Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij elárulta, hogy áll Ukrajna Győzelmi Terve
• Bizonyítékot szerzett a Nyugat, Kína drónokat szállít Oroszországnak
• Rendkívüli támadás ért egy ukrán várost, legalább hat ember meghalt
• Már 13 halálos áldozata van egy robbanásnak Oroszországban
• Példátlan csapás történt Moszkvánál az ukránok szerint, egy orosz parancsnok meghalhatott
• Ők lehetnek Zelenszkij kihívói egy ukrán választáson, könnyen veszíthet a jelenlegi vezető
• Szergej Lavrov: Arra készítik fel Európát, hogy belevágjon egy öngyilkos akcióba
• El País: Volodimir Zelenszkij tárgyalásokra készül Oroszországgal

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Egy Szu–34-es vadászbombázó megsemmisítette az ukrán csapatok egyik erődítményét a Kurszki terület egyik határ menti térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A Szu–34-es többfunkciós szuperszonikus vadászbombázó személyzete csapást mért egy erődítményére a Kurszki terület határ menti térségében

– közölte a minisztérium.

A támadást univerzális tervező- és korrekciós modullal ellátott légibombákkal hajtották végre – írja a RIA.

Alexander Stubb finn elnök úgy véli, hogy Ukrajnának először az EU tagjává kell válnia, és csak azután csatlakozhat a NATO-hoz.  Az elnököt arról kérdezték, reális-e, hogy Ukrajna az év végéig meghívást kap a NATO-ba – írja az Ukrajinszka Pravda.

„Az év végére szerintem irreális” – válaszolta. Hozzátette, hogy hosszú távon reálisnak tartja Ukrajna meghívását a katonai szövetségbe, majd vázolta, hogy szerinte milyen sorrendben csatlakozna a nyugati szövetségekhez a háborúban álló ország.

Úgy gondolom, hogy egyfajta sorrend lesz: először az EU-tagság, másodszor – NATO-tagság

– tette hozzá.

Stubb szerint először biztonsági megállapodásokról állapodnak meg Ukrajnával, amelyek jelenleg több mint 20 országgal vannak érvényben, majd Ukrajnának kétoldalú biztonsági garanciákról kellene megállapodnia olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Franciaország, ezt követően Ukrajna az EU tagja lehetne, és csak ezután a NATO tagja.

Finnország álláspontja, hogy támogatja Ukrajna NATO-tagságát. „De az időzítésnek megfelelőnek kell lennie. Mindannyian tudjuk, hogy egy háborúban lévő ország nem lehet NATO-tag” – mondta a finn elnök. 

Több mint 71 ezer orosz katonáról erősítették meg, hogy Ukrajnában, a fronton haltak meg – derül ki a Mediazona független orosz médium szeptember 27-i jelentéséből.

A Mediazona, szeptember közepi adatai óta 1998 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára. Az újságírók megjegyzik, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel az általuk ellenőrzött információk nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.

Amióta Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni totális háborúját, több mint 4100 tiszt halt meg ukrajnai harcokban. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy legalább 13 ezer orosz fogoly halt meg Ukrajna keleti frontján. A Mediazona becslései szerint a harcban elesettek többsége Rosztov, Szverdlovszk, Baskíria és Cseljabinszk megyékből, valamint a Burját Köztársaságból származik. Az újságíró szerint a Kreml által a túlnyomórészt muzulmán területeken, Baskíria és Tatárföldön végrehajtott toborzáshullám miatt az elmúlt hónapokban szintén nőtt a harcban elesettek száma.

A Wall Street Journal (WSJ) nem nyilvános források és nyugati hírszerzési becslések szerint szeptember 17-én arról számolt be, hogy 2022 februárja óta nagyjából 1 millió ukrán és orosz halt vagy sebesült meg – köztük civilek is. A WSJ azt is állította, hogy 80 ezer ukrán katona halt meg a háborúban és mintegy 400 ezer megsebesült – ezt a számot egyes ukrán törvényhozók „túlzásnak” tartják.

Idén februárban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a totális háború kezdete óta 180 ezer orosz katona halt meg. Az elnök szerint ugyanezen idő alatt több mint 31 ezer ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg 2024. szeptember 27-én az orosz harci veszteségeket 649 ezer katonára becsülte – írja a Kyivindependent.

Oroszország az Északi Áramlat felrobbantása ügyében indított vizsgálat keretében bírósági eljárást megelőző keresetet nyújtott be Németország, Dánia, Svédország és Svájc ellen – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Elmondása szerint ha az ügyet az előzetes eljárásban nem sikerül rendezni, Oroszország az ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordul – írja a Kommerszant.

A külügyi szóvivő hozzátette, az eljárást megelőzően több más ország ellen is keresetet nyújthatnak be, „amelyeknek közük lehet” az eseményhez. Zaharova a robbantásokat „a nemzetközi terrorizmus égbekiáltó aktusának” nevezte, amely számos, az ilyen incidensek megelőzésére és kivizsgálására kötelező nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik. „Sajnos azt látjuk, hogy ezeket a kötelezettségeket az Orosz Föderáció ismételt felhívásai ellenére sem teljesítik” – mondta a külügyminisztérium szóvivője.

A robbanások az Északi Áramlatnál és az Északi Áramlat 2-nél, amelyet még nem helyeztek üzembe, 2022. szeptember 26-án történtek. Svédország és Dánia 2024 februárjában közölte, hogy megszüntette a vizsgálatot. Egyelőre Németország az egyetlen európai ország, amely folytatja azt. Augusztusban a német főügyészség kiadta az első elfogatóparancsot az ügyben. A németek úgy vélik, hogy a szabotázsban részt vett Volodimir Zsuravljov ukrán búvároktató, aki Lengyelországból menekült hazájába.

A „BARS–37” önkéntes brigád katonái számára bónuszfizetéseket állapítottak meg az ukrán katonai felszerelések megsemmisítéséért és elfogásáért – írja a Moszkovszkij Komszomolec. Dmitrij Rogozin orosz politikus szerint a „BARS–37”-be jelentkezők száma majdnem háromszorosan meghaladta a különítmény teljes munkaidős létszámát.

Az ellenséges felszereléseket megsemmisítő vagy elfogó katonák ösztönzésére pénzbeli bónuszok járnak:

• egy HIMARS rakétavető vagy Tocska–U rakétarendszer drónok segítségével történő megsemmisítéséért 300 ezer rubel (átszámítva 1,132 millió forint),
• egy helikopter megsemmisítéséért vagy elfogásáért 200 ezer rubel (átszámítva 754 ezer forint),
• egy vízi jármű, például csónak megsemmisítéséért a prémium 30 ezer és 300 ezer rubel (átszámítva 113 ezer és 1,132 millió forint) között változik.

Egyéb katonai felszerelések, például páncélozott személyszállító vagy gyalogsági harcjármű megsemmisítéséért 50 ezer rubel (nagyjából 188 ezer forint) a prémium.

MIntegy 68 ezer nő szolgál az ukrán fegyveres erőknél, közülük több mint 48 ezer katona – közölte az adatokat Ljudmila Darahan, az Ukrán Honvédelmi Minisztérium államtitkára Kijevben, egy a nemek közti egyenlőségről rendezett nemzetközi szemináriumon.

Véleménye szerint a „nők egyenlő szerepet töltenek be a férfiakkal az ukrán védelmi képességek erősítésében – idézi a politikust a Kárpátalja.ma. 

Beszédéből kiderült még, hogy körülbelül 5 ezer szolgálatos nő van közvetlenül a harci övezetben. Szerinte a nők bizonyítják, hogy „az embereket a képességeik, hatékonyságuk és intelligenciájuk alapján kell megítélni, nem pedig a nemük alapján”.

A donyecki régió Pokrovszki járásában található Jaszeneve faluban legalább két civil meghalt, egy pedig megsebesült az oroszok szombati légitámadásának következtében – közölte Vadim Filaskin, a terület katonai közigazgatásának vezetője Telegramon. 

 Valószínű, hogy az áldozatok száma növekedni fog. A helyszínelés jelenleg is tart

– írta Filaskin.

A Dnyipropetrovszki területen lévő Krivij Rihben újabb holttest került elő a romok alól – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A településre – amely az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij szülővárosa –pénteken mértek rakétacsapást az oroszok, aminek következtében a helyi rendőrkapitányság, egy oktatási intézmény, 23 családi ház és három kilencemeletes épület dőlt romba, továbbá több mint nyolcvan autóban okoztak károkat az orosz erők. 

Összesen 4 ember halt meg a támadásban, további 6 ember pedig megsérült.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai kormány tanulmányozza Ukrajna győzelmi tervét, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mutatott be Joe Biden amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban tartott találkozójukon − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.

Arra a kérdésre, hogy Kijev a jövőben kap-e engedélyt arra, hogy nyugati fegyvereket használjon nagy hatótávolságú csapások mérésére orosz katonai célpontokra, Blinken elárulta, hogy a kormányzat és Ukrajna partnerei most tanulmányozzák ennek a tervnek a részleteit, és ha szükséges, „további lépéseket” fontolgatnak, hogy segítsék az ukránokat a győzelem elérésében.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Joe Biden amerikai elnök „világosan kijelentette, hogy elkötelezett Ukrajna sikere mellett”.

Norvégia kormánya új szabályozást vezet be: többé nem nyújt automatikusan menedéket minden Ukrajnából érkező menekültnek, ehelyett a Nyugat-Ukrajnából érkezők menedékkérelmeit egyéni elbírálás alapján vizsgálják meg.

Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter a változtatás szükségességét a lakhatás, az egészségügyi ellátórendszer és az iskolák túlterheltségével indokolta. Elmondta, hogy az 5,6 millió lakosú Norvégia a háború kezdete óta mintegy 85 ezer ukrán menekültet fogadott be.

Nem tudunk aránytalanul nagy számú menekültet befogadni Észak-Európa többi országához képest

– nyilatkozta.

A jövőben a menedékkérelmeket a Lemberg, Voliny, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Rivne megyékből érkező menekültek esetében egyénileg bírálják el, mivel Norvégia ezeket a területeket biztonságosnak tekinti. Emellett Mehl hozzátette, hogy az ukrán menedékkérők között növekvő arányban jelennek meg katonaköteles korú férfiak – írja a Kárpáti Igaz Szó. 

A 35 éves csaló azt ígérte, hogy pénzért segít kiszabadítani a nő férjét az orosz fogságból. A bűnöző fél év alatt 1,2 millió hrivnyát kért ily módon a nőtől, amit saját célokra használt fel – írta meg a Kárpáti Igaz Szó (egy hrivnya nagyjából 8,64 forintnak felel meg a mostani árfolyamon).

Az ügyben a Krivij Rih-i járási rendőrkapitányság nyomozói és operatív egységei az Ukrán Biztonsági Szolgálattal együttműködve gyűjtöttek bizonyítékokat a bűncselekményről.

A rendőrség befejezte az előzetes nyomozást, és az ügyet vádemelési javaslattal a bíróság elé terjesztették. 

Az ukrán légierő közölte, hogy csapataik 73 drónból 69-et lelőttek egy éjszakai támadás során, amelyben két ballisztikus és két cirkálórakétát is bevetettek az oroszok.

A történtekkel szinte egy időben az ukrán légvédelem mintegy 15 orosz támadó drónt semmisített meg Kijevben és környékén – közölte a helyi katonai közigazgatás.

Szumi városa mindössze 32 kilométerre fekszik az orosz határtól, és az orosz erők drónokkal és irányított bombákkal támadják az egész régiót és a várost is, ahol – mint arról beszámoltunk – egy egészségügyi intézetet támadtak meg az éjjel. 

Oroszország veszteségei az Ukrajna elleni háborúban már meghaladták a 650 ezer katonát az ukrán vezérkar legfrissebb, szombati jelentése szerint.

Mint azt az RBK Ukraine a vezérkari jelentés alapján közölte, az ukrán védők az elmúlt 24 órában 1470 orosz katonát likvidáltak. 

Az oroszok teljes, becsült harci veszteség  szeptember 28-ig így nézett ki: 

• élőerőt tekintve mintegy 650 ezer 640 (az utóbbi 24 órában +1470) fő volt a veszteség,
• harckocsikból 8860 (+14)
• páncélozott harcjárművekből 17438 (+42)
• tüzérségi rendszerekből 18733 (+55)
• MLRS típusú rakéta-sorozatvetőkből 1203 (+4)
• légvédelmi rendszerekből  961
• repülőgépekből 369
• helikopterekből 328
• katonai célú drónokból 16093 (+62)
• cirkáló rakétákból 2610 (+2)
• hajókból/csónakokból 28 
• tengeralattjárókból 1
• különböző gépjárművekből és üzemenyagtartályokból 25411,
• speciális felszerelésből pedig 3291 darab (+99)  veszett el az orosz oldalon az ukrán becslés szerint.

Magyarország területére 2024. szeptember 27-én az ukrán-magyar határszakaszon 6504 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a rendőrség közleményében. 

Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a donyecki régióban elfoglalta Liszivka és Marinjivka településeket – írja az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Az elmúlt hétre vonatkozó orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. Az összefoglaló szerint szeptember 21-27. között a „különleges hadművelet” övezetében 103 ukrán ellentámadást vertek vissza.

A beszámoló szerint Ukrajnában az orosz fél az elmúlt héten 33 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük hiperszonikus Kinzsal rakétákkal, valamint pilóta nélküli légijárművekkel hadiipari üzemekre, őket támogató energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, egy nyugati fegyvereket és felszerelést szállító vasúti szerelvényre.

Támadások légi és tengeri drónokat előállító és tároló létesítményeket, hadi- és üzemanyagraktárakat, valamint az ukrán hadsereg és a külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit is érték.

A heti hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai eszközök között sorolt fel egyebek között 23 harckocsit, 99 páncélozott harcjárművet, harminc külföldi gyártmányú,155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, egy amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz nagy hatótávolságú irányított Neptun rakétát, két amerikai HARM radarelhárító rakétát, két, földi célok támadására átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 20 francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 39 rakétáját, továbbá 482 drónt. A drónok közül 164-et a műveleti területen kívül.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Szerhij Szuhomlin volt zsitomiri polgármestert nevezték ki az Ukrajna infrastruktúrájának helyreállításával és fejlesztésével foglalkozó ügynökség élére – közölte a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

Szuhomlin 2015 novemberében lett Zsitomir polgármestere, és saját kérésére 2024. szeptember elején mondott le városvezetői tisztségéről.

Közösségi oldalán „rendszerszintű akadályokra” vonatkozó panaszok sorát ismertette, amelyek korlátozták munkája végzésében, és végül a lemondását indokolták. Döntése megterhelte Kijev és Nyugati szövetségeseinek kapcsolatát, valamint aggodalmat akörül, hogy képes lesz-e Ukrajna kezelni az energetikai infrastruktúrája ellen orosz támadásokat.