőmű újraindítására, de ehhez előbb ki kell vonni az orosz megszálló erőket, valamint aknamentesíteni és demilitarizálni kell a területet. Az erőmű hat reaktora csak 27 biztonsági program végrehajtása után helyezhető újra üzembe, amelyeket az ukrán nukleáris szabályozó hatóság hagyott jóvá.
Az Energoatom vezetője emlékeztetett arra is, hogy az orosz megszállók katonai bázisként használták az erőművet, ahol feltehetően fegyvereket és robbanóanyagokat tároltak.
Csoportos csapást mért az orosz hadsereg nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán fegyveres erők központi tüzérségi fegyverzeti bázisára és drónösszeszerelő üzemekre, továbbá elfoglalta a Szumi megyében lévő Baszivka települést – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1200, a Kurszki régióban pedig több mint 170 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt héten az Ukrajnában eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy katonai repteret, egy nyugati haditechnikát szervizelő üzemet, több lőszer- és rakétatüzérségi raktárt, valamint drónirányító pontot, egy harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, egy önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, egy amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá száz repülőgép-típusú drónt.
Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy ott az elmúlt nap folyamán egyebek között két páncélozott harcjármű, valamint három drónirányító pont semmisült meg.
Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig mintegy 72 320 embert, 404 harckocsit, 331 gyalogsági harcjárművet, 296 páncélozott szállítójárművet, 2254 páncélozott harcjárművet, 2630 gépkocsit, 595 tüzérségi löveget és 53 sorozatvetőt veszítettek.
Az MTI közlése szerint a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán hadsereg az energetikai létesítmények elleni csapások meghirdetett felfüggesztése, vagyis március 18. óta egyetlen napig sem hagyott fel az ilyen objektumok támadásával, és az elmúlt 24 órában hét ízben kísérelt meg csapást mérni a Krímben, illetve a Voronyezs, Brjanszk és Rosztov megyében található létesítményekre.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Oroszország és az Egyesült Államok nem reagál Ukrajna békejavaslatára, előbbi folytatja a civilek gyilkolását, mindezt egy ukrán nemzeti gyásznapon – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
A francia államfő az X-en tette közzé álláspontját a több gyermek életét követelő Krivij Rih-i és a szombati kijevi támadásról. Emmanuel Macron az együttérzését fejezte ki.
Hozzátette, hogy miközben a békéért dolgoznak, az orosz erők egyre nagyobb csapásokat mérnek Ukrajnára. Úgy véli, a tűzszünetet minél hamarabb el kell érni.
Magyarország területére 2025. április 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4869 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.