Gyengén teljesített a DK-MSZP-Párbeszéd, amely csupán két mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, szemben a 2019-es öt mandátummal. Az eredményvárón Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Dobrev Klára, a pártszövetség EP-listavezetője is elismerte, hogy csalódottak. A részletekről  itt írtunk. 

A szocialisták vezető jelöltje, Nicolas Schmit azt mondta az Európai Parlamentben tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján, hogy az S&D kizár bármilyennemű együttműködést a jobboldali-konzervatív ECR-rel, illetve a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciával.

Nincs lehetőség nekünk, szociáldemokratáknak, hogy együttműködjünk azokkal, akik szét akarják bontani, gyengíteni akarják ezt az Európát, amelyet több évtizede építettünk 

– fogalmazott  a luxemburgi politikus, majd hozzátette

Arra a kérdésre, hogy ő személy szerint kibővítené-e az EPP–S&D–Renew informális koalíciót a választásokon a legtöbb mandátumot vesztő Zöldekkel, pozitívan hangzott, de ismét hangsúlyozta, az ECR-rel és az ID-vel való együttműködés kizárt.

A Zöldek nevében a holland Bas Eickhout nyilatkozott, aki kijelentette, természetesen csalódottak az eredmények miatt – ugyan nem említette, de a képviselőcsoportja a negyedik helyről a hatodik legnagyobbra csúszott vissza öt évvel ezelőtthöz képest.

Hozzátette ugyanakkor, hogy elégedett a zöldek dániai és más skandináv országokban nyújtott teljesítményével.

A képviselőcsoport jövőbeni terveiről elmondta, „konstruktív szerepet” vállal majd az ökobaloldali politikai erő, mivel szerintük az EU kihívásai túl nagyok ahhoz, hogy politikai játszmákat játszanak.

Azonban a választás estéjén az EPP-vezető Manfred Weber nem említette a Zöldeket mint potenciális partner.  

A Fidesz eddigi leggyengébb EP-választási eredményét érheti el a mai napon, erről nem beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Bálnában tartott beszédében. Ember Zoltán Levente politikai elemző és Vasali Zoltán abban egyetértett élő eredményváró műsorunkban, hogy

Elmondták, hogy a Fidesz érezheti azt, hogy a semmiből jött egy erő, amely „hármassal kezdődő” számot tudott felmutatni pár hónappal azután, hogy megjelentek a színtéren. 

A Giorgia Meloni vezette posztfasiszta Olasz Testvérek (FdI) párt szerezte Olaszországban a legtöbb voksot az európai parlamenti választáson, írja az MTI. Az olasz televíziókban bemutatott felmérések eredményei szerint a Giorgia Meloni kormányfő vezette jobboldali pártra a választók 26-30 százaléka szavazott.

Az előrejelzések szerint második helyre a balközép Demokrata Párt (PD) vezette baloldali pártszövetség kerülhet a szavazatok 21-25 százalékával. A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) 10-14 százalék körüli eredményt érhet el, a Zöldek és Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) pedig a szavazatok 5-7 százalékát kaphatta.

Meloni koalíciós partnerei, a Matteo Salvini vezette Liga párt, illetve a Forza Italia eredményét 7 és 12 százalék közé becsülik. Salvini 2019-ben még a voksok 34 százalékát szerezte meg.

Az olaszországi EP-választáson idén rekordalacsony, mindössze 50 százalék körüli volt a részvételi arány.

Ujhelyi István és Lattmann Zoltán azon merengenek Siklós András kollégánkkal, hogy mi lesz akkor, ha minden így marad és 7 helyet nyer a Tisza Párt az EP-választáson és 10 helyet a Fővárosi Közgyűlésen. Véleményük szerint az a megoldás lehetséges – mivel a Közgyűlésbe csak októbertől kell beülni –, hogy az átfedésben lévő politikusok októberig betöltik EP-képviselői mandátumukat, majd onnantól úgy döntenek, hogy hazajönnek és beülnek a Fővárosi Közgyűlésbe. 

Ezután pedig a be nem jutott jelöltekkel a Tisza Párt feltöltheti a megüresedett EP-helyeket és így talán még kijöhet a matek. Élő eredményvárónkat itt követhetik nyomon.

Megerősítette pozícióját Finnországban az európai parlamenti választáson Petteri Orpo miniszterelnök jobbközép Nemzeti Koalíciója, amely a szavazatok közel 25 százalékát szerezte meg, 4 százalékponttal többet az előzőnél, ami 4 képviselői helyet jelent neki – adta hírül az MTI a csaknem végleges eredményeket (99 százalék).

A szavazás nagy meglepetése a szocialista Finn Baloldali Szövetség volt, amely 17,3 százalékot ért el, szintén négy százalékponttal többet, mint 2019-ben. A párt így a Finnország részére fenntartott tizenöt képviselői helyből hármat szerzett meg a korábbi egy helyett.

A radikális jobboldali Finnek Pártja, amely tagja a kormánykoalíciónak, 7,6 százalékra visszaesett, 6,2 százalékpontot veszítve az előző választásokhoz viszonyítva, így mindössze egyetlen képviselői helyet kap.

A szomszédos Svédországban a szociáldemokraták 1,4 százalékponttal 23,1 százalékra visszaestek az exit pollok szerint, a Zöldek a szavazatok 15,7 százalékát kapták, azaz 4,2 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A Baloldali Párt szintén növelte szavazatai számát (4 százalékponttal 10,7 százalékra), míg a radikális jobboldali Svédországi Demokraták 13,9 százalékot nyertek el.

Dániában a szocialisták végeztek az első helyen, 18,4 százalékkal, 5,2 százalékponttal jobb eredménnyel, mint öt éve, a DR közszolgálati televízió exit poll felmérése szerint. A kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt 15,4 százalékra esett vissza. A két pártnak egyenként három-három helye lesz a Dánia számára fenntartott 15 képviselői hely közül.

Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyerte meg az európai parlamenti választást Csehországban, írja az MTI.

A végeredmény szerint az Andrej Babis volt kormányfő által vezetett mozgalom megszerezte a szavazatok 26,14 százalékát, és a jövőben hét képviselője lesz az EP-ben, eggyel több, mint eddig.

A második helyen a Spolu kormánykoalíció (ODS, TOP 09, KDU-CSL) 22,27 százalékkal hat mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint öt éve.

A kormánykoalícióhoz tartozó Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 8,70 százalékkal egyről kettőre emelte képviselői számát, akárcsak a parlamenten kívüli Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely kisebb tömörülésekkel koalícióban indulva 9,56 százalékot kapott, s ezzel két mandátumot mondhat a magáénak az eddigi egy helyett.

A kormánykoalíciós Cseh Kalózpárt 6,2 százalékos eredménnyel az eddigi három helyett csak egy képviselőt küldhet ezután az EP-be, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) párt 5,73 százalékot kapott, és a korábbi kettő helyet csak egy mandátummal fog rendelkezni. Két képviselői helyet szerzett még 10,26 százalékos támogatással a parlamenten kívüli Motoristé-Prísaha mozgalom.

A csehországi EP-választáson az idén az arra jogosultak 36,45 százaléka vett részt, ami rekord. Öt éve a részvétel 28,72 százalékot tett ki.

A legutóbbi, öt éve megtartott európai parlamenti választáson az ANO mozgalom hat mandátumot, a Spolu koalíció akkor még külön-külön induló három pártja együtt nyolc mandátumot szerzett (ODS 4, TOP 09 és a KDU-CSL kettő-kettő), míg a Cseh Kalózpárt három, az SPD pedig két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. Egy-egy képviselői hely akkor a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, valamint a kommunista pártnak jutott.

Frissítette az Európai Unió választási oldala az EP összetételére vonatkozó előrejelzését. Ezalapján az elkövetkezendő öt évben így nézhet ki a parlament:

• jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt – 186 mandátum;
• baloldali, szociáldemokrata S&D – 133 mandátum;
• liberális Renew Europe – 82 mandátum;
• euszkeptikus, jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek – 70 mandátum;
• szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia – 60 mandátum;
• ökobaloldali és regionális pártokat összefogó Zöldek – 53 mandátum;
• szélsőbaloldali-populista GUE/NGL – 36 mandátum;
• független képviselők, akik egy képviselőcsoportban sem ülnek – 50 mandátum;
• új, jelenleg képviselőcsoporttal nem rendelkezők – 50 mandátum.

Ember Zoltán Levente politikai elemző szerint ennyire alacsony még sosem volt a Fidesz–KDNP szavazataránya az EP-választásokon. Most, 51 százalékos feldolgozottságnál a kormánypártok 43 százalékon állnak, míg a Tisza Párt továbbra is 31 százalékon áll. 

Vasali Zoltánnal közösen arról beszéltek a stúdiónkban, hogy van-e egyáltalán a Tiszának ennyi képviselője, hiszen ha a fővárosi közgyűlésbe 10, az EP-be 7 jelöltet küldhetnek, akkor a sok átfedés a jelöltjeik között még gondot okozhat.

„Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt (EPP) politikusa Brüsszelben vasárnap késő este.

Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb képviselőcsoport marad az EP-ben.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben nem jöhet létre többség az EPP nélkül.

Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket

– fogalmazott Ursula von der Leyen.

A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető közlemény szerint az EPP 181 képviselői helyet szerezhet meg az új összetételű Európai Parlamentben, ugyanakkor 5 hellyel többet szerezhet a 2019-2024 közötti képviselői helyeihez képest.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint várható a szélsőjobb erősödése az EP-választások után, de nagyarányú előretörésre nagyon kicsi az esély. Véleménye szerint az európai emberek inkább a jobbközép pártokra szavaznak, semmint a szélsőjobbra. 

Élő műsorunkban Ujhelyi István is velünk maradt és elmondta, hogy Orbán sok olyan helyzetbe vitte bele az országot, amelyből kellemetlenül jöttünk ki és a választások után nyilvánvalóvá válhat, hogy nem jöttek be a magyar miniszterelnök számításai. 

23 óra után közölt először adatokat a Nemzeti Választási Iroda. Az első adatok szerint a Fidesz–KDNP 43,77 százalékon áll. A kormánypártokat a Tisza Párt követi 31,07 százalékkal, bejutó helyen pedig még a Demokratikus Koalíció–MSZP–Párbeszéd pártszövetség 8,23 százalékponttal és a Mi Hazánk van 6,82 százalékponttal.

Az első eredményekről az élő eredményvárónkon Ujhelyi István azt nyilatkozta, a Tisza Párt 7 mandátumot szerezhet az EP-választásokon, amellyel ha beülnek az Európai Néppártba, akkor az már egy „elég jelentős” delegációnak számít. 

Élő eredményvárónkban azt is említettük, hogy a Fidesz 43 százalékkal – ha minden így marad – 11 képviselőt küldhetne, míg a DK–MSZP–Párbeszéd kettőt és a Mi Hazánk egyet. A többi párt egyelőre küszöbérték alatt áll. 

Bővebben a részeredményekről ebben a cikkünkben írtunk.

Miután 23 órakor bezárt az utolsó, még nyitva lévő európai szavazóhelyiség, elkezdtek érkezni az eredmények. Azon országokban, ahol a választásokat korábbi napokon tartották meg, ez hamarabb érkezett is meg – idén az első fecske Hollandia volt.

A választásokat továbbra is a Frans Timmermans vezette baloldali-ökobaloldali GroenLinks–PvdA nyerte.

Rögtönzött sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament épületében a német Manfred Weber, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt elnöke. A bajor képviselő kijelentette, hogy ezt a választást pártcsaládja, az EPP nyerte.

Beszédében kitért arra is, hogy Olaf Scholz német kancellárnak és Emmanuel Macron francia elnöknek hivatalosan is támogatnia kéne párttársa, Ursula von der Leyennek a második ciklusát az Európai Bizottság élén.

Weber a pártcsaládja eredményváróján korábban arról beszélt, az EPP a stabilizáló erő Európában, és ugyan Franciaországban vagy Németországban erősödött a szélsőjobb, de azoknak otthoni, belföldi okai vannak.

A baloldalnak már nincs legitimitása, az emberek a jobbközépre szavaztak, és ez jó hír Európának

– fogalmazott a bajor EP-képviselő.

Svédországból is közöltek előzetes becsléseket az Európai Unió választási oldalán. Ez alapján a választásokat a skandináv államban a Svéd Szociáldemokrata Párt nyerhette meg, a szavazatok 23,1 százalékát behúzva, ami öt mandátumot érhet.

Második helyre a kisebbségben kormányzó legnagyobb kormánypárt, a liberális-konzervatív Moderált Párt érhetett fel, a szavazók 17, 3 százaléka szavazhatott a pártra, ami négy mandátumot érhet, a harmadik helyet pedig a Zöld Párt szerezhette meg 15,7 szavazattal, 3 mandátumot szerezve.

További öt párt juthatott be az EP-be: a nacionalista-jobboldali populista Svédországi Demokraták (13,9 százalék, 3 mandátum), a Baloldali Párt (10,7 százalék, 2 mandátum), a liberális Centrumpárt (7,2 százalék, 2 mandátum), a kormánypárti jobbközép Kereszténydemokraták (6,1 százalék, 1 mandátum), illetve a liberális Liberálisok (4,2 százalék, 1 mandátum).

Az Európai Parlament sajtóirodája közölte, hogy Európa-szerte összességében 51 százalékos lehetett a választási részvétel, ami magasabb a 2019-es 50,66 százaléknál.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 200 millió ember szavazhatott az idei EP-választásokon.

Portugáliában még márciusban tartottak parlamenti választásokat, ami után a neve ellenére egyébként jobboldali, liberális Szociáldemokrata Párt került kormányra, leváltva ezzel az elmúlt nyolc évben kormányzó balközép Szocialista Pártot.

Az Európai Unió választási oldala szerint a Szocialista Pártra a szavazók 31,4 százaléka szavazhatott, ami az eddigi 9-nél kettővel kevesebb, 7 mandátumot jelent, míg a jobbközép Szociáldemokrata Pártra és a vele szövetségben induló listára 30,6 százaléknyian ikszelhettek, ami szintén 7 mandátumot érhet.

2-2 mandátumot szerezhet a liberális Liberális Kezdeményezés és a szélsőjobboldali Chega! (jelentése: Elég!) a 9,8, illetve 9,2 százalékos eredményével. Rajtuk kívül még az ökobaloldali Livre, a kereszténydemokrata CDU, illetve a szélsőbaloldali-populista Bal Blokk szerzett 1-1 mandátumot.

A román politika az elmúlt években sokat változott, hiszen az eddig váltógazdaságban az országot irányító baloldali PSD és a jobboldali PNL a folyamatos politikai válság miatt végül közösen léptek kormányra, ráadásul a mostani EP-választáson együtt indultak, hogy így szorítsák vissza a szélsőjobboldali AUR-t.

A terv, úgy tűnik, bevállt, hiszen a PSD–PNL közös listája 54 százalékot szerezhetett, míg az AUR csak 14-et. A több liberális és jobbközép pártból összeálló Egyesült Jobboldali Szövetség 11 százalékot szerezhetett, míg a magyar kisebbségi párt, az RMDSZ 5 százalékon áll.

Orbánt egyelőre bajkeverőnek tartják az unióban, csak rajta múlik, hogy a soros elnökséggel ezen mennyit tud változtatni. Változtatni kellene a hozzáállásán, hogy ez megváltozzon – fogalmazott Szent-Iványi István külpolitikai elemző élő műsorunkban.

Fodor szerint ez annyit számíthat, hogy képes lesz-e informális befolyással bírni, hiszen hozzá futnak majd be a különböző adatok. A magyar kormánypártnak lényeges lesz, hogy megtalálja azokat a pontokat, hogy kitörjön a jelenlegi elszigeteltségből, hiszen az EU és a NATO szövetségesei vagyunk – véli.