Köszönjük a figyelmüket! Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezek voltak a nap legfontosabb történései:

• Vlagyimir Putyin szövetségese azonnali atomcsapással fenyegette Moszkva ellenségeit.
• Megtorpantak Putyin katonái, de még mindig bevehetik a háború tűzfészkét.
• Videóra vették, ahogy Bahmutnál becsapódik egy rakéta.
• Anatolij Antonov: A szegényített uránnal töltött lőszerek a nukleáris armageddon felé terelik a világot.
• „Kicsit hideg lesz éjszaka, mert kirobbantak az ablakaink, de nem megyünk sehova!”
• Olyan lépest tett a kínai elnök, amelynek Putyin aligha örül.
• Bezárják a kocsmákat, hogy ne a háborún vitatkozzanak az emberek.
• Az EU egymillió lövedéket küld Ukrajnának.
• Svájci harcjárművet fotóztak Ukrajnában – rejtély, hogyan került oda.

Tartsanak velünk pénteken is!

Indulatos felszólalást intézett szerdán az olasz törvényhozásban Giorgia Meloni kormányfő, miután az egyik ellenzéki politikus, az 5 Csillag Mozgalom (Movimento Cinque Stelle) arról beszélt, hogy nem kellene tovább támogatniuk Ukrajnát. 

Az olasz szenátusban való felszólalásról készült videót Giorgia Meloni pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia) osztotta meg csütörtökön. A kormányfő azzal kezdte a beszédét, hogy ha a képviselő tényleg békét akar, akkor igazán beszélhetne Vlagyimir Putyinnal is erről. Mint mondta, meglepte, hogy egyáltalán felvetették, hogy nem kellene támogatni Ukrajnát, mert ez egyenlő lenne azzal, hogy jóváhagyják az Ukrajna elleni inváziót.

A kormányfő azt is hozzátette: Ukrajna támogatása nem jelenti azt, hogy nem szeretnének békét, de „ez kicsit komplikáltabb kérdés” annál, mint amit az orosz propaganda állít a békéről. Ezután megkérdezte az ellenzéki párt képviselőit: azt gondolják-e, hogy Ukrajnának fel kellene adni bizonyos területeket a mielőbbi megbékélésért. 

Önök úgy gondolják, hogy felül kellene vizsgálni Ukrajna határait? Úgy gondolják, hogy Moszkvának vissza kellene adnia a megszállt területeket […], vagy nem? Ez az, amit hallani szeretnék önöktől, ha komolyan akarunk beszélni a békéről. Máskülönben nem tesznek mást, mint propagandát folytatnak egy szuverén állam, egy szabad nép és a nemzetközi jog rovására, és ez felelőtlen dolog

– fogalmazott Giorgia Meloni.

Kína is társszerzője volt annak az állásfoglalásnak, amelyben az oroszok arra szólították fel az ENSZ vezetőjét, hogy hozzanak létre különbizottságot az Északi Áramlatnál történt incidens kivizsgálására – közölte a RIA Novosztyi.

Oroszország arra reagálva állt elő ezzel a javaslattal, hogy néhány hete az amerikai és a német sajtó révén újabb információk láttak napvilágot a szabotázsakcióval kapcsolatban folytatott vizsgálatról. 

Az ukrán elnök közzétett egy videót arról, hogy mit mondott csütörtökön az Európai Unió vezetőinek az Európai Tanács ülésén.

Arról, hogy Zelenszkij felszólalt az uniós csúcstalálkozón, már korábban is írtunk. Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán elnök a videóban öt pontban szedte össze, hogy mire van szükség a háború mielőbbi lezárásához:

1. Nem szabad késleltetni a fegyverszállításokat, nagy hatótávolságú fegyverekből még több darabra van szükség.
2. Vadászgépek is kellenek, és nemcsak a nemrég átadott MiG–29-esek, hanem modernebbek is.
3. Nem szabad késleltetni, tompítani az oroszellenes szankciókat. Mint mondta: a szankciók erősítése a biztonságot garantálja, a gyengítésük viszont újabb nemzetközi válságokat eredményezhet. 
4. Nemzetközi békecsúcsra van szükség, méghozzá Európa egyik fővárosában, mivel a háború sújtotta Ukrajnába sok vezető nem merne elutazni. 
5. Késlekedés nélkül erősíteni kell Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatát, és még idén meg kell kezdeni a tárgyalásokat az ország uniós csatlakozásáról. 

Zelenszkij azzal zárta a videót, hogy bízik benne, hogy minden tárgyalással, megbeszéléssel közelebb kerülnek a békéhez, és ahhoz, hogy Ukrajna az összes területét felszabadítsa.

Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága megjegyzi, hogy nincs szó újabb nagyszabású orosz támadásról – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Nem beszélhetünk újabb, nagyszabású offenzívákról Oroszország részéről, de próbálkozások lehetnek azokon a területeken, ahol az orosz katonák jelen vannak

– mondta Andrej Jusov, a katonai hírszerzés szóvivője.

Azt is elmondta, hogy egyre nagyobb arányban vetnek be elavult eszközöket az oroszok.

Először azt írták, hogy az oroszok elhagyták az egyik Herszon megyei várost, majd cáfolták az állítást.

„Március 22-től a megszálló hadsereg minden egysége, amely a Herszon megyei Nova Kakhovkában állomásozott, elhagyta a várost” – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A kivonulást szerintük megelőzte egy razzia a helyi lakosság lakásaiban, hogy onnan értékeket vigyenek el – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 22-én közölte, a Herszon megyei Nova Kahovkában állomásozó orosz hadsereg minden egysége elhagyta a várost. Azonban március 23-án a vezérkar cáfolta ezt az információt – írta az Unian.

Mint írták, az ellenség állítólagos kivonulásáról szóló információ a rendelkezésre álló adatok helytelen felhasználása következtében került nyilvánosságra.

A vezérkar hangsúlyozta: a várost hamarosan ténylegesen felszabadítják.

Oroszország doppingfelfüggesztését feloldották, de az ukrajnai háború miatt a nemzet tiltása egyelőre marad – döntött az Atlétikai Világtanács. Oroszország sportolói 2015 novembere óta nem versenyezhettek, miután az államilag támogatott doppingolásra derült fény.

Az atléták azonban továbbra is ki vannak zárva, aminek az oka az ukrajnai háború, így egyelőre nem tudni, mikor versenyezhetnek majd újra az ország sportolói nemzetközi versenyeken. Az Atlétikai Világtanács háromnapos ülését követően az is eldőlt, hogy a transznemű női atlétákat eltiltják a nemzetközi versenyeken a női kategóriában való indulástól.

Az Oroszország munkacsoport azt javasolta, hogy az Orosz Atlétikai Szövetség felfüggesztését szüntessék meg, miután a visszaállítási tervben foglalt valamennyi követelmény teljesült – közölte a BBC.

Az Ukrajinszka Pravda ismertetett egy 2000 ember megkérdezésével készült felmérést, amelyben arról kérdezték az ukránokat, mennyire biztosak abban, hogy meg fogják nyerni a háborút.

A lap szerint ez lett az eredmény: 

• 82 százalék azt mondta: határozottan úgy gondolja, hogy megnyerik a háborút,
• 15 százalék azt mondta: inkább gondolja, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, mint hogy nem, 
• 2 százalék azt mondta, hogy bizonytalan, nem tud válaszolni a kérdésre,
• 1 százalék mondta azt, hogy szerinte valószínűbb, hogy Ukrajna nem nyeri meg a háborút,
• és kevesebb mint 1 százalék mondta azt, hogy Ukrajna biztosan elveszti a háborút.

 A felmérést készítő elemzők szerint a vizsgálat azt bizonyítja, hogy az ukránok még mindig ugyanúgy bíznak a győzelemben, mint a háború kezdetén. 

Szlovákia átadott négy darab MiG-29-es vadászrepülőt Ukrajnának – jelentette be Jaroslav Nad védelmi miniszter a CNN szerint. 

Még az előző héten írtunk arról, hogy Szlovákia összesen 13 vadászgépet ígért Ukrajnának. A CNN szerint az oroszok úgy látják, hogy az újabb MiG-gépek nem jelentenek érdemi segítséget Ukrajnának, és ez lehet az oka annak is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a legfőbb ukrán katonai tisztviselők a jóval modernebb F-16-osok átadását szeretnék elérni.

A szlovák miniszter azt írta, hogy a gépekkel ukrán pilóták repültek át Szlovákiából Ukrajnába. Hozzátette azt is: a szlovák kormányzat célja az, hogy a gépek átadásával segítsen az ártatlan civilek életének megmentésében.

Helyesen cselekszünk, mert Oroszország az, amely lerohanta Ukrajnát, Oroszország az, amely Ukrajna területét megszállta. És Oroszország az, amely, ha kivonja a katonáit, akkor azonnal véget ér a háború

– írta posztjában a védelmi miniszter. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a dél-ukrajnai Herszoni területre látogatott, ahol beszélgetett a helyi lakosokkal, és megígérte, hogy fokozatosan újjáépítenek mindent, amit az orosz hadsereg lerombolt a régióban – közölte az MTI az ukrán elnöki iroda közleményét.

Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba – derült ki az elnöki iroda közleményéből.

Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a Herszoni terület védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

Az ukrajnai háború kezdete óta több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak át gyógykezelésre a tagállamok kórházaiba az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – közölte az Európai Bizottság csütörtökön az MTI szerint. 

A brüsszeli testület közleménye kiemelte: az ukrán kórházakra és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió több mint egy éve hangolja össze az ukrajnai betegek rendszeres orvosi evakuálását valamely tagországba.

A betegeket húsz európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – kórházaiba szállították.

Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba – írták. Az uniós bizottság közleménye Sztella Kiriakídiszt, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a brutális orosz invázió hatalmas károkat okozott az ukrán egészségügyi rendszerben, veszélybe sodorva az ukrán állampolgárok egészségét és életét. 

Sauli Niinistö finn elnök aláírta az ország NATO-csatlakozásáról szóló törvényeket. Erről csütörtökön számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az elnöki palotában tartott ünnepséggel lezárultak azok a belső előkészületek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Finnország csatlakozhasson az észak-atlanti szövetséghez, miután a finn parlament március 1-jén megszavazta a köztársaság NATO-csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot.

Finnország és Svédország 2022 májusában kérte felvételét az észak-atlanti szövetségbe, de Törökország blokkolta a csatlakozási folyamatot, követelve, hogy nyilvánítsák terroristának a kurd szervezeteket, valamint adják ki a terrorizmussal vagy a 2016-os puccskísérletben való részvétellel vádolt személyeket. 

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón nevetségesnek nevezte, hogy az orosz védelmi minisztérium kitüntette azokat az orosz pilótákat, akik egy amerikai drónnal ütköztek a Fekete-tenger felett.

A kitüntetésről és indoklásáról korábban már beszámoltunk. Kirby azt mondta: nem tud arról, hogy a világ bármelyik hadseregében egy drónnal való ütközésért jutalmazták volna meg  a pilótákat.

Ha ez szerintük bátorság, akkor nagyon másképp definiáljuk ezt a fogalmat. Ez nevetséges. Ez sértő

– fogalmazott John Kirby a Fehér Ház által közzétett szöveg szerint.   

Hozzáfűzte: nem egyértelmű, hogy a pilóta direkt akart-e ütközni a drónnal, de ez szinte mindegy is. 

Ötletem sincs, hogy miért adtak Bátorságrendet egy olyan pilótának, aki – ha a legrosszabbat feltételezzük róla – önmagát és egy amerikai vagyontárgyat is veszélyeztetett, ha pedig a legjobbat feltételezzük, akkor is egy idióta

– mondta nem sokkal később a szóvivő.

Sauli Niinistö finn elnök jóváhagyta a 14. katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely három Leopard 2 harckocsit tartalmaz – jelentette be Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón a TASZSZ beszámolója szerint.

Korábban Finnország kijelentette: addig nem küld Kijevbe tankokat, amíg nem tagja a NATO-nak.

Csütörtökön hangos robbanás hallatszott a délkelet-ukrajnai Melitopol területén – írja a Sky News.

A város ukrán polgármestere, Ivan Fedorov, aki már nem tartózkodik az oroszok által megszállt területen, azt mondta, hogy egy, az orosz hatóságokkal együttműködő rendőrtisztet egy pokolgép (rögtönzött robbanószerkezet, IED) sebesített meg.

A helyszínen készült felvételeken a mentőszolgálat munkatársai egy kiégett autót oltottak.

Egyébként, barátaim, észrevettétek, hogy az árulók egyre gyakrabban kerülnek be a kórházba – talán itt az ideje, hogy külön kórtermet különítsünk el számukra?

– tette fel a kérdést Fedorov.

A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.

Jens Stoltenberg a The Guardiannek adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette:

és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására. Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.

Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni

– mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására. Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivba látogatott, ahol a katonai parancsnokságtól tájékoztatást kapott a frontvonalon kialakult helyzetről, valamint megvitatta a régió településeinek áramellátását a szakemberekkel – számolt be a Kárpáthír.

Az elnök Ukrajna Hős Városa címet adományozott Harkivnak, amit Ihor Terehov, a város polgármestere vett át. „E gyönyörű város lakói a többi várossal vállvetve védik államunk függetlenségét” – írta Telegram-bejegyzésében Zelenszkij.

Oroszország 1500 páncélost akar gyártani idén, hogy az ukrajnai harctérre küldhesse őket – mondta Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt államfő és miniszterelnök egy csütörtökön közzétett interjúban.

Medvegyev hozzátette: a hadiipari komplexum teljes fordulatszámon dolgozik, és a fegyvergyárak többségében három műszakban termelnek.

Megjegyezte: bár a Nyugat igyekszik elvágni Oroszországot a fontos alkatrészektől, és azt állítja, hogy az ország kifogy a tüzérségi lövedékekből, harckocsikból és rakétákból,

Medvegyev, aki a biztonsági tanácsban a hadiiparért is felel, már februárban is több ezer harckocsi építéséről és korszerűsítéséről beszélt egy gyárlátogatáson. Szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy Oroszország képes lenne ekkora mennyiséget előállítani.

Moszkva saját drónok gyártásába kezd

Medvegyev azt is bejelentette, hogy Moszkva saját drónok gyártásába kezd, mert hiány mutatkozik a nagy méretű harci drónokból. A tisztségviselő maga tette közzé az interjút Telegram-csatornáján.

Arról is beszélt, hogy hadüzenettel érne fel, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján letartóztatnák Vlagyimir Putyin orosz elnököt Németországban. Ebben az esetben Moszkva rakétákkal támadná a német parlament és a kancellári hivatal épületét – fenyegetőzött.

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Medvegyev azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország hasonló vagy jobb fegyverekkel rendelkezik, mint a Nyugat, a fő feladat inkább a szükséges mennyiség előállítása.

Herszon város katonai igazgatása szerint az orosz erők 24 óra leforgása alatt 11-szer lőtték Herszon régiót.

Herszon novemberi felszabadítása óta újra tűz alá került a régió. Az orosz csapatok kénytelenek voltak visszavonulni a Dnyeper folyó túlsó partjára, és azóta is támadásokat hajtanak végre – írja a Sky News.

A statisztikák szerint Kárpátalja az első helyen áll az ukrajnai megyék között az úgynevezett dekommunizációs törvény végrehajtásában – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A régióban az orosz–ukrán háború kezdete, vagyis 2022. február 24-e óta mostanáig 88, a szovjet uralomhoz köthető emlékművet (mellszobrot, emléktáblát, sarló-kalapácsot és vörös csillagot) távolítottak el.

Ezzel Kárpátalja az összes megyét megelőzi az úgynevezett dekommunizációs törvény végrehajtásában.

Csehország eddig is segített Ukrajnának fegyverekkel, amennyire csak tudott, de az ország már majdnem kimerítette a további segítségnyújtás lehetőségeit – mondta Petr Pavel cseh elnök.

Hozzátette, hogy a légvédelem és a lőszerek terén még mindig vannak lehetőségek, amelyekhez Csehországnak vannak gyártási létesítményei. Az ilyen gyártás azonban problémát jelenthet a munkaerőhiány miatt:

Nehéz itt munkaerőt találni. De vannak lehetőségek, például az Ukrajnából érkező munkások formájában.

Oroszország erőforrásai még legfeljebb két évig elegendőek lesznek a háborúhoz – jelentette ki az RBK-nak adott interjújában Vagyim Szkibickij, Ukrajna védelmi hírszerzésének helyettes vezetője:

A litván katonai hírszerzés szerint Oroszországnak még két éve van hátra. Mi is azt mondjuk, hogy 2023-ig, legkésőbb 2024-ig háborúzhatnak, ennyi. Ez akkor van így, ha hagyományos háborúról beszélünk. És ha a szankciókat szigorítják, akkor ez a mozgástér még kisebb lesz

– vélekedett Szkibickij.

A helyettes vezető azt is elmondta, hogy Oroszországnak még mindig van egy készlete iráni drónokból, amelyeket tavaly év végén és idén év elején kapott, ezek számát körülbelül 200-ra becsülték.

De már nem használják őket annyit, mint korábban. Ez megerősíti, hogy nincs nagy készletük, spórolnak

– mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az oroszok megpróbálják létrehozni a saját gyártását ezeknek a drónoknak.

Ami a rakétakészletet illeti, az oroszok a háború előtti mennyiség mintegy 15 százalékával rendelkeznek, a Kalibr rakétakészletet azonban csupán 10 százalékra vagy annál is kevesebbre becsüli.