A magyar hírességeket is utolérték a netes zaklatók és telefonos csalók!
Egyesek hírességek nevében követnek el zaklatásokat, míg mások közvetlenül próbálnak átverni celebeket az interneten és telefonon keresztül.
Egyesek hírességek nevében követnek el zaklatásokat, míg mások közvetlenül próbálnak átverni celebeket az interneten és telefonon keresztül.
Megbízható forrásként pedig a World Trade Center elleni 9/11-es támadást linkelte a videók alá.
Jönnek a választások, mesterséges intelligenciával fűnyíróként ritkítják az elveiket sértő oldalakat.
Korábban panaszkodtak, hogy a közösségi oldal nem veszi őket komolyan, most két nagy név is kiszállt.
Az Európai Bizottság az álhírek terjedése elleni fokozottabb fellépésre szólította fel többek között a Google-t, a Facebookot, a Twittert.
A visszaesőket is keményebben büntetik.
Azt kérik, tartózkodjanak a fideszes sajtóorgánumoktól, amiket többször marasztalt el jogerős bírósági ítélet álhírek terjesztése miatt.
Összeesküvés-elméletekről végzett nagyszabású felmérést a Political Capital, az eredmények egyszerre lesújtóak és meghökkentőek.
A közösségi média óriásai a Facebooktól a YouTube-ig kezdik úgy gondolni, hogy nekik bizony nem kell. És úgy néz ki, ezzel rövid távon mindenki jól jár. Na de mi lesz utána?
Azt figyelik, hogy valaki tényleg álhíreket jelent-e álhírként, vagy csak olyasmit, amivel nem ért egyet.
Ez az első bizonyíték az amerikai kapcsolatra. Az egyik álhírgyártó már republikánus színekben indul a helyi képviselőségért.
Világszerte 250-ről 20-ra csökkentik az üzenetek címzettjeinek számát, Indiában pedig maximum 5 embernek lehet egyszerre üzenni az appban.
Meg nem is. Mit lehet tenni az álhírekkel? Egyáltalán, mit lehet annak nevezni? A Facebook illetékes vezetőjével beszélgettünk.
Ilyenkor újra elővesznek erőszakos képeket, amiknek semmi közük a migránsokhoz.
Egy friss uniós felmérés szerint a magyarok 89 százaléka a hazájára és 83 százalékuk a demokráciára nézve tartja veszélyesnek az álhíreket.
Nem kellenek botok az álhírek terjesztéséhez, az emberek maguk is szépen boldogulnak vele.
És ha igen, ő maga tudhatott-e erről? Na és az álhírekkel meg a hekkerekkel mi a helyzet? Összefoglaljuk, hogy áll az amerikai oroszbotrány.
Egy oxfordi kutatócsoport tízezernyi amerikai oldalt elemzett.
Sandra Kalniete deportált szülők gyermekeként Szibériában született, a rendszerváltáskor küzdött Lettország függetlenségéért. Most EP-képviselőként dolgozik Európáért, az orosz befolyás ellen.
Az amerikai sajtó szerint nálunk terjeszkedne a Trumpot is hatalomra segítő dezinformációs portál, a Breitbart.
Vészesen közelednek a választások, ideje megtanulni, miképp lehet az álhíreket kiszúrni.
Iszonyatos pénzek mozognak az automatikus online hirdetéskiszolgáló rendszerekben, amiket szélhámosok és kamuhírgyárosok fosztogatnak. A bili most a YouTube-nál borult ki, egyelőre 750 millió dollár a tét, de ennél még sokkal több lesz.
Újságírókkal, de közösségi szerkesztéssel indít reklámmentes híroldalt Wikitribune néven.
Ötvenmillió euró büntetést is kaphat, aki nem tünteti el elég gyorsan a jogsértő tartalmakat. A Facebook aggódik a javaslat miatt.
A nagy orosz hírgyűjtő portálok felelni fognak a rajtuk megjelenő információk hitelességéért.
A jelenséget csak egyvalaki lenne képes megállítani: maga a Facebook. Csakhogy amikor megpróbálkozott vele, irtózatos balhé kerekedett belőle.
Épül a nagy orosz dezinformációs- és álhírhálózat, csak tavaly 38 lájkvadász oldal indult.
Egy álhír miatt gyengült a forint az MNB-kamatdöntés után. A piac jobban bízik egy hírügynökségben, mint az új MNB-vezetésben.
A legveszélyesebb álhírgyártók azok, akik maguk is elhiszik a hazugságot. Az I. Pángalaktikus Dezinformációs Konferencián jártunk. 1. rész.