Index Vakbarát Hírportál

2022. július 5-én ismét a Budapest Arénában koncertezik az Five Finger Death Punch.

Az amerikai banda ma délelőtt jelentette be, hogy európai turnéra indul, amelynek egyik állomása a magyar főváros lesz. A csapatnak ez lesz a második budapesti koncertje, korábban 2020 februárjában léptek fel hazánkban, ami azért is volt akkor olyan nagy öröm a rajongóknak, mert a Five Finger Death Punch alapító-gitárosa magyar származású.

A The Rolling Stones 2021. október 13-án, a dalszöveggel kapcsolatban kialakult viták (rabszolgaság, erőszak, pedofília, kábszeres utalások) miatt levetette a turné dallistájáról a Brown Sugar című klasszikust, a rockzenekar egyik legnagyobb, 1971-es slágerét. 

Nem csak a legendás brit rockegyüttes dalszövege verte ki a biztosítékot a kritikusoknál. A Daily Mail listát készített azokról a dalokról, amelyek provokatív, megkérdőjelezhető és illetlen szöveget tartalmaznak. Első rész. 

Harminc éve jelent meg a Metallica 35 millió példányban értékesített, Grammy-díjas albuma, amelyet mindenki Black albumnak hív. A lemez egy afféle javító dolgozat, amely a korábbi album, az ...And Justice for All hibáit állítja helyre. A túlságosan bonyolult, komplex 1988-as album után a zenekar egyszerűbb, rövidebb dalstruktúrákban gondolkodott. A legendásan rosszul kevert, a basszust hátérbe szorító hangzás miatt az ...And Justice for All úgy kopogott, mint

A sztárproducer Bob Rock ezért klasszikusabb rockhangzást javasolt Hetfieldnek. Kipróbálták, milyen lenne élőben felvenni a dalokat, és végre nem hagyták ki a basszusszólamok megírásából Jason Newstedet sem, akit soha nem fogadott be igazán a zenekar. A lemeznek egy időben a Five címet akarták adni, de rájöttek, hogy az ötös sorszámnál is egyszerűbb, ha nem vacakolnak a címmel.

Az egyediség talán az egyik legfontosabb a zenében, hiszen ha technikailag mindig lesz egy ázsiai kisgyerek, aki profibb nálunk, akkor legalább a különlegességünkkel tudjuk kenterbe verni a konkurenciát.

Egyedivé sokféleképpen lehet válni. Sajátos stílus, velős mondanivaló, páratlan filozófia, vagy mókolunk valamit a látvánnyal. Utóbbiban az egyik legnagyobbat ebben az évezredben a rajzolt figurákból alakult popzenei formáció, a Gorillaz hozta, hiszen nem sok embernek jutott addig eszébe, hogy egy csapat animált karakterrel menjen el turnézni. Ráadásul a világ legsikeresebb virtuális bandája címet is ők tartják azóta a Guinness rekordok könyvében, nem véletlenül.

Az együttes mögött álló zenei agy, a Blur-ből jól ismert Damon Albarn, valamint a látványért felelős grafikus művész, Jamie Hewlett új kislemezzel rukkolt elő augusztusban, amit egy zártkörű koncerten robbantottak be az O2 arénában, az Egyesült Királyságban a National Health Service dolgozóinak és családjaiknak. A Gorillaztól sosem állt távol a kooperáció, ha az összképet nézzük, teljes munkásságuk közel egyötödét más előadókkal mixelve dobták piacra, így az sem volt meglepő, hogy a most kigurult Meanwhile EP-n tárolt három dal mind koprodukció. Ami inkább meglepetés volt, hogy a tőlük jól megszokott stíluskavalkád, ami egy pimasz lazasággal párosulva ad egyedi feelinget, most meggyengült.

Néhány hónappal ezelőtt érkezett a hír, hogy 11 év után feloszlik az Intim Torna Illegál. A zenekar búcsúturnéra indult, szeptember végén pedig végleg elköszöntek a közönségüktől. A tagok most elárulták, mi vezetett ahhoz, hogy meghozzák ezt a számukra is nagyon nehéz döntést.

Az Intim Torna Illegált az akkor már nyolc éve működő Kistehén Tánczenekarból kivált Dorogi Péter, Gálos Ádám, Nádasdi János és Kiss Sándor alapította. Bár az együttes egyre népszerűbb lett, számtalan csapás érte a tagokat, többek közt a menedzserváltások során kialakult konfliktusok okoztak gondot. A legemlékezetesebb zenekari balhéjuk 2016-ban volt, amikor az akkori menedzser és egyben alapító tag, Kiss Sándor kitette a többieket a csapatból, végül Dorogi Péter vezetésével és Bikali Sándor csatlakozásával folytatták az Intim Torna Illegált. 2020-ban a tízéves turnéjukat elsöpörte a világjárvány, az akkori basszusgitáros, Bikali Sándor pedig elhagyta a zenekart. Bár 2021-re a banda elkészített egy új albumot, május 31-én bejelentették, hogy búcsúturnéra indulnak és feloszlanak.

Mesélős zene ez, lentebb meg is hallgatható, de olyan, amelyben a disszonancia – ha lenne – sem kognitív, legfeljebb harmónia. Persze felmerül a kérdés, hogy ki hallgatna olyan dalt, amelyik a kávéról szól – merthogy ez a zene alapból a kávéról szól –, de a klip már inkább a szívek dobbanásáról, a meglódult, kilöttyent vágyakról.

Kávé, rázz fel minden reggel!

– hangzik a Bolyki Tamás Quartet dalában (Reggeli flört), klip is készült hozzá, és az ígéret szerint egy fiatal zenész szemszögéből mutatja be sokunk szenvedélyét, a reggeli kávézást. Hallgatva a dalt ez akár könyörgésként is felfogható volna, ám utána így folytatódik:

szerelmünket öntsük zenébe.

Így mindjárt más. Világos beszéd: a szerelem forrón az igazi, gyorsvonatként robogó szívdobbanással, és az se baj, ha életünk tengere lecsorog az asztal peremén. Tanulság is van: ha a kávé lefőtt, muszáj inni, kortyolgatva, teli szájjal.

Meg is kérdeztük Bolyki Tamást, miért ilyen klipet forgattak a dalhoz, és a következőt válaszolta:

Tőled még egy halott is elélvez – üvölti Mick Jagger a Start Me Up című Rolling Stones-dalban, ami – hogy a dolog még bizarrabb legyen – a Rolling Stone magazin szerint a világ 8. legjobb sporthimnusza. De a rock & roll sosem lesz olimpiai sport, és nemcsak a túl sok dopping és drog miatt, hanem azért sem, mert a rockversenyzők számára túl kicsi az a dobogó, amire fel lehet állni.

Ami viszont biztos: a 40 éve publikált Tattoo You volt a Rolling Stones utolsó „aranyérmes” lemeze, amit most újra megjelentettek, ahogy kell, extrákkal és remaszterizálva. Start Me Up! – ha nem lennénk már így is eléggé beindulva.

1981. augusztus 24-én került a boltokba a Rolling Stones 16. nagylemeze, a Tattoo You, sokak szerint az utolsó „klasszikus” Stones-album, ami azért is különös, mert a lemez valójában a 1970-es években rögzített demókból, sessionöktől összerakott munka. 1980 körül éppen nem volt beszélő viszonyban az „önmagától elszállt” Jagger és a herointól szintén elszállt Keith Richards, ami a rock & rollban – főleg, ha dalszerzőpárosról van szó – nem éppen a legideálisabb felállás. A bajokat csak tetézte, hogy ennek ellenére a menedzsment leszerződött egy amerikai stadionturnéra, ami ugyebár 1982-ben Európában folytatódott.

Greatest Hits turnéjuk keretein belül érkezik Budapestre a Pet Shop Boys. A Dreamworld nevet viselő eseménysorozat a jövő évben kezdődik, a fővárosba 2022. július 6-án érkezik a fiúbanda, a Budapest Parkban fognak fellépni. A jegyértékesítés október 22-én reggel kilenckor indul.

A Pet Shop Boys egyébként 2014-ben koncertezett utoljára Budapesten, előtte 2018-ban Szegeden léptek fel. Az elmúlt 30 évben folyamatosan járták a világot, kimagasló popzenei színházat létrehozva. Előadásukról több neves brit lap is elismerően nyilatkozik, a Daily Telegraph szerint

Bebe Rexha a Better Mistakes című lemezének borítóján úgy néz ki, mintha Elon Musk új nője lenne, akivel űrkolóniát alapít, hogy Teslákat gyártsanak a földön kívüli létformáknak. A bipoláris zavarral küzdő ifjú művésznő bebizonyította, hogy egy 37 perces mesterkurzuson közös nevezőre tudja hozni az EDM-hatású zakatoló popot, a klasszikus olasz slágert, a K-popot és mindent, ami eladható egy képzeletbeli, 2021-es zenés expón. Megidézi a Queen Bohemian Rhapsodyját is, és képzett szoprán hangjával lazán hozza a feminista hiphop legszebb hagyományát.

Tizenhárom számot elintézni 37 percben, eddig ilyet jórészt csak a punkok tudtak, de most Rexha is, akinél úgy látszik, minden mindennel reakcióba lép. A Brooklynban született, albán felmenőkkel rendelkező művésznő olyan, mintha a Pirula-országból származna, ahol úgy eszik az kamaszok az antidepresszánsokat, mint mások az M&M csokit.

Brexa albán neve Bleta, ami dongót jelent, és hát az 1989-ben született művésznő mindenre rászállt már a pop illatos mezején, és kicsit olyan, mintha nem a sokoldalúságáról szólna a dolog, hanem arról, hogy még mindig keresi a saját hangját. Ezért kapásból eszedbe juthat Rita Ora, Martin Garrix és Cardi B is, így aztán Rexha dalról dalra definiálja újra az identitását. 

Amikor a stílusi határokat elkezdjük kikoptatni, különféle előadók bukkannak fel. Olyanok, akik elengedték az egy-egy stílus vonalát képviselő gondolkodást, és átjárhatóvá tették az addig vaskosnak hitt kapukat. Ilyen volt anno David Bowie, a Queen, de hosszas zenei utazása alatt hasonló sokoldalúságot formált meg a Linkin Park, a Doors vagy Prince. Vannak, akiknek ez elragadtatóan sikerül, és vannak, akik belebuknak. Van azonban, amikor jogos a kérdés: vajon ez siker vagy bukás?

Ilyesmi zavar fogalmazódik meg az emberben, ha beleszagol Lingua Ignota (Kristin Hayter) munkásságába. Zenéjében annyi különféle irányzat tör elő, hogy sorolni voltaképp felesleges. A leginkább erőssé váló vonulatok, a nihilitás, az enyhe operás hatás, majd a poptól metálig és népzenéig minden megragad a dalokban, hogy kitöltse azokat. A feldolgozhatatlan hatásoktól az idegi zavarokat okozó hangzásokig minden előtör, és az ember még úgy is nehezen érti a dolgot, ha utánanéz a dalok keletkezési körülményeinek.

Október 15-én megérkezett a Coldplay Music of the Spheres című albuma, amelynek megjelenése előtt egy nappal a környezetvédelmet zászlajára tűzve hirdetett világkörüli turnét a zenekar. A tagok vállalják, hogy a 2022-es koncertkörútjuk 50 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással jár majd, mint a 2016-os volt, a turnéhoz kapcsolódó zöld programjukba pedig úgy tűnik, a rajongóikat is igyekeznek bevonni.

A zenekar fenntarthatóság iránti elköteleződése eddig sem volt titok. Hogy ezt mennyire komolyan veszik, azt Chris Martin 2019-es nyilatkozata is alátámasztja – az énekes akkor azt mondta, nem indulnak lemezbemutató turnéra az Everyday Life című albumukkal, mert aggasztónak tartják a koncertjeik környezeti terheit. Azt is kiemelte, csalódnának, ha a következő körútjuk nem lenne karbonsemleges, a közelmúltban tett bejelentéseik pedig mind azt igazolják, hogy az elmúlt pár évben rengeteget dolgoztak azon, hogy összehozzanak egy környezetkímélő turnét.

A 2015-ös, telt házas koncertjük után ismét beveszik a Budapest Arénát a OneRepublic tagjai. Az énekes-dalszerző Ryan Tedder, valamint Zach Filkins és Drew Brown gitáros, Brent Kutzle basszusgitáros-csellista, Brian Willett billentyűs és Eddie Fisher dobos alkotta zenekar 2022. május 13-án áll színpadra a főváros legnagyobb fedett koncerthelyszínén. 

A már közel tizenöt éve működő zenekar annak idején a Dreaming Out Loud című albumával robbant be a köztudatba, amely egy húszmillió példányban elkelt kislemezt is tartalmazott. Az Apologize világsláger lett, és begyűjtött egy Grammy-jelölést. 

Csütörtök este átadták az 5. Magyar Klipszemle díjait a budapesti Akvárium Klubban. A telt házas gálán Fluor Tomi és Beton.Hofi Ádi vezényletével 28 kategóriában hirdettek nyerteseket, beleértve a közönség-, illetve a különdíjasokat is. Összesen 35 kisfilm kapott elismerést, a fődíjat Gloria PTS című videója vihette haza, Kostil Luka rendezésében.

Idén két év kliptermését szemlézték. Az 1042 benevezett alkotásból először kategóriákba sorolva egy 200 darabos shortlistet állítottak össze a szervezők, majd a szakmai zsűri (Bicsérdi Ádám, a Kreatív szerkesztője, Daphne Samaras, a Kinopravda rendezője, Kamau Makumi zeneszerző és producer, Martin Wanda fotográfus, Pater Sparrow filmrendező és látványtervező, Ráday Dávid, a Sziget kreatív vezetője és a Proud Production társtulajdonosa, Reich Dániel operatőr, Spáh Dávid rendező, Szabó Tomi vágó és Törőcsik Franciska színész-énekes) ezeket igyekezett rangsorolni, ami egészen biztos, hogy nem volt egyszerű feladat. 

Közel kétéves csúszással, augusztus végén megjelent a OneRepublic új albuma, a Human, amely idáig hat kislemezslágert adott a világnak, és ezért nem lehetnek eléggé hálásak azok, akik szeretik a kétezres évek auto-tune pophimnuszait.

Ma, amikor minden egyben a saját ellentéte is, helye van az alternatív fiúzenekaroknak is, azoknak a csapatoknak, amelyek látszólag önálló alkotóműhelyek, de valójában a poptrendeket formáló iparági szakemberek vállalkozásai. Ezek a zenekarok csak annyiban különböznek a kilencvenes évek fiúcsapataitól, hogy az előadók maguk a „producermágusok”, és hangszereken is játszanak. És persze, valóban kell fül és tehetség ahhoz, hogy a pop mainstream jellegadó elemeit szakszerűen integráljuk a hagyományos dalstruktúrákra, még ha ez nem is sokban különbözik attól a gázszerelőtől, aki ügyesen tekeri a cső végére a kócot.

Ha csak egy estére és csak egy dal erejéig, de Tóth Gabi ismét előveszi a rockerarcát. Az énekesnő október 15-én a Tankcsapda koncertjén lép fel, a zenekar három évtizedes koncertsorozatának záróbuliján, a Budapest Parkban – derül ki a Facebook-esemény leírásából.

Nem ő lesz az egyetlen, aki a debreceni zenekar buliján vendégeskedik: Nagy Feró, Köteles Leander és Kowalskyék is mikrofont ragadnak az esten.

Mammamia címmel jelent meg az olasz Måneskin új dala, amelyet október 7-én a berlini SO36 Clubban élőben is előadott a zenekar. A fellépés előtt a zenészek sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen, ahol a friss szerzemény üzenete mellett többek közt a népszerűségük titkáról és hatásairól is beszéltek.

A Måneskin számára az eurovíziós győzelem kétségtelenül meghozta a sikert. Az utcazenészekből néhány évvel ezelőtt hivatásos zenekarrá avanzsált fiatalok májusban a Zitti e buoni című nótájukkal nyerték meg a dalversenyt, ami több szempontból is nagy dolognak számít: egyrészt mert a szám olasz nyelven íródott és hangzott el az eseményen, másrészt a műfaj győzelmét is ünnepelhették, rockzenekar ugyanis csak ritkán szerepel élmezőnyben az Eurovízión.

A Måneskin, Billy Idol és a Red Hot Chili Peppers után újabb világsztár jelentett be koncertet hazánkban.

Facebook-oldalán tudatta a Bring Me The Horizon, hogy európai turnéra indul – szúrta ki a Rockstation. A koncertkörút Budapestet is érinti: a zenekar február 15-én áll színpadra a Papp László Sportarénában.

Október 14-én a budapesti Akvárium Klubban díjazzák az elmúlt két év zenei videós termésének legjobbjait. 1042 benevezett kisfilm közül kerülnek ki a győztesek, az esti díjátadó gála előtt déltől öt helyszínen klipvetítéssel, koncertekkel és szakmai programokkal is készülnek a szervezők.

Ez már az ötödik alkalom, hogy megrendezik a magyar zenei videók versenyét, amely a kezdeti kétnapos, Toldi mozis klipvetítésből szakmai minifesztivállá nőtte ki magát: 2019-ben már négy helyszínen, koncertekkel, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel töltötték meg a termeket, és harminc díjat osztottak ki az esti gálán.

Delírium. Belső és külső kín. Erről akarna szólni az Imagine Dragons új albuma. Ahogy a sárkányok újra megpróbálták berepülni a mainstream égboltot, úgy ütköztek neki az összes háznak, kéménynek, villanypóznának, fecskének, gólyának és mindennek, ami kicsit is töményebb, mint egy üres felhő.

Egy üres felhő, ami inkább jelent terápiás zenei programot, mint tömény üzenetet. A drogokról és az azok hatására történő szétesésről, barátok elvesztéséről szóló témakörben elég erősen el vagyunk eresztve dalokkal, mégis nehéz megfogni ezt a témát. Minél jobban akarja az ember, annál rosszabb. Itt pedig annyira akarták, hogy az már zenei aranyérré nőtte ki magát. Ezt pedig nem váltják be a zálogosnál.

Erősnek tűnhet ez a zuhanás, tekintve, hogy őket kiáltotta ki az RIAA az első olyan rockelőadónak, amelyik képes volt milliárdos streamet generálni négy dalánál is. Viszont épp ez a helyzet. Ha egyszer megütöd ezt a szintet, nem adhatod alább. A közönség, a szakma, a kritikusok mind arra várnak, hogy előrukkolsz valami még erősebbel vagy valami újjal. Egy Believernél erősebbet nehéz lenne produkálni, persze nem lehetetlen, a lemez hangzása pedig nemhogy új vagy egyedi, hanem szimplán különféle stílusok céltalan rángatása.

Tom Petty and the Heartbreakers Angel Dream című új albumáról a 105 Degrees című lendületes dalában felteszi a kérdést:

Mit akarsz? Tökéletességet?

Azt kell mondjuk, igen.

A zenekar 1996-ban adta ki a Songs and Music from Sh's the One című soundtrackalbumát, amely Jennifer Aniston és Cameron Diaz ugyanebben az évben bemutatott filmjéhez készült. A mozi nálunk csak VHS-en jelent meg Ő az igazi címmel, és persze a filmzene messze jobb volt, mint a vígjáték, aminek a következménye számos.

Petty 1994-es zseniális szólólemeze, az Wildflowers idején bármihez ért, arannyá változott, így volt ez az idén negyedszázados Songs and Music from She's the One című soundtrackalbummal is, amely, úgymond, túl jól sikerült ahhoz, hogy „csak” filmzenealbum maradjon. Most néhány dallal kiegészítve, újragondolva Angel Dream címmel került a boltokba.

Egy igazán jó dal kikapcsol, elvarázsol, és erőt ad a nehéz helyzetekben. Ez utóbbit támasztja alá az Artisjus Egyesület legfrissebb felmérése is, amely megállapította, hogy a magyar emberek 64 százalékának adott erőt a pandémia alatt a zenehallgatás.

Az egyesület azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdésében milyen szerepet játszott a zene. Kiderült, hogy

A felmérés adatai szerint elsősorban a nők, valamint a baby boomer és a Z generáció tagjai számoltak be olyan élethelyzetekről, amelyekben kedvenc dalok segítettek. A legnagyobb arányban a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagjai igazolták ezt a jótékony hatást: a Z generáció 71 százalékának, a baby boomerek 79 százalékának jelentettek kapaszkodót a dalok, zeneművek. 

Bántó vagy sem, a hip-hop és rap még mindig főként férfi műfaj. Ez nem azért van, mert ne volnának tehetséges, kreatív női rapperek, hanem azért, mert a mainstream-be betörő előadók folytonosan ugyanazon a két témán lovagolnak felváltva: „Girl power rulez″, vagy „milyen nagy a s*ggem”, néha meg bele-bele csepegtetik, a pénz, meg a gettó feelinget, hogy ne érje szó a ház elejét. Hogy ez saját választásuk-e, vagy a kiadó nyomása, vitatható, de létezik másik út is, amire kaptunk most egy tökéletes példát.

Simbiatu „Simbi" Abisola Abiola Ajikawo  – művésznevén Little Simz kivétel ez alól a szabály alól. Nem mondhatok mást, minthogy ez a hölgy a legkreatívabb női rapper, akit életemben hallottam. Bár hangszíne és raptechnikája nem abszolút egyedi, ám a zeneiség, amivel dolgozik, a stílusfúzió kárpótol minket mindenért, és arra késztet, hogy újra és újra meghallgassuk dalait. Mikor a hip-hop kísérleti zenével vegyül (amibe beletartozik a grandiózus filmzenei elemektől, a népi-törzsi- zenei hatásokon át a húszas évek swingjéig szinte minden),  ezekben a dalokban  még az is megtalálja az örömöt és szerethetőséget, aki nincs oda a ritmizált szöveget daráló műfajokért.

A Music of the Spheres című album megjelenését két koncerttel is megünnepli a Coldplay: október 12-én a londoni Shepherd’s Bush Empire, október 22-én pedig a Climate Pledge Arénában lépnek fel. A zenekar mindkét eseménnyel a környezetvédelmet támogatja. 

Talán még mindenki emlékszik a Coldplay bejelentésére, amelyet 2019 novemberében tettek. Chris Martin akkor azt nyilatkozta, nem indulnak lemezbemutató turnéra az Everyday Life című albumukkal, mert aggasztónak tartják a koncertjeik környezeti terheit. „Kell egy kis idő, hogy megvizsgáljuk, hogy lehetnének egy turnénak kedvező hatásai a környezetre” – magyarázta a döntést a frontember, hangsúlyozva, mennyire csalódottak lennének, ha a következő koncertkörútjuk nem lenne karbonsemleges. 

Négy év után visszatér Billy Idol Magyarországra, 2022. június 29-én a Budapest Parkban lép fel – jelentették be a szervezők. A nyolcvanas évek egyik legmeghatározóbb punk-rock bálványa jelenleg is aktív: nemrég négyszámos EP-vel lepte meg rajongóit. 

William Michael Albert Broad, azaz Billy Idol a hetvenes években ragadott először hangszert, első komolyabb zenekarában pedig Clash- és Siouxsie and the Banshees-tagokkal zenélt együtt. Később a Generation X nevű formáció élén találkozhatott vele a közönség, majd a banda 1981-es feloszlása után New Yorkba költözött, és szólókarrierbe kezdett. Még ugyanebben az évben megjelent első EP-je  Don't Stop  címmel, azon még két Generation X track is szerepelt, melyek közül az egyik az azóta ikonikussá vált, és rengeteg feldolgozásban hallható  Dancing With Myself.

Szinte minden horrorfilmben elhangzik a kötelező mondat: „nem kell ezt tenned”. A popban is vannak kötelező, szertartásos mondatok, mint amilyen a „mindenkire szükség van”, vagy éppen a „kezeket a magasba”.

A Chvrches nevű skót szintipop trió úgy érezte, hogy elég a pop és a horror közhelyeiből, a Screen Violence című immár negyedik lemezükön miért ne mesélhetnénk el a kortárs tinédzser erőszak mechanizmusait, a horror szimbolikájával.

A csilingelő szinti-popot revitalizáló Cvrches a Covid idején afféle terápiaként kezdte el az új lemezük munkálatait, főleg zoomon tartották a kapcsolatot, ami nem a legideálisabb a kreatív munkákhoz, de ez sem okozott problémát, elvégre ez akkor is így lett volna, ha nincs Covid. Martin Doherty és Lauren Mayberry Los Angelesben él, míg Iain Cook Glasgow-ban. 

Elhunyt Baksa-Soós János, képzőművész, az egykori Kex frontembere, akit idén ősszel másodszor veszítettünk el. Először 1971-ben, amikor elhagyta Magyarországot. Hiába ment el, mindig jelen volt, mint azok a körúti Caspar Hauserek, akiket egy időben több buliban is látni véltek. Ha jól sikerült egy-egy hábé, sokan úgy gondolták, hogy ott volt a Pauer Henrik, a Dixi, a Pajor, mert ők a jó buli hús-vér mértékegységei.

1969 és 1971 között Baksa volt az, aki megszentelte az éjszakát, megszentelte a magyar undergroundot, és megmutatta, hogy a rock and rollban nem a gitárokban van az elektromosság, hanem a gesztusokban.

És ezt 1971-ig a budapesti látnok, Baksa-Soós János tudta a legjobban. Szóval, egy idő után már nem volt ott a Kárpátiában, a Dáliában, az Ifiparkban, mégis erős maradt a jelenléte, ugyanis szükség volt rá, akkor is, amikor már az NSZK-ban harcolt a  darazsakkal, a tollas gyíkokkal, és más démonokkal. Hivatkozás lett, archetípus. A magyar nyilvánosság ennek ellenére 1971-től már nem vett tudomást róla, majd néhány év múlva, már hetvenes évek végén Földes László szólítgatta a szellemét, amikor a Hobo Blues Band eljátszotta a Kextől többek között a   Zöld-sárgát.

72 éves korában meghalt Alan Lancaster, az angol Status Quo zenekar alapító basszusgitárosa. Lancaster 1962 és 1985 között játszott a bandában, majd visszatért egy turnéra 2013–2014-ben. Halálának hírét a banda menedzsere, Simon Porter erősítette meg.

Alan Lancaster 1949-ben a dél-londoni Peckhamben született, a Status Quo énekesével, Francis Rossival iskolatársként ismerkedtek meg. 1962-ben döntöttek úgy, hogy zenekart alapítanak, 1963-ben került a bandába John Coghlan, 1967-ben pedig a 2016-ban elhunyt énekes-gitáros, Rick Parfitt. A Status Quo nevet Roy Lynest billentyűs belépése után vették fel, első zenei sikerüket a Pictures of Matchstick Man című kislemezzel érték el. A pszichedelikát és beatet keverő hangzást a hetvenes évek elején kezdték a boogie és a rock felé tolni, ezzel érték el legnagyobb sikereiket.

Ha a csúcskategóriás hangfalak a boldogtalan családapák sírkövei, akkor a half-speed mastering technikával megjelent vinyl hanglemezek spiritiszta szeánszok meghívói, ahol aztán feltűnnek a régen látott családtagok, tehát a popsztárok. Újra kiadták a The Police 40 évvel ezelőtt publikált, Ghost in the Machine című albumát, ezúttal a különleges, úgynevezett félsebességű vágási technológiával.

A produkció hangzása káprázatos, mintha megjelenne előttünk az a bizonyos láthatatlan nap, amiről a lemez egyik legnagyobb slágere, az Invisible Sun is szól.

A Ghost in the Machine 1981. október 2-án jelent meg, és azonnal az Egyesült Királyság albumlistájának élére került, az amerikai Billboardon pedig a második helyen végzett, olyan világslágerekkel, mint a Spirits in the Material World, az Every Little Thing She Does Is Magic és az Invisible Sun. És ott az energikus reggae-punk dal, a Demolation Man is, és még mindig csak az A oldalt hallgattuk. Utóbbit Sting eredetileg Grace Jonesnak írta, aztán a The Police is némi átértelmezés után felvette a repertoárjába.