Szakmailag nincs különbség aranyérem és aranyérem között, anyagilag viszont teljesen más díjazásban részesülnek a különböző nemzetek sportolói. Ebben a cikkben Szabados Gábor sportközgazdász segítségével jártuk körbe ezt a témát:
Japánban minden évben a káprázatos rózsaszín cseresznyefák virágzása jelzi a tavasz beköszöntét. A cseresznyevirág(zás), vagyis a ’sakura’ különleges jelentőséggel bír a japán kultúrában. Évtizedeken keresztül fesztiválokkal ünnepelték a rózsaszínbe öltözött fákat.
Korábban azonban ezek a fesztiválok nem a cseresznye, hanem a szilvafa virágzása köré épültek. Még a 8. században a japán arisztokrácia a virágzó szilvafák tövében tartotta tavaszköszöntő étkezéseit, hiszen ez volt az első fa, amely kivirágzott. Végül lassacskán a cseresznyefák kezdték betölteni a “piknikes fa” szerepét. A szakura népszerűsége máig töretlen, nem csoda, hogy a megnyitó első perceiben máris rózsaszín szirmok virtuális mása varázsolta el a nézőket.
Sydney-be nem jutottam el, így lemaradtam az olimpiai megnyitók történetének legizgalmasabb sztorijáról.
Történt, hogy az ünnepség rettenetesen elhúzódott, már másfél órája ácsorogtak a sportolók, edzők ezrei a sydney-i olimpiai stadion gyepszőnyegén. Sokan el is fáradtak, leültek a fűre, és volt olyan is, aki rágyújtott.
Csötönyi Sándor, a magyar ökölvívók szövetségi kapitánya például egy Cohiba szivarra. És szívta, szívta rendületlenül, az orrfacsaró füstöt szanaszét fújva a légtérben.
Túri József, a mélynövésű, de kellőképpen izgága díjlovas ezt nehezményezte, letegezte a bokszpápát, sőt, elkezdett hadonászni az orra előtt, hogy ugyan már nyomja el a bűzrudat. Egy óvatlan mozdulattal ki is verte a prezident szájából a Cohibát.
Ami óriási hiba volt. Már lendült is reflexből Csötke ökle, és a kifogástalanul kivitelezett jobbegyenes nyomán Túri elterült a sydney-i pázsiton, akár a gyalogbéka.
Még el sem kezdődött az olimpia, máris megvolt az első KO.
Több, az olimpiát szponzoráló japán cég is jelezte, hogy a növekvő koronavírus-fertőzések miatt kihagyják a megnyitóünnepséget.
A Nippon, a Fujitsu és a NEC képviselői is jelezték, hogy nem lesznek ott, miután a főszponzor Toyota kedden bejelentette, nem vesz részt személyesen, és az olimpiai játékok kapcsán készített televíziós reklámjaik sugárzását is visszavonják Japánban a vírus terjedése és a közvélemény olimpiaellenessége miatt.
A nemzetközi szponzorok közül a Bridgestone is hasonlót lépett, amikor a cég úgy döntött, nem reklámoznak az olimpiával és az olimpia ideje alatt.
Ezeken a cégeken kívül a játékokat szponzoráló Meji és az Asahi cégcsoportok is jelezték korábban, hogy képviselőik és vezetőik nem lesznek ott személyesen – írja a Japan Times.
Japánban a lakosság jelentős hányada nem kér az olimpiából, mivel attól tartanak, hogy a beutazók újra berobbanthatják a vírust a szigetországban. A japán szponzorcégek többsége éppen emiatt nagyon óvatosan áll az ötkarikás játékokhoz és az olimpiával kapcsolatos reklámozáshoz a hazai piacon.
„Érzelmekkel egyesítve” (United by Emotion), nagyjából így fordítható a most zajló nyitóünnepség koncepciója. Ez a nyári játékok hivatalos online felületéről derül ki, a kissé zavaros szöveg a multikultival ideologizálná meg a vírus következtében garantált nyomott hangulatot. Így magyarázza a témaválasztást:
Az elmúlt évben valamennyi országban a Covid-19 miatti félelemben éltek az emberek, a tokiói olimpia is a járvány közepén kerül megrendezésre.
Hozzáteszik: a fizikai távolságtartás ellenére is arra törekednek a szervezők, hogy átélhessük a sportmérkőzés izgalmát.
A sport egyetemes. Felbecsülhetetlen kincs, amely szerintünk képes arra, hogy az érzelmeken keresztül egyesítse a világot – akkor is, ha a járvány elválasztott minket, ha más nyelven beszélünk, vagy különböző kultúrákból érkezünk
– folytatják.
Megérkezett a stadionba a svéd olimpiai csapat, de tudták, hogy az első botrány hozzájuk kapcsolódik?
1968-ban foghatta a fejét Hans-Gunnar Liljenwall, miután az első doppingvizsgálat után csapatának vissza kellett adnia bronzérmét. Az öttusázó, saját bevallása szerint, csupán két korsó sört ivott, hogy megnyugtassa az idegeit a lövészet előtt.
Számos nemzetközi sportági szövetség függ pénzügyileg az olimpiai bevételekből származó visszaosztásokból – hívta fel a figyelmet a money.hu. Mint írják, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem szereti nyilvánosságra hozni, hogy mekkora összegekről van szó az egyes olimpiák után, ám Jens Weinreich oknyomozó újságíró szerint a tokiói játékoknál nagyjából 590 millió dollárról lehet szó.
A jelentések szerint a koronavírussal sújtott 2020-as évben a NOB 100 millió dollárt osztott szét a különböző sportági szövetségeknek, hogy átvészelhessék a járványidőszakot, a jövőben pedig 28 sportág részesül majd az olimpiai bevételekből. A visszaosztott pénzeket nem egyenlően osztják el a sportágak között, amelyeket öt kategóriába rangsorolnak: az első csoport (atlétika, torna, vizes sportok) például 40 millió dollárt, míg a legkevesebbet az ötödik csoport sportágai (golf, öttusa, rögbi) kapják, összesen 14,1 millió dollárt. A szakportál cikkéből kiderül, hogy
vannak olyan veszélyeztetett sportágak, amelyek éves bevételük 35-96 százalékát köszönhetik a NOB-nak.
Minél nagyobb arányban függnek ezek a sportágak a NOB-tól érkező bevételektől, annál inkább szólnak ezek a pénzek a fennmaradásukról: ugyanis olyan sportágak vannak a szakadék szélén az olimpiai pénzek nélkül, mint a torna, a boksz, a vívás, a birkózás, az öttusa vagy épp a kajak-kenu.
De nem Oroszország, hanem orosz csapat néven. Doppingbotrány miatt ugyanis sem a nevet, sem a zászlót, sem a himnuszt nem használhatják.
Ilku Miklós és Palotai Barnabás a helyszínről tudósít az Indexnek a következő bő két hétben. Két kollégánk többek között rendszeres videoriporttal jelentkezik Tokióból, érdemes velünk tartani!
Vloguk első részében a koronavírus miatt elképesztően megszigorított beutazásról, a több mint 30 órás túráról, a Narita repülőtéren megélt procedúráról, valamint az első teljes tokiói napjukról forgattak, emellett beszámolnak a legelső benyomásaikról a helyi élettel, a koronavírussal és a buborékkal kapcsolatban is.
A 2004-es athéni játékokon napi ezer ingyenes óvszer fogyott el az olimpiai faluban, 2012-ben Londonban pedig 150 ezer óvszerrel várták a kvótát szerzetteket a szervezők. A csúcsot természetesen Rióban állították fel, ott öt éve 450 ezer darabot osztottak ki. Indokolt volt az elővigyázatosság, és ezt kiválóan megmutatta a brazil Ingrid Oliveira–Giovanna Pedroso műugró párosának botránya. A duó azután lett utolsó a női szinkrontoronyugrás döntőjében, hogy a megmérettetés előtti éjszakán Indgrid kidobta társát közös szobájukból, hogy egy kenussal szexelhessen.
Japán azonban nem akar a versenyek alatt egymásnak eső sportolókat látni, plusz ez a koronavírus-járvány miatt sem javallott, így nemes egyszerűséggel betiltották a szexet az olimpiai faluban.
Mintha ez olyan egyszerű lenne.
A szervezők eszköztára kimerül a kijárási korlátozásban – aki volt koleszos, tudja, hogy ez mekkora visszatartó erőt jelent – és a papírágyakban, amelyekről pedig bebizonyosodott, hogy igenis szexállók:
Biztos, ami biztos, azért 150 ezer óvszert Tokióban is kiosztanak, de csak akkor kapják majd meg a sportolók a fejadagjukat, amikor távoznak az olimpiai faluból.
Eddig az Egyesült Arab Emírségek, Etiópia és Omán nem élt ezzel a lehetőséggel.
Az olimpiai megnyitók előszeretettel vonultatnak fel világsztár előadókat, Tokióban azonban rendhagyó ünnepséget láthatunk. A fellépők teljes listáját nem hozták nyilvánosságra, de egy biztos: a pénteki esemény közel sem lesz olyan hatalmas kaliberű, giccses vagy színházias megnyitó, mint azt korábban megszokhattuk. Ezt a tételt a megnyitó felénél már igazolni látjuk.
Természetesen az elmúlt másfél év szentimentális hangulatáról, a világ mai állásáról sem feledkeztek meg a rendezők. Annak ellenére, hogy visszafogott ünnepségre számítottunk, a vizuális és a zenei elemek a gyönyörű japán kultúrát mutatják be.
Amióta a versenyzőké a főszerep, mintha a sajtó képviselőinek figyelme is másra összpontosulna. A bal oldalamon ülő marokkói kolléga papír alapon jegyzetel, a jobbomon helyet foglaló kínai pedig ránézésre szintén percről percre tudósít. Vannak, akik kedélyesen beszélgetnek egymással, fotózkodnak, felállva nyújtóztatják végtagjaikat.
Amíg a megnyitó performanszai alatt szinte síri csend uralkodott a stadionban, addig az országok bevonulása már csak háttérzajnak tűnik. Mindenki azt várja, hogy megtapsolhassa az övéit, aztán foglalkozhasson az egyéb dolgaival, vagy nemzetközi barátságokat kössön.
Emmanuel Macron francia államfő is megérkezett Tokióba, ahol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével Thomas Bach-hal volt megbeszélése. Miközben a nemzetek sportolói felvonulnak, már zajlik a készülődés a 2024-es nyári játékokra, amit Franciaországban rendeznek majd.
„Már javában készítjük országunkat 2024-re. Nem csak a sportolóinkat, de gyerekeinket és az egész társadalmat” – fogalmazott Macron. A francia elnök pár mérkőzésre is ellátogat, az olimpia farvizén azonban lefutja a fontos diplomáciai köröket is. Találkozik majd Naruhito japán császárral és Szuga Josihide miniszterelnökkel is.
Ez itt nem a reklám helye, de 1988. szeptember 17-ig fogalmam sem volt a Samsung szóról. Mobiltelefon természetesen még nem volt 33 éve, életem első olimpiájára ifjú MTI-sként jutottam ki, hogy aztán a megnyitón, az olimpiai stadionban, az ülésemre helyezett kis ajándékcsomagban egy esőkabát, egy baseballsapka és egyéb apróságok mellett még egy Samsung márkájú zsebrádiót is találjak.
Sok másra nem emlékszem, ilyen emlékfoszlányok villannak be, mint a hatalmas, Hodori nevű kabalatigris, aztán 1936-os berlini olimpia koreai maratonfutó bajnoka, Szon Kitej Csung, aki behozta a stadionba a lángot, és aki 52 évvel korábban Japán színekben volt kénytelen versenyezni, mert Korea éppen a japán igát nyögte.
Ja, és Deák Gábor államtitkár vezette a bevonuló magyar küldöttséget, akiről az maradt meg a memóriámban, hogy két és fél héttel később, amikor befejeződött az olimpia, két hatalmas alumíniumládában vitte haza a szöuli shopping cityben, a legendás Itaewonban összevásárolt, kereskedelmi mennyiségű szajrét...
Bocs, a lényeget nem mondtam: reggelente Said Aouitával, Los Angeles 5000-es olimpiai bajnokával futottam le a szállásunk melletti edzőpályán az edzésadagomat. Kábé harminc méterig tudtam tartani vele a lépést...
Tegnap még úgy volt, hogy visszalépnek, de meggondolták magukat.
A négyszeres olimpiai bajnok atlétanő idén ötödjére is „ringbe” száll. Allyson Felix nyár elején bejelentette, hogy saját márkát hoz létre. A Saysh nevű oldalon egyelőre cipőt lehet venni tőle, de a brand bemutatkozó videójából és a hivatalos Instagram-oldal első posztjából hamar kiderül, hogy az atlétanő nem csupán drága holmikat akar tervezni:
küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az egyenlőtlenséget aláássa a női kreativitás és az atlétika.
Aranyszínű maszkban táncikálva érkezik a ghánai zászlóvivő, Nadia Eke.
A 2020-as tokiói olimpiának 16 főtámogatója van, köztük olyan gigacégekkel, mint a Samsung, a General Electric, az Alibaba vagy épp a Visa. Az Equilor elemzése szerint befektetési szempontból azonban nem ezekre a cégekre lesz érdemes figyelni az olimpián.
A befektetési szolgáltató az Airbnb, a Toyota és a Coca-Cola mellett plusz egynek az Intelt is megjelölte, mint befektetésre érdemes céget. Az Airbnb mellett például az szólhat, hogy egyike volt azon kevés turisztikai gigavállalatnak, amely képes volt a növekedésre az idei első negyedévben. A Toyota mellett a vállalat elektromos „szárnyát” említik, míg a Coca-Cola esetében azt emelték ki, hogy az üdítőgyártót a Covid első éve sem tudta megrengetni, a nettó működési bevétele éves összevetésben 42 százalékkal nőtt. Az Intelnek pedig jelenleg jó az árazása a szakértők szerint, annak ellenére is, hogy a processzorgyártónál a bevételek csökkenésére számítanak.
Hivatalosan nők az olimpián csak 1900 óta vehetnek részt: Párizsban debütált Helene de Pourtales, férje és annak unokaöccse oldalán. A vitorlázók aranyéremmel térhettek haza Svájcba a két órás megpróbáltatás után. Így az eredetileg amerikai származású versenyző volt az első női olimpiai bajnok, aki csapatban mérettette meg magát. A brit Charlotte Cooper egyéniben tudott győzedelmeskedni a teniszpályán.
A 2012-es londoni olimpia volt viszont az első, amikor minden ország delegált egy női versenyzőt is a játékokra.
Mindenidők második legeredményesebb olimpikonja is egy hölgy: Larisza Latinyina a Szovjetunió színeiben 18 érmet zsebelt be 1956 és 1964 között. A 86 éves tornász eredményét csak Michael Phelps múlta felül.
Újabb alternatív bevonulást láthattunk.
Nem ez az első alkalom, hogy a japán uralkodó olimpiát nyisson meg. Az 1964-es XVIII. nyári olimpiai játékok Hirohito császár mondott beszédet, most pedig unokája, Naruhitón lesz a világ szeme. Naruhito császár 2019-ben foglalta el a Krizantém trónt, így uralkodói karrierjének elején áll.
Állítólag az 1964-es olimpia hangulata fényévekkel jobb volt. A második világháborúban csúnya vereséget szenvedett, majd villámgyorsan talpra állt kelet-ázsiai ország akkoriban élte egyik csúcspontját, míg idén inkább a vírus miatt érzett félelem dominál.
Naruhito császár megnyitó beszédét azért is érdemes figyelni, mert az uralkodó korábban az olimpia elhalasztása mellett érvelt a járványhelyzet miatt.
Egy bevándorló amerikai álma vált valóra, amikor megtervezhette az amerikai olimpikonok formaruháját. Az illető Ralph Lauren, személyesen, aki csak önmagát adta. A rá jellemző karakteres stílusjegyeket összeválogatta, megrágta, majd kiköpte. Egyedinek nem mondható, de kiszámíthatóan Ralph, kiszámíthatóan amerikai, mi több: a ruhadarabokat amerikai manufaktúrákban gyártották. Egy tekintetben izgalmas, de csak az egyik formaruha. A fehér dzseki RL COOLING technológiával készült. A dzsekibe egy hűtőrendszer van integrálva, érzékeli a test hőmérsékletét, optimalizálja, elvezeti a felesleget, így kánikulában, – ami Japánban az olimpia ideje alatt várható – komfortos lehet.
A kiszámíthatóság persze még mindig jobb, mint egy bizarr kollekció. Kanadának sikerült sokkolnia az Index stábját. Eleve semmi ünnepélyes nincs a farmer alapú formaruhában, melyen street artra jellemző stílusjegyek köszönnek vissza. A graffitihangulat annyira utcai, mint amennyire távol áll mindattól, amit ünnepélyesnek gondolunk, hogy a Hudson's Bay és a Levi's közös kreációjáról legyen elég ennyi: a közértbe sem ugranánk le benne.
Erőlködés egyébként a britek részéről sem mutatkozott ezúttal. A formaruhát nem Nagy-Britannia valamely neves tervezője álmodta meg, hanem egy formaruhák kivitelezésére szakosodott cég, ami nem élete fő művét állította elő ezzel a kollekcióval. Kábé olyan uncsi, mint a papírbódé mögött álló joghurt-kóstoltató hostess egyenruhája valamelyik szupermarket mélyén.
És a japánok formaruhái mellett se menjünk el szó nélkül, elvégre ők a házigazdák. Ez egy leporolt kollekció, az 1964-ben Tokióba rendezett olimpia formaruhái ihlették. A ruha bemutásakor fontosnak tartották kiemelni: minden egyes olimpikon alkatára szabták. Hát köszi, nem ez lenne a normális?
A ruháik legalábbis biztosan, Emporio Armani cuccokban érkeztek meg.
Cselgáncsozójuk, Feti Nurin ugyanis visszalépett az olimpiától, miután kiderült, hogy a 73 kilogrammosok versenyében a második meccsen izraeli ellenfele lenne.
Az amerikai First Lady is megjelent az olimpia megnyitóján. Jill Bidennek ez az első külföldi látogatása férje megválasztása, 2020 novembere óta, amelyre nem az elnökkel együtt utazott. Emmanuel Macron francia elnök tartotta szóval, amíg el nem kezdődött a ceremónia.
Tokióban 600 amerikai sportoló versenyez, akik közül 200 vehet részt a megnyitón. Jill Biden több eseményen is ott lesz nézőként, először az USA-Mexikó softball-meccset izgulja majd végig.
Hidemasa Nakamura, a játékok szóvivőjének közlése szerint nem teljesen zárt kapus a megnyitó ünnepség, 950 VIP-vendég ott van a nézőtéren. Közülük nyolcszázan külföldi díszvendégek és újságírók, százötvenen pedig japánok. Naruhito császár, aki hivatalosan megnyitotta az olimpiát, képviseli egymaga a japán uralkodói házat.
Volt, akit megijesztett a járvány, a fertőzésveszély, és ezért – jóllehet VIP-meghívót kapott – inkább otthon maradt. Ő Akio Tojoda, a Toyota autógyár ügyvezető igazgatója.
A még római mércével mérve is szélsőségesen pszichopatának számító Nero császár (i. sz. 54-68.) nemcsak városrendezőként és költőként, hanem sportemberként is megpróbált maradandót alkotni. Rajongott az olimpiai játékokért, amelyeken természetesen maga is elindult, hogy ezzel is demonstrálja Hellász feletti uralmát – bár a Múlt-kor cikke szerint nem kizárt, hogy ez egyszerűen csak őrültségének egy újabb megnyilvánulása volt.
Nero biztosra ment: két évvel elcsúsztatta az olimpiát, hogy fel tudjon rá készülni. Ez azonban valószínűleg nem jött össze, mert utána azt is kibulizta, hogy a négylovas fogathajtó versenyen tíz lóval indulhasson el. De így is maradtak benne kétségek, így végül
az összes ellenfelét kizáratta, és egyedül állt starthoz.
Nem ez volt az olimpia történetének legizgalmasabb versenye, de Nerót ez nem izgatta, boldogan ünnepeltette magát a győzelem után. Halálát követően a görög olimpia tisztségviselői törölték a nevét a győztesek listájáról.
Ugrálva, ünnepelve érkeztek meg a dél-amerikaiak, jó a hangulat.
205 tagállam és a menekültcsapat vesz részt hivatalosan, bár ezekből Guinea visszalépett öt versenyzőjével, így 11 326 helyett 11 321 sportoló vesz részt a viadalon.
A kezdetek kezdettén, mikor még nem voltak szponzorok és világhírű sportmárkák, az ókori görögök egy pendelyt csavartak maguk köré. Ezt a hagyományt egy futó, Orszippusz törte meg, amikor meztelenül állt a rajtvonalhoz.
Akkoriban ez nem volt megbotránkoztató, sőt! Bátorságot, erőt és az istenek előtti tiszteletet jelentette. A modernkori játékokig már minden versenyző Ádám kosztümben mérettette meg magát, olykor olívaolajjal bekenve testrészeit.