Index Vakbarát Hírportál

Ájultra csíptek a darazsak egy túrázót tavaly a Mecsekben, aki a csípéseket követően néhány percen belül eszméletét vesztette, majd kritikus, életveszélyes állapotba került. Mentőhelikopter érkezett a helyszínre, stabilizálták az állapotát, majd kórházba vitték.

A Mátrában pedig húsz túrázót támadtak meg darazsak ugyancsak tavaly augusztusban, legtöbbjüknek a fejét, a hátát, valamint a vállát érte csípés, allergiás reakciók egyiküknél sem mutatkoztak.

Pár éve egy kétgyermekes család tartott hazafelé a játszótérről a tolna megyei Decsen, amikor hatéves kislányuk leült a járda szélére, pont egy föld alatti darázsfészek bejáratához. Több ezer darázs özönlött ki, a család hiába futott előlük, kitartóan követték őket. A lányok hajából 50-60 darazsat kellett kiszedni, egyiküknek még a torkán is volt csípés. A vérfagyasztó esemény után az egész család kórházba került, ahol gyógyszeres kezelést kaptak.  

Miután ilyen és ehhez hasonló rémtörténeteket hallunk időről időre, nem csoda, ha gyerekkorunk óta hadilábon állunk a darazsakkal, és ha megjelenik egy körülöttünk, azonnal pánikba esünk, kiabálva vadul csapkodni kezdünk, felugrunk.  

Jól tesszük?

„Magyarok! Eljött az a szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok: maradjon egész épségében országotok és szabadságotok […] Semmit sem kívánok én titőletek: egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és valósággal független nemzetté legyetek.” Az 1809. május 15-én kiadott schönbrunni kiáltványban Napóleon ezekkel a szavakkal szólította fel a magyar nemzetet a Habsburg Birodalomtól való elszakadásra. Tekintettel arra, hogy a korábbi évszázadok során a magyar társadalom egyes csoportjai számos alkalommal felkeltek az uralkodóházzal szemben, a császár joggal bízhatott a kiáltvány pozitív fogadtatásában, ám az események nem várt fordulatot vettek. A nemesek ahelyett, hogy – Napóleon kérésének megfelelően – „ősi szokás szerint” királyt választottak volna Rákos mezején, inkább Habsburg József nádor győri táborába vonultak, hogy a franciák ellen harcoljanak. De mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nemesség elutasító választ adott Napóleon felhívására? A császár elleni fellépéssel valóban a függetlenség lehetőségét szalasztották el 1809-ben? A schönbrunni kiáltvány kiadásának évfordulóján ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Új kullancsfaj jelent meg nálunk, méghozzá a sok esetben halálos krími–kongói vérzéses lázat okozó Hyalomma kullancsok. Dél felől lépték át az országhatárt a termetesnek számító, félcentis vérszívók. Valószínű, hogy az enyhe teleknek köszönhetően indultak az eredeti élőhelyüktől jóval északabbra, és annyira nekiiramodtak, hogy meg sem álltak Svédországig. Nálunk 2009-ben bukkant fel először, méghozzá egy Margitszigeten élő sünön.

Nagyon keveset tudunk róluk, pedig a védekezéshez ismernünk kellene, hogy mennyire kiterjedt az invázió. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja ezért a lakosság segítségét kérte, hogy jelezzük, ha találkozunk a jellegzetes, sávozott lábú parazitákkal.

Ezeknek a nyolclábú atkaféléknek legalább négyszáz fajtája él szerte a világon, csak idehaza több mint negyven. Ilyenkor májusban már javában támadnak, és a legkülönösebb helyeken is feltűnnek. A napokban én is tanúja voltam egy offenzívának. Két apróság azonban nem illett a történetbe: az egyik, hogy nem volt mellettünk se fű, se fa, se bokor, egy hatalmas napernyő alatt ültünk egy római-parti teraszon, alattunk murva. Márpedig ez a kellemetlen teremtmény a dús aljnövényzetet kedveli.

Ez nem a „nincsen kanál” pillanat a Mátrixból, hanem az evolúciós konvergencia, ami sokkal durvább.

Mennyei illatfelhő szállt a légben, a grillrácson megnyugtatóan sültek a steakek, oldalasok, pácolt húsok. Ismerős látvány és ínycsiklandó szagok, alig vártuk, hogy elkészüljenek, amikor hirtelen egy hegyes botra szúrt, natúr, ropogósra sült zöldsáskát kínáltak fel, nehogy éhen haljak, mire elkészülnek a pecsenyék.

Határozottan állították, hogy jó, kóstoljam csak meg, nem fogok belepusztulni. Nagy levegőt vettem, és beleharaptam. Enyhén sülthal-íze volt, amúgy semmi különösebb. Mindenesetre erősen kellett koncentrálnom, hogy le tudjam nyelni.

Az efféle szituációk mostantól egyre gyakoribbak lesznek Európában is, miután az EU, a világon elsők között, biztonságos fogyasztásra alkalmas élelmiszernek minősítette a lisztkukacot, a mindenevő bogarak alrendjébe, a gyászbogarak családjába tartozó lisztbogár lárváját. És további rovarokat, csúszómászókat is vizsgálat alá vetettek, köztük a tücsköt és a sáskát is.

Az elbukott szabadságharcok lezárását „menedzselő” vesztes hadvezérek és politikusok sorsa rendszerint az, hogy az utókor árulónak tekinti őket, és számos esetben a kudarc felelősségét is a nyakukba varrja. Így vált a világosi fegyverletétel után Görgei Artúr közellenséggé a magyar közvélemény szemében, és ugyanezen okból kifolyólag bélyegezte meg a közemlékezet a Rákóczi-szabadságharc generálisát, Károlyi Sándort is. Mint ismeretes, a kurucok részéről Károlyi volt a kulcsfigurája azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a „vezérlő fejedelem” akarata ellenére 1711 tavaszán a majtényi fegyverletételhez és a szatmári békéhez vezettek. A kuruc generális a szabadságharc bukása után magas katonai rangot, grófi címet és birtokokat nyert a bécsi udvartól, a bőkezű jutalom pedig okot szolgáltatott arra, hogy Károlyiban sokan Rákóczi elárulóját lássák. De megfelel-e ez a ma is élő vélekedés a történelmi tényeknek? Károlyi Sándort valóban személyes érdekei vezérelték a béketárgyalások során? Milyenek voltak a kurucok győzelmi esélyei a fegyverletétel idején? Jelen írás a szatmári béke megkötésének 310. évfordulóján ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.

A kérdés eredetileg, hogy miért van lyuk a legófigurák fejének tetején? A válasz: hogy ha egy gyerek lenyeli vagy belélegzi, áthaladhasson rajta a levegő. A lyuk azonban pár éve eltűnt.

A közismert legófigurákat, pontos nevükön minifigurákat, a dán cég játéka indulása után négy évvel, 1978-ban mutatta be, és a következő 25 évben 3,7 milliárd darabot gyártottak belőlük. Elődei között volt szabadon mozgatható végtagú bonyolultabb, és volt mozgó végtag nélküli egyszerűbb – a ma is ismert változatot Jens Nygaard Knudsen tervezte. 2003-tól az emberi bőrszínek (és vásárlók) változatosságának megfelelően a fejek a sárga színén is túlléptek. Nos, igen, ami a fejeket illeti...

A briliáns szovjet kibernetikus, Viktor Gluskov már az ötvenes években megalkotott egy számítógépes tervezési rendszert, ha sikerült volna megvalósítania, most őt ünnepelnénk az internet atyjaként. Terve azonban elbukott a megélhetésüket és befolyásukat féltő bürokraták ellenállásán, és a hatalmas költségeken.

Antalka zaklatna, óh, a tahó! Erőszakos kannak sok a szőre. Rút, dagadt úr, meg ne lássál engem! Márta hat rám, ígérete régi. Ön a morózussal lassúzó romanő? Rád rohan a hordár. Igen, ez mind-mind sátidrof (Karinthy Frigyesé e szólelemény), azaz visszafelé olvasva: fordítás – előkelőbben: palindrom. Olyan szó, kifejezés és mondat, amely a legvégétől indulva, tehát tükrözve is ugyanaz.

A Karib-tenger kalózainak Johnny Depp által megformált főszereplője: Jack Sparrow kitalált figura, de az egyik – talán legfontosabb – valóban élt kalóz, aki sok tekintetben feltűnően hasonlít rá, nem más, mint a legendás John Ward, a Földközi-tenger rettegett réme.

Hiába telt el 35 év, minden idők legsúlyosabb nukleárisreaktor-balesete máig elképesztő történet. Kezdve a főmérnökök és a kezelőszemélyzet kísérletező kedvétől az eleve rossz konstrukciójú reaktorig és a katasztrófát követő bornírt hivatalos tagadásig, mellébeszélésig.

68 órának kellett eltelnie, hogy egy 42 szavas közleményt adjon ki a szovjet hírügynökség. Ekkor már javában tudták Európában, hogy valami nagy és kezelhetetlen baj történt a Kijevtől 120 kilométerre álló atomerőműben. Konkrétan azt, hogy elképesztő mennyiségű radioaktív anyag zúdul ki a légkörbe, és terült szét a kontinens felett.

A számírás történetében a XIII. század nagyon fontos időszak Európában: ekkor kezdenek elterjedni az Indiából származó, arab kereskedők által közvetített, máig használatos arab számok, amelyek pár évszázadig tartó küzdelemben végül kiszorították az addig uralkodó római számokat. Kevéssé ismert viszont, hogy ugyanebben az időszakban létezett egy harmadik számírási módszer, amelyet a ciszterci rend fejlesztett ki és használt.

A természet nem ismeri a hulladékot, egyszerűen nincs olyan benne, ugyanis minden hasznosul a nagy körforgásban. A hulladék kizárólag az emberhez kötődik, talán az egyik legemberibb dolog a világon. Amerre csak járunk, önfeledten „alkotunk”, és kellemetlen nyomokat hagyunk magunk után.

Például sok tízezer tonna radioaktív hulladékot termelünk, és próbálunk eltárolni geológiailag stabil ősmasszívumokba, mindenkit messzemenően biztosítva a lehető legnagyobb biztonságról. 

Műanyagból évente 275 millió tonnát dobunk ki, és mivel túlnyomó részben csak egyszer használjuk őket, ugyanennyit gyártunk is. Ezt körülbelül úgy képzelhetjük el, mintha

A világ legnagyobb online enciklopédiája idén lett 20 éves, és bő egy évtizede rebesgetik már, hogy ha egy találomra kiválasztott, angol nyelvű Wikipédia-szócikkről a megadott hivatkozások legelsőjével átlépünk egy másikba, és így tovább, akkor előbb-utóbb bölcseleti dilemmák egész sorába ütközünk ugyan, cserébe viszont ugyanoda jutunk el mindig.

Annyira bárdolatlan, hogy még csak késsel-villával sem tud enni, szól a közkeletű mondás. Ha ez igaz, akkor hogyan vélekedjünk híres elődeinkről? Az evőeszközök ugyanis csak az 1600-as évek végén kezdtek elterjedni Európában. És először csakis a főűri kastélyokban. Kést ugyan mindig használtak, már csak azért is, mert valamivel szeletelni kellett az ételt. De a kanál, majd később a villa sokáig nem volt általános az asztaloknál.

Mátyás király például kézzel evett. Ahogy Galeotto Marzio, Mátyás udvarában élő olasz humanista részletesen leírta: mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi, amit kíván, és falatokra vágva ujjaival teszi a szájába. A király azonban kiváltképp tisztán étkezett, soha nem szennyezte be magát étellel.

1865. április 16-án jelent meg a Pesti Naplóban Deák Ferenc „húsvéti cikke”. Ezt az eseményt a történettudomány és a közemlékezet a kiegyezési folyamat egyik kulcsfontosságú állomásaként tartja számon. A húsvéti cikkben Deák első ízben nyilatkozott úgy a széles nyilvánosság előtt, hogy Magyarország az Ausztriával való megállapodás érdekében hajlandó engedni az 1848-ban megszerzett önállóságából. Miután a „haza bölcse” a korabeli magyar politika vezéralakja volt, írása egy hivatalos nyilatkozat súlyával ért fel. A Pesti Naplóban megjelent cikk ezért kezdőlökést adott az osztrák–magyar kiegyezésről szóló nyílt tárgyalások megindításának. De hogyan is született meg a húsvéti cikk? Mi teremtett ürügyet arra, hogy Deák megírja élete talán legfontosabb publicisztikáját? A következő írás ezt kívánja röviden bemutatni.

„Lábam megdagadt. Nem tudtam bevásárolni. Vacsora elmarad.” Így küldött Orbánné életbe vágóan fontos üzenetet udvarlójának Örkény István abszurd drámájában, a Macskajátékban. Ilyet már csak két hétig tehetne meg, ugyanis megszűnik a távirat, ami, valljuk be, sokakat meglepett. Mármint az, hogy idáig létezhetett egyáltalán.

1847-ben forradalmi szolgáltatásként indult el Magyarországon is. A világon mindenki tudta, hogy a hírek gyors továbbításán sok minden múlik.

Napóleon kétszáz évvel ezelőtt, 1821. május 5-én halt meg Szent Ilona szigetén, délután 5 óra 49 perckor. Végrendeletében ő kérte, hogy testét boncolják fel, amit másnap, tizenhét személy jelenlétében végre is hajtottak. Temetésére május 9-én került sor. A sziget brit kormányzója, Hudson Lowe nem engedélyezte, hogy a sírkövére mindössze az uralkodókhoz illő keresztnevet írják fel, ragaszkodott a Napoléon Bonaparte felirathoz. Ezért a sírkő üresen maradt egészen 1840 októberéig – amikor a császár földi maradványait Franciaországba szállították.

Nem, egyáltalán nem a hollywoodi filmekből ismert, elegánsan öltözködő, fenyegetően  mosolygó, vérszívó vámpírról van szó, akinek oly híres színészek játszották el a szerepét, mint Lugosi Béla, Christopher Lee és Gary Oldman. Hanem Havasalföld (a mai Dél-Románia) szélsőségesen kegyetlen, 15. századi fejedelméről, III. Vladról, akit Drakulának is neveztek. 

Hozzánk is elért a Jerusalema örömtánc mozgalma. Nemrég épp a Bethesda Gyermekkórház dolgozói készítettek klipet, hogy reményt adjanak szülőknek, gyerekeknek.

A dél-afrikai Master KG és Nomcembo dala már egy éve tarol. A 24 éves előadó a dél-afrikai house műfaj egyik legnagyobbja. A Jerusalema című dalban a gyönyörű hangú Nomcebóval énekel együtt, a végeredmény pedig igencsak népszerű lett: fülbemászó afropopdallam és magával ragadó lüktetés, zseniális vokál hármasa.

A kihívás pedig rémesen egyszerűen hangzik: megmutatni a boldogságot, az afrikaiak, köztük is az angolaiak egyszerűségét. Azt, hogy az élet szép, még a világjárvány idején is. És akkor is, ha semmid nincs.

Talán egyetlen király élete alatt sem történt annyi változás, mint Fülöp herceg életének 99 éve alatt, még akkor is, ha de facto nem volt uralkodó. Edinburgh hercegének 1921-es születésekor Nagy-Britannia még vitathatatlanul a világ legerősebb hatalma. A világ legerősebb hadiflottájával, modern és erős gazdaságával, stabil, bár kissé elavult osztályalapú társadalmával, valamint ez egészet összefogó parlamentáris monarchiájával maga volt a modern állam megtestesülése. Nem véletlenül tűzte ki a legtöbb feltörekvő állam a brit modell elérését és megvalósítását.

Szinán basa a hagyomány szerint 1594-ben kijelentette: Győr városát csak akkor foglalhatják vissza a keresztények, amikor a torony tetején álló kakas megszólal, és az alatta lévő félhold megtelik. Nem csoda, hogy amikor négy év múlva, a március 28-ról 29-re virradó éjszakán a vaskakas nagyot kukorékolt, az oszmán harcosokon úrrá lett a pánik, és fejvesztve menekültek. Azóta Győr legismertebb jelképe a félhold és kettős kereszt talapzaton álló vaskakas. Ott látható számos győri cég és intézmény logójában, valamint a Dunakapu tér díszkútján.

Világszerte egyértelműen azt mutatják a statisztikák, hogy Covid–19-betegségben nagyobb eséllyel halnak meg férfiak, mint nők. Egy évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány berobbanásakor Európában Észak-Olaszország volt az egyik gócpont. Volt olyan időszak, amikor a lombardiai kórházak intenzív osztályain több mint 80 százalékban idős fertőzött férfiak feküdtek.

Az eltérő arányok azért nem ennyire szélsőségesek, ám mindenfelé a legnevesebb egyetemek és kutatóintézetek vizsgálják, hogy miért van a nemek között különbség.

Videójátékokban vagy DVD/Blu-ray filmekben „easter eggnek” – magyarul húsvéti tojásnak – hívják az apró, szándékosan elrejtett és nehezen megtalálható, gyakran mulatságos egyedi részleteket és tartalmakat. Ezek az ünneptől függetlenül a populáris kultúra fontos részét képezik.

Egyszer már szinte teljesen kihalt nálunk a locsolkodás vérbő hagyománya. Méghozzá tavaly húsvétkor, a karantén idején. Húsvéthétfőn mindenki otthon gubbasztott Müller Cecíliával és Győrfi Pállal, és aggódva hallgatta, mi a fene az a koronavírus egyáltalán.

Jó dolog a locsolkodás, meg a sok kis tojás, de én már öreg vagyok, sms-ben locsolgatok!

Cybergyerek vagyok, interneten locsolkodok. Megadom a számlaszámom, utald a pénzt, kis virágom!

Nem lehetett látni az utcán már kora délelőtt pityókás férfiak diffúz seregét, amint véletlenszerűen, de határozottságot mímelve sietnek a következő virághoz, hogy meglocsolják. És nem tűntek el varázsütésre kora délután, hogy kipihenjék hagyományőrző fáradalmaikat.

Amióta létezik Homo sapiens, mindig is hordákban, törzsekben, klánokban éltünk. Aki pedig súlyosan vétett a szabályok, szokások, törvények ellen, azt kitaszították a közösségből, ami egyenlő volt a halálbüntetéssel. Mindenki tudta, hogy egyedül nem képes az ember életben maradni a vadonban. Ennek későbbi, civilizált változata lett a száműzetés, ami nem más, mint szociális és kulturális halálbüntetés.

Hacsak nem történik valamiféle csoda.

William Moulton Marston nemcsak a Wonder Woman képregények írója volt: többek között ő találta fel a poligráf előfutárját, egy híres, azóta is használt személyiségelméletet, emellett elismert pszichológusként és egyetemi oktatóként is tanított több amerikai egyetemen. Életének rengeteg egyéb, rendkívül izgalmas aspektusát is beleszőtte a Wonder Woman kiagyalásába.

A valaha ismert legnagyobb jéghegyét B-15-nek hívták, és 2000 márciusában tört le az antarktiszi Ross-sziget közelében húzódó selfjégről. A jéghegy 295 kilométer hosszú és 37 kilométer széles volt.