Jevgenyij Balickij, az Oroszország álltal részben elfoglalt zaporizzsjai régió orosz kormányzója a RIA Novosztyinak pénteken azt mondta, hogy az orosz hadsereg elérte Huljajpolje város peremét – írja az MTI.
Szergej Lebegyev, a „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora”, ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy
péntekre virradóra a román légvédelem is részt vett az Izmajil város elleni orosz támadás elhárításában.
Mint mondta, a támadás végén két román vadászgép berepült Ukrajna légterébe. Lebegyev azt mondta, hogy a csapás a Duna-menti városban kikötői infrastruktúra létesítményeit, köztük a nyugati páncélozott járműveket rejtő épületeket érintett, valamint román „zsoldosokat” és ukrán katonákat „likvidált”.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!
Egy Szu–34-es vadászbombázó megsemmisítette az ukrán csapatok egyik erődítményét a Kurszki terület egyik határ menti térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A Szu–34-es többfunkciós szuperszonikus vadászbombázó személyzete csapást mért egy erődítményére a Kurszki terület határ menti térségében
– közölte a minisztérium.
A támadást univerzális tervező- és korrekciós modullal ellátott légibombákkal hajtották végre – írja a RIA.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat készít elő Oroszországgal – erről ír az El País. A spanyol lap szerint az ukrajnai háború a döntő pillanatához érkezett, majd a cikkben azt is taglalják, hogy az Oroszországgal háborúban álló ország katonai képességeinek határaihoz érkezik, és a tél előtt komoly problémákkal néz szembe az energiaszektorban is. Az ukránok morálja kezd gyengülni, és Ukrajna fegyverellátásának és finanszírozásának jövője óriási kétségekbe ütközik.
Az El País cikke szerint ugyanakkor egyre nagyobb a külső nyomás Volodimir Zelenszkijen, hogy kezdjen tárgyalásokat a háború befejezéséről, esetleg Ukrajna számára fájdalmas engedményekkel.
Az elnök már készül a tárgyalásokra
– írja a lap, és megjegyzik, hogy a kurszki régió lerohanása nem sok jót hozott az ukránoknak, pedig Zelenszkij éppen azért küldött oda csapatokat, hogy javítson a tárgyalási pozícióin. „Most Ukrajna azt kéri szövetségeseitől, hogy engedélyezzenek csapásokat az Orosz Föderáció ellen nagy hatótávolságú rakétákkal, és garanciákat követel a NATO-tól a katonai utánpótlásra, pénzügyi segítségre és támogatásra” – írja a lap.
Egy olyan atomhatalommal, mint Oroszország, nincs értelme a győzelemért hajtani – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés vitáján. A miniszter szerint szinte ugyanúgy akarnak stratégiai vereséget mérni Oroszországra, mint ahogy 1945-ben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tette.
„Akkoriban ezt a legszigorúbb titokban tartották, de ma már az angolszász stratégák nem titkolják terveiket, bár továbbra is arra számítanak, hogy Oroszországot a kijevi illegitim neonáci rezsim keze által legyőzik majd” – fogalmazott. Hozzátette, szerinte
már most arra készítik fel Európát, hogy belevágjon egy öngyilkos akcióba. Itt nem akarok arról beszélni, hogy mennyire értelmetlen és veszélyes maga az elképzelés, hogy »győzelemig harcoljunk« egy atomhatalommal, azaz Oroszországgal.
Lavrov ugyanakkor megjegyezte, hogy Moszkva nem zárkózik el a Nyugattal folytatott párbeszédtől – írja a RIA Novosztyi.
Alexander Stubb finn elnök úgy véli, hogy Ukrajnának először az EU tagjává kell válnia, és csak azután csatlakozhat a NATO-hoz. Az elnököt arról kérdezték, reális-e, hogy Ukrajna az év végéig meghívást kap a NATO-ba – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az év végére szerintem irreális” – válaszolta. Hozzátette, hogy hosszú távon reálisnak tartja Ukrajna meghívását a katonai szövetségbe, majd vázolta, hogy szerinte milyen sorrendben csatlakozna a nyugati szövetségekhez a háborúban álló ország.
Úgy gondolom, hogy egyfajta sorrend lesz: először az EU-tagság, másodszor – NATO-tagság
– tette hozzá.
Stubb szerint először biztonsági megállapodásokról állapodnak meg Ukrajnával, amelyek jelenleg több mint 20 országgal vannak érvényben, majd Ukrajnának kétoldalú biztonsági garanciákról kellene megállapodnia olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Franciaország, ezt követően Ukrajna az EU tagja lehetne, és csak ezután a NATO tagja.
Finnország álláspontja, hogy támogatja Ukrajna NATO-tagságát. „De az időzítésnek megfelelőnek kell lennie. Mindannyian tudjuk, hogy egy háborúban lévő ország nem lehet NATO-tag” – mondta a finn elnök.
Nyugaton úgy vélik, hogy bizonyítékot kaptak arról, hogy titokban Kínából szállítanak fegyvereket Oroszországba. Amennyiben az értesülés igaz, úgy a Kínai Népköztársaság fokozhatja jelenlétét az ukrajnai háborúban – írja a TSZN ukrán tévécsatorna.
Egy nyugati tisztviselő szerint már megvannak a bizonyítékok, miszerint egy kínai cég az ukrajnai háborúban használt „speciális katonai drónokat” szállít az Orosz Föderációnak. Az erről szóló megállapodást már 2023-ban teljesítették.
A The Timesnak adott megjegyzésében a NATO képviselője megjegyezte, hogy Kína Oroszországnak nyújtott katonai támogatásáról szóló új információk „mély aggodalomra adnak okot. A szövetség tagjai „konzultációkat folytatnak ebben a kérdésben”.
Több mint 71 ezer orosz katonáról erősítették meg, hogy Ukrajnában, a fronton haltak meg – derül ki a Mediazona független orosz médium szeptember 27-i jelentéséből.
A Mediazona, szeptember közepi adatai óta 1998 orosz katona neve került fel az áldozatok listájára. Az újságírók megjegyzik, hogy a tényleges számok valószínűleg jóval magasabbak, mivel az általuk ellenőrzött információk nyilvános forrásokból származnak, például gyászjelentésekből, hozzátartozók bejegyzéseiből, a regionális média jelentéseiből és a helyi hatóságok nyilatkozataiból.
Amióta Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni totális háborúját, több mint 4100 tiszt halt meg ukrajnai harcokban. Az elemzők azt is megjegyzik, hogy legalább 13 ezer orosz fogoly halt meg Ukrajna keleti frontján. A Mediazona becslései szerint a harcban elesettek többsége Rosztov, Szverdlovszk, Baskíria és Cseljabinszk megyékből, valamint a Burját Köztársaságból származik. Az újságíró szerint a Kreml által a túlnyomórészt muzulmán területeken, Baskíria és Tatárföldön végrehajtott toborzáshullám miatt az elmúlt hónapokban szintén nőtt a harcban elesettek száma.
A Wall Street Journal (WSJ) nem nyilvános források és nyugati hírszerzési becslések szerint szeptember 17-én arról számolt be, hogy 2022 februárja óta nagyjából 1 millió ukrán és orosz halt vagy sebesült meg – köztük civilek is. A WSJ azt is állította, hogy 80 ezer ukrán katona halt meg a háborúban és mintegy 400 ezer megsebesült – ezt a számot egyes ukrán törvényhozók „túlzásnak” tartják.
Idén februárban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a totális háború kezdete óta 180 ezer orosz katona halt meg. Az elnök szerint ugyanezen idő alatt több mint 31 ezer ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg 2024. szeptember 27-én az orosz harci veszteségeket 649 ezer katonára becsülte – írja a Kyivindependent.
A The Economist című lap cikke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2025-ös választások megtartásáról tárgyalhat. Egyes képviselők arról is beszámoltak, hogy ezek a tárgyalások a színfalak mögött zajlanak. A történetet árnyalja, hogy a választások megtartásához a hadiállapot eltörlésére lenne szükség – írja az mk.ru.
Egy ukrán kiadvány szerint a választások elhalasztása miatt sok pártnak és politikai személynek kezdtek anyagi gondjai lenni. Az ukrán politikusok próbálnak újabb támogatásokhoz jutni. Mint írták, Julija Timosenko, ukrán parlamenti képviselő is arra biztatta Zelenszkijt, hogy „ne mondjanak le a demokráciáról”, és tartsák meg a 2025-ös választásokat.
Az említett kiadvány szerint az ukránok Zelenszkijbe vetett bizalma 2023 májusában 80 százalékon állt, míg 2024-re 45 százalékra csökkent.
A jelenlegi ukrán államfő potenciális riválisai között csak egy opciót említenek, az Ukrán Fegyveres Erők volt vezetőjét, Ukrajna jelenlegi brit nagykövetét, Valerij Zaluzsnijt.
„A felmérések azt mutatják, hogy az ukránoknak tetszik az ötlet, hogy egy volt katona álljon az ország élén” – írják az újságírók. Kiemelték, hogy Zelenszkijnek nagy gondjai vannak a lakosság körében elért népszerűségével.
A választással kapcsolatos vitákról az ukrán parlamenti képviselők is beszámoltak. Olekszij Honcsarenko, ukrán ellenzéki parlamenti képviselő a közösségi médiában azt írta, hogy szeptember 19-én Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal új helyettes vezetője megbeszélést folytatott a választásokról a kormányzó Nép Szolgája párt regionális elnökeivel.
A kiadvány szerint az ukrán elnök mindent megtehet a háború elhúzásáért, mivel valós kockázata is lehet, hogy 2025-ben elveszítse a választásokat. Jelenleg Valerij Zaluzsnijt tartják az ukrán elnök legesélyesebb kihívójának, de a lehetséges elnökjelöltek között említik Petro Porosenkót, Vitalij Klicskót, Kirilo Budanót és Szerhij Pritulát is.
Oroszország az Északi Áramlat felrobbantása ügyében indított vizsgálat keretében bírósági eljárást megelőző keresetet nyújtott be Németország, Dánia, Svédország és Svájc ellen – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Elmondása szerint ha az ügyet az előzetes eljárásban nem sikerül rendezni, Oroszország az ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordul – írja a Kommerszant.
A külügyi szóvivő hozzátette, az eljárást megelőzően több más ország ellen is keresetet nyújthatnak be, „amelyeknek közük lehet” az eseményhez. Zaharova a robbantásokat „a nemzetközi terrorizmus égbekiáltó aktusának” nevezte, amely számos, az ilyen incidensek megelőzésére és kivizsgálására kötelező nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik. „Sajnos azt látjuk, hogy ezeket a kötelezettségeket az Orosz Föderáció ismételt felhívásai ellenére sem teljesítik” – mondta a külügyminisztérium szóvivője.
A robbanások az Északi Áramlatnál és az Északi Áramlat 2-nél, amelyet még nem helyeztek üzembe, 2022. szeptember 26-án történtek. Svédország és Dánia 2024 februárjában közölte, hogy megszüntette a vizsgálatot. Egyelőre Németország az egyetlen európai ország, amely folytatja azt. Augusztusban a német főügyészség kiadta az első elfogatóparancsot az ügyben. A németek úgy vélik, hogy a szabotázsban részt vett Volodimir Zsuravljov ukrán búvároktató, aki Lengyelországból menekült hazájába.
A „BARS–37” önkéntes brigád katonái számára bónuszfizetéseket állapítottak meg az ukrán katonai felszerelések megsemmisítéséért és elfogásáért – írja a Moszkovszkij Komszomolec. Dmitrij Rogozin orosz politikus szerint a „BARS–37”-be jelentkezők száma majdnem háromszorosan meghaladta a különítmény teljes munkaidős létszámát.
Az ellenséges felszereléseket megsemmisítő vagy elfogó katonák ösztönzésére pénzbeli bónuszok járnak:
Egyéb katonai felszerelések, például páncélozott személyszállító vagy gyalogsági harcjármű megsemmisítéséért 50 ezer rubel (nagyjából 188 ezer forint) a prémium.
MIntegy 68 ezer nő szolgál az ukrán fegyveres erőknél, közülük több mint 48 ezer katona – közölte az adatokat Ljudmila Darahan, az Ukrán Honvédelmi Minisztérium államtitkára Kijevben, egy a nemek közti egyenlőségről rendezett nemzetközi szemináriumon.
Véleménye szerint a „nők egyenlő szerepet töltenek be a férfiakkal az ukrán védelmi képességek erősítésében – idézi a politikust a Kárpátalja.ma.
Beszédéből kiderült még, hogy körülbelül 5 ezer szolgálatos nő van közvetlenül a harci övezetben. Szerinte a nők bizonyítják, hogy „az embereket a képességeik, hatékonyságuk és intelligenciájuk alapján kell megítélni, nem pedig a nemük alapján”.
Speciális csapatokat küldtek az ukrán állások megrohamozására a frontvonalakra nehezedő nyomás fenntartása érdekében – a veszteségek növekedésével azonban egyre több Kreml-barát orosz katonai blogger azzal vádolja a hatóságokat, hogy szemet hunynak a fölött a nyilvánvalóan széles körben elterjedt gyakorlat fölött, miszerint a speciális katonai egységeket ágyútöltelékként használják a tömeges gyalogsági támadásokban – derül ki a Kyiv Independent cikkéből.
A lap úgy tudja, hogy a létszámhiánnyal és a Kelet-Ukrajnában tapasztalható nyomasztó szükségletekkel szembesülve az orosz kormány állítólag a legképzettebb csapatait veti be tömeges gyalogsági támadásokban, méghozzá kiugró költségek mellett. A brit katonai hírszerzés szerint az elmúlt négy hónap bizonyult a legköltségesebbnek az orosz erők számára, ráadásul az elesett orosz katonák számát már 610 ezer körülire becsülik, és szeptemberben várhatóan több mint napi ezer fő esik majd el a harctéren.
A bloggerek szerint mozgásukban korlátozottakat, sebesülteket is rohamokra küldenek, akik sokszor még a támadásig sem jutnak el, így feleslegesen halnak meg.
De nem csak a bloggerek elégedetlenkednek, a 60. dandár 97. zászlóaljának egyik parancsnoka korábban azt mondta, hogy a Liman területén „fiatal és tapasztalatlan katonák” segítségével visszavert támadások hullámai jelentős veszteségeket okoztak az orosz erőknek.
A donyecki régió Pokrovszki járásában található Jaszeneve faluban legalább két civil meghalt, egy pedig megsebesült az oroszok szombati légitámadásának következtében – közölte Vadim Filaskin, a terület katonai közigazgatásának vezetője Telegramon.
Valószínű, hogy az áldozatok száma növekedni fog. A helyszínelés jelenleg is tart
– írta Filaskin.
A Dnyipropetrovszki területen lévő Krivij Rihben újabb holttest került elő a romok alól – írja az Ukrajinszka Pravda.
A településre – amely az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij szülővárosa –pénteken mértek rakétacsapást az oroszok, aminek következtében a helyi rendőrkapitányság, egy oktatási intézmény, 23 családi ház és három kilencemeletes épület dőlt romba, továbbá több mint nyolcvan autóban okoztak károkat az orosz erők.
Összesen 4 ember halt meg a támadásban, további 6 ember pedig megsérült.
Még csütörtök éjjel, egy Moszkva közelében végrehajtott „különleges műveletben” meghalt egy orosz ezredes, Alekszej Kolomejcev aki egy drónkezelő központot irányított – tudta meg az RBK Ukrajina egy, az ukrán katonai hírszerzésnél (HUR) dolgozó forrásától.
Az ukrán fél által közölt információk azért is meglepőek, mert a HUR szerint
A támadást a helyi orosz ellenállás tagjai hajtották végre az ő segítségükkel.
Úgy tudni, hogy Kolomejcev az orosz védelmi tárca 924-es számú drónközpontjának vezetője volt, ahol a Sahíd kamikaze drónok kezelő- és kiszolgálószemélyzetének kiképzéséért felelt.
„Az ellenállási mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, kiterjeszti tevékenységét egész Oroszországra és azon túlra, ahogyan arra korábban figyelmeztettünk. Minden orosz háborús bűnös, és mindenki, aki részt vesz az Ukrajna elleni agresszióban, a mi célpontunk – pozíciótól, kortól, nemtől és helytől függetlenül. Mindenkit el fogunk pusztítani, akinek ukránok vére tapad a kezéhez, amíg az orosz rezsim le nem állítja a háborút, és nem felel minden bűntettéért” – mondta az RBK hírszerzési forrása.
Hogy pontosan miként végeztek vele – ha valóban meghalt – azt nem közölték. Orosz oldalról mindemellett egyelőre nem erősítették meg az ezredes halálát vagy a támadás megtörténtét.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai kormány tanulmányozza Ukrajna győzelmi tervét, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mutatott be Joe Biden amerikai elnöknek a washingtoni Fehér Házban tartott találkozójukon − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Arra a kérdésre, hogy Kijev a jövőben kap-e engedélyt arra, hogy nyugati fegyvereket használjon nagy hatótávolságú csapások mérésére orosz katonai célpontokra, Blinken elárulta, hogy a kormányzat és Ukrajna partnerei most tanulmányozzák ennek a tervnek a részleteit, és ha szükséges, „további lépéseket” fontolgatnak, hogy segítsék az ukránokat a győzelem elérésében.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Joe Biden amerikai elnök „világosan kijelentette, hogy elkötelezett Ukrajna sikere mellett”.
Norvégia kormánya új szabályozást vezet be: többé nem nyújt automatikusan menedéket minden Ukrajnából érkező menekültnek, ehelyett a Nyugat-Ukrajnából érkezők menedékkérelmeit egyéni elbírálás alapján vizsgálják meg.
Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter a változtatás szükségességét a lakhatás, az egészségügyi ellátórendszer és az iskolák túlterheltségével indokolta. Elmondta, hogy az 5,6 millió lakosú Norvégia a háború kezdete óta mintegy 85 ezer ukrán menekültet fogadott be.
Nem tudunk aránytalanul nagy számú menekültet befogadni Észak-Európa többi országához képest
– nyilatkozta.
A jövőben a menedékkérelmeket a Lemberg, Voliny, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Rivne megyékből érkező menekültek esetében egyénileg bírálják el, mivel Norvégia ezeket a területeket biztonságosnak tekinti. Emellett Mehl hozzátette, hogy az ukrán menedékkérők között növekvő arányban jelennek meg katonaköteles korú férfiak – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A 35 éves csaló azt ígérte, hogy pénzért segít kiszabadítani a nő férjét az orosz fogságból. A bűnöző fél év alatt 1,2 millió hrivnyát kért ily módon a nőtől, amit saját célokra használt fel – írta meg a Kárpáti Igaz Szó (egy hrivnya nagyjából 8,64 forintnak felel meg a mostani árfolyamon).
Az ügyben a Krivij Rih-i járási rendőrkapitányság nyomozói és operatív egységei az Ukrán Biztonsági Szolgálattal együttműködve gyűjtöttek bizonyítékokat a bűncselekményről.
A rendőrség befejezte az előzetes nyomozást, és az ügyet vádemelési javaslattal a bíróság elé terjesztették.
Már 13 halálos áldozata van annak a robbanásnak, amely még pénteken történt egy benzinkúton Oroszország dagesztiáni régiójában, Mahacskala városában.
Mint a helyszíni felvételeken látható, a mentési munkálatok még az éjjeli órákban, valamint szombaton napközben is zajlottak.
A helyi hatóságok korábban öt ember haláláról számoltak be, de nem tisztázták, hogy mi okozta a detonációt.
Ehhez képest szombaton késő délelőtt az orosz katasztrófavédelmi tárca már azt közölte, hogy
13-ra nőtt a halálos áldozatok száma, miután egy újabb ember holttestét húzták ki a romok alól.
A robbanás okáról még mindig nincsenek biztos információk, azonban az orosz hatóságok egyelőre a biztonsági követelmények be nem tartása miatt indítottak büntetőeljárást.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint az ügyben illetékes hatóság azt is közölte, hogy a helyszínen nem találták robbanóanyag nyomát, de egy sor szakértői vizsgálat még folyamatban van, ahogy a térfigyelő kamerás felvételek vizsgálata, a szemtanúk kihallgatása és az áldozatok azonosítása is.
Az ukrán légierő közölte, hogy csapataik 73 drónból 69-et lelőttek egy éjszakai támadás során, amelyben két ballisztikus és két cirkálórakétát is bevetettek az oroszok.
A történtekkel szinte egy időben az ukrán légvédelem mintegy 15 orosz támadó drónt semmisített meg Kijevben és környékén – közölte a helyi katonai közigazgatás.
Szumi városa mindössze 32 kilométerre fekszik az orosz határtól, és az orosz erők drónokkal és irányított bombákkal támadják az egész régiót és a várost is, ahol – mint arról beszámoltunk – egy egészségügyi intézetet támadtak meg az éjjel.
Oroszország veszteségei az Ukrajna elleni háborúban már meghaladták a 650 ezer katonát az ukrán vezérkar legfrissebb, szombati jelentése szerint.
Mint azt az RBK Ukraine a vezérkari jelentés alapján közölte, az ukrán védők az elmúlt 24 órában 1470 orosz katonát likvidáltak.
Az oroszok teljes, becsült harci veszteség szeptember 28-ig így nézett ki:
Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot és ellentmondásosnak nevezte Vang Ji kínai külügyminiszter az orosz védelmi iparnak nyújtott kínai támogatását, miközben Peking korábbi álláspontja az volt, hogy a békét keresik Ukrajnában – írja a Kyiv Independent.
A New York-i ENSZ-közgyűlésen lezajlott találkozójukon Blinken bírálta Kína „veszélyes és destabilizálót okozó akcióit” a Dél-kínai-tengeren, és hangsúlyozta, hogy javítani kell a katonáik közötti kommunikációt is.
Egy sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy ő és Wang megvitatták azokat a stratégiákat, amelyek megfékezhetik a kábítószer beáramlást az Egyesült Államokba, és foglalkoztak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokkal.
Blinken kiemelte, hogy az Oroszországból importált szerszámgépek mintegy 70 százaléka és a mikroelektronika 90 százaléka Kínából és Hongkongból származik. Ez anyagilag segítette Moszkvát a háború állandósításához szükséges rakéták, páncélozott járművek és lőszerek előállításában.
Tehát amikor Peking azt mondja, hogy egyrészt békét akar, a konfliktus végét akarja látni, másrészt megengedi vállalatainak, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek valójában segítik Putyinnak folytatni az agresszív harcot, ez valahogy nem áll össze
– mondta Blinken.
Wang szerint azonban országának az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja mindig is a tárgyalásokon keresztüli béke szükségessége volt.
Az orosz csapatok szeptember 28-án hajnalban kétszer is csapást mértek egy egészségügyi intézményre Szumiban. Eddig hat halottról, köztük egy rendőrről lehet tudni – közölte az RBK Ukraine.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter közölte, hogy az orosz csapatok kétszer is lecsaptak egy egészségügyi intézményre. A tárcavezető szerint az első lövés következtében egy ember meghalt, majd miután a kórház több emeletének a mennyezete is leszakadt, megkezdődött a betegek és a személyzet evakuálása.
Az oroszok akkor csaptak le újra, amikor zajlott a betegek és a személyzet kimenekítése. Ennél a csapásnál az egészségügyi központ melletti lakóövezetet is tűz alá került.
Magyarország területére 2024. szeptember 27-én az ukrán-magyar határszakaszon 6504 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a rendőrség közleményében.
Az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán a donyecki régióban elfoglalta Liszivka és Marinjivka településeket – írja az MTI az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.
Az elmúlt hétre vonatkozó orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. Az összefoglaló szerint szeptember 21-27. között a „különleges hadművelet” övezetében 103 ukrán ellentámadást vertek vissza.
Az elesett vagy súlyosan megsebesült ukrán katonák száma kevés híján 16 ezer. Az említett időszakban 66 ukrán katona adta meg magát – állítják.
A beszámoló szerint Ukrajnában az orosz fél az elmúlt héten 33 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük hiperszonikus Kinzsal rakétákkal, valamint pilóta nélküli légijárművekkel hadiipari üzemekre, őket támogató energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, egy nyugati fegyvereket és felszerelést szállító vasúti szerelvényre.
Támadások légi és tengeri drónokat előállító és tároló létesítményeket, hadi- és üzemanyagraktárakat, valamint az ukrán hadsereg és a külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit is érték.
A heti hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai eszközök között sorolt fel egyebek között 23 harckocsit, 99 páncélozott harcjárművet, harminc külföldi gyártmányú,155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, egy amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz nagy hatótávolságú irányított Neptun rakétát, két amerikai HARM radarelhárító rakétát, két, földi célok támadására átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, 20 francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 39 rakétáját, továbbá 482 drónt. A drónok közül 164-et a műveleti területen kívül.
A fenti adatokat ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a hadban álló felek gyakran túlozzák el a hadi sikereikről szóló statisztikákat.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az ukrán katonák többsége bár elítéli a dezertálást, egyre több ukrán fiatalnak van elege a háborúból – írja az Infostart.
Az ukrán hadsereg 56. Önálló Gépesített Lövész Dandárjának egyik katonája óriási lavinát indított el, amikor pár napja kiposztolta a Facebookra, hogy dezertál. Serhij Gnyezgyilov bejegyzésében azzal indokolta döntését, hogy öt éve tartó, folyamatos szolgálat után belefáradt a háborúba. Bár társai nagyrészt elítélték Gnyezgyilov döntését, többen, akik már két éve a fronton harcolnak, megértőnek bizonyultak. A Facebook poszt komoly társadalmi vitát indított el Ukrajnában.
A Kyiv Post nevű, angol nyelvű ukrán portál utánajárt, miért választja egyre több katona a dezertálást. Arra jutottak, hogy az ok nyilvánvalóan a kimerültség, a fásultság. A frontkatonák két éve szakadatlanul az első vonalban harcolnak, ahonnan csak nagyon ritkán engedik őket szabadságra.
Az ukrán parlament képviselői augusztus végén elfogadták a hadkötelezettségről szóló új törvényt, amely kimondja, hogy első alkalommal még nem számít dezertálásnak ha valaki engedély nélkül hagyja el az egységét. Amennyiben önként visszatér, akkor megúszhatja büntetés nélkül, ha az adott alakulat parancsnoka is beleegyezik. Ráadásul a törvénynek köszönhetően a besorozott fiatalok megválaszthatják melyik egységhez akarnak bevonulni.
Az is komoly feszültségeket gerjeszt az ukrán társadalomban, hogy akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, vagy több tíz ezer hrivnyát tudnak fizetni, megúszhatják a frontszolgálatot.
Bizonyítékot szerzett a Nyugat, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz – számolt be róla pénteki cikkében a The Times egy nyugati tisztviselőre hivatkozva. A lap megjegyzi, hogy a szövetségesektől kapott új jelentés szerint a kínai cég speciálisan tervezett katonai drónokat szállít a háborúban álló országnak, hogy azokat a harctéren használat közben tesztelhesse.
Információk szerint az orosz-kínai üzletet még 2023-ban kötötték, bár a forrás a konkrét kínai gyártót nem nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy
most már egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy kínai cégek halálos fegyvereket szállítanak Oroszországnak ukrajnai felhasználásra.
A NATO reagált a hírre, amely szerintük „mélyen aggasztó, és a szövetségesek konzultálnak az ügyben”. „Kína meghatározó tényező volt Oroszország ukrajnai háborújában, mivel kettős felhasználású technológiát biztosított az orosz védelmi ipar támogatására. A kínai kormánynak felelőssége van abban, hogy vállalatai ne nyújtsanak halálos segítséget Oroszországnak. Kína nem szíthatja tovább a második világháború óta legnagyobb európai konfliktust anélkül, hogy ez ne érintené érdekeit és hírnevét” – fogalmazott a szövetség.
Jevgenyij Balickij, az Oroszország álltal részben elfoglalt zaporizzsjai régió orosz kormányzója a RIA Novosztyinak pénteken azt mondta, hogy az orosz hadsereg elérte Huljajpolje város peremét – írja az MTI.
Szergej Lebegyev, a „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora”, ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy
péntekre virradóra a román légvédelem is részt vett az Izmajil város elleni orosz támadás elhárításában.
Mint mondta, a támadás végén két román vadászgép berepült Ukrajna légterébe. Lebegyev azt mondta, hogy a csapás a Duna-menti városban kikötői infrastruktúra létesítményeit, köztük a nyugati páncélozott járműveket rejtő épületeket érintett, valamint román „zsoldosokat” és ukrán katonákat „likvidált”.
Szerhij Szuhomlin volt zsitomiri polgármestert nevezték ki az Ukrajna infrastruktúrájának helyreállításával és fejlesztésével foglalkozó ügynökség élére – közölte a The Kyiv Independent ukrán hírportál.
Szuhomlin 2015 novemberében lett Zsitomir polgármestere, és saját kérésére 2024. szeptember elején mondott le városvezetői tisztségéről.
Az ügynökséget korábban Musztafa Najjem vezette, aki június 10-én mondott le, miután megakadályozták, hogy részt vegyen a június 11-12-re tervezett berlini Ukrajna-újjáépítési konferencián.
Közösségi oldalán „rendszerszintű akadályokra” vonatkozó panaszok sorát ismertette, amelyek korlátozták munkája végzésében, és végül a lemondását indokolták. Döntése megterhelte Kijev és Nyugati szövetségeseinek kapcsolatát, valamint aggodalmat akörül, hogy képes lesz-e Ukrajna kezelni az energetikai infrastruktúrája ellen orosz támadásokat.
Bemutattuk a Győzelmi Tervet az Egyesült Államoknak, és minden egyes pontot elmagyaráztunk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. „Most a küldöttségeink szintjén fogunk dolgozni, hogy minden egyes lépést és minden egyes döntést egyeztessünk” – tette hozzá az ukrán államfő.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna minél erősebb pozíciót szerez, annál hamarabb kerülhet közelebb a békéhez. Az elnök szerint az ország számára kulcsfontosságú kérdések mindegyike már a partnerek asztalán van.
Hosszú távú képességek, a védelmi csomag, az Oroszország elleni szankciók, az orosz eszközökre vonatkozó lépések. Sikerült minden témán dolgoznunk
– mondta a háborúban álló ország vezetője.
Közölte azt is, hogy „egy németországi találkozóra készülünk”, hozzátéve, hogy „köszönöm Biden elnök úrnak a meghívást”.