Az egyetem vizsgálatot indított az ügyben.

Franziska Giffey német családügyi miniszter végül távozott posztjáról, mert 2010-ben írt doktori disszertációja miatt plágiummal vádolták meg.

A volt román kormányfőt még 2012-ben vádolták meg, négy év után tettek pontot a botrány végére.

250 oldalt másolt át szó szerint. Illusztrációkat is lopott, de áltudományos újítást is hozott. Pár hete nevezték ki, de már belengették a leváltását.

A volt államfő úgy értelmezi a jogorvoslati eljárás eredményét, hogy kimondták: ő nem követett el etikai vétséget a doktorival, csak az egyetem.

A salgótarjáni fideszes alpolgármestert négy éve 15 ezer forintra bírságolta meg a rendőrség, amiért jogtalanul használt doktori címet.

A Chicago Tribune megkeresésére válaszolta ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szóvivője.

Gyurcsányhoz hasonlítják az államfőt, és felvetik, hogy az államfő új disszertációját esetleg írhatná a köztévére gyakorolt politikai nyomásról.

Szalma Botond üdvözölte a szenátus döntését Schmitt Pál doktori címének elvételéről.

A Népszabadság úgy tudja, a doktori írásakor az államfő csak egyszer találkozott Kutassi Lászlóval, aki több ezer oldalt olvastatott volna el vele.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint pedig a hiúság a Schmitt-ügy kulcsszava.

Hozzáférhetetlen tudás nehezen hasznosul, és nem felelt meg, ami nem felelt meg.

A Schmitt-doktoriban jelölés nélkül idézett német tudós szerint kabarétréfa a tényfeltáró bizottság jelentése, és sért minden tisztességes diákot.

Az Index birtokába került a tényfeltáró bizottság által hibáztatott előzetes vélemény a dolgozatról.

Megszólal az elnök plágiumügyében különvéleményt megfogalmazó ügyvéd: tudomása szerint nem voltak politikai háttéregyeztetések.

A Bólyai-díjas agykutató szerint az elmélyülő vita sokat árt az ország nemzetközi megítélésének.

Ha az SZTE-n végez, Schmitt Pál már nem lenne doktor. Az egyetem doktori tanácsának kéne lépnie.

Videóösszefoglaló a plágiumügy állomásairól.

A köztársasági elnök doktoriját vizsgáló bizottság csak azt állapította meg, amit már tudunk, a dolgozat fennmaradó 12 oldalával nem foglalkozott. Íme egy részlet a Műből, hátha valaki ráismer, honnan vette Schmitt.

Az egyetlen, korábban bárki által elolvasható példányt a bizottság munkájának befejezése után sem vitték vissza az egyetemi könyvtárba.

Pár napon belül dől el, tesz-e nyilatkozatot a tényfeltáró bizottság ügyvéd tagja.

A Schmitt-ügy egyik szereplője sem mert kiállni, kimondani, amit tudunk és vállalni a felelősséget.

Az elnök másolta a dolgozatát, de ezt az egyetemnek kellett volna feltárnia még akkor, a doktori eljárást most mégis megfelelőnek találta a vizsgálóbizottság.

A Magyar Nemzet szerint a bizottság arra jutott, hogy az előopponensi véleményben figyelmeztetni kellett volna Schmittet a hibákra.

A Magyar Nemzet szerint a bizottság arra jutott, hogy a disszertáció megfelel a követelményeknek. A források kezelése szakszerűtlen, amit az előopponensi véleményben kellett volna jelezni Schmitt felé.

A disszertáció korábban bárki által olvasható példányát januárban vitték el a könyvtárból.

A szerző az Olimpiai Kartából és egy NOB-kiadványból is idézett; már csak 12 oldal forrása hiányzik.

Szinte szó szerinti egyezések vannak egy 2010-es Schmitt-előadás és a plágiumgyanús disszertáció egyes fejezetei között.

A plágiumügyről azt mondta, a tudomány szempontjai megkövetelik a hivatkozásokat.

Az egyelőre csak magyarokból álló szakértői testület mind az öt tagja azonnal elfogadta a meghívást.

A Semmelweis Egyetem mérlegeli, hogy a vonakodó magyarok helyett külföldi szakértőket vonjon be.

A német professzor, akinek a művéből számos oldalt vett át a plágiumgyanús államfői doktori, nem emlékszik se Schmitt arcára, se a nevére.

Az államfői disszertáció egyes bekezdései szó szerint egyeznek Klaus Heinemann egy évvel korábban megjelent tanulmánya részleteivel.

Az államfő kísérlete a plágiumgyanú eloszlatására jónéhány kétségre nem ad megnyugtató választ. Következtetései egy részét is a bolgár szerzőtől másolta, de a munka aránytalansága, szerkezete sem felel meg a követelményeknek.

A plágiumügy kirobbanása óta az újságírók nem kérdezhették. Szerdán a rádiónak ad interjút.

A plágiumgyanús művet se kikölcsönözni, se fénymásolni, se olvashatóan fotózni nem szabad.

„A dolgozatban sajnálatosan kevés a személyes megnyilvánulás” – írta az opponens 1992-ben. A forrásanyagok megjelölését is hiányolták.

A gyanúba keveredett doktori disszertáció megvan, viszont a Közgázon megírt 1965-ös dokumentum legkésőbb a 2006-os költözéskor veszhetett el.

A "hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, utasította vissza a vádakat az államfői hivatal.