Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaival tartott pénteki operatív értekezleten azt javasolta, hogy vitassák meg az Eurázsiai Gazdasági Unió államaival fenntartott kapcsolatok fejlesztését – értesült az MK orosz hírportál.
Ma a kapcsolatok fejlesztéséről fogunk tárgyalni az egyik legfontosabb területen
– mondta Putyin, aki felajánlotta, hogy jelentést készít Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek.
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A nap legfontosabb történesei:
Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy destabilizálná Moldovát, és megváltoztatná az ország demokratikus irányvonalát – írta a Sky News.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője megerősítette, hogy Amerika egyetért Moldova azon álláspontjával, miszerint habár nincs közvetlen katonai fenyegetés Moszkva részéről, oroszbarát kormány felállítását tervezik.
„Miközben Moldova Európához integrálódna, Oroszország lehetőségeket keres a moldovai kormány gyengítésére, hogy egy oroszbarát kormányt állíttasson fel a fővárosban” – mondta Kirby.
Meghalt egy 35 éves férfi, miután az orosz tüzérségi erők megtámadták Herszon városát – írta meg a Sky News. A regionális katonai közigazgatás közölte, a férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe.
Herszont rendszeresen támadják az oroszok, miután a város novemberben felszabadult az orosz megszállás alól. Csütörtökön három embert öltek meg a településen.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy „konstruktív” párbeszédet folytatott a G20-csúcson Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, de semmi újat nem hallott amerikai partnerétől.
Elmondása szerint körülbelül 10 percen át beszéltek egymással, elsősorban a nukleáris biztonsági kérdésekről és az ukrajnai konfliktusról. Mint mondta: minden, amit az amerikai külügyminiszter elmondott, ismert volt az amerikai diplomácia korábbi felszólalásaiból is. Mindeközben ő maga azt próbálta elmagyarázni, hogy miért látták szükségesnek a START-atomalku felfüggesztését.
Az amerikai fél korábban egy kicsit más narratívában számolt be Blinken és Lavrov találkozójáról.
Bahmutban megsemmisítettek egy MiG–17-es repülőgépet ábrázoló emlékművet az oroszok.
A szobor az ukrán hadsereg szerint március 9-én még állt, március 10-én azonban Jurij Butuszov, a censor.net portál főszerkesztője publikált egy videót, amelyen az látható, hogy megsemmisült.
Az emlékmű Bahmut délnyugati felén állt, és a Bahmutban kiképzett repülős kadétoknak állított emléket.
A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) kongresszusa amellett foglalt állást, hogy visszatérhetnek a nemzetközi megmérettetésekre az orosz és a fehérorosz versenyzők – írta az MTI.
A pénteki rendkívüli online ülésen a tagság – mintegy kétharmados támogatottsággal – úgy döntött, hogy április elsejétől, a párizsi olimpia egyéves kvalifikációs időszakának kezdetétől engedélyezi orosz és fehérorosz vívók részvételét a versenyeken egyéniben és csapatban is. Hozzátették: figyelembe veszik ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság esetleges jövőbeli ajánlásait, határozatait.
Kamuti Jenő, a hazai szövetség általános alelnöke az MTI érdeklődésére megerősítette a francia hírügynökség értesülését, és megemlítette, hogy az oroszok és a fehéroroszok semleges színekben, nemzetiségükre vonatkozó jelzések nélkül indulhatnak majd a versenyeken.
Ukrajna tárgyalásokat kezdett Norvégiával az ukrán pilóták képzésének megszervezéséről – közölte Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
„Megkezdjük a kommunikációt Norvégiával a pilótáink kiképzésének lehetőségeiről” – mondta Zelenszkij egy videoüzenetben.
Volodimir Zelenszkij Kijevben találkozott Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel. A találkozó során az ukrán elnök pozitívan nyugtázta a királyság közelmúltbeli döntését, miszerint 7 milliárd eurót különít el egy ötéves támogatási programra Ukrajna számára – írja az Interfax.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök aláírta a tartalékos tisztek behívásáról szóló rendeletet – közölte az Unian.
Úgy tervezik, 2023-ban legfeljebb 230, 27 év alatti férfit soroznak be a fehérorosz fegyveres erőkbe.
Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője egy pénteki tévéműsorban arról beszélt: az ukrán fegyveres erők figyelemmel kísérik Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport és az orosz katonai vezetés közötti konfliktust, amelyeknek létét immáron az általuk megszerzett hangfelvételek is bizonyítják.
Rádiós lehallgatások és Prigozsin nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy súrlódás, konfliktus van közte és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök között
– mondta a szóvivő az MTI szerint.
Cservatij azt is kifejtette: Prigozsinnak az lehet a vágya, hogy megőrizze katonai, politikai szerepét, és olyan súlyú figurává váljon, amely befolyásolja az Oroszországi Föderáció folyamatait, ám ehhez az orosz katonai felső vezetés nem nyújt neki segítséget.
Ezenfelül a Wagner-csoport súlyos veszteségeket szenvedett el, főként Bahmutnál – mutatott rá a szóvivő, hozzátéve:
Nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok oda vezetnek, hogy a Wagner-csoport dicstelen története középtávon véget ér.
A múlt héten mi is írtunk arról, hogy Prigozsinra az egyik szövetségese bukása várhat, és úgy végezheti, mint a görög mitológiából ismert Ikarosz. Egyes híresztelések szerint most már nemcsak az orosz hadvezetés, hanem személyesen Vlagyimir Putyin is azon van, hogy keresztbe tegyen a Wagner-vezérnek.
A Maxar Technologies nevű amerikai vállalat friss műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra a Donyeck megyei Bahmutról pénteken – adta hírül az MTI.
A március 6-án készült felvételek egyikén az látható, hogy a Bahmutba a folyó felett átívelő hidak mind megsemmisültek (mivel az ukrán hadsereg visszavonult a folyó nyugati partjára).
Az Ukrajinszka Pravda portáljának katonai források is megerősítették, hogy az ukrán erők elhagyták a Bahmutyivka folyótól keletre fekvő Zabahmutka városrészt. Egy másik fotó azt mutatja, hogy a város déli részén is súlyos károk keletkeztek. Ezenkívül jelentősen megrongálódott ipari üzemek, lakóépületek láthatók a felvételeken.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta: szerinte az, hogy Ukrajnát hírbe hozzák az Északi Áramlat felrobbantásának ügyével, csak arra szolgál, hogy csökkentsék a nyugati támogatásokat.
A héten derült ki a New York Times, illetve több német lap oknyomozásának köszönhetően, hogy egy Ukrajnával szimpatizáló csoport robbanthatta fel a gázvezetéket. Arra, hogy az ukrán államnak szerepe lett volna az akcióban, egyelőre nincs bizonyíték.
A pénteki sajtótájékoztatón Zelenszkij cáfolta, hogy Ukrajnának köze lett volna a robbantáshoz. Hozzátette azt is, hogy az erre vonatkozó spekulációk célja szerinte az, hogy a Nyugatot eltántorítsák az ő támogatásuktól.
Nagyon veszélyesnek tartom, hogy néhány független sajtótermék, amelyeket mindig is nagyon tiszteltem, ilyen lépéseket tett. Szerintem ez rossz dolog, csak az Orosz Föderáció kezére játszik, vagy az is lehet, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek abban érdekeltek, hogy ne vezessenek be erőteljes szankciókat Oroszország ellen
– mondta.
Hozzátette azt is: ezek az üzleti körök nem feltétlenül csak Oroszország területén működő vállalatokat takarhatnak, majd azzal folytatta, hogy Ukrajna nemcsak Oroszországgal folytat harcot, hanem „az olyan emberekkel is, akik mindenben csak a pénzt látják”, és akiket rosszul érint az Oroszországgal folytatott kereskedelem csökkenése.
Rishi Sunak brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közösen bejelentették, hogy megegyeztek egy katonai kiképzési programban.
A két vezető péntek délután tartott közös sajtótájékoztatót Párizsban, ahol többek közt azt is ismertették, hogy egy új kiképzőprogramot indítanak, amelyben
ukrán tengerészgyalogosokat képez majd ki a két ország hadserege.
Hozzátették: mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák, hogy a háború más országokra is kiterjedjen, és azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne fordíthassa Európa ellen fegyverként az energiaellátást.
Az oroszországi Tambov városában egy emlékművet állítottak azoknak, akik részt vesznek az ukrajnai „különleges hadműveletben”.
Francis Scarr, a BBC újságírója azt írta, hogy a figura mellkasán egy Z betű látható. A szobor alakot egy Ukrajnában megölt fegyveresről mintázták, aki az egyik helyi tisztviselőnek a barátja volt.
Litvánia azt kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) és a nemzetközi sportszervezetektől, hogy az orosz és fehérorosz sportolók ne indulhassanak az olimpián és más sporteseményeken sem, amíg véget nem ér az ukrajnai háború, és a háborús bűnösöket felelősségre nem vonják.
A litván parlament javaslata szerint az orosz és fehérorosz sportolók győzelmét a moszkvai és minszki kormányok propagandacélokra használhatják fel. A legnagyobb balti állam képviselői egyhangúlag fogadták el a javaslatot – adta hírül az MTI.
Az ország oktatási, tudományos és sportminisztériuma szerint a vilniusi az első olyan törvényhozó testület, amely a sportolók eltiltására szólított fel. A NOB csaknem egy hónapja járult hozzá ahhoz, hogy az orosz és fehérorosz sportolók részt vehessenek az ázsiai olimpiai kvalifikációs tornákon.
A bizottság akkor kezdte el vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a két ország versenyzői visszatérjenek a nemzetközi porondra, semleges színekben, azaz zászlajukat, címerüket és himnuszukat nem használva.
Ennek nyomán – Ukrajna kezdeményezésére – több ország is a 2024-es párizsi játékok bojkottjával fenyegetőzött. Thomas Bach NOB-elnök azonban megvédte a döntést, és jelezte, hogy a bojkottal való fenyegetőzés támadás az ötkarikás mozgalom alapjai és az általa képviselt elvek ellen.
Megnövekedett a lövések száma az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban található Dvoricsnában – állapították meg az Információs Ellenállóképesség Központjának (CIR) nyomozói, amiről a Sky News számolt be.
Az elemzők elmondták: februárban több incidenst is igazoltak a régióban. A CIR közölte, nincs igazolt katonai jelenlét vagy katonai infrastruktúra a város központjában.
A csütörtöki, Ukrajna elleni átfogó rakétatámadás időzítéséből arra lehet következtetni, hogy fogyatkoznak a rakéták az orosz oldalon – írta jelentésében a brit katonai hírszerzés.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a legutóbbi, ehhez hasonló méretű csapás több mint 3 héttel ezelőtt, február 16-án történt. Mindez arra utal, hogy
Oroszország egyre nehezebben tud elegendő rakétát összegyűjteni, legyártani egy-egy ilyen méretű csapáshoz.
Phillips P. OBrien, a St. Andrews Egyetem stratégiai tanulmányokban jártas professzora a hírszerzés jelentését kommentálva azt írta: mindez azt bizonyítja, hogy Oroszországnak nincs elég erőforrása ahhoz, hogy egy „hatékony, fenntartható” hadjáratot folytasson le.
Az Euromaiden Press Twitter-oldalán látható egy videó, ahogyan Sanna Marin finn miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában helyez el virágot a Da Vinci hívójelű Dmitro Kucjubalja temetésén.
„Sanna Marin finn miniszterelnök, aki ma látogatásra érkezett Kijevbe, eljött elbúcsúzni az ukrán hőstől. Dmitro Kucjubalja 2014 óta harcolt a háborúban, ő lett a legfiatalabb kitüntetett parancsnok. Menyasszonyát, Alinát hagyja hátra, aki szintén harcol” – olvasható a bejegyzésben.
A finn miniszterelnök március 10-én, pénteken érkezett Kijevbe.Sanna Marin látogatásának célja Ukrajna további katonai, pénzügyi, diplomáciai és politikai támogatása.Mint megírtuk, Ukrajna hősét, a Da Vinci hívójelű Dmitro Kucjubalját március 10-én temették el az ukrán fővárosban.
Az Ukrainska Pravda beszámolója szerint a temetésen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Valerij Zsaluzsnyij, az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, valamint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség vezetője is.
Emellett az épp Kijevben tartózkodó Sanna Marin finn miniszterelnök is részt vett a búcsúztatáson.
Az AFP hírügynökség szerint az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport bejelentette, hogy 42 toborzóközpontot nyit Oroszországban.
A toborzóközpontokra azért lehet szükség, mert a zsoldosvállalat óriási veszteségeket szenvedett Bahmutban, és ennek – mint arról nemrég írtunk – már az orosz oldalon is híre ment. Vagyis egyre nehezebb olyan embereket találni, akik vállalják, hogy beállnak a Wagnerbe.
Az ukrán hadsereg fegyver- és lőszerellátása a háborús övezetben nagyban függ a vasúti infrastruktúra állapotától – jelentette ki Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja. Megjegyezte, hogy emiatt
az infrastruktúra megsemmisítése a cél.
Úgy véli, az elmúlt két-három napban Zaporizzsjában elsősorban a vasúti áramellátó létesítményeknél zajlottak támadások, de Ukrajna nagy dízelmozdonyflottával rendelkezik, amely helyettesítheti az elektromos árammal működő vonatokat – írja az mk.ru.
Volodimir Zelenszkij Oleg Szahont nevezte ki az Ukrán Nemzeti Gárda parancsnokhelyettesévé – értesült a Kárpáti Igaz Szó.
Oleg Szahon az Ukrán Nemzeti Gárda vezérőrnagyaként, a keleti területi közigazgatás vezetőjeként tevékenykedett eddig. Emellett 2022-ben részt vett orosz megszállókkal szembeni harci cselekményekben Harkiv védelméért.
Több cseppfolyósított gázzal megrakott tartályhajó rekedt Oroszország partjainál − jelentették kereskedők.
A szállítmányokat biztonsági korlátozások miatt nem engedték át az oroszországi Krím hídján − írta meg a Sky News.
Ennek következtében a tartályhajók kénytelenek voltak más útvonalat keresni az országból való kijutáshoz.
A 19 kilométeres közúti és vasúti hidat, amelyet Vlagyimir Putyin elnök személyesen nyitott meg 2018-ban, októberben bombatalálat érte egy olyan támadásban, amelyet Oroszország szerint Ukrajna hajtott végre.
Az orosz erők által megszállt régiókban az ellenség nem biztosítja az emberek létfontosságú tevékenységéhez szükséges eszközök működtetését – hangsúlyozta Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes a Telegram-csatornáján.
Így az adminisztratív, a pénzügyi és egyéb problémák megoldása érdekében a polgárok kénytelenek kizárólag a régiók nagyvárosaiban található intézményekhez, létesítményekhez fordulni – írja az Unian.
Emellett folyamatosan bonyolítják a lakott területek közötti átjárást is – tette hozzá Hanna Maljar. Megjegyezte, hogy a Luhanszk területen lévő Szvativ járásban és a Herszoni és Zaporizzsjai terület egyes körzeteiben
az embereknek nincs lehetőségük a felmerülő adminisztratív, egészségügyi és egyéb problémák megoldására lakóhelyükön.
Ez az állapot a lakosság elégedetlenségét fokozza, és tiltakozást válthat ki az orosz hatóságokkal szemben – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
A Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke szerint legalább hét robbanás hallatszott a zaporizzsjai atomerőmű melletti ipari övezet területén.
Az Ukrán Fegyveres Erők Enerhodart lövik, legalább hét robbanás hallatszott a zaporizzsjai atomerőmű melletti ipari övezet területén. Ezt pénteken jelentette be Vlagyimir Rogov.
Rogov tisztázta, hogy az előzetes adatok szerint Ukrajna fegyveres erői NATO-kaliberű nehéztüzérségekkel tüzelnek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Egy amerikai agytröszt szerint az orosz Wagner-csoport zsoldosai „átmeneti taktikai szünetet” tartanak Kelet-Bahmutban. A többnyire orosz börtönökből toborzott bűnözőkből álló harcoscsoportot „Putyin séfje”, Jevgenyij Prigozsin oligarcha alapította.
Bahmutban hónapok óta heves harcok dúlnak, és a Wagner-csoport közölte, hogy a hét elején átvette az ellenőrzést a város keleti része felett.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint azonban nem világos, hogy a csoport „meg fogja-e őrizni operatív fölényét a jövőbeni orosz offenzívákban a városban”.
Nem érkezett jelentés arról, hogy a Wagner harcosai támadó műveleteket hajtottak volna végre Kelet-Bahmutból a város központi részeibe azóta, hogy az orosz erők március 7-én elfoglalták a Bahmutka folyótól keletre fekvő teljes Kelet-Bahmutot
– áll a legutóbbi frissítésben.
Az ISW úgy véli továbbá, hogy a Wagner megvárta, amíg elegendő hagyományos orosz csapaterősítés érkezik, mielőtt erői visszább vonulnának.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója azt mondta a La Stampa című lapnak adott interjújában, hogy az ukrán fegyveres erők két hónapon belül ellentámadást indítanak – írja a Korrespondent.
Nagy hatótávolságú rakétákra van szükségünk. Nem sietünk, a következő két hónapban újjászervezzük magunkat. Kimerítjük az oroszokat Bahmutban, majd máshová összpontosítunk
– mondta.
Az orosz erők arra készülnek, hogy folytassák támadó hadműveleteiket a Donyecki területen található Vuhledar közelében, de a személyzettel és lőszerrel kapcsolatos tartós problémák valószínűleg tovább hátráltatják előrenyomulásukat – véli az Institute for the Study of War.
Az elemzők úgy vélik, hogy az orosz csapatok valószínűleg a 136. gépesített lövészdandárral váltják fel a súlyosan meggyengült egységüket, remélve, hogy folytatni tudják az offenzívát Vuhledarnál.
Ugyanakkor az ISW szakértői nem hiszik, hogy a rotáció segíteni fogja az oroszokat abban, hogy növeljék támadási potenciáljukat ezen a területen. Az ISW továbbá úgy véli, hogy a Vuhledar melletti támadó akciók esetleges folytatásának oka az orosz fegyveres erőknél zajló belső folyamatokban keresendő.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasította a keleti katonai körzet (MD) parancsnokát, Rusztam Muradov vezérezredest, mindenáron vegye be Vuhledart, hogy csillapítsa a védelmi minisztériumot ért széles körű kritikákat a haladás elmaradása és a Vuhledar térségében elszenvedett súlyos veszteségek miatt.
Nemrégiben Sojgu meglátogatta Muradovot a nyugati Donyecki területen, valószínűleg azért, hogy felmérje a Vuhledar elleni offenzíva lehetőségét, valamint Muradov jövőbeli szerepét Ukrajna fegyveres erőinek parancsnokaként
Az ISW előzetes értékelése szerint Muradovnak új létszám- és felszerelési tartalékokra lesz szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja Sojgu utasításait, emellett úgy látják, hogy a 155. tengerészgyalogos dandárnak a 136. gépesített gyalogos dandárral való felváltása nem fogja biztosítani az orosz erők szükséges megerősítését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaival tartott pénteki operatív értekezleten azt javasolta, hogy vitassák meg az Eurázsiai Gazdasági Unió államaival fenntartott kapcsolatok fejlesztését – értesült az MK orosz hírportál.
Ma a kapcsolatok fejlesztéséről fogunk tárgyalni az egyik legfontosabb területen
– mondta Putyin, aki felajánlotta, hogy jelentést készít Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek.
Biztosítani kell, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz agresszió bűncselekményei és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók megsértésének esetei ne maradjanak büntetlenül – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az EU-tagországok igazságügyi minisztereinek találkozójára érkezve pénteken.
Didier Reynders újságíróknak nyilatkozva közölte, az igazságügyi tanács az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények felelősei elszámoltatásának jogi alapjai megteremtésére összpontosít.
Fontosnak nevezte, hogy Oroszország fizesse az ukrajnai újjáépítés árát és megtérítse az agresszió során okozott károkat. Ehhez – mint mondta – lehetővé kell tenni, hogy az elkobzott orosz vagyonok ne maradjanak pusztán befagyasztva, hanem jogszerűen fel lehessen használni őket az újjáépítéshez.
Marco Buschmann német igazságügyi miniszter érkezésekor azt mondta, nemcsak az agresszió során elkövetett jogtalanságok, hanem maga a háború és annak megindítása is bűncselekménynek számít. Javítani kell a tagállami igazságügyi intézmények nemzetközi együttműködését, hogy a háborús bűnök, bárhol is követik el azokat, sehol se maradhassanak következmény nélkül – tette hozzá az MTI beszámolója szerint.
Az ukrán Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata megosztott egy videót a Herszon városában keletkezett tűzről, amelyet orosz támadások okoztak. A hatóság a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy csütörtök éjszaka orosz lövések miatt gyulladt ki a lakóépület.
Az ellenség nem hagyja abba a terrort
– írták.
A déli kikötővárost a háború elején az orosz erők foglalták el, de novemberben Ukrajna visszaszerezte.