Az orosz Emberi Jogi Tanács nemzetközi együttműködésért felelős bizottságának tagjai felszólították a nemzetközi jogvédő és humanitárius szervezeteket, hogy szigorúan ítéljék el az ukrán hadsereg által a Kurszki területen elkövetett cselekményeket – közölte pénteken a tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az MTI szerint a felhívást a Vlagyimir Putyin orosz államfő mellett tanácsadó szervként működő tanács az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, valamint több más jogvédő és humanitárius szervezetnek küldte el.
A felhívás szerint a Kurszki területre betörő ukrán katonák
súlyosan megsértik a hadviselés minden szabályát és a nemzetközi humanitárius jog normáit – szándékosan lőnek azokra a gépkocsikra, amelyekkel az emberek távozni akarnak a harci övezetekből, halállal fenyegetve megtiltják az orosz állampolgároknak, hogy elhagyják az ukrán hadsereg által megszállt területet.
A tanács tagjai leszögezik, hogy erről a közösségi hálón látható számos videofelvétel és a Kurszki terület békés lakosainak vallomásai is tanúskodnak.
A tanács szerint az ukrán katonák rendszeresen lőnek mentőautókra, polgári létesítményekre, templomokra, lakóházakra és magánautókra. A testület közleménye szerint „a Kurszki terület megtámadása, ahol nincsenek jelentős katonai objektumok, szándékos terrortámadás, amelynek célja káoszt és pánikot előidézni, kárt okozni az Oroszországi Föderáció békés lakosságának”.
Külön aggodalmat vált ki az Emberi Jogi Tanácsban, hogy az ukrán betörés egyik célja a kurszki atomerőmű lehet.
A jelentős mesterséges veszélyforrásnak tekinthető létesítmény az ukrán hadsereg csapásának célpontja, és az ukrán vezetés nukleáris zsarolásának tárgya lehet. Egy olyan zsarolásé, amelyet nemcsak az orosz vezetéshez, de Európához, sőt lényegében az egész világhoz is intéznének. A hasonló új fenyegetések komoly megítéléséhez elegendő visszaemlékezni az ukrán katonáknak a (orosz kézen lévő dél-ukrajnai) zaporizzsjai atomerőmű elleni rakéta- és tüzérségi támadásaira és a hivatalos Kijev által az úgynevezett piszkos bomba létrehozására és bevetésére vonatkozó kijelentéseire
– áll az orosz Emberi Jogi Tanács állandó bizottságának közleményében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Mintegy 20 ezer embert kell evakuálni a Szumi terület településeiről, mivel Oroszország fokozza támadásait a régió ellen – közölte az ukrán nemzeti rendőrség augusztus 9-én.
Az elmúlt napon az orosz csapatok jelentősen fokozták az irányított légibombák használatát Szumi terület határ menti területeinek közelében – közölte Volodimir Artiuh kormányzó.
Az helyi hatóságok további 28 település kötelező kiürítését rendelték el a térségben. Ezek egy 10 kilométeres zónán belül helyezkednek el, amely orosz tűz alá kerül.
Korábban a nap folyamán az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma közölte, hogy a Kurszki területen kialakult helyzetet „szövetségi vészhelyzetnek” nyilvánították.
Kijev eddig a hallgatás politikáját folytatta, de Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 8-án azt mondta, hogy „Oroszország háborút hozott a földünkre, és éreznie kell, mit tett”. A kurszki területre való betörést közvetlenül nem említette – írja a Kyiv Independent.
Az amerikai védelmi minisztérium mintegy 125 millió dollár értékű biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának – írja az Unian.
A felszereléseket a Pentagon raktáraiból fogják biztosítani az Elnöki Meghatalmazási Program (PDA) keretében – jegyezte meg a Pentagon honlapja. A csomag nagy kaliberű lőszereket, rakétákat, robbanószereket és páncélozott járművet is tartalmaz.
Ezt az új segítséget a lehető leggyorsabban fogjuk nyújtani, hogy megerősítsük Ukrajna területének és népének védelmét. Ahogy Biden elnök úr világossá tette, az Egyesült Államok és az általunk összeállított nemzetközi koalíció továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
– mondta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.
Az orosz Emberi Jogi Tanács nemzetközi együttműködésért felelős bizottságának tagjai felszólították a nemzetközi jogvédő és humanitárius szervezeteket, hogy szigorúan ítéljék el az ukrán hadsereg által a Kurszki területen elkövetett cselekményeket – közölte pénteken a tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az MTI szerint a felhívást a Vlagyimir Putyin orosz államfő mellett tanácsadó szervként működő tanács az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, valamint több más jogvédő és humanitárius szervezetnek küldte el.
A felhívás szerint a Kurszki területre betörő ukrán katonák
súlyosan megsértik a hadviselés minden szabályát és a nemzetközi humanitárius jog normáit – szándékosan lőnek azokra a gépkocsikra, amelyekkel az emberek távozni akarnak a harci övezetekből, halállal fenyegetve megtiltják az orosz állampolgároknak, hogy elhagyják az ukrán hadsereg által megszállt területet.
A tanács tagjai leszögezik, hogy erről a közösségi hálón látható számos videofelvétel és a Kurszki terület békés lakosainak vallomásai is tanúskodnak.
A tanács szerint az ukrán katonák rendszeresen lőnek mentőautókra, polgári létesítményekre, templomokra, lakóházakra és magánautókra. A testület közleménye szerint „a Kurszki terület megtámadása, ahol nincsenek jelentős katonai objektumok, szándékos terrortámadás, amelynek célja káoszt és pánikot előidézni, kárt okozni az Oroszországi Föderáció békés lakosságának”.
Külön aggodalmat vált ki az Emberi Jogi Tanácsban, hogy az ukrán betörés egyik célja a kurszki atomerőmű lehet.
A jelentős mesterséges veszélyforrásnak tekinthető létesítmény az ukrán hadsereg csapásának célpontja, és az ukrán vezetés nukleáris zsarolásának tárgya lehet. Egy olyan zsarolásé, amelyet nemcsak az orosz vezetéshez, de Európához, sőt lényegében az egész világhoz is intéznének. A hasonló új fenyegetések komoly megítéléséhez elegendő visszaemlékezni az ukrán katonáknak a (orosz kézen lévő dél-ukrajnai) zaporizzsjai atomerőmű elleni rakéta- és tüzérségi támadásaira és a hivatalos Kijev által az úgynevezett piszkos bomba létrehozására és bevetésére vonatkozó kijelentéseire
– áll az orosz Emberi Jogi Tanács állandó bizottságának közleményében.
Oroszország további harckocsikat, tüzérségi és rakétarendszereket vezényelt az ország déli részén fekvő Kurszki területre, ahol negyedik napja folynak a harcok az orosz területre való betörést végrehajtó ukrán csapatokkal.
Az orosz védelmi minisztérium pénteki közleménye szerint az elmúlt huszonnégy órában orosz katonák, légicsapások és tüzérségi tűz bevetésével „elnyomták az ellenséges egységeknek Oroszország területére történő mélyebb behatolására irányuló kísérleteket”.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összesen 945 katonát és 102 páncélozott járművet veszített a kurszki harcokban. A tárca az orosz veszteségekre nem tért ki. A tárca az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint bejelentette, hogy
Oroszország erősítésként Grad rakéta-sorozatvető rendszerekkel, tüzérségi egységekkel és harckocsikkal felszerelt hadoszlopokat vonultat fel a Kurszki területen.
A minisztérium megerősítette, hogy az ukrán csapatok elérték a határtól mintegy tíz kilométerre fekvő Szudzsa városát, hozzátéve, hogy támadást intéztek az ukrán alakulatok ellen az 5500 lakosú város nyugati külterületén. Szudzsában található az a gázszállító tranzit csomópont, amelyen át még mindig érkezik orosz földgáz Ukrajnán keresztül európai országokba.
A Kurszki terület megbízott kormányzója, Alekszej Szmirnov több biztonsági figyelmeztetést intézett a lakossághoz, felszólítva őket, hogy vonuljanak menedékbe az esetleges rakétatámadások elől. A hatóságok szövetségi állami szükséghelyzetet hirdettek ki a térségben.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erők péntekre virradó éjszaka összesen 75 ukrán drónt lőttek le legkevesebb hét oroszországi terület felett, és a Krím félsziget felé tartó hét ukrán tengeri drónt semmisítettek meg – írta az MTI.
A Putyin-ellenességgel nehezen vádolható Moszkovszkij Komszomolec Dmitrij Medvegyevet kritizálta egy cikkében a legutóbbi Telegram-posztja miatt. A szerző úgy látja, hogy a jelenség egy nagyobb problémára is felhívja a figyelmet.
Mint korábban írtuk, Medvegyev az ukránok kurszki támadására reagálva írt arról, hogy „ettől a pillanattól kezdve a különleges katonai műveletnek kifejezetten extraterritoriálisnak kell lennie.”
Ez már nem egy olyan művelet, amelynek célja a földjeink visszaszerzése és a nácik megbüntetése. Mélyebbre lehet és kell hatolnunk a még létező Ukrajnában, Odessza, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev felé és azon túl
– írta a Telegramon Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. A posztban Ukrajnát „Ukrán Reich”-ként emlgettte.
A Moszkovszkij Komszomolec szerzője, Dmitrij Popov idézte Medvegyev szavait, majd hozzátette, hogy mindez „zűrzavart és kérdéseket” eredményezhet. „Sok kérdés merül fel. Most akkor kiderül, hogy Oroszország valamiképp mégis elismeri az »Ukrán Reich« határait? És miért ilyen hirtelen? Valahogy 2022-ben ez nem volt észrevehető” – írta a szerző, aki nem érti, hogy Medvegyev most kinek is tett gesztust az ukrán határok elismerésével.
Azután. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Medvegyev Putyin helyettese a Biztonsági Tanácsban. Putyin már kétszer is azt mondta, hogy nem fogjuk bevenni Harkovot (amit ő orosz városnak nevezett). És most Medvegyev azt mondja, hogy elmegyünk Harkovig. Dmitrij Anatoljevics [Medvegyev – szerk.] egyeztetett erről Vlagyimir Vlagyimiroviccsal [Putyin – a szerk.] vagy sem?
– tette hozzá a szerző, aki a cikke végén azt is felvetette: ha az oroszok valóban el akarnak jutni Odesszáig, Harkivig, Dnyipropetrovszkig, Mikolajivig vagy Kijevig és azon túl, akkor ehhez konkrét lépésre lesz szükség.
„Igen, természetesen tízezres nagyságrendben vannak önkénteseink. Az önkéntesek nagyon jók, de ahhoz, hogy eljussunk »Odesszáig és Kijevig«, teljesen más számokra lesz szükség. És egy új, nagyszabású mozgósításra” – fogalmazott a szerző, majd hozzáfűzte:
Az orosz elit vajon kész vállalni egy ilyen kockázatot ? Vagy úgy gondolják, hogy Medvegyev posztjai elegendőek lesznek?
Korábban sok elemzésben lehetett olvasni arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért nem rendelt el újabb mozgósítási hullámot, mert tart annak társadalmi következményeitől, és ehelyett más forrásokból próbálják feltölteni a hadsereget.
Újabb szankciókat jelentett be Belarusszal szemben pénteken a brit kormány a vitatott fehérorosz elnökválasztás negyedik évfordulója alkalmából – írja az MTI.
A szankciók négy olyan büntetőtábor parancsnokát érintik, amelyben ellenzékieket tartanak fogva, emellett büntetőintézkedéssel sújtanak két Oroszországba hadiiparban is felhasználható termékeket exportáló szerszámgépgyárat és egy védelmi szektorban aktív, a kormányhoz közelálló üzleti vállalkozást.
A minisztérium az intézkedéseket Aljakszandr Lukasenka civil társadalom elleni kemény fellépésével indokolja. A tárca azt is közölte, hogy a szankciókat válaszként hozták a belorusz vezetés „emberijogsértései és Oroszország illegális ukrajnai inváziójának folyamatos segítése” miatt.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz katonák támadásokat hajtanak végre ukránok ellen Szudzsa városának nyugati peremén – írja a The Kyiv Independent.
A minisztérium szerint emellett támadásokat indítanak az ukrán fegyveres erők emberei és felszerelései ellen Darjino, Gogolevka, Melovoj és Nyikolszkij települések közelében.
A harcok a Kurszki területen lévő Kurcsatovtól „néhány tucat kilométerre” zajlanak – állította a város polgármestere, Igor Korpunkov. A város mintegy 150 kilométerre fekszik az ukrajnai Szumi területtől, és itt található a kurszki atomerőmű.
Ukrán tisztviselők arra kérték az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze az amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatát orosz repülőterek elleni csapásokhoz – jelentette a The Washington Post. A lap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg nem nevezett tanácsadójára hivatkozik.
Azt írták, az oroszok a szóban forgó repülőtereket a Kurszki terület ellen indított támadásra válaszul használják. A tisztviselő szerint, ha Washington engedélyezi a rakéták bevetését, akkor lehetőség nyílik az Oroszországgal való tárgyalásokra.
Mint ismert, az ukrán erők augusztus 6-án léptek át a Kurszki területre, ami összecsapásokhoz vezetett az orosz területen. Az ukrán támadást követően több ezer ember hagyta el az otthonát. Augusztus 8-án a Wagner zsoldoshadsereg veteránjai is megjelentek a térségben.
Az ATACMS egy irányított rakéta, amelynek hatótávolsága akár 300 kilométer is lehet. Márciusban az Egyesült Államok titokban több ATACMS rakétát szállított Ukrajnának, és májusban engedélyezték az amerikai fegyverekkel való csapásokat orosz területen, Harkiv térségében.
Az orosz internetfigyelő szolgáltatás, az Sboi.rf több ezer hibabejelentést kapott arról, hogy az oroszországi felhasználók nem érik el a YouTube-ot. Az egyetlen megoldás a virtuális magánhálózatok (VPN), amelyekkel ki lehet kerülni a különböző internetes tűzfalakat és tiltásokat.
A Kreml a YouTube tulajdonosára, a Google-re fogja a weboldal elérhetetlenné válását, az amerikai cég azonban nem tud semmilyen hibáról. Az orosz vezetés az elmúlt hetekben arról számolt be, hogy akár 70 százalékkal lassíthatják a YouTube letöltési sebességét azért, mert a videómegosztó több, Oroszországgal szimpatizáló tartalomgyártó csatornáját vagy feltöltéseit tiltotta le – írja a SkyNews.
A Reuters megkeresésére sem a Google, sem az orosz kommunikációs hatóság, a Roszkomnadzor sem reagált.
Az ukrán közösségi oldalakon a „kurszki eufória” után kitört a pánik, miután a Kurszki régió harci zónájában augusztus 8-án este megjelentek a Wagner zsoldoshadsereg veteránjai. Egyelőre nem tudni, hány darab zsoldos érkezett a térségbe – írja a az mk.ru.
Később arról is érkeztek hírek, hogy a Wagner-erők már támadásba lendültek, és az ukránok nem bírnak velük. A zsoldosok az orosz védelmi minisztérium egységeihez csatlakoztak. Szakértők szerint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök hamarosan bejelentést fog tenni az ukrán fegyveres erők kurszki térségben elszenvedett vereségéről.
Az ukrán erők augusztus 6-án léptek át a Kurszki területre, ami összecsapásokhoz vezetett az orosz területen. Az ukrán támadást követően több ezer ember hagyta el az otthonát.
Az orosz védelmi minisztérium augusztus 8-án azt állította, hogy erői ukrán csapatokkal harcolnak az ukrán határ közelében lévő két körzetben. Putyin a behatolást „nagyszabású provokációnak” minősítette, és azt állította, hogy az ukrán katonák támadásokat hajtanak végre a polgári infrastruktúra ellen.
Súlyos támadás érte a donyecki Kosztyantinyivka város bevásárlóközpontját, az épület lángokban áll, legalább tíz ember meghalt és további 35 megsebesült. A részletekről itt írtunk.
Erős robbanásokat és tüzeket jelentettek a Kurszki területen fekvő Rilszk városából augusztus 9-én hajnalban – írta a The Kyiv Independent az orosz Telegram csatornák jelentése alapján.
A lakosok állítólag négy robbanást hallottak Sztepanovka faluban. A lap szerint a robbanás oka nem ismert.
Az ukrán erők augusztus 6-án átlépték a határt Kurszki területre, ami összecsapásokhoz vezetett orosz területen. Az orosz védelmi minisztérium augusztus 8-án azt állította, hogy erői ukrán csapatokkal harcolnak az ukrán határ közelében lévő két körzetben.
Putyin a behatolást „nagyszabású provokációnak” minősítette, és azt állította, hogy az ukrán katonák támadásokat hajtanak végre a polgári infrastruktúra ellen. A Kyiv Independent nem tudta függetlenül ellenőrizni az orosz kormány állításait.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma azon az állásponton van, hogy Ukrajna e heti támadása Oroszország egyik régiója ellen nem eszkalációs jellegű, és összhangban van az amerikai politikával – írja a The Hill.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna „saját maga védelmében tesz lépéseket” a kurszki régióban, ahová az ukrán csapatok kedd este hatoltak be, és folytatják a harcot, óriási nyomást gyakorolva Oroszországra.
Az Egyesült Államok politikája szerint Ukrajnának joga van ahhoz, hogy amerikai gyártmányú fegyverekkel csapásokat mérjen Oroszországra, amennyiben az orosz erők határon átnyúló támadásához kapcsolódik.
Singh szerint a kurszki támadás, még ha csapatokat is érint, összhangban van ezzel a politikával.
Az ukrán fegyveres erők támadása miatt a kurszki területen kialakult helyzetet szövetségi szintű vészhelyzetnek minősítették – közölte pénteken az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Ukrajna a héten nagyszabású hadműveletet hajtott végre Oroszországban, miután az Ukrán Fegyveres Erők betörtek a kurszki területre. Augusztus 7-én Alekszej Szmirnov, a terület megbízott kormányzója bejelentette, hogy az ukrán erők támadása miatt rendkívüli állapotot vezetnek be a régióban. A helyzet a napokban tovább fokozódott, pénteken a vészhelyzetek megelőzésével és felszámolásával foglalkozó orosz tárca a kialakult helyzetről ülésezett.
A megbeszélés napirendjén a kurszki terület területén az ukrán fegyveres erők támadása miatt kialakult helyzet szerepel. A régióban szövetségi szintű reagálást hirdettek. Erről a kormánybizottság rendkívüli ülésen döntött
– áll az orosz tárca közleményében. Hozzátették, hogy a régióban a károsultak anyagi támogatásra jogosultak.
Az orosz digitalizációs tárca közölte, hogy a térségben minden lakos számára ingyenessé tették a kommunikációs és mobilinternet-szolgáltatásokat.
Mától kezdve a szükségállapot végéig a Kurszki terület nyolc körzetében a kommunikációs szolgáltatások minden lakos számára ingyenesek lesznek, még mínuszos egyenleggel is
– közölte a minisztérium az Interfax szerint, hozzátéve, hogy Oroszország-szerte minden számot ingyenesen lehet hívni, mobilinternetet használni és SMS-t küldeni.
Szerdán Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott megbeszélésen azt mondta, hogy a terület elleni támadásban mintegy ezer ukrán katona vett részt. Előrenyomulásukat mélyen orosz területre megállították – mondta akkor a hadsereg vezetője. Szvetlana Petrenko, az orosz nyomozó bizottság szóvivője közölte, hogy „terrortámadás, gyilkosság és rendfenntartók elleni támadás miatt eljárás indult az Ukrajna által a kurszki terület ellen intézett támadás miatt, amelyben több tucat civil és orosz katonai személy sérült meg”.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) újabb orosz helikoptert lőtt le az Orosz Föderációhoz tartozó kurszki területen – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
A biztonsági szolgálat Alfa különleges csoportjának drónja repülés közben talált el egy helikoptert, az akcióról videót is megosztottak.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Ukrajna nagyszabású hadműveletet hajtott végre Oroszországban, miután az Ukrán Fegyveres Erők betörtek a kurszki területre. Az ukrán támadást követően több ezer ember hagyta el az otthonát, a hadműveletek továbbra is zajlanak a határvidéken. A közelmúltban az ukrán erők már lelőttek egy orosz Mi-8-as helikoptert egy drónt az Oroszországhoz tartozó terület felett.
A mexikói kormány csütörtökön közölte, hogy nem fogadja el Kijev kérését Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatására vonatkozóan (ez akkor történhetne meg, amennyiben Putyin az országba érkezik Mexikó új államfőjének beiktatására) – írja a The Kyiv Independent.
Nem tehetjük meg
– fogalmazott Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök újságíróknak válaszolva, majd hozzátette még, hogy „nem rajtuk múlik”.
A Kreml első emberét Claudia Sheinbaum megválasztott elnök beiktatására hívták meg október 1-jére. Válaszul az ukrán nagykövetség felszólította Mexikót, hogy tegyen eleget a Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsnak, és vegye őrizetbe.
Mint ismert, 2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűnök vádja miatt, különös tekintettel a 2022. eleji moszkvai támadást követően ukrán gyerekek Oroszországba való erőszakos kitoloncolására. Míg Oroszország nem tagja az ICC-nek, Mexikó igen.
Juan Ramon de la Fuente külügyminiszter kifejtette, hogy „szokásos protokoll” minden olyan ország vezetőinek meghívása a beiktatásra, amelyekkel Mexikó diplomáciai kapcsolatban áll.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meghívót kapott, ám válaszként Mexikóra mint Oroszország „történelmi baráti partnerére” utalt.
Oroszország mellett Ukrajnát is dróntámadás érte péntek hajnalban – derült ki az ukrán légierő közleményéből.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk közölte:
Oroszország 27 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, de ezek közül az összeset lelőtte a légvédelem.
„A légvédelmi harc eredményeként az összes ellenséges drónt lelőtték az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai, a légvédelmi rakétaegységek és a légierő elektronikus hadviselési eszközei a kijevi, poltavai, szumi, mikolajivi, herszoni, donyecki és dnyipropetrovszki régiókban” – írta a parancsnok, aki szerint az oroszok Primorszk-Ahtarszk város közeléből indították a támadó drónokat.
Több videó is megjelent a közösségi oldalakon a nyugat-oroszországi lipecki régiót ért hajnali ukrán dróntámadásról, amely miatt evakuációt kellett elrendelni korábban.
Az egyik felvételt a Baza nevű Telegram-csatorna osztotta meg.
De ennél közelebbi videók is készültek: két másik felvételen egész jól látható az egyik drón.
Mindeközben Igor Artamonov, a régió kormányzója azt írta a Telegram-csatornáján, hogy időközben minden visszatért a normális kerékvágásba a régióban. „Hatalmas köszönet minden különleges szolgálatnak. Mindenkinek, aki felszámolta és továbbra is felszámolja a támadás következményeit, biztosította a lakosok evakuálását, semlegesítette a drónok roncsait, helyreállította az áramellátást.
Most Lipeck és a lipecki régió visszatért a normális élethez
– írta Artamonov, majd háláját fejezte ki a régió minden lakosa nevében mindenekelőtt a katonaságnak az ukrán drónok lelövéséért.
A régióban korábban minden szórakoztató rendezvényt töröltek a támadás miatt.
Az Európai Bizottság a tagországok érdekeit hivatott védeni, azonnal fel kellene lépnie a testületnek az ukrán zsarolás ellen – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az MTI szerint.
Deutsch arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP EP-frakciója levélben szólította fel az Európai Bizottságot, „tegyen eleget kötelezettségének, és lépjen fel az energiabiztonságot fenyegető ukrán zsarolás ellen”. Szerinte az Európai Unión kívüli, de az unióval társulási megállapodásban lévő ország „megsérti a társulási szerződést”, és azt sérelmezte, hogy az Európai Bizottság semmit sem tesz ez ellen.
Az unió alapszerződése értelmében semmi sem veszélyeztetheti a tagországok energiabiztonságát
– hangsúlyozta.
Deutsch Tamás szerint példátlan helyzet állt elő, amikor Ukrajna olyan döntést hozott, amellyel leállította két uniós tagország – Magyarország és Szlovákia – irányába a kőolajszállítást, „hiszen ez súlyosan érinti a két ország energiabiztonságát, mivel kőolajellátásuk meghatározó részét jelentő mennyiség eshet ki”.
Deutsch szerint az ukránok célja, hogy politikailag zsarolják Szlovákiát és Magyarországot, rávegyék arra, hogy változtassanak a „békepárti álláspontjukon”.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke kijelentette, hogy bár egy orosz képviselő potenciálisan részt vehet a második ukrajnai globális békecsúcson, ez nem jelenti az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások kezdetét – írta a The Kyiv Independent.
Megjegyezte, hogy a csúcson a 10 pontos békeformulát bemutatják majd Oroszországnak is.
Azt akarjuk, hogy ez a találkozó, ahol a tervet átadhatjuk, ne egy Ukrajna–Oroszország-tárgyalás formájában történjen meg, hanem minden minket támogató felelős állam jelenlétében
– mondta.
Jermak azt is megjegyezte, hogy korai arról beszélni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lenne-e a képviselő a csúcstalálkozón. Bizonytalanságát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a csúcstalálkozóra még az év vége előtt sort kerítenének.
Az első globális békecsúcsot még júniusban rendezték Svájcban, amelynek középpontjában a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a humanitárius kérdések álltak.
Az esemény azzal zárult, hogy 87 ország és nemzetközi intézmény írta alá a békecsúcsról szóló közleményt, amely többek között felszólította Oroszországot, hogy adja vissza Ukrajna teljes ellenőrzése alá az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőművet, biztosítsa Ukrajnában az élelmiszerek folyamatos gyártását és ellátását, biztosítsa a Fekete- és Azovi-tenger kikötőihez való teljes hozzáférést, engedjenek el minden hadifoglyot, továbbá küldjék vissza az összes deportált ukrán gyereket.
A nyugat-oroszországi Lipecki terület elleni ukrán dróntámadás legalább egy helyen súlyos veszteségeket okozott, miután dróncsapás ért egy orosz légibázist.
A csapásról több videó is megjelent a közösségi médiában, amelyeken egy nagy robbanássorozat látható.
A The Kyiv Independent azóta egy ukrán hírszerzési forrástól értesült arról, hogy mi is történhetett pontosan a helyszínen. A lap azt írta:
a dróncsapás beindított egy láncreakciót, amelyben több mint 700 bomba robbant fel.
A lap forrása azt is közölte, hogy a légibázison több vadászgép és helikopter is állomásozott, de arról még nincs információjuk, hogy ezek közül hány semmisült vagy sérült meg. A bombák felrobbanása, a másodlagos detonációk viszont tényleg jól látszanak, hallatszanak a videókon is.
A hírszerzési forrás szerint a robbanás a Lipeck–2 nevű katonai reptéren történt, amely az 500 ezer lakossal rendelkező várostól nem messze található. Az ukrán forrás azt is közölte, hogy az akciót a Biztonsági Szolgálat (SZBU) hajtotta végre az ukrán különleges műveleti erőkkel közösen. Az orosz fél a támadásról szűkszavúan csak annyit közölt, hogy tűz ütött ki a reptéren.
A The Kyiv Independent megjegyezte, hogy az ukrán erők korábban is indítottak dróntámadásokataz ukrán határtól mintegy 450 kilométerre fekvő Lipecki területen, a régióban lévő katonai és ipari célpontok ellen. A régió északkeletre van a Kurszki területtől, ahol jelenleg is folynak a harcok az augusztus 6-án kezdődött ukrán betörés óta.
Valerij Geraszimovot, az orosz hadsereg vezérkarának főnökét egyre több kritika éri, miután az ukrán csapatok az ukrajnai háború kitörése óta először a legnagyobb behatolást hajtották végre orosz területre – írja a Bloomberg.
Geraszimov és vezető tisztségviselői látszólag elutasították a hírszerzés figyelmeztetéseit, miszerint az ukrán katonák már két héttel a támadás megkezdése előtt gyülekeztek a kurszki régióval közös határ közelében, ráadásul egy Kremlhez közel álló személy szerint senki sem tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt az események állásáról.
Az Oroszországon belüli védelmi erőket váratlanul érte a behatolás, és kezdetben kevés ellenállást tanúsítottak az ukrán előrenyomulással szemben. Bár Geraszimovot rövid távon valószínűleg nem fogják leváltani,
a Kremlben kezd elfogyni a türelem a háború kezelésével kapcsolatban
– állítja egy névtelenség mellett nyilatkozó, Kreml-közeli informátor, aki a Bloombergnek beszélt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.
Az ukrán erők az elmúlt nap folyamán tíz fronton verték vissza az orosz támadásokat, a legnagyobb intenzitású tevékenységet a pokrovszki fronton regisztrálták – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara pénteken a Facebookon az augusztus 9. reggel 8 órai információk szerint. A harctéren csütörtökön összesen 101 harci összecsapásra került sor.
A harkivi fronton az oroszok folytatták akcióikat a beszámoló szerint, Vovcsanszk város közelében hat harci összecsapásra került sor. A kupjanszki fronton három orosz támadást jegyeztek fel, a limani fronton az ukrán katonák 24, a sziverszki fronton 13 orosz támadást vertek vissza. A kramatorszki fronton az ukrán erők tíz orosz kísérletet akadályoztak meg a védelem áttörésére Csasziv Jar és Kalinyivka települések közelében.
A torecki fronton az oroszok repülőgépek támogatásával kilenc támadást hajtottak végre, a pokrovszki fronton az ukrán védők 29 orosz támadást vertek vissza. A kurahovi fronton az ukrán védelmi erők továbbra is visszatartják az oroszokat Krasznohorivka és Kosztantyinivka települések közelében, az oroszok háromszor is megpróbálták áttörni a védelmet. A vremivkai fronton az oroszok három sikertelen támadást hajtottak végre az ukrán állások ellen, az orihivi fronton egy sikertelen harci összecsapásra került sor.
A volinyi és a polissziai fronton nincs nyoma támadó orosz csoportok kialakulásának, a Csernyihivi és Szumi terület határán az oroszok fenntartják katonai jelenlétüket, jelentősen növelve a repülőgépek aktivitását.
Az orosz erők az elmúlt nap során több mint ezer katonát, három harckocsit, kilenc páncélozott harcjárművet és 49 tüzérségi rendszert vesztettek – számolt be róla Ukrajna fegyveres erőinek vezérkara pénteken a Facebookon.
Az orosz erők összes harci veszteségei 2022. február 24. és 2024. augusztus 9. között a következő becslések szerint alakultak, zárójelben az elmúlt nap veszteségeivel. Megközelítőleg
Ukrajna először igyekezett nyilvánosan igazolni az orosz területre irányuló támadását, amely a kurszki régiót érte.
A The Guardian Mihajlo Podoljakot, az elnöki hivatal tanácsadóját idézi, aki szerint „minden eszkaláció gyökere”, beleértve a Kurszki területre való behatolást is, „egyértelműen agresszió” Oroszország részéről, amely azt hitte, hogy büntetlenül betörhet Ukrajnába.
A nyilatkozat az első olyan megszólalás az ukránok részéről, amelyben vezető ukrán tisztviselők elismerik a folyamatban lévő offenzívát, miközben az ország hadserege hallgat az oroszországi térségben zajló eseményekről.
A háború, az háború, a maga szabályaival, ahol az agresszor elkerülhetetlenül learatja a megfelelő érdemeket
– tette hozzá Podoljak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön már röviden utalt egyszer a behatolásra, amikor egy új katonai alkalmazás bemutatását célzó rendezvényen tett megjegyzéseiben azt mondta, hogy „mindenki láthatja, hogy az ukrán hadsereg tudja, hogyan kell meglepetést okozni”.
Később, éjjeli televíziós beszédében egy újabb nyilvánvaló utalást tett az offenzívára, mondván: „Oroszország hozta a háborút a mi földünkre, és éreznie kell, mit tett”.
Az orosz katonai bloggerek, akik jelenleg a legpontosabb információforrások, arról számoltak be, hogy a határtól 20 kilométerre északra fekvő Korenevótól keletre lévő országúton folynak a harcok, míg a mintegy 13 kilométerre Oroszország határától fekvő Szudzsa nyugati része, úgy tűnik, ukrán ellenőrzés alatt áll.
Oroszország szükségállapotot hirdetett Kurszkban, és helyi tisztviselők a TASZSZ hírügynökségnek elmondták, hogy 3 ezer civilt evakuáltak a támadást követően, amely egyértelműen váratlanul érte Moszkvát. Az orosz vezetés szerint a több száz fős ukrán erők kedd reggel törtek át a határon, és már az első nap elérték Szudzsát, azóta pedig úgy tűnik, hogy a várostól északnyugatra és északra vezető utakon nyomulnak előre.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy erői „folytatják az ukrán támadók felszámolását” Szudzsa és Korenevo körzetében, és hogy szárazföldi erőkkel, tüzérségi, légi- és rakétacsapásokkal veszik célba a támadókat.
Ugyanezen a napon Apti Alaudinov tábornok, a csecsenföldi Ahmat különleges erők parancsnoka, oroszbarát katonai tisztviselő elsőként ismerte el az ország hadseregének veszteségeit az ukrán meglepetésszerű betörést követően.
A helyzet nem visszafordíthatatlan, semmi természetfeletti nem történt… Igen, embereink meghaltak, ez tény. Az ellenség több településre is behatolt
– mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetben.
Vlagyimir Putyin szerdára összehívta az orosz biztonsági tanács ülését, ahol a hadsereg vezérkari főnöke, Valerij Geraszimov közölte vele, hogy az előrenyomulást megállították, és a kurszki hadművelet „az orosz államhatár elérésével” befejeződik.
A korábbi behatolásokat Ukrajnából Oroszországba, Belgorod város közelében az ukrán oldalon küzdő, Putyin-ellenes orosz önkéntes csapatok hajtották végre. Ezúttal más a helyzet, mert a mostani behatolást ukrán katonák hajtották végre. A támadásban gyalogság, páncélosok, drónok, elektronikus hadviselés és légvédelem kombinációját használták.
A Krímben lévő, orosz fennhatóságú Szevasztopol városának kormányzója, Mihail Razvozajev a Telegramon közölte, hogy az orosz erők három drónt és három drónhajót semmisítettek meg a város közelében.
Az orosz védelmi minisztérium pedig azt közölte, hogy az éjszaka folyamán összesen 75 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország felett, a legtöbbet Belgorod és Lipeck régiók felett – írja a Reuters.
Oroszország péntek hajnalban evakuálta az embereket nyugati régiójából, a Lipecki területről, miután ukrán drónok komoly károkat okoztak, kilenc embert megsebesítve és az áramellátást megakasztva – írja a Reuters Igor Artamonov, a régió kormányzójának beszámolója alapján.
A kormányzó szerint négy falut kiürítettek, amelyek közül néhány a légierő egyik bázisa közelében található, azt követően, hogy a lipecki önkormányzati körzetben szükségállapotot hirdettek.
Beszámolója szerint tűz ütött ki a város külterületén lévő légi támaszponton is. Artamonov közölte, hogy a regionális önkormányzat lemondta az összes szórakoztató rendezvényt, és fokozott biztonságot szavatol más események, például a sportrendezvények alkalmával.
Nem fogunk megijedni, nem fogunk engedni, de nem is tervezzük, hogy kockáztassuk az embereink életét
– írta a kormányzó. Az ukrán hatóságok egyelőre nem számoltak be a lipecki régióra mért csapásokról.
Újabb, az Oroszország és a nyugati országok között a múlt héten lezajlott történelmi fogolycsere érintettje szólalt meg. Az orosz emberi jogi aktivista, a 71 éves Oleg Orlov az orosz börtönviszonyokról és az ukrajnai háborúról nyilatkozott.
Az Infostart azt írja, hogy az Ukrajna elleni háborút élesen bíráló Orlov Németországban marad, és nem reménykedik abban, hogy valaha visszatérhet Oroszországba. Két és fél éves börtönbüntetését a kazah határtól északra fekvő Szizrany városában töltötte, majd néhány héttel ezelőtt felajánlották neki, hogy kérjen bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.
Majd minden indoklás nélkül egy másik, moszkvai fogdába szállították, ahol közölték vele, hogy „kérés nélkül” is kegyelmet kap, és azonnali hatállyal szabadon engedik. Húsz perccel később már úton volt a repülőtérre, majd Ankarát érintve Németországban kötött ki.
Orlov egy berlini sajtóértekezleten nyilatkozott és hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékéban elhagyni hazáját, ám a putyini rezsim elleni, az emberi jogokért való harcot külföldön is folytatni fogja.
A biológus jogvédő 2022 végén egy cikkében rendkívül élesen bírálta a kormányt az Ukrajna ellen indított háború miatt, egész Európát fenyegető veszélynek nevezte azt. A cikk miatt 2024 februárjában két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. A sajtóértekezleten elmondta, hogy a szizranyi börtönben soha nem kínozták, mint ahogy cellatársait sem. Szervezetének azonban „komoly bizonyítékai” vannak arról, hogy az ukrán foglyok sokat szenvednek a kínzások miatt, akiket az orosz foglyoktól szigorúan elzárva tartanak.
Elmondta, hogy azt tervezi, további fogolycserékért fog kampányolni.
Magyarország területére 2024. augusztus 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 7389 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6622 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.