Az ukrán fegyveres erők közölték, hogy „eltalálták a légvédelmi rendszer egy stratégiai objektumát” a Krím nyugati részén, miközben orosz katonai bloggerek az Egyesült Államok által biztosított hadsereg taktikai rakétarendszerét (ATACMS) sejtették a támadás mögött.
Az orosz védelmi minisztérium pedig közölte, hogy légvédelmi rendszerei nyolc Storm Shadow cirkálórakétát semmisítettek meg a Krím fölött egy újabb támadás során a terület ellen, amely Kijev szerint stratégiai célpont az ellenoffenzívában – közölte a The Independent.
Több orosz forrás szerint a legutóbbi támadást kombinált nagy hatótávolságú támadófegyverek, például ATACMS, Storm Shadow rakéták és tengeri drónok alkalmazásával hajtották végre vasárnap és hétfőn.
Ha ez megerősítést nyer, ez lenne az első alkalom, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított csúcsminőségű rakétarendszert a krími partvidéken lévő célpontok elleni támadásra használta.
A washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete nevű agytröszt orosz bennfentesekre és katonai bloggerekre hivatkozva azt állította, hogy az állítólagos ukrán ATACMS csapás Olenivka közelében járműveket és radarrendszereket rongált meg, és több mint 20 orosz katonát ölt meg vagy sebesített meg.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitüntette azokat az ukrán katonákat, akik a Fekete-tengeren harcoltak Oroszország ellen – írja a The Independent.
Kitüntettem a védelmezőinket, akik Ukrajna és a világ javára változtatták meg a Fekete-tenger helyzetét. A Fekete-tengerért folytatott harc folytatódik
– fogalmazott az ukrán elnök az X-en.
Hozzátette, hogy Oroszország nem fogja megnyerni ezt a harcot. „A Fekete-tenger példaként fog szolgálni arra, hogy Ukrajna helyre tudja állítani a biztonságot saját maga és partnerei számára” – írta.
Három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, amelyekben több mint 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium. Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.
Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG–29-es repülőgépet, egy Mi–8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon –, két amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot.
A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS rakéta és 33 drón is.
A TASZSZ hírügynökség – katonai forrásokra hivatkozva – az írta, hogy a Zaporizzsjában lelőtt drónok között szerepelt egy Reactive Drone Agric RDE616-os Baba-jaga nehéz hexakopter is, amely 40-50 kilogramm robbanóanyag szállítására képes. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Eddig hét embert vettek őrizetbe a dagesztáni, mahacskalai reptéren történt zsidóellenes incidens miatt – írja a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség szerint legutóbb két ember vettek őrizetbe három napra, előzőleg pedig öt embert zártak el 6-10 napra.
Tűz ütött ki Donyeckben, miután az ukrán hadsereg egyik csapása üzemanyagot tartalmazó tartálykocsikat talált el – írja a RIA Novosztyi.
Az egyik szemtanú a csapás után egy erőteljes robbanást hallott, amelyet követően még az ablakok is kitörtek a környező épületekben. A helyi orosz tisztviselők szerint az ukránok összesen 6 MLRS rakétát lőttek ki a városra.
Ukrajna felszólította az Európai Uniót, hogy törölje az Oroszországban megrendezésre kerülő Európai Filmfesztivált, amelyet a blokk orosz küldöttsége szervezett.
Fontos a hatékony szankciós politika folytatása nemcsak a gazdaság, hanem a kultúra, különösen a filmművészet területén is
– közölte az ukrán kulturális minisztérium.
A fesztivált, amelyen több mint 20 filmet mutatnak be a kontinens minden tájáról, november 1. és 15. között rendezik meg online, „A mozi egyesít” szlogen alatt – számolt be a The Independent.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy elfogták annak a gyilkossági kísérletnek a „koordinátorát”, amely Oleg Carjov oroszbarát ukrán oligarcha ellen irányult – írja az rbc.ua a RIA Novosztyira hivatkozva.
A koordinátor állításuk szerint egy 46 éves jaltai lakos volt, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízására cselekedett. Az elfogott személy azt állította, hogy 2023 januárjában szervezték be, és 2023 februárjában kezdett el abban a szanatóriumban dolgozni, ahol Carjov élt.
A házkutatáson robbanószereket, fegyvereket és egyéb bizonyítékokat találtak meg nála. Az oroszok legutóbb azt közölték, hogy Carjov (aki korábban súlyos állapotban volt) most már túl van az életveszélyen.
Az üzletember-politikus Carjov a Reuters egyik oknyomozó cikke szerint az oroszok által létrehozni tervezett ukrán bábállam lehetséges elnökjelöltje lett volna, ha az oroszok által tervezett villámháborús terv sikerül.
Kanadában a kormánytisztviselőknek október 30-tól kezdve megtiltották a Kaspersky nevű orosz vírusirtó használatát – írja az rbc.ua.
A tiltás a hivatalban használt mobilokra vonatkozik. A Kaspersky mellett a kínai gyártmányú WeChat nevű alkalmazást is letiltották. A kanadai hatóságok szerint a két alkalmazás olyan formában gyűjt adatokat a mobilokról, ami komoly biztonsági veszélyt jelent.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint Oroszország sikeres lenne Ukrajnában, ha megvonnák a Kijevnek nyújtott amerikai támogatást – írja a Sky News.
„Garantálhatom, hogy a mi támogatásunk nélkül Putyin győzni fog” – mondta a szenátusi meghallgatáson, amelyen Joe Biden elnöknek az Ukrajnával, Izraellel és az amerikai határvédelemmel kapcsolatos tervek finanszírozására vonatkozó 106 milliárd dolláros kéréséről volt szó.
„Ha most kihúzzuk a szőnyeget a lábuk alól, Putyin csak erősebb lesz, és sikerrel fogja végrehajtani, amit akar” – tette hozzá Austin.
„Alapos okkal feltételezhető”, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amely következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója kedden közzétett jelentésében az MTI szerint.
A friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.
A jelentés készítői kitértek arra is, hogy az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott.
Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem.
A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.
Egyúttal felszólították Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Ukrajna még az év vége előtt megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat, ha nem következik be vis maior helyzet – írja az Ukrinform.
Az ukrán hatóságok keményen dolgoztak, hogy mindent teljesítsenek, amit a mi oldalunkról megkövetelnek. Ukrajna elnöke irányította ezt a folyamatot, és lendületet adott, amikor valami elhúzódott vagy lelassult. Az elmúlt hónapokban többször is elmondtam, hogy ha nem jönnek közbe vis maior események, akkor az év végére Ukrajna megkezdi a tárgyalásokat az uniós tagságról
– mondta.
Az uniós reformmal kapcsolatban Kuleba megjegyezte, hogy ez nagyon nehéz magának a szervezetnek, és a helyzetet megváltoztatta Ukrajna tavaly benyújtott tagsági kérelme.
A külügyi tárca vezetője szerint az Európai Unió attól tart, hogy minél nagyobb lesz, annál nehezebb lesz a konszenzus elve alapján döntéseket hozni, és ehhez az államszövetségnek változtatnia kell a szabályain, valamint meg kell oldania az új gazdaságok befogadásának és a gazdaságpolitikák belső egyensúlyának biztosítását.
Korábban a Politico című lap is hasonló információkat közölt uniós forrásokra hivatkozva az ukrán csatlakozási tárgyalások lehetséges kezdőpontjáról.
A Harkiv megyei rendőrkapitányság kommunikációs osztálya közölte, hogy tizenkét gyermeket és kilenc felnőttet evakuáltak a Harkivi területen lévő Kupjanszkból, amely az utóbbi időben intenzív orosz ágyúzás alatt volt – írja az Ukrinform.
A rendőrség az önkéntesekkel és a helyi hatóságokkal együtt 21 embert, köztük 12 gyermeket evakuált Kupjanszkból. A családokat biztonságosabb helyre vitték, ahol segítséget nyújtanak nekik
– áll a közleményben.
Ukrajna állami költségvetése októberben mintegy 2,8 milliárd dollárt kapott nemzetközi partnereitől, nevezetesen az Egyesült Államoktól és az EU-tól – jelentette be a pénzügyminisztérium október 31-én.
A teljes támogatás 1,15 milliárd dollárt tartalmazott az Egyesült Államoktól és 1,6 milliárd dollárt egy makroszintű pénzügyi támogatási csomag részeként az EU-tól – írja a The Kyiv Independent.
Robbanás történt Oroszország egyik legnagyobb katonai üzemében a Permi területen – jelentette október 31-én a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a mentőszolgálatra hivatkozva.
A Szolikamszk városában található uráli gyárban többek között lőszerekhez és kézifegyverekhez szükséges robbanóanyagokat gyártanak. A robbanás idején állítólag nem tartózkodtak emberek az üzem területén, és a létesítmény nem sokkal később újraindította a termelést – közölte a RIA Novosztyival a vállalat szóvivője.
A RIA Novosztyi által idézett regionális hatóságok szerint a robbanások nem jelentettek veszélyt Szolikamszk civil lakosságára – írja a The Kyiv Independent.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy embert, aki a jelentések szerint részt vett egy volt ukrán törvényhozó és oroszbarát politikus ellen elkövetett gyilkossági kísérletben – írta az Independent az orosz állami média jelentése alapján.
Az FSZB közölte, bizonyítékokat szereztek arról, hogy az ukrán különleges szolgálatok is részt vettek az Oleg Zarjov elleni merényletkísérletben.
Oroszország képes lesz megvédeni a Franciaországban őrizetbe vett Alekszej Kuzmicsev orosz üzletember jogait, amint Párizs részletes tájékoztatást ad az ügyéről – közölte kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Kuzmicsevet Franciaországban állítólagos adócsalás, pénzmosás és nemzetközi szankciók megsértése miatt hallgatják ki – közölte a francia ügyészség. Kuzmicsev korábban az orosz Alfa Bank egyik főrészvényese volt.
Kuzmicsev egyike azon kevés, szankciókkal sújtott orosz oligarcháknak, akik az ukrajnai háború alatt Európában maradtak.
A ciprusi útlevéllel rendelkező férfit tavaly márciusban szankciókkal sújtotta az EU, mert „aktívan támogatta anyagilag vagy pénzügyileg a Krím elcsatolásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, és hasznot húzott belőlük” – írja a The Guardian.
Az elmúlt másfél évben legalább 13 százalékkal nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy az országban rossz irányba haladnak a dolgok – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérésének eredményeit ismertette, amelyet szeptember 30. és október 13. között végeztek.
Mint írták, Ukrajnában 16 százalékról 29 százalékra nőtt azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. A szociológusok hozzátették, hogy a lakosság többsége továbbra is optimista Ukrajna jövőjével kapcsolatban.
Több európai politikus is az Egyesült Államokba látogat a közeljövőben, hogy a lakosságot megszólítva megerősítsék Ukrajna támogatását, válaszul néhány republikánus törvényhozó felhívására, hogy csökkentsék a nekik szánt segélyeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A delegációnak vélhetően tagja lesz Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter is, más politikusok neve egyelőre nem ismert.
Az orosz légvédelmi rendszer sikeresen megállított egy ukrán dróntámadást – közölte a ria.ru az orosz Honvédelmi Minisztérium közleményét.
A lap szerint Oroszország nyugati részén, a belgorodi régió felett semmisítették meg az ukrán pilóta nélküli légi járművet.
A támadás moszkvai idő szerint kedden 11 óra 30 perc körül történt.
Erőteljes lövések rázták meg Herszont és környékét kedd délelőtt az orosz hadsereg részéről. Egy személyautót is támadás ért, ami emiatt lángra is kapott, a benne lévő sofőr pedig meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tájékoztatás szerint délelőtt 11 óra után az orosz haderő a város központi kerületét is felgyújtotta.
Még október 30-án, hétfőn, a reggeli órákban sérült meg az S–300-as rakétakomplexum, amely a megszállt Krím félszigeten található – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Telegramon megjelent információk szerint a rakétatámadást reggel 6 órakor hajtották végre a Szakszki körzet Molocsne nevű falujának területén. Ott található ugyanis az orosz védelmi minisztérium légvédelmi komplexuma.
A támadás miatt a légvédelmi rendszer megsérült, a dízelgenerátor pedig megsemmisült. Áldozatokról korábban nem érkezett jelentés.
Az ukrán hadsereg amerikai gyártású ATACMS rakétákkal hatékony támadást indított az orosz lőszerraktárak és repülőterek ellen.
Oksana Markarova, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövete szerint Kijevnek szüksége van ezeknek a fegyvereknek a nagyobb hatótávolságú változataira – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat által kapott kazettás lőszerek egyelőre „nagyon hatékonyak”. Mint mondta, minél többet kapnak, annál jobban megváltoztathatják a csata kimenetelét a fronton.
Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus kisebbségi vezetője azt javasolja, hogy vonják be az új finanszírozási csomagba az Ukrajnának nyújtott segélyt. Mindezt annak ellenére javasolja a politikus, hogy a képviselőház ragaszkodik egy Izraelnek szánt külön csomaghoz – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elérkezett a pillanat a gyors és határozott cselekvésre, hogy megakadályozzuk, hogy további áldozatok legyenek, és valódi következményekkel járjon az Ukrajna és Izrael népét terrorizáló zsarnokok számára
– fogalmazott a republikánus politikus, akinek pártja ellenzi az Ukrajnának nyújtott további segélyeket.
Hőerőművet ért ágyútámadás október 30-án este az orosz csapatok részéről a Donyeck régióban, emiatt az egyik település áram nélkül maradt a térségben – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A hivatalos beszámoló szerint a frontvidéken lévő erőmű berendezése súlyosan megrongálódott, személyi sérülés ugyanakkor nem történt.
Az ukrán fegyveres erők közölték, hogy „eltalálták a légvédelmi rendszer egy stratégiai objektumát” a Krím nyugati részén, miközben orosz katonai bloggerek az Egyesült Államok által biztosított hadsereg taktikai rakétarendszerét (ATACMS) sejtették a támadás mögött.
Az orosz védelmi minisztérium pedig közölte, hogy légvédelmi rendszerei nyolc Storm Shadow cirkálórakétát semmisítettek meg a Krím fölött egy újabb támadás során a terület ellen, amely Kijev szerint stratégiai célpont az ellenoffenzívában – közölte a The Independent.
Több orosz forrás szerint a legutóbbi támadást kombinált nagy hatótávolságú támadófegyverek, például ATACMS, Storm Shadow rakéták és tengeri drónok alkalmazásával hajtották végre vasárnap és hétfőn.
Ha ez megerősítést nyer, ez lenne az első alkalom, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított csúcsminőségű rakétarendszert a krími partvidéken lévő célpontok elleni támadásra használta.
A washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete nevű agytröszt orosz bennfentesekre és katonai bloggerekre hivatkozva azt állította, hogy az állítólagos ukrán ATACMS csapás Olenivka közelében járműveket és radarrendszereket rongált meg, és több mint 20 orosz katonát ölt meg vagy sebesített meg.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az ukrán–magyar határszakaszon 5045-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4233-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Mindannyiunknak realistának kell lennünk az orosz rendszerrel kapcsolatban – írja Volodomir Zelenszkij az X-en (korábban Twitter) bejegyzésében.
Az ukrán elnök megjegyzi, hogy hiába mozgósítottak minden erőt az oroszok annak érdekében, hogy ne veszítsék el az Ukrajnában elfoglalt területüket, már a saját területeiket is gyűlölettel és lealacsonyítással szennyezték be. Ezzel a Dagesztán repülőterén történtekre utalt. Korábban beszámoltunk róla, hogy a reptéren több száz fős tömeg gyűlt össze, akik azt állították, hogy „izraeli menekültekre” vadásznak.
Zelenszkij a továbbiakban arról ír, hogy bár szerinte Oroszország egyelőre képes folytatni a harcokat, és időnként nyomást gyakorolni a frontvonalra, de a konfrontációk miatt stratégiailag meggyengült az ellenállása.
Stratégiailag mindannyiunknak erősnek és egységesnek kell lennünk.(...) be kell bizonyítanunk, hogy a szabadság erősebb, mint a gyűlölet és az agresszió
– szólított fel egységre az elnök.
Az ukrajnai Donyeck megyei ügyészség felvételei szörnyű gyilkossági helyszínt mutattak, ahol a család több tagját ágyukban, egymás karjaiba zárva lőtték le, a falakon pedig vérfoltok voltak láthatók.
Ukrajna azt állítja, hogy a családot az orosz megszálló erők ölték meg egy veszekedést követően, míg az orosz hatóságok szerint két orosz katonát tartóztattak le a gyilkosságok miatt – írja a CNN.
Az ukrajnai Donyeck megyei ügyészség szerint a hónap elején katonai egyenruhát viselő fegyveresek követelték, hogy az ott élő család hagyja el a házat, hogy egy orosz katonai egységnek adjanak helyet.
Amikor a ház tulajdonosa ezt megtagadta, a támadók fizikai erőszakkal fenyegették meg a családtagjait, majd távoztak – közölte hétfőn a hivatal előzetes információk alapján.
Napokkal később a fegyveresek visszatértek, és lelőtték a család mind a kilenc tagját, akik akkor már aludtak
– közölte az ukrán ügyészség.
Az orosz nyomozók közölték, hogy hétfőn két orosz katonát vettek őrizetbe a kilenc ember meggyilkolásával összefüggésben Volnovakhában.
Az Orosz Föderáció szerint a gyanúsítottak „a Távol-Keletről származó, szerződés alapján szolgálatot teljesítő orosz katonák”. Az orosz nyomozók szerint az első értékelés alapján „a bűncselekmény indítéka egy belpolitikai okokra visszavezethető konfliktus volt”.
A francia hatóságok pénzmosás miatt letartóztatták Alekszej Kuzmicsev orosz oligarchát és az Alfra Group partnerét – jelentette a Le Monde október 30-án.
A rendőrök átkutatták Kuzmicsev párizsi lakását és Saint-Tropez-i villáját, és „pénzkötegeket találtak a padlón” – jelentette a francia média az ország legfőbb ügyészére hivatkozva.
Kuzmicsevet széles körben Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchájának tartották, és nem sokkal Oroszország 2022. februári teljes körű inváziójának kezdete után felkerült az EU szankciós listájára – írja a Kijev Independent.
A Forbes magazin 2023-ban 6,5 milliárd dollárra becsülte vagyonát, amely nagyrészt abból származik, hogy 2013-ban 14 milliárd dollárért eladta a TNK-BP energetikai vállalat részvényeit.
Kuzmicsev két jachtját a francia hatóságok márciusban lefoglalták, míg az Egyesült Államok az Alfa Bankot 2022 áprilisában szankciókkal sújtotta, majd 2023 augusztusában Kuzmicsevet és az Alfa csoporthoz kapcsolódó más orosz elit képviselőit is szankcionálta.
„Megértem, hogy a biztonsági erők és a kormány helyreállította a rendet, de egyértelműen elítéljük azoknak az embereknek a tetteit és szavait, akik megpróbálták megrohamozni a repülőteret, akik megpróbáltak emberekre vadászni pusztán a vallásuk miatt. És elítéljük ezeket az antiszemita cselekedeteket” – ezt mondta Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője a mahacskalai incidenssel kapcsolatban. A szóvivő szavaira a Kreml is reagált.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közösségi oldalán arról írt, hogy Dujarric „fantasztikusan képmutató”.
Amikor néhány nappal ezelőtt a Gázában megölt ENSZ-alkalmazottakról beszéltünk, Stéphane Dujarric, aki ugyanezt a szervezetet képviseli, ahogyan a zaporozzsjai atomerőmű esetében is tette, nem tudta, kit ítéljen el, vagy milyen szavakat válasszon. Pedig közvetlenül az ő felelősségi köréről – a kollégái haláláról – volt szó
– fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, ami az „emberekre való vadászást a vallásuk miatt” részt illeti, „remélem, hogy az ENSZ titkárságának megjön a bátorsága, hogy elítélje az ukrán ortodox egyháznak a kijevi rezsim által évek óta tartó üldözését”.
Az ENSZ főtitkára vagy szóvivője egyetlenegyszer sem szólt egy szót sem az ukrajnai ortodox hívők védelmében, akiket megvertek, megaláztak, kirúgtak a templomukból, megfélemlítettek, bebörtönöztek és mindenféle üldözésnek kitettek
– írta Zaharova.