A kormány előre szólt: ez történik majd a magyarok fizetésével
Évekre előre döntöttek.
Évekre előre döntöttek.
A béreket és az ügyintézést is érintik a döntések.
A Belügyminisztérium egyeztetett a szakszervezetekkel.
A tárgyaláson szó esik a hiányszakmákat oktatók pluszjuttatásairól is.
Szakértők szólaltak meg a terv megvalósíthatóságáról.
A munkáshitel részleteiről is beszélt Varga-Bajusz Veronika.
A dolgozók akár már szerdán visszatérhetnek a munkahelyükre.
A Belügyminisztérium egyeztetést folytatott a szakszervezetekkel.
Azok sem járnak jól, akik maradhatnak a cégnél.
„Következményekkel jár, ha egy vállalat évről évre rosszul bánik a dolgozóival.”
A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt.
Bekopogtatott az 1000 eurós minimálbér a szomszédban.
Lehull a lepel a mindannyiunk jövőjét meghatározó tervekről.
Nagy Márton bemondta, mikor jöhet az egymilliós átlagbér.
Egyetemi tanárok, hallgatók és doktoranduszok plakátokkal sorakoztak fel a tárca épületénél.
Az Index úgy tudja, két kormányrendelet-módosítás érkezhet a kabinettől.
Hiába a sztrájk, a szakszervezet továbbra sem tud megállapodni a vállalattal.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium és az FDSZ egyeztetései még májusban szakadtak meg.
A kormány ígéretéből eddig semmi se teljesült az FDSZ ELTE szerint.
A megállapodás mérföldkőnek számít.
Hétfőn 1,5 millió gyermek számára kezdődik meg a tanév.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2027-re tűzte ki ezt a célt.
Mérföldkövek: béremelés, új eszközök, új kultúra, új törvény – ilyen lesz a hadseregünk.
16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből.
Egyezségre jutottak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői.
Szerintük tantestületen belül is óriási feszültségek lesznek.
Brüsszeli utalás érkezett magyar számlára.
Szerintük a bírák helyzete hátrányosan befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Sztrájkok is kezdődtek mellé.
Pedig egyikük szerint a bírósági személyzet egzisztenciális válságba került.
Rétvári Bence szerint a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy finanszírozni tudja ezt.
Újabb tárgyalás és demonstráció volt a felsőoktatási dolgozók érdekében.
Hosszas huzavona után megszületett Győrben a bérmegállapodás. Tizenkétezren vártak erre.
Sokan nem érzik a pénztárcájukon a korábban bejelentett emelést.
Négy részletben emeltek.
Megjöttek a legfrissebb adatok.
A nettó bérük nem éri el 300 ezer forintot sem.
Ezt mondta Maruzsa Zoltán a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal keddi ülésén a PSZ szerint.
Kilencezer utas járt rosszul.
Érthetetlen és túlzó reakció a szakszervezet szerint a vállalat harmadik bérajánlata.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint egy modern, ütőképes haderőre van szükség.
A zöldpárt szerint „gondoskodási válság van Magyarországon”.
További lépésekre van szükség a hazai oktatásban.
A tanárbéremelés lehet az egyik téma, már most nagy a feszültség a felek között.
A mostani emeléssel 2010 óta négyszeresére nőnek a fizetések a kormányszóvivő szerint.
Márciustól ők is többet keresnek.
Ezzel elérik az orvosi átlag alapbér 37 százalékát.
A béremelés januárig visszamenőleges.
Legalább annyit szeretnének keresni, mint egy bolti eladó.
A kép azonban csalóka lehet.
Nem várnak tovább az uniós pénzekre, már tavasszal kiegyenlíthetik a kórházi adósságokat.
Az egyetlen eredmény, hogy lesz újabb bértárgyalás.
Nyílt levelet írtak a fenntartónak.
Van, akinek egyáltalán nem is emelkedett a fizetése.
Nem kaptak iránymutatást.
A tavalyi kiugró pesszimizmus a múlté, visszatért a növekedésbe vetett hit.
A kormány kiemelt célja a tanári hivatás anyagi és erkölcsi megbecsülése.
Az egyik legjelentősebb uniós támogatással megvalósuló magyarországi intézkedés.
Még mindig nem tudtak megállapodni a béremelésről.