Malcolm Rifkind egykori brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin legrosszabb rémálmává vált az Ukrajnában zajló háború. A politikus szerint a kurszki betörés nemcsak Oroszországot, hanem a támadó ország államfőjét is legyőzheti.
„Putyint olyan helyzetbe hozta [a támadás], amilyenről a legrosszabb rémálmaiban sem álmodott” – mondta Rifkind. Szerinte az ukrán fegyveres erők megmutatták, hogy az orosz hadsereg „teljes haszontalanságát”.
Putyin mindig is büszkén mutatott rá arra, hogy meg tudja védeni Oroszországot. De ez a háború katasztrófa számára: Svédország és Finnország NATO-csatlakozása, amire közel 70 évig nem volt példa, és az ukránok betörése Oroszország területére
– írta az Index.hr.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetét fejezte ki a dán kormánynak, amiért újabb katonai segélycsomagot készített elő Ukrajna számára – derül ki Ukrajna államfőjének hétfői X-bejegyzéséből.
Hálás vagyok Dánia népének és a dán kormánynak, élükön Mette Frederiksen kormányfőnek az Ukrajnának szánt 20. katonai segélycsomag összeállításáért. Nagyra értékelem megállapodásaink végrehajtását, valamint Dánia növekvő pénzügyi támogatását Ukrajna védelmi ipara részére. Dánia hozzájárulása az ukrajnai fegyvergyártás finanszírozásához eléri a 215 millió dollárt
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán. „Köszönöm Dániának – népének, parlamentjének és kormányának – következetes vezetését, amely mindkét országot és egész Európánkat erősíti” – tette hozzá az államfő.
Augusztus 19-én jelentették be, hogy Dánia 115 millió dollárt készül elkülöníteni Ukrajna számára fegyverek vásárlására. A dán külügyminiszter azt is elmondta, hogy Koppenhágának nincs kifogása az ellen, hogy Ukrajna a fegyvereket Oroszország területén használja.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy orosz hírszerző hálózatot, amelyben ukrán szolgálati és volt rendvédelmi tisztviselők is részt vettek – jelentette az ügynökség augusztus 19-én a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A kémhálózat Mikolajiv, Dnyipropetrovszk és Ivano-Frankivszk régiókban működött, A gyanúsítottak az Ukrán Fegyveres Erőket és a kritikus infrastrukturális létesítményeket figyelték meg.
A gyanúsítottak által megadott koordinátákat felhasználva az orosz csapatok megtámadták az egyik nyugat-ukrajnai energetikai létesítményt, valamint potenciális jelölteket is kellett keresniük a toborzáshoz, különösen a régió volt és jelenlegi rendvédelmi tisztviselői és katonai személyzete körében. A terhelteket Ukrajna hazaárulással vádolja, őrizetben maradnak, és életfogytiglani börtönbüntetésre számíthatnak.
Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Zalizne (korábbi nevén Artyjomovo) települést – ismertette az orosz védelmi minisztérium a vasárnapi hadijelentést.
A Toreck határában található kisváros Pokrovszk mellett az orosz erők egyik fő csapásiránya a térségben. A háború előtt mintegy ötezren lakták Zaliznét, Torecknek pedig hozzávetőleg 30 ezer lakosa volt. Utóbbi kisvárost a kijevi vezetés megerősítette, írja az MTI.
A tárca közölte, hogy orosz ellenőrzés alá került Donyeck régióban a Viemka vasútállomás is. A jelentés szerint
az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Sz–300P légvédelmi rakétaüteget, 26 HIMARS-rakétát, továbbá 49 drónt.
A tárca közölte azt is, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége az oroszországi Kurszki területen 3800 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 54 harckocsit, 26 gyalogsági harcjárművet, 48 csapatszállítót és 281 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett.
Az utóbbi 24 órában három olyan ukrán támadást hárítottak el, ami a kurszki Olgovka, Russzkoje Cserkasszkoje és Porecsnoje felől érkezett. A harcokban az ukrán erők legkevesebb 25 katonája vesztette életét, és négyen fogságba estek.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte:
brit elemzőintézetek 32 munkatársát helyezték beutazási tilalom alá,
arra hivatkozva, hogy a nyugati politikai érdekeknek megfelelő oroszellenes vonalat képviselnek, és olyan félrevezető információkat tesznek közzé, amelyek Moszkva lejáratását szolgálják.
Továbbra is lángokban áll Oroszországban a haderő szükségleteit is kielégítő proletarszki kőolaj- és kőolajszármazék-tároló, miután vasárnap ukrán dróntámadás érte a létesítményt. A helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek ki. A lángok megfékezése során 41 tűzoltó megsérült, közülük 18-at kórházba kellett szállítani, öt intenzív osztályon van.
A Donyecki Regionális Ügyészség közlése szerint az oroszok újabb csapást mértek Toretszk városára, a polgári lakosság ellen. Az egyik ház udvarán súlyos repeszsérülések következtében meghalt egy 71 éves nyugdíjas – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezenkívül Zarecsnoje település is az orosz hadsereg célkeresztjébe került, ott három, 61 és 72 év közötti civil – egy férfi és egy házaspár – életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az ügyészség a második esetnél még vizsgálja, hogy milyen fegyvert használtak az oroszok.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási javaslata az ukrajnai válság rendezésére továbbra is érvényes, azonban Moszkva és Kijev közötti bármilyen tárgyalásról jelenleg szó sem lehet, tekintettel az ukrán csapatoknak a Kurszki területen elkövetett provokációjára – jelentette ki Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó a TASZSZ orosz hírügynökség hétfői cikke szerint.
Jelen pillanatban, tekintettel erre a vállalkozásra, nem fogunk tárgyalni
– fogalmazott a Kreml tisztségviselője, aki szerint Putyin javaslatai „nem semmisültek meg, de jelenleg a tárgyalási folyamat teljesen alkalmatlan”. Az esetleges tárgyalások időkerete „a helyzettől függ, beleértve a harctéren kialakult helyzetet is” – mondta az elnöki tanácsadó.
Az orosz államfő korábban ismertette az ukrán konfliktus végleges rendezésére vonatkozó javaslatát. Konkrétan kikötötte Ukrajna semleges, NATO és nukleáris szövetségen kívüli státuszát, demilitarizálását, az Oroszország elleni nyugati szankciók feloldását, valamint a jelenlegi területi beosztás elismerését azzal, hogy Oroszország szuverenitást szerezzen a „népszavazások nyomán hozzá csatlakozott” új régiók felett.
Pokrovszk lakosainak egy-két hetük van az evakuálásra, mivel az orosz erők közelednek a Donyecki terület városa felé – közölte Szerhij Dobriak, a pokrovszki katonai adminisztráció vezetője.
Moszkva keletre kezdte összpontosítani erőit, így „mindent, amijük van” Pokrovszk irányába vetették be, miután az oroszok offenzívája a Harkivi területen kudarcot vallott – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még július végén.
Pokrovszk fontos logisztikai csomópont az ukrán erők számára, amely támogatja a Donyecki területen folytatott műveleteiket. A városban mintegy 53 ezer ember maradt – írja a The Kyiv Independent.
A háború kitörése előtt Pokrovszkban 13 700 gyermeket tartottak számon, most még mindig 4788 gyerek van a közösségben. Vagyis egyharmaduk maradt.
Várhatóan ezen a héten kötelezővé tesszük a gyermekek evakuálását
– mondta Dobriak.
Dobriak szerint naponta átlagosan 500-600 ember hagyja el a várost, és a lakosok 60 százaléka saját közlekedési eszközzel távozik.
Augusztus 18-án 490 ember hagyta el a települést, közülük csak 135-en távoztak vonattal. A többiek saját járművükkel, a holmijukkal, utánfutóval indultak el. Legalább 1000 embert könnyedén evakuálhatunk. Erre megvannak az erőforrásaink
– tette hozzá Dobriak.
Miközben az orosz erők egyre több erőforrást összpontosítanak a Donyecki területen zajló offenzívára, Pokrovszk irányában a helyzet továbbra is „rendkívül nehéz” – ismerte el Kijev.
Az orosz erők lassan de következetesen teret hódítanak a Donyecki területen, és az elmúlt hetekben a Pokrovszk és Toretszk melletti front menti területek viselték a támadások fő terhét.
A német kormányon belüli viták az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról a német fegyvergyártók részvényeinek jelentős árfolyamcsökkenéséhez vezettek – számolt be az ukrán Ukrajinszka Pravda hírportál a Der Spiegel cikkére hivatkozva.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, a háborúban álló ország német finanszírozásának tilalma „valódi vitához” vezetett a szövetségi kormányon belül. A kancellária támogatja, de a védelmi, a külügyi és a gazdasági minisztérium nem ért egyet, valamint a pénzügyminisztérium szerepéről is eltérőek a vélemények.
A bizonytalanságot követően a német fegyvergyártó Rheinmetall részvényei – amelyek az elmúlt két hétben 28 százalékkal emelkedtek – augusztus 19-én, hétfőn a piacnyitáskor öt százalékot zuhantak, valamint a bajor Renk és Hensoldt részvényei is esésnek indultak.
Az ukrán külügyminisztérium szerint ezek a hírek tévesek és manipulatívak, a német pénzügyminisztérium szerint is biztosítottak lesznek a források, csupán a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből tervezik fedezni a kiadásokat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország 1940 támadást hajtott végre az ukrán egészségügyi rendszer ellen, és ezek 2023 decembere óta szinte naponta történnek – írja az Ukrajinszka Pravda. A szervezet szerint ez a legmagasabb arány, amelyet valaha is regisztráltak a világ bármely humanitárius vészhelyzetében.
Idén sokkal több egészségügyi dolgozó sérült meg, mint korábban. A WHO szerint az elsősegélynyújtókat és az egészségügyi szállításban dolgozókat háromszor nagyobb valószínűséggel támadják meg, mint a többi egészségügyi dolgozót – mondta Jarno Gabicht, a WHO ukrajnai képviselője.
2023-ban 24 halálesetet dokumentáltak az egészségügyi dolgozók és a betegek körében. Ugyanakkor 2024 első 7,5 hónapjában 34 ember halt meg egészségügyi létesítmények elleni támadások következtében.
A WHO szerint 2022 óta az összes támadás 42 százaléka az egészségügyi alapellátást érintette. 2024-ben a másodlagos egészségügyi ellátás okozta a legtöbb sérülést és halálesetet, minden ötödik támadás sérüléssel járt.
Az ukrán Egészségügyi Minisztérium szerint a teljes körű invázió kezdete óta az orosz támadások 99 ukrán egészségügyi intézmény területén teljesen lerombolták az épületeket. Több mint 200 létesítményről van szó.
Németországnak felelnie kell Oroszország minden kérdésére az Északi Áramlat gázvezetékek ellen 2022 szeptemberében elkövetett „terrorcselekményt” illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyijának adott interjúban. Az erről készült videót a napilap Telegram-oldalán tették közzé, közölte az MTI.
„Németországnak minden kérdésre felelnie kell. Először is fel kell hagyniuk azzal, hogy kategorikusan elutasítják azon tények közzétételét, amelyeket nem tudtak nem észrevenni. És amikor az általunk követelt bármilyen információt a hivatalos csatornákon keresztül nem kapunk meg, de újságcikkekben felmerül, mégpedig egy időben, ha jól emlékszem, három német lapban is, Amerikában pedig a The Wall Street Journalben, ez felvet olyan gondolatot, hogy mindez csak színjáték” – nehezményezte Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk, amerikai segítség nélkül nem tudták volna végrehajtani az Északi-Áramlat elleni szabotázsakciót.
Most pedig olyan próbálkozásokat látunk, hogy a történteket megpróbálják részeg tisztek nyakába varrni, akik velük italozó üzletemberekkel közösen eldöntötték, hogy megtanulnak búvárkodni, vagy felbéreltek valakit a feladatra. Ez komolytalan!
– szögezte le Lavrov. Úgy fogalmazott, hogy a mostani művelet a figyelem elterelését szolgálja a valódi elkövetőkről, illetve „a terrorcselekmény” megrendelőitől. Mint mondta, továbbra is egy átlátható nemzetközi vizsgálatot fognak követelni az ügyben.
Kijelentette: „Szégyen, hogy Németország némán tűri, hogy megfosztották tartós energiaellátásától, és ebből következően gazdasági jólététől, ami hosszú-hosszú évtizedekig fejlődésének alapját jelentette megbízható és elfogadható árú orosz gázszállítások formájában”.
Németország új légvédelmi rakétarendszert, 14 000 lőszert, 10 haditengerészeti drónt és egyéb felszereléseket szállított Ukrajnának – közölte a német kormány augusztus 19-én. Berlin azt is közölte, hogy négy közepes hatótávolságú rakétavetőt küldött, amik akár 40 kilométeres távolságra is képesek rakétákat kilőni – írja a The Kyiv Independent.
A legújabb szállítmány tartalmaz 26 darab felderítő drónt alkatrészekkel, hat rendkívül mobil mérnöki kotrógépet, egy páncélozott javító- és mentőjárművet alkatrészekkel, robbanóanyag-mentesítéshez szükséges anyagokat, 55 000 elsősegélydobozt, 700 gépkarabélyt, 338 db nagy pontosságú puskát lőszerrel.
A teljes körű háború kezdete óta Németország hozzávetőleg 28 milliárd euró (11 ezer milliárd forint) értékű katonai segítséget nyújtott, illetve vállalt az elkövetkező években. Berlin az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai adományozója lett.
Mint azt korábban megírtuk, Narendra Modi indiai miniszterelnök Ukrajnába látogat, és találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnökkel.
Az ukrán elnöki hivatal most azt is közölte a Telegramon, hogy az augusztus 23-ra tervezett kijevi látogatáson a két vezető az országok kapcsolatairól és a többoldalú együttműködésről tárgyal majd.
Kijev korábban elítélte Narendra Modit, amiért egy oroszországi látogatása alkalmával megölelte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Több mint 121 ezer embert evakuáltak kilenc kurszki határ menti körzetből – jelentette az Interfax orosz hírügynökség Oroszország sürgősségi minisztériumára hivatkozva.
A kitelepítési intézkedések kezdete óta több mint 121 ezer embert telepítettek ki kilenc határ menti régió területéről. Az elmúlt 24 órában több mint 650 ember távozott önállóan és szervezett oszlopokban, a biztonságos területekre való elhelyezésük folytatódik
– közölte hétfőn az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.
Az ukrán csapatok közel két héttel ezelőtt határon átnyúló inváziót indítottak a régióba, ami jelentős meglepetésként érte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és legfelsőbb katonai vezetőit, akik jelenleg is a kijevi erők visszaszorításán dolgoznak. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő korábban azt mondta, legfőbb katonai parancsnoka arról tájékoztatta, hogy Ukrajna elérte céljait Kurszkban.
Malcolm Rifkind egykori brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin legrosszabb rémálmává vált az Ukrajnában zajló háború. A politikus szerint a kurszki betörés nemcsak Oroszországot, hanem a támadó ország államfőjét is legyőzheti.
„Putyint olyan helyzetbe hozta [a támadás], amilyenről a legrosszabb rémálmaiban sem álmodott” – mondta Rifkind. Szerinte az ukrán fegyveres erők megmutatták, hogy az orosz hadsereg „teljes haszontalanságát”.
Putyin mindig is büszkén mutatott rá arra, hogy meg tudja védeni Oroszországot. De ez a háború katasztrófa számára: Svédország és Finnország NATO-csatlakozása, amire közel 70 évig nem volt példa, és az ukránok betörése Oroszország területére
– írta az Index.hr.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy tájékoztatón arról számolt be, hogy Li Csiang, az ázsiai ország miniszterelnöke Oroszországba és Belaruszba utazik augusztus 20. és 23. között. A kormányfő Mihail Misusztyin orosz és Raman Halovcsenka fehérorosz miniszterelnök meghívására látogat a szövetséges országokba – írja az Ukrinform.
A diplomata arról számolt be, hogy Oroszországban a kínai és orosz kormányfők szokásos, immár 29. alkalommal megrendezett találkozóját tartják meg, amely során a felek „mélyreható eszmecserét folytatnak a kétoldalú kapcsolatokról, a gyakorlati együttműködésről és a kölcsönös érdekekről”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai beszédében azt mondta, hogy az oroszországi Kurszki régióba történt ukrán behatolással az a cél, hogy létrehozzanak egy ütközőzónát, amivel megakadályozhatják a további orosz támadásokat a határon túlról.
Az ukrán elnök ezzel először fogalmazta meg egyértelműen az augusztus 6-án kezdődött hadművelet célját. Korábban azt mondta, hogy a művelet célja az ukrajnai Szumi megye közösségének megvédése az állandó ágyúzástól.
Az elsődleges feladat a lehető legtöbb orosz háborús potenciál elpusztítása és maximális ellentámadási akció végrehajtása. Ez magában foglalja egy ütközőzóna létrehozását az agresszor területén a Kurszki régióban végzett hadművelet keretében
– mondta az ukrán elnök beszédében.
Ukrajna a hétvégén megsemmisített két kulcsfontosságú hidat a Kurszki térségben, amivel részben megszakította az orosz katonai utánpótlási vonalakat. A Mash Telegram-híroldal szerint a támadások következtében csak egy híd maradt sértetlen a térségben, megnehezítve az orosz utánpótlást és az orosz civilek evakuálását.
Orosz tengerészgyalogosok elfogtak egy 19 ukrán katonából álló csoportot az oroszországi Kurszki területen – jelentette hétfőn a RIA orosz állami hírügynökség a Reuters szerint. Az ukránokat az orosz lap „szabotőröknek” nevezte.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án vonult be az Ukrajnával határos Kurszki területre, Kijev szerint eddig 82 települést és 1150 négyzetkilométert foglalva el.
Friss hír, hogy az ukrán légierő egy második, stratégiai fontosságú hidat is lerombolt a Szejm folyó felett, a dél-oroszországi Kurszki területen zajló ukrán szárazföldi offenzíva tizenharmadik napján.
Az ukrán fegyveres erők (ZSZU) két 122 milliméteres Grad típusú orosz rakétavetőt semmisítettek meg a donyecki régióban. A védők drónok segítségével pusztították el a sorozattűzre képes járműveket, amiről videót is tettek közzé a Telegramon.
Az egyik rakétarendszereket szállító járművet légi felderítéssel fedezték fel, miután a frontvonalon található ukrán állásokat lőtte. Több csapás után azonban a Grad teljesen elpusztult. A másik rakétavetőt a 68. különálló vadászdandár a Donyecki területen állomásozó harcidrón-vezetői semmisítették meg.
A videón az látható, hogy az első találatot követően az oroszok próbálnak elmenekülni, sikertelenül. Bár az autók megsemmisültek, pontosan nem tudni, mi történt az orosz katonákkal – írja az ukrán Militarnyij.
Az Economist értesülései szerint Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők (ZSZU) főparancsnoka csak Volodimir Zelenszkij államfővel egyeztetett a kurszki betörésről, a nyugati szövetségesek elől elhallgatva terveit. A lap szerint a katonaság vezetőjének két korábbi hadművelete is meghiúsult, miután azok kiszivárogtak, feltehetőleg az ország partnereitől.
A hadműveletet az utolsó pillanatig titokként kezelték, csupán tábornokok egy kis csoportjával beszélt az előkészületekről, Zelenszkijjel viszont csak négyszemközt osztotta meg a részleteket.
Az orosz védvonal leggyengébb pontjai elleni offenzíva több forgatókönyvét is fontolóra vették: csapást mérni Brjanszkra, betörni Kurszkba, vagy a lehetőségek kombinációja. A fő cél az volt, hogy az orosz csapatokat elvonják Donbaszból, és jó helyzetbe kerüljenek a későbbi tárgyalásokhoz
– áll a jelentésekben. A tervezésben a katonai hírszerzés is részt vett, a védelmi minisztérium viszont csak később csatlakozott – írja a Focus.
Az elnöki hivatal vezetője, Andrej Jermak szintén nem tudott a támadásról, hogy ne tudja megosztani azt Ukrajna nyugati partnereivel. A titkolózás viszont bevált, ugyanis az oroszok egyáltalán nem számítottak a visszatámadásra, a ZSZU pedig kilométereket haladt az agresszor területén belül.
Augusztus 18-án Oroszország 1120 katonát vesztett el az Ukrajna elleni háborúban, az ukránok 48 tüzérségi rendszert és 15 páncélozott harckocsit semmisítettek meg – számolt be az ukrán vezérkar jelentése alapján az RBK.
Az orosz veszteségek 2022 februárja és 2024 között nagyjából 600 ezer embert, 8500 harckocsit, 16 500 páncélozott személyszállítót, 17 ezer tüzérségi rendszert, 925 légvédelmi rendszert, 367 repülőt, 328 helikoptert, 13 ezer drónt, 2400 cirkálórakétát, 28 hajót, 1 tengeralattjárót, 23 ezer gépjárművet és tartálykocsit és 2800 egység katonai felszerelést vesztettek el.
Katonai templommá avatták az Életadó Forrás templomát a kijevi barlangkolostor rezervátumában – számolt be az ukrán kulturális minisztérium alapján az Interfax.
Az első istentiszteletet katonai lelkészek és az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek katonái, egészségügyi vezetői, valamint sebesültjei és kezelések alatt álló honvédek részvételével tartották. Emellett kadétok is részt vettek
– olvasható a minisztériumi közleményben. A döntés, mely szerint a védett terület egyik templomát a katonaság szolgálatára bocsátják, a szárazföldi erők katonai lelkészi szolgálatának kérésére született.
A katonai lelkészek a szerzetesekkel együtt, élükön a Szent Nagyboldogasszony vikáriusával, Vlagyika Abrahámijjal tartanak istentiszteleteket a templomban.
A külföldi zsoldosok egyik állását támadták az orosz fegyveres erők Kijev külvárosában – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz ellenállás koordinátora a Telegram-csatornáján a ria.ru hétfői beszámolója szerint.
Lebegyev elmondta azt is, hogy az ukrán fegyveres erők egyik lőszer- és tüzérségi raktárára is csapást mértek az oroszok a Dnyipropetrovszki területen, Pavlograd északi részén.
A lap megjegyezte, hogy előző este légiriadó volt Kijevben, a Kijevi területen és Ukrajna nyolc másik régiójában is.
Az ukrán fegyveres erők 145 harci bevetésről számoltak be a fronton az elmúlt 24 órában. A leghevesebb harcok Pokrovszk környékén zajlottak, ahol az ukrán védők 45 ellenséges támadást vertek vissza. Toreck mellett az oroszok próbálnak előrenyomulni, 24 alkalommal támadtak az ukrán erőkre.
Friss információk alapján az orosz csapatok öt támadást indítottak ukrán települések és harci állások ellen vasárnap. 79 légicsapást intéztek 106 irányított rakétával, emellett több mint 4600 tüzérségi lövést adtak le. A légicsapások leginkább Szumit, Harkivot, Donyecket és Zaporizzsját sújtották.
Nem maradt el az ukrán válasz sem, 17 csapást mértek az orosz ember- és eszközállományra. Többek között tüzérségi és légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és parancsnoki létesítményeket találtak el.
A frontvonal többi részén is dúlnak a fegyveres ütközetek, Harkiv, Kupjanszk, Kramatorszk és Liman környékén verték vissza az ukrán erők az orosz támadásokat – írja az RBK.
Narendra Modi indiai miniszterelnök Ukrajnába látogat – jelentette be az indiai külügyminisztérium hétfőn. A kormányfőnek ez lesz az első útja Ukrajnába az orosz intervenció kezdete óta, és látogatására csaknem egy hónappal azután kerül sor, hogy Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az utazás részleteit később ismertetik. Az indiai média beszámolója szerint a kormányfő kijevi látogatására még augusztusban sor kerül.
Ukrajna ellen 2022-ben indított inváziója után Moszkvával szemben a nyugati országok szankciókat vezettek be, de India továbbra is kereskedik Oroszországgal. India tartózkodott attól, hogy közvetlenül Oroszországot hibáztassa a Moszkva által különleges katonai műveletnek nevezett invázióért, miközben arra buzdította a két országot, hogy párbeszéd és diplomácia útján oldják meg a konfliktust.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki India Oroszországhoz fűződő kapcsolata miatt, különösen akkor, amikor Washington megpróbálta erősíteni kapcsolatait Újdelhivel mint lehetséges ellensúly a feltörekvő Kínával szemben – írja az MTI.
Az orosz főügyészség nemkívánatosnak nyilvánította George Clooney hollywoodi színész alapítványának, azaz a Clooney Alapítvány az Igazságosságért (CFJ) tevékenységét Oroszországban – számolt be a TASZSZ.
A moszkvai főügyészség szerint a szervezet „Oroszország lejáratására irányuló munkát végez”. Azt írták, „az alapítvány aktívan támogatja az országot elhagyó álhazafiakat és a betiltott szélsőséges csoportok és terrorszervezetek tagjait”. Továbbá „a humanitárius eszmék álcája alatt az orosz felső vezetés felelősségre vonására irányuló kezdeményezéseket támogatnak” – közölte a főügyészség.
A CFJ honlapján azonban az áll: „az alapítvány ingyenes jogi segítséget nyújt a hatalommal való visszaélés áldozatainak. Minden egyes programunk célja a sebezhető közösségek – újságírók, nők és lányok, a demokrácia védelmezői, LMBTQ+-egyének és kisebbségek – ellen elkövetett rendszerszintű igazságtalanság elleni küzdelem”.
Ukrajna Herszon körüli területének 70 százalékát elfoglalta az orosz hadsereg, köztük a régiónak nevet adó várost is. Olekszandr Prokudin, a herszoni katonai közigazgatás vezetője az RBK-nak adott interjút arról, hogy milyen az élet az Ukrajna déli részén található területen.
Jelenleg 228 település áll orosz megszállás alatt a Dnyeper jobb partján, a felszabadított területeken pedig nagyjából 168 ezer ember él – kezdte az interjút Prokudin. Ez nagyjából a háború előtt ott lakók egyharmada, a folyó menti településekről pedig 47 ezer embert evakuáltak az elmúlt időszakban. A belső menekülteket többek között Kijevben, Dnyipróban és Krivij Rihben szállásolták el.
Nagyjából kétpercenként van robbanás. Augusztus 16-án például 22 települést ért ágyúzás. Az év eleje óta az oroszok 28 ezer alkalommal lőtték Herszon környékét. Az elmúlt hónapban 3200-szor lőttek ránk, emiatt 7 ember halt meg, 109 felnőtt és 3 gyermek pedig megsérült
– mesélte a régió első embere. Az utóbbi hetekben főleg drónokkal támadnak az oroszok, akiknél nemrég volt váltás, az új, friss katonák pedig bizonyítani akarnak. Főként civil létesítményeket, lakóházakat, utakat és iskolákat rombolnak le, amivel nem az ukrán katonaságot gyengítik, csak az ukrán embereket félemlítik meg.
Az ukrán vezetés készül a téli fűtési szezonra is. Ahol lehet, visszaállították az áramot – ez 188 települést jelent a térségben található 228-ból. 40 Dnyipro melletti városban és faluban azonban nem lehetséges a villamos energia visszavezetése, ugyanis az infrastruktúra teljesen elpusztult. „A fűtési szezont tekintve most 53 százalékos a készültség” – számolt be Prokudin. Folyamatosan dolgoznak a kazánházak és a hőhálózatok szezonra való előkészítésén.
Arról is beszámolt, hogy a megszállók nemcsak a területek, de az elüldözött lakosok házait is elfoglalják. Először „Oroszország tulajdona” tábla kerül egyes épületekre, majd a katonaság, az FSZB, a rendőrség és egyéb személyek költöznek be. Emellett a térség gyermekeit is elkezdték katonának képezni, a középiskolákba bekerült egy „családvédelem” nevű tárgy, melynek során drónirányítást és fegyverkezelési kiképzést is kapnak.
A herszoniak jelenleg erőt gyűjtenek, és várják a terület felszabadulását. Kijelenthetem, hogy mindenki hiszi és várja Ukrajna győzelmét
– mondta Prokudin. Arról is beszélt, hogy a boltok, kávézók működnek, persze nem annyi, mint a háború előtt. Vlagyimir Putyin svájci csúcs előtti békejavaslatával kapcsolatban annyit mondott, hogy „illúziók szerint él”.Jelenleg 228 települést áll orosz megszállás alatt a Dnyeper jobb partján, a felszabadított területeken pedig nagyjából 168 ezer ember él – kezdte az interjút Prokudin. Ez nagyjából a háború előtt ott lakók egyharmada, a folyó menti településekből pedig 47 ezer embert evakuáltak az elmúlt időszakban. A belső menekülteket többek között Kijevben, Dnyipróban és Krivij Rihben szállásolták el.
Nagyjából két percenként van robbanás. Augusztus 16-án például 22 települést ért ágyúzást. Az év eleje óta az oroszok 28 ezer alkalommal lőtték Herszon környékét. Az elmúlt hónapban 3200-szor lőttek ránk, emiatt 7 ember halt meg, 109 felnőtt és 3 gyermek pedig megsérült
– mesélte a régió első embere. Az utóbbi hetekben főleg drónokkal támadnak az oroszok, akiknél nemrég volt váltás, az új, friss katonák pedig bizonyítani akarnak. Főként a civil létesítményeket, lakóházakat, utakat és iskolákat rombolnak le, amivel nem az ukrán katonaságot gyengítik, csak az ukrán embereket félemlítik meg.
Az ukrán vezetés készül a téli fűtési szezonra is. Ahol lehet, visszaállították az áramot – ez 188 települést jelent a térségben található 228-ból. 40 Dnyipro melletti városban és faluban azonban nem lehetséges a villamos energia visszavezetése, ugyanis az infrastruktúra teljesen elpusztult. „A fűtési szezont tekintve most 53 százalékos a készültség” – számolt be Prokudin. Folyamatosan dolgoznak a kazánházak és a hőhálózatok szezonra való előkészítésén.
Arról is beszámolt, hogy a megszállók nem csak a területek, de az elüldözött lakosok házait is elfoglalják. Először „Oroszország tulajdona” tábla kerül egyes épületekre, majd a katonaság, az FSZB, a rendőrség és egyéb személyek költöznek be. Emellett a térség gyermekeit is elkezdték katonának képezni, a középiskolákba bekerült egy „családvédelem” nevű tárgy, melynek során drónirányítást és fegyverkezelési kiképzést is kapnak.
A herszoniak jelenleg erőt gyűjtenek, és várják a terület felszabadulását. Kijelenthetem, hogy mindenki hiszi és várja Ukrajna győzelmét
– mondta Prokudin. Arról is beszélt, hogy a boltok, kávézók működnek, persze nem annyi, mint a háború előtt. Vlagyimir Putyin svájci csúcs előtti békejavaslatával kapcsolatban annyit mondott, hogy „illúziók szerint él”.
Gyenisz Pusilin donyecki kormányzó azzal vádolja az ukrán fegyveres erőket, hogy egy civilekkel teli bevásárlóközpontot bombáztak az elfoglalt városban. A Kreml által kinevezett politikus szerint a támadások egy helyi kórházat, valamint a Galaktika plázát találták el, nagyjából 10 ezer négyzetméternyi területet érintve.
Az oroszok szerint legalább 7 civil sérült meg.
„A tűz kioltása nagyon nehéz feladat a környezet miatt” – mondta Pusilin. Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta a vádakat, míg a Ria Novosztyi és a TASZSZ hírügynökségek a füstölő plázáról tettek közzé felvételeket, valamint két halottról is beszámoltak – írja a The Moscow Times.
Ukrajna kilenc gigawatt termelési kapacitástól esett el, ami a téli időszakban szükséges mennyiség felét jelenti – mondta Kadri Simson európai energiaügyi biztos a Financial Times szerint.
Szerinte az ukrajnai humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében a nyugati országoknak segíteniük kellene Kijevnek a megrongálódott létesítmények javításában, kis decentralizált generátorok átadásában, fotovoltaikus rendszerek telepítésében a kórházak és iskolák tetején, és fokozatosan növelni az Ukrajnába irányuló villamosenergia-exportot.
Közben Ukrajnában visszatérnek az áramkimaradások, augusztus 19-én 17:00 és 21:00 óra között az egész országban kikapcsolják az áramot – közölte az Ukrenergo. A vállalat szerint az áramszünet oka a hőhullám miatt megnövekedett fogyasztás.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7790 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 11 856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Orosz csapatok támadtak meg különböző településeket a Donyecki területen, négy embert megöltek és további négyet megsebesítettek augusztus 18-án – jelentette a The Kyiv Independent a donyecki területi ügyészség információira hivatkozva.
Az egyik város lakónegyedét ért orosz tüzérségi támadásban egy 83 éves nő meghalt, egy 56 éves nő pedig megsebesült. A településen vasárnap egy 44 éves férfi is életét vesztette, valamint egy 41 éves férfi sérüléseket szenvedett. Az orosz csapatok Toreck városát is célba vették tüzérséggel, megölve egy 67 éves nőt az otthonában, és megsebesítve 64 éves férjét.
A Donyecki területen lévő települések a frontvonal közelsége miatt naponta szenvednek el orosz támadásokat, Oroszország az egész régió elfoglalására törekszik. A hatóságok evakuálást szerveznek, főként a gyermekek és az idősek számára, de a jelentések szerint sok lakos maga is elhagyja a környéket az egyre erősödő orosz támadások miatt.