Egy kotrógép-kezelő ásott szinte egyedül a megfeneklett kontérnerhajó környékén; távozott posztjáról két ismert politikus, Benjámín Netanjáhú és Sebastian Kurz; belorusz vadászgépek térítették el a Ryanair utasszállítóját, hogy őrizetbe vegyenek egy rajta utazó bloggert, és persze az iszonyatos képek Afganisztánból az amerikai kivonulás után. Ezekről az eseményekről mindenképpen emlékezetes marad az esztendő.
Az év első napjai előrevetítették, mire számíthatunk 2021-ben. Január 6-án az elnökválasztást elbukó Donald Trump hívei megostromolták a Capitoliumot, betörtek az épületbe, és megszakították Joe Biden megválasztott elnök győzelmének kongresszusi ratifikációját. A helyzet csillapítására a Nemzeti Gárdát vezényelték a helyszínre. Az összecsapásokban többen meghaltak, sokan megsérültek. Több tucat zavargót letartóztattak. Később még többet. Trump hívei előtt arról beszélt, hogy ő az elnökválasztás valódi győztese. Szerinte az elcsalt voksolás eredményeit alelnöke, Mike Pence képes érvényteleníteni, és ezzel megakadályoznák Joe Biden beköltözését a Fehér Házba. Nem jött össze. A Capitolium ostromáról és utózöngéiről itt írtunk bővebben.
Január 10-én, két nappal 37. születésnapja után egészen váratlanul Kim Dzsongunt választották meg a Koreai Munkapárt főtitkárának. Mind a mai napig nem derült ki, miért vártak ezzel tíz évet, a tisztséget betöltő édesapja ugyanis 2011-ben halt meg.
Február derekán szállt le a vörös bolygón a NASA állhatatosságot jelentő Perseverance névre keresztelt marsjárója, amely azóta sok szelfivel, fotóval, videóval és hangfölvételekkel örvendeztette meg a kutatókat.
Az iraki nagyajatollah általában ülve fogadja vendégeit, március elején azonban kivételt tett, és az ajtóban várta a katolikus egyházfőt, akit betessékelt szerény otthonába. Ferenc pápát egy csoport népviseletben lévő iraki köszöntötte Ali asz-Szisztáni háza előtt. A béke jeléül fehér galambokat engedtek el. A vendéglátó kikötötte, hogy iraki tisztségviselő még a környélen sem jelenhet meg.
A hónap, március hőse Abdullah Abdul-Gavad, egy kotrógép elszánt kezelője volt, aki napi 21 órán át dolgozott, hogy kiszabadítsa a Szuezi-csatornát eltorlaszoló Ever Given konténerhajót. Ez csak hat nap elteltével sikerült, igaz, nem csak az elhíresült kotrógépes munkájával. Ő azonban csak hetekkel később kapta meg túlórapénzét, sőt akkor már külön jutalmat is. A megfeneklett konténerszállító dollármilliárdokban kifejezhető károkat okozott a nemzetközi kereskedelemben. Az Ever Given történetéről itt olvashat még.
Április közepén 12 európai topklub létrehozta a tiszavirág életű az Európai Szuperligát. A résztvevőkön kívül szinte mindenki ellenezte. Boris Johnson például „károsnak” nevezte; Emmanuel Macron üdvözölte, hogy a franciák megtagadták a csatlakozást; Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy a foci „mindenkié”. A szuperligáról podcastet is készítettünk, de több cikkben és publicisztikában foglalkoztunk vele, erre tessék.
„Ne tegyék ezt, meg fognak ölni, menekült vagyok!” – így könyörgött egy utas szerint egy 26 éves ellenzéki blogger, miután a Ryanair 4978-as járatának vadászpilóták által földre kényszerített gépe ereszkedni kezdett Minszk felett. A rémült utas telefonját és laptopját kétségbeesésében odaadta barátnőjének. A légiutas-kísérő tehetetlenül válaszolt. Közölte: muszáj leszállni, nincs más választásuk. Roman Protaszevics láthatóan remegett, azt mondta, halálbüntetés várhat rá. A leszállást követően barátnőjét, Szofia Szapegát is őrizetbe vették május 23-án. Az utasszállító egyébként Athénből Vilniusba repült. A példátlan gépeltérítést a fél világ elítélte.
Tizenkét év után, június 13-án távozott az izraeli kormány éléről Benjámín Netanjáhú. A Kneszet 60 igennel 59 nem ellenében, egy tartózkodással bólintott rá az új nyolcpárti kabinetre, amelyet miniszterelnökként az ultranacionalista Jamina párt elnöke, Naftali Benett vezet majd két évig. Utána két évre Jair Lapid, a centrista Jes Atid vezetője ülhet le miniszterelnöki székbe, addig külügyminiszter lesz. Vele egyidejűleg Naftali Bennett majd a belügyminiszteri tisztséget veszi át.
Megfőzte a hőhullám a kagylókat Brit Columbia partjainál: több mint egymilliárd puhatestűt ölt meg július elején a soha korábban nem tapasztalt forróság Kanada csendes-óceáni partvidékén. Egy úgynevezett hőkupola öt napra beborította Nyugat-Kanadát és az Egyesült Államok északnyugati részét. A partok mentén 40 Celsius-fok fölé emelte a hőmérsékletet. Kanadában több mint hatszáz áldozata volt a kíméletlen hőségnek.
Kabul augusztus 15-én esett el. A tálibok azonnali kivégzésekkel mutatkoztak be az uralmuk alá hajtott afganisztáni területeken, emellett – mint ahogy az várható volt – korlátozták a nők jogait, és folytatták a gyerekkatonák toborzását. A tálibok az amerikai kivonulás után napok alatt vonták ellenőrzésük alá Afganisztánt, amit a főváros elfoglalásával pecsételtek meg. Az iszlám szélsőséges irányzatát követő fegyveresek a 2001-es amerikai inváziót megelőző rémuralmukhoz képest visszafogottabb imázst próbálnak a nemzetközi közösség elé tárni, de szakértők szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok ismét a régi formájukat hozzák. A tálibok uralmáról ide kattintva olvashat.
El Salvadorba tavaly csaknem 6 milliárd dollár érkezett külföldön dolgozó vendégmunkásaitól átutalások formájában, azaz a GDP közel egynegyede. Ebből azonban nem keveset csippentettek le az utalásokat lebonyolító pénzügyi szolgáltatók, ami érzékenyen érinti a közép-amerikai ország lakosságának 70 százalékát, amely külföldről kap pénzt. A jutalék lenullázása nem kis szerepet játszott abban, hogy a pénzügyi tekintetben elmaradottnak számító El Salvador szeptember 7-én elsőként törvényesítette a bitcoint hivatalos fizetőeszközként. A kormány kriptovalutát kezdett vásárolni, amely ezzel egyidejűleg El Salvadorban törvényes fizetőeszközzé vált az amerikai dollárral együtt. Saját valutájától, a colóntól éppen két évtizede, még 2001-ben megvált.
Sebastian Kurz osztrák kancellár körül – korrupciós vádak miatt – október 9-én fogyott el végleg a levegő, miután házkutatást tartottak a közvetlen környezetében. Rövid sajtótájékoztatón jelentette be távozását. A fiatal osztrák politikus 27 évesen külügyminiszter, 31 évesen pedig már kancellár volt. Politikai tehetségét azonban nemcsak a kormányzásban, hanem korrupciós ügyek kezelésében is kamatoztatta. Azóta már mentelmi jogától is megfosztották.
Kurznál rövidebb ideig volt kormányfő Magdalena Andersson, Svédország első női miniszterelnöke. A parlament november 24-én megválasztotta, megtapsolták, majd elfogadták az ellenzék által beterjesztett költségvetést. A szociáldemokrata politikus fél nap elteltével lemondott, de bejelentette, hogy újra megpályázza a posztot koalíciós partnerek nélkül.
Több mint 400 évvel azok után, hogy egy angol hajó kikötött, kapitánya pedig I. Jakab király nevében kisajátította Barbadost, II. Erzsébet királynőt „leváltották” államfői tisztségéről. A szigetország államformája november 30-tól a köztársaság. „Nem vagyok tisztában azzal, hogy ez engem, egy hétköznapi barbadosit hogyan érint” – mondta az utca embere.
Két héttel később viszont Új-Kaledónia a három év alatt megrendezett harmadik népszavazáson is úgy döntött, hogy gyarmat marad, és nem válik el Franciaországtól. Új-Kaledónia 1853-ban lett francia kolónia, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez – Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe.
A függetlenséget leginkább az őslakos kanakok támogatják, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és mostanra kiírták a harmadikat is.
(Borítókép: Munkagépekkel és vontatóhajókkal próbálják kiszabadítani a keresztbe fordult és beszorult Ever Given nevű konténerszállítót a Szuezi-csatornában 2021. március 27-én. Fotó: Satellite image 2021 Maxar Technologies / AFP)