Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Észak-Korea már vasárnap beléphet az ukrajnai háborúba, Zelenszkij azonnali cselekvést vár a Nyugattól
• 583-ra emelkedett az oroszok által meggyilkolt gyerekek száma Ukrajnában
• Elemzők szerint Oroszország képtelen visszafoglalni a kurszki területeit
• Belarusz nem viccel: alaposan ráijeszthet Putyinra az elnök, ha ezt meglépi
• Zelenszkij lépett, külföldi tisztekkel töltené fel hadserege sorait

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Az FSZB munkatársai őrizetbe vettek egy orosz állampolgárt, aki terrorcselekményt akart elkövetni egy általa készített robbanószerkezet felrobbantásával – olvasható Vlagyimir Szolovjov orosz újságíró Telegram-csatornáján.

A terrorcselekménnyel gyanúsított személy célja az volt, hogy megölje az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat donyecki osztályának egyik vezetőjét – olvasható a bejegyzésben.

A megszálló hadsereg két 250 kilogrammos, nagy robbanóerejű légibombát dobott a donyecki területen fekvő Kosztantyinivkára, egy lakos meghalt, három másik megsebesült – közölte szombat este Vadim Filaskin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.

A jelentés szerint több tucat lakóépület és gépjármű rongálódott meg. Filaskin felszólította a helyi lakosokat az evakuálásra – írja az Interfax.

A Rheinmetall védelmi konszern első üzeme már működik Ukrajnában, a második pedig már úton van – mondta Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója.

Az ukrán védelmi ipar a partnerünk. Most már van egy gyártóüzemünk és egy szervizüzemünk

– mondta Papperger, hozzátéve, hogy Ukrajnában gyártják majd az ultramodern Lynx gyalogsági harcjárművet.

„Jelenleg gyalogsági harcjárműveket, de fő harckocsikat is szervizelünk. Tehát ez egy nagyon eredményes közös vállalkozás” – mondta a Rheinmetall igazgatója. Hozzátette, hogy az országban lőszer, lőpor és légvédelmi rendszerek gyártását is lehetővé akarják tenni – írja az Interfax.

A világ hét legfejlettebb országát tömörítő G7-országcsoport Washingtonban bejelentette, hogy „hozzávetőlegesen 50 milliárd dollár” kölcsönt nyújt Ukrajnának a nyugati szankciók keretében befagyasztott orosz bankszámlák kamatai terhére − tájékoztatott az MTI.

„Az adósságszolgálat és a visszatérítés garanciáját a szuverén orosz kinnlevőségek befagyasztásából származó jövőbeli rendkívüli bevételekből biztosítjuk, az egyes országok jogrendjével és a nemzetközi joggal összhangban” − közölte a helyi idő szerint pénteken kiadott zárónyilatkozatában a hét ország. „Célunk, hogy még az idei év vége előtt megkezdjük a hitel folyósítását” − áll a közös nyilatkozatban.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország pénzügyminiszterei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves tanácskozása alkalmából tartottak ülést Washingtonban.

A G7 vezetői júniusban állapodtak meg, hogy a befagyasztott orosz bankszámlák kamatait a saját törvényeiknek megfelelően felhasználják, hogy garanciát vállaljanak egy Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelhez. A gyakorlati megoldásokat és a technikai részleteket kellett még tisztázni, ez történt meg a hét pénzügyminiszter washingtoni tanácskozásán. A hitelt a mintegy 300 milliárd eurót kitevő orosz bankszámlák jövőbeli, akár évi hárommilliárd eurót is elérő kamataiból garantálják.

Kedden az Egyesült Államok már bejelentette, hogy 20 milliárd dollárral kíván hozzájárulni az Ukrajnának nyújtott kölcsönhöz, az év végére ígérve a hitel véglegesítését. Az Európai Unió, amely az orosz jegybank 235 milliárd dollárját fagyasztotta be, közölte, hogy mintegy 18 milliárd euróval (19,4 millió dollár) járul hozzá a kölcsönhöz.

Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma június 21-i frissítés szerint 75 382 volt, ebből több mint 4200 tiszt – írja az orosz Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.

Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.

Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a július 5-ig terjedő időszakban valószínűleg 120 ezer fő körül járhatott.

Oroszország eddig dokumentáltan 18 635 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 13 790 megsemmisült, 812-ben károk keletkeztek, 1051-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2982-et pedig az ukránok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített eszközök között 3495 tank van. A harckocsik közül 2432 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 374-et magára hagytak a harctéren, 531-et pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az ukrán jelentések szerint az oroszok csaknem száz drónt és több különböző típusú rakétát indítottak Oroszország és a megszállt Krím területéről. Az ukrán légvédelmi erők 44 Sahíd drónt lőttek le – írja az ukrán média.

A jelentés szerint összesen 98 légitámadásra alkalmas eszközt vetettek be az oroszok, ezek között volt 

• 3 ballisztikus rakéta,
• 2 H–59-es rakéta,
• 2 ismeretlen típusú rakéta és
• 91 drón.

A jelentés szerint a támadásoknak civil áldozatai is vannak.

Az oroszországi Kurszki területen, ahol folytatódik az ukrán fegyveresek erők hadművelete, az oroszok parancsnokságuktól azt a parancsot kapták, hogy ne ejtsenek foglyul ukrán katonákat. Erről beszélt az ukrán hadsereg 1. különálló harckocsizó Szeverszkij brigádjának sajtószóvivője, Dina Wong a nemzeti tévéadó adásában, amit a Unian szemlézett.

Elmondása szerint az oroszok aktív támadó hadműveleteket folytatnak páncélozott járművekkel a megadott irányban.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy megpróbálják felhalmozni a gyalogságukat. Amikor a rohamműveletek megkezdődnek, azonnal megpróbáljuk hatástalanítani az ellenséges személyi állományt és felszereléseket” – mondta Wong.

Tegnap este a védelmi erők 44 orosz drónt lőttek le – jelentette az ukrán légierő sajtószolgálata, amit az Interfax szemlézett.

2024. október 25-én éjjel az ellenség különböző típusú rakétákkal, Sahíd típusú drónokkal és további meg nem határozott típusú drónokkal támadta Ukrajnát

– áll a sajtószolgálat Telegram-csatornáján közzétett közleményben.

A jelentés szerint a légi harc eredményeként megerősítették, hogy 44 ellenséges drónt lőttek le Kirovohrad, Szumi, Csernyihiv, Kijev, Cserkaszi, Vinnyica, Zsitomir, Hmelnyickij és Kurszk régiókban. Egy drón Belarusz irányába hagyta el a légteret. 

Leírták még, hogy az ukrán légierő csapatai összesen 98 ellenséges légi támadó járművet észleltek az éjszaka:

• 3 Iszkander–M / KN–23 ballisztikus rakétát (a Krím területéről);
• 2 X–59-es irányított rakétát (a Brjanszki terület légteréből);
• 2 meghatározatlan típusú rakétát (a Belgorodi területről);
• 91 ellenséges drónt (indítási területek: Kurszk, Orel).

Hozzátették, hogy a légitámadást a légierő, a légvédelmi rakétacsapatok, az elektronikai hadviselési egységek, valamint az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai verték vissza. Az ellenség rakétákat lőtt ki a polgári infrastruktúrára Szumi és Dnyipro régiókban.

Négyre emelkedett az orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma, amely lakóházakat és a Mecsnyikov kórházat találta el a közép-keleti Dnyipro városában október 25-én késő este. Az ukrán hatóságok szerint a sebesültek száma húszra emelkedett. 

A The Kyiv Independent információi szerint egy rendőr, a felesége és két lánya a támadás után az egyik épület romjai alatt rekedt. Míg a kisebbik lányt sikerült kimenteni, a felesége és a nagyobbik lány meghalt – közölték a hatóságok. 

A támadásban 13 lakóház, két ház és a Mecsnyikov kórház is megsérült, amely a fronton súlyosabb sérüléseket szenvedett katonák kezelésének egyik kulcskórháza.

Ennek a háborúnak, amely immár harmadik éve tart, csak egy bűnöse van – Moszkva. Ezért kell az agresszorra nyomást gyakorolni, elég erőset ahhoz, hogy a terror és a háború végét kikényszerítsük. Tartós békét és biztonságot csak erővel és elszántsággal lehet elérni

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 26-án, elítélve a támadást.

Helyi hírforrások szerint több csapás is érte a város különböző területeit. Dnyipro, Ukrajna negyedik legnagyobb városa, amelynek lakosságát a háború előtt mintegy egymillió főre becsülték, a háború alatt kulcsfontosságú logisztikai és humanitárius csomópontként szolgált. Kijevtől mintegy 395 kilométerre található.

Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete szombaton reagált a Kijevet ért éjszakai orosz dróntámadásra, amelynek következtében több ember is életét vesztette, köztük gyerekek is. 

Az Ukrinform a diplomata X közösségi oldalán közzétett bejegyzését idézte, amelyben Brink megjegyzi: Oroszország minden éjjel drónokat és rakétákat küld Ukrajnára, amelyek gyakran polgári célpontokat vesznek célba.

Ma este az orosz támadás következtében Kijevben kigyulladt egy lakóépület. Oroszországot felelősségre kell vonni

– írta a nagykövet.

Amint arról beszámoltunk, szombat hajnalra virradóra légiriadót rendeltek el Kijevben és a környező régióban dróntámadás veszélye miatt. Kijev egyik kerületében egy drón csapódott be egy lakóépületbe, amely tüzet okozott, és megrongált több lakást is, míg egy másik lakóépületet ért támadásban egy tizenéves lány meghalt, öt ember pedig megsérült.

A Herszon területi ügyészség a Facebookon közölte, hogy éjjel orosz csapatok tüzérséggel támadták meg Herszont, robbanóanyagot dobtak le, megölve egy férfit és egy nőt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Körülbelül 00:40-kor dobták le a robbanóanyagot, aminek következtében meghalt egy férfi, és körülbelül 2:40-kor megtámadták Belozerkát, és eltaláltak egy házat. A romok alól egy nő holttestét húzták ki.

Megkezdődött az előzetes vizsgálat büntetőeljárásban a háborús törvények és szokások megsértésének ténye miatt.

Oroszország 687 600 katonát vesztett az ukrajnai háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton. 

Ebben a számban benne van az orosz erők által az elmúlt napon elszenvedett 1690 fős élőerős veszteség is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 9109 harckocsit, 18 332 páncélozott harcjárművet, 27 460 járművet és üzemanyagtartályt, 19 782 tüzérségi rendszert, 1240 rakéta-sorozatvető rendszert, 984 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 726 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a The Kyiv Independent a jelentést. 

Az oroszok tovább nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában, és hatalmas nyomást gyakorolnak az ukrán védelmi erőkre. Az elmúlt 24 órában sikerült bizonyos eredményeket elérniük, a DeepState szerint az oroszok Szelidovében és öt másik településen is előrenyomultak – számolt be a Unian.

Az ellenség előrenyomult Szelidovében, Katerinovkában, Visznyevojében, Novodmitrovkában és Bogojavlenkában

– áll a jelentésben. Korábban a projekt elemzői „nagyon nehéz napról” számoltak be az ukrán védők számára a Sahterszkoje–Bohojavlenka vonalon.

Megjegyezték, hogy az orosz megszállók legalább két támadást hajtottak végre Sahtarszk közelében. Délután egy nyolc járműből álló oszlop érte el a falut, és megpróbált áttörni Bolsaja Novoszelka felé. Egy páncélozott harcjárművet eltaláltak, a többi visszavonult. Az oroszok gyalogosokat is ledobtak egy tanyára Bogojavlenkától nyugatra.

„Az ellenség már mindent látott, és a következő napokban fokozni fogja a nyomást” – jósolták elemzők.

Oroszország az ukrajnai háború miatt bizonyos mértékig kezd kifogyni a lendületből. Ennek a véleménynek Viktor Jahun, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi helyettes vezetője (2014–2015), tartalékos vezérőrnagya, katonai és közéleti személyiség adott hangot az Espresso hírelemző honlap műsorában. Szerinte ezt bizonyítja az észak-koreai csapatok bevonása a konfliktusba – írta meg a Unian.

Észak-Korea részvétele Oroszország Ukrajna elleni háborújában megerősíti, hogy a Kreml egyedül nem tud győzni. Oroszország nem akarja átlépni belső »vörös vonalait«, különösen nem akar mozgósítást hirdetni a nagyvárosokban. Attól tart, hogy ez társadalmi zavargásokat okozna. Ez megerősíti a jó és a rossz közötti fogalmi háború, a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti civilizációs választás tézisét

– hangsúlyozta Jahun. Reményét fejezte ki, hogy a világ felismeri, milyen veszélyes vonalon halad, mert Phenjan hadseregének megjelenése a frontvonalon komoly kihívást jelent a világ biztonsági berendezkedése számára.

„Ez az Észak-Koreáról egyszer már elfogadott összes ENSZ-határozat megsértése. Valójában az ország így Oroszországon keresztül lép ki az önelszigeteltségből, és most már képes lesz biztosítani magának minden olyan tervet, amely katonai potenciáljának kiépítésére irányul, beleértve az Egyesült Államokat fenyegető atom-tengeralattjárók létrehozását, és a kis méretű taktikai atomfegyverek gyártásának lehetőségét, ahogyan Budanov mondta” – magyarázta a közéleti személyiség. A katona megjegyezte továbbá, hogy az ilyen akciók meglehetősen súlyosak. Szerinte annak ellenére, hogy az észak-koreai hadseregnek 1953 óta nincs harci tapasztalata, képesek engedelmeskedni a parancsoknak, és biztosan nem fognak elfutni a frontról.

Oroszországnak nincsenek korlátai: rakétákra van szükségük – megkapják, aknákra van szükségük – ezt is megkapják, lőszerre és személyzetre van szükségük – szintén megkapják. Ott senki nem gondolkodik azon, hogy lehet-e katonai személyzetet átadni vagy sem, el kellene kezdeni dolgozni a lőszergyártás növelésén stb.

– hangsúlyozta.

Jahun ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Dél-Korea reakciója Észak-Korea oroszországi csapataira lenyűgözte Ukrajnát. A tartalékos vezérőrnagy emiatt fejet hajtott Szöul előtt, hogy minden diplomáciai kapcsolatát beveti Ukrajna érdekében.

Ukrán részről Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője vett részt a kétoldalú biztonsági megállapodás megkötéséről szóló megbeszélések első fordulóján a bolgár féllel – írta meg az Ukrinform.

Ukrajna elnökének és az elnöki hivatal vezetőjének utasítására, valamint a G7-ek közös nyilatkozatának értelmében Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője megtartotta a tárgyalások első fordulóját a bolgár féllel a kétoldalú biztonsági megállapodás megkötéséről

– áll a jelentésben, amelyben hozzáteszik, hogy Ukrajna és Bulgária megkezdte a dokumentumtervezet kidolgozását, és megállapodott annak legfontosabb rendelkezéseiről.

„Ukrajna már 27 megállapodást írt alá a G7-ek közös nyilatkozatának értelmében. Nagyon fontos, hogy Bulgáriával, mint a fekete-tengeri térségben lévő stratégiai partnerünkkel is legyen egy ilyen dokumentum” – mondta Zsovkva.

A felek megállapodtak a tárgyalások további ütemezéséről, a megállapodás mielőbbi véglegesítése érdekében.

A portál korábban arról számolt be, hogy Irina Mudra, az elnöki hivatal helyettes vezetője pénteken átadta az ENSZ titkárságának az Ukrajna Római Statútumhoz való csatlakozásáról szóló ratifikációs okiratot, amely az ország teljes körű részvételét jelenti a Nemzetközi Büntetőbíróságban.

A G7-országok megállapodtak arról, hogy Ukrajnának 50 milliárd dolláros kölcsönt nyújtanak az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó nyereségből. Céljuk, hogy az év végéig megkezdjék a kifizetést – írja a Unian. 

A G7-ek pénzügyminisztereinek kísérő nyilatkozata szerint a hitelek visszafizetése kétoldalú kölcsönök sorozatán keresztül történik majd december 1-jével kezdődően, és 2027 végéig „olyan részletekben, amelyek tükrözik Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit”. A nyilatkozat nem pontosította a kétoldalú kölcsönök konkrét összegét, de további részletek közlését ígérte a következő napokra.

Az Amerikai Egyesült Államok mintegy 20 milliárd dollárnyi hitel nyújtására tett ígéretet, további 20 milliárd dollárt az Európai Unió, a fennmaradó 10 milliárd dollárt pedig Kanada, az Egyesült Királyság és Japán osztja szét.

A G7 országok még júniusi, olaszországi csúcstalálkozójukon döntöttek a hitel folyósításáról: ekkor 35 milliárd eurós hitelben egyeztek meg. Ezt követően vált ismertté, hogy az Amerikai Egyesült Államok 20 milliárd dolláros hitelt nyújtana Ukrajnának, annak ellenére, hogy az unió nem járult hozzá Washington kéréséhez, miszerint az orosz vagyonok hosszabb ideig zárolva maradjanak. Majd október 23-án az Európai Unió Tanácsa végül jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagot, 35 milliárd eurós hitel formájában.

Szerhij Liszak regionális kormányzó jelentette, hogy október 25-én késő este orosz rakéta csapódott be több lakóépületbe és egy egészségügyi intézménybe a közép-keleti Dnyipro városában. Három ember meghalt, köztük egy gyermek, 19 pedig megsebesült – írja a The Kyiv Independent.

A 19 sebesült közül négyen szintén gyerekek voltak, köztük egy 8 éves kislány és egy tizenéves fiú. A sebesültek közül nyolcan kórházba kerültek.

Részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület is, valamint több lakóház és egy egészségügyi intézmény  – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy Magyarország területére 2024. október 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5922 fő lépett be, írja az MTI.

A román–magyar határszakaszon belépők közül 4520 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrán hírszerzés beszélgetéseket hallgatott le az észak-koreai csapatok fogadásának előkészületeiről a Kurszki területen. Az ebben a régióban harcoló tengerészdandár katonái arról egyeztettek, hogy minden harminc észak-koreai katonára egy tolmácsot és három orosz katonát rendelnek − írta az Ukrajinszka Pravda.

Az oroszok kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy parancsnoki állományt tudnak-e biztosítani Phenjan csapatai mellé. Az ukrán hírszerzés szerint már most mintegy 12 ezer fő van jelen Oroszországban, köztük 500 tiszt, benne három észak-koreai tábornok.