Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• Ukrajna lerombolta a Kurszki terület pontonhídjait;
• Pokoli a helyzet Pokrovszknál, megállíthatatlanul halad előre az orosz sereg, lőszerhiánnyal küzdenek az ukránok;
• Az oroszok ketrecpáncéllal védik tankjaikat az ukrán drónoktól;
• Ukrajna dróntámadást indított Oroszország katonai repülőtere ellen;
• Olyat mondott a cseh elnök az orosz–ukrán békemegállapodásról, amit senki sem akart hallani.

Kövessék pénteken is élő tudósításunkat! Jó pihenést kívánunk!

Üzemanyaggal teli kompot gyújtott fel egy ukrán rakéta az orosz Kavkaz kikötőjében. A krasznodari régióban található teherhajót valószínűleg egy Neptun találta el.

A hírek szerint a Conro Trader nevű komphajó volt az egyetlen, amely Kercs és Oroszország között közlekedett. Az ukrán fegyveres erők még nem erősítették meg a támadást – írja az Ukrajinszka Pravda.

A harmadik ukrán rohamdandár arról számolt be, hogy majdnem két négyzetkilométert vettek vissza az orosz hadseregtől Harkiv közelében. Az ellentámadás során erődítményeket foglaltak el, annak ellenére, hogy a front ezen részén nagyjából két és félszeres túlerőben vannak az oroszok.

Andrij Blietszkij, a dandár parancsnoka szerint végrehajtották a feladatot, amely az orosz fegyveres erők 20. hadtestének hatástalanítására irányult. Moszkva négy nap alatt háromszáz katonát, valamint jelentős mennyiségű felszerelést és fegyverzetet vesztett el. Az ellentámadás emellett elterelte az oroszokat Makijivka felől, ezzel terhet levéve a szomszédos dandárokról – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egy 57 éves férfi meghalt, hat további személy pedig megsérült a Harkiv melletti Bohoduhivot ért orosz bombázások következtében.

A helyi katonai közigazgatás közleménye szerint a sebesültek között egy 15 éves fiú, egy 50 éves férfi, valamint egy 28 és egy 45 éves nő szerepel. A másik két sérült nő életkorát még nem állapították meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) vezetője nemsokára Kurszkba látogat, hogy felmérje az ukrán betörés helyszínét, valamint egyeztessen a szakértőkkel és a katonasággal a régió atomerőművéről. Ezután Kijevbe látogat, ahol Volodimir Zelenszkijjel szeretne tárgyalni.

Grossi korábban arról beszélt, hogy a kurszki atomerőmű károsodásának kockázata nagyon magas az ukrán fegyveres erők ellentámadása miatt. Jövő héten személyesen látogatja meg a létesítményt, hogy beszéljen a vezetőséggel és felmérje az erőmű állapotát – írja a TASZSZ.

Volodimir Zelenszkij elmondása szerint Oroszország 2022-es februári inváziója óta több mint 500 templomot, imaházat és más vallási épületet romboltak le az ukrán területeken.

Minden ukrán hívő szenvedett az orosz gonoszság betörése miatt. És rendkívül értékeljük minden támogatás megnyilvánulását államunk és embereink iránt

– írta az ukrán elnök Telegram-csatornáján. Szerinte aki templomokat bombáz és lő rakétákkal, csak megvetést érdemel a világtól. „Pontosan ilyen bánásmódban kell részesülnie az orosz államnak, a mai világ legnagyobb terroristájának” – írta Zelenszkij posztja alapján a Kárpáti Igaz Szó.

India komoly szerepet tölthet be az ukrajnai háború gyors befejezésében – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtökön Varsóban, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel közös sajtóértekezletén az MTI szerint. A kétoldalú tárgyaláson a két kormányfő tisztázta „a világszerte izgalmat keltő ügyekre” vonatkozó álláspontját – jelentette ki Lengyelország miniszterelnöke, kifejezve örömét, hogy Narendra Modi 

„Mindketten meg vagyunk győződve arról, hogy India e tekintetben nagyon komoly és pozitív szerepet tölthet be” – tette hozzá Donald Tusk. Utalva arra, hogy Modi Lengyelországból Kijevbe tart, a lengyel kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a látogatás „történelmi jelleggel bírhat”.

Látogatására csaknem egy hónappal azután kerül sor, hogy Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Narendra Modi a lengyel–indiai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából látogatott el Varsóba. Indai kormányfő – Morardzsi Deszai személyében – utoljára 45 évvel ezelőtt járt Lengyelországban. Szerdán megkezdett kétnapos varsói látogatása során Modi a kétoldalú gazdasági együttműködésről is tárgyal. Csütörtök délután Andrzej Duda lengyel elnök fogadja az indiai kormányfőt.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) büntetőeljárást indított a CNN újságírója és két ukrán újságíró Kurszki területen, Szudzsa közelében tett illegális határátlépése miatt – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség az FSZB közszolgálati központjának jelentése alapján.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat büntetőeljárást indított és folytat az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyve 322. cikkelyének 3. része alapján Nick Paton Walsh amerikai újságíró, Borovik Olekszja Nyikolajevna és Butszko Diana Vlagyimirovna ukrán tudósítók ellen, akik illegálisan átlépték az Orosz Föderáció államhatárát és videófelvételeket készítettek a Kurszki területen lévő Szudzsa falu területén

– jelentette az FSZB központja.

A biztonsági szolgálat korábban hasonló eljárást indított Simoni Traini és Stefani Battistini olasz újságírók ellen Oroszország államhatárának Kurszki területen történő illegális átlépése miatt. „Az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyve ezen cikkelyének szankciója 5 évig terjedő szabadságvesztés formájában büntetést ír elő” – hangsúlyozta a biztonsági szolgálat, hozzátéve, hogy Moszkva hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot is kiadhat.

Az ukrán katonai hírszerző ügynökség hekkerei feltörték több orosz televíziós csatorna szervereit, és „objektív videókat sugároztak az ukrajnai háborúról” – írja a The Kyiv Independent.

A forrás szerint az ügynökség felvételei háromszor is megjelentek főműsoridőben a szóban forgó tévécsatornákon, többek között a Pervuralsk TV-n, az Eurasia 360-on és az Eurasia Pervyi Kanalon.

A célzott csatornák közé tartozott továbbá a jelentések szerint a Luganszk 24, a Pervij Respublikanszkij, az SpB, az Oplot, a TV-3 és a Pervij Roszijszkij. A célba vett csatornák közül néhány Andrej Komarov orosz oligarchához tartozik.

A forrás szerint a kilenc csatornának a hekkertámadás miatt fel kellett függesztenie adását.

A Legfelső Tanács támogatta az 11391-es számú törvénytervezetet a háborúban elhunyt vagy eltűnt személyek közeli hozzátartozói mozgósításának elhalasztásáról –  írja az Ukrajinszka Pravda.

Az új törvény kibővíti a felmenést élvező hadkötelesek körét. Azoknak, akiknek rokona, közeli hozzátartozója (vér szerinti vagy féltestvére), halt meg vagy tűnt el a háborúban, nem kell katonai szolgálatot teljesíteniük.

A javaslatról Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő számolt be, aki elmondta, hogy a tervezetet 310 képviselői szavazattal fogadták el.

Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka jelentette a Szumi területre látogató Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy a fegyveres erők ellenőrzésük alá vontak egy újabb települést az Orosz Föderáció Kurszki területén – írja az Ukrajinszka Pravda.

A védelmi főnök beszámolt továbbá a műveleti helyzetről különös tekintettel a frontvonal legnehezebb területeire, valamint a védelem megerősítésére tett lépésekről Toretszkben és Pokrovszkban.

A találkozón megvitatták a hadsereg, a rendőrség és az állami katasztrófavédelmi szolgálat közötti együttműködés lehetőségét, kiváltképp a kurszki régió egyes területeire irányuló humanitárius konvojok megszervezésének lehetőségét.

Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége az amerikai külügyminisztérium információira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az elkövetkező napokban ukrán célpontok elleni támadásra készülhet – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Amerikai hírszerzési információk szerint Oroszország fokozza erőfeszítéseit arra, hogy mind éjjel, mind nappal támadásokat indítson drónokkal és rakétákkal Ukrajna-szerte.

Az elmúlt napokban Oroszország tömegesen támadta az ukrán régiókat különböző típusú fegyverekkel. Csak augusztus 21-én a légvédelmi erőknek sikerült 50 támadó drónt és egy rakétát megsemmisíteniük Ukrajna 14 régiójában. Az Ukrán Fegyveres Erők légiereje szerint Oroszország összesen 72 légi célpontot támadott aznap.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a jövő héten Oroszországba, az Ukrajnával határos Kurszki területen működő atomerőműbe látogat – írja az MTI.

A Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat szerint az augusztus elején Kurszk ellen indított ukrán offenzíva veszélyt jelent az ottani atomerőműre.

A NAÜ „a lehető legnagyobb visszafogottságra” szólított fel a kurszki támadások megindítása utáni napokban annak érdekében, hogy elkerüljenek egy súlyos következményekkel járó nukleáris balesetet. Rafael Grossi akkor azt mondta, személyes kapcsolatban van mind az ukrán, mind az orosz illetékes hatóságokkal.

Az ukrajnai háború kirobbanása óta a NAÜ több alkalommal is felhívta a figyelmet a nukleáris baleset kockázatára a zaporizzsjai atomerőmű körül folytatott harcok kapcsán.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely az előrejelzések szerint megnyeri a szeptemberi parlamenti választásokat, választási programjában kijelentette, hogy le kívánja állítani a kifizetéseket az Európai Békekeretbe, amelyből az EU fegyverekkel segíti Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.

A párt programja szerint Ausztria ma állítólag megsérti semlegességét azzal, hogy hozzájárul az Európai Békekerethez, amely az ukrán hadsereg támogatására összpontosít.

Mi az aktív béke- és semlegességi politika mellett állunk ki – az EU Békekeretbe történő befizetéseket le kell állítani. Ausztriának a pénzét saját hadseregére kellene fordítania

– áll az FPÖ kiáltványában.

Emellett azt is írják, hogy Bécs „semlegességellenessége” az ukrajnai háborúval szemben Ausztriának nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak, az elhúzódó háború pedig további terheket ró, és felhajtja az energiaárakat.

A program külön pontban említi az orosz gáz további fogyasztásának szükségességét.

Az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek (drón)támadásai következtében két ház megrongálódott Belgorod megye két településén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A hírről Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója számolt be a Telegram-csatornán, hozzátéve, hogy áldozatok nem voltak.

Jasznije Zori faluban egy drónról ledobott robbanószerkezet következtében egy magánház ablakai kirepültek. Szintén felszeletelődtek az ablakok és egy személygépkocsi karosszériája

– írta. Ezenkívül Veszelaja Lopan faluban a drón detonációja következtében egy magánházban megrongálódott az üvegezés, a tetőszerkezet és a homlokzat.

A következményekről szóló információk tisztázása folyamatban van. Az operatív szolgálatok a helyszínen dolgoznak.

A DeepState projekt szerint az orosz csapatok egyszerre három települést foglaltak el a Donyecki területen – írja az Unian. Hozzátették, elsősorban Zavetnoje faluról van szó.

Az ellenség elfoglalta Kamishevka, Zavetnoje és Novozhelannoje településeket, és előrenyomult Mikolajivka közelében

– áll a jelentésben.

Hivatalos megerősítés egyelőre nincs az információkról, az ukrán vezérkar azonban arról számolt be, hogy 110 katonai összecsapást regisztráltak a frontvonalon. Harkivi irányban az ellenség ötször támadta meg katonáik védelmi vonalait Lipcse és Volcsanszk közelében.

A Kreml kifinomult információs kampányt indított, amelynek célja, hogy megindokolja hazai közönsége előtt, miért tartja meg Oroszország inkább a kezdeményezést Kelet-Ukrajnában, mint hogy azonnal kivonja az ukrán csapatokat a kurszki térségből – írja a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW), amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett. 

Az orosz elnöki adminisztrációhoz közel álló orosz kormányzati források a Medusa orosz médiának elmondták, hogy a Kreml aktívan próbálja meggyőzni az orosz társadalmat arról, hogy a kurszki régióban a korlátozott ukrán jelenlétet „új normaként” fogadja el, és lekicsinyelje az ukrán csapatok ottani jelenlétének jelentőségét.

A források megjegyezték, hogy a Kreml propagandával arra ösztönzi az oroszokat, hogy várják meg, amíg az orosz csapatok visszafoglalják ezeket a területeket Ukrajna elkerülhetetlen kelet-ukrajnai veresége után.

A források azt is hozzátették, hogy a Kreml az oroszok Kurszk régióval kapcsolatos aggodalmait úgy tereli át, hogy a közvéleményt a Kurszk régió érintett lakosai számára szervezett humanitárius segélyakciókkal foglalja le, és megjegyezték, hogy a Kreml úgy döntött, hogy nem mondja le a Kurszk régióban szeptemberre tervezett közelgő kormányzói választásokat, hogy minimalizálja a pánikot a régióban.

Az orosz Központi Választási Bizottság azonban úgy döntött, hogy a biztonsági kockázatok miatt elhalasztja a helyi választásokat a kurszki régió hét, a harcok által érintett körzetében.

Három napja képtelenek a tűzoltók eloltani a lángokat egy Proletarszk közelében található üzemanyagraktárban, amely egy ukrán támadás után gyulladt ki, így ortodox papokat is bevontak a munkába – írja a Focus ukrán hírportál.

A lap szerint az üzemanyagraktár 74 olajtároló tartályából 20 lángokban áll. Vasárnap óta már 41 tűzoltó sérült meg, közülük 18-an jelenleg is kórházi kezelés alatt állnak. Jelenleg 500 tűzoltó vesz részt az oltási munkálatokban, azonban a repülőgépek és a tűzoltóvonatok bevetése ellenére sem tudják megfékezni az óriási lángokat.

Ekkor léptek közbe az Orosz Ortodox Egyház papjai, akik egy ikonnal érkeztek a tűz helyszínére. Az egyház képviselői abban reménykednek, hogy a tűz elleni talizmánnak számító „égő csipkebokor ikonja” segítségül szolgálhat ott, ahol 500 tűzoltó és három tűzoltóvonat kudarcot vallott.

A volgodonszki egyházmegye kifejtette, hogy a papok az „égő csipkebokor ikonja” előtt olvasták fel az Istenszülőnek szóló akathisztust.

„A tűzoltók az ikont a tűzoltóállomáson akasztják fel, és az akathisztus szövegével együtt magukkal viszik a kocsiban, hogy segítsenek a tűzoltásban. Az ima segíti a katonákat, a mentőket és a rendőröket” – véli az egyházmegye.

Magyarország területére 2024. augusztus 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 6920 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9285 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Újabb tizenhárom politikai foglyot helyezett szabadlábra Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, közöttük van egy veterán szakszervezeti vezető és az állami televízió volt újságírója, aki agydaganatban szenved − közölték emberi jogi aktivisták szerdán.

A 74 éves Vaszil Beraszneu szakszervezeti vezető kilenc évet töltött börtönben, mert szélsőséges tevékenységben, gyűlöletkeltésben és az állambiztonságra veszélyes cselekedetekre való felszólításban találták bűnösnek. 

Kszenyija Luckina volt újságíró nyolc évet töltött börtönben „a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés” vádjával. Egyike volt a 2020 augusztusában tartott tömegtüntetések szervezőinek, amelyeket az váltott ki, hogy Aljakszandr Lukasenka a fehérorosz ellenzék és a Nyugat által kétes tisztaságúnak tekintett elnökválasztáson magának követelte a győzelmet.

A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint a héten legkevesebb tizenegy másik embert engedtek szabadon amnesztiával, amelyet az elnök augusztus 16-án adott ki. Tizennyolc másik rabot júliusban engedtek ki a börtönből. A megkegyelmezettek között legalább hatan voltak, akik Lukasenka sértegetéséért kerültek rács mögé.

Franak Viacorka, a száműzetésben élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja tanácsadója közölte, hogy a közkegyelemben részesülők közül sokaknak komoly egészségügyi problémája van, amelyet a fogság csak tovább súlyosbított, és sokan nagyon közel álltak a büntetésük letöltéséhez.

„Ez a nemzetközi nyomással ötvözött diplomácia kis sikere” − mondta Viacorka a Reutersnek. „Örülnünk kell a súlyos beteg foglyok elengedésének, de emlékeztetni kell a nyilvánosságot a folytatódó elnyomásra és arra, hogy ezernégyszáz ember továbbra is rácsok mögött van.”

A holland védelmi minisztérium augusztus 21-én jelentette be, hogy 51 mobil radart vásárol Ukrajnának, amellyel észlelhetik az esetleges dróntámadásokat. Ruben Brekelmans védelmi miniszter szerint az eszközökkel a megtámadott ország hatékonyabban védekezhet a folyamatos orosz csapások ellen.

„Mivel a radarrendszer mobilis, ezért az ellenségnek sokkal nehezebb megtalálni és kiiktatni azokat” – áll a minisztérium közleményében. Augusztus 20-ig az orosz hadsereg közel 14 ezer dróncsapást mért Ukrajnára a megtámadott ország főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij szerint.

Hollandia 2022 óta Ukrajnát támogatja. Csatlakoztak a „drónkoalícióhoz”, és 20 millió euró értékben vásároltak ilyen harcászati eszközöket az országnak – írja a The Kyiv Independent.