Területeinek védelme érdekében Oroszország egy olyan cordon sanitaire-t (vagyis egyfajta biztonsági zónát) hozhat létre az ukrán határon, amelyet akár Lengyelországig is kiterjeszthet – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője.
Elmondása szerint Oroszország cordon sanitaire-jének szélessége közvetlenül attól fog függeni, hogy a nyugati országok milyen fegyvereket szállítanak Kijevnek.
Egy nappal korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy az ukrán csapatok Kurszki területének lerohanása kizárja a konfliktus békés megoldásáról szóló tárgyalások lehetőségét – írja az aif.ru
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a poltavai katonai oktatási intézményt eltaláló orosz rakéták mindössze három percig repültek, és sokan meghaltak vagy megsérültek az óvóhelyre vezető úton – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ez egy rakétacsapás volt. Egy kiszámított csapás. Most már vannak olyan információk, hogy a rakéta körülbelül 3 percig repült. Az embereknek nem volt idejük lemenni a bunkerbe
– hangsúlyozta az államfő.
Hozzátette, hogy sokan megsérültek vagy meghaltak, amikor lementek a bunkerbe, ami azt jelenti, hogy az emberek elég gyorsan reagáltak, azonban nem sikerült megmenteniük magukat.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban található Zavitne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt napon, miközben 11 ukrán támadást és ellentámadást vert vissza − közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.
A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát csaknem 2100-ban, az oroszországi Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 370-ben adta meg.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy lőszergyárat, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, hét tábori lőszerraktárt, négy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két-két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, illetve vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, öt francia HAMMER irányított légibombát, egy Vilha-rakétát, továbbá 27 légi és 11 tengeri drónt.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 17 páncélozott harcjárművet és két amerikai M270-es MRLS sorozatvetőt vesztettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 10 100 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 72 páncélozott személyszállító járművet, 589 páncélozott harcjárművet, 325 gépkocsit, 74 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csütörtökre négyen meghaltak a súlyos sebesültek közül a donyecki Szokol piacot szerdán ért ukrán tüzérségi találat nyomán.
Az orosz főváros egyik kerületi bírósága csütörtökön távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte Alakszandr Slak bloggert és testépítőt, az orosz hadsereg rágalmazása címén. A 2020 óta külföldön élő Slak egy Instagram-videóban azt állította, hogy a kahovkai erőmű gátját tavaly júliusban az orosz fél robbantotta fel. Moszkvában sajtójelentések szerint a hatóságok őrizetbe vettek egy 55 éves helyi férfit, aki légvédelmi rendszereket filmezett.
Az ukrán parlament jóváhagyta nyolc újabb miniszter kinevezését a nagyszabású kormányátalakítás közepette – írja a The Kyiv Independent.
Az újabb személyi változások Dmitro Kuleba külügyminiszter lemondását és utódjának, Kuleba helyettesének, Andrij Szbihának a kinevezését követően:
nevezték ki.
Befejeződtek a Poltava várost ért orosz rakétatámadás helyszínén végrehajtott keresési és mentési műveletek – jelentette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.
A jelentés szerint a támadásban 55 ember meghalt, 328 másik pedig megsérült. Az elhunyt áldozatok azonosítása folyamatban van.
Oroszország szeptember 3-án két ballisztikus rakétát indított a város ellen, ezek a Katonai Távközlési Intézetet és egy szomszédos egészségügyi létesítményt találtak el. Az oktatási épület részben megsemmisült.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna „sokat” elért az oroszországi Kurszki területen végrehajtott offenzív műveletben. A főtitkár szerint nehéz megmondani, hogyan fog alakulni a helyzet.
„Csak az ukránok tudják meghozni a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hová telepítsék erőiket, és milyen típusú hadviselés a megfelelő ebben a helyzetben” − mondta Stoltenberg, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, beleértve a nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi katonai célpontok támadására. „Örülök, hogy sok NATO-ország megadta ezt a lehetőséget, és azoknál, ahol még vannak korlátozások, enyhítettek, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát” − árulta el a NATO főtitkára.
Oroszország szeptember elejétől több mint 60 ezer katonát küld a Kurszki területre, hogy szembenézzen Ukrajna folyamatos betörésével – közölte Volodimir Zelenszkij elnök az NBC Newsnak adott, szeptember 3-án megjelent interjújában, amelyet a Th Kyiv Independent szemlézett.
Ez jelentős növekedés a korábban Olekszandr Szirszkij főparancsnok által ismertetett számadathoz képest, aki augusztus végén azt mondta, hogy Oroszország 30 ezer katonát irányított át a területre – írják.
Ukrajna csaknem egy hónapja indította meg a határon átnyúló hadi tevékenységét Oroszország területén, és
állítólag mintegy 100 orosz települést és csaknem 1300 négyzetkilométernyi területet foglalt el.
Az előrenyomulás üteme a jelek szerint lelassult a hadművelet kezdeti időszakához képest.
Az ukrán elnök megismételte más tisztségviselők korábbi kijelentéseit, miszerint a kurszki hadművelet egyik célja a nagy hatótávolságú fegyverek használatának korlátozása volt, mivel ezek a korlátozások megakadályozzák az országot abban, hogy hatékonyan védekezzen az orosz támadásokkal szemben.
A másik cél egy védőövezet, azaz pufferzóna létrehozása volt orosz területen, amellett, hogy megakadályozzák, Moszkva Ukrajnában hozzon létre ilyet.
Zelenszkij azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államokat nem tájékoztatták előre,
és a hadműveletet egy győzelmi terv egyik lépéseként magyarázta, amit Joe Biden amerikai elnöknek és két lehetséges utódjának, Kamala Harris alelnöknek és Donald Trump exelnöknek tervez bemutatni.
Mi a magunk részéről mindenképpen azt akarjuk, hogy a háború véget érjen
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Oroszországtól azt várják, fogadja el az ENSZ alapokmányát, fogadja el a világ szabályait.
Korábban ugyanezen a napon Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy Ukrajna terve, miszerint az orosz csapatokat Donbászból a Kurszki területre irányítják át, kudarcot vallott, valamint leszögezte, hogy az orosz területre történő folyamatos behatolás ellenére
az orosz erők tovább nyomulnak Pokrovszk, a donyecki terület kulcsfontosságú logisztikai központja felé.
Zelenszkij elismerte, hogy a helyzet Pokrovszk közelében továbbra is nehéz, de azt állította, hogy Oroszország tűzerejének előnye a szektorban már „csak” három az egyhez, szemben a korábbi tizenkettő az egyhez arányú helyzettel.
Hollandia új harckocsikat, vadászgépeket, fregattokat és légvédelmi rendszereket vásárol, mivel jövőre több mint 10 százalékkal növeli védelmi kiadásait. A holland kormány Oroszországra hivatkozva közölte, hogy az új biztonsági fenyegetésekkel szemben szeretné megerősíteni haderejét – írja a Sky News.
„Az új fenyegetések cselekvést követelnek. Oroszország kegyetlen ukrajnai agressziója azt mutatja, hogy a NATO-szövetség elleni támadás már nem elképzelhetetlen” − mondta Ruben Brekelmans védelmi miniszter.
A 2,4 milliárd eurós emeléssel az éves költségvetés mintegy 24 milliárd euróra emelkedik, és így a holland védelmi kiadások elérik a NATO által kért, a GDP két százalékának megfelelő minimális védelmi kiadási irányelvet.
A nemzetbiztonságot fenyegető egyéb veszélyek Kínából, Iránból, a terrorizmusból és a kibertámadásokból származnak − tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök várhatóan részt vesz a németországi amerikai légi támaszponton tartandó ramsteini találkozón szeptember 6-án azért, hogy jelenlétével is demonstrálja a háborús helyzet komolyságát.
Feltételezhetően személyesen fog további fegyverszállításokat – nagy hatótávolságú rakétákat és több légvédelmi eszközt – kérni a nyugati partnerektől az Oroszország elleni küzdelemhez – írja az Ukrajinszka Pravda, hozzátéve, hogy az elnök látogatása szokatlannak számít.
Az Ukrajnát támogató országok miniszterei a háború kezdete óta rendszeresen találkoznak a Ramstein-formátumként is ismert Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportban (UDCG) , ahol megvitatják Ukrajna katonai támogatását, mely főként felszerelésre terjed ki. Eddig ezek a találkozók leginkább munkamegbeszélések voltak, de
Zelenszkij látogatása valószínűleg politikai színezetet ad az eseménynek.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter már napok óta Kijev legfontosabb szövetségeseit keresi fel. Csütörtök este Berlinben találkozik Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, ahol a fő téma valószínűleg az lesz, hogy Németország a szűkös költségvetési helyzet ellenére képes lesz-e további fegyvercsomagokat biztosítani a következő hónapokban.
Umerov korábban már Washingtonban is tárgyalt, azonban a Biden-kormányzat a látogatáskor hangsúlyozta, hogy a kontaktcsoport következő, Ramsteinben tartandó ülésén az ország légvédelmének további bővítését fogja szorgalmazni.
Az Egyesült Államok és partnerei továbbra is biztosítják Kijev számára az oroszok elleni védekezéshez szükséges felszereléseket
– mondta Lloyd Austin védelmi miniszter, hozzátéve, hogy elítéli az ukrajnai polgári célpontok elleni közelmúltbeli orosz támadásokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt nyilatkozta, szeretné, ha Kamala Harris demokrata-jelölt nyerné a novemberi amerikai választásokat − írta meg a Politico.
„Először is, Joe Biden azt ajánlotta minden támogatójának, hogy támogassák Harrist. Korábban azt állítottuk, hogy Biden a mi preferált jelöltünk. Most tehát azt tesszük, amit ő mondott, támogatni fogjuk őt” − mondta az orosz elnök a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon, majd viccelődve hozzátette, hogy „olyan kifejezően nevet, talán tartózkodni fog még több, Oroszország elleni szankció bevezetésétől”.
Az orosz elnök nem először állítja, hogy a demokratáknak drukkol. Februárban kijelentette, hogy Joe Biden előnyösebb Oroszország számára, mivel tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, mint Donald Trump. A republikánus elnökjelölt elutasította Putyin bírálatát, hiszen saját állítása szerint jó viszonyt ápol az orosz elnökkel.
Az ukrán parlament szeptember 5-én jóváhagyta Andrij Szibihát új külügyminiszterként, miután elődje, Dmitro Kuleba lemondott. Szibiha korábban, 2016 és 2019 között Ukrajna törökországi nagyköveteként tevékenykedett.
Volodimir Zelenszkij elnök kormányához 2021-ben csatlakozott kabinetfőnök-helyettesként, majd idén áprilisban került a külügyminisztériumba – írja a The Kyiv Independent.
A külügyminiszteri tisztséget 2020 óta betöltő Kuleba lemondását a parlament már elfogadta. A változás egy nagyobb kormányátalakítás része, ami miatt számos miniszter és miniszterelnök-helyettes távozott.
„Ma új energiára van szükségünk. És ezek a lépések csak az államunk megerősítéséhez kapcsolódnak a különböző ágazatokban. Ez alól a nemzetközi politika és a diplomácia sem kivétel” − mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrajnai „különleges hadművelet” egy „extrém lépés” , de Vlagyimir Putyin orosz elnök többször hangsúlyozta, hogy Oroszország kész a politikai és diplomáciai rendezésre – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
Putyin elnök a kezdetektől fogva többször hangsúlyozta, hogy készek vagyunk a politikai és diplomáciai úton történő rendezésre, mert a különleges hadművelet valójában extrém döntés, egy extrém lépés
– mondta Peszkov az Izvesztyija című lapnak a vlagyivosztoki, távol-keleti gazdasági fórumon adott interjújában.
Hozzátette azt is, hogy a harcot egészen addig kell folytatni, amíg minden célját el nem érik a „hadműveletnek”, mert sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió részéről nem látnak szándékot a konfliktus lezárására.
Merész kijelentést tett Apti Alaudinov vezérőrnagy, a csecsen Ahmat különleges erők parancsnoka és az orosz védelmi minisztérium katonai-politikai főosztályának helyettes vezetője.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a (Ramzan Kadirov csecsen vezér közeli szövetségeseként ismert) parancsnok egy videóban azt mondta az oroszok ukrajnai „különleges hadműveletéről”:
Ahogy mondani szoktam, már győzelmet arattunk.
Majd hozzátette: az oroszok új feladata innentől kezdve az, hogy mindent megtegyenek azért, hogy egy nagy családdá váljanak, amely készen áll a jövő kihívásaira.
A RIA Novosztyi megjegyezte: Alaudinov már augusztus végén is azt mondta, hogy szerinte Oroszország mindenképp győzni fog a konfliktusban, mert „egyszerűen nincs más lehetőség”.
Bulgária legnagyobb oroszbarát pártja, az Újjászületés közölte: Bulgáriának el kell hagynia az Európai Uniót és a NATO-t, és be kell lépnie az Oroszországot is magába foglaló BRICS-csoport országai közé – írja az Euractiv hírportál.
A párt szerdán, a parlamentben népszavazás kiírását kérte erről a kérdésről. Kosztadin Kosztadinov, az Újjászületés vezetője úgy fogalmazott:
Ha jövőt akarunk, nincs helyünk ezekben az elavult struktúrákban, mint a mostani EU és a NATO. Ha az EU-t nem reformálják meg, akkor ki kell lépnünk belőle, mert nem fogunk vele együtt meghalni.
A párt elhalasztaná Bulgária euróövezeti csatlakozását is, amelyet a kormányzat 2025 közepére akarna megvalósítani (bár a szakértők szerint inkább 2026. január 1. lehetne reális időpont ehhez).
A párt felvetésére válaszul Martin Dimitrov, a PP–DB Európa-barát koalíció képviselője azt mondta: „Fennáll a gyanú, hogy önök ezzel a népszavazással ártani akarnak Bulgáriának az EU-ból való kilépéssel.”
Az előző éjjel 78 Sahíd kamikazedrónnal, valamint egy Iszkander–M típusú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát az oroszok – közölte az ukrán légierő csütörtökön.
Mint írták, az említett eszközök közül
A légierő beszámolójában hozzátették, hogy áldozatokról vagy anyagi károkról egyelőre nem érkezett információ. „A légvédelem Kijev, Cserkaszi, Kirovohrad, Vinnicja, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Herszon, Poltava, Csernyihiv, Zsitomir, Zaporizzsja és Herszon régiókban lépett működésbe” – sorolták fel.
Le kell bontani a zaporizzsjai atomerőmű hűtőtornyát, miután augusztus elején egy támadás miatt használhatatlanná vált a létesítmény – mondta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az erőműben tett látogatásakor.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a NAÜ főigazgatója megállapította,
hogy az erőmű hűtőtornyaiban „jelentős károkat” okozott a legutóbbi támadás, ezért lenne szükség a bontásra.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris biztonságra nem jelentett veszélyt az akció.
Mint írtuk, Rafael Grossi instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet, majd kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén. A támadás felelőseit Grossi nem nevezte meg.
A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER–1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van – közölte az MTI.
Egy korábbi posztunkban már utaltunk arra, hogy az előző éjjel is orosz drónok támadták Ukrajnát. A csapás több régiót érintett.
Az Ukrajinszka Pravda szerint már a késő esti órákban is légiriadó volt több helyen. Főként az ország északi részén, a Szumi területen haladtak át drónok.
Az éjjeli órákban Kijevet is megközelítették az orosz drónok, és robbanásokat is lehetett hallani a városban. A helyi önkormányzat közölte, hogy
kétszer is működésbe lépett a légvédelem: először éjfél környékén, majd hajnali 3.14 körül is erről számoltak be.
Később, a hajnali órákban még mindig légiriadó volt több régióban, köztük Szumiban, Csernyihivben, Kijevben, Poltavában és Kirovohradban is.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a reggeli órákban azt írta, hogy még mindig van néhány orosz drón a levegőben a főváros közelében. A városvezető arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, miközben már több mint hét órája tartott a légiriadó.
Frissítés: az ukrán kormányzat honlapja szerint végül délelőtt visszavonták Kijevben a légiriadót, amely így 11 órán keresztül tartott. Viszont más régiókban még mindig vannak aktív légiriadók.
John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője egy szerdán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Oroszország az ukrán határtól számított 300 kilométeres zónán kívülre helyezte harci repülőgépeit. Az amerikaiaktól kapott, nagy hatótávolságú ATACMS rakéták így nem képesek garantálni Ukrajna biztonságát – írja a The Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok idén tavasszal kezdte el nagy hatótávolságú rakétákkal támogatni Ukrajnát. A fegyvereket főként a Krím félszigeten használták, mivel a washingtoni korlátozások nem teszik lehetővé, hogy orosz területen is bevessék őket.
Mint írták, Oroszország légierejének 90 százaléka kiesik az ATACMS fegyverek hatótávolságán. A Fehér Ház szerint emiatt szintén nem oldaná meg Ukrajna problémáját, ha engedélyeznék a fegyverek orosz célpontok elleni bevetését.
Az Északi csoport egyik légideszant csapatának Grad-típusú többszörös rakétavetői megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők gyalogsági koncentrációját a Kurszki területen – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Miután megkapták az ukrán gyalogság egy csoportjának koordinátáit, amely megpróbálta megvetni lábát egy erdőben a Kurszki területen, a légierő Grad rakétavetői egy rakétacsomag pontos sorozatával lefedték a megadott négyzetet, megsemmisítve az ellenséges egységeket
– közölte az orosz védelmi minisztérium.
A lap szerint a célpont megsemmisítését drónok felvételei is alátámasztják. A Berkut hívójelű rakétatüzérségi hadosztály vezérkari főnöke szerint a munka folyik, és nagy támogatást kapnak „a kurszki srácoktól, akik a lehető leggyorsabban ki akarják űzni az ellenséget”.
Azt persze, hogy mindez valóban megtörtént-e, független forrásból nem lehet megerősíteni, és az orosz fél korábban is terjesztett ellenőrizhetetlen, vagy konkrétan hamis információkat a kurszki eseményekről.
Csütörtök hajnalban két orosz Sahíd drón tört be az ukrajnai Csernyihivből a Belarusz Homeli területére – írja az Ukrajinszka Pravda.
Belorusz források szerint a belorusz hadsereg vadászgépeket küldött a lelövésükre, majd robbanások hallatszottak.
Kétszer is – 01:34-kor és 01:36-kor – robbanás hangjai hallatszottak a Homeli területen. Az előzetes adatok szerint az emberek hallják és látják is a belorusz égbolton a drónok elleni munkát
– áll egy belorusz Telegram-bejegyzésben.
Állítólag ezt követően ismét készenlétbe állt a belorusz légvédelem. Hajnali fél kettőkor egy újabb vadászgép szállt fel Baranovicsi repülőteréről.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a kurszki hadművelettel kapcsolatban kitűzött összes feladat megvalósul. Az államfő ezt a nemzethez intézett esti videóbeszédében jegyezte meg, amelyet az Unian szemlézett.
Minden nap érkezett egy jelentés Szirszkij főparancsnoktól, különösen a pokrovszki, a torecki és a kurahovei hadműveletről. Nagyon fontos még, hogy a kurszki hadműveletünk összes konkrét feladatát végrehajtjuk
– mondta Zelenszkij, majd háláját fejezte ki az érintett katonai személyzetnek. „Mostantól kezdve ez a mi műveletünk és továbbra is a cserealap” – hangsúlyozta az elnök.
Elmondta azt is, hogy most fontos találkozókat készítenek elő a partnerekkel, hogy megerősítsék „nem csak Ukrajna, hanem mindannyiunk álláspontját Európában, mindannyiunkét a világon, akik ennek a háborúnak a valódi befejezésére és valódi közös munkára törekszenek, hogy a biztonságot soha többé ne rombolják le”.
Az államfő hangsúlyozta, hogy ennek a hétnek, a jövő hétnek és az egész szeptembernek mindannyiunk számára eredményesnek kell lennie. „Mindenekelőtt a légvédelemnek, a katonáinknak a fronton és az újjáépítésben szereplőknek. Jelentős dolgokra készülünk” – jelentette ki Zelenszkij.
A Közösségi Fejlesztési, Terület- és Infrastruktúraügyi Minisztériumot két minisztériumra osztják – jelentette ki Jevhenija Kravcsuk, a Verhovna Rada (ukrán parlament) Humán- és Információs Politikai Bizottságának elnökhelyettese, miután a Nép Szolgája frakció találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A Nép Szolgája frakció ülését tartottuk, és Volodimir Zelenszkij elnök úr is jelen volt a találkozó egy részén. Megvitattuk a személyi kérdéseket a hadiállapottal összefüggésben
– mondta szerda este.
Elmondása szerint „a régiók és az infrastruktúra minisztériumát szétválasztják, vagyis a régiók és az infrastruktúra különválasztásra kerül, de nem azonnal. A miniszterelnök két hónapot kért”. Kravcsuk megjegyezte, hogy „a minisztériumok összevonása és szétválasztása a Miniszteri Kabinet feladata lesz, ez az ő feladatuk”.
Hozzátette, hogy egyelőre az egységes nagy minisztériumot Olekszij Kuleba fogja vezetni, de később szétválasztják – közölte az interfax.
Területeinek védelme érdekében Oroszország egy olyan cordon sanitaire-t (vagyis egyfajta biztonsági zónát) hozhat létre az ukrán határon, amelyet akár Lengyelországig is kiterjeszthet – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője.
Elmondása szerint Oroszország cordon sanitaire-jének szélessége közvetlenül attól fog függeni, hogy a nyugati országok milyen fegyvereket szállítanak Kijevnek.
Egy nappal korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy az ukrán csapatok Kurszki területének lerohanása kizárja a konfliktus békés megoldásáról szóló tárgyalások lehetőségét – írja az aif.ru
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, miután szerdán felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
Elmondta, hogy a NAÜ-nek sikerült azonosítania az augusztus 11-én keletkezett tűz forrását, amely, mint mondta, nem a hűtőtorony aljánál keletkezett. A felelősöket Grossi nem nevezte meg. Beszámolója szerint láthatta az összes munkát, amelyet az állomás vízszivattyúrendszerén és az üzemanyag-tárolón végeztek.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója augusztus 11-én arról számolt be, hogy ukrán dróncsapás következtében tűz ütött ki a zaporizzsjai üzemben, a hűtőtornyok területén. Elmondta ugyanakkor, hogy az atomerőmű és Enerhodar város körül a sugárzási háttér továbbra is normális. Mindeközben az ukrán fél azt közölte akkor, hogy az oroszok okoztak tüzet az erőműben.
Jurij Csernicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű igazgatója szerdán azt mondta Grossinak, hogy a létesítmény vezetősége elrendelte a hűtőtorony műszaki vizsgálatát az ukrán dróntámadás utáni működtetéséhez. Közölte, hogy csak felülről történt drónberepülést tudtak megállapítani a történtekkel kapcsolatban.
A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat VVER–1000-es erőműblokkal rendelkezik. A létesítmény 2022. szeptember 11. óta nem termel áramot, mind a hat reaktora hideg leállítási üzemmódban van – közölte az MTI.
Az ukrán fegyveres erők a közelmúltban végrehajtott, példátlanul nagyszabású dróntámadásának a hatszorosára számítottak az oroszok. Egy volt vadászpilóta az orosz 333-as műsornak tett nyilatkozata szerint az ukránok most egy jóval nagyobb rajtaütésre készülnek, ami egyelőre nem valósult meg.
„Egyes jelentések szerint általában arra számítottak, hogy sokkal többet lőnek ki. Ugyanis a hírszerzés szerint az ukrán hadsereg mintegy ezer drónt halmozott fel, amelyek nagy hatótávolsága 600-1000 kilométer.”
Körülbelül ezer ilyen drón van különböző módosításokkal, és nem indították el őket. Meg kellett volna tenniük, de nem tették. Most mindenki arra vár, hogy elindítsák őket
– mondta a pilóta az Mk.ru szerint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!