Ausztrália volt miniszterelnöke és jelenlegi amerikai nagykövete törölte közösségi felületéről azokat a régi bejegyzéseit, amelyekben Donald Trumpot „a történelem legpusztítóbb elnökének” nevezte, írja a Sky News.
Az X-en 2020-ban közzétett posztok sorozatában Kevin Rudd állítólag azzal is vádolta Trumpot, hogy „a Nyugat árulója” és olyan ember, aki „sárba tiporja Amerikát és a demokráciát”.
De „az amerikai elnöki hivatal iránti tiszteletből” ma közölte, hogy törölte ezeket a bejegyzéseket. A honlapján közzétett nyilatkozatban az olvasható, hogy minderre azért is került sor, hogy „kiküszöböljük annak lehetőségét, hogy az ilyen bejegyzéseket félreérthetően úgy értelmezzék, mint amelyek a nagyköveti álláspontot, és ezen keresztül az ausztrál kormány nézeteit tükrözik.”
A nyilatkozat szerint „várakozással tekint” a Trumppal való együttműködés elé, hogy „tovább erősítsék az amerikai–ausztrál szövetséget”.
A Politico tudósítása szerint fél órája még tömve volt a Howard University, ahol a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris az eredményváró buliját várja,
ugyanakkor nemrég Harris kampánycsapata bejelentette, hogy Harris nem tart beszédet, sőt az eredményváró buliján sem vesz részt.
A hír után az ott várakozó szimpatizánsok egy jelentős része elindult haza.
A milliárdos Mark Cuban, aki Kamala Harris helyetteseként tevékenykedett kampányának utolsó heteiben, gratulációját tweetelte Donald Trumpnak és Elon Musknak, a másik milliárdosnak, aki támogatta a Fehér Házba való visszatéréséért folytatott kampányát a republikánus jelöltnek.
Kamala Harris alelnök megnyerte New Hampshire-t, és ezzel folytatódott az állam két évtizedes sorozata, amely négy elektori szavazatot ad a demokratáknak. New Hampshire az elmúlt nyolc elnökválasztásból hét alkalommal a demokratákat támogatta.
Ez a harmadik alkalom, hogy a republikánus Donald Trump megnyerte a New Hampshire-i republikánus-előválasztást, de az általános választásokon elveszítette az államot. Az Associated Press Harrist hirdette ki győztesnek.
Az amerikai véleményvezér és alt-right politikai aktivista, Jack Posobiec X-oldalán (korábbi Twitter) jelentkezett be egy Donald Trumpról és Elon Muskról készített fényképpel, amely az elnökjelölt klubjában, a Mar-a-Lagóban, a floridai Palm Beachen készült.
A szakadék szélén állunk
– írta a véleményvezér, aki arra utalt, hogy szerinte Donald Trump elsöprő győzelmet arat.
Kora reggel, fél hét után nem sokkal Orbán Viktor Facebook-oldalán jelentkezett be egy fotóval, miután kiderült Donald Trump behúzta a második csatatérállamot is, egyre nagyobb előnye.
„Jó reggelt, Magyarország! Úton egy gyönyörű győzelem felé” – írta a bejegyzéséhez Orbán Viktor, aki már biztosnak érzi Donald Trump győzelmét.
Ez már a zsákban van
– olvasható a magyar miniszterelnök fotóján, amelyen látható, hogy a CNN eredményváró műsorát nézi.
Kamala Harris kampányának társelnöke, Cedric Richmond megszólalt az alelnök választási partijára összegyűlt tömeghez címezve szavait, és közölte, hogy Harris kedd este már biztosan nem szólal meg.
Még mindig vannak szavazataink, amelyeket meg kell számolnunk. Még vannak olyan államok, amelyekben még nem gyűjtötték össze mindet. Folytatjuk a küzdelmet, egyik napról a másikra, hogy minden szavazatot megszámoljanak, hogy minden hang megszólaljon. Tehát ma este nem hallanak az alelnök asszonytól beszédet, de holnap már biztosan
– mondta Richmond.
Újabb államot húztak be a demokraták, Új-Mexikóban is Kamala Harris kapott több szavazatot, így onnan ő gyűjtötte be az öt elektori szavazatot.
Ezzel szemben Floridában már biztos Trump győzelme, ami némileg több, 30 elektori szavazatot jelent a republikánusoknak. Nagyon fontos viszont, hogy ez utóbbi már bele volt számolva Trump 246 szavazatába, úgyhogy még nincs meg a győztes, Harris viszont ötöt lefaragott hátrányából.
Trump győzelméhez a legkönnyebb út, ha 2020-hoz képest megtartja Észak-Karolinát, ezenkívül megfordítja Georgiát és Pennsylvaniát.
A három államból kettőt pedig már behúzott, jelenleg pedig Pennsylvaniában is ő áll jobban.
Kamala Harrisnek így már csak egy útvonala maradt a végső győzelemhez: ehhez Pennsylvaniát meg kell nyernie, mellette pedig Michigant és Wisconsint is – Wisconsint pótolhatja esetleg Arizonával, ha pedig Michigant elvesztené, akkor Arizona mellett Nevadában is győznie kellene.
Jelenleg mindhárom államban Trump vezet, ahogy Arizonában is.
A CNN számol be arról, hogy több mint egy órával a nevadai szavazás lezárása után is hosszú sorok állnak az urnák előtt, akik arra várnak, hogy leadhassák szavazatukat. Egy, a helyszínen tartózkodó, választáson dolgozó szerint legalább egy órára szükség van ahhoz, hogy mindenki leszavazzon.
A választásokon dolgozó nő elmondta, ő úgy látja, a sor részben azért halad lassan, mert sok olyan diák érkezett szavazni, aki a helyszínen regisztrál, ami lassítja a procedúrát. Ezt alátámasztja például az is, hogy a sorban állók között az utolsó érkező Edwin Calva, egy húszéves, másodéves, Las Vegas-i egyetemista volt, aki három perccel az urnák hivatalos zárása előtt érkezett.
Egész nap arról prédikáltam a barátaimnak, hogy milyen fontos szavazni. Rosszul érezném magam, ha nem tenném meg a magam részét az országért
– árulta el azután, hogy már másfél órája a sorban állt.
A csatatér államban csak az után kezdik el számolni a szavazatokat, hogy mindenki leadta a voksát, így egy ideig még várnunk kell arra, hogy Nevadában eredmény szülessen.
Észak-Karolina után a második csatatérállamot, Georgiát is behúzta Donald Trump és a republikánusok. Ez újabb 16 elektori szavazatot jelent a volt elnöknek – jelentette a Sky News.
Ezzel a republikánusok 246 elektori szavazatnál, míg a demokraták csak 210-nél járnak a legfrissebb jelentések szerint, ami azt jelenti, hogy Trumpnak már „csak” 24-re van szüksége a Fehér Ház visszaszerzéséhez. A maradék öt csatatérállamban is egészen biztatók a jelek a volt elnök számára.
Georgia egy tipikus vörös állam, ám Joe Biden lett az első demokrata, aki Bill Clinton 1992-es győzelme óta az államot megnyerte 2020-ban, ugyan csak kis különbséggel. A Demokrata Párt abban reménykedett, hogy Kamala Harris megtartja az államot a kékeknek, de ezek a remények a mostani eredménnyel szertefoszlottak.
Amellett, hogy Nyugat-Virginiában és Ohióban is helyet foglaltak, a republikánusok megszerezték a szenátus irányítását Deb Fischer hivatalban lévő nebraskai újraválasztásával.
Fisher szembeszállt a független Dan Osbornnal, aki a vártnál keményebb kihívást támasztott egy olyan államban, amely egyébként a republikánusok fellegvára. Fischer azonban győzött, és az Associated Press körülbelül 10 perccel ezelőtt megerősítette az eredményt.
Jelenleg Trump több csatatérállamban is vezet, többek között a választás szempontjából két legfontosabb államban, Georgiában és Pennsylvaniában is.
Ráadásul a két állam demokrata bástyáiban rosszabbul áll, mint Joe Biden négy éve.
Jelenleg még matematikai esélye van a két államban a győzelemre, ugyanakkor ahhoz Georgiában az Atlantát is magába foglaló Fulton megyében, míg Pennsylvániában a két nagy városban, Pittshburgben és Philadelphiában ennél jóval nagyobb előnnyel kéne rendelkeznie, mint jelenleg.
Több hírügynökség is bejelentette, hogy Virginiát Kamala Harris nyerte, miután Donald Trumpnak már matematikailag nincs esélye behozni a hátrányát.
A szavazatok jelenlegi állása szerint a szavazatok 51,4 százalékát kapta Harris, míg Trump 47 százalékon áll.
Az államot 2008 óta mindig a demokraták nyerték meg.
Helyi idő szerint éjfélkor az urnák Hawaii-szerte zárultak, ahol négy elektori szavazat a tét. Az elnökjelölteknek legalább 270 elektori szavazatra van szükségük ahhoz, hogy megnyerjék az elnökséget.
Hawaii a demokraták fellegvára az elnökválasztás, a szenátusi és a kormányzóválasztás tekintetében is, az 1959-es államiság elnyerése óta mindössze kétszer szavazott republikánus elnökjelöltre: 1972-ben Richard Nixonra, 1984-ben pedig Ronald Reaganre.
Így a CNN előrejelzése szerint Kamala Harris alelnök nyeri meg Hawaiit.
Mint arról bővebben írtunk, Amerika nemcsak elnököt választ, hanem a teljes Képviselőházról, valamint a Szenátus harmadáról is döntenek.
Csak úgy mint legutóbb, a demokraták idén is megpróbálták Texas republikánus szenátorát, Ted Cruzt legyőzni, ugyanakkor immáron biztos, hogy ez a kísérlet sikertelen volt: Texas szenátora a következő hat évben továbbra is Ted Cruz lesz.
A választás előtt a demokraták voltak többségben a Szenátusban, de mint bemutattuk, a vékony, mindössze egy fős többségét valószínűleg el fogják veszíteni, mivel a republikánusoknak kedvezőbb versenyek vannak idén a törvényhozás felsőházában. Jelenleg a demokraták biztosan buktak két mandátumot, míg a republikánusok kettőt szereztek, azaz
a jelenlegi adatok szerint a Szenátusban republikánus többség lehet a választás után.
Kamala Harris megnyerte az Egyesült Államok fővárosát is magába foglaló District of Columbiát az NBC News előrejelzése szerint, és megszerezte a terület három elektori kollégiumi szavazatát.
2020-ban Biden a szavazatok 92 százalékával nyerte meg a körzetet Trump 5 százalékával szemben. 2016-ban Hillary Clinton 93 százalékot teljesített itt Trump 4 százalékával szemben.
A Howard Egyetemen a tömeg, ahol Kamala Harris a választások éjszakáján tartott partit, visszafogott, ideges és aggódott, amíg a képernyőkön nem jelent meg a CNN jelentése, miszerint Harris alelnök megnyerte Kaliforniát. „Még korai” – mondta az 59 éves Sonya Lockett, Harris egykori évfolyamtársa a Howard Egyetemen. „Nem érzem olyan nagyszerűnek a helyzetet, de még mindig optimista vagyok”.
(Forrás: The New York Times)
Trump megnyerte Észak-Karolinát, ezzel már 230 elektori szavazatot szerzett meg, míg Kamala Harris mindössze 187 darabot zsebelt eddig be. A demokrata elnökjelölt számait a nyugati parti államok dobták meg.
A Mar-a-Lagóban összegyűlt Trump-csapat ujjong. Bár még várnia kell a kék fal államaira – Pennsylvania, Michigan és Wisconsin –, Trump tanácsadói már látják a jeleket, hogy akár mind a hét csatatérállamot besöpörhetik.
Mára szinte minden államban bezárták a szavazóhelyiségeket, a nyugati parton lévő államokat is beleértve. Jelenleg már csak Hawaii és Alaszka szavazóhelyiségei vannak nyitva − írja a BBC.
Az eredmények eddig megfelelnek a várakozásoknak: Trump megőrizte befolyását a hagyományosan republikánus államokban, míg Harris a demokrata erősségű államokat szerezte meg.
A csatatérállamok közül még egyikben sem hirdettek győztest.
Wisconsin szintén egy nagyon fontos csatatérállam. A szavazatok 50 százalékos feldolgozottságánál 49,8 százalék áll Donald Trump neve mellett, míg Kamala Harris a szavazatok 48,7 százalékát birtokolja.
Összesen 18 413 szavazat választja el a két jelöltet egymástól, egy 6 milliós államban.
Ez tökéletesen mutatja, mennyire szoros a verseny a csatatérállamokban.
A Bitcoin kedd este 75 ezer dollár feletti rekordárfolyamot ért el, mivel a kriptopénz-befektetők optimizmusukat fejezték ki Trump választási esélyeivel kapcsolatban − írja a The New York Times.
A kampánykörúton Trump kriptohívőként reklámozta magát, ami reményeket ébresztett az iparágban, hogy a republikánus győzelem enyhébb szabályozáshoz vezethet.
Jelenleg Donald Trump 210 elektori szavazatot szerzett meg, míg Kamala Harris 112 darabot – a The New York Times adatai szerint. A lap – ami közel sem nevezhető Trump-pártinak – 87 százalék esélyt lát arra, hogy republikánus elnökjelölt nyeri a választást. Donald Trump ráadásul ebben a pillanatban összen négy csatatérállamban (Pennsylvania, Michigan, Wisconsin, Georgia) vezeti a versenyt.
A republikánusok egyre hangosabbak, ahogy Trump kilátásai egyre rózsásabbak – a The New York Times beszámolója szerint. Örömujjongástól volt hangos az óriási terem, amikor bejelentették, hogy a volt elnök csökkentette a lemaradást Pennsylvaniában (azóta már fordított is). A speciális felszerelésbe öltözött ünneplők azt kiabálják, hogy „harc”, és az egész jelenet úgy néz ki, mintha közelednének egy Trump-gyűléshez, de a volt elnöknek a helyszínen még nyoma sincs.
A The New York Times adatai szerint
Így a jelenlegi állás 198-109-re változott. Fontos: ezek közül egyik sem csatatérállam.
Boris Johnsont „kirúgták, mert a könyvét népszerűsítette”, amikor a Channel 4 amerikai választásokról szóló műsorában vendégszerepelt - a műsor társműsorvezetője, Krishnan Guru-Murthy szerint − írja a The Guardian.
A Channel 4 híradós műsorvezetője, Guru-Murthy mondta Johnsonnak, hogy „tegye el” a könyvét, majd felszólította, hogy „elég volt”, amikor a politikus kétszer is utalt új könyvére, és megpróbálta azt a kamera felé tartani. Guru-Murthy „pitiánernek” nevezte a volt miniszterelnök cselekedeteit.
A műsor hátralévő részében Johnsont Michael Cohen váltotta, aki korábban Trump elnök ügyvédjeként működött. Guru-Murthy elmondta a nézőknek:
Boris Johnsont kihajítottuk, mert kizárólag a könyvéről dumált.
Bár még közel sincs végeredmény,
Donald Trump most fordított Pennsylvaniában, de ez percenként változik.
Az egyik legfontosabb csatatérállamban átvette a vezetést a republikánus elnökjelölt, most – a The New York Times adatai szerint – mindössze 45 ezer szavazattal vezet (48 százalékos feldolgozottság mellett), pedig korábban Harris toronymagasan, 85 százalékkal vezetett.
Az északi csatatereken még mindig mindig nincs eredmény (Pennsylvania, Michigan és Wisconsin). Ezeken a helyeken még mindig nem számoltak össze rengeteg szavazatot, ugyanakkor a rendelkezésünkre álló adatok arra utalnak, hogy
mind a három államban nagyon szoros verseny várható.
A The New York Times arról ír, hogy becsléseik szerint most este először fordul elő, hogy a verseny Donald Trump felé hajlik. Szűken, de vezet Georgiában és Észak-Karolinában. Ha ezeket az államokat megnyeri, Kamala Harrisnek valószínűleg Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban kell majd győznie – „ez reális lehetőség, de nem kis feladat” – összegezték.
Kamala Harris kampányának tagjai azt sugallták: napokba telhet, mire kihirdetik az elnökválasztási verseny győztesét, de arra készülnek, hogy a jogi következmények hetekre elhúzódnak, függetlenül az eredménytől.
Egy hónapnyi pereskedés, pokoli lesz
– mondta Harris egyik kampánytanácsadója a CNN-nek.
Mivel hibahatáron belüli verseny várhatóan felveti a jogi kihívások lehetőségét – amire a republikánusok már készültek is – Harris csapata azt mondta az adományozóiknak, hogy számítsanak „négy-hat hétre, amikor mindenki mindenkit beperel” – mondta a CNN egyik forrása.
Egy másik jelentős adományozó a csatornának azt mondta: a kampány azt sugallja, hogy tőkét kell megtakarítani – vagy többet kell gyűjteni – ahhoz, hogy fedezni tudják a jogi védelmet kísérő tetemesszámlákat.
A Harris-kampány külső jogtanácsosa, Dana Remus korábban elmondta, hogy jogászaik készenlétben állnak szerte az országban azért, hogy szükség esetén eljárjanak, ha valahol probléma merül fel, és valaki megkérdőjelezi a választás eredményét. „A választást az amerikai nép dönti el, és nincs mód ezen eredmények megdöntésére. Intézményeink nem engedik, köztük a Legfelsőbb Bíróság sem" – mondta.