Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a poltavai katonai oktatási intézményt eltaláló orosz rakéták mindössze három percig repültek, és sokan meghaltak vagy megsérültek az óvóhelyre vezető úton – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ez egy rakétacsapás volt. Egy kiszámított csapás. Most már vannak olyan információk, hogy a rakéta körülbelül 3 percig repült. Az embereknek nem volt idejük lemenni a bunkerbe

– hangsúlyozta az államfő.

Hozzátette, hogy sokan megsérültek vagy meghaltak, amikor lementek a bunkerbe, ami azt jelenti, hogy az emberek elég gyorsan reagáltak, azonban nem sikerült megmenteniük magukat.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban található Zavitne települést, és a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult az elmúlt napon, miközben 11 ukrán támadást és ellentámadást vert vissza − közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.

A tárca összesítése a „különleges hadművelet” övezetében elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák számát csaknem 2100-ban, az oroszországi Kurszk körzetében elszenvedett ukrán veszteségeket pedig mintegy 370-ben adta meg.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy lőszergyárat, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési pontját, hét tábori lőszerraktárt, négy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két-két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró, illetve vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, öt francia HAMMER irányított légibombát, egy Vilha-rakétát, továbbá 27 légi és 11 tengeri drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betört ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között 17 páncélozott harcjárművet és két amerikai M270-es MRLS sorozatvetőt vesztettek. Az augusztus 6-án indított támadás során Moszkva szerint az ukrán fél ebben a térségben több mint 10 100 embert, 81 harckocsit, 41 gyalogsági harcjárművet, 72 páncélozott személyszállító járművet, 589 páncélozott harcjárművet, 325 gépkocsit, 74 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csütörtökre négyen meghaltak a súlyos sebesültek közül a donyecki Szokol piacot szerdán ért ukrán tüzérségi találat nyomán.

Az orosz főváros egyik kerületi bírósága csütörtökön távollétében nyolcévi szabadságvesztésre ítélte Alakszandr Slak bloggert és testépítőt, az orosz hadsereg rágalmazása címén. A 2020 óta külföldön élő Slak egy Instagram-videóban azt állította, hogy a kahovkai erőmű gátját tavaly júliusban az orosz fél robbantotta fel. Moszkvában sajtójelentések szerint a hatóságok őrizetbe vettek egy 55 éves helyi férfit, aki légvédelmi rendszereket filmezett.

Az ukrán parlament jóváhagyta nyolc újabb miniszter kinevezését a nagyszabású kormányátalakítás közepette – írja a The Kyiv Independent.

Az újabb személyi változások Dmitro Kuleba külügyminiszter lemondását és utódjának, Kuleba helyettesének, Andrij Szbihának a kinevezését követően:

• Olha Stefanishinát az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettessé és egyben igazságügyi miniszterré;
• Szvitlana Hrincsukot ökológiai miniszterré;
• Matvij Bidnyijt sport- és ifjúsági miniszterré;
• Mikola Tocsickijt kulturális és információpolitikai miniszterré;
• Natalja Kalmykovát a veteránügyek miniszterévé;
• Herman Smetanint a stratégiai iparágak miniszterévé;
• Vitalij Kovalt mezőgazdasági miniszterré;
• Olekszij Kulebát pedig Ukrajna helyreállításáért felelős miniszterelnök-helyettessé, valamint a közösségek és területek fejlesztéséért felelős miniszterré

nevezték ki.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna „sokat” elért az oroszországi Kurszki területen végrehajtott offenzív műveletben. A főtitkár szerint nehéz megmondani, hogyan fog alakulni a helyzet. 

„Csak az ukránok tudják meghozni a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hová telepítsék erőiket, és milyen típusú hadviselés a megfelelő ebben a helyzetben” − mondta Stoltenberg, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Hozzátette, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, beleértve a nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi katonai célpontok támadására. „Örülök, hogy sok NATO-ország megadta ezt a lehetőséget, és azoknál, ahol még vannak korlátozások, enyhítettek, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát” − árulta el a NATO főtitkára.

Oroszország szeptember elejétől több mint 60 ezer katonát küld a Kurszki területre, hogy szembenézzen Ukrajna folyamatos betörésével – közölte Volodimir Zelenszkij elnök az NBC Newsnak adott, szeptember 3-án megjelent interjújában, amelyet a Th Kyiv Independent szemlézett.

Ez jelentős növekedés a korábban Olekszandr Szirszkij főparancsnok által ismertetett számadathoz képest, aki augusztus végén azt mondta, hogy Oroszország 30 ezer katonát irányított át a területre – írják. 

Ukrajna csaknem egy hónapja indította meg a határon átnyúló hadi tevékenységét Oroszország területén, és

Az előrenyomulás üteme a jelek szerint lelassult a hadművelet kezdeti időszakához képest.

Az ukrán elnök megismételte más tisztségviselők korábbi kijelentéseit, miszerint a kurszki hadművelet egyik célja a nagy hatótávolságú fegyverek használatának korlátozása volt, mivel ezek a korlátozások megakadályozzák az országot abban, hogy hatékonyan védekezzen az orosz támadásokkal szemben.

A másik cél egy védőövezet, azaz pufferzóna létrehozása volt orosz területen, amellett, hogy megakadályozzák, Moszkva Ukrajnában hozzon létre ilyet.

és a hadműveletet egy győzelmi terv egyik lépéseként magyarázta, amit Joe Biden amerikai elnöknek és két lehetséges utódjának, Kamala Harris alelnöknek és Donald Trump exelnöknek tervez bemutatni.

Mi a magunk részéről mindenképpen azt akarjuk, hogy a háború véget érjen 

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Oroszországtól azt várják, fogadja el az ENSZ alapokmányát, fogadja el a világ szabályait.

Korábban ugyanezen a napon Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy Ukrajna terve, miszerint az orosz csapatokat Donbászból a Kurszki területre irányítják át, kudarcot vallott, valamint leszögezte, hogy az orosz területre történő folyamatos behatolás ellenére

Zelenszkij elismerte, hogy a helyzet Pokrovszk közelében továbbra is nehéz, de azt állította, hogy Oroszország tűzerejének előnye a szektorban már „csak” három az egyhez, szemben a korábbi tizenkettő az egyhez arányú helyzettel.

Hollandia új harckocsikat, vadászgépeket, fregattokat és légvédelmi rendszereket vásárol, mivel jövőre több mint 10 százalékkal növeli védelmi kiadásait. A holland kormány Oroszországra hivatkozva közölte, hogy az új biztonsági fenyegetésekkel szemben szeretné megerősíteni haderejét – írja a Sky News.

„Az új fenyegetések cselekvést követelnek. Oroszország kegyetlen ukrajnai agressziója azt mutatja, hogy a NATO-szövetség elleni támadás már nem elképzelhetetlen” − mondta Ruben Brekelmans védelmi miniszter. 

A 2,4 milliárd eurós emeléssel az éves költségvetés mintegy 24 milliárd euróra emelkedik, és így a holland védelmi kiadások elérik a NATO által kért, a GDP két százalékának megfelelő minimális védelmi kiadási irányelvet. 

A nemzetbiztonságot fenyegető egyéb veszélyek Kínából, Iránból, a terrorizmusból és a kibertámadásokból származnak − tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt nyilatkozta, szeretné, ha Kamala Harris demokrata-jelölt nyerné a novemberi amerikai választásokat − írta meg a Politico.

„Először is, Joe Biden azt ajánlotta minden támogatójának, hogy támogassák Harrist. Korábban azt állítottuk, hogy Biden a mi preferált jelöltünk. Most tehát azt tesszük, amit ő mondott, támogatni fogjuk őt” − mondta az orosz elnök a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon, majd viccelődve hozzátette, hogy „olyan kifejezően nevet, talán tartózkodni fog még több, Oroszország elleni szankció bevezetésétől”.

Az orosz elnök nem először állítja, hogy a demokratáknak drukkol. Februárban kijelentette, hogy Joe Biden előnyösebb Oroszország számára, mivel tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, mint Donald Trump. A republikánus elnökjelölt elutasította Putyin bírálatát, hiszen saját állítása szerint jó viszonyt ápol az orosz elnökkel.

Bulgária legnagyobb oroszbarát pártja, az Újjászületés közölte: Bulgáriának el kell hagynia az Európai Uniót és a NATO-t, és be kell lépnie az Oroszországot is magába foglaló BRICS-csoport országai közé – írja az Euractiv hírportál.

A párt szerdán, a parlamentben népszavazás kiírását kérte erről a kérdésről. Kosztadin Kosztadinov, az Újjászületés vezetője úgy fogalmazott:

Ha jövőt akarunk, nincs helyünk ezekben az elavult struktúrákban, mint a mostani EU és a NATO. Ha az EU-t nem reformálják meg, akkor ki kell lépnünk belőle, mert nem fogunk vele együtt meghalni.

A párt elhalasztaná Bulgária euróövezeti csatlakozását is, amelyet a kormányzat 2025 közepére akarna megvalósítani (bár a szakértők szerint inkább 2026. január 1. lehetne reális időpont ehhez).

A párt felvetésére válaszul Martin Dimitrov, a PP–DB Európa-barát koalíció képviselője azt mondta: „Fennáll a gyanú, hogy önök ezzel a népszavazással ártani akarnak Bulgáriának az EU-ból való kilépéssel.”

John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője egy szerdán tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Oroszország az ukrán határtól számított 300 kilométeres zónán kívülre helyezte harci repülőgépeit. Az amerikaiaktól kapott, nagy hatótávolságú ATACMS rakéták így nem képesek garantálni Ukrajna biztonságát – írja a The Kyiv Independent. 

Az Egyesült Államok idén tavasszal kezdte el nagy hatótávolságú rakétákkal támogatni Ukrajnát. A fegyvereket főként a Krím félszigeten használták, mivel a washingtoni korlátozások nem teszik lehetővé, hogy orosz területen is bevessék őket. 

Mint írták, Oroszország légierejének 90 százaléka kiesik az ATACMS fegyverek hatótávolságán. A Fehér Ház szerint emiatt szintén nem oldaná meg Ukrajna problémáját, ha engedélyeznék a fegyverek orosz célpontok elleni bevetését.

Az Északi csoport egyik légideszant csapatának Grad-típusú többszörös rakétavetői megsemmisítették az Ukrán Fegyveres Erők gyalogsági koncentrációját a Kurszki területen – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Miután megkapták az ukrán gyalogság egy csoportjának koordinátáit, amely megpróbálta megvetni lábát egy erdőben a Kurszki területen, a légierő Grad rakétavetői egy rakétacsomag pontos sorozatával lefedték a megadott négyzetet, megsemmisítve az ellenséges egységeket

– közölte az orosz védelmi minisztérium.

A lap szerint a célpont megsemmisítését drónok felvételei is alátámasztják. A Berkut hívójelű rakétatüzérségi hadosztály vezérkari főnöke szerint a munka folyik, és nagy támogatást kapnak „a kurszki srácoktól, akik a lehető leggyorsabban ki akarják űzni az ellenséget”.

Azt persze, hogy mindez valóban megtörtént-e, független forrásból nem lehet megerősíteni, és az orosz fél korábban is terjesztett ellenőrizhetetlen, vagy konkrétan hamis információkat a kurszki eseményekről. 

A Közösségi Fejlesztési, Terület- és Infrastruktúraügyi Minisztériumot két minisztériumra osztják – jelentette ki Jevhenija Kravcsuk, a Verhovna Rada (ukrán parlament) Humán- és Információs Politikai Bizottságának elnökhelyettese, miután a Nép Szolgája frakció találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A Nép Szolgája frakció ülését tartottuk, és Volodimir Zelenszkij elnök úr is jelen volt a találkozó egy részén. Megvitattuk a személyi kérdéseket a hadiállapottal összefüggésben  

– mondta szerda este.

Elmondása szerint „a régiók és az infrastruktúra minisztériumát szétválasztják, vagyis a régiók és az infrastruktúra különválasztásra kerül, de nem azonnal. A miniszterelnök két hónapot kért”. Kravcsuk megjegyezte, hogy „a minisztériumok összevonása és szétválasztása a Miniszteri Kabinet feladata lesz, ez az ő feladatuk”.

Hozzátette, hogy egyelőre az egységes nagy minisztériumot Olekszij Kuleba fogja vezetni, de később szétválasztják – közölte az interfax.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• „Vészhelyzet alakulhat ki” – a zaporizzsjai atomerőmű környékét bombázták az oroszok,
• Egy ukrán politikus elárulta, mi az, ami végképp elképzelhetetlen Zelenszkij esetében,
• Lemondott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter,
• Nagyszabású tervet eszelt ki Kijev, ez lehet az előny a háborúban?,
• Napvilágot látott Moszkva titkos terve, Washington bekeményített,
• Zelenszkij tisztogatást rendezett a kormányban, kiderült, mi állhat a háttérben,
• Súlyos csapás érte az Oroszországba betörő ukrán katonákat, Putyin megpróbálja kifüstölni őket,
• Poltavai és lembergi katonai célpontok elleni támadásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium.

Tartsanak velünk ezúttal is!