Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetése közölte, hogy 5 millió ukrán férfi közül 500 ezret terveztek mozgósítani, ám ezzel kapcsolatban több ellentmondásos állítás is született – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A becslések szerint a háború előtt 10,5 millió hadköteles korú férfi élt az országban. A texty.org adatai szerint jelenleg több mint 812 ezer férfi tartózkodik külföldön, és a fogyatékkal élő férfiak számát is kivonták a mozgósítási tartalékból, ami több mint 1 millió fő – írta a lap.
Továbbá a nyilvántartásban 125 ezren rokkant személyek eltartójaként szerepelnek, 123 ezren pedig többgyermekes apák. A Forbes becslései szerint Ukrajnában 528 ezer férfi van felmentve a mozgósítás alól.
A lap arról is említést tett, hogy a mozgósítási tartalékból körülbelül 107 ezer olyan embert vontak még ki, aki az oktatási szférában dolgozik, valamint 400 ezer nappali tagozatos hallgatót tartanak számon, akik ideiglenesen fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.
Hozzátették, további 570 ezer férfi él a megszállt területeken, és az Európa Tanács adatai szerint 26,6 ezer elítélt férfi van az országban, de többségük alkalmatlan a katonai szolgálatra.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Tűz ütött ki Moszkvában az Avangard katonai üzemben, amely légvédelmi rakétákat gyárt. Erről az Astra Telegram csatorna számolt be – írja az Ukrinform.
Az újságírók szerint a tűz az Avangard gépgyártó üzem 12. számú műhelyében keletkezett, és 50 négyzetméteres területet borított.
Később kiderült, hogy a tüzet sikerült megfékezni.
A brit hírszerzés felmérte, hogy Oroszország képes-e megvédeni a katonai üzemeket az ukrán drónoktól. Az Avangard Moscow Machine-Building Plant JSC az Almaz-Antey Air and Space Defence Concern részvénytársaság része. A vállalat többek között lőszereket gyárt az S–300 és S–400 légvédelmi rendszerekhez. Az üzem honlapján az áll, hogy Oroszországban ez az egyetlen olyan vállalkozás, amely ilyen rakétákat gyárt.
Mint arról beszámoltunk, április elején tűz ütött ki az Energotranssztroj vállalat egyik műhelyében, amely elektromos berendezéseket gyárt, az Uralmaszavod vállalat területén, Jekatyerinburgban.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megadja a kegyelemdöfést az ukrán lakosságnak az új mozgósítási törvény aláírásával.
A jogszabály értelmében az összes sorkötelesnek személyesen vagy online frissítenie kell adatait a toborzóhivatalban. A behívót hivatalosan akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha felkerül rá a kézbesítés meghiúsulását igazoló postai pecsét.
Az érintetteknek mindig maguknál kell tartaniuk katonakönyvüket, a behívás alól kibúvókat pedig megfoszthatják a gépkocsivezetés jogától.
Nem hangzott el hivatalos javaslat arra vonatkozóan, hogy a párizsi olimpia idejére tűzszünetet hirdessenek az orosz–ukrán háborúban – közölte kedden Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„Eddig semmilyen hivatalos lépés nem történt ezzel kapcsolatban” – jelentette ki Peszkov újságíróknak arra a kérdésre, hogy a Kreml hogyan értékeli Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó javaslatát.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az ilyen alkalmakat az ukrán fél arra szokta felhasználni, hogy megpróbálja csapatait átcsoportosítani és újrafegyverezni. „Ez természetesen megnehezíti az ilyen kezdeményezések megfontolását” – mondta Peszkov az MTI szerint.
Az oroszok kedden mintegy 14 alkalommal indítottak támadást Novopavlivka szektorban, hogy előrenyomulhassanak a térségben – írja az ukrán vezérkar jelentése alapján az Ukrajinszka Pravda.
Kedden 50 harci cselekményt regisztráltak a frontvonalon, összesen 2 rakéta- és 43 légicsapással, valamint 39 alkalommal több rakétavetőből is támadást indítottak az oroszok.
A lett kormány úgy döntött, hogy az úgynevezett drónkoalíció részeként Ukrajnába küldi az első adag beígért drónt – írja az Ukrajinszka Pravda. Andris Spruds védelmi miniszter szerint ez Lettország első jelentős hozzájárulása a koalícióhoz. A beszerzésben a helyi ipar is részt vesz.
Az Ukrajnának szánt drónok kiváló minőségűek és teszteltek
– tette hozzá a miniszter.
Lettország évente legalább 10 millió eurót szán a drónkoalíció fejlesztésére. A koalíciós országok célja, hogy egymillió drónt biztosítsanak Ukrajnának.
Az Egyesült Királyság Lettországgal együtt vezeti a nemzetközi drónkoalíciót. Januárban Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 200 millió fontot különít el különböző típusú drónok gyártására az ukrán hadsereg számára.
Oroszország ukrajnai háborúja a globális biztonságot fenyegeti – közölte Olaf Scholz német kancellár Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott pekingi találkozóján kedden, és Kína közbenjárását kérte a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében.
Olaf Scholz a kínai elnökkel tartott pekingi megbeszélésén leszögezte, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőzés nem megengedhető. A két vezető megerősítette, hogy Kína és Németország ellenzi a nukleáris fegyverek bevetését, továbbá elkötelezettek az ENSZ Alapokmányának betartása mellett.
Kína a válság békés megoldásához szükséges összes erőfeszítést támogatja és bátorítja, továbbá egy kellő időben megtartott, Oroszország és Ukrajna által is elismert nemzetközi békekonferencia megrendezését is támogatja egyenlő részvétel biztosításával a felek számára, és az összes béketerv tisztességes megvitatásával
– szerepel a kedden kiadott kínai közleményben.
A német kancellár arra szólította fel a kínai államfőt, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. „Kína szavának súlya van Oroszországban. Ezért arra kértem meg Hszi elnököt, hogy használja fel befolyását, hogy Putyin végre befejezze ezt az őrült hadjáratot, vonja vissza csapatait és vessen véget ennek a szörnyű háborúnak” – írta az X-en a kancellár.
Arról, hogy mit keres éppen most Kínában a német kancellár, itt írtunk részletesen.
Hennagyij Shapovalov dandártábornokot nevezték ki a „Dél” műveleti parancsnokság vezetőjévé. Shapovalovot Alekszandr Pavljuk altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek parancsnoka mutatta be az állománynak – írta meg a Strana kedden.
Shapovalov pedig köszönetet mondott elődje, Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy munkájáért.
Az előttünk álló feladatok megkövetelik az erőt, a tapasztalatot, a kreativitást és a lelkesedést, de bízom abban, hogy képesek leszünk eredményesen dolgozni és elérni céljainkat. Egy jól összehangolt csapat közös munkájával nagyszerű eredményeket fogunk tudni elérni
– mondta a dandártábornok.
Egy nappal korábban írtuk meg, hogy a „Nyugat” műveleti parancsnokság csapatai is új vezetőt kaptak Volodimir Svedjuk dandártábornok személyében.
Újabb részletek derültek ki az ukrán és az orosz delegáció között 2022 tavaszán lezajlott isztambuli tárgyalásokról, amelyeken előzetes békemegállapodások születtek. Ezekről a Foreign Affairs (FA) című kiadvány számol be.
A cikk tulajdonképpen megerősíti azt a verziót, miszerint a tárgyalások kudarcának egyik oka az Egyesült Államok és Nagy-Britannia negatív hozzáállása volt. Washington nem volt hajlandó biztonsági garanciákat adni Kijevnek, ami azt jelentené, hogy egy újabb, Ukrajna elleni támadás esetén Amerika belépne a háborúba.
A lap szerint Kijev nem egyeztette a dokumentum szövegét Washingtonnal, pedig jelentős szerepük lett volna benne. A dokumentumban több nyugati ország, különösen az Egyesült Államok, de Oroszország is biztonsági garanciákat vállalt volna Ukrajna számára.
Meg kellett ígérniük, hogy nem támadják meg Ukrajnát, és segítséget nyújtanak egy újabb invázió esetén.
Ráadásul ezeket a kötelezettségvállalásokat sokkal pontosabban fogalmazták meg, mint a NATO 5. cikkelye: repüléstilalmi zóna bevezetése, fegyverek szállítása vagy közvetlen beavatkozás a garanciavállaló állam saját fegyveres erőinek felhasználásával.
Ugyanakkor Ukrajna azt akarta, hogy ezek a megállapodások hatékonyabbak legyenek, mint a budapestiek, amelyek megszegését Oroszország részéről semmi sem követte. Azt is szerette volna, hogy az országok maguk döntsék el, hogy Ukrajna segítségére sietnek-e. Oroszország ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a segítséget „az összes garanciavállaló állam által elfogadott döntése alapján” nyújtsák, ami Oroszországnak vétójogot biztosítana egy esetleges újabb támadás esetén.
Ezt a pontot soha nem véglegesítették, de egy volt amerikai tisztviselő, aki akkoriban részt vett az Ukrajna-politikában, az FA-nak elmondta, hogy „az ukránok nem konzultáltak Washingtonnal a közlemény megjelenéséig, bár az abban leírt szerződés
új jogi kötelezettségeket teremtett volna az Egyesült Államok számára, beleértve a kötelezettségvállalást, hogy háborút indítanak Oroszország ellen, ha az ismét megtámadja Ukrajnát.
„Ez a feltétel önmagában kedvezőtlenné tette volna a szerződést Washington számára. Így ahelyett, hogy elfogadta volna az isztambuli közleményt és az azt követő diplomáciai folyamatot, a Nyugat növelte a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, és fokozta a nyomást Oroszországra, többek között az egyre szigorodó szankciórendszerrel” – olvasható a cikkben.
A kommüniké olyan többoldalú keretet írt le, amely megköveteli a Nyugat hajlandóságát az Oroszországgal való diplomáciai együttműködésre, és megfontolja a biztonsági garanciákat Ukrajna számára. „Egyik sem volt prioritás az Egyesült Államok és szövetségesei számára abban az időben” – írja az FA.
A szerzők rámutatnak, hogy Washington és szövetségesei „mélyen szkeptikusak voltak az Isztambulból nyíló diplomáciai út kilátásaival kapcsolatban. Hiszen a közlemény nem foglalkozott a terület és a határok kérdésével, és a felek más fontos kérdésekben is mélyen megosztottak voltak. Nem tűnt úgy számukra, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek”.
Az ukrán határok témáját Zelenszkij és Putyin személyesen akarták megvitatni a későbbi tárgyalásokon, ezért nem állapodtak meg róla, ahogyan az ukrán hadsereg méretéről sem esett szó.
Április 9-én Boris Johnson Kijevbe érkezett, és „úgy tűnik, feladta a diplomáciát”, mondván, hogy „bármilyen alku Putyinnal elég zűrös lenne”. Az amerikaiak nem voltak ilyen szókimondóak, de ők sem tekintették a diplomáciát az orosz invázióra adott válaszuk központi elemének. Anthony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter két héttel Johnson után Kijevbe látogatott, elsősorban azért, hogy összehangolják a fokozott katonai támogatást.
A Nyugat megkezdte a fegyverszállításokat, és Ukrajna úgy vélte, hogy teljesen le tudja győzni Oroszországot a csatatéren, ha a Nyugat megadja az ígért fegyvereket.
A közhiedelem szerint a bukaresti atrocitások után leálltak a tárgyalások. A valóságban azonban a tárgyalások ezután még intenzívebben folytatódtak: a megállapodás utolsó tervezete a lap szerint április 15-i keltezésű. A cikk szerzői szerint a tárgyalások kudarcának másik oka az volt, hogy a résztvevők a háború utáni biztonsági rend „szekerét” a háború befejezésének „lova” elé helyezték.
„Mindkét fél kihagyta a konfliktuskezelés és -csökkentés fontos kérdéseit (humanitárius folyosók létrehozása, tűzszünet, csapatkivonás – a szerk.), ehelyett valamiféle hosszú távú békeszerződést próbáltak kidolgozni, amely megoldotta volna az évtizedek óta geopolitikai feszültséget okozó biztonsági vitákat. Ez egy rendkívül ambiciózus próbálkozás volt, de túl ambiciózusnak bizonyult” – írja a kiadvány.
Korábban Putyin azt mondta, hogy
ha Kijev nem hallgatott volna Boris Johnson volt brit miniszterelnök tanácsára 2022 tavaszán, akkor a háború már akkor véget ért volna.
A Strana szerint a 2022. tavaszi béketárgyalások kudarcának egyik fő oka az volt, hogy a nyugati országok nem voltak hajlandóak biztonsági garanciákat adni Ukrajnának.
Ukrajnának megfelelő mennyiségű fegyverre van szüksége az Oroszországgal szembeni védelemhez – idézi Ruszlan Sztefancsukot, a Verhovna Rada elnökét az ukrán Interfax.
Oroszország saját gyártása mellett tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat kap Észak-Koreától, emellett drónokat Iránból. (…) Ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, megfelelő számú fegyverrel kell rendelkeznie, különösen légvédelmi rendszerekkel
– mondta Stefancsuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével, Theódorosz Ruszópulosszal folytatott strasbourgi találkozóján.
A sajtószolgálat szerint a felek megvitatták azt is, hogy az orosz politikai és katonai vezetést felelősségre kell vonni az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményéért. Stefancsuk reményét fejezte ki, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) ismét támogatni fogja a különleges bíróság létrehozását egy erre vonatkozó határozat elfogadásával.
Lőszergyárat épít a német Rheinmetall hadiipari és technológiai cég Litvániában 155 milliméteres tüzérségi lőszerek előállításához. Az erről szóló szándéknyilatkozatot kedden írta alá Ingrida Simonyte litván miniszterelnök jelenlétében Ausrine Armonaite gazdasági és Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a német vállalat egyik képviselőjével Vilniusban.
Az egyezség tartalmáról egyelőre nem közöltek részleteket. Armonaite szerint ez Litvánia történetének egyik legnagyobb védelmi befektetése.
Fellendülést hoz iparunknak, gazdaságunknak, illetve egész régiónknak. Készen állunk továbbra is együtt dolgozni a céggel, szavatolva e sikertörténet gyors előrehaladását
– hangoztatta a litván gazdasági tárcavezető a helyi televízióban élőben közvetített ceremónián.
A litván védelmi miniszter kiemelte: az ukrajnai háború egyik tanulsága, hogy szükség van tüzérségi lőszerek gyártására. „A globális ellátási láncoktól való függetlenség és a helyi litván gyártás lényegi részét képezik a nemzetbiztonságnak és a védelemnek” – húzta alá Kasciunas.
A Rheinmetall 2022 nyara óta közösen működtet a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) hadiipari vállalattal egy műszaki ellátóközpontot, ahol a Baltikumban állomásozó NATO-csapatok harci járműveit, és az Ukrajnának átadott Leopard–2-ket tartják karban – írta az MTI.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke bejelentette, hogy az Izraelnek és Ukrajnának nyújtandó újabb segélyekről szóló szavazást tervezi, miután hónapok óta késik a több milliárd dollár értékű katonai segélyek Kijevbe küldése.
Néhány nappal azután, hogy Irán rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, Johnson bejelentette, hogy megpróbálja előmozdítani a segélycsomagot, miközben hatalmas politikai nyomás nehezedik rá a külföldi segélyek kezelésével kapcsolatban,
többek között a republikánusok azzal fenyegetőztek, hogy leváltják, ha továbblép az Ukrajna orosz invázió elleni védekezéséhez nyújtott támogatással.
A szenátus által jóváhagyott 95 milliárd dolláros csomag – amely Ukrajnának és Izraelnek nyújtott támogatást tartalmaz, és számos más külpolitikai prioritást is érint – hetek óta áll, miközben Ukrajna lőszerhiánnyal és heves orosz támadásokkal néz szembe.
„A világ minden táján vannak olyan előidéző események, amelyeket mindannyian nagyon figyelünk, és tudjuk, hogy a világ figyel minket, hogy lássa, hogyan reagálunk” – mondta Johnson hétfőn. Miután hétfőn találkozott más republikánus törvényhozókkal, azt mondta, hogy egy olyan törvénycsomagot fog előkészíteni, amely tükrözi a 95 milliárd dolláros törvényjavaslatot, de három különálló szakaszra osztva.
A törvényhozók külön szavaznak egy törvényjavaslatról, amely pénzeszközöket küld Izraelnek, egy másikról, amely pénzt juttat Ukrajnának, és egy harmadikról, amely Tajvannak és más szövetségeseknek nyújt támogatást.
Johnson hozzátette az X-en, hogy tervén belül „további intézkedéseket kíván hozni ellenfeleikkel szemben és nemzetbiztonságuk megerősítésére”. A szenátus által eredetileg elfogadott törvényjavaslat, amely széles körű kétpárti támogatást kapott, nagyjából 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának és 14 milliárd dollárt Izraelnek.
A demokraták többször felszólították a házelnököt, hogy terjessze ezt a csomagot a parlament elé, de Johnson most arra törekszik, hogy szétválassza a különálló kérdéseket.
„Végül minden képviselő a saját lelkiismerete szerint fog szavazni mindezekről az ügyekről, és mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy mérlegeljen” – mondta Johnson a hétfői republikánus tájékoztatót követően a The Independent szerint, aki hozzátette, hogy a képviselőház legkorábban pénteken tárgyalhatja a törvényjavaslatokat. Johnson támogatását fejezte ki az olyan jogszabályok iránt is, amelyek megkövetelnék az ukrajnai finanszírozás egy részének visszafizetését.
Marjorie Taylor Greene képviselő, aki azzal fenyegetőzött, hogy leváltja Johnsont a képviselői székből, a hétfői tájékoztatóról távozva gyorsan kritizálta a terveket.
Ez egy átverés, és az embereknek elegük van belőle
– mondta, majd kedden az X-en közzétette, hogy nem fogja megszavazni a Johnson tervére vonatkozó szabályozást.
Közben Johnson a CNN-nek azt mondta, továbbra sem aggódik a leváltását célzó fenyegetések miatt, ha továbblép az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatban: „Nem azzal töltöm az időmet, hogy a felmentési indítványok miatt aggódom. Nekünk itt kormányoznunk kell, és végeznünk a munkánkat.”
Növelik Ukrajnában a harci övezetekből evakuáltak ideiglenes szálláshelyeit, jelenleg 1038 ilyen létesítmény van az országban – közölte a kiszo.net a reintegrációs minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A minisztérium adatai szerint Dnyipropetrovszk megyében 68, Ivano-Frankivszk megyében 12, Ternopil megyében 8, Harkiv megyében 5, Kárpátalján 4, Szumi és Cserkaszi megyében pedig 1-1 ilyen szálláshellyel növelik az épületek számát.
Az ideiglenesen áttelepültek számára fenntartott ágyak száma összesen 4493-mal növekedett. Április 11-i adatok szerint 20 752 ágy állt rendelkezésre
– közölte a minisztérium sajtószolgálata. Azt írják, Ukrajnában még körülbelül ezer állami létesítmény van, ahol ideiglenesen el lehetne helyezni több mint 150 ezer belső menekültet.
Kárpátalján a belső menekültek számára Iszkán, a Huszti járásban alakítottak ki egy modern otthont. Az épületben 27-en férnek el, jelenleg már 18 áttelepült lakik benne, főként Harkiv megyéből, Mariupolból, Kramatorszkból, Luhanszkból, Doneckből és Dnyipróból.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij aláírta a hadsereg mozgósítási szabályait átalakító törvényt – írja a The Guardian az ukrán parlament honlapján megosztott közlemény nyomán.
A törvény egy hónappal a hivatalos kihirdetése után lép hatályba. A változás alapján kötelezik a férfiakat, hogy frissítsék a behívási adataikat a hatóságoknál, növelik az önkénteseknek járó kifizetéseket, és újfajta büntetést vezetnek be a behívót megkerülőkre.
Mint azt a közlemény tartalmazza, a háború kirobbanását követő első hetekben egyszerű ukránok százezrei jelentkeztek önkéntesnek a frontra, ami a hazafiasság robbanásszerű növekedésével hozzájárult az ország függetlenségének megőrzéséhez. Több mint két évvel később azonban e katonák közül sokan meghaltak, megsebesültek vagy egyszerűen kimerültek, és a hadseregnek újoncokra van szüksége. Mostanra a harcolni vágyók többsége már jelentkezett, így a hadseregnek egy sokkal vonakodóbb rétegből kell toboroznia.
Vlagyimir Putyin 2022 szeptemberében 300 ezer tartalékos „részleges mozgósítását” rendelte el, miután a sorozatos katonai vereségek következtében az orosz erők kiszorultak a kelet-ukrajnai Harkiv régióból, és egyre nagyobb nyomás alá kerültek a déli Herszon régióban is. Azóta foglyok toborzásával, valamint a szegényebb orosz régiókból magas fizetések ígéretével több tízezer újoncot csábított a frontra. Putyin 2023 év végi beszámolója szerint abban az évben 486 ezer újonc lépett be a hadseregbe, és naponta 1500-an írtak alá szerződést.
Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetése közölte, hogy 5 millió ukrán férfi közül 500 ezret terveztek mozgósítani, ám ezzel kapcsolatban több ellentmondásos állítás is született – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A becslések szerint a háború előtt 10,5 millió hadköteles korú férfi élt az országban. A texty.org adatai szerint jelenleg több mint 812 ezer férfi tartózkodik külföldön, és a fogyatékkal élő férfiak számát is kivonták a mozgósítási tartalékból, ami több mint 1 millió fő – írta a lap.
Továbbá a nyilvántartásban 125 ezren rokkant személyek eltartójaként szerepelnek, 123 ezren pedig többgyermekes apák. A Forbes becslései szerint Ukrajnában 528 ezer férfi van felmentve a mozgósítás alól.
A lap arról is említést tett, hogy a mozgósítási tartalékból körülbelül 107 ezer olyan embert vontak még ki, aki az oktatási szférában dolgozik, valamint 400 ezer nappali tagozatos hallgatót tartanak számon, akik ideiglenesen fel vannak mentve a katonai szolgálat alól.
Hozzátették, további 570 ezer férfi él a megszállt területeken, és az Európa Tanács adatai szerint 26,6 ezer elítélt férfi van az országban, de többségük alkalmatlan a katonai szolgálatra.
A Robert Fico által tavaly október óta irányított szlovák kormány folytatja Ukrajna támogatását, és ez várhatóan nem fog megváltozni Peter Pellegrini megválasztott elnök hivatalba lépése után sem – jelentette ki Zuzana Caputová leköszönő szlovák elnök kedden Varsóban.
Zuzana Caputová és Andrzej Duda lengyel elnök a kétoldalú megbeszélést követő közös sajtókonferencián összefoglalták az utóbbi öt évet jellemző lengyel–szlovák együttműködés eredményeit. Duda méltatta Szlovákia hozzájárulását a nemzetközi fórumokhoz, köztük a visegrádi csoporton belül folytatott együttműködéshez.
Újságírói kérdésre válaszolva Caputová úgy ítélte meg: utódja, Peter Pellegrini júniusi hivatalba lépése után feltehetőleg „nem változnak meg az Ukrajna támogatásával összefüggő konkrét lépések”, már csak azért sem, mert a szlovák államfő hatásköre erre nem terjed ki.
Szlovákia átadott Kijevnek „mindent, amire képes volt, elérte lehetőségeinek határát” – utalt Caputová az Ukrajnába irányuló korábbi szlovák fegyverszállításokra.
Az új szlovák kormány is folytatja a segítségnyújtás minden formáját, beleértve az üzleti alapú katonai támogatást, a más országokból érkező, Szlovákián áthaladó segélyszállítmányok átengedését, katonák kiképzését, valamint az Ukrajna támogatására és az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó európai uniós döntéshozatal támogatását is
– erősítette meg Caputová.
Az MTI beszámolója szerint megjegyezte azt is, hogy az új kabinet és az új elnök esetében „bizonyos retorikai váltásról van szó”, gyakorlati lépéseivel viszont Szlovákia továbbra is segíti Ukrajnát.
Az oroszok légicsapást mértek a Herszoni területen található Beriszlavra, 15 ember megsérült – írja az Interfax.
Az orosz hadsereg irányított légibombát dobott Beriszlavra. Ez egy lakónegyedet talált el. Egy szolgáltatóépület, egy gyógyszertár, egy lakóház és más polgári infrastruktúra sérült meg
– írta Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Hozzátette, hogy tizenöt helyi lakos zúzódásokat szenvedett. Ők orvosi ellátásban részesültek, a kórházi kezelést elutasították.
Szlovákia ellenezni fogja Ukrajna NATO-felvételét – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ukrajna mondhatja, hogy be akar lépni a NATO-ba, de mi nem fogjuk ratifikálni a NATO-felvételi dokumentumait a parlamentben, mert Szlovákiának semleges Ukrajnára van szüksége” – közölte Robert Fico.
Szlovákia érdekei veszélybe kerülnek, ha Ukrajna NATO-taggá válik
– mondta a miniszterelnök.
Eközben Szlovákia támogatja Ukrajna EU-ba való felvételének gondolatát. Fico amellett érvelt, hogy Brüsszel és Kijev között minél előbb elinduljanak a tárgyalások ennek a folyamatnak a megkezdéséről.
A kormányfő szerint Szlovákia olyan politikát fog folytatni, amely baráti kapcsolatokat alakít ki minden olyan állammal, amely érdeklődik iránta – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna idei gabonatermése várhatóan mintegy 52 millió tonnára csökken a tavalyi 58 millió tonnáról, elsősorban a kisebb vetésterület miatt – áll az ukrán mezőgazdasági minisztérium idei évre vonatkozó első hivatalos előrejelzésében.
A minisztérium márciusban arról számolt be, hogy a kukorica vetésterülete idén 3,863 millió hektár lesz, 4,5 százalékkal kisebb a tavalyi 4,043 millió hektárnál. A minisztérium szerint a termelők a tavalyinál kisebb területen vetnek búzát és napraforgót is az idén, ellenben nő a tavaszi árpa és a szójabab vetésterülete.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium keddi előrejelzése szerint idén 27 millió tonna kukoricát, 19 millió búzát és 5 millió tonna rozsot takaríthatnak be. Ukrajnában tavaly mintegy 28,2 millió tonna kukorica, 22,5 millió tonna búza és 5,9 millió tonna rozs került a tárolókba.
Ukrajna erőteljesen, a tavalyi 1,78 millió hektárról 2,2 millió hektárra növeli idén a szójabab vetésterületét, miután tavaly gyakorlatilag ez volt az egyetlen termény, amely nyereséget hozott.
Ukrajna világvezető napraforgóolaj-gyártó és -exportáló. A napraforgóolaj árának az esése miatt azonban a termelők a tavalyi 5,307 millió hektárról idén 5,292 millió hektárra csökkentik a napraforgó vetésterületét.
Ukrajna ENSZ-nagykövete, Szerhij Kiszlicja „jól megtervezett hamis zászlós akcióval” vádolta meg Oroszországot, ami veszélyezteti az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet.
Az erőművet a jelentések szerint április 7-én legalább három közvetlen csapás érte, április 9-én pedig újabb dróntámadás érte az erőmű közeli kiképzőközpontját, ami arra késztette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a nukleáris veszély „jelentős fokozódására” figyelmeztessen.
Oroszország azt állította, hogy az ukrán drónok hajtották végre az atomerőmű elleni áprilisi támadásokat, Kijev azonban visszautasítja ezeket az állításokat.
Ami a ZNPP-nél történt 2024. április 7-én és 9-én, illetve azt követően, az egy jól megtervezett hamis zászlós akció volt az Orosz Föderáció részéről
– mondta Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti ülésén.
Mint mondta: „Célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a fenti alapvető okról és a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető valamennyi veszély megszüntetésének egyetlen módjáról, és ez az állomás elfoglalásának megszüntetése.”
„Az Orosz Föderáció megpróbálja elrejteni a saját bűnösségét, és a vitánkat koholt kérdésekre terelni, amelyek célja Ukrajna hibáztatása, abban a reményben, hogy a megszállás megszüntetésének kérdését le lehet venni a napirendről” – tette hozzá a The Guardian beszámolója szerint.
Ukrajnában több ezer ember maradt áram nélkül kedden, miután az erős szél és a heves esőzés megrongálta az elektromos infrastruktúrát – közölték a hatóságok.
„A rossz időjárás miatt négy régióban 173 település van áramellátás nélkül” – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium.
A központi dnyipropetrovszki régióban, a legsúlyosabban érintett területen 96 városban és faluban több mint 15 ezer embernek nem volt áramellátása. Az egyik fő energiaszolgáltató, a DTEK közölte, hogy mérnökei egész éjjel és még reggel is dolgoztak a régió áramellátásának helyreállításán – írja a The Guardian.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megtámadott egy orosz modernizált Nebo-U nagy hatótávolságú orosz radarrendszert az oroszországi Brjanszki területen – közölte az SZBU egyik forrása április 16-án a The Kyiv Independenttel.
A Nebo-U rendszer állítólag képes volt az égbolt 700 kilométer mélyen Ukrajnában történő megfigyelésére, ami segített az orosz csapatoknak az ukrán fegyverek felderítésében és az irányított légibombákat ledobó vadászgépek támogatásában. A komplexum becsült ára körülbelül 100 millió dollár.
Hét kamikazedrón találta el, és már nem üzemképes
– mondta a forrás a The Kyiv Independentnek.
„A radar megsemmisítésének köszönhetően az ellenségnek kevesebb lehetősége van légi célpontok észlelésére Ukrajna északi határa mentén” – mondta a forrás.
„Az oroszok radarvaksága segíteni fogja csapatainkat abban, hogy hatékonyabban végezzenek felderítést, indítsanak drónokat és használják a hadsereg légierejét ezen a területen” – tette hozzá.
Ez a második Nebo-U rendszer, amelyet Ukrajna állítólag megsemmisített. Az elsőt az SZBU szerint az oroszországi Belgorodi területen vették célba.
A közelmúltban Ukrajna által lecsapott más nagy értékű orosz célpontok közé tartozik az orosz Kasta-2E2 radarrendszer, amelyet a jelentések szerint a megszállt Berdjanszk közelében, a Zaporizzsjai területen semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban elmondta, hogy az oroszoknak azért sikerült megsemmisíteniük a Tripillia hőerőművet, mert a szövetségesek segítségének hiányában elfogytak a régió védelmére szolgáló rakéták.
Zelenszkij Izrael szövetségeseinek közös védelméről nyilatkozott, akik a múlt hétvégén visszavertek egy iráni támadást. Az elnök szerint Izrael nem lett volna képes megvédeni magát egy ilyen masszív iráni támadással szemben.
Mondok egy nagyon egyszerű példát – a Tripillia állomáson, és a kijevi régió világítása függ tőle. Ott 11 rakéta repült. Az első 7-et megsemmisítettük, 4 elpusztította Tripilliát. Miért? Mert kifogytunk a rakétákból, hogy megvédjük Tripilliát
– mondta az elnök az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Oroszország és Ukrajna két hónapig tárgyalt Törökországgal egy olyan megállapodásról, amely a Fekete-tengeren a hajózás biztonságát hivatott garantálni, és megállapodásra jutottak egy olyan szövegről, amelyet Ankara jelentett volna be, de Kijev hirtelen visszalépett – mondta a Reutersnek négy, az ügyet jól ismerő személy.
A Reutersnek névtelenséget kérve nyilatkozó források szerint a tárgyalások érzékenységére való tekintettel Törökország közvetített az ENSZ nyomására.
Márciusban megállapodás született „a fekete-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságának szavatolása érdekében”, és bár Ukrajna nem akarta hivatalosan aláírni, Kijev beleegyezését adta ahhoz, hogy Tayyip Erdogan török elnök március 30-án, a kritikus regionális választások előtti napon bejelentse azt – mondták a források.
Az utolsó pillanatban Ukrajna hirtelen visszalépett, és a megállapodás meghiúsult
– mondta az egyik forrás.
Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) legfrissebb jelentése szerint az orosz erők jelenleg Ukrajna erőforráshiányát kihasználva kisebb taktikai előnyökre tesznek szert. Mint írták, ez a helyzet az amerikai segítségnyújtás hiányának következménye.
Ukrán tisztviselők továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai segítség létfontosságú ahhoz, hogy az ukrán fegyveres erők meg tudják védeni magukat a jelenlegi és a jövőbeni orosz offenzívákkal szemben, amelyek várhatóan késő tavasszal és nyáron kezdődnek.
A Katonai Hírszerzési Főigazgatóság vezetője, Kirilo Budanov elmondta, hogy az ukrán csapatok felkészülnek a május végén vagy június elején várható nagy orosz offenzíva visszaverésére, de megjegyezte, hogy ez „katasztrofálisan nehéz” lenne nyugati katonai segítség nélkül.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter április 14-én azt mondta, hogy a jelenlegi kelet-ukrajnai helyzet „feszült”, és hogy az orosz csapatok Bahmuttól nyugatra, a Csasohov Jar felé összpontosítják erőfeszítéseiket. Umerov szerint az ukrán erők sikeresen használják a modern felszerelést a nagyobb létszámú orosz személyzettel szemben.
Az ISW megjegyzi, hogy az ukrán erők képessége az intenzívebb orosz offenzívák visszaverésére az erőforrás hiánya miatt romlott, és valószínűleg tovább romlik a közeljövőben, ha az amerikai támogatás késedelme folytatódik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot, miután az Egyesült Államok és szövetségesei a hétvégén Izrael védelmére keltek Irán támadása után, közben a Kijevnek nyújtott nyugati támogatást korlátozzák – szemlézte a The Wall Street Journal cikkét az Unian ukrán hírügynökség.
Oroszország naponta indít a hétvégi iráni sortűzhöz hasonló csapásokat. Ukrajna küzd a halál és a pusztítás megállításáért. Az ukrán városokat már több mint két éve bombázzák orosz rakéták és robbanóanyaggal megrakott drónok, amelyeket Teherán Izrael elleni támadásában is használt.
A Teherán által kilőtt 170 drón, mintegy 120 ballisztikus rakéta és mintegy 30 cirkálórakéta nagy részét az Egyesült Államok és egy nyugati és arab partnerekből álló koalíció lelőtte, mielőtt azok elérték volna az izraeli légteret.
Az ukránok ezzel szemben már hónapok óta kérik az orosz támadások elleni védelmet, amik fokozódtak, miközben a létfontosságú amerikai segélyek a kongresszusban elakadtak.
Mi Ukrajnában jól ismerjük az orosz támadások borzalmait, amely ugyanazokat a drónokat és orosz rakétákat, ugyanazokat a tömeges csapásokat alkalmazzák
– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Egyes ukrán tisztviselők tartózkodtak attól, hogy nyilvánosan bírálják az amerikai politikát, mert attól tartanak, hogy hálátlannak tűnnek Washington támogatásáért, ugyanakkor mások kevésbé diplomatikusak voltak. John Herbst volt ukrajnai amerikai nagykövet megjegyezte, hogy az Izraelt védő amerikai, brit és francia erők szombaton csak iráni rakétákat és drónokat fogtak el, elkerülve minden olyan interakciót az iráni erőkkel, amely közvetlen katonai konfliktushoz vezethetne.
Az amerikai gyávaságon kívül semmi mással nem magyarázható, hogy miért nem tesszük ugyanezt Ukrajnával kapcsolatban
– mutatott rá Herbst.
A kormányzati tisztviselői szerint azonban az Ukrajnával és Oroszországgal szembeni megközelítésük helyes volt, tekintettel az eszkaláció kockázatára.
Az orosz csapatok hétfői donyecki támadásában egy ember meghalt és ketten megsérültek – írja az Ukrinform.
Ezt a Donyecki Regionális Állami Adminisztráció vezetője jelentette be a Facebookon. Elmondása szerint az oroszok április 15-én megöltek egy krasznohorivkai lakost, és megsebesítettek még két embert a régióban.
Április 14-én a Donyecki területen lévő Sziverszkiben négy 36 és 86 év közötti férfit öltek meg az oroszok.
Az oroszok hat irányban próbáltak előrenyomulni, a legaktívabban a Bahmut és Novopavlivka szektorokban. Az elmúlt napon összesen 104 harci összecsapás történt a frontvonalon.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának összefoglalója szerint az oroszok összesen 16 rakéta- és 31 légicsapást mértek Ukrajnára, és 79 rakétát lőttek ki.
Éjszaka az oroszok ismét 9 drónnal indítottak támadást, amiket az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek.
Több mint 110 település került tüzérségi tűz alá Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők az elmúlt 24 órában újabb 920 orosz katonát likvidáltak a frontvonalon. Az ukrán vezérkar szerint április 16-án reggelig Oroszország már 455 340 embert vesztett a háborúban – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Emellett a védelmi erők az orosz hadsereg katonai eszköztárának jelentős részét is megsemmisítették. Ezek számszerűleg a következők:
A Washingtoni Hadtudományi Intézet becslése szerint az orosz hadsereg a nyár elején nagy offenzívára készül. Amennyiben az USA addig nem oldja fel az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, akkor az ellenséges hadművelet komoly problémává válik az ukrán fegyveresek számára.
A helyzet Csasziv Jar térségében valóban nehéz, de még az oroszok kisebb előrenyomulása sem jelzi a város elfoglalásának reális esélyének növekedését május 9. előtt – mondta Olekszij Tarasenko, az Ukrán Fegyveres Erők kijevi dandárjának parancsnokhelyettese.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett videóban reagált az amerikaiak felszólítására, hogy hagyják abba az orosz gáz- és olajinfrastruktúra elleni támadásokat.
A külügyminiszter meglátása szerint saját érdekükben kell gondolkodniuk.
„Amennyiben a partnereink azt mondják: holnap adunk nektek hét Patriot légvédelmi rakétarendszert, és megkérnek arra, hogy valamit ne tegyünk, akkor van miről érdemben beszélni. Ám akkor, ha nem kapunk segítséget, akkor nincs miről tárgyalnunk” – mondta az ukrán külügyminiszter.