Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Volodimir Zelenszkij közölte: kész a terv, így nyerheti meg Ukrajna a háborút;
• Vlagyimir Putyin bekeményített: olyat tett az orosz elnök, amire még sosem volt példa;
• Az amerikai hadsereg tesztelhette egy hadgyakorlaton, hogy milyen lenne Ukrajnában harcolni;
• Zelenszkij testőre és egy elit egység magas rangú tisztjei is meghaltak egy orosz támadásban;
• Télen sötétségbe borulhat Ukrajna.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke – jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz – mondta.

Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van

– jelentette ki Jens Stoltenberg a Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről című leköszönőbeszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. „Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül” – jelentette ki, leszögezve, hogy

a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt.

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik. Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen is az – túl nagyok”.

A herszoni légvédelmi rakétadandár ukrán katonái szeptember 18–19-én éjjel kilenc orosz Sahíd drónt semmisítettek meg – közölte Ukrajna légiereje X-oldalán, a védekezést videón rögzítették.

2024. szeptember 18–19-én éjjel intenzív harci tevékenység folyt Ukrajna déli részén. A herszoni légvédelmi rakétadandár sikeresen lelőtt kilenc Sahíd 136/131-es drónt. A lelőtt eszközök közül háromért a felvételen látható Jaroszlav-féle mobil tűzcsoportot illeti az érdem

– fogalmaztak a közleményben, amelyet az Ukrajinszka Pravda idézett.

Oroszország 638 140 katonát vesztett az ukrajnai teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ez a szám tartalmazza az orosz erők azon 1130 fős veszteségét is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 8705 harckocsit, 17 093 páncélozott harcjárművet, 24 839 járművet és üzemanyagtartályt, 18 177 tüzérségi rendszert, 1189 többszörös rakétaindító rendszert, 947 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 328 helikoptert, 15 417 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Idősek otthonát ért orosz támadás szeptember 19-én Szumi városában, egy ember meghalt és legalább 12 ember megsérült – jelentette az ukrán belügyminisztérium a The Kyiv Independent szerint.

Volodimir Artjuh kormányzó szerint az intézményben összesen 211 idős ember élt, összesen 147 embert evakuáltak.

Az embereket új, előkészített helyekre költöztetik. Orvosi és pszichológiai segítségre van szükségük

– fogalmazott a kormányzó az országos televízióban. „A támadás délután történt, az emberek éppen ebédeltek vagy pihentek, és sokkot kaptak” – tette hozzá.

Oroszország fokozta támadásait a határ menti Szumi terület ellen, amit a hadsereg az augusztus elején indított kurszki hadműveletben elért ukrán sikerre adott válasznak tekint. Az ukrajnai hatóságok a térségből összesen 45 ezer lakos evakuálását tervezik.

Igor Gorgant, a moldovai hadsereg volt vezérkari főnökét hazaárulással vádolják – írja a The Kyiv Independent.

A szervezett bűnözés elleni és különleges ügyek ügyészsége közölte, hogy Gorgan 

vádlott az Oroszország javára elkövetett állítólagos kémkedéssel kapcsolatos ügyben.

Hírek szerint Igor Gorgan évekig az orosz katonai hírszerzés (GRU) informátora volt, a moldovai tiszt 2013 és 2016 között vezérkari főnöki posztot töltötte be, majd 2019-ben Igor Dodon oroszbarát elnök idején újra kinevezték a posztra, mielőtt 2021-ben Maia Sandu nyugatbarát elnök kérésére ismét elveszítette a pozíciót. Információk szerint a tábornok még hivatalának elvesztése után is kihasználta kapcsolatait a védelmi minisztériumban, és érzékeny információkat adott át Oroszországnak Moldováról és Ukrajnáról.

Németország Dániával együtt 22 darab újabb Leopard 1 A5-ös harckocsit adott át Ukrajnának, egyebek mellett az újabb katonai segélycsomagban – hozta nyilvánosságra a német szövetségi kormány a honlapján.

A csomag a harckocsik mellett tartalmaz még 61 ezer darab 155 milliméter kaliberű lőszert, három GEPARD önjáró légvédelmi löveget pótalkatrészekkel, 10 darab MG3-as géppuskát ötszáz tartalék csővel, két légtérfigyelő radart, valamint különféle katonai járműveket, drónokat, aknamentesítő és egyéb műszaki eszközöket.

Szeptemberben az ukrán védelmi minisztérium beszerzési ügynöksége pályázati úton 1300 darab különféle átalakítású DJI Mavic drón szállítására kötött szerződést 162,69 millió hrivnya (körülbelül 1,5 milliárd forint) értékben – írta az MTI a Prozorro online platformra hivatkozva. Információk szerint egyebek mellett ötszáz, Mavic 3T hőkamerával felszerelt drónt kötöttek le 140 ezer hrivnya (1,3 millió forint) körüli darabáron, ami rekord alacsony árnak számít a Prozorrón keresztüli vásárlások esetében.

Oroszország ukrajnai háborúja „katonai katasztrófa a Kreml számára” – mondta egy brit diplomata, mondván, hogy Oroszország jelentős emberveszteségei „sivár képet festenek”.

A bécsi Biztonsági Együttműködési Fórumon felszólalva Nicholas Aucott, az EBESZ brit küldöttségének katonai főtanácsadója azt is mondta, hogy az olyan tényezők, mint az ukrajnai kurszki behatolás és az orosz fekete-tengeri flotta egynegyedének megrongálása vagy megsemmisítése „elképesztő orosz katonai kudarcot” eredményeznek.

Már két év és 212 nap telt el azóta, hogy Oroszország végrehajtotta teljes körű invázióját, egy olyan katonai akciót, amelyről Oroszország azt gondolta, hogy néhány nap alatt véget ér

– idézi a The Kyiv Independent a diplomatát.

„Ebben az összefüggésben a jelenlegi kényszerhelyzet nem értelmezhető másként, mint a Kreml katonai katasztrófájaként” – tette hozzá. A lap megemlítette azt is, hogy nyugati hírszerzési becslések szeptember 17-én az orosz veszteségeket 200 ezer halottra és 400 ezer sebesültre becsülték.

Ez közel áll Kijevnek a moszkvai veszteségekre vonatkozó becsléséhez, amely szerint szeptember 18-ra több mint 637 ezer halott és sebesült katonája lett Oroszországnak.

Katonai szinten Ukrajna hatékony manőverező hadviselése szöges ellentétben áll Oroszország »húsdarálós« taktikájával

– mondta Aucott.

Csapást mért az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) különleges rádiókommunikációs központjára és ukrajnai repülőterek kritikus infrastrukturális létesítményeire – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium, amiről az MTI is beszámolt.

Az orosz hadijelentés Heorhijivka település elfoglalása mellett a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban 13-ban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát, Kurszk megyéből pedig több támadási, és három – a határon át tervezett – betörési kísérlet meghiúsításáról adott számot. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz.

Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között három tábori lőszerraktárt, két német Marder gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres önjáró és öt vontatott tarackot, továbbá 46 drónt.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán csapatok gyakorlatilag teljesen elhagyták a Donyecki régióban lévő Pokrovszk közelében fekvő Hrodivka települést.

Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Telegram-csatornáján bejelentette a Kurszki régió Szudzsai járásában található Nyikolajevo-Darjino és Darjino települések visszafoglalását.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe benyomuló ukrán erők az elmúlt napon egyebek között egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet és három pontonhidat veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadásban több mint 14 950 embert, 122 harckocsit, 52 gyalogsági harcjárművet, 93 páncélozott személyszállító járművet, 768 páncélozott harcjárművet, 464 gépkocsit, 109 tüzérségi löveget és 28 sorozatvetőt veszített.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében legkevesebb három civil megsérült.

Az Európai Parlament szeptember 19-én állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az EU tagállamait, hogy oldják fel az Ukrajnára vonatkozó korlátozásokat a nyugatról szállított fegyverek Oroszországon belüli használatára, és gyorsítsák fel a fegyverszállításokat, beleértve a Taurus rakétákat is – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

Bár Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kapott az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól is, erőik nem használhatják azokat orosz területen belüli mélyebb csapásokra, mivel Washington szerint ez a háború eszkalálódásához vezetne. Németország tartózkodott a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállításától, Olaf Scholz kancellár többször is az eszkalációtól való félelemre hivatkozott. Németország nem fogja megengedni, hogy Ukrajna német fegyverekkel támadásokat indítson messze a front mögött, „még akkor sem, ha más országok másként döntenek” – mondta Scholz szeptember 14-én.

„A jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és továbbra is ki van téve a lakossága és az infrastruktúrája elleni támadásoknak” – áll az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalásában. Felszólították a tagállamokat, hogy „gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a Taurus rakéták szállítását”.

Az állásfoglalás emellett felszólította az uniós tagállamokat, hogy „tartsák fenn és terjesszék ki a tanács szankciós politikáját Oroszországgal, Fehéroroszországgal, valamint az Oroszországnak katonai és kettős felhasználású technológiákat szállító nem uniós országokkal és szervezetekkel szemben”. Az indítványt 425 igen szavazattal, 131 nem ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el.

Az ukrán parlament olyan határozatot fogadott el, amelyben több mint 300 település és járás átnevezéséről döntött. A határozat 4 járás, 10 város, 56 település és 262 falu átnevezését javasolja, amelyek neve az orosz birodalmi politika szimbólumait tartalmazza, vagy nem felel meg az államnyelvi normáknak.

A határozat átnevezi azon településeket, amelyek elnevezése orosz és szovjet narratívákat vagy ruszinosított kifejezéseket tartalmaz. Az átnevezési javaslatok között sok olyan név is szerepelt, amelyek szovjet ünnepekhez vagy szimbólumokhoz kapcsolódnak – írja az Ukrinform.

Az orosz hadsereg csapást mért az ukrán fegyveresek különleges hírszerzési és rádiókommunikációs központjára, valamint kritikus infrastrukturális létesítményekre. Erről az orosz védelmi minisztérium számolt be – írja a TASZSZ az orosz védelmi tárca közlése alapján. 

Az orosz fegyveres erők pilóta nélküli légi járművei csapást mértek az ukrán hadsereg hírszerzési főigazgatóságának fő különleges rádiókommunikációs központjára, valamint Ukrajna repülőtéri infrastruktúrájának kritikus objektumaira – írták a közleményben.

Az EU a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket fegyverek vásárlására adja Ukrajna számára. Az első részletből 400 millió eurót az ukrán védelmi vállalatok finanszírozására fordítottak, és máris kifizették az ukrán tüzérségi fegyverek gyártását – közölte Katarina Mathernova, az EU ukrajnai nagykövete.

Mathernova emlékeztetett arra, hogy az EU hat hónappal ezelőtt jóváhagyta azt a programot, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna javára fordítja. Augusztusban kiutalták az első 1,4 milliárd eurót, és több tagállam kapott támogatást új fegyverszállításokra – írja az Ukrajinszka Pravda.

Szeptember 19-én hajnalban orosz csapatok rakétákkal támadták Harkivot. 

A helyi tisztviselők szerint a csapások egy erdősávot értek el a Sevcsenkovei járásban. Áldozatokról nincs információ, a becsapódás helyszínén tűz ütött ki – írja az ukrán Focus.

Az ukrán fegyveres erők 150. önálló gépesített dandárjának parancsnoka, Viktor Pavlus orosz hadifogságba került.

Az orosz védelmi minisztériumnak az elfogott katona azt mondta: az orosz tüzérség tüze megakadályozta, hogy az ukránok egyáltalán elérjék az állásokat. 

Nem értük el az állásokat. Aknavetőkkel, tüzérséggel lőttek minket. Aztán végigfutottuk az éjszakát, rejtőzködve a drónok, aknavetők elől

– jegyezte meg Pavlus.

Elmondása szerint később eljutott az elhagyott lakásokhoz. Megpróbált elrejtőzni, de ismét tűz alá került. Ekkor már úgy döntött, hogy megadja magát az orosz hadseregnek – írja az aif.ru orosz portál. 

Az ukrán fegyveres erők által a Herszon megyei Kairka községben végrehajtott tüzérségi támadás következtében meghalt egy civil.

A lövések következtében meghalt egy helyi lakos, megrongálódtak az elektromos vezetékek

– áll az üzenetben, amelyet egy helyi Telegram-csatorna osztott meg. 

Az érintettt járás területén összesen 21 lövést regisztráltak az ukrán hadsereg részéről. Az egyik lakóház udvarán pedig egy fel nem robbant lőszert találtak, amelyet a katonák megsemmisítettek – írja az orosz TASZSZ hírügynökség. 

Az ukrán fegyveres erők dróntámadásában megsérült két munkás, akik a kurszki határvidéken az áramellátás helyreállításán dolgoztak.

A rendelkezésre álló információk szerint a villanyszerelőket golyóálló mellények mentették meg a súlyosabb sérülésektől. A kurszki mentősök azonnal segítséget nyújtottak az áldozatoknak – írja a TASZSZ hírügynökség.

Az Egyesült Államok célja, hogy az ENSZ jövő heti politikai nagyhetén a napirend kiemelt témája legyen Ukrajna, és Oroszországot nyomás alatt tartsa a Biztonsági Tanácsban – mondta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán, Washingtonban.

Linda Thomas-Greenfield sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy amerikai kezdeményezésre szeptember 24-én tartják az ENSZ Biztonsági Tanácsának különleges ülését. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is New Yorkban tartózkodik majd a világszervezet politikai hetén és több kapcsolódó találkozón vesz részt.

Az amerikai diplomata hangsúlyozta: Oroszország tovább folytatja háborúját Ukrajna ellen, és nem tesz erőfeszítéseket lezárására.

Linda Thomas-Greenfield megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a Biztonsági Tanács összetételének átalakítását, és bejelentett három új amerikai javaslatot a reformot illetően. Eszerint az Egyesült Államok támogatja azt, hogy Afrika két állandó taggal rendelkezzen, valamint azt is, hogy a fejlődő kis szigetországok csoportja egy választás útján odaítélt helyet kapjon. Jelezte azt is, hogy országa kész lépéseket tenni a reform előmozdítása érdekében, és egy szövegtervezet alapján egyeztetéseket kezdeményez, ami alapja lehet az ENSZ Alapokmány módosításának.

A diplomata emlékeztetett, Joe Biden elnök két évvel ezelőtt támogatta azt az elképzelést, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak számát bővítsék afrikai, latin-amerikai és karibi tagországokkal, a régóta tervezett, indiai, japán és német tagságon túl – számolt be az MTI.

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5736 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5868 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Meghaladja a 6,1 milliót az Oroszországban tartózkodó és nyilvántartott külföldi állampolgárok száma – közölte szerdán az orosz belügyminisztérium migrációs ügyekért felelős főigazgatósága.

Az orosz belügyi nyilvántartás szerint szeptember 1-jén 6 174 777 külföldi állampolgár tartózkodott Oroszországban.

A minisztérium az adatot arra reagálva tette közzé, hogy „egyes Telegram-csatornák” kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az illetékes hatóságoknak megbízható statisztikai adatai lennének a migrációs helyzetről, így az Oroszországban tartózkodó külföldiek számáról.