Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Már nem csak az oroszok ellen harcolnak Ukrajnában – Zelenszkij szerint észak-koreai katonák jelentek meg a fronton;
• Szakértők szerint Oroszország tevékenysége nem utal nagyszabású offenzívára Donyeck térségében;
• Nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot indított a NATO;
• Lecsapott az ukrán hadsereg, videón, ahogy elpusztul a legendás szovjet repülőgép;
• Az Egyesült Államok atomfegyverekről tárgyalna három országgal is;
• Negyvennyolc nap után először nem használtak Sahíd drónokat az oroszok Ukrajna ellen;
• A német hírszerzés szerint Oroszország 2030-ig megtámadhatja a NATO-t;
• Az oroszok megtámadták Odessza kikötőjét, egy ember meghalt és többen megsebesültek;
• Szeptemberben szedte a legtöbb civil áldozatát Ukrajnában a háború.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Hollandia 46 darab Leopard 2A8 típusú páncélost vásárol Németországtól – jelentette be hétfőn a védelmi minisztérium Hágában az MTI szerint. 

Mint közölték, az első harckocsik 2027-ben lesznek átadva,

Hollandiának 2011 óta nem voltak saját páncélosai, az ukrajnai háború miatt a kormány azonban egy 500 fős páncéloszászlóalj létrehozásáról döntött, és erre 2,5 milliárd eurót tervez elkülöníteni. A tájékoztatás szerint jelenleg a berlini vezetéssel közösen vizsgálják annak lehetőségét, hogy a holland alakulat a németországi Bergen-Hohnéban állomásozhasson.

A korszerű harckocsikat az elképzelések szerint távirányított járművek, illetve drónok fogják támogatni. Hollandia emellett vételi jogot szerzett további hat páncélos beszerzésére.

Hollandia légvédelmét is erősíteni kívánja, amire további 2,5 milliárd eurót tervez költeni. A norvég gyártmányú fegyverrendszereket várhatóan 2028-tól fogják leszállítani.

Három személy megsebesült amikor a Donyecki terület Pokrovszki járásában található Szelidovo várost orosz tüzérségi támadás érte – jelentette az ukrán belügyminisztérium.

A jelentés szerint három civil megsérült, a helyi rendőrség Szelidovo lakosait evakuálta. A sérülteket orvosi ellátásban részesítették – írja az Interfax.

Az orosz hadsereg rakétatámadást mért az odesszai kikötőre. Egy ember meghalt, nyolcan pedig megsebesültek – írja a Sztrana.

Polgári tulajdonú hajókban keletkeztek károk, a sérültek mind a kikötő dolgozói voltak – számolt be Oleg Kiper, az odesszai tartomány vezetője.

Az ukrán hadsereg több mint 300 embert és nyolc páncélozott harcjárművet veszített az elmúlt 24 órában Kurszk térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A nap folyamán az ukrán fegyveres erők veszteségei több mint 300 embert tettek ki, nyolc páncélozott harcjármű, valamint három tüzérségi löveg, két aknavető és 11 jármű semmisült meg. Egy katona hadifogolyként megadta magát

– áll a RIA Novosztyi által közölt jelentésben.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el hét iráni állampolgár és hét szervezet ellen, amiért rakétákat és drónokat szállítottak Oroszországnak – közölte a testület hétfőn.

A szankciós listán három iráni légitársaság – a Saha Airlines, Mahan Air és Iran Air – valamint két beszerző cég szerepel. Ezek a cégek felelősek az Iránban gyártott drónok és a kapcsolódó alkatrészek, technológiák transznacionális beszerzési hálózatokon keresztül történő átadásáért és szállításáért, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborújában használ. A listán szerepel továbbá két olyan vállalat is, amelyik rakéták és azok indításához használt hajtóanyag gyártásával foglalkozik.

A tanács továbbá úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket rendel el Szejid Hamza Galandari, Irán védelmiminiszter-helyettese, a Forradalmi Gárda neves tisztviselői, valamint két iráni, katonai repülőgépeket gyártó nagyvállalat ügyvezető igazgatója ellen is.

A célszemélyekre vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom vonatkozik. Ezen túlmenően tilos a felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani – közölte az MTI.

Andrij Demcsenko, Ukrajna Állami Határőrszolgálatának szóvivője közölte, hogy 20 százalékkal csökkent az államhatár illegális átlépésére tett kísérletek száma a nyári csúcsidőszakhoz képest – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A szóvivő szerint a rossz időjárási viszonyok miatt ez a szám még tovább fog  csökkenni.

Hozzátette azt is, hogy az alapos határellenőrzések miatt valamelyest azok száma is kevesebb, akik hamis okmányokkal próbálják meg elhagyni az országot.

Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa békekövete újabb misszióra utazott Moszkvába –adta hírül az MTI az Ansa olasz hírügynökség információját. 

Mint írták, Zuppi bíboros a következő órákban érkezik meg az orosz fővárosba. Az Ansa információja szerint látogatás humanitárius kérdéseket érint.

Ferenc pápa pénteken fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Vatikánban. A témák között szerepelt az Oroszországba vitt ukrán civilek, felnőttek és gyermekek sorsa. A Szentszék több mint egy éve közvetít a fogolycserékben, valamint az ukrajnai gyermekek hazatérésében is igyekszik segítséget nyújtani.

Matteo Zuppi bolognai érseket, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét a katolikus egyházfő 2023 májusában nevezte ki közvetítőnek.

Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője úgy véli, hogy Oroszország legkésőbb az évtized végére készen áll arra, hogy megtámadja a NATO-t – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz erők legkésőbb az évtized végén olyan helyzetbe kerülnek, hogy képesek lesznek támadni a NATO-t

– fogalmazott a hírszerzés vezetője.

Arra is kitért, hogy a Kreml jelenleg is ellenségeként tekint Berlinre, a hibrid támadás pedig már megkezdődött Európa ellen, melynek fókuszpontja Németország.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak Ukrajnával van elfoglalva, hanem „valójában egy új világrend megteremtésével” foglalkozik, amelynek érdekében az orosz titkosszolgálatok egyre gátlástalanabbul vetik be valamennyi eszközüket.

„A helyzet további eszkalálódása nem valószínű” – figyelmeztetett a BND vezetője, hozzátéve, hogy a politikusoknak meg kell adniuk a német biztonsági szolgálatoknak az eszközöket és a felhatalmazást e veszélyek elhárítására.

Az orosz flotta már nem tudja érdemben befolyásolni a háború menetét − állítja Dmitro Pletencsuk kapitány, az ukrán haditengerészet szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.

Hírszerzőink szakszerűbb választ tudnak adni erre a kérdésre. Azt azonban elmondhatom, hogy függetlenül a készültségi foktól vagy az egységek számától, az orosz flotta nem tudja befolyásolni a háború menetét a hadszíntéren

– hangsúlyozta a kapitány.

Elmondása szerint bár egyes egységeket át lehetne telepíteni, ezt nem fogják megtenni, mert nem tudják hatékonyan kezelni a Fekete-tengeren hagyott egységeiket. A fekete-tengeri flotta lényegében megbénult az azovi–fekete-tengeri térségben. Ami a Földközi-tengert illeti, onnan ugyancsak nem tudnak elérni minket − nyilatkozta Pletencsuk.

Az oroszországi titkosszolgálatok „agresszív tevékenységére” hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson − tájékoztatott az MTI.

Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy „mennyiségileg és minőségileg” is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.

A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is

− hangsúlyozta Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.

Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta: a külföldi hírszerző szolgálatok az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.

A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, az ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.

Az ukrán légierő kommunikációs osztálya megerősítette, hogy az oroszok hétfőre virradóan nem támadták Ukrajnát Sahíd típusú drónokkal − írta az Ukrajinszka Pravda.

Október elején Jurij Ihnat azt mondta, hogy az orosz megszálló erők egyre inkább meghatározatlan típusú drónokat használnak, amelyeket az ukrán elhárító rendszerek gyakran elfognak, és emiatt a drónok használhatatlanná válnak.

Az ukrán külügyminisztérium felháborodottan reagált Jared Leto, a Thirty Seconds to Mars amerikai rockzenekar frontemberének szavain, szerintük sértés azok számára, akik életüket áldozzák a szabadságért − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

A minisztérium azt is hozzátette, hogy Oroszországot nem lehet megnyugtatni, miközben továbbra is minden eszközzel Ukrajna létezésének „problémáját” szándékozik megoldani.

A frontember belgrádi koncertjén arról beszélt a közönségnek, hogy érzi az „orosz energiát”. Miközben a közönség tele volt orosz állampolgárokkal, Jared Leto emellett ígéretet tett, hogy amint vége lesz a háborúnak, ellátogat Moszkvába és Szentpétervárra is.

Az Ukrán Fegyveres Erőknek sikerült megállítania az orosz előrenyomulást Szelidovo környékén. A város mellett már több települést is elfoglaltak az oroszok, de a „Kara-Dag” Nemzeti Gárda egyik dandárja sikeresen tartja a védelmet − írta a Bild, amit az Unian szemlézett.

Megjegyezték, hogy naponta támadja az orosz haderő az ukrán állásokat, és már többször elérte Szelidovo külterületét, de minden alkalommal visszavonult.

Megpróbálták átvenni a város északkeleti részén található szénbányákat. De az ukrán BTR–4-ek csatlakoztak a küzdelemhez, menekülésre kényszerítve az orosz fegyveres erőket

− mondta a megfigyelő.

„Mikolajivkában, Novohodovkában és Hrodovkában mindenhol az oroszok nagyon közel kerültek Pokrovszkhoz. Az egyetlen kivétel Szelidovo és környéke, ahol a Kara-Dag brigád nagyon jól tartja a védelmet. Az orosz hadsereg ott érte el a legkevesebb előrelépést” − írta a Bild újságírója, Julian Repke.

Egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült a Belgorodi területen az ukrán támadás következtében − jelentette be Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója Telegram-csatornáján. Nyolc településen tíz drónt lőttek le, ebből négyet az orosz légvédelem. A két sebesültet könnyebb sérülésekkel szállították kórházba − írta meg a Ria Novosztyi.

A Belgorodi területen egy gránát két házat, egy szociális intézményt, egy vállalkozás épületét, valamint két autót rongált meg a kormányzó tájékoztatása szerint. Továbbá egy kétéves kislány is megsebesült az egyik ukrán támadásban.

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy kész tárgyalni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris arzenál csökkentéséről – írja a Sztrana.

A nyilatkozatot a Nobel-békedíjasoknak szentelték, akiknek gratulált az amerikai elnök. Az idei díjat a Japán Nukleáris Leszerelési Szervezet kapta.

Biden felidézte az 1945-ös hirosimai atomtámadást is. Mint mondta, „tovább kell haladnunk a nap felé, amikor végre és örökre megszabadíthatjuk a világot az atomfegyverektől”.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy előfeltételek nélkül tárgyaljon Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fenyegetés csökkentése érdekében. Az amerikai elnök szerint a világnak semmi haszna nem származik abból, ha tovább halasztja a nukleáris arzenál csökkentését. 

Oroszország a Fehér Ház közleményére reagálva kijelentette, hogy csak a Nyugattal fennálló konfliktus megoldásának tágabb kontextusában – többek között Ukrajna, a NATO európai infrastruktúrája és a szankciók feloldása kérdésében – készek tárgyalni erről a kérdésről.

Négy halálos áldozata volt a hétfői orosz támadásnak a donyecki területen, valamint további három ember sebesült meg – írja az ukrán sajtó.

Vadim Filaskin, a Donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője a Facebookon jelentette be a hétfői áldozatok pontos számát, majd hangsúlyozta, hogy Mariupol és Volnovaha veszteségei nincsenek benne ebben az adatban.

Az Ukrinform tájékoztatása szerint október 13-án az orosz csapatok Krematorszkot is bombázták.

Az orosz hadsereg vasárnap 177 alkalommal mért csapást Zaporizzsja megye 9 településére, továbbá 84 különböző drónnal támadták a városokat – köztük Lobkove, Huljajpole, Novoandriivka, Novodanyilivka, Robotyino, Mala Tokmacska, Malenyivka és Levadne településeket.

Ezenkívül hét orosz rakétavetőből indítottak támadást Lobkove, Novodanyilivka és Mala Tokmacska ellen – tájékoztatott erről az ukrán Pravda.

A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az orosz csapatok újrakezdték a támadó akciókat a Donyeck és a zaporizzsjai területek határán, és némi taktikai sikert elértek, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez egy nagyszabású operatív támadás része lenne – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ezek a taktikai sikerek nem az orosz erők hirtelen vagy váratlan áttörésének eredményei

– állapították meg a szakértők.

A szakértők emlékeztettek rá, hogy október elején az orosz csapatok aktívabbá váltak a frontvonalon Zaporizzsja nyugati területein, Kamjanszke közelében, de ez a tevékenység eddig korlátozott volt, és csak kisebb taktikai előnyökhöz vezetett.

Ugyanakkor az oroszok ismét aktívabbá válhatnak a front kevésbé aktív déli részein, hogy eltereljék Ukrajna figyelmét a Donyecki területen zajló kiemelt orosz támadó műveletekről, valamint hogy rögzítsék az ukrán csapatokat a dél-ukrajnai front mentén és megakadályozzák az ukrán csapatok átcsoportosítását a Donyecki területre.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légvédelmük megsemmisített egy ukrán drónt Belgorod területe felett – írja a Ria Novosztyi.

„A légvédelem meghiúsította Kijev kísérletét arra, hogy dróntámadást hajtson végre Oroszország területén lévő objektumok ellen. Az ukrán pilóta nélküli légi járművet Belgorod területén semmisítették meg” – áll a közleményben.

Nem érkezett javaslat Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonos megbeszélésére, Moszkva többször is kinyilvánította nyitottságát a párbeszédre – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az Interfax-szal.

Nem, nem érkezett semmilyen javaslat. Többször kijelentettük, hogy Putyin továbbra is nyitott a kapcsolatfelvételre

– mondta a szóvivő.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5268 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5592 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.