Ez a poszt a következő Percről percre része:
A G7-ek újabb szankciókkal fenyegették meg az oroszokat
-
A Sky News szerint az egyik legismertebb orosz parancsnok, Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy mellett – akinek haláláról a minap már beszámoltunk – két másik orosz parancsnokot is megöltek az ukrán kommandósok.
Úgy tudni, hogy Szuhovetszkijjel egy mesterlövész végzett, rajta kívül pedig két másik parancsnokot – egy hadosztály- és egy ezredparancsnokot – is megöltek az ukrán különleges műveleti erők. A Sky Newsnak egy anonim – vélhetően a hírszerzésben dolgozó –, nyugati tisztviselő azt mondta erről, hogy
Véleményem szerint ezeket a parancsnokokat azért tudták megölni, mert nekik közelebb kellett menniük a fronthoz, mint a többieknek.
Hozzátette: mindebből arra is lehet következtetni, hogy az oroszok valószínűleg már kezdenek türelmetlenné válni amiatt, hogy nem úgy halad az akció, ahogy eltervezték. A parancsnokok valószínűleg ezért igyekeznek közvetlenül a fronton, személyesen buzdítani a katonákat, amivel viszont veszélynek teszik ki magukat.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A Sky News szerint az egyik legismertebb orosz parancsnok, Andrej Szuhovetszkij vezérőrnagy mellett – akinek haláláról a minap már beszámoltunk – két másik orosz parancsnokot is megöltek az ukrán kommandósok.
Úgy tudni, hogy Szuhovetszkijjel egy mesterlövész végzett, rajta kívül pedig két másik parancsnokot – egy hadosztály- és egy ezredparancsnokot – is megöltek az ukrán különleges műveleti erők. A Sky Newsnak egy anonim – vélhetően a hírszerzésben dolgozó –, nyugati tisztviselő azt mondta erről, hogy
Véleményem szerint ezeket a parancsnokokat azért tudták megölni, mert nekik közelebb kellett menniük a fronthoz, mint a többieknek.
Hozzátette: mindebből arra is lehet következtetni, hogy az oroszok valószínűleg már kezdenek türelmetlenné válni amiatt, hogy nem úgy halad az akció, ahogy eltervezték. A parancsnokok valószínűleg ezért igyekeznek közvetlenül a fronton, személyesen buzdítani a katonákat, amivel viszont veszélynek teszik ki magukat.
-
A Sky News szerint Ljudmila Naruszova szenátor az orosz parlament felsőházában idézett egy olyan megerősítetlen jelentést, amely szerint egy százfős orosz egységet szétvertek az ukránok, és mindössze négy katona maradt életben. A felsőházi ülésen kétségbe vonták a jelentés hitelességét.
A pártállás szerint független, de az orosz kormány lépéseit rendszerint ellenző politikus már február 27-én is nyilatkozott a háborúról az egyik tévécsatornán, és azt mondta: nem ért egyet azokkal a képviselőkkel, akik a hadműveleteket támogatják.
Szerintem ők sem tudják, hogy mit csinálnak, csak gondolkodás nélkül követik a parancsokat
– mondta róluk Ljudmila Naruszova, aki egyébként annak a szentpétervári polgármesternek az özvegye, aki lényegében elindította Vlagyimir Putyin politikai karrierjét.
Az orosz védelmi minisztérium eddig jóval kisebb katonai veszteségekről számolt be, mint amelyet az ukránok hangoztattak: előbbiek szerint eddig 498, az ukránok szerint viszont már több mint kilencezer katonát vesztettek az oroszok az invázióban.
-
Az alig tízezer lakossal rendelkező, a Luhanszki területen található Novopszkovban demonstrációt szerveztek a helyiek, és arra kérték az orosz katonákat, hogy hagyják el az országukat.
Nem akarjuk, hogy itt legyetek! Csak háborút hoztok magatokkal, menjetek el!
– mondták, majd az Ukrajna szót skandálták a felfegyverzett katonák előtt.
-
Mariupol polgármestere közleményt adott ki péntek délután, amelyben azt írta, a városnak katonai segítségre van szüksége, máskülönben nem fognak tudni kitartani az oroszokkal szemben.
A négyszázezres várost már több napja bekerítették és bombázzák az oroszok, aminek következtében a közműszolgáltatások már megszűntek, és az élelem is fogyóban van. A brutális ostromot a városi tanács csütörtökön népirtásnak nevezte.
A polgármester kérése ebben a helyzetben arra utalhat, hogy Mariupol már a megadás szélére került. Arra viszont, hogy az ukrán hadsereg támadást tudjon indítani és fel tudja menteni a várost, az eddig látottak alapján szinte semmi esély nem mutatkozik.
Külföldi elemzők szerint az orosz hadművelet legfontosabb célja most Mariupol elfoglalása, amely az eddigi legnagyobb, orosz kézre kerülő város lehet, ha birtokba veszik a támadók. A város elfoglalása esetén az oroszok biztosíthatnák a szárazföldi kapcsolatot a Krímmel, valamint nagyobb erővel indulhatnának meg Ukrajna belső területei felé.
A minap újabb térképeket közöltünk az ukrajnai háborúról, ezek egyikén is jól látható, hogy miért számít fontos stratégiai pontnak Mariupol.
-
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában határozatban ítélték el az orosz inváziót, és kezdeményezték egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását, amely az Oroszország által elkövetett háborús bűnöket, illetve emberiesség elleni bűntetteket vizsgálhatja ki.
Az oroszok a tanácsban teljesen magukra maradtak, amit az is fémjelez, hogy rajtuk kívül mindössze
egyetlen tagállam, a tőlük nagymértékben függő Eritrea szavazott csak a tanács határozata ellen.
Ezáltal az orosz és eritreai ellenszavazattal szemben 32 ország támogatta a döntést, míg 13 másik tagállam tartózkodott. A BBC szerint jelzésértékű, hogy Kína, Kuba és Venezuela is csak a tartózkodást vállalta ebben a kérdésben, mivel a legtöbb esetben rájuk nagyobb mértékben számíthatnak az oroszok.
Mindemellett a határozatot támogató országok részéről is merültek fel kétségek a döntést illetően. Több ország képviselője jelezte, hogy úgy érzi: túlságosan egyoldalúan lett megfogalmazva a határozat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont péntek délután üdvözölte a döntést Twitteren.
Legutóbb ehhez hasonló súlyú és jelentőségű vizsgálatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a szíriai polgárháborúval összefüggésben kezdeményezett.
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón: bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás robbanószereket vetett be az invázió alatt, ez pedig a nemzetközi jogot is sértheti.
Mint korábban megírtuk, a kazettás lőszerek bevetését tiltja egy nemzetközi egyezmény, de ezt sem az oroszok, sem az ukránok nem írták alá. A lőszerek használatáról már az Amnesty International is beszámolt, egy magyar szakértő pedig azt mondta, hogy amikor az oroszok városokat lőnek ilyenekkel, lényegében többszázas nagyságrendben pusztítják a civileket.
Most a NATO főtitkára is megerősítette, hogy valóban használtak ilyen fegyvereket az oroszok, és hozzátette azt is, hogy „ezzel megsérthették a nemzetközi jogot”. Azt, hogy Oroszország követett-e el háborús bűnöket, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa fogja hamarosan kivizsgálni, erről pénteken szintén határozatot hoztak.
Jens Stoltenberg ezenkívül azt is megerősítette, hogy a NATO továbbra sem szándékozik katonákat küldeni Ukrajnába vagy megtiltani az országba való berepülést (ezt az ukrán fél követelte a napokban). Az utóbbival kapcsolatban kifejtette: ezt azért nem lehet megtenni, mert ehhez a NATO vadászrepülőivel kellene körülvenniük az országot, és „le kellene lőni minden orosz gépet”, amely Ukrajnába tart.
Megértjük, hogy elkeseredettek, de úgy hisszük, hogy ha ezt megtennénk, akkor az olyan folyamatot indítani be, amely egészen Európában totális háborúhoz vezetne
– mondta Stoltenberg, aki mindemellett leszögezte, hogy a lehetőségeikhez mérten a továbbiakban is segítik majd a kijevi kormányt.
-
A Sky News katonai szakírója, Michael Clarke részletes elemzést közölt arról, hogy miként áll most a háború Ukrajnában.
Úgy látja, hogy az orosz hadművelet középpontjában most Mariupol városa áll, amelyet – a régi, jól bevált módszer szerint – körbezártak és folyamatosan bombáznak, mielőtt lerohannák. Hozzátette: valószínűleg ezt a taktikát fogják alkalmazni a többi ukrán város esetében is.
Clarke szerint a következő város, amelyet körbezárhatnak az oroszok, Odessza lehet, amely Ukrajna legnagyobb tengeri kikötője, és ahol a vízi kereskedelmi forgalom hetven százalékát bonyolítják. Az ukrán hadvezetés már korábban attól tartott, hogy orosz csapatok szállhatnak ott partra, a várostól nem messze pedig tegnap az oroszok el is süllyesztettek egy civil hajót.
A Sky News szakírója szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz kétéltű csapatok felkészültek, és a várost hamarosan vízi és szárazföldi úton is megtámadják. Ahhoz viszont, hogy ezt teljes erőbedobással megtehessék, el kell még foglalniuk a félmillió lakossal rendelkező Mikolajivet is, amelyet pénteken már meg is támadtak.
Michael Clarke azt is írta, hogy bár Kijev előtt megállították az északnyugati irányból érkező nagy orosz konvojt, nagyon úgy fest, elkerülhetetlen, hogy az oroszok előbb-utóbb teljesen körbevegyék a várost.
Véleménye szerint ez abból is látható, hogy Északkelet-Ukrajnából is egyre több orosz harci egység közelíti meg Kijevet, végső soron ez vezethet majd a város bekerítéséhez. Az ukránok Csernyihivnél, Szuminál és Konotopnál jelentős orosz csapatokat kötnek le ugyan, de ha e városok közül akár csak az egyik is elesik, azután szinte borítékolható Kijev bekerítése.
-
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) adatai szerint az orosz invázió kezdete óta több mint 1,2 millió ember menekült Ukrajnából a szomszédos országokba – közölte a Guardian.
Az ENSZ Gyermekjóléti Szervezete (UNICEF) becslése szerint a menekültek között félmillió gyerek van.
-
Pavel Szivakov nemzetiséget váltott, így a jövőben francia színekben indul. A nemzetközi szövetség (UCI) hozzájárult a 24 éves versenyző kéréséhez, és értesítette a két nemzeti szövetséget is.
Franciaország az, ahol felnőttem, ahol nevelkedtem, ahol szerelembe estem a kerékpározással. Ez az otthonom
– mondta Szivakov, aki Olaszországban született orosz szülők gyermekeként, majd egyéves volt, amikor az egész család Franciaországba költözött.
Szivakov arról is beszélt, hogy Oroszország ukrajnai inváziója felgyorsította a nemzetiségváltását. Ahogy fogalmazott, egy ideje már szeretne francia állampolgár lenni, de ami jelenleg Ukrajnában történik, az arra késztette, hogy felgyorsítsa a folyamatot.
Mint a legtöbb ember a világon, azt remélem, mielőbb béke lesz, és véget ér az a szenvedés, ami most Ukrajnában zajlik
– mondta Szivakov, aki 2019-ben kilencedik volt a Giro d’Italián, és megnyerte a lengyel körversenyt.
-
Az orosz elnök – aki ma már egy nyilatkozatban burkoltan megfenyegette a szomszédos országokat – most azt mondta: hiába hoznak újabb szankciókat ellenük a nyugatiak, ők alkalmazkodni fognak hozzájuk.
Még a hasznunkra is fog válni ez
– mondta az orosz elnök, aki szerint országa „új kompetenciákat” fejleszthet ki, hogy megoldják az új kihívásokat. Vlagyimir Putyin mindemellett elismerte, hogy a szankciók fájni fognak Oroszországnak, de hozzátette, hogy ugyanez a Nyugatra is igaz.
A szankciós politikának a hét eleje óta kézzelfogható, jelentős eredményei voltak: az orosz pénzpiac súlyos veszteségeket könyvelhetett el, de Európában is érezhetők voltak a negatív hatások.
Az EU-s döntéshez kötődik még az orosz milliárdosok jachtjainak lefoglalása is, amely a héten ugyancsak megkezdődött.
-
Az ukrán külügyminisztérium szerint több ember meghalt és megsérült abban a tűzben, amely az oroszok által már elfoglalt zaporizzsjai erőműben ütött ki.
A tüzet már eloltották, de még mindig csak egy reaktor működik a hat közül. A külügyminisztérium szerint az erőműben dolgozók folytatják a munkát, és igyekeznek biztosítani a megfelelő, biztonságos működést, de fennáll a veszély, hogy a mostani helyzetben katasztrófa történik. Hozzátették: egy ilyen katasztrófa több ezer embert, többségében olyan civileket érintene, akik az orosz támadás miatt nem tudtak elmenekülni a helyszínről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint akár a csernobili katasztrófánál hatszor erősebb robbanás is bekövetkezhet a térségben.
-
Az orosz hadsereg csütörtök éjjel kezdte meg a lakónegyedek bombázását Csernyihivben, amelyet már napok óta ostromolnak.
A bombázás azóta sem állt le, és az ukrán hatóságok szerint már legalább 47 civil halt meg a városban. Többemeletes lakóházak dőltek össze, valamint több klinika és kórház is találatot kapott.
A BBC-nek nyilatkozott az egyik helyi lakos, a negyvenéves Szvitlana. Azt mondta, hogy három- és hatéves gyermekével, valamint a szomszédaikkal az egyik asztal alatt kerestek menedéket a többemeletes lakóházban. Beszámolója szerint tőlük fél kilométerre az egyik hasonló épületet teljesen romba döntötték.
Itt nincsenek katonai célpontok, csak egy temető, lakóházak, klinikák és egy kórház. Miért bombáznak minket?
– tette fel a kérdést.
-
A NATO-főtitkár pénteki sajtótájékoztatójában arra figyelmeztet, hogy „több halál, több szenvedés és több pusztítás” fogja jellemezni Ukrajnát a következő napokban.
Az elkövetkező napok valószínűleg rosszabbak lesznek, több halállal, több szenvedéssel és több pusztítással
– mondta Jens Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozása után.
A főtitkár kizárta annak lehetőségét, hogy NATO-gépeket küldjenek Ukrajna légterébe vagy csapatokat az ország területére, mondván, a szövetség nem akar háborúzni Oroszországgal – közölte a Sky News.
Jens Stoltenberg közölte: a NATO nem részese ennek a konfliktusnak, ugyanakkor kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a háború ne nyúljon túl és ne eszkalálódjon Ukrajnán kívülre.
A főtitkár arról is beszélt, hogy a repüléstilalmi zóna felállítása háborúba sodorhatná Európát, szerinte az sokkal veszélyesebb és pusztítóbb lenne.
-
Az angol Premier League televíziós közvetítéseinek kínai jogtulajdonosai közölték a PL szervezőivel:
a következő forduló mérkőzései nem kerülnek adásba Kínában, mert a meccsek folyamán rengeteg, Ukrajnát támogató üzenettel találkozhatnak a nézők.
Nemcsak a szurkolók és a játékosok mutatják ki szolidaritásukat Ukrajnával, hanem a Premier League szervezői maguk is külön akciókkal készülnek.
A hétvégi fordulóban a tervek szerint a csapatkapitányok ukrán nemzeti színű karszalagot viselnek majd, illetve a stadionok kivetítőin kék-sárga háttér előtt a Football Stands Together felirat lesz látható. Amikor a Premier League-et az elmaradó kínai adásokról kérdezte a BBC, nem kívántak válaszolni.
-
Fokozott figyelemmel, fennakadások nélkül dolgozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ukrán határon – közölte a NAV az MTI-vel pénteken.
A háború miatt jelentősen nőtt a vasúton, gépjárművel és gyalogosan belépő utasok száma, de a szükséges létszám minden szolgálati helyen rendelkezésre áll. A záhonyi, a beregsurányi, a lónyai, a barabási és a tiszabecsi határátkelő szünet nélkül üzemel. A humanitárius segélyszállítmányokat soron kívül kezelik, a gyors kiléptetés érdekében a segélyszervezeteknek, adományozóknak külön kontaktpontokat jelölnek ki.
Az Európai Bizottsággal történt egyeztetés alapján a mostani helyzet rendkívüli politikai körülménynek tekintendő, így a NAV vámmentes eljárásban, szóbeli nyilatkozat elfogadásával kezeli az Ukrajna területéről érkező, ideiglenes védelemre jogosult személyek ingóságait. A menekülők jellemzően személyi poggyásszal, csupán néhány bőrönddel érkeznek. A biztonsági és védelmi kockázatok miatt vizsgálni kell viszont, hogy a ki- és belépő forgalomban nincs-e tiltó-korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozó áru.
-
Összefogott a magyar sportban, sportért tevékenykedő kilenc szervezet, és tízmillió forintot ajánlott fel az ukrajnai háború Magyarországra érkező menekültjeinek támogatására – írja az MTI.
Gyulay Zsolt, a kezdeményező Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke az akcióban részt vevő szervezetek pénteki egyeztetése után úgy fogalmazott, hogy a magyar sporttársadalom széles körű összefogása példaértékű.
A Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Versenysport Szövetség, a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség, a Sportkórház, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Sportegyesületek Országos Szövetsége a magyar sport egészét képviselve áll a kormányzat által meghirdetett humanitárius program mellé.
A kilenc szervezet tízmillió forintnyi felajánlással segíti a humanitárius programot. Az összeget a Híd Kárpátaljáért összefogásnak utalják.
-
Napról napra több, a háború elől menekülő ukrán állampolgár érkezik Romániába: míg a konfliktus első napján tízezren menekültek Románia felé, a pénteken közzétett összesítés szerint az előző 24 órában számuk meghaladta a 28 ezret.
Hasonló ütemben emelkedik a Romániát – többnyire Magyarország felé – elhagyó ukrán menekülők száma is: csütörtökön több mint 22 ezren távoztak az országból, írta meg az MTI.
A háború kezdete óta Romániába érkező 173 ezer ukrán állampolgár kétharmada utazott tovább, több mint 58 ezren azonban Romániában maradtak, közülük 1897-en kértek hivatalosan menedéket ott – közölte pénteken Lucian Bode belügyminiszter. A konfliktus kezdete óta húsz illegális határátlépést tapasztaltak a hatóságok az Ukrajnával közös határszakaszon.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözli a hírt, miszerint az Emberi Jogi Tanács (EJT) nemzetközi bizottságot hozott létre az ukránok elleni orosz háborús bűnök kivizsgálására.
Az államfő Twitteren azt írta, hogy a bizonyítékokat dokumentálni fogják, hogy fel tudják használni a nemzetközi bíróságokon.
Az orosz háborús bűnösöket megbüntetik
– fogalmazott Zelenszkij.
-
Amint az Index megírta, az ukrajnai orosz offenzíva miatt szabadulnak a feltörekvő piaci devizáktól a befektetők, pénteken kora délután felgyorsult a forint euróval szembeni gyengülése: lényegében egy óra alatt esett 383,7-ről 386-ra az árfolyam.
Közben a holland TTF energiatőzsdén is folyamatos az árváltozás: reggel 8 óta az előző napi megawattóránkénti 158 eurós záróárról délután kettőig 190 euróig szaladt el a földgáz ára áprilisi szállításra.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra szólította fel az országával szomszédos államokat, hogy ne fokozzák a feszültséget – jelentette a Reuters.
Nincsenek rossz szándékaink a szomszédaink irányába. Azonban azt tanácsolom nekik, hogy ne fokozzák a feszültséget, ne vezessenek be semmilyen szankciót. Mi minden kötelezettségünket teljesítjük, és ez a jövőben is így lesz
– mondta el televíziós megszólalásában az orosz elnök.
-
Két biztonsági alkalmazott is megsérült az Ukrajna délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműben – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Bécsben. Ebből ugyanakkor nem derült ki, hogy mi okozta az erőmű dolgozóinak sérülését.
A főigazgató sajtótájékoztatóján elmondta: folyamatos kapcsolatban vannak az ukrán hatóságokkal. Kiemelte, hogy az erőmű mind a hat reaktorának biztonsági rendszere sértetlen, nem került radioaktív anyag a levegőbe.
A zaporizzsjai atomerőműben jelenleg a hat közül csak egy reaktor üzemel, a többit lekapcsolták, vagy rutinjellegű karbantartási munkálatok miatt jelenleg nem működik.
-
A pénzügyi rendszer zavartalanul és hatékonyan működik katonai körülmények között is – közölte Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közösségi oldalán.
Bejegyzésében kiemelte, hogy a hadsereg a legfontosabb. Elég erőforrásuk van a katonák finanszírozására.
Minden társadalmi kötelezettséget teljesítünk. A nyugdíjak, fizetések, szociális kifizetések időben és teljes egészében kerülnek kifizetésre
– tette hozzá. Szerhij Maruscsenko közölte: folytatják a kommunikációt nemzetközi partnerekkel.
-
− Kinek a katonái vagytok?
− A ti katonáitok!
− Kinek a hadteste vagytok?
− A ti hadtestetek vagyunk!
Így indul a kínai iskolásokról készült felvétel, amelyben vélhetően egy tanárnő felelteti a diákokat arról, mit tanultak Ukrajna esetéből. A tanulság egyszerű: a nemzetközi helyzet fokozódik, Ukrajna pedig bár rengeteg fegyverrel rendelkezett (a kisdiákok konkrétan felsorolják ezeket a felelés közben), magára maradt, ebből pedig azt lehet leszűrni, hogy Kína is csak magára számíthat.
A több iskolateremben készült felvételből összeállított videóból pedig az is nyilvánvaló, hogy a felelést tökéletesen megkoreografálták.
-
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásának megfelelve felfüggesztette az összes orosz és belarusz sportoló, tisztségviselő és más hivatalos személy részvételét bármely nemzetközi vagy kontinentális eseményen – számolt be az MTI.
Az IWF a honlapján közzétett dokumentumban azt is rögzítette, hogy az Ukrajnában háborút folytató Oroszországban és az országot az invázióban támogató Belaruszban nem szerveznek sportági versenyeket.
Egyúttal a világszövetség támogatásáról biztosította az ukrán súlyemelőket, és leszögezte: elkötelezett minden további szükséges humanitárius segítségnyújtás mellett.
-
A boriszpili repülőtérről akart számítógépeket rabolni egy 25 fős csoport. A helyszínre hat autóval érkeztek, és mintegy tízmillió hrivnya értékben akartak számítástechnikai eszközöket ellopni.
A 25 elkövetőt a rendőrség elfogta, jelenleg előzetes letartóztatásban vannak. A hivatalos közlemény szerint csak hatmillió forint ellenében helyezik őket szabadlábra. Amennyiben lerakják az óvadékot, a pénzt a védelmi erők megerősítésére fordítják.
-
Egy Ukrajnából előző nap Budapestre érkezett, itt elszállásolt család tovább akart utazni Prágába szerdán. A Nyugati pályaudvaron a csomagjaikat pakolták ki a taxiból, amikor egy 82 éves férfi elkeveredett mellőlük.
Miután bejelentették az eltűnését, a Budapesti Rendőr-főkapitányság körözést adott ki, és azonnal keresni kezdték a magyarul nem beszélő férfit.
Az idős embert csütörtökön találták meg az utcán, a XXII. kerületben. A mentők kórházba vitték, ahonnan másnap családtagjaival együtt távozott – közölte a rendőrség.
-
Miután az oroszok elfoglalták a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen található Energodar városát, Európa legnagyobb atomerőművének otthonát, a polgármester felhívással élt a lakossághoz. A támadás alatt álló területek vezetői a háború kirobbanása óta folyamatosan bejelentkeztek a közösségi médiában lelket önteni az emberekbe, és tájékoztatni őket a helyzetről.
Dmitro Orlov polgármester már korábban bejelentette, hogy tárgyalni kényszerült a megszállókkal, most pedig úgy tűnik, kényszer hatására mondott beszédet.
A testbeszéde és a hanghordozása sem az őszinteségről árulkodik, ahogy az sem, hogy mondanivalóját felolvassa. A tartalmi része az üzenetének is gyanús: azt állítja, hogy az oroszok nem támadnak civilekre, ha lőttek is rájuk, azt is vaktölténnyel, figyelmeztetésképpen, és a polgári lakosságnak nincs mitől tartani. Az alábbi videó magáért beszél.
-
A BBC mindent megtesz annak érdekében, hogy helyreállítsa a hírportál elérhetőségét Oroszországban.
A lap szóvivője kiemelte:
A pontos, független információkhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, amelyet nem szabad megtagadni Oroszország népétől, akik közül hetente milliók támaszkodnak a BBC Newsra.
-
Az orosz megszállók bevonultak Mikolajivbe – jelentette be videóüzenetben Vitalij Kim, Mikolajevi Megyei Állami Közigazgatásának elnöke.
Az elöljáró felhívta a város lakosságának figyelmét, hogy ne essenek pánikba, tartózkodjanak a fegyverhasználattól, és ne lőjenek a harci járművekre. Kiemelte, hogy a várost az ukrán hadsereg védi – közölte a hvylya.net ukrán hírportál.
-
Látogatást tett a kijevi metróban a két korábbi nehézsúlyú ukrán ökölvívó-világbajnok, a jelenleg Kijevet polgármesterként irányító Vitalij és öccse, Vlagyimir Klicsko. Az ifjabbik testvér egy videót is közzétett a közösségi oldalán a látogatásról.
Korábban az Index is beszámolt róla, hogy a két Klicsko is fegyvert fog Ukrajnáért.