Az Európai Unió lakosságának többsége úgy véli: a koronavírus-járvány ellenére javult az életminőség és a gazdasági helyzet az európai régiókban – derül ki az Európai Unió szeptember és október között végzett, kedden közzétett felméréséből.
Az MTI a felmérés eredményei alapján arról számolt be, hogy az elmúlt három évet vizsgálva háromszázalékos növekedés mellett az európaiak 83 százaléka jónak ítéli az életminőséget abban a régióban, ahol él.
A válaszadók között 68 százalék azok aránya, akik szerint jó a régiójukban a gazdasági helyzet. Ez az adat két százalékpontos emelkedést mutat 2018-hoz képest. A felmérésben részt vevők 71 százaléka vallja magát derűlátónak a lakóhelyéül szolgáló régió jövőjét illetően.
Ez azt jelenti, hogy Európában három százalékponttal többen bizakodók, mint 2018-ban voltak.
Zárul az Index mai hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
A Regeneron bejelentése szerint a végső stádiumban lévő klinikai tesztek alapján antitest-koktéljának egyetlen dózisa annak beadása után nyolc hónapig 81,6 százalékban védettséget biztosít a koronavírus okozta betegséggel szemben – jelentette a Reuters.
A terápiát nemrég engedélyezték az Egyesült Államokban közepes és súlyos megbetegedésben szenvedők, valamint azok számára, akik fertőzésveszélynek vannak kitéve.
Franciaországban a koronavírus elleni védettséget igazoló dokumentum érvényességét decembertől három védőoltáshoz kötik a 65 éven felüliek és a veszélyeztettek számára – jelentette be Emmanuel Macron államfő.
Az emlékeztető oltást a Pfizer–BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, a jogosultaknak azonban egyelőre csak a fele vette fel.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben – számolt be az MTI.
Kanadában engedélyezték a Pfizer vakcinájának használatát a felnőttek számára – írja a Guardian.
Az emlékeztető oltást fél évvel a második után lehet beadni.
Franciaországban kedden 12 466 új fertőzöttet regisztráltak, ami a legmagasabb érték szeptember 8. óta – írja a Guardian.
A kormány a közeljövőben dönt arról, hogy ismét bevezetnek-e regionális vagy országos lezárásokat.
Várhatóan jövő tavasztól válik kötelezővé az oltás Angliában az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és a szociális ellátórendszer intézményeiben dolgozók számára. A brit kormány döntését Sajid Javid egészségügyi miniszter jelentette be – adta hírül az MTI.
A miniszter a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján elmondta: a rendelkezés alapján a jövőben csak azok dolgozhatnak az NHS és a szociális ellátás első vonalában, akik igazolják, hogy legalább két oltási dózist megkaptak.
A kormány rendelkezése Angliára vonatkozik. A brit önkormányzatiság rendszere alapján az Egyesült Királyság többi nemzetében, így Skóciában, Walesben és Észak-Írországban is a helyi kormányok hatáskörébe tartozik az egészségügy szabályozása.
Fecskendőhiány kialakulásának veszélyére figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet ugyanis azzal számol, hogy jövőre egy-kétmilliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre, ami a koronavírus elleni globális oltási kampányt is lassíthatja majd – adta hírül az MTI.
Lisa Hedman, a WHO szakértője ezzel kapcsolatban Genfben elmondta: a jelenség különösen a szegényebb országokat sújthatja, amelyek eleve kisebb mennyiségben rendelnek általában, a gyártóknál emiatt sem élveznek elsőbbséget.
Szentpétervárott kötelező a koronavírus elleni oltás felvétele a hatvan év felettiek számára − jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
A helyi egészségügyi főorvos, Natalija Basketovij az erről szóló szabályozásban azt írta, hogy nemcsak a hatvan év felettiek, hanem a krónikus betegségben szenvedők számára is kötelező az oltás.
Az Egyesült Államok 27 tagállama, számos cég és civil szervezet beperelte a washingtoni szövetségi kormányt Joe Biden amerikai elnök rendelete miatt, amely 2022. január 4-től kötelezővé tenné a munkavállalók beoltását a száz főnél több embert foglalkoztató nagyobb vállalatoknál – írja a Daily Signal.
A washingtoni jobboldali-konzervatív Heritage Intézet online médiumának tudósítása szerint a bírósági eljárások miatt az ügy végül az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerülhet. A felperesek, köztük Texas, Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Utah, Missouri vagy a Republikánus Országos Bizottság legalább négy szövetségi bírósági kerület és a főváros, Washington DC fellebbviteli bírósága előtt indítottak peres eljárást. A következő lépés sorsolásos jogi eljárás lesz, amikor eldöntik, melyik szövetségi bírósági kerület bírája fogadja be az ügyet.
Ezt követően a szövetségi kormány várhatóan kerületi bírósági indítvánnyal megtámadja a felperesek beadványát, amellyel egyben ideiglenesen fel is függesztik az új szövetségi szabályozást január 4-től hatályba léptető elnöki rendelet végrehajtását, vagyis az oltási kötelezettséget.
Az amerikai munkaügyi minisztérium múlt héten adta ki azt a vészhelyzeti szabályozást, amely minden, száz főnél több munkavállalót foglalkoztató céget arra kötelez, hogy valamennyi munkatársát oltassa be a koronavírus ellen vakcinával, vagy hetente tesztelje őket – számolt be az MTI.
Legfeljebb ötvenszázalékos átoltottságot érhet el az év végéig Románia a jelenlegi immunizációs ütemben, amitől nem lehet remélni a súlyos esetek és a halálozások számának visszaszorítását a koronavírus-járvány következő hullámaiban. Erről Valeriu Gheorghiţă katonaorvos, a romániai oltási kampány koordinátora beszélt egy keddi sajtóértekezleten – számolt be az MTI.
Az oltásparancsnok két héttel korábbi optimista becslését kényszerült kiigazítani, ugyanis október 26-án – az akkori kiugróan magas oltakozási kedv miatt – még úgy nyilatkozott: a cél, hogy Románia az év végére elérje a nyájimmunitást, vagyis a felnőtt lakosság átoltottsága haladja meg a hetven százalékot.
Rontotta a cseh gazdaság növekedésének idei és jövő évi prognózisát a prágai pénzügyminisztérium – adta hírül az MTI.
A tárca a kedden nyilvánosságra hozott új prognózisában az idén a cseh bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékos, a jövő évben pedig 4,1 százalékos növekedésével számol. A legutóbbi, augusztusban közzétett prognózisban a várható növekedés 3,2 százalék, illetve 4,2 százalék volt.
Tavaly a cseh gazdaság a koronavírus-járvány okozta problémák miatt 5,8 százalékos GDP-visszaesést könyvelt el.
Az Európai Unió lakosságának többsége úgy véli: a koronavírus-járvány ellenére javult az életminőség és a gazdasági helyzet az európai régiókban – derül ki az Európai Unió szeptember és október között végzett, kedden közzétett felméréséből.
Az MTI a felmérés eredményei alapján arról számolt be, hogy az elmúlt három évet vizsgálva háromszázalékos növekedés mellett az európaiak 83 százaléka jónak ítéli az életminőséget abban a régióban, ahol él.
A válaszadók között 68 százalék azok aránya, akik szerint jó a régiójukban a gazdasági helyzet. Ez az adat két százalékpontos emelkedést mutat 2018-hoz képest. A felmérésben részt vevők 71 százaléka vallja magát derűlátónak a lakóhelyéül szolgáló régió jövőjét illetően.
Ez azt jelenti, hogy Európában három százalékponttal többen bizakodók, mint 2018-ban voltak.
A szlovák rendőrség álhírekkel foglalkozó közösségi oldalán tájékoztatott arról, hogy meghalt egy közép-szlovákiai doktornő, aki a rendelőjének ajtaján különféle fotókat helyezett el, hogy elrettentse az embereket a koronavírus elleni oltástól.
Az egyik fotón egy kaszás boszorkány látható a Holle anyó című filmből, fölötte pedig a következő felirat áll: „A nevem ASTRA–ZENECA PFIZERová.”
A másik fotón a következő szöveg állt:
Beoltatni magam Covid ellen csak azért, hogy utazhassak és járhassak kulturális eseményekre olyan, mintha önként megnyomorítanám magam csak azért, hogy parkolhassak a rokkantak számára kialakított parkolóhelyen.
Egyes források szerint a doktornő halálát épp koronavírus-fertőzés okozta, ezt viszont hivatalosan még nem erősítették meg.
Ami hat hónapnál régebbi, az nem létezik, ezért most már értelmetlen általában oltottakról beszélni – írja Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő Facebook-oldalán.
Ahogy a szakértő fogalmaz,
a gyakorlatban ami hat hónapnál régebben történt, sarkítva, de gyakorlati szempontból hasznos módon nem létezik. Ezt tükrözi több ország gyakorlata is. Tehát amikor oltottakról beszélünk, mindig gondoljunk erre, illetve az emlékeztetőoltásokra, amit hazánkban nagyon kevesen vettek fel. De nem csak nálunk, máshol is.
Véleménye szerint a helyzet meg nem értettsége miatt oltási apátia kezd eluralkodni. Hozzátette:
Igen, jelenleg ennyire vagyunk képesek, csodagyógyszer, csodavakcina nincs. Rendszeresen újra kell oltatni, amíg valami fejlettebb készítmény nem jelenik meg, vagy a vírus nem változik számunkra kedvezően. A szó szoros értelmében halálos hiba leragadni annál, hogy valakit hat hónapnál korábban már beoltottak.
Az ukrán egészségügyi minisztérium kiszélesítette azoknak a munkaköröknek a listáját, amelyekben az alkalmazottak számára kötelező a koronavírus elleni védőoltás felvétele – jelentette az Unian hírügynökség.
Eddig a központi végrehajtó hatóságok és területi szerveik, a helyi államigazgatási szervek és az oktatási intézmények alkalmazottai számára volt kötelező legalább egy oltás felvétele munkájuk megtartásához, most a listához a tárca hozzáadta a szociális munkásokat, az összes köztisztviselőt, valamint a stratégiai fontosságú vállalkozások dolgozóit is. Utóbbiak december 9-ig kaptak haladékot, hogy felvegyék az oltást, előbbieknél már hétfőn hatályba lépett a rendelkezés.
Azokat, akik a megjelölt határidőig az első dózist sem veszik fel, fizetés nélkül felfüggesztik állásukból addig, amíg meg nem kapják az oltást – számolt be az MTI.
Az előző évinél majdnem százszor nagyobb bevételt ért el a január–szeptemberi időszakban a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus által okozott betegség ellen – számolt be az MTI.
A 2008-ban indított feltörekvő technológiai vállalkozás kedden közölt beszámolója szerint 13,444 milliárd euró (4840 milliárd forint) bevételt ért el a kilenc hónapban, szemben az egy évvel korábbi 136,9 millió euróval. A csaknem százszoros növekedés elsősorban a Covid–19 elleni vakcina kínálatának gyors növekedésére vezethető vissza.
A társaság a világhírű magyar kutató, Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett, hírvivő RNS (mRNS) nevű technológiára épülő vakcina révén három negyedév alatt 7,126 milliárd euró adózás utáni nyereséget termelt, szemben az egy évvel korábbi 351,7 millió eurós veszteséggel.
A Covid–19 elleni, Comirnaty márkanévvel forgalmazott oltóanyag a BioNTech első terméke. Becslésük szerint az év végéig 2,7 milliárd adagot gyártanak belőle, és 2,5 milliárd adagot értékesíthetnek. Az adózás utáni nyereség nagyjából kilencmilliárd euró lehet. Az árbevétel 16–17 milliárd euró között alakulhat – áll az új beszámolóban. Eddig 15,9 milliárdról szólt a hivatalos bevételi becslés.
Kilenc hónap elteltével a BioNTech már messze a legnyereségesebb gyógyszeripari vállalat idén Németországban. Amerikai partnere, a Pfizer, amely a Comirnaty forgalmazásának oroszlánrészét végzi, a napokban 33,5 milliárd dollárról 36 milliárd dollárra emelte az oltóanyag-eladásból származó bevételről szóló előrejelzését. Ezért sok szakértő arra számított, hogy a BioNTech erőteljesebben emeli előrejelzéseit.
A két vállalat közötti kapcsolat azonban összetett – emelte ki a Handelsblatt című német üzleti lap. Mint írták, a BioNTech csak Németországban és Törökországban foglalkozik vakcinaértékesítéssel, így a bevétel csekély része származik ebből. Az oroszlánrészt a Pfizertől az eladások után kapott részesedések és sikerdíjak teszik ki. Ez a tétel a 13,444 milliárd eurós bevételből mintegy 9,8 milliárd euró volt a január–szeptemberi időszakban.
Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech története első, a koronavírus-világjárvány előtti szakaszában főként kockázati tőkéből működött, és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotech-startup-ágazatban. Fő tulajdonosa nagyjából ötvenszázalékos tulajdonrésszel az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann. A világ leggazdagabb emberei között számon tartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cég sikerével került a dollármilliárdosok közé.
A Covid–19 elleni vakcina révén világhírűvé vált Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a nagyjából 1500 embert foglalkoztató céghez.
Pozitív koronavírustesztet produkált Niklas Süle, a világbajnoki selejtezőkre készülő német labdarúgó-válogatott játékosa. Az eset miatt a keret öt tagjának is karanténba kellett vonulnia – adta hírül az MTI.
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) közlése szerint a Nationalelf délelőtti edzése emiatt elmaradt, a játékosok egyénileg tréningeztek.
A brit kormány november végétől azokat a beutazókat is beoltottnak tekinti, akik egyes kínai, illetve indiai gyártmányú vakcinákból kapták meg a koronavírus elleni oltás teljes dózisát – közölte a brit közlekedési minisztérium.
A jelenlegi szabályozás értelmében azok utazhatnak be Angliába könnyített feltételekkel, mindenekelőtt karanténkötelezettség és az utazás előtti tesztelési kötelem nélkül, akik az Oxford–AstraZeneca-, a Pfizer–BioNTech- vagy a Moderna-vakcinából, illetve ezek bármilyen kombinációjából, vagy az egykomponensű Janssen-oltóanyagból kapták meg a teljes adagot az angliai érkezés előtt legalább 14 nappal.
A brit közlekedési minisztérium kedd délutáni bejelentése szerint november 22-től ez a lista kiegészül az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti alkalmazhatósági vakcinalistáján (WHO EUL) szereplő, kínai gyártmányú Sinovac- és Sinopharm-vakcinákkal, valamint az indiai Covaxin oltóanyaggal – számolt be az MTI.
Ukrajnában 18 988 új koronavírusos esetet regisztráltak hétfőn. A Covid–19 kórban és szövődményeiben 833 beteg lelte halálát. Eddig 73 390 fertőzött nem tudott megbirkózni a betegséggel. A pandémia kezdete óta 2,53 millióan épültek fel a fertőzésből. Kárpátalján 241 újabb esetet jegyeztek fel az utóbbi 24 órában, írta a Kárpátalja.ma.
Ukrajnában november 8-tól nem dolgozhatnak azok a tanárok, akik nem hajlandók felvenni a vakcinát. Ungváron ez több mint ötven pedagógust érint. A be nem oltott alkalmazottakat felfüggesztik az állásukból, és mindaddig nem kapnak fizetést, amíg fel nem veszik a vakcinát.
Az Európai Unió Tanácsa a koronavírus-járvány globális helyzetével kapcsolatban felülvizsgálta a járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt azon országok listáját, amelyek esetében fel kell oldani az utazási korlátozásokat, és kedden törölte a jegyzékből Szingapúrt és Ukrajnát.
Az Európai Unió első alkalommal 2020. június végén tette közzé az akkor tizennégy országot felsoroló listáját, amelyen jelenleg Argentína, Ausztrália, Bahrein, Chile, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada, Katar, Kolumbia, Kuvait, Jordánia, Namíbia, Uruguay, Új-Zéland, Peru, Ruanda és Szaúd-Arábia szerepel.
Az ajánlás alapján a listán szereplő országok állampolgárai esetében az uniós tagállamoknak fokozatosan fel kell oldaniuk a nem alapvető beutazásra vonatokozó korlátozásaikat.
A listán nem szereplő országokból az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra ideiglenes utazási korlátozások vonatkoznak. Ettől függetlenül a tagállamoknak lehetőségük van feloldani ezeket az ideiglenes korlátozásokat olyan utazók esetében, akik az oltás teljes adagját megkapták.
A Kínára vonatkozó korlátozásokat az unió akkor oldja fel, ha az a másik oldalon is megtörténik. A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében Kína különleges közigazgatási területei, Hongkong és Makaó esetében is fokozatosan fel kell oldani az utazási korlátozásokat.
Andorra, Monaco, San Marino, a Vatikán, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai szintén korlátozások nélkül utazhatnak be az unióba.
Az az ország számít biztonságosnak, amelyben az új koronavírus-fertőzöttek számának növekedése az EU-s átlaghoz közeli vagy az alatti.
Az Európai Unió Tanácsa ajánlása jogilag nem kötelező erejű. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért továbbra is a tagállami hatóságok a felelősek. A tagállamok – a teljes átláthatóság biztosítása mellett – csak fokozatosan oldhatják fel a felsorolt országokra vonatkozó utazási korlátozásokat.
(MTI)
Romániában 7589 új fertőzöttet diagnosztizáltak hétfőn csaknem húszezer PCR-teszt elvégzése után. A Covid–19 és szövődményei 487 beteg életét ragadták el az elmúlt 24 órában, írta a Maszol.ro portál.
A járvány kezdete óta csaknem 1,72 millió fertőzöttet regisztráltak. Közülük 9342-en újrafertőződtek, nekik a kór igazolásától számított 180. nap után lett ismét pozitív a tesztjük. Ugyanakkor 1,52 millió embert már gyógyultnak nyilvánítottak.
Jelenleg több mint 18 ezer Covid-pácienst ápolnak kórházban, közölte az Agerpres. Közülük 1850 fertőzöttről intenzív osztályon kell gondoskodni. A kórházban kezelt betegek között 331 kiskorú van, 27 gyereket intenzív osztályon ápolnak.
Szlovákiában az úgynevezett fekete besorolású járásokban sem áll meg az élet. Azok, akik megkapták az oltásokat, illetve átestek a fertőzésen, járhatnak étterembe és igénybe vehetik a szálláshelyek szolgáltatásait – közölte Eduard Heger.
A szlovák kormányfő jelezte azt is: a következő kormányülésen várhatóan arról is szavaznak majd, hogy az üzemeltető nem engedheti be azt az embert a vendéglátóipari egységbe, tömeges rendezvényre, aki nem hajlandó felmutatni Covid-igazolványát a személyi igazolványával együtt, írta az Újszó.com.
Ugyancsak joga lesz kiutasítani a rendezvényről azt, aki nem tesz eleget a járványügyi előírásoknak. A Közegészségügyi Hivatal és a rendőrség új felhatalmazást kaphat: a szabályok megsértése esetén helyszíni bírságot szabhatnak ki, sőt bezárathatják az adott szórakozóhelyet.
Szlovákiában 4 958 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak csaknem húszezer PCR-teszt kiértékelése után hétfőn. A Covid–19 és szövődményei 45 beteg életét követelték az elmúlt 24 órában. A járvány kezdete óta igazolt fertőzöttek száma már meghaladja az 526 ezret Szlovákiában.
Isten nem bottal ver – tartja a mondás, Lengyelországnak most pedig rendesen kijár belőle. Ha nem lenne elég az, hogy naponta több ezer koronavírusos fertőzöttet azonosítanak, Oroszország kedve szerint manipulálja a földgáz árát és ellátását, Belarusz mesterséges migrációs válságot alakított ki közös határán Lengyelországgal,
Európa legnagyobb baromfihús-termelőjénél felütötte a fejét a H5N1 madárinfluenza, mintegy 650 ezer állatot fertőzött meg.
Csak az ország keleti részén (pont, amerre Belarusz található) öt gócpont alakult ki, nyugaton pedig kettő. Kijelenthető, hogy a migráció komoly problémákat okoz jelenleg Lengyelországnak, mert a madárinfluenzát leginkább a migráló madarak terjesztik.
De nem csak Polska járt pórul, Angliában is felütötte a fejét a vírus a hétvégén. Egy újabb járványtól tartva Franciaország és Hollandia is megtette már a szükséges előkészületeket. A fertőzött madarakat általában leölik, a gócpontokat pedig felperzselik, vagy költséges módon teljesen átfertőtlenítik.
Ha ismét átsöpör egy járványhullám a madarakon, az a baromfihús további drágulását okozhatja.
(Reuters)
Oroszországban 40 ezer alá süllyedt a napi új fertőzöttek száma: hétfőn 39 160 friss beteget jegyeztek fel. A legtöbbet, 2818 esetet a moszkvai régióban regisztrálták. Az eddig diagnosztizált fertőzöttek száma súrolja a 8,88 milliót Oroszországban.
Soha annyian nem lelték halálukat a Covid–19 kórban és szövődményeiben, mint az utóbbi 24 órában; 1211 elhunytat gyászolnak hozzátartozóik, írta a TASZSZ. Csak Szentpétervárott 88 páciens életét követelte a koronavírus. A pandémia kezdete óta 249 ezer fertőzött képtelen volt legyőzni a betegséget.
Jelenleg több mint egymillióan állnak kezelés alatt a fertőzés miatt. Ugyanakkor több mint 32 ezren felépültek a kórból hétfőn, összességében pedig csaknem 7,62 millióan gyógyultak már meg.
Spanyolországban enyhén emelkedett a koronavírus-fertőzöttek aránya az előző héthez képest, a százezer lakosra vetített új esetek száma meghaladta az 58-at, míg a múlt hét második felében ez az arány még 50 alatt volt.
A kórházi ellátásra szoruló koronavírus-fertőzöttek többsége oltatlan – közölte az Antena3 országos kereskedelmi televízió a kedd reggeli hírműsorában saját kutatásának eredményét.
A felmérés szerint a három legrosszabb mutatószámokkal rendelkező tartomány:
Szingapúr szigorít december 8-ától. A csaknem 5,8 milliós ázsiai városállamban a kórházba kerülő fertőzöttnek ki kell majd fizetnie az egészségügyi kezelésének a költségeit, ha korábban nem akarta magát beoltatni, írta a Guardian. A szingapúri kormány úgy látja: többségében oltatlan embereket kell gondozni az intenzív osztályokon. Ezekre a betegekre jelentős forrásokat kell költeni.
Ugyanakkor azokra nem hárulnak majd anyagi terhek a kórházi ellátás miatt, akik egészségi okból nem vehették fel a vakcinát. Aki az idén legalább egy dózist magához vesz, szintén mentesülhet a kórházi költségek megfizetése alól.
Szingapúrban a felnőtt lakosság 85 százalékét már beoltották. A Covid–19 14 beteg halálát követelte november 8-án, és 2470 friss fertőzöttet diagnosztizáltak hétfőn.
Ghánának 800 ezer, Ruandának 300 ezer vakcinát adományoz Magyarország – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videóban.
A magyar diplomácia vezetője afrikai utazása előtt, a Ferihegyi repülőtéren azt mondta, hogy a tavalyi vakcina-beszerzéseknek és az idei gyors oltási kampánynak köszönhetően Magyarország jelenleg abban a helyzetben van, hogy aki akarja, felveheti az oltást.
Van elég oltásunk az első, második, harmadik oltáshoz, van biztonsági tartalékunk is, sőt Magyarország megteheti, hogy segít azon országoknak, amelyek nehéz helyzetben vannak
– hangsúlyozta a miniszter, aki Ruandában szerdán adja át a vakcinaadományt. Onnan Törökországba repül, ahol részt vesz a Türk Tanács külügyminiszteri tárgyalásán, ahol további 200 ezer darabos vakcinaadományt ad át Magyarország, miután a tanács országai arról döntöttek, hogy közösen is támogatják az afrikai országokat a járvány elleni védekezésben.
Szerbiában telítődnek a kórházak, az elhunytak száma pedig hatvan felett van naponta. Szomszédunkban már a delta-plusz vírustörzs is felütötte a fejét, ami minden eddigi mutánsnál fertőzőbb. Az orvosok elmondása szerint a kórházi kezelésre szoruló betegek többsége, 80-90 százaléka nincs beoltva. Az úgynevezett vörös zónákban csaknem hétezer Covid-pácienst kezelnek, közelít a háromszázhoz lélegeztetőgépen lévők száma. Az áldozatok és a kórházban kezeltek között is nő a fiatalok aránya, írta a Magyar Nemzet.
Hétfőtől védettségi igazolványokat kérnek este 8 óra után a vendéglátóhelyeken, a játéktermekben és a fogadóirodákban.
Szerbiában a felnőtt lakosság mintegy 56 százaléka vette fel az első adagot, 53 százalék a másodikat is; a húsz százalékot közelíti azok száma, akik már a harmadik oltását is megkapták. Aki korábban felvette a vakcinát, általában a harmadik dózist is igényli, ám az oltatlanok között továbbra is kevesen kérnek védőoltást a koronavírus ellen.
Oroszország után Ukrajna áll a második legrosszabb helyen az egy nap alatt elhunytak száma alapján a Worldometer statisztikai honlap szerint.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy rádióinterjúban azt mondta, hogy az ukrán fővárosban már hatezerig növelték a Covid-betegek számára fenntartott kórházi helyeket, de képesek még további 5500-zal bővíteni az ágykapacitást.
A polgármester szerint a fő probléma nem a kórházi ágyak száma, hanem az, hogy nincs elegendő egészségügyi alkalmazott a betegek ellátásához.
A világon 250 357 929 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 5 055 612 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 249 866 895 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 049 007 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 46 613 141 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 755 636.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.