A szokásoknak híven, lásd kicsit lejjebbi posztunkat. Őket a menekült sportolók csapata követte, majd Izland. Jöttek az írek, ezután pedig az országok ABC rendben jönnek. Már a japán szerint.

Ahogy 1964-ben tették a Sinkanszen gyorsvasúttal, 2021-ben robotszemélyzettel szeretnék lenyűgözni az olimpiára érkezőket a japánok.

Az olimpiai faluban, a kiszolgálóegységekben, a sportesemények helyszínein, illetve még bizonyos pályákon is feltűnnek majd a Toyota és a Panasonic által fejlesztett robotok. Az ipari robottechnológiából származó megoldásokkal kifejlesztett robotok között lesz, ami felszolgál, más szállítmányoz, pakolni segít, vagy éppen üdvözli a játékokra érkezőket.

A robotok az olimpiai játékok után a paralimpián is maradnak, ahol a sportolókat és a csapatokat segítik majd. A videón a kiszolgáló robotok működése látható:

A japán himnusz után Morijama Mirai egyszemélyes performansza következett, ami leginkább egyfajta haláltáncra és rituális gyászszertartásra emlékeztetett. A produkció arra volt hivatott, hogy mindenki, aki itt van, vagy akár a televízióban nézi a megnyitót, szenteljen egy percet a szeretteinek, akiket elveszített. Ezt gyászszünet követte, amire már – a japán himnusszal ellentétben – nem állt fel minden jelenlévő.

Pasztellszínű, szivárványos estélyiben lépett a színpadra MISIA. A 43 éves énekesnő 14 évesen költözött el szülővárosából, hogy énekesnő váljon belőle. MISIA ruhája telitalálat volt: máris rajong érte a közösségi média.

Érdekesség, hogy az olimpia megnyitó ünnepségére a bevonulás sorrendje minden alkalommal változik. De ki dönti el, hogy kit követ ki?

Elsőként mindig Görögország lép a stadionba, hiszen a neves sportesemény történelmi gyökerei oda nyúlnak vissza – az első ókori olimpiát Kr.e. 776-ban rendezték. Idén a görögöket egy menekültekből álló csapat követi, őket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állította össze. A csapat neve ennek megfelelően az I.O.C. nevet kapta, márpedig japán fordítása a nemzeti névsorban mindenki mást megelőz.

A The New York Times szerint a harmadik az orosz csapat lesz, akik doppingbotrány miatt nem vonulhatnak az orosz nemzeti zászló alatt. Így aztán ők R.O.C. rövidítéssel lépnek a stadionba, ami a japán fordításban a harmadik helyre sorolja a csapatot.

Ahogyan tehát az eddigiekből is kiderült, a japán „ABC” sorrendjének megfelelően vonulnak a csapatok, Magyarország pedig – Mohamed Aida és Cseh László vezetésével – a 142-ik helyen lép majd a stadionba.

A nyilvánosságra hozott adatok szerint eddig közel ötödével emelkedett az olimpiarendezés költsége egyetlen év alatt: Japán hivatalosan 15,4 milliárd dollárt költött eddig az olimpiára, tavaly ez az összeg még 12,6 milliárdnál járt. A „hivatalos” adatok szerint

• a 2016-os riói olimpia 13,1 milliárd dollárba,
• a 2012-es londoni olimpia 10,4 milliárd dollárba,
• a 2008-as pekingi olimpia pedig 44 milliárd dollárba került.

A nyári játékok közül a Kínában rendezett volt eddig a legdrágább, de ha a téli olimpiákat is idevesszük, akkor a 2014-es oroszországi játékoké a rekord: Szocsiban a rendezés költsége 51 milliárd dollárt tett ki.

Ezzel emlékeznek az áldozatokra.

A japán zászló érkezett először a stadion közepére, majd felhúzták az árbóc tetejére a himnusz meghallgatása közben.

Ahogy az egész olimpia, úgy a megnyitó is nézők nélkül, zárt kapuk mögött zajlik, a jelen lévő sajtómunkatársak azonban minden kis rész, vagy éppen a tűzijáték után tapsolnak és próbálnak egy kis hangulatot teremteni. Na meg elnyomni a tüntetés hangját, ami még mindig beszűrődik.

Ennek a fontosságát hirdetik a művészek a performanszukkal. Az összefogás amúgy is központi szerepet tölt be a tokiói játékokon.

 Az olimpiai mottó Thomas Bach NOB-elnök javaslatára a jövőben nem „gyorsabban, magasabbra, erősebben”, hanem „gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt”.

Erősíteni kell a szolidaritás eszméjét, mert a modern világ kihívásait már senki sem tudja egyedül kezelni

– jelentette ki nemrégiben a 67 éves német sportdiplomata.

Az olimpiai és paralimpiai játékok kabalafigurái legalább annyira a házigazda országot képviselik, mint magát a sporteseményt. A tokiói olimpia és paralimpia kabalaterveire évekkel ezelőtt versenyt írtak ki, és több mint 2000 pályamű érkezett be. 2018-ban általános iskolások szavazták meg a nyertes dizájnt, így esett a választás a két robotszerű lényre. 

A kék robotot Miraitowának keresztelték: ez japánul a jövő és az örökkévalóság szavakból áll össze, és az örök reményt jelképezi. Az indigókék mintázat az Edo-korban divatos kimonómintázat volt – a japán eleganciára és kifinomultságra utal. A rózsaszín paralimpiai kabala Someity: nemcsak a színe, hanem az antennái is a cseresznyevirágokat jelképezik, sőt még a neve is a fára utal. 

A megnyitóünnepség nem automatikusan része az olimpiáknak, az első, 1896-os athéni, az 1900-as párizsi és az 1904-es St. Louis-i játékokon nem vonultak fel a sportolók a nyitányon. 1906-ban, a negyedik olimpiai kongresszuson, Párizsban vetődött fel a nyitóparádé gondolata, és két évre rá, 1908-ban, Londonban már masíroztak a megnyitón a nagy találkozó szereplői.

Az első megnyitó mindjárt botrányosra sikerült. Miután VII. Eduárd angol király elmondta beszédét, és a csapatok elkezdték a felvonulást, a finnek megtagadták a masírozást, mivel az orosz cári zászló alatt kellett volna bevonulniuk. (Finnország akkor még az orosz igát nyögte.)

Az amerikaiakra is rájárt a rúd, mert a rendezők egyedüliként a résztvevő nemzetek közül az ő lobogójukat elfelejtették (?) felhúzni az olimpiai stadionban. Erre bosszúból, amikor az amerikai csapat elvonult a királyi páholy előtt, ők meg „elfelejtették” meghajtani tiszteletük jeléül a csillagos-sávos lobogót...

Látványos bemutatóval indították el a műsort, amiben videobejátszással emlékeztek meg arra a pillanatra, amikor Tokió elnyerte a 2020-as játékok rendezési jogát.

Noha a médiaközpontból a stadionig vezető buszút közben szinte minden járókelő kedvesen integetett nekünk, majd a beléptetésnél is fantasztikus fogadtatásban részesültünk, mintegy fél órával a megnyitó előtt tüntetés vette kezdetét a stadion mellett, legalábbis a vehemenciából erre lehetett következtetni.

Megkérdeztem egy biztonsági őrt, aki megerősítette, hogy körülbelül 2-300 ember demonstrál az olimpia ellen, de nem fajult és nem is fajul tettlegességig a megmozdulás. Sőt, az úriember azt is hozzátette, még csak káromkodás sem hangzott el megafonból.

Elnézve az Olimpiai Falu szállásait, azok sem nem hívogatók, sem nem barátságosak és édeskeveset villantanak fel abból, amiért a japán lakáskultúra szerethető lenne. Odáig rendben van, hogy a stílust a letisztult formák, hagyományosan praktikus bútorok, a finom, tompított árnyalatok, a matt felületek és a kevés dísztárgy jellemzi. Az otthonokban szembetűnő a szellősség, de ez itt már túl sok.

Az ágy kartonból készült, egyemberes, hogy a szex lehetőségét kivonják a képletből.  A fogadtatás sem túl szívélyes, azt kérik a rendezők a sportolóktól, hogy a lehető legkésőbb csekkoljanak be a faluba, és, ha letudták a versenyüket, azonnal utazzanak haza. Láblógatásra, pihenésre nincs idő, a szervezők részéről mondjuk akarat sem.

Közismert, hogy a japán stílus meghatározói a zen tanok. A zen útmutatásai szerint a teret meg kell szabadítani minden olyan felesleges tárgytól, dologtól, amely elvonná a figyelmet önmagunkról. Saját magunk megtalálása ugyanis csak a bennünket körülvevő rend, nyugalom és harmónia mentén történhet. Itt ezt a lakberendezők annyira kimaxolták, hogy a szobákban egyetlen dísztárgy sem kapott helyet, az ágytakarót ne nevezzük annak.

Szóval nincs itt semmi látnivaló. Egy szerencsehozó bambuszt azért berakhattak volna!

Alábbi cikkünkben részletesen összeszedtük a tokiói olimpiával kapcsolatos legfontosabb dolgokat, érdemes átolvasni:

Hosszú ideje vártunk már a pillanatra, ma pedig eljött a várva várt nap! Hamarosan elkezdődik a tokiói olimpia megnyitóünnepsége a Japán fővárosban. Az Index percről percre tudósít az eseményről, kollégáink már a helyszínen tartózkodnak. Tartsanak velünk!