Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szabotázs, terror, pszichológiai hadviselés – az oroszok egyre jobban tartanak az ukránoktól.
• Putyin lépése jó eséllyel tovább gerjeszti a Nyugat és Oroszország konfliktusát.
• Az ukránok szerint látszólag kivonul a Wagner Bahmutból.
• Hivatalosan már több napja tart az ukránok ellentámadása.
• Megkezdődött az orosz atomfegyverek átszállítása Belaruszba.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Vlagyimir Putyin orosz elnök Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel tárgyal csütörtökön Moszkvában.

A TASZSZ hírügynökség szerint a beszélgetés egyik témája a Hegyi-Karabah ügye. Pasinján ugyanis hétfőn kijelentette, hogy Örményország elismeri Azerbajdzsán területi integritását – amely magában foglalja Hegyi-Karabahot is –, azonban csak azzal a feltétellel, hogy Azerbajdzsán biztosítja a helyi örmény lakosság biztonságát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt hét végén már konzultált örmény és azerbajdzsáni kollégáival.

Újabb büntetőeljárás indult Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen – közölte május 25-én az illetékes moszkvai városi bíróság a honlapján.

A tájékoztatás szerint az orosz büntető törvénykönyv öt cikkelye alapján emelnek vádat az ellenzékivel szemben: szélsőséges szervezet alapítása és finanszírozása, szélsőséges tevékenység elkövetésére való felhívás, a nácizmus rehabilitálása, valamint kiskorúak bevonása társadalomellenes bűncselekményekbe címén.

A vádlottak padján ül még Daniel Holodnij, a Navalnij Live YouTube-csatorna technikai igazgatója is, akit szélsőséges szervezeti tagsággal, illetve szélsőséges tevékenység finanszírozásával vádolnak.

Az RT orosz állami televízió úgy tudja, az újabb vádak részben azzal állnak összefüggésben, hogy Navalnij tavasszal a hadsereg elleni tüntetéseket akart kezdeményezni. Az RT állítása szerint Navalnij és környezete egyebek között felforgató tevékenységre és a törvényes hatóságok elleni küzdelemre szólították fel a követőinket – írja az MTI.

Navalnijjal szemben április végén indult eljárás terrorizmus címén. Amennyiben azon vádak alapján elmarasztalják, úgy 30 év szabadságvesztés vár rá.

Orosz vadászrepülőgépet vetettek be, hogy megakadályozzák két amerikai bombázó megsértését a határon – jelentette az orosz állami média.

Oroszország azt állítja, hogy bevetett egy vadászgépet, hogy megakadályozza, hogy két amerikai bombázó „megsértse” a határát – jelentette a TASZSZ orosz állami médiaügynökség.

Ezen a héten ez már a második alkalom, hogy az orosz védelmi minisztérium vadászrepülőgépet vetett be a határai közelében zajló amerikai tevékenységről szóló állítások miatt. Kedden a minisztérium azt állította, hogy két amerikai B–1 Lancer a Fekete-tenger felett a légtere felé repült – írja a Sky News.

A Pentagon válaszul közölte, hogy a bombázók egy tervezett európai gyakorlaton vettek részt, és az orosz vadászgépek és a gépek közötti interakció biztonságos és szakszerű volt.

Az Egyesült Államok vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországhoz tartozó Belgorodi területet megtámadó orosz önkéntesek valóban használtak-e Ukrajna által átadott amerikai felszereléseket az akcióhoz.

A közösségi médiában az utóbbi napokban több fotó is megjelent olyan eszközökről, amelyeket állítólag az ukrán hadseregben szolgáló orosz önkéntesektől zsákmányolt el az orosz hadsereg.

Az amerikaiak már korábban is azt ígérték, hogy utánajárnak ennek. Matthew Miller, az amerikai külügy szóvivője egy sajtótájékoztatón azt mondta: az Egyesült Államok politikája egyértelmű a tekintetben, hogy támogatják-e az Ukrajnának átadott nyugati fegyverek felhasználását Ukrajnán kívül, de a mostani akció pontos körülményeit még nem tudták felderíteni.

Az ABC News megjegyezte, hogy a szóvivő kedden még szkeptikusan beszélt arról, hogy tényleg amerikai eszközöket használhattak-e az önkéntesek, most viszont egy kicsit más hangnemet ütött meg, és nem zárta ki ezt az eshetőséget sem. Mindeközben a Pentagon azt is megerősítette: nem járulták hozzá ahhoz, hogy az ukránok átadják a tőlük kapott eszközöket bármilyen harmadik félnek, és a kijevi kormány ezt nem is kérelmezte tőlük.

Az Európai Unió több mint 200 milliárd euró értékben foglalt le az orosz jegybankhoz tartozó külföldi érdekeltségeket a háború kezdete óta – közölte a Bloomberg.

A hírügynökség szerint az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand beszélt erről egy interjúban. Mint mondta, az oroszoktól lefoglalt érdekeltségből Ukrajna újjáépítését fogják finanszírozni.

A Bloomberg szerint az EU a fentieken kívül további 24,1 milliárd euró értékben foglalt le érdekeltségeket a szankciók által sújtott más orosz intézményektől és személyektől, de sok esetben még mindig nem találták meg, nem tudták lefoglalni a külföldi orosz vagyontárgyakat. Mindemellett valószínűsíthető, hogy a jövőben bővíteni fogják a szankciókat, és ezáltal újabb orosz személyektől, intézményektől foglalhatnak le érdekeltségeket. 

Az Európai Unió és a NATO egységesen és szolidárisan kell, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, mégpedig a háború végéig – jelentette ki Miroslav Wlachovsky szlovák külügyminiszter csütörtökön Varsóban.

A szlovák diplomácia vezetője a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel közös sajtóértekezleten szólalt fel a kétoldalú tárgyalások után – írja az MTI.

Wlachovsky leszögezte, hogy Szlovákia egyértelműen elítélte az orosz agressziót, és politikai, humanitárius, valamint katonai támogatást nyújt Kijevnek.

A szlovák külügyminiszter kiemelte az Európai Unión és a NATO-n belüli egység és szolidaritás szükségességét. Ez a magatartás „nem lankadhat″, a háború végéig támogatni kell Ukrajnát – tette hozzá Wlachovsky.

Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament házelnöke Andrzej Duda lengyel elnökkel osztott meg egy közös fotót.

Azt írta, hogy fontos megbeszélést folytatott az államfővel, és egyeztettek Ukrajna győzelméről, az ország területi integritásának helyreállításáról, a fegyverszállításokról, valamint Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásáról.

Az erőnk az egységben rejlik

– írta Sztefancsuk a két ország viszonyára utalva.

A brit csapatok készek megvédeni Észtországot egy esetleges orosz inváziótól az ország miniszterelnöke szerint.

Kaja Kallas egy interjúban elmondta, hogy a brit csapatok a NATO-szövetségesekkel együtt megtanulták, hogy védjék meg az ország erdeit. Szerinte ez segíthet elrettenteni egy esetleges orosz inváziót, mert Vlagyimir Putyin tudja, hogy „itt nem győzhet”.

Számomra fontos, hogy az első perctől kezdve meg tudjuk védeni az országunkat. Ezért a NATO terveinek a gyakorlatban is működniük kell. Úgy látom, hogy ez működhet. Ha ezt az ellenfelünk is tudja, az elveszi a kedvét, hogy megtámadjon minket, mert itt nem lehet nyerni

– mondta az észt miniszterelnök.

Jelenleg nagyjából 1500 brit katona kiképzést tart Észtországban az országban valaha tartott legnagyobb NATO-gyakorlat keretében – közölte a Sky News.

Új régiók kerülnek fel Oroszország térképére a 2023-as egységes földrajzállamvizsga feladatai között – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az Oroszországi Föderáció térképén ezentúl így rajta lesz Donyeck, Luhanszk, Zaporizsja és Herszon régió is, amelyeket Ukrajnától csatolt el az ország. 

Korábban a média megjegyezte, hogy a Szövetségi Pedagógiai Mérések Intézete (FIPI) honlapján közzétett egységes állami földrajzvizsga képzési változatai olyan térképeket tartalmaznak, amelyeken a Donyeck, Luhanszk, Zaporozsja és Herszon régiók Ukrajna részét képezik.

Az Ivan Khurs nevű hajó orosz felderítődrónját Ukrajna védelmi hírszerzése lelőtte, és megsérült, egy videó tanúsága szerint.

Igor Konasenkov altábornagy elmondta, hogy május 24-én reggel az ukrán fegyveres erők sikertelenül próbálták három pilóta nélküli drónnal megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Khurs nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek biztonságának biztosításával kapcsolatos feladatokat látja el Törökország gazdasági övezetében.

A drónok közül ugyanis legalább az egyik eltalált egy ellenséges objektumot egy videófelvétel szerint.

Május 24-én reggel a közösségi médiában sűrű füstről készült felvételek jelentek meg a kercsi híd közelében, maga a híd pedig le volt zárva a forgalom elől. A megszállt félsziget vezetője, Szergej Goblin-Aksjonov szerint nincs ok a pánikra, maga a híd állítólag gyakorlat miatt volt lezárva.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy interjúban azt mondta: úgy véli, hogy az Orosz Föderáció háborús céljai megváltoztak.

Az állam teljes területének felszabadítására készülő ukrán fegyveres erők növelték képességeiket, miközben a megszállók stratégiai céljai legfeljebb egy lakott település elfoglalására irányuló kísérletek felé tolódnak el

– mondta Podoljak az interjúban a KárpátHír szerint.

Az elnöki tanácsadó ezután arra is utalt, hogy az ukrán hadsereg újabb és újabb erőforrásokat halmoz fel a jövőben várható támadásokhoz, illetve állandóan érkeznek az eszközök a nyugati országoktól.

Finnország újabb katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának – jelentette a helyi média. A támogatás értéke 109 millió euró.

A védelmi minisztérium bejelentése szerint a csomag tartalmaz majd lőszert és légvédelmi fegyvereket is.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy beidézte Németország, Svédország és Dánia nagykövetét.

A minisztérium szerint a lépéssel az Északi Áramlat gázvezetékeket tavaly megrongáló robbanások ügyében folytatott vizsgálat „teljes eredménytelensége” miatt tiltakoznak. A Kreml korábban a vizsgálat felgyorsítását követelte – közölte a Sky News.

Tavaly szeptemberben több megmagyarázhatatlan, víz alatti robbanás megrongálta az Északi Áramlat-1 és az újonnan épített Északi Áramlat-2 gázvezetékeket, amelyek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tengeren keresztül. 

A robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek, és mindkét ország szerint a robbanások szándékosak voltak, de a felelősöket még nem sikerült meghatározni. A két ország és Németország vizsgálja az esetet.

Az orosz külügyminisztérium mindhármukat azzal vádolta, hogy szándékosan húzzák az időt, és megpróbálják eltitkolni, hogy ki áll a robbantások mögött.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága reagált arra a hírre, miszerint az ukrán hírszerzés állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin likvidálására törekszik.

Megértem, hogy vannak olyan médiumok, amelyek maguk állítanak elő tényeket, de ez nem pontosan igaz. Tény, hogy Putyin egyértelműen háborús bűnös, ahogy az egész bandája is. Valóban ő az első számú célpont, ami az őrizetbe vételt és a Nemzetközi Bíróságnak és a hágai törvényszéknek való átadást illeti. Ukrajna civilizált ország és civilizált módon cselekszik. Célszerűség kérdése, hogy rendkívüli erőfeszítéseket tegyenek egy olyan személy fizikai megsemmisítésére, mint Putyin. De az, hogy őt mint háborús bűnöst és bűntársait őrizetbe kell venni, az igazságos büntetés kérdése, amit mindenképpen végre fogunk hajtani

– közölte a főigazgatóság.

„Putyin számára elkerülhetetlen a hágai ítélet. Ebben a helyzetben még jobb, hogy élve ott van a bíróságon” – tették hozzá az ukrajnai Szabad Európa szerint

Ukrajna a fogolycsere keretében 106, Bahmut mellett harcoló katonájának szabadon bocsátását biztosította.

Egy ukrán tisztviselő szerint Kijev csütörtökön biztosította 106 fogságba esett katona szabadon bocsátását a fogolycserében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezérkari főnöke, Andrij Jermak elmondta, hogy a katonákat, köztük nyolc tisztet Bahmut városában ejtették fogságba.

106 embert hozunk haza. Bahmutért harcoltak és olyan hőstettet hajtottak végre, amely megakadályozta, hogy az ellenség tovább nyomuljon keletünk felé. Mindegyikük egy-egy hős

– fogalmazott a Twitteren Jermak.

Oroszország folyamatosan terrorizálja Ukrajnát éjszakai támadásaival – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, leszögezve, hogy csak az elmúlt éjszaka 36 orosz drónt lőttek le.

Moszkva továbbra is terrorizálja és 36 drónnal támadta Ukrajnát. Egyik sem érte el a célját

– írta az ukrán elnök, köszönetet mondva az ukrán légvédelemnek a 100 százalékos teljesítményért.

Az ukrán légerő jelezte, hogy az oroszok iráni gyártmányú, Sahíd 136 és 131 típusú, pilóta nélküli légi eszközökkel indítottak támadást északi és déli irányból.

Az ellenség kétségkívül kulcsfontosságú infrastruktúrákat és katonai létesítményeket vett célba az ország nyugati régióiban

– olvasható a légierő Telegram-csatornáján.

A kijevi katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy a fővárost több hullámban is támadták drónokkal, ebben hónapban ez volt a 12. támadás Kijev ellen. Déli és nyugati ukrán megyék regionális és katonai vezetői is jelezték, hogy a régiókban orosz drónokat lőttek le.

Oroszország május eleje óta fokozta az Ukrajna elleni éjszakai rakéta- és dróntámadásait. Két alkalommal Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat vetett be, amelyeket nehezebb elfogni. Kijev azt állítja, hogy a háború során először amerikai Patriot légvédelmi rendszerrel sikerült elfognia ezeket a rakétákat, de Oroszország kétségbe vonta ezt.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint a háború kezdete óta mintegy 1160 iráni gyártmányú drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az ukrán elnök felszólította Teheránt, állítsa le a drónok szállítását Oroszországnak – írja az MTI. 

Az orosz erők tüzérségi támadásokkal és erősítéssel próbálják megállítani az ukrán fegyveres erők előrenyomulását Bahmutban – írja az Ukrajinszka Pravda.

Bahmutban az oroszok tüzérségi lövésekkel próbálják megállítani az előrenyomulásunkat a szárnyakon. Oroszország most további egységeket vonultat fel a széleken, hogy megerősítse azokat. A külvárosban a Wagner-csoport zsoldosait reguláris erők váltották fel, a zsoldosok a belvárosban állomásoznak

– mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.

A miniszterhelyettes szerint az orosz hadsereg több, nagy veszteséggel járó offenzívát is indított Bahmut térségében, de az ukrán erők visszaverték azokat.

Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei rendeletet fogadtak el, amely további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbítja az Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalra vonatkozó valamennyi vám, kvóta és piacvédelmi intézkedés felfüggesztését – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

Az uniós kereskedelmi tanács brüsszeli ülésén meghosszabbított rendelet az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó valamennyi dömpingellenes vám és védintézkedés felfüggesztésére vonatkozik, illetve a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a vámkontingensek hatálya alá tartozó feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket érinti.

A közlemény szerint az intézkedések segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy fenntartsa az EU-val fennálló kereskedelmi kapcsolatainak stabilitását és gazdaságát a nehéz körülmények között is. A további egy évig érvényes, kereskedelmet érintő rendelet a kiterjedt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatással kiegészülve elengedhetetlen Ukrajna hosszú távú helyreállításához – írja az MTI.

Az intézkedések megújításával az EU továbbra is bizonyítja, hogy megingathatatlan politikai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amely még mindig Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójával néz szembe

– áll az Európai Tanács közleményében.

Az Európai Unió tavaly május végén fogadta el az Európai Unióba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, valamint minden vonatkozó védintézkedést felfüggesztő rendeletet, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését. Célja, hogy enyhítse az ukrán termelőknek és exportőröknek az orosz agresszió miatt megnehezedett helyzetét. Az intézkedés teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. A rendelet június 6-án lép hatályba.

Japán vadászrepülőgépeket vezényelt a Csendes-óceán és a Japán-tenger feletti légtérbe, mert orosz repülőgépeket észleltek a térségben.

A japán védelmi minisztérium szerint egy IL–20-as orosz információgyűjtő repülőgépet észleltek, amely az Okotszki-tengerről a Csendes-óceán felé repült oda-vissza – írja a Sky News.

Hozzátették, hogy egy másik IL–20-ast is észleltek, amely a Szado sziget melletti vizek felé repült, mielőtt visszafordult volna a kontinens felé.

Az orosz atomfegyverek Balaruszban történő tárolásáról szóló dokumentumok aláírását követően Viktar Hrenyin belorusz védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek Belaruszba telepítése el kell, hogy gondolkodtassa a barátságtalan országok vezetőit a térségben kialakult helyzet további eszkalálódásának megengedhetetlenségéről.

A tárcavezető szavait a helyi védelmi tárca sajtószolgálata idézte. Hrenyin hangsúlyozta:

Ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben.

A miniszter hozzátette: Minszk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fegyveres erők készen álljanak feladataik ellátására, beleértve az állam nyugati határainak védelmét is. Kifejtette, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés keretében intézkedéseket hoztak a belorusz–orosz regionális haderőcsoport harci potenciáljának növelése érdekében, beleértve új, modern fegyverrendszerekkel – például Iszkander–M műveleti-taktikai rakéta- és SZ–400-as föld-levegő rakétarendszerrel – való felszerelését.

Válaszul Svédország vele szemben tanúsított konfrontatív politikájára, Oroszország szeptember 1-jétől megszünteti göteborgi főkonzulátusának tevékenységét, és ugyanezzel a hatállyal visszavonja hozzájárulását a szentpétervári svéd főkonzulátus tevékenységéhez.

Erről csütörtökön adott ki tájékoztatást az orosz külügyminisztérium, miután bekérette Svédország moszkvai nagykövetét, és közölte vele a döntést.

Az indoklás szerint Moszkva Stockholm részéről nyíltan ellenséges cselekedetnek nevezte, hogy április 25-én a svédországi orosz diplomáciai képviselet öt alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy

Az MTI beszámolója szerint a svéd nagykövetet arról is tájékoztatták, hogy az orosz fél válaszlépésként öt svéd diplomatát, köztük a moszkvai svéd nagykövetség védelmi attaséjának három munkatársát nemkívánatos személynek nyilvánítja. Az érintettek számára előírták, hogy ugyanabban az időkeretben hagyják el Oroszországot, mint amelyet a svéd hatóságok az orosz külszolgálatosok távozására engedélyeztek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.

Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.

Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C–4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Belaruszt érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak – írta az MTI.

Hat ukrán drónnak az orosz légvédelem általi lelövéséről, illetve rádióelektronikai eszközzel történt földre kényszerítéséről számolt be csütörtök reggel a Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közigazgatásának vezetője.

Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei. Az orosz Fekete-tengeri Flotta a TASZSZ állami hírügynökség közlése szerint egy Szevasztopol elleni támadás alatt lőtt le két drónt, további négyet pedig leszállásra kényszerített.

Pavlo Kijrilenko, a Donyecki terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy orosz lövések miatt az elmúlt 24 órában a régióban egy ember meghalt és hatan megsebesültek.

Kijrilenko több olyan helyszínt is felsorolt, ahol házakat és infrastrukturális létesítményeket romboltak le. Köztük van Horlivka, Csasiv Jar és Kosztiantyinivka is – írja a The Guardian.