Csak akkor jövünk vissza, ha bármi hírértékű történik a Kossuth téren.

Köszönjük egész napos figyelmüket!

A 3. "Mi vagyunk a többség" tüntetésen ugyanazok a fő felszólalók (Gyetvai, Lukácsi), ugyanazok a fő gegek (világító mobilok lengetése, utalás régi Orbán-mondatokra) és ugyanaz az üzenet (egységes ellenzék kell) volt, mint az előző kettőn. A létszám csekélyebb volt, és az ismertebb politikusok közül is csak Gyurcsány Ferenc tűnt fel a tömegben, igaz ő több tucatnyi, DK-s lufikat tartó szimpatizánssal érkezett.

Bő egy órányi tüntetés után jégeső zúdult a Kossuth térre, így sokan hazamenekültek, a színpadon nem folytatódtak a beszédek. A maradó tüntetők viszont egy időre erőre kaptak, a Parlament lépcsőjénél skandáltak, miközben az érkező és felsorakozó rendőrökkel néztek farkasszemet.

A lendület nem tartott túl sokáig, este nyolc körül elkezdtek elszivárogni az emberek, háromnegyed kilenckor már több rendőr volt a helyszínen, mint demonstráló, és a skandálások is befejeződtek, csak néha, rövid időre harsant fel kormányellenes rigmus pár embertől.

Egyre többen mennek haza, a rendőrsorfal is egy sorosra csökkent. A hátul ülőkkel együtt is kb. 2-300 ember van legfeljebb, elöl 5-10 ember skandál.

Pár száz tüntető maradt nagyjából a Kossuth téren. Egy-két ember néha skandálásba kezd, de hamar abbahagyják.

Folyamatosan szállingóznak az emberek a térről, a skandálás is alábbhagyott, csak az első sorokban próbálkoznak vele néha.

Fél kilenc utánra a Vértanúk terére bejelentett tüntetésre hívják az embereket hangosbeszélővel.

A szervező szerint ők nem hergelik az embereket, hanem a megoldást akarják megtalálni.

A tüntetésnek hivatalosan vége, a kormányellenes hangulatnak még nincs:

Egy olvasónk írta az imént:

"Megnéztem a Zúgott az Orbán, takarodj! a metróbejáratnál is a Kossuth téren című videót. Hát mit hall az én hatéves lányom, hogy mit skandál a tömeg? 

TORTÁT AKAROK! TORTÁT AKAROK!"

Némi kezdeti nehézség után sikerült elcsípnünk néhány politikust, meg egy pompás nyitójelenetet is Schmidt Máriával és fiával, az LMP-s Ungár Péterrel:

A szokásos patthelyzet alakult ki a rendőrsorfal előtt: görögtüzet égetnek, Himnuszt énekelnek, néha új választást követelnek. A legnépszerűbb rigmus most is az Orbán takarodj.

A szervezők hangosbeszélővel járják a tömeget, bejelentették, hogy a tüntetésnek hivatalosan vége.

Mostanra úgy néz ki, lenyugodott az időjárás, de amikor megindult a jégeső, nem szívesen álldogálltak a tüntetők a Kossuth téren:

Körülbelül 60 készenléti rendőr érkezik a parlamenthez a Szalay utca felől.

A Parlament lépcsőjénél skandálják a szokásos rigmusokat, izzik a hangulat. A vihar a jelek szerint feltüzelte az embereket.

Sokan a téren maradtak, jó a hangulat, nemsokára kiderül, mi lesz most.

Miközben a fotósok megint a színpadon. Dés arról beszél, hogy zuhanunk vissza a feudalizmusba. A törvények nagy része nem a társadalom érdekeit képviseli, hanem a haverokét. Hülyének néznek minket, zárja az üzenetet.

A helyi emberek a fontosak, nem pedig az a migráns, akit nem láttunk soha. Ez az ország egy hazug ország. Hazuggá tették a vezetők, akik között ott ültem. Együtt söröztem Orbánnal 15 éve, amikor a Felcsút Áccsal játszott, mondja.

Aztán ő is felemlegeti, hogy a kampányban elhangzott, hogy a romák 600 éve migránsok.

Az néhány/több ezer embert jelenthet, de nem merünk tippelni.

A számokról  című verset. Íme:

Tanultátok-e a számokat?

Bizony számok az emberek is,

Mintha sok 1-es volna az irkában.

Hanem ezek maguk számolódnak

És csudálkozik módfölött az irka,

Hogy mindegyik csak magára gondol,

Különb akar lenni a többinél

S oktalanul külön hatványozódik,

Pedig csinálhatja a végtelenségig,

Az 1 ilyformán mindig 1 marad

És nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon

És legelőször is

A legegyszerűbb dologhoz lássatok -

Adódjatok össze,

Hogy roppant módon felnövekedvén,

Az Istent is, aki végtelenség,

Valahogyan megközelítsétek.

A RomNet főszerkesztője, ex-MTI-s újságíró arról beszél, hogy ő a nélkülözők hangja. Miért gondolják az állam vezetői, hogy hatszáz év alatt nem tudtunk integrálódni?

Miért fordul meg egy államférfi fejében, hogy szétosszon minket Európában? Miért merül fel kétség, hogy életünket és vérünket adtuk mi is az országért? Miért gondolja bárki, hogy rajtunk múlt a kétharmad? 

mondja. "A baloldal magára hagyta a romákat", mondja. Az általánosítás, kollektív bűnösség csak mélyíti az árkokat.

Újra kell építeni az emberek bizalmát, nem elég négy évente néhány percre találkozni egy közösséggel. Vigyük el az igazságot a valódi kétharmadnak, le kell győzni a társadalmi közönyt.

Így lehet megmutatni, hogy mi vagyunk a többség.

Hidvégi aztán a szabad sajtó fontosságáról beszél hosszan.

"Mert nem vagyunk senkinek a bérencei", mondja a színpadról Tarnay Kristóf Ábel, a Szegedi Civil Háló alapítója.

Rövid volt, a kormánykritikus többség mellett áll, ő is egyike azoknak, akiket listáznak, üzeni.

Minőségi oktatás kell, mert a jövő a gondolkodó embereké, és Orbán pont nem ezt akarja. Le kell fektetni az alapjait egy XXI. századi oktatásnak, mondja. Mutassuk meg, hogy a fiataloknak van hangja.

Ha elbukunk, legalább megpróbáltuk. Ha meg sem próbáljuk, nem tudunk majd a tükörbe nézni.

Ahol nem kell félni, ha kimondjuk, ez nem egy valódi demokrácia. Ez egy személy hatalmi önkénye, társadalmi csoportok tudatos leszakítása,

Ez ellen kell küzdeni, ez kemény munka, de most el kell kezdeni. Választani kell: cselekszünk, vagy kussolunk és elmegyünk.

Aztán kézfeltartás, ki ért egyet, és ki hajlandó cselekedni. 

Közös nemzeti minimum kell, minden ellenzéki párttal, ezt egy hiteles csapatnak kell létrehozni. Volt már olyan személy a tüntetéseinken, aki ilyen. Remélem, lesznek társai, mondja Gyetvai.

Mutassátok meg, hogy Magyarország nem birkaország. Közösen megmutatjuk, hogy Orbán Viktor bukni fog.

Ezt játsszák be éppen a kivetítőn: