Hihetetlen lemez pörög egy fekete lyuk körül
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
Mintha egy macskák felismerésére tanított algoritmus hirtelen az elefántokat is felismerné.
Az ősrobbanás után létrejött hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A kilenc éven át tartó projekt során 739 blazár gammasugár jeleit figyelték meg.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor nagyobb.
A legtöbb embert meglepetésként éri, hogy a bolygóknak van hangjuk.
A kutatók hosszas vizsgálódásaik közepette nagyszerű dologra bukkantak.
Mert nem elég öreg az univerzum, hogy ideérjen a fény. Ami a tágulás miatt amúgy se látható.
A tudósok izgatottan várták a felvételek megérkezését, melyek egytől egyig lenyűgözőek.
Különleges felvétel a teljes univerzumról: így nézve egészen más, mint képzeltük.
Egy galaxisban már az ősrobbanás után 250 millió évvel alakultak ki csillagok.
Stephen Hawking legfontosabb tudományos munkája lehet az utolsó elmélet, amit hetekkel a halála után hoztak nyilvánosságra.
A világ közepének nevezett tér Amerikában található, és egy furcsa hangjelenség miatt kapta a nevét.
13 milliárd évvel nézett vissza az univerzum múltjába a Hubble-űteleszkóp.
A hatalmas képződmény a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot.
Öt év alatt öt film, lehet örülni. Csak aztán nehogy csömörünk legyen ettől a franchise-tól is.
Legalábbis ha igaza van Stephen Hawkingnak, aki meglepő elmélettel állt elő a fekete lyukakról.
Ha még nem látott Einstein-gyűrűt, itt a remek alkalom. Ez az ALMA antennarendszer csúcsfotója.
12 milliárdszor olyan nehéz, mint a Nap és sokszor fényesebb nála. De hogy lehet ilyen fiatal?
A magnetárok a földi mágneseknél milliószor erősebbek, de eddig nem tudtuk, miért léteznek.
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
Háromdimenziós térkép készült az eddig ismert galaxisokról, egy videón át is repülhetünk rajtuk.
Japán fizikusok azt állítják, bizonyítékot találtak a merész elméletre, amit sokan tényként kezelnek.
Csillagászok a Herschel-űrtávcsővel és egy antarktiszi rádiótávcsővel a polarizált háttérsugárzást vizsgálják.
Egy vadonatúj elmélettel álltak elő a világegyetem keletkezéséről, búcsút inthetünk az ősrobbanásnak.
Egy új elmélet szerint minden atom tömege nő, ettől tűnik úgy, mintha tágulna a világegyetem.
A korai égitestek lehettek azok a magok, amelyekből kifejlődtek a mai szupermasszív fekete lyukak.
Ebben segítségre vannak a blazárok, a gammasugárzás és az EBL-fotonok.
Az SN Wilson az 1a típusba tartozik, fénye állandó, így alkalmas a világegyetem tágulásának mérésére.
80 millió évvel korrigálták az eddigi adatot a csillagászok.
A legidősebb ismert csillag korát újra kiszámolták, most már csak 0,8 milliárd év a hibahatár.
Hetvenhárom kvazár alkotja a négymilliárd fényév átmérőjű halmazt.
A most felfedezett hét csillagváros a világegyetem csecsemőkorából származik.
Egyre csökken a csillagok keletkezésének üteme az univerzumban, derítették ki csillagászok.
Egy kutatócsoportnak sikerült azonosítania a legtávolabbi szuperfényes szupernóvákat.
A NASA a Sloan projekt világegyetemet bemutató animációját választotta a nap képének.
A Stephen Hawking által tervezett COSMOS a legerősebb számítógép egész Európában.
A körülöttük található gázkorongok ütközései vezethettek a gyors tömegnövekedéséhez.
Minden eddiginél pontosabb módszerekkel vizsgálható az univerzum tágulása.
Az űrtávcsővel ránéztek egy ötmilliárd fényévre levő csillagvárosra.
Egy gammavillanás utófényének elemzésével egy kutatócsoport két fiatal galaxist azonosított.
Egyre jobban ismerjük a rejtélyes csillagokat, de azt eddig nem tudtuk, hogyan alakultak ki.
Amikor felnéz a csillagokra gyakran elgondolkodik a létezésükön.
Új megoldást talált az ősrobbanásra Dragan Slavkov Hajdukovic montenegrói fizikus. Nincs sötét anyag, csak anyagból, majd antianyagból álló univerzumok végtelen sora?
Most személyesen találkozhatunk a földönkívüli civilizációk egyik legismertebb szakértőjével, aki az Egyesült Királyság legismertebb és legérdekesebb UFO-ügyéről is mesél.
Teljesen máshogy nézett ki a korai univerzum, mint ahogy eddig képzelték.
Egybeolvadásukkal keletkeztek az első gigantikus fekete lyukak az univerzum hajnalán.
Megérkezett az ősrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-űrteleszkóp első teljes égboltos felvétele.
Az egymilliárd eurós óriástávcső átmérője 42 méter lesz.
Meghökkentő feltételezés: világegyetemünk egy sokkal nagyobb univerzum része.
Ősi fekete lyukak segítségével vizsgálják az első galaxisok kialakulását.
Százszor gyorsabban hoznak létre új csillagokat, mint a vén Tejútrendszer.
Elcsípték egy nap születését, ami sokat elárul az univerzum keletkezéséről.
Új biznisz hódít az ezotéria híveinek körében. Sorsunk állítólag fizikai értelemben is megíratott: indiai könyvtárakban őrzik személyes életünk pálmaleveleit.
A Hubble az ősrobbanás után 600 millió évvel mutatja a korai univerzum állapotát.
Napjaink egyik slágertémája, hogyan betegítik meg egymást az emberek anélkül, hogy észrevennék. Léteznek agresszív energiavámpírok, akik a gyerekeiknek is ezt a mintát örökítik, és léteznek örök panaszkodók.
Egy fémben szegény objektumot vizsgálnak, hogy megértsék, hogyan fejlődtek ki a csillagok.
Az ELTE tudósai gravitációs hullámokat kutatva próbálják felfedni az univerzum korai állapotát. Első eredményeiket a Nature közölte.