Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy szerdai sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: legitimnek tart minden olyan ukrán csapást, amely orosz katonák ellen irányul, bárhol is történjen ez.
A főtitkártól azt kérdezték meg, hogy véleménye szerint a Baltikumban (ahol nemrég egy orosz hajót ukrán csapás ért az ukrán katonai hírszerzés részéről) jogosan támadhat-e meg Ukrajna orosz célpontokat – különösen annak fényében, hogy a Baltikumot manapság a NATO saját „tavaként” is emlegetik informálisan.
Stoltenberg azt mondta, hogy igen. A konkrét ukrán csapást nem akarta kommentálni, de úgy fogalmazott:
Ez az önvédelemhez való jog része. Az is, hogy legitim katonai célpontokat célozz az országodon kívül. Oroszország számos különféle képességet használ Ukrajna támadásához, ezért Ukrajnának minden joga megvan az önvédelemhez, és véleményem szerint bizonyos mértékig ahhoz is, hogy az országhatárán kívül legitim katonai célpontokat támadjon
– fogalmazott Stoltenberg a sajtótájékoztatón, amelyről videó is készült.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Szeretném elejét venni egy újabb spekulációs hullámnak azzal kapcsolatban, hogy állítólag felmerült az orosz részvétel lehetősége a »Zelenszkij-formuláról« szóló újabb összejövetelen: Oroszország nem vesz részt ezen, mert nem áll szándékában
– írta.
Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről. A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak – számolt be az MTI.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak kijelentette: ahhoz, hogy dönteni lehessen arról, hogy Oroszország milyen feltételek mellett venne részt a svájci találkozón, „először is meg kellene érteni, hogy miről beszélnek ott, miféle béketervről”.
A tárgyalási folyamat Moszkva részvétele nélkül értelmetlen
– szögezte le.
Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásra, ezt a megoldási módot tartja „előnyösebbnek”, de miután az ukrán fél ezt a lehetőséget megtiltotta a maga számára, Moszkva egyelőre nem látja ennek semmilyen távlatát.
Azzal kapcsolatban, hogy a svájci külügyminisztérium a 2022 márciusában Isztambulban elért orosz–ukrán megállapodások alapján kíván béketervet kidolgozni, Peszkov úgy vélekedett hogy „rövidlátó” lenne nem figyelembe venni azt, hogy a helyzet az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott, „és a geopolitikai valóság nagyon különbözik attól, amilyen 2022 márciusában volt.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellentámadásra vonatkozó tervének végrehajtása az ukrán fegyveres erők vereségével és az Orosz Föderáció feltételei szerinti béke felé vezető út kezdetével fog végződni. Az orosz védelmi minisztérium magas rangú forrása a TASZSZ-nak nyilatkozott.
A katonai tervezés ilyen nem triviális megközelítéseinek köszönhetően nincs okunk kételkedni abban, hogy Zelenszkij új ellentámadási tervének végrehajtása Ukrajna számára teljes katasztrófával fog végződni, az ukrán fegyveres erők végleges vereségével és az orosz feltételek szerinti béke felé vezető út kezdetével
– mondta az ügynökség beszélgetőpartnere.
Emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij előző ellentámadási tervének több mint 166 ezer ukrán katona halála és súlyos sérülése volt a következménye.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állítja, hogy a brit különleges erők Ukrajnában tevékenykednek, és segítik az ukrán katonákat az orosz csapatok elleni küzdelemben – írja a Sky News.
A KGB-utód FSZB közölte, hogy meghiúsította a brit különleges erők azon tervét, hogy ukrán katonákat szállítsanak partra Tendra Spitnél, a Fekete-tengeren. Az FSZB szerint az ukrán különleges erők egységét a brit SBS (Special Boat Service, Különleges Partraszálló alakulatok) felügyelte, ami „Nagy-Britannia közvetlen részvételére utal a konfliktusban”.
Az SBS – amelynek története a második világháború elejére nyúlik vissza – a Brit Hadsereg egyik elit alakulata, mely elsősorban vízi és nyílt vízi harcra lett kiképezve. Az elmúlt 70 évben szolgált többek között a koreai háborúban, Észak-Írországban, a Falkland-szigeteki háborúban, Sierra Leonéban, Afganisztánban és Irakban. A brit védelmi minisztérium szóvivője a Sky News megkeresésére nem reagált.
Az orosz hadsereg rakétacsapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv városára, aminek következtében az előzetes adatok szerint négy helyi lakos vesztette életét és öt sérült meg – közölte csütörtökön közleményben az ukrán déli műveleti parancsnokság.
A közlés szerint ipari létesítményekben, lakóházakban és járművekben keletkeztek károk. Helyi jelentések szerint ezzel egy időben a szomszédos Herszon megyét is rakétákkal támadták az oroszok, erről részletek egyelőre nem ismertek.
Az ukrán főügyészség a Telegramon közölte, hogy ötre nőtt az előző napi, Odessza megyét ért orosz ballisztikusrakéta-támadás halálos áldozatainak száma, miután a kórházban egy férfi belehalt sérüléseibe.
Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója pedig arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz tüzérség tüzet nyitott a régióban lévő Huljajpole településre, ahol a támadásban saját háza udvarán megsérült egy 46 éves nő. A kormányzó arra emlékeztetett, hogy a front menti településeken lakókat kérésükre ingyenesen evakuálják – írta az MTI.
A Bild újságírója, Julian Röpke, aki figyelemmel kíséri az ukrajnai harcokat, azt mondta, hogy Ukrajnában elfogytak a Patriot és az Iris–T légvédelmi rendszerek rakétái.
Ukrajnának elfogytak a Patriot és Iris–T rakétái. A legtöbb más légvédelmi készlet is kimerült vagy megsemmisült
– írta. Röpke hozzátette, hogy a nyugati országok raktáraiban több száz rendszer és több ezer rakéta áll, amelyekre Ukrajnának szüksége van.
Röpke később azt írta, hogy „nem mondaná, hogy Ukrajnának nulla Patriot rakétája van”. Hozzátette, hogy egy „forrás” két héttel ezelőtt közölte vele az ilyen rakéták jelenlegi számát.
Természetesen nem fogom nyilvánosságra hozni. De ez a szám olyan kicsi volt, hogy most már valószínűleg közel van a nullához
– írta.
A Tripilja hőerőművet ért orosz rakétacsapás után a Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) ülésre hívta Olekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert és Musztafa Najemet, az infrastruktúra helyreállításával foglalkozó állami ügynökség vezetőjét – erről Jaroszlav Zseleznyak képviselő számolt be.
Az ülésen az erőművek védelmének megerősítésére tettek javaslatot, amelyre a képviselők közül 233-an szavaztak a szükséges 150 helyett.
Egy kiadó bejelentette, hogy októberben megjelenteti a néhai Alekszej Navalnij memoárját. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető februárban halt meg egy orosz büntetőtelepen.
Navalnij memoárja a Patriot címet viseli majd.
A könyvet kiadó Alfred A. Knopf szerint a politikus 2020-ban kezdte el írni a memoárt, miután novicsokkal megmérgezték.
Ez az életének teljes története: fiatalkora, aktivizmusra való elhivatottsága, házassága és családja, valamint az orosz demokrácia és szabadság ügye iránti elkötelezettsége egy olyan világméretű szuperhatalommal szemben, amely el akarta hallgattatni
– közölte a kiadó.
A könyv „soha nem látott börtönbeli levelezést” is tartalmaz majd, és „Navalnij utolsó levele a világhoz” – írta meg a Sky News.
Mint megírtuk, az ukrán parlament csütörtökön elfogadta a mozgósítást szigorító törvénytervezetet. Ukrajna most először szélesítette a mozgósítást, és 27-ről 25 évre csökkentette a behívási korhatárt. Emellett törölték a 36 hónapot fronton töltött katonák leszerelését előíró záradékot is.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint a The New York Times most arról írt, hogy a mozgósításról szóló törvény miatt akár „egy generációnyi férfit kiirthatnak Ukrajnában”, mivel az országban nagyon kevés a fiatal.
Mint írták, a 30 év alatti egészséges férfiak, akik a fegyveres erők gerincét alkotják, Ukrajna modernkori történelmének legkisebb nemzedékéhez tartoznak.
A kilencvenes évek gazdasági válsága miatt ugyanis a születésszám meredeken csökkenni kezdett, s ez több mint egy évtizeden át tartott. Ennek eredményeképpen most több mint kétszer annyi 40 éves férfi van Ukrajnában, mint 20 éves.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy országa támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Sőt, az lenne a legjobb, ha ez minél gyorsabban megtörténne – adta hírül az Ukrajinszka Pravda csütörtökön.
Nem vagyunk olyan ország, amely akadályokat gördít az önök EU-ba vezető útjába. Éppen ellenkezőleg, segíteni akarunk, meg akarjuk osztani önökkel a tapasztalatainkat a csatlakozási tárgyalások során. Szorítunk önöknek
– tette hozzá a kormányfő.
Azt is elmondta, hogy Szlovákia elkötelezett az Ukrajnával való jó viszony ápolása mellett.
A Regionális Védelmi Tanács úgy döntött, hogy erőszakkal kitelepíti a gyermekes családokat a Harkivi terület 47 frontszéli településéről – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Ezek az oroszországi határhoz közeli települések Harkiv, Bohodukhiv és Izjum járásban találhatók. „Információink szerint 182 gyermek él ezeken a területeken” – írta Szinyehubov a Telegramon.
Megjegyezte azt is, hogy már meghatározták a menekülési útvonalakat és lefoglalták az ideiglenes szálláshelyeket. Hozzátette, a kitelepítési határozat nem vonatkozik Harkiv városra.
Oroszország újabb hőerőművet támadott meg Ukrajnában, ezúttal az északkeleti Szumi régióban – értesült a Sky News.
A regionális katonai közigazgatás közölte, hogy az oroszok irányított bombákkal támadtak. Hozzátették, hogy áldozatok nem voltak.
Az orosz csapatok április 11-én, csütörtökön éjszaka egy nagy erejű rakétatámadás következtében teljesen megsemmisítették a Kijev környéki tripiljai hőerőművet.
Minden alkalmazott, aki a bombázás idején műszakban volt, életben van
– mondta Andrij Gota, a Centrenergo felügyelőbizottságának elnöke az Interfax ukrán hírügynökségnek.
A találatok következtében a turbinaüzemben jelentős tűz keletkezett. A vállalat jelenleg a tűz lokalizálásán dolgozik. A Centrenergo szerint a termelés 100 százaléka kiesett.
2024. március 22-én a Harkivi területen lévő zmijivkai hőerőmű is teljesen megsemmisült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország nélkül értelmetlenek az Ukrajnáról szóló tárgyalások – közölte a The Guardian.
Többször mondtuk, hogy Oroszország nélkül értelmetlenek a tárgyalások. Putyin elnök többször hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a tárgyalási folyamatra
– mondta Peszkov.
A svájci kormány júniusban kétnapos magas szintű konferenciát rendez, amelynek célja a béke elérése Ukrajnában, bár Oroszország világossá tette, hogy nem vesz részt a kezdeményezésben.
Több embert hívnak majd be harcolni, miután az ukrán parlament elfogadta a mozgósítási szabályokat módosító törvényjavaslatot – írja a Sky News.
A törvényt kulcsfontosságúnak tartják, mivel Ukrajna a hadszíntéren továbbra is fegyver- és létszámhiánnyal küzd.
Bár a törvényjavaslat teljes, végleges szövegét még nem tették közzé az interneten, úgy tűnik, hogy nem szabja meg a mozgósított katonák hadkötelezettségének időtartamát.
A jogszabályt Volodimir Zelenszkijnek még alá kell írnia. Az utolsó olvasatban 283 szavazattal, több hónapos tanácskozás után fogadták el.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Edgars Rinkevics lett elnök kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá a két ország között – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Eszerint Lettország évente a GDP 0,25 százalékának megfelelő katonai támogatást nyújt Ukrajnának.
Ezenkívül Lettország 10 éves kötelezettségvállalást tesz arra, hogy támogatja Ukrajnát a kibervédelem, az aknamentesítés, a dróntechnológia terén, és minden bizonnyal hozzájárul az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásunkhoz
– közölte Zelenszkij a Telegramon.
Az ukrán államfő köszönetet mondott Lettországnak: „Ez pontosan az a fajta konkrétság és kiszámíthatóság, amire a szabadságért és függetlenségért folytatott harcunknak szüksége van” – fogalmazott az elnök.
Oroszország éjszakai nagyszabású támadása miatt Ukrajna ismét felszólította a szövetségeseit, hogy biztosítsanak Patriot légvédelmi rendszereket – írta a Sky News.
Volodimir Zelenszkij csütörtök reggel a Telegramon rámutatott, hogy bár az Oroszország által indított rakéták és drónok egy részét lelőtték, többnek mégis sikerült áttörnie Ukrajna légvédelmét.
Minden európai szomszédunk és más partnerünk látja, hogy Ukrajnának rendkívül fontos a légvédelem
– mondta az ukrán elnök, aláhúzva azt, hogy védelmi támogatásra van szüksége az országának, nem hosszas vitákra.
Volodimir Zelenszkij napokkal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország folytatja intenzív bombázási kampányát, Ukrajna kifogy a légvédelmi rendszerekből.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt is elmondta, hogy Oroszország az éjszakai támadás alkalmával hat ballisztikus rakétát használt, amelyek perceken belül képesek célpontokat találni, és sokkal nehezebb lelőni őket.
Kijev szerint ezért van szükség az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszerekre.
Ukrajna továbbra is az egyetlen ország a világon, amely ballisztikus támadásokkal néz szembe. Jelenleg nincs más hely a Patriotok számára” – írta Kuleba az X-en.
Alexander Stubb finn elnök szerint a tavasz és a nyár folyamán a nyugati partnereknek mindent meg kell tenniük Ukrajna támogatásáért, mivel ebben az időszakban fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország sikereket ér el a fronton – szemlézte a Jevropeiska Pravda a Financial Times interjúját.
Stubb hangsúlyozta, hogy az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak Ukrajnának, „bármi áron” megakadályozzák, hogy Oroszország jelentős sikereket érjen el a tavaszi offenzíva során.
Elmondta, hogy Finnország nagy tételben fegyvert és lőszert küld Ukrajnának, mivel most égető szükségük van rá.
Stubb bírálta azt a számos nyugati megállapítást, miszerint egy NATO-tagország lehet egy orosz támadás következő célpontja, emellett azt tanácsolta, hogy egyszerűen készüljenek fel egy ilyen forgatókönyvre, ahogyan már évtizedek óta Finnország is teszi.
Stubb április 3-án látogatott először Kijevbe finn elnökként. Látogatása során kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá, és bejelentették az Ukrajnának nyújtott 23. finn katonai segélycsomagot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a litván fővárosban, Vilniusban tartózkodik egy meglepetésszerű látogatáson – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij államfő április 11-én érkezett Litvániába, hogy részt vegyen a Három Tenger Csúcstalálkozón (3SI), és tárgyaljon a partnerországok vezetőivel. A városba ma egy tucat közép-európai állam vezetőit várják az eseményre.
Fontos találkozókat terveznek, és egy új kétoldalú biztonsági megállapodást írnak alá
– írta Zelenszkij az eseményről az X-en.
„A fő feladat egyelőre az, hogy mindent megtegyünk légvédelmi rendszerünk megerősítése érdekében, hogy kielégítsük az Ukrán Védelmi Erők sürgős szükségleteit, és megszilárdítsuk a nemzetközi támogatást, hogy legyőzhessük az orosz terrort” – fűzte hozzá.
A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös kezdeményezése a régió kereskedelmi kapcsolatainak a kiterjesztése érdekében.
Az együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt. A találkozón elfogadott megállapodás szerint Görögországgal bővül.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy szerdai sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: legitimnek tart minden olyan ukrán csapást, amely orosz katonák ellen irányul, bárhol is történjen ez.
A főtitkártól azt kérdezték meg, hogy véleménye szerint a Baltikumban (ahol nemrég egy orosz hajót ukrán csapás ért az ukrán katonai hírszerzés részéről) jogosan támadhat-e meg Ukrajna orosz célpontokat – különösen annak fényében, hogy a Baltikumot manapság a NATO saját „tavaként” is emlegetik informálisan.
Stoltenberg azt mondta, hogy igen. A konkrét ukrán csapást nem akarta kommentálni, de úgy fogalmazott:
Ez az önvédelemhez való jog része. Az is, hogy legitim katonai célpontokat célozz az országodon kívül. Oroszország számos különféle képességet használ Ukrajna támadásához, ezért Ukrajnának minden joga megvan az önvédelemhez, és véleményem szerint bizonyos mértékig ahhoz is, hogy az országhatárán kívül legitim katonai célpontokat támadjon
– fogalmazott Stoltenberg a sajtótájékoztatón, amelyről videó is készült.
Az északkeleti Harkiv régióban csütörtök reggel hallott robbanások az energetikai infrastruktúra elleni nagyszabású orosz támadás részei voltak, amelynek következtében mintegy 200 ezer ember maradt áram nélkül – írja a Sky News.
Az Ukrenergo ukrán nemzeti hálózatüzemeltető szerint öt régió alállomásai és áramtermelő létesítményei sérültek meg.
A Harkivban elkövetett támadás több mint 200 ezer háztartás áramellátását szakította meg – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint 40 rakétát és 40 drónt lőttek ki az éjszaka.
Oroszország „terrorellenes műveletet” indít az oroszországi Nalcsik város egyes részein és a déli Kabard- és Balkárföld régióban található Cserek körzetben.
Fegyveresek egy csoportja tüzet nyitott a biztonsági erőkre, akik körülvették őket Nalcsik külterületén – jelentette a RIA orosz hírügynökség.
Az orosz erők április 10-én este csapást mértek Odessza térségére, megölve négy embert, köztük egy 10 éves kislányt, és megsebesítve további 7-et – jelentette Oleh Kiper, az odesszai terület kormányzója.
Oroszország Iszkander-M ballisztikus rakétákkal támadta az Odesszai területet helyi idő szerint 18:00 és 18:30 között – mondta a kormányzó, anélkül, hogy megnevezte volna, hány rakéta csapódott be a régióba.
Az oroszok esti rakétatámadásának következtében Odesszában négy ember meghalt, köztük egy gyermek – egy 10 éves kislány –, további hét ember megsebesült, egy férfi súlyos állapotban van, alsó végtagjait amputálták. Az orvosok mindent megtesznek
– írta Oleh Kiper a Telegramon.
„Az Odesszai járásban a közlekedési infrastruktúra és a közelben lévő teherautók megsérültek” – mondta a terület kormányzója.
Április 10-én több robbanást jelentettek Odesszából, a közlekedési infrastruktúrát kétszer találták el reggel, amiben két ember megsérült.
A svájci kormány június 15-én és 16-án békecsúcsot tart az ukrajnai háború rendezéséről – írja az Ukrajinszka Pravda a svájci külügyminisztériumra hivatkozva.
A találkozónak a párbeszéd platformjává kell válnia arról, hogyan lehet Ukrajnában a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya alapján átfogó, igazságos és tartós békét teremteni
– közölte a svájci külügyminisztérium. Hozzátették, hogy konkrét ütemtervet kell kidolgoznia Oroszországnak a békefolyamatban való részvételére vonatkozóan is.
Azonban, mint a külügyminisztérium rámutat, még mindig sok az ismeretlen. Még nem tudni, mely országok vesznek részt a csúcstalálkozón.
Az ukrán elnöki hivatal szerint Oroszország, amely minden nemzetközi szabályt és humanitárius normát megsért, nem vesz részt az első globális békecsúcson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 10-én találkozót tartott Ukrajna rakétaprogramjáról – derül ki a Facebookra feltöltött szokásos esti beszédéből.
Találkozót tartottam a rakétaprogramunkról. A főparancsnok, a védelmi miniszter, a Stratégiai Ipari Minisztérium és az érintett vállalatok vezetői. Sorozatgyártás, új rakétamodellek. A részletek nem nyilvánosak, de védelmi iparunk rendelkezik a szükséges eredményekkel
– derül ki Ukrajna elnökének bejegyzéséből.
„És a lényeg az, hogy a hadseregnek most végre kell hajtania ezeket az eredményeket – mondta Volodimir Zelenszkij –, ma a vezérkari főnökkel is megvitattam a frontvonal jelenlegi helyzetét.”
Az orosz védelmi minisztérium még szerdán közölte, hogy a Krím félszigeten lezuhant egy Mi–24-es helikopter.
A közlemény szerint a gép a tengerbe zuhant, és a védelmi tárca szerint a balesetet a gép meghibásodása okozhatta. Arról, hogy a legénység sorsa mi lett, nem közöltek információt, pusztán annyi állt a közleményben, hogy a mentőmunkálatok folyamatban vannak.
Nem sokkal korábban az ukránok közölték azt, hogy egy orosz Ka–27-es is lezuhant a Krímben.
Azzal az esettel kapcsolatban Dmitro Pletencsuk haditengerészeti szóvivő azt mondta utóbb: a gép lezuhant, miután egy robbanás történt a fedélzeten (de a részletekről ő sem tudott további tájékoztatást adni).
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna „egyszerűen nem várhat” további légvédelmi eszközökre, hogy ellensúlyozza Moszkva intenzívebb légi bombázásait, amelyek ukrán tisztviselők szerint szinte az összes kritikus energetikai infrastruktúrát megsemmisítették Harkivban, Ukrajna második legnagyobb, Oroszországgal határos városában – írja a The Kyiv Post.
Ukrajna egyszerűen nem várhat. Most van szüksége légvédelemre, lőszerre és segítségre
– fogalmazott a NATO-főtitkár, utalva az ukrán infrastruktúra elleni fokozódó orosz légitámadásokra.
„A légvédelmi eszközök szállításának késedelme lehetővé teszi, hogy az orosz rakéták több célpontot találjanak el, a lőszerek szállításának késedelme pedig lehetővé teszi, hogy Oroszország nyomást gyakoroljon a frontvonal mentén” – mondta Stoltenberg április 10-én.
A NATO-főtitkár megígérte, hogy Kijev kérésére megvizsgálja készleteit.
Stoltenberg megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Kijev ismételten felszólította a Nyugatot, hogy szállítson több Patriot rakétarendszert Oroszország rakétái ellen, amelyeket az orosz fél a folyamatban lévő nyugati szankciók ellenére is képes volt külföldön gyártani és beszerezni.
Magyarország területére 2024. április 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 5019 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4764 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az MTI.
Az északi és a balti országok támogatják a NATO nagyobb szerepvállalását az Ukrajnának történő segítségnyújtásban – szögezte le Tobias Billström svéd külügyminiszter szerdán az MTI szerint.
A tárcavezető az északi és balti országok külügyminisztereivel és más tisztségviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatóján elmondta:
Az észak-atlanti szövetségnek elsősorban biztonsággal kapcsolatos ügyekben kell támogatást nyújtania és a hadi felszerelések szállítását kell elősegítenie.
A miniszterek a svédországi Gotland szigetén, Visby városában folytattak megbeszélést, mely során – Billström beszámolója szerint – a többi között megállapodtak egy szakértői bizottság megalakításában, melynek feladata az lesz, hogy támogassa a kijevi kormány európai uniós csatlakozásra tett törekvéseit.
Eltökélten folytatódik Ukrajna támogatása, Oroszországot pedig meg kell állítani
– jelentette ki az X-en a megbeszélések egy másik résztvevője, Elina Valtonen finn külügyminiszter, leszögezve: „Nem lesz béke, ameddig Oroszországnak nem állják útját Ukrajnában.” Valtonen azt is aláhúzta: „A fehérorosz demokratikus erőknek szintén segítségre van szükségük.”
„Nem helyénvaló a háború befagyasztásáról és Vlagyimir Putyinnal kötött megállapodásokról beszélni” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Delphi Gazdasági Fórumon videokapcsolaton keresztül tartott beszédében az Unian szerint.
Ukrajna elnöke megjegyezte, hogy ha egyes vezetők azon gondolkodnak, hogyan lehetne kijátszani a szankciókat, hogyan lehetne bevonni Oroszországot a háború miatt befagyasztott gazdasági projektekbe, akkor a partnerek egysége elvész.
Ezen egység nélkül területeket fogunk elveszíteni. Alapvető katonai segítség nélkül Ukrajna elveszhet
– hangsúlyozta Zelenszkij. Szerinte a háború elvesztése Oroszországgal szemben azt jelenti, hogy területeket és embereket veszít Ukrajna, az ukránok elveszítik az államukat.
Amikor valaki befagyasztott konfliktusról és Putyinnal kötött megállapodásról beszél – hogy valahol Ukrajna közepén befagyasszák a konfliktust –, az csak annak a fikciója, aki nem érti Putyint teljesen
– mondta az ukrán elnök. Emlékeztetett arra, hogy Putyin már nem titkolja célját, nyilvánosan kijelentette, hogy Ukrajna, az ukrán nemzet, a nép nem létezik, hogy állítólag az ukránokat valaki kitalálta. „Ez egy dolgot mutat, hogy teljesen el akar minket pusztítani” – hangsúlyozta az elnök.
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna a fronton nem hátrál meg. „Államunk keleti részén, ahol a leghevesebb harcok folynak, stabilizálódott a helyzet” – jegyezte meg. Elmondása szerint Ukrajna sikereket ért el a dróntámadásokban, sikeresen működik a tengeri folyosó délen.
Nem szabad túlságosan pozitívnak lennünk, mert háború van, és komoly ellenség van ellenünk, de legyünk realisták, ne pesszimisták – ma már stabilizálódott a helyzet. Lesznek konkrét fegyverek, konkrét politikai lépések a partnereink részéről, akkor megtörjük Putyin gerincét
– hangsúlyozta Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij. Az elnök elmondta, hogy „Ukrajna nem kér túl sokat” – légvédelmi rendszerekre és harci repülőgépekre van szükség, amelyek megvédhetik a városokat az orosz terrortól.
Szerinte több tucat rendszer és megfelelő számú modern vadászgép – és akkor egyáltalán nem lesz gondja az ukrán településeknek az orosz repülőgépek és bombák miatt.
Ukrajna elnöke hozzátette, hogy olyan nyomásgyakorlásra is szükség van Oroszországra, amely megakadályozza Putyint abban, hogy növelje katonai potenciálját: több szankció, Putyin vagyonának elkobzása és zéró tolerancia az orosz dezinformációval szemben.