A sötét anyag öregebb lehet mint az ősrobbanás
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Ez pedig alaposan felforgatja azt, amit a galaxisok keletkezéséről és általában a fizikáról tudunk.
Amerikában meg miért Fahrenheitben, nem lehetne egységesíteni?
Az 52 éves nemzetközi hírű kutató lett a díj tizedik kitüntetettje.
Na és a zöld szem? Az is barna. A melanin nem viccel, a Tyndall-effketus igen.
Miért tapsolunk ütemre, gyorsítjuk fel és hagyjuk szétesni, hogy aztán újrakezdjük? Hihetnénk, hogy ez csak szokás, de ezt csinálják az ingaórák és a szentjánosbogarak is.
Golyótól repülő testek, zajos űr és a lézer. A sci-fi-filmek nonszensz elemeit gyűjtöttük össze.
Egy maroknyi középiskolás bejárta a fél világot az általuk összerakott robotokkal. Több évtized alatt arra is rájöttek, hogy a sikerhez meg kell tanulni veszíteni.
Izgalmas kísérletsorozat eredményei a különböző alakú cseppek.
Az idő visszafelé haladása lehetetlennek tűnhet, de a tudósok szerint nem az.
A lézerfizikai áttörést jutalmazták: Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland a győztesek.
Ha sikerül megbombázni a gyémántot antianyaggal, lehet, hogy át kell írni a fizikakönyveket.
A kémia, a fizika és a biológia egy tantárgyba való összevonása nem ördögtől való elképzelés. Ha az új NAT-tal nálunk is bevezetnék, szinte garantált a tanárok tiltakozása. Mi köze a természettudományos érettséginek az uborkasalátához és a János vitézhez?
Fénysebesség, mi? Óránként egy méter inkább. Na de mi is az az áram? Mi is az a sebesség?
Michael Jackson legendás táncmozdulata sokaknak feladta a leckét. Most orvosok árulták el a trükköt.
Megfejtették a pisai ferde torony földrengésállóságának titkát: a válasz a talajban keresendő.
“Repülj tovább, mint Superman a súlytalanságban” - búcsúzott a NASA a tudomány nagykövetétől.
A világhírű angol fizikus forradalmasította az elméleti fizikát, és egyben a populáris kultúra sztárja is volt. A világ legokosabb embernek tartották, 76 éves volt.
Két egymástól független kutatócsoport is a miénknél magasabb szintű térbeli dimenzió fizikai nyomaira bukkant. Kvantumos Hall-effektus, csapdába ejtett rubídiumatomok és egy megcsavart üvegszálköteg vezet minket a magasabb dimenzió felé.
A numerikus analízis egyik szaktekintélye kiszámolta, mekkora sebességgel vontatják Rudolfék a Mikulás szánját.
A tudományos Oscarként emlegetett díjjal 22 millió dollárt osztanak szét fiatal kutatók közt.
Magyarok is benne voltak az Einsten elméletét igazoló történelmi felfedezésben. A díjazott egy német és két amerikai.
Komoly probléma, amire igazán egyszerű megoldást kínálnak a tuudósok.
Egy salakfeldolgozással foglalkozó cég pályázott az energiamegmaradás törvényének megdöntésére, 247 millió forint közpénzt el is költöttek rá. Ön szerint sikerült?
A BME A Fizika mindenkié gyerekprogramja zseniális, nitrogénpudingtól részecskegyorsítón át a hologramfóliáig. Mindent a kéznek!
9 ország 16 csapatából lettek elsők Ausztriában.
Lézerrel lökdöstek atomokat, mert a neutroncsillagok túl messze vannak.
Az országos “A fizika mindenkié” nap a természettudományok szépségét mutatja meg.
Egy témában jártas professzor próbálta elmagyarázni az új Saint Laurent körömcipő működését.
Magyar kutatók kezdeményezték a kísérletet, amelyben a világon elsőként próbálták szimulálni, milyen lehet a klímaváltozás.
Egy brit elméleti fizikus levezette, miért ellentétes a fizika törvényeivel a szellemek léte.
A fizika meghazudtolásának tűnik, de bizonyos körülmények között előfordulhat. A jelenséget úgy hívják, Mpemba-paradoxon.
Hihetetlennek tűnik ez az állítás, pedig fizikai tény.
A szerkezete nem térben, hanem időben ismétlődik, és folyamatos mozgásban marad.
Egy kutatócsoport szerint a fénysebesség nem mindig volt állandó. Tesztelnék is az elméletet.
Topológiai alapkutatások miatt három tudós kapta meg a legfontosabb tudományos kitüntetés.
A forró levegőhöz és a robbanás okozta örvényhez van köze. De nem csak atombomba okozhat gombafelhőt.
19 éve ez a legjobb eredményünk a rangos versenyen.
Albert Einstein 1916-ban publikálta az elméletét.
Einstein először lehülyézte, aztán rajongott érte, a Vatikán a katolicizmus tudományos alátámasztásaként ünnepelte.
Egy eddig ismeretlen kölcsönhatást találtak egy magyar laborban, köze lehet a sötét anyaghoz.
A világ legnagyobb részecskegyorsítója leállt, az állat elpusztult.
A fizikus azt állítja, nem tűnik el minden anyag és információ a fekete lyukakban, hanem valami képes szökni onnan. Ha bebizonyítják, Nobel-díjat érhet.
Gamma-sugarakat figyeltek meg, ez lehet a magyarázat, de csak egy tanulmány van eddig.
A világ fizikusai egy emberként örülnek a tegnap bejelentett eredménynek.
Ilyen, amikor két fekete lyuk összeütközik. Közzétették a gravitációs hullámok hangját.
Az MTA elnöke is megszólalt hullámügyben.
A norvég köztévé tudósa egyre népszerűbb, és ezt meg is tudjuk érteni.
Egy új kísérletben azt próbálják bizonyítani, hogy az atommagokban lévő protonok szerkezete bizonyos körülmények között megváltozhat.
Fizikusok megoldották ezt a lehetetlennek tűnő feladatot. A megoldás 1 és utána 250 darab nulla.
Csak ma fejezi be az adatgyűjtést egy egymilliárd dolláros műszer, de egy magát jól értesültnek mondó fizikus már az eredményekről beszél. De miért lenne nagy dolog a felfedezésük?
A látványos édesség nagyszerűen bemutatja a folyadékdinamika alapelveit.
Annak illusztrálására találta ki a kísérletet, hogy mekkora marhaság a kvantummechanika alapelvének korabeli értelmezése.
Az egyik legnehezebben észlelhető részecske tömegével kapcsolatos kutatásért kapott díjat egy japán és egy kanadai kutató.
Krausz Ferencet az attofizika megalapozásáért esélyesnek tartja egy előrejelzéssel foglalkozó oldal.
A Nagy Hadronütköztetőben egymásnak csapott részecskék úgy estek szét, hogy az ellentmondott annak a fizikának, amit pont a Higgs-bozon megtalálásával igazoltak. Most akkor a mindenség egyenlete mehet a kukába?
Különleges kísérlettel bizonyította két Youtube-tudós, hogy a Coriolis-erő a medencékre is hat.