Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Kombinált támadás történt az előző éjjel Kijev ellen.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívást kapott egy külföldi csúcstalálkozóra.
• Kijev szerint provokációra készülnek az oroszok a Krímben.
• A NATO főtitkára elismerte, hogy kimerültek a lőszerkészleteik.
• Offenzívát indítottak az oroszok Donyeckben.
• Az Egyesült Államok szerint egyedül Oroszország vethet véget a háborúnak.
• Azt is közölték, hogy milyen feltételek mellett képzelnék el a békekötést Ukrajnában.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy minszki beszédében azt mondta, hogy  „az egyetlen hiba”, amit Oroszország és Fehéroroszország elkövetett, hogy nem oldották meg 2014–2015-ben a problémát, amikor Ukrajnának még nem volt erős hadserege – közölte a Politico.

Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, és elcsatolta Ukrajnától. A lap szerint az elhangzottak alapján Lukasenka teljes mértékben felvállalta az összefogását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Finnországban beszélt arról, hogy milyen békét tartanak elfogadhatónak az ukrajnai háborúban.

Korábban írtunk arról, hogy Blinken azt mondta, az Egyesült Államok Ukrajnával és más szövetségesekkel együtt azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki az Oroszországgal vívott háborút lezáró „igazságos és tartós béke” alapvető elemeiről.

A francia AFP hírügynökség szerint Antony Blinken azt is hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült elérnie a céljait Ukrajnában, és „nem kérdés, hogy Oroszország sokkal rosszabb helyzetben van ma, mint a teljes körű invázió előtt” .

Ezután azt is elmondta, arra számít, hogy a következő időszakban egyre többen követelnek azonnali tűzszünetet vagy békét, de szerinte nem most van itt a békekötés ideje. Mint mondta, igazságos és tartós békét 

Azt is hozzátette, bármilyen megállapodás, amely értelmében Ukrajnának földekről kellene lemondania a békéért, „patyomkini” béke lenne.

Egy olyan tűzszünet, amely egyszerűen megmerevítené a létező frontvonalat, és lehetővé tenné Putyinnak, hogy megerősítse uralmát az elfoglalt területeken, pihenjen, tovább fegyverkezzen, majd ismét támadjon, nem lenne igazságos és tartós béke. Ez legitimálná azt, hogy Oroszország elfoglalta ezeket a területeket. Az agresszort jutalmazná, az áldozatot pedig büntetné

– fejtette ki, majd hozzátette, az Egyesült Államok kész lesz támogatni a béketárgyalásokat, „amikor Oroszország is hajlandó lesz dolgozni a valódi békéért”.

Orosz tisztviselők új törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely megtiltja a transzneműek számára a nemi hovatartozást megerősítő ellátáshoz való hozzáférést.

Míg a felnőttek számára tilos lenne a nemi jellegüket megerősítő műtétekhez való hozzáférés, addig a nemi jellegzetességeik eltéréseivel született gyermekek – az úgynevezett interszexuális gyermekek – orvosilag szükségtelen, nem konszenzuális műtéteknek lennének alávetve, hogy „normalizálják” az egészséges testüket – közölte a Sky News.

A Human Rights Watch rámutatott a javaslatok képmutatására, amelyek a szervezet szerint „nemcsak diszkriminatívak, hanem sértik a testi épséghez és a magánélethez való jogot is”.

Pjotr Tolsztoj orosz politikus szerint a törvényjavaslat „gátat szab a nyugati családellenes ideológia behatolásának”, és „megőrzi Oroszországot az utókor számára”.

Legalább két halálos áldozata és négy sérültje van annak a támadásnak, amely a Harkivi területen történt pénteken.

A Kyiv Independent szerint Oleh Szinehubov, a helyi kormányzó számolt be arról, hogy az oroszok két irányított légibombát dobtak le egy Kivsarivka nevű falura, egy lakóházra.

A kormányzó szerint egy idős férfi és nő halt meg a támadásban. Rajtuk kívül három másik nő, továbbá egy hároméves gyermek szenvedett sérülést.

A Kijevi Városi Ügyészség elrendelte négy ember házi őrizetbe helyezését, akik korábban levideóztak egy orosz légicsapást  az ukrán fővárosban – írja a Kyiv Independent.

A portál szerint négyüket azzal gyanúsíthatják, hogy ukrán katonai állásokról és eszközökről osztottak meg felvételeket, amiért

A gyanúsítottak május 16-án örökítették meg azt, hogy az ukrán légvédelem miként semmisített meg orosz rakétákat, majd a közösségi médiában megosztották az erről készült fotókat és videókat.

A történtek miatt május 31-én büntetőeljárás indult ellenük, és házkutatást is tartottak náluk, valamint lefoglalták a felvételek készítésére, megosztására használt eszközöket. 

Az orosz légierő nagy pontosságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán katonai infrastruktúra kulcsfontosságú létesítményeit fedező légvédelmi eszközökre – közölte az MTI Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteki hadijelentését.

A tábornok szerint a péntekre virradóra végrehajtott csapásban minden kijelölt létesítményt eltaláltak. További részletekre nem tért ki.

Konasenkov közölte, az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy nap alatt 260 embert vesztettek el. Mint mondta, a leghevesebb harcok Donyeck körzetében, Avgyijivka irányában folytak, Marjinkánál pedig az Ahmat különleges egység folytatta az előrenyomulást.

Kilencre bővült az Ukrajnát segítő „vadászgép-koalíció” tagországainak száma – közölte Ihor Zsovka, az ukrán elnöki kabinet vezetőhelyettese a Kyiv Independent szerint.

A koalíciót az utóbbi hetekben hozták létre. Eddig az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia, Svédország, Lengyelország, Belgium, Portugália és Franciaország voltak a tagjai, de most az Egyesült Államok is csatlakozott hozzájuk.

Zsovka azt is hozzátette: nincs kizárva, hogy a jövőben újabb országok csatlakoznak majd a koalícióhoz. 

Arról még nincs hír, hogy pontosan melyik modern vadászgépeket kaphatják meg az ukránok, eddig az amerikai F–16, valamint a svéd Gripen került szóba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón beszélt a nyárra várható ukrán ellentámadásról. Az Ukrajinszka Pravda szerint azt mondta:

Ez nem egy film, és csak nehezen beszélhetek arról, hogy mit fognak látni. A legfontosabb az, hogy Oroszország lássa, és ne csak lássa, hanem érezze is a saját bőrén. Különösképp azok a katonák, akik a megszállt területeinken vannak.

Beszélt arról is, hogy a háború miatt Ukrajna még nem csatlakozhat a NATO-hoz, de a jövőben szeretnének a szövetség tagjává válni.

A Nobel-békedíjas emberi jogi szakértő, Olekszandra Matvijcsuk rövid üzeneteket visz a pápának a Krímből és Ukrajna más régióiból származó hadifoglyok és illegálisan bebörtönzött civilek hozzátartozóitól – írja az Ukrinform.

Néhány nap múlva találkozom a pápával a Vatikánban. Korábban több alkalommal is átadtunk neki leveleket, melyekben arra kértük, hogy segítse elő foglyaink szabadon bocsátását. Hivatalos felhívásként, a hozzátartozók által aláírt kollektív petícióként, nyílt levélként fogalmaztuk meg ezeket

– mondta Matvijcsuk.

Elmondása szerint a Vatikán békefenntartó missziót küldött Ukrajnába és Oroszországba, „így ennek a missziónak az elsődleges feladata az összes ukrán hadifogoly és illegálisan fogva tartott civil hazatérése kell, hogy legyen”.

Oroszország nemrégiben lecsapott egy útra Szenkivka közelében, amely Ukrajnát kötötte össze Oroszországgal és Belarusszal − közölte a Twitteren Brady Africk műholdképelemző. 

Ezt a határátkelőt használták az orosz erők, amikor 2022 februárjában megkezdték teljes körű inváziójukat Ukrajnában.

Putyin május 31-én rendeletet jelentett be, amely előírja a felnőttek orvosi vizsgálatát Ukrajna megszállt területein, miután azt állította, hogy a gyermekek kötelező orvosi vizsgálatai „eléggé szervezettek, és jó eredményeket hoztak” − közölte az Institute for the Study of War.

Az orosz tisztviselők és a megszálló hatóságok a felnőttek kötelező orvosi vizsgálatát felhasználhatják arra, hogy a megszállt területeken besorozzák a férfiakat. Így előzetesen megállapíthatják, ki alkalmas katonai szolgálatra.

Az információk az orosz hadügyminisztérium számára is értékesek lehetnek.

A Twitteren virális lett ez az ukránok által megosztott kép egy takaróba burkolt macskáról, mondván, hogy ez jelképezi, hogyan éreznek a háborúval kapcsolatban − írta meg a Sky News. 

Chloe, a macska egy kijevi óvóhelyen húzta meg magát, a fotó tegnap este készült.

A United24.media helyi médiaoldal szerint a fotó „az egész ukrán nemzet hangulatát tükrözi”.

A brit hírszerzés úgy véli, hogy a szabotőrök második támadása után a belgorodi régióban Oroszország dilemmával néz szembe: a határ menti területein vagy a megszállt ukrajnai területen lévő állásait erősítse meg.

Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Oroszország a június 1-jei rajtaütést az előzőhöz képest sikeresen tudta megfékezni. Ehhez az orosz védelmi minisztérium saját bevallása szerint a katonai eszközök teljes skáláját bevetette, beleértve a harci helikoptereket és a Sontsepek nehéz termobarikus rakétarendszert.

A svájci törvényhozás nem fogadta el azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy más országok svájci fegyvereket adjanak el Ukrajnának – számolt be az MTI.

A Svájci Nemzeti Tanács tagjainak többsége nemmel szavazott az ország legnagyobb parlamenti kamarájának biztonságpolitikai bizottsága által kidolgozott javaslatra. A semleges Svájc törvényei tiltják fegyverek exportálását aktív konfliktusövezetekbe. Svájc ezért mind ez idáig megtagadta az engedélyt Németországtól is, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszert küldjön Ukrajnának.

A kivételt kezdeményezők és támogatók Ukrajna hatékonyabb támogatását látták szükségesnek, és az európai biztonsághoz történő fokozottabb hozzájárulás szükségességével érveltek.

A javaslatot ellenzők, köztük a Zöldek és a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), úgy vélte, hogy

A szavazás nem zárta le az ország hadianyagokról szóló törvényének vitáját, amely megtiltaná minden, Svájctól fegyvereket vagy lőszert vásárló ország számára, hogy ezeket nemzetközi konfliktusban érintett országokba szállítsák.

A biztonságpolitikai bizottság ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget fegyverek és lőszer átadásának esetleges engedélyezésére olyan helyzetben, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az ENSZ Közgyűlésének kétharmada egy adott háborús felet agresszornak minősít, vagy a nemzetközi jog megsértését állapítja meg.

Az orosz–ukrán háború miatt elmarad a kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI-vel.

A közleményben azt írták, hogy a mostani háborús időkben a HM és a Magyar Honvédség számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első.

A háborúval járó biztonsági kihívások miatt most a hadgyakorlati, kiképzési, haderőfejlesztési és katonaszakmai feladataik élveznek előnyt, ezért az augusztusra tervezett kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató idén elmarad – jelezték.

A Világbank becslései szerint 2023. június 1-jéig az ukrajnai háború következtében Ukrajna lakossági szektorának

Az újjáépítési és helyreállítási szükségleteket 69 milliárd dollárra becsülik.

Az oroszok provokációkat készíthetnek elő a megszállt Krímben lévő armjanszki vegyi üzemben – közölte Oleksandr Prokugyin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője.

Megerősítette, hogy az oroszok robbanóanyagot vittek a krími Titán üzembe, és aláaknázzák a területet. Prokudin szerint a robbanás a Krím, Ukrajna hét régiójának, Törökországnak és magának Oroszországnak a lakosait érintheti.