Egy finn bíróság elutasította Ukrajna kiadatási kérelmét, amelyet egy szélsőjobboldali orosz szakadárcsoport, a Ruszics egyik tagjával szemben kezdeményeztek – írja az rbc.ua.
Torden a csoport parancsnoka volt, és nemcsak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, hanem Szíriában is harcolt az oroszok által támogatott Aszad-rezsim mellett. A finn rendőrség augusztus 25-én vette őrizetbe, de Ukrajnában is keresik bűncselekmények miatt. Maga Torden azt kérte, hogy az Orosz Föderációnak adják ki a finnek.
A hírportál szerint az ukrán legfőbb ügyészség közölte: a finn bíróság döntése ellenére továbbra is azon fognak dolgoznak, hogy Tordent kiadják nekik. Közölték azt is, hogy szerintük Finnországot egy 2005-ös terrorizmusellenes európai szabályozás kötelezné arra, hogy közreműködjenek a Torden elleni eljárásokban.
Arról is írtak, hogy a hivatal összesen 125 kiadatási kérelmet küldött más országoknak.
Ezek közül eddig 20-at elfogadtak, 15-öt elutasítottak, a többi ügy pedig folyamatban van.
Az rbc.ua azt is megjegyezte: a legtöbb esetben azért utasítják el a kérelmeket a külföldi partnerek, mert az ország háborúban áll, vagy mert nem bíznak abban, hogy Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően bánna ezekkel a személyekkel.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Németország egy újabb katonai csomagot adott Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál szerint a csomag tüzérségi és gránátvető lőszereket, felderítőeszközöket (így drónokat, járműveket), valamint orvosi eszközöket tartalmaz.
Emlékeztettek arra is, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nemrég kijevi látogatásán azt ígérte, hogy 1,3 milliárd euró összértékben fogják támogatni Ukrajnát egy nagyobb csomagban, amely (többek közt) légvédelmi rendszereket, tüzérségi és tankelhárító lőszereket tartalmaz.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és helyette, Ivan Gavriljuk altábornagy találkozott a svéd hadsereg főparancsnokával, Mikael Büdennel, akivel, többek közt, svéd Gripen vadászgépek átadásáról tárgyaltak.
Gavriljuk a találkozó után azt mondta, hogy a gépek átadásával kapcsolatban „gyümölcsöző munkát” folytatnak svéd partereikkel. Megjegyezte azt is, hogy e téren vannak bizonyos, a NATO-hoz köthető problémák, de bízik benne, hogy ezeket sikerül leküzdeni, és Ukrajna hozzájut a repülőkhöz.
Mikael Büden ezzel összefüggésben azt mondta, hogy a Gripenek átadásáról a katonai és a politikai vezetés egyaránt tárgyal, és most a politikai döntésekre várnak.
Az orosz elnök felköszöntötte az oroszokat a december 9-i orosz hősök ünnepnapja alkalmából – írja a RIA Novosztyi.
Vlagyimir Putyin pénteken kitüntetéseket is átadott a Kremlben. Ezzel kapcsolatban egy rövid beszédben méltatta a kitüntetetteket, és azt is kérte tőlük, hogy továbbítsák szavait a fronton lévő bajtársaiknak, mire az egyik kitüntetett katona egy rövid beszédben mondott köszönetet neki.
Láthatjuk, hogy a hőseink szűkszavú emberek. Ők a csatatéren beszélnek. A tetteik beszélnek helyettük
– mondta erre Putyin.
Október végéig meghaladta a 4,2 milliót, vagyis 4 238 010 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menekültstátuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken, írja az MTI.
Közlésük szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekülteket továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálták ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak, egyebek mellett, egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Októberben, a szeptember végi adatokhoz képest, 51 845-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban.
A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, egyedül Dánia a kivétel, ahol 4,5 százalékkal (1700-zal) csökkent a befogadott ukrajnaiak száma. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 465 fő; 1,7 százalék), Csehországban (6490 fő; 1,8 százalék) és Hollandiában (4005 fő; 3,0 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 215 365 fő), Lengyelország (960 620 fő) és Csehország (364 450 fő) biztosította.
Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a szeptember végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33,7), Észtországban (26,3), Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 26,1), valamint Litvániában (25,8) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,5. Az ideiglenes védelemben részesülők 46,4 százalékát nők, 33,4 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki – írták.
Gael Veyssiere, az Ukrajnába 2023 augusztusában kinevezett francia nagykövet egy interjúban azt mondta: Ukrajna nehéz helyzetben van, de most nincs itt a tárgyalások ideje.
A diplomatát arról kérdezték, hogy Franciaország elég támogatást ad-e Ukrajnának a háború megnyeréséhez, vagy csak ahhoz elegendőt, hogy az ország „túlélje” a konfliktust. Veyssiere erre azt mondta, hogy teljes szívvel Ukrajna mellett állnak, az országnak győznie kell a háborúban, és ezért mindent megtesznek. A francia háborús álláspontról azt mondta, hogy
ez teljesen ellentétes azzal, amit sokszor olvashatnak. Annyi katonai támogatást és eszközt adunk, amennyit csak tudunk. Valójában szeptember vége óta igyekszünk egy új fázist nyitni az Ukrajnának szánt közös támogatások terén.
Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna győzelmére az egész európai kontinensnek szüksége van, és ennek érdekében Európa-szerte növelni kell a hadiipari gyártási kapacitásokat.
A nagykövet azt is elárulta, hogy nem minden esetben hozzák nyilvánosságra az általuk átadott támogatásokat, miután az interjúban arról kérdezték, hogy a Kiel Institut für Weltwirtschaft német kutatóintézet nemrég publikált felmérése szerint Franciaország még a jóval kisebb gazdasággal rendelkező Litvániánál is kevesebb támogatást adott Ukrajnának.
Sok mindent nem hozunk nyilvánosságra, amit átadunk, és nem is akarjuk, hogy ez nyilvános legyen. Ezt a döntést még a kezdeteknél hoztuk meg. Az ukrán kormányzat tudja, hogy mit teszünk, de nem minden nyilvános
– mondta a nagykövet a The Kyiv Independentnek, ami azt is megjegyezte, hogy egyesek eszközöket (például a Caesar önjáró lövegeket) elsőként adták át az ukránoknak.
Gael Veyssiere arra is kitért, hogy szerinte az oroszellenes szankciók működnek, még ha nem is olyan mértékben, mint ahogy azt szeretnék, és a közeljövőben ezért is vezetik be a 12. szankciós csomagot. Kitért arra is, hogy mindez az európaiaknak nagyobb gondot okoz, mint más hatalmaknak, mivel fontos kereskedelmi kapcsolataik vannak Oroszországgal, de szerinte a szankciók árát készek megfizetni.
Ezután arról is kérdezték, hogy egyes sajtójelentések szerint a nyugati országok zárt ajtók mögött a béketárgyalások megkezdésére sarkallják az ukránokat. A diplomata erre azt mondta, hogy Franciaország álláspontja nagyon egyszerű ebben a kérdésben.
„Ukrajnát támogatjuk. Ukrajna eldöntötte, hogy addig nem tárgyalnak Oroszországgal, amíg az utolsó orosz csizma el nem hagyja Ukrajnát. Ezt teljes mértékben, kompletten, 100 százalékban támogatjuk, és semmiképp sem helyeznénk nyomást egy olyan országra, amely az orosz agresszió áldozata” – mondta, megjegyezve azt is:
Ukrajna dolga, hogy eldöntse, akar-e tárgyalni Oroszországgal, és ha igen, mikor. És teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy most nem a tárgyalásoknak van itt az ideje, hanem a háborúnak.
Arra a későbbi kérdésre, hogy a Krím félsziget felszabadítását is támogatják-e a franciák, Gael Veyssiere azt mondta: az 1991-ben jóváhagyott országhatárok értelmében a Krím is ukrán terület, ezért igen. Megjegyezte azt is, hogy ha Ukrajna nem állítja helyre a teljes területi integritását, akkor az más országokat is agresszióra sarkallhat világszerte, és ez senkinek sem áll érdekében a 21. században.
Egy finn bíróság elutasította Ukrajna kiadatási kérelmét, amelyet egy szélsőjobboldali orosz szakadárcsoport, a Ruszics egyik tagjával szemben kezdeményeztek – írja az rbc.ua.
Torden a csoport parancsnoka volt, és nemcsak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán, hanem Szíriában is harcolt az oroszok által támogatott Aszad-rezsim mellett. A finn rendőrség augusztus 25-én vette őrizetbe, de Ukrajnában is keresik bűncselekmények miatt. Maga Torden azt kérte, hogy az Orosz Föderációnak adják ki a finnek.
A hírportál szerint az ukrán legfőbb ügyészség közölte: a finn bíróság döntése ellenére továbbra is azon fognak dolgoznak, hogy Tordent kiadják nekik. Közölték azt is, hogy szerintük Finnországot egy 2005-ös terrorizmusellenes európai szabályozás kötelezné arra, hogy közreműködjenek a Torden elleni eljárásokban.
Arról is írtak, hogy a hivatal összesen 125 kiadatási kérelmet küldött más országoknak.
Ezek közül eddig 20-at elfogadtak, 15-öt elutasítottak, a többi ügy pedig folyamatban van.
Az rbc.ua azt is megjegyezte: a legtöbb esetben azért utasítják el a kérelmeket a külföldi partnerek, mert az ország háborúban áll, vagy mert nem bíznak abban, hogy Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően bánna ezekkel a személyekkel.
A Sky News élő hírfolyamában Diana Magnay, a hírportál moszkvai tudósítója nyilatkozott arról, hogy mi várható a jövő évi orosz elnökválasztáson.
Mint mondta, várható volt, hogy Putyin most bejelenti az indulását, és nem lesz meglepetés az sem, ha ő győz az elnökválasztáson. Szerinte a választás elsődleges tétje az lesz, hogy hányan mennek el voksolni, és mekkora lesz Putyin fölénye.
Megjegyezte azt is, hogy a felmérések szerint
az orosz lakosság körülbelül 80 százaléka Putyint támogatja, és ez az országban is tapasztalható.
„Sokan elhiszik a Kreml propagandáját, és hisznek abban, hogy egyedül Vlagyimir Putyin alkalmas most Oroszország vezetésére, ezért rá fognak szavazni a választáson” – mondta Diana Magnay.
Igor Girkin, az orosz elnök radikális nacionalista kihívója – aki jelenleg börtönben van, de indul a 2024-es orosz elnökválasztáson – közölte, attól fél, hogy meggyilkolják.
Egy hónappal Prigozsin lázadása után tartóztattak le. A legjobban attól félek, hogy a szokásos bűnügyi elszámoltatás helyett olyan »amnesztiát« kapok, mint amilyet a Séf is kapott
– mondta az orosz Baza portálnak adott interjúban, utalva ezzel a „Putyin séfjeként” is emlegetett Jevgenyij Prigozsinra, aki augusztusban halt meg egy oroszországi repülőgépes incidensben, miután az orosz elnök ellen fordult (és miután Putyin amnesztiát adott neki és a Wagner többi tagjának).
Megjegyezte azt is, alapvetően arra számít, hogy határozatlan időre bebörtönzik, és hogy az Oroszországban ellene zajló eljárás miatt „nem maradt hely a Földön”, ahol törvénytisztelő polgárként tartanák számon – utalva ezzel arra, hogy Hágában egy nemzetközi törvényszék már elítélte őt az MH–17-es maláj utasszállító 2014-ben történt lelövése miatt.
Vlagyimir Putyin pénteken jelentette be hivatalosan, hogy ismét indul az elnökválasztáson.
Kárpátalja sorozásért felelős intézménye a Facebookon tett közzé egy közleményt, amelyben megerősítették: az utóbbi napokban valóban elkezdtek katonai behívókat kiosztani a régió nyilvános edzőtermeiben is – írja az Ukrajinszka Pravda.
A portál szerint a napokban a Telegram üzenetküldő alkalmazásban már többen is jelezték, hogy a kárpátaljai sport- és rekreációs intézményekben (elsősorban Ungváron) behívókat kezdtek el kiosztani a katonai szolgálatra köteles férfiaknak.
Ezzel kapcsolatban a kárpátaljai iroda közölte, hogy a behívók kiosztása a mozgósítás keretrendszerének és a törvényeknek megfelelően zajlik.
Véleményünk szerint azok a sorköteles korú férfiak, akik szándékosan elkerülik a katonai szolgálatot, és az edzőtermekben vagy rekreációs intézményekben edzenek, nem élveznek semmiféle előjogot azokkal szemben, akik most nehéz körülmények közt szolgálnak az ukrán hadseregben, védik az országot, és megverik az ellenséget
– írták, megjegyezve, a sorozásra azért is szükség van, hogy a hadseregben szolgáló katonák egy része visszatérhessen rokonaihoz vagy barátaihoz.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az edzőtermekben csak a behívókat osztják ki, nem viszik el onnan rögtön az embereket a hadseregbe (hiszen ezt még megelőzi több intézkedés, például a katonai orvosi vizsgálat is).
A közösségi médiában terjedő információk szerint Kárpátalja mellett más régiókban is elkezdték végrehajtani a fenti intézkedést. Úgy tudni, hogy Dnyipróban, Kijevben és más városokban is behívókat osztottak ki az edzőtermekben.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en mondta el a véleményét arról, amit Joe Biden és adminisztrációja a kongresszusban csinált, hogy több támogatást harcoljon ki Ukrajnának.
Az a primitív zsarolás, amelyet a Biden-kormány a kongresszus ellen indított, nem újdonság, és történelmi előzményei vannak
– írta bejegyzésében.
Szerinte gyakran előfordul(t), hogy a különböző amerikai elnökök korábban és most is zsarolásra használják azt a frázist, hogy ha nem kapnak pénzt, akkor orosz katonákkal kell harcolniuk az amerikai katonáknak.
Kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint a kubai rakétaválság óta soha nem volt ennyire kézzelfogható az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció lehetősége, a harmadik világháborúba torkolló fenyegetés.
Ez új jelenség az amerikai politikai diskurzusban, amelyet a »Joe, Hunter & Partners« részvénytársaság hozott létre. Előttük a felelősségre vonás kilátásba helyezése (ami valószínűtlen), és a választások elvesztése (ami elég valószínű). Innen jön ez a bunkó zsarolás, a véget nem érő hisztéria, és az ellenünk irányuló felháborító célzások
– írta.
Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő Kaja Kallas észt miniszterelnökkel tárgyalt pénteken.
Zelenszkij közösségi oldalán ismertette, hogy a megbeszélésen szó esett Ukrajna légvédelmének további megerősítéséről, amely segítheti a frontvonalban lévő városok és a gabonafolyosó védelmét.
Hozzátette, hogy az észt kormányfővel az Ukrajnának nyújtott uniós politikai és pénzügyi támogatások fontosságát is megvitatták. Kiemelte, hogy Ukrajna biztosan teljesíti az EU-val szembeni valamennyi kötelezettségét.
Mint írtuk , a december 14–15-i EU-csúcstalálkozó eredeti határozattervezete szerint az Európai Tanács megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az ukrán kormány azt állítja, hogy Ukrajna felkészült a csatlakozásra, és azt ígéri, hogy két éven belül lezárja a tárgyalásokat. Az uniós vezetők a decemberi csúcstalálkozón vitatják meg, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Nyugat-Lengyelország havas mezőin edzik az ukrán katonákat, mielőtt a frontra küldik őket – írta a Sky News.
„A legtöbb embernek nincs katonai tapasztalata, ezért Wedrzynben megtanítják őket néhány alapvető taktikai lépésre” – mondta egy ukrán katona. Hozzátette, főként azt tanítják, hogy a katonák hogyan használjanak fegyvereket a lövészárkokban és a városban télen.
A finn határőrök őrizetbe vették Jan Petrovszkij orosz katonát, akit pénteken engedtek ki egy finn börtönből, annak ellenére, hogy Ukrajna kiadatását kérte – írja az Ukrajinszka Pravda.
December 8-án a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az ukrán börtönökben uralkodó körülmények miatt nem adható ki.
A lap szerint a határőrök elvitték Petrovszkijt a börtönből, és vélhetően kitoloncolják az országból.
Orosz harci repülőgépek 19 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki péntek reggel több ukrajnai, köztük kijevi célpontok ellen, a légicsapásokban egy civil is meghalt – közölte az MTI kijevi tisztviselők közleménye alapján.
Az orosz légierő jelentése szerint a rakétákat hét Tu–95-ös stratégiai bombázórepülőről indították az ország több megyéjében lévő célpontok ellen. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője közölte, a Kijevre kilőtt rakétákat a légvédelem kivétel nélkül megsemmisítette. A lehulló rakétatörmelék azonban családi házakat rongált meg a megye több településén – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője. A reggel 7 óra körül elrendelt légiriadó több mint két órán át tartott.
Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója Telegramon közölte, hogy
egy civil meghalt, négy ember megsebesült, kettő közülük súlyosan.
A becsapódásokban megrongálódott egy meg nem nevezett ipari létesítmény és több mint egy tucat lakóépület Pavlohrad és Ternivka városokban, valamint Jurijivszka faluban – fűzte hozzá. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint az ukrán légvédelem 14 beérkező rakétát lőtt le a terület felett.
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő pénteken megerősítette, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson – közölte pénteken a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség.
A bejelentésről itt írtunk részletesebben.
Fredrik Kunkl és Szergej Korolcsuk katonai szakértők a The Washington Postban arról írnak, hogy Ukrajna egyik legnagyobb feladata, hogy újabb katonákat tudjon toborozni az oroszok elleni harcokhoz – írta az Unian.
Ezekre az emberekre nagyobb szükség van, mint valaha. A vezetők továbbra is több fegyvert és lőszert kérnek az Egyesült Államoktól és Európától – még akkor is, ha a szövetségesek körében tapasztalható gyenge támogatás jelei azt mutatják, hogy Ukrajnának lépnie kell –, de Ukrajnának a lőszernél jóval nagyobb szüksége van a harcosokra
– írják a szerzők. Hozzátették, habár a kormány a hadköteles korú férfiaknak megtiltotta az ország elhagyását, azonban rengetegen találnak kibúvókat a szabályok alól, vagy szöknek el az országból, hogy ne sorozzák be őket.
Csütörtökön vált biztossá, hogy 2024. március 17-én tartják az elnökválasztást, és az orosz közvélemény egyértelműen azt várja, hogy Vlagyimir Putyint újraválasztják. Az orosz elnök azonban még nem jelentette be hivatalosan, hogy elindul a választásokon – írja a Sky News.
Putyin akkor fogja bejelenteni, amikor szükségesnek és célszerűnek érzi, ez teljes mértékben az ő döntése lesz
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A csütörtöki bejelentés, miszerint jövő év március 17-én lesz az orosz elnökválasztás, tettlegességre sarkallta a helyi ellenzéket – írja a Sky News.
Alekszej Navalnij támogatói, a Korrupcióellenes Alapítvány óriásplakátokat helyezett el több orosz városban, amiken a weboldalukra vezető QR-kódokat helyeztek el. A csoport továbbá felszólította az orosz állampolgárokat, hogy készítsenek graffitiket az ellenzék szítására. „Az Oroszország szót mindenki ugyanolyan betűtípussal írja, ezzel is jelezve, hogy ez egy Putyin-ellenes üzenet” – javasolták.
„Rajzolj graffitiket! Legyen mindenhol #RussiaWithoutPutin (Putyin-mentes Oroszország). Csatlakozz a kampányhoz!” – tették hozzá.
Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke, Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország NATO-val való konfrontációjának és a harmadik világháború kitörésének veszélye „soha nem volt még ennyire valóságos” – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Medvegyev Ukrajnát „másodrangú államnak” nevezte, ami a „szétesés szélén áll”.
Ismét orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv megye azonos nevű központját, legkevesebb egy ember megsebesült – közölte a régió kormányzója a Telegramon. Oleh Szinyehubov szerint hat Sz–300-as rakéta csapódott be a város két kerületébe, és több lakóépület megrongálódott.
Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere öt rakétáról számolt be.
Az MTI szerint orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén található Dnyipropetrovszk megyét is. Szerhij Liszak, a megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy egy civil meghalt, négy ember megsebesült, kettő közülük súlyosan.
Az ukrán energetikai minisztérium mindeközben bejelentette, hogy csütörtökön támadás érte a Donyeck megyében található Toreck szénbányáját, hozzátéve, hogy egy ember megsebesült, és jelentős károk keletkeztek.
Kigyulladt egy gázvezeték a Krímben lévő Kercsen, ami tüzet okozott – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A város vezetője, Szvjatoszlav Bruszakov később a Telegramon közölte, hogy a katasztrófavédelemnek sikerült megfékezni a tüzet.
Jelenleg 25-30 ezer ember maradt gáz nélkül. A tervek szerint a nap végére befejezik a sürgősségi munkálatokat.
A RIA Novosztyi amerikai statisztikákon alapuló számításai szerint októberben az Egyesült Államok megháromszorozta orosz uránvásárlásait.
A lap szerint ez 43,25 tonna, amely 62,8 millió dollárjába került az államoknak. Ez volt a legnagyobb amerikai vásárlás 2023 júniusa óta – tették hozzá.
Összességében az Egyesült Államok közel 176 tonna uránt vásárolt 300 millió dollár értékben, a fő szállító Nagy-Britannia volt, amely októberben 98,3 tonnát adott el az Egyesült Államoknak 177,4 millió dollárért, bár az előző hónapban nem volt szállítás. Az amerikai vállalatok hét hónapos szünet után újraindították az uránimportot Kínából is.
Az uránt egyébként nukleáris fegyverek gyártásához is használják. Érdekességként megjegyzendő, hogy az atombombához elég 25 kilogramm magasan dúsított urán, vagy 8 kilogramm plutónium. Ez azt jelenti, hogy legalább hét atombombára elegendő uránt szerzett be Amerika az elmúlt időszakban.
Az áramfogyasztás csökkentésére szólított fel Ukrajnában az energetikai minisztérium csütörtökön, miután találat érte az ország egyik hőerőművét a háborús frontvonalban – írta az MTI.
A tárca közölte, a létesítmény két termelőegysége súlyosan megrongálódott, ezért a lakosságot „okos és gazdaságos” áramhasználatra kérték.
Denisz Smihal miniszterelnök a Facebookon kiemelte: elsősorban a reggel kilenc és este hét közötti időszakban lenne fontos a lakossági áramfogyasztás csökkentése. Arra kérte a családokat, hogy halasszák el a gépi mosásokat éjszakára, az üzlettulajdonosokat pedig arra, hogy csökkentsék a fényreklámokat.
Ukrajna két amerikai vállalattal állapodott meg a számára létfontosságú 155 milliméteres tüzérségi lövedékek közös gyártásában – közölte csütörtökön Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter.
Az MTI szerint az ilyen típusú tüzérségi lövedékek iránti kereslet az egekbe szökött Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint kétmillió lövedékkel látták el a kijevi vezetést, és most a termelés felfuttatását tervezik a készletek feltöltésére.
Kamisin az állami televízióban ugyanakkor elismerte, hogy a megvalósítás éveket vehet igénybe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arról beszélt, hogy Kijev nem kíván kizárólag szövetségeseinek katonai segélyeire támaszkodni, és a jövőben a biztonság záloga kíván lenni szomszédai számára.
David Cameron brit külügyminiszter csütörtökön Washingtonban tett látogatásán sürgette az Egyesült Államokat, hogy fogadja el az Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot.
Nem aggódom az ukrán nép ereje, egysége, egyetértése és bátorsága miatt. (...) Attól tartok, hogy mi nem tesszük meg, amit meg kell tennünk
– mondta Cameron egy biztonságpolitikai fórumon, az amerikai segélycsomag elfogadása körüli kongresszusi politikai huzavonára utalva. „Biztosítanunk kell, hogy megadjuk nekik a fegyvereket, a gazdasági, erkölcsi és diplomáciai támogatást, de legfőképpen a lényegi katonai támogatást” – húzta alá.
Cameron kijelentette, hogy a gazdasági és katonai támogatást tekintve Európa mostanra kétszer annyit tesz Ukrajnáért, mint az Egyesült Államok.
Nemzedékünk nagy próbatételének látom mindezt. (...) Elismerjük végre, hogy az európai biztonság egyben amerikai biztonság is, és ezért össze kell fognunk ebben az ügyben
– fogalmazott a brit külügyminiszter.
„Át kell adnunk ezt a pénzt az ukránoknak. Támogatnunk kell őket, és biztosra kell menni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök veszít, mert ha ez az összeg nem megy át a szavazáson, csak ketten fognak mosolyogni: egyikük Vlagyimir Putyin Oroszországban, a másik pedig Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben” – mondta.
A brit diplomácia vezetője egyben úgy foglalt állást: erős érvek szólnak amellett, hogy a nyugati szankciós politika keretében zárolt orosz vagyont lefoglalják és Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Mint mondta, a kérdést később megvitatja Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Ez „egyfajta előlege annak a háborús kártérítésnek, amelyet Oroszországnak egy nap meg kell fizetnie illegális inváziójáért” – érvelt Cameron.
Az oroszok csapást mértek egy hőerőműre Ukrajna egyik frontvidékén december 7-én, ami két erőműegység leállását okozta – írja a The Kyiv Independent.
A minisztérium szerint a leállás a hőmérséklet csökkenésével együtt energiahiányhoz vezetett az ukrán energiarendszerben.
Az ukrán energetikai vállalatok általában nem hozzák nyilvánosságra az orosz támadások célpontjául szolgáló létesítmények pontos helyét, feltehetően azért, hogy ne adjanak ki érzékeny információkat az ország kritikus infrastruktúrájáról.
A rendszerben keletkezett energiahiány ellensúlyozására az ukrán állami tulajdonú Ukrenergo hálózatüzemeltető a jelentések szerint Romániából, Lengyelországból és Szlovákiából vészhelyzeti segítséget vett igénybe.
Az Ukrenergo és az energiaügyi minisztérium felszólította a fogyasztókat, hogy takarékoskodjanak az árammal.
December 7-én kora délután az energiaügyi minisztérium közölte, hogy a frontvidékeken zajló aktív harcok és az elektromos hálózat műszaki problémái miatt 408 település maradt áram nélkül Ukrajna-szerte.
A hideg idő beálltával Oroszország fokozta az energetikai infrastruktúra elleni támadásait a frontvonalhoz közeli területeken.
Tavaly ősszel és télen az orosz csapatok széles körű támadásokat indítottak az ország energiarendszere ellen, ami egyes területeken majdnem az összeomlást okozta.
Csütörtökön megkezdődött a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka, ez alkalomból Volodomir Zelenszkij ukrán elnök egy videót és egy rövid üzenetet tett közzé X-en.
A Hanuka szent fényei emlékeztetnek bennünket arra, hogy a fény mindig győz a gonosz felett. És az élet értékére is emlékeztet, amiért érdemes küzdeni. A legjobbakat kívánom a zsidó közösségnek hanukán!
– írta az ukrán elnök a bejegyzésében.
A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók, a hanuka első napján világszerte meggyújtották az első gyertyát a kilencágú gyertyatartókon.
Wang Lutong, a kínai külügyminisztérium európai osztályának vezetője kijelentette, hogy Kína az azonnali tűzszünetet és a válság politikai megoldását szorgalmazza – írja a TASZSZ.
Kína álláspontja az ukrán kérdésben egy mondatban leírható: szükséges az azonnali tűzszünet és a jelenlegi válság politikai megoldásának módját keresni
– mondta a kínai külügyminisztérium európai osztályának vezetője. Hozzátette, hogy a Kína és az Európai Unió vezetői között Pekingben tartott 3 és fél órás megbeszélés mély és konstruktív volt.
Kína egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy kezdjen párbeszédet Oroszországgal az ukrán válságról.
Vaszilij Kukharszkij színész, Ukrajna fegyveres erőinek katonája december 7-én halt bele a fronton szerzett sebesüléseibe – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szeptemberben Oles Sanin filmrendező arról számolt be, hogy Vaszilij súlyosan megsebesült. A komplex kezelésre és rehabilitációra gyűjtött pénzt.
A színész december 2-án lett 42 éves. A háború első napjaiban csatlakozott az ukrán hadsereghez.